· A győri Műszaki Fejlesztés két évtizede aktívan formálja a jövő mobilitását · További bővítés egy kétszámjegyű eurómilliós összegű beruházással · Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke: „Az elektromobilitásra fókuszálva tovább erősítjük szolgáltatási portfóliónkat a fejlesztés területén és ezáltal vállalatunk versenyképességét“ Ok az ünneplésre: megtartották az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztésének jubileumi rendezvényét. Az új, elektromobilitás által fémjelzett korszakot Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, dr. Dézsi Csaba András, Győr város polgármestere, Peter Kössler, az AUDI AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatótanácsi tagja és Oliver Hoffmann, az AUDI AG műszaki fejlesztésért felelős igazgatótanácsi tagja közösen indította el Alfons Dintnerrel, az Audi Hungaria igazgatóságán ak elnökével. Az Audi Konszern harmadik legnagyobb fejlesztési központjaként Győr is jelentősen hozzájárul az elektromobilitás jövőjének alakításához. „Műszaki Fejlesztésünk az Audi Hungaria egyik meghatározó pillére és egyben központi szerepet tölt be az Audi- és Volkswagen Konszern világszintű fejlesztési hálózatában. Célunk, hogy még több magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk a Volkswagen Konszernnek, ezért folyamatosan bővítjük kompetenciáinkat és intenzíven fejlesztjük ezt az innovatív, a jövő szempontjából meghatározó területünket. Az elektromobilitás számunkra elemi fontosságú, hiszen ezzel a szolgáltatási portfólióval tovább erősítjük versenyképességünket“, mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Az Audi Hungaria a vállalat jelentős növekedési szakaszában, 2001-ben bővült a Műszaki Fejlesztéssel, majd 2012-ben a Járműhajtás Fejlesztés a Járműfejlesztéssel egészült ki Győrben. Ma az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztése az AUDI AG harmadik legnagyobb fejlesztésitelephelye és egyben a szimulációs, akusztikai és szilárdságtani vizsgálatok kompetenciaközpontja. A vállalatnál egyedülállóan egy telephelyen van jelen a gyártás, a fejlesztés, a minőségbiztosítás, fókuszban a teljes járművel. A Műszaki Fejlesztés területén több mint 500 magasan képzett szakember dolgozik nap mint nap a holnap mobilitási megoldásain. A Járműhajtás Fejlesztés komplett fejlesztési projektekért felel, a konstrukciótól kezdve a szimuláción át egészen a járműhajtások járatópadon történő teszteléséig. A terület további fő feladata a különböző benzin- és dízelmotorok, valamint az elektromos hajtások sorozatgyártásának fejlesztői oldalról történő támogatása. A Járműfejlesztés rendszer- és járműtulajdonságok fejlesztésével foglalkozik, többek között numerikus szimuláció segítségével a virtuális térben. A fókusz a szilárdságtan, az akusztika, a termo- és energiamenedzsment területeire irányul. Emellett a Járműfejlesztés vizsgálólaborjában a motor- és járművizsgálatok, valamint a termékadatmenedzsment és a műszaki megfelelőség területén nyújtott fejlesztési szolgáltatások is meghatározó részét képezik a győri kompetenciaportfóliónak. Az Audi a következő két évben kétszámjegyű eurómilliós összeget, több milliárd forintot fordít az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztés területére. A beruházás középpontjában az elektromobilitás és a digitalizáció további fejlesztése áll, például a nagyteljesítményű elektromos motorok és hajtások számára a legmodernebb vizsgálóberendezések üzembe helyezésével.

A Széchenyi István Egyetem Kommunikációs és Alumni Irodája közzé tette az Alumni Talk podcast első epizódját. Múlt, jelen, jövő – Együtt megbeszéljük! Elindult az Alumni Talk, a Széchenyi István Egyetem első, havonta jelentkező podcastja – nem csak alumniknak. A bárki számára elérhető epizódok vendégei és a témái az egyetem egykori és jelenlegi polgárainak is érdekes, hasznos információkkal szolgálnak a szórakoztató jelleg mellett, legyen szó pályaválasztásról, noszatlgiáról vagy karrierépítésről. Mindezt kötetlenül, a valós emberi sorsok és érdekes életutak tükrében ábrázolva. Az első, bevezető adás témája az egyetem alumni tevékenysége a múlt és a jövő tükrében. Beszélgetőpartnerek Winkler Csaba és Czeiner-Szücs Anita, a Kommunikációs és Alumni Iroda munkatársai. Az első adás ide kattintva meghallgatható. Mi a podcast? A „podcast” szó az iPod és a broadcast (jelentése: közvetít, sugároz) angol szavak összeolvadásából keletkezett. A podcast egy olyan hanganyag (vagy videóanyag), amit készítője interneten tesz közzé. Olyan rádióadás-szerű tartalom, ami feltöltést követően online érhető el. A közzétett epizódok nem csak meghallgathatóak, hanem általában letölthetőek is. Témajavaslata van? Ha megosztaná véleményét, vendégjavaslatait vagy témaötleteit az Alumni Talk podcast készítőivel, írja meg az alumni@sze.hu e-mail-címre.

2020-ban a Digitális Fejlesztési Központ és a győri egyetem közös SZE-DUÓ elnevezésű pályázatában három, oktatókból és hallgatókból álló csapat nyert támogatást az 5G technológiát alkalmazó fejlesztések területén. A pályázat célja olyan ötletek kidolgozása volt „deszkamodell” szintjén, amelyek a jövőben tovább folytathatók üzleti vállalkozásként. A 2021-es tanévben ismét tervezzük a verseny meghirdetését. A csapatok most is 5G alkalmazási területen pályázhatnak, kiemelt fókuszban az egészségügyi, drónos és oktatási célú fejlesztések lesznek. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Széchenyi Egyetem SE dzsúdósai a hétvégén, Tatabányán léptek tatamira regionális rangsorversenyen. A klub tagjai kiváló szerepléssel három érmet szereztek: Ábrohám Dániel első, Erdélyi Boglárka és Hermeczi Valér pedig harmadik helyezést értek el.

Vándorgyűlést tartott a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ), melynek legújabb intézményi tagja a Széchenyi István Egyetemen 2020-ban alakult levéltár. A csatlakozás apropójából a tanácskozásnak idén a győri egyetem adott otthont. „A Széchenyi István Egyetem könyvtára 1974-től működik önálló szervezeti egységként, a levéltár létesítésére pedig 2020-ban került sor. Utóbbi célja az egyetem múltjának kutatása és az egész egyetemre vonatkozó identitás kialakítása mellett a győri és a mosonmagyaróvári felsőoktatás több évszázados múltjának felidézése is” – mondta el megnyitóbeszédében dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese. Utalva az egyetemi levéltár tevékenységének sokszínűségére és fontosságára említette, hogy ezt a szolgáltatást a területhasználati változásokkal kapcsolatos kutatások miatt a Környezetvédelmi Tanszék oktatójaként is kihasználja. Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója erre reflektálva fontosnak tartotta köszöntőjében hangsúlyozni, hogy a levéltár szolgáltatásai mindenki számára elérhetők és nyitottak. „Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiemelt célja, hogy a modern technológia fejlődésével lépést tartva biztosítsa a hallgatók, az oktatók és a kutatni vágyók információigényeit. Emellett fontos a múlt értékeinek megőrzése is. A levéltár történeti dokumentumokat őriz, de nem a múltban él. Munkánkat csapatban végezzük őszinte, nyitott kollégákkal, folyamatos fejlődésben. Az egyetemi levéltárak működésére vonatkozóan számos modell létezik, nálunk a könyvtár és a levéltár egy szervezeti egységként, szakmailag önállóan, de szoros együttműködésben erősíti egymást” – emelte ki az igazgató. Hozzátette: büszkeség, hogy az MFLSZ legújabb intézményi tagja a Széchenyi István Egyetem levéltára, ezért nagy öröm, hogy a csatlakozás apropójából a vándorgyűlésnek idén a győri egyetem adhat otthont. Az esemény szervezését megköszönve a megnyitón személyesen üdvözölte a jelenlévőket Bényei Balázs István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtár és Levéltári Főosztályának főtanácsosa, valamint Vajda Tamás, az MFLSZ elnöke is. Homor Péter, a Széchenyi István Egyetem levéltárosa érdeklődésünkre elmondta, hogy a tanácskozás a személyes találkozáson túl alkalmat adott arra, hogy bemutassák eredményeiket, tájékozódjanak az országos levéltári projektekről. Az idei győri vándorgyűlésen pedig tisztújításra is sor került. Ennek tükrében 2026-ig az MFLSZ elnöke Vajda Tamás, alelnöke Osváth Zsolt. Elnökségi tagoknak Batalka Krisztinát, dr. Molnár Lászlót, dr. Sági Évát, dr. Tóth Krisztinát és Zsidi Vilmost választották. A szövetségről A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetséget 1993-ban alapították. Ez az egyetlen olyan levéltári szakmai szervezet, amely kimondottan az egyetemi levéltárakat és azok kollégáit fogja össze. A MFLSZ szakmai érdekképviseleti szerv, tagjai részt vesznek a legfontosabb hazai levéltáros szervezetek munkájában, közös pályázatokat bonyolítanak le. Jelenleg 19 egyetemen 21 levéltár a tagja, az egyéni tagok száma 40 fő.

A Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia-képzésén megszerzett tudás alapozza meg sikereimet a Magyar Vízilabda-szövetség élén – vallja Vári Attila kétszeres olimpiai és világbajnok vízilabdázó. Szerinte a sportágban kimondatlan elvárás a megfelelő tanulmányi eredmények felmutatása, ezért számára is egyértelmű volt, hogy diplomát szerez. Mostanában mennyi ideje jut sportolni? Még van olyan alkalom, amikor felveszi a vízilabda sapkát? Inkább mozgásnak nevezném, amire a tíz-tizenkét órányi munka után marad időm. Ilyenkor úszom, futok, kondizni járok. A profi pályafutásom után abbahagytam a vízilabdát, így nem játszom masters csapatban sem. Annak idején miért ment el az első vízilabdaedzésére? Ötéves koromban tanultam meg úszni, utána két éven át a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület öttusa-előkészítőjére jártam, de mivel nem szerettem a futást, és nem is igazán voltam jó futó, edzői javaslatra kerültem a vízilabdaszakágba. Ekkor már iskolás volt. Hogyan egyeztette össze az élsportot, azaz a mindennapos kemény edzésmunkát, a hétvégi meccseket, edőtáborokat a tanulással annyi esztendőn át? A vízilabdázók körében a tanulás rendkívül fontos. A sportágban kimondatlan elvárás a megfelelő tanulmányi eredmény felmutatása, aminek köszönhetően az élsport utáni életszakaszban is érvényesülni tudunk. Igaz, nagy lemodások árán, de erős akarattal és edzői, szülői támogatással mindent sikerült megoldanom és teljesítenem. A magyar válogatott tagja volt 1995 és 2006 között. A vízilabdát utána sem hagyta abba azonnal, de mégis új fejezet kezdődhetett az életében. Aktív pólós pályafutásom vége felé tudatosan készültem a civil életre, így ez egy átmeneti, párhuzamos folyamat volt. Nem okozott gondot az átállás, viszont életem jelentős, egyik legszebb és legeredményesebb részét le kellett zárnom. Lelkileg így sem volt könnyű, de magam körül azt láttam, hogy a polósok nagyon jól beilleszkednek a civil munkakörökbe. Bíztam benne, hogy velem is így lesz majd. A Testnevelési Főiskola és a Rendőrtiszti Főiskola után 2017-ben, negyvenegy évesen újra visszaült az iskolapadba, és elvégezte a Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia-képzését is. Sportvezetői munkám mellett fontosnak tartottam a sportdiplomácia tudományos ismereteinek megszerzését, ami már a meglévő gyakorlati tapasztalataimat segíti a mindennapjaimban. Boldogan vettem részt a Széchenyi István Egyetem képzésen, hiszen nagyon magas színvonalú és tematikában szerteágazó előadásokat hallgathattam, rengeteg élménnyel gazdagodtam. Pont 2017-ben választották be a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségébe, 2018-tól pedig a Magyar Vízilabda-szövetség elnökeként tevékenykedik. A széchenyis képzésben tanultakból mit hasznosít ebben a tisztségében? Gyakorlatilag mindent. Feladataim teljes körű sportdiplomáciai tudást és tapasztalatot igényelnek, így a korábban megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban nagymértékben tudom hasznosítani és kamatoztatni. A Magyar Vízilabda-szövetség élén mit tart jelenlegi legnagyobb feladatának? A stabil és magas színvonalú utánpótlásképzés biztosításáért munkálkodom, hogy ezáltal teremtsük meg a jövő sikereinek alappilléreit. Kiemelten fontosnak tartom megtartani és erősíteni meghatározó szerepünket a nemzetközi sportdiplomáciában is. Névjegy Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó már az ifjúsági korosztályban is országos és Európa-bajnoki címeket szerzett, 1995-ben pedig junior világbajnok, és a magyar válogatott tagja lett. 2000-ben a válogatottal megnyerte a sidney-i olimpiát. A döntő első negyedének utolsó másodperceiben, körülbelül tíz méterről, a kapunak háttal, csavarva lőtt gólt. 2000-ben az év magyar vízilabdázójának választották, és ugyanebben az esztendőben szakedző diplomát vehetett át a Testnevelési Főiskolán. 2003-ban a válogatottal bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon, aranyérmet a barcelonai világbajnokságon és a Világligában, majd 2004-ben az athéni olimpián és a Világligában egyaránt első helyen végzett, kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. 2005-ben a világbajnokságon és a Világligában második volt. 2006-ban Magyar Kupát nyert, s ebben az évben véget ért válogatott pályafutása. 2009-ben a Pécsi VSK-hoz igazolt. 2010. és 2019. között a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, közben 2010 novemberében Székely Bulcsúval a junior válogatott edzője lett. 2011-ben befejezte játékos-pályafutását. 2017-ben elvégezte a Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia-képzését, ugyanekkor beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségébe. 2018 szeptemberében, majd 2020 júliusában a Magyar Vízilabda-szövetség elnökének választották. Nős két gyermek édesapja.

Stratégiai megállapodás keretében partnerségi együttműködés alakult a Digitális Fejlesztési Központ és a T-Systems között. A Központ stratégiai partnerként vesz részt a szeptemberben megrendezésre kerülő vadászati kiállításon Budapesten. A rendezvényen mutatkozik be az a technológiai újítás, amely 5G hálózaton nagypontosságú felhasználókövetést tesz lehetővé. Ehhez egy applikációt kell futtatni a telefonon, a TEK pedig a vállalat segítségével tudja a látogatók helyzetét követni, amelyet vészhelyzet esetén a gyors kiürítés megszervezéséhez lehet használni. A technológia más tömegrendezvények esetén is segítséget jelenthet. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Egy-egy ezüstéremmel és negyedik helyezéssel zárta a koppenhágai kajak-kenu-világbajnokságot a Széchenyi István Egyetem két hallgatója, Balla Virág és Takács Kincső. Balla Virág ezenkívül még egy tizedik helyet is elért. A júliusi ötkarikás játékok után gyorsan elérkezett az újabb jelentős erőpróba a kajak-kenusok számára, világbajnokságra gyűlt össze a mezőny szeptember 16. és 19. között a dán fővárosban. Az eseményen a Széchenyi István Egyetem is érdekelt volt két hallgató, az olimpiai ötödik Balla Virág és Takács Kincső révén. A két klasszis kiválóan szerepelt. A vb-n most debütáló kenunégyes 500 méteres számban – Gönczöl Laurával és Opavszky Rékával együtt – a táv első felében az élen haladtak, 250 méternél azonban a fehéroroszok mögé szorultak. A hajrához közeledve az ukránok is megérkeztek a magyarokra, akik azonban tartották a tempót, s végül sikerült a győztes fehéroroszok mögött a második helyen beérkezniük. Az ezüstérmesek boldogan nyilatkoztak a célba érés után. Takács Kincső: „Megtört a rossz szériánk, végre érmet szereztünk! Párosban a negyedik hely volt idén a jellemző, most végre másodikak lettünk.” Balla Virág: „Nagyon izgultam, mert ez volt az első ötszáz méterünk itt együtt, ráadásul balos szél volt, ez sem könnyítette meg a dolgomat. Óvatosan adagoltam a ritmust, aztán Laura a vége felé szólt, hogy még nyomjuk meg, ezért harminc méterrel a cél előtt megindultunk.” A két győri fiatal kenupárosban is indult 500 méteren. A duó féltávig még érmes pozícióban haladt, majd kissé visszaesett – a hullámos víz miatt sok energia elment a kormányzásra –, s a szoros befutó után hat századdal lecsúszott a dobogóról. Balla Virág emellett rajthoz állt a kenu egyes 200 méteres fináléban, ahol a 10. helyen lapátolt a célba.

A Széchenyi István Egyetem egyszerűsítette, könnyítette az Erasmus+-pályázat feltételeit, így még többen tanulhatnak a több mint 200 európai partneregyetem valamelyikén. Mindez nemcsak a magyar, hanem az önköltséges nemzetközi hallgatókra is vonatkozik. A beadási határidő október 8., péntek. „A Széchenyi István Egyetem számára rendkívül fontos, hogy hallgatói számára minél több olyan lehetőséget biztosítson, amely hozzájárul tudásuk gyarapodásához, tapasztalatszerzésükhöz. Ebbe beletartoznak a külföldi ösztöndíjak is. Közülük régóta az Erasmus+-pályázat a legnépszerűbb, amelynek révén évről évre sokan töltenek el több hónapot intézményünk 210 partneregyetemének egyikén, például Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Skandináviában vagy a Benelux-államokban. Annak érdekében, hogy még többen élhessenek ezzel a lehetőséggel, jelentős változásokat vezettünk be, amelyek azt szolgálják, hogy a hallgatók még egyszerűbben, könnyebben adhassák be pályázatukat és nyerhessék el az ösztöndíjat” – fejtette ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi rektorhelyettese. A változások egyike, hogy eltörölték a szóbeli nyelvi meghallgatást, s a pályázókat ehelyett a nyelvvizsga-dokumentumok alapján rangsorolják. A hallgatók önbevallási alapon feltüntethetik, milyen szinten beszélik az adott nyelvet, emellett további pontszámot szerezhetnek, amennyiben csatolják nyelvvizsga-bizonyítványuk szkennelt változatát. Az A1-A2 szintű nyelvvizsga 1, a B1-B2 szintű 1,5, míg a C1-C2 szintű 2 pontot ér. A másik lényeges módosítás a hallgatók kinti tárgyainak magyarországi elismertetését segíti azzal, hogy ennek mérlegelését a szakfelelős munkatársak hatáskörébe delegálták. „Mindkét intézkedéstől a kiutazási kedv további növekedését várjuk. Érdemes pályázni, hiszen a külföldön eltöltött idő nemcsak a tanult tárgyak szempontjából fontos, hanem a személyiségfejlődés, a tapasztalatszerzés miatt is. Azok, akik már részt vettek a programban, életre szóló élményekkel, kapcsolatokkal, szélesebb világlátással, jobb nyelvtudással, érettebben, magabiztosabban érkeztek haza. Ezek a tulajdonságok, készségek később a munkaerőpiacon is előnyt jelentenek” – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter. A most meghirdetett pótpályázat határideje október 8., péntek. A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok Központja minden segítséget megad a hallgatóknak pályázatuk összeállításához. Valamennyi lényeges információ megtalálható az egyetem nemzetközi portálján, többek között kedvcsinálók is az egyes országokhoz. Az ösztöndíjpályázat nemcsak a magyar, hanem az önköltséges nemzetközi hallgatók számára is nyitva áll.

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 94. évében elhunyt dr. Horváth Pál nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a győri egyetemi szintű jogászképzés megalapításának tekintélyes, meghatározó személyisége. Dr. Horváth Pál a Győr melletti Győrszemerén született. Középiskolai tanulmányait a pápai Református Kollégiumban kezdte, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. Ez az indíttatás egész életpályáját, kötődéseit alapvetően meghatározta. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar kari tanácsa több alkalommal tárgyalta az akkori győri Széchenyi István Főiskola és az Universitas-Győr Alapítvány együttműködési javaslatát az egyetemi szintű jogászképzés indításáról a Felső- és Nyugat-Dunántúl központjában. A széchenyis program legfőbb ELTE-s támogatói a budapesti jogi karon a helyzetet kiválóan ismerő, lokálpatrióta gyökerekkel rendelkező, vezető kari személyiségek voltak. Az együttműködést ellenzőket, a kételkedőket a lébényi kötődésű dr. Bihari Mihály, a téti származású dr. Kukorelli István, az abdai születésű dr. Hársfalvi Rezső mellett a győrszemerei gyökerekkel rendelkező dr. Horváth Pál érvei hatásosan tájékoztatták a győri egyetemi programról. A legklasszikusabb társadalomtudományi egyetemi képzés győri meghonosításában dr. Horváth Pál professzor az oktatás mellett a Jogtörténeti Tanszék megszervezésével is tevékenyen részt vett. Személyes hívására került Győrbe, a Jogtörténeti Tanszékre dr. Révész T. Mihály c. egyetemi tanár, dr. Mezey Barna professzor, az ELTE későbbi rektora és dr. Kállay István, a római jog történetének avatott, tekintélyes oktatója is. A győri jogászképzés az induláskor a legtradicionálisabb hazai jogi képzés, az ELTE szigorú programját, tankönyveit, követelményrendszerét alkalmazta. A képzés minőségének egyik, mindig következetes őre dr. Horváth Pál volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Széchenyi István Főiskola közös Oktatási Intézete dr. Horváth Pál értékes munkájának is köszönhetően lett méltó elődje a Széchenyi István Egyetem 2002-ben kezdődött saját jogi képzésének, a mai Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karnak. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

Új inkubációs épülettel, valamint a járműipari kutatásokat segítő eszközökkel, berendezésekkel is bővül a Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on meglévő infrastruktúrája, tovább erősítve az intézmény zalaegerszegi jelenlétét. Az építkezések még szeptemberben elkezdődhetnek. A Széchenyi István Egyetem célja, hogy nemzetközi színvonalú környezetet teremtsen az oktatáshoz, a kutatáshoz, hozzájárulva a térség versenyképességének növeléséhez. Ezt szolgálja az a 4 milliárd forint európai uniós támogatás is, amelyből az intézmény a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központban meglévő infrastruktúráját fejlesztheti. Dr. Háry András, a ZalaZONE Science Park Kft. ügyvezető igazgatója, a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának kutatócsoport-vezetője elmondta: a beruházás előkészítése és a munkaterület-átadások megtörténtek, így még szeptemberben megkezdődhet a kivitelezés. „A projekt részeként a tesztpálya mellett megvalósul egy inkubációs épület. Ebben helyet kap egy startupközpont, teret nyitva induló vállalkozásoknak, újszerű vállalkozási ötletek megvalósításának, hallgatók és cégek együttműködésének. A létesítményben lesz egy mintaműhely is, ami lehetővé teszi a hallgatók gyakorlati készségeinek erősítését, bizonyos folyamatok üzletszerű környezetben történő gyakorlását” – fejtette ki dr. Háry András. Hozzáfűzte: egy szállásépület is épül, azzal a céllal, hogy megkönnyítse a nem helybeli hallgatók, kutatók ZalaZONE-on tartózkodását. Az építkezések várhatóan jövő tavasszal fejeződnek be. Az európai uniós támogatásból nemcsak a két említett épület készül el, hanem beszereznek az autonóm járművekkel és mobilitási rendszerekkel, illetve más járműipari területekkel kapcsolatos kutatásokat segítő eszközöket, berendezéseket is, illetve humánerőforrás-bővítésre is sor kerül 2022 végéig. Dr. Háry András hangsúlyozta: a projekt révén tovább erősíti zalaegerszegi jelenlétét a Széchenyi István Egyetem, amely jelenleg egy műhelyépületet használ a ZalaZONE mellett, új, 800 négyzetméteres kutatóépületének építése pedig tavaly kezdődött el. Az utóbbi hamarosan elkészül. Az intézmény zalaegerszegi járműipari kutatócsoportjában már közel tízen dolgoznak, míg a ZalaZONE kutatási központban tevékenykedő csaknem száz gyakornok hallgató közel fele széchenyis. A zalaegerszegi kutatás-fejlesztési tevékenységet segíti, hogy az egyetem szervezeti egységeinek, kutatóinak igen jelentős óraszámban hozzáférésük van Európa egyik legkorszerűbb tesztpályájához. „A zalaegerszegi fejlesztés kiemelten fontos a Széchenyi István Egyetem számára. A modellváltásnak köszönhetően intézményünknek a korábbinál jóval nagyobb tere nyílik arra, hogy éljen az innovációs és üzleti, vállalkozási lehetőségekkel. Ezt a szemléletet, kultúrát hallgatóink, oktatóink-kutatóink a legmodernebb technológiával és környezetben sajátíthatják el a ZalaZONE-on megvalósuló beruházások révén” – jelentette ki Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „A ZalaZONE újabb és újabb beruházásokat vonz, aminek nemcsak az ipar, hanem a képzések erősödését is köszönhetjük. Hatása a szakképző intézményektől az egyetemi oktatásig minden szinten érezhető. A győri egyetemmel való együttműködés azt jelenti a Zalaegerszeg számára, hogy a város rendkívül fontos pozíciót tölt majd be a gazdaságfejlesztésben, a kutatás-fejlesztésben és az innovációban az elkövetkező években” – mondta el Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere.

A Széchenyi István Egyetem fontos célja, hogy minél több lehetőséget nyújtson a tehetségek kibontakozásához. Ennek érdekében nemcsak a tanulmányokhoz biztosítja a magas szintű feltételeket, hanem a sportot is kiemelten kezeli. Az idei tanévtől olyan minőségi, hallgatóbarát sportszolgáltatásokat is kínál az intézmény a Testnevelési és Sportközpont oktatói révén, amelyek egy-egy sportág alaposabb elsajátítását teszik lehetővé. Ezen kurzusok díjai jóval kedvezőbbek a szokásos piaci áraknál. A résztvevő hallgatóknak egyben a testnevelés-követelmények teljesítésére is van lehetőségük a foglalkozásvezető tanár véleménye alapján. A részletek az alábbi táblázatban találhatók.

Az első osztályú, Magyarországra és Erdélyre kiterjedő jégkorongbajnokság rájátszásába szeretne bejutni az Uni Győr ETO HC a 2021–22-es idényben. A klub a Széchenyi István Egyetemet kérte fel stratégiai partnernek, amely egyre fontosabbnak tekinti a sportkapcsolatok erősítését. A sportolókat nemcsak magas színvonalú felsőfokú képzések várják Győrben, hanem ösztöndíjlehetőségek is. Pénteken rajtol a férfi jégkorong Erste Liga, amelynek küzdelmeiben az Uni Győr ETO HC is részt vesz. A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségét élvező klub Miskolcon, a DVTK Jegesmedvék otthonában lép első ízben pályára. „A Széchenyi-egyetemmel való kapcsolat rendkívül fontos és biztonságot ad számunkra. Az intézményre nemcsak támogatóként, hanem olyan hosszú távú partnerként tekintünk, amely a klub életében a pályán kívül is részt vesz. Olyan életpályamodellt kínálunk a már nálunk játszó vagy később hozzánk igazoló játékosoknak, hogy nemcsak a legmagasabb szinten jégkorongozhatnak, hanem párhuzamosan az egyetem valamely képzésén a legmagasabb szinten tanulhatnak is, készülve a hokis pályafutásuk utáni életre. Azt szeretnénk, hogy minél több sportolónak legyen Győr hosszú távon is az otthona” – hangsúlyozta Boros Péter, a csapatot működtető ETO Hockey Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzáfűzte: a minimális cél, hogy a 11 csapatos mezőny első nyolc helyezettje között végezzen a gárda, és így bejusson a rájátszásba, de titkos vágyaikban az elődöntő elérése szerepel. Az együttműködést erősítendő az egyetemi hallgatók kedvezményesen látogathatják majd a győri Nemak Jégcsarnokban tartott mérkőzéseket. Az első hazai találkozó ugyanakkor mindenki számára ingyenes lesz szeptember 26-án, vasárnap 17.30-kor, amikor a székesfehérvári Titánok látogat a folyók városába. Dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Testnevelési és Sportközpontjának vezetője kifejtette: a cél az, hogy egy olyan topbajnokságban tudják megismertetni az egyetem nevét, amelyet nemcsak Magyarországon követnek figyelemmel a szurkolók. Az Erste Liga mostani idényébe három erdélyi – egy-egy brassói, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai – csapat is nevezett, de a későbbiekben várható, hogy felvidéki és vajdasági klubok is indulnak majd. „Szeretnénk idecsábítani azokat a tehetséges, sportban kiemelkedő fiatalokat, akik szívesen jönnek Győrbe, mert itt egyszerre van első osztályú hoki és színvonalas egyetem. Kiemelt ösztöndíjjal, egyéni tanrenddel is segítjük, mentoráljuk élsportolóinkat, »duális karrierjüket« közösen építjük fel. Az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány révén a hallgatók már idén is pályázhattak élsportolói ösztöndíjra, és újabb lehetőséget jelent, hogy az alapítvány kuratóriuma tízmillió forint biztosításáról döntött ilyen célra – emelte ki dr. Gyömörei Tamás. – A hokiklub támogatásával a Széchenyi István Egyetem ismertségét a jégkorongsport nemzetközi népszerűségével kiváló felületen tudjuk növelni. Emiatt indul a csapat Uni Győr ETO HC néven. Az Uni Győr megnevezést már évek óta használjuk a női kosárlabdacsapatunknál, és más sportágakban, az egyetem által támogatott csapatoknál is bevezetjük, felhasználva a sport hatalmas kommunikációs erejét.” Az Uni Győr ETO HC sorsolása ITT tekinthető meg.

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 74. évében elhunyt Varga Etelka, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar ny. tanulmányi főelőadója, a győri jogászképzés adminisztrációs hátterét kiépítő intézményi csapat jeles munkatársa. Varga Etelka óvoda pedagógusi diplomával 1976 nyarán lett az akkori Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Tanulmányi Osztályának a munkatársa. Egy új, Győrben nem ismert tanulmányi nyilvántartási rendszer kiépítése volt akkor a feladat. A sikeres munka, az eredményes évek után 1995 nyarán a győri jogászképzés szervezetének vezetői keresték meg Varga Etelkát az új feladattal. A legnagyobb hazai főiskola tanulmányi rendszerét kellett összhangba hozni, közösen működtetni a piacvezető Eötvös Loránd Tudományegyetem adminisztrációjával. Így kezdődött Győrben a 2002-től már a Széchenyi István Egyetem saját jogú képzéseként folytatódó jogász egyetemi szak meghonosítása. A tanulmányis munka a szükséges adminisztráció mellett a személyes kapcsolatépítésről, az ügyes-bajos hallgatói dolgok megbeszéléséről, a lelki segítésről, a pótanyai szerepről is szól. Varga Etelka munkáját az elismerést, a megbecsülést jelző hallgatói visszajelzések, a későbbi öregdiák találkozók megszólalói akkor és utólag is értékes támogatásként minősítették. 2005-ben – elérve az akkori nyugdíjkorhatárt – Varga Etelka a Győr mellett működő családi vállalkozást választotta. Láttuk, köszöntöttük öregdiák találkozókon, nyugdíjas rendezvényeken. Kollégái, a tanulmányi ügyintézés folyamatában munka kapcsolatba került hallgatók egy életvidám, jó kedélyű, korrekt, mindig segítőkész egyetemi munkatárstól búcsúznak. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

Kézzel fogható eredményei lesznek a Szigetköz és a Csallóköz fejlesztését célul kitűző Insula Magna programnak, amelynek kulcsa a Széchenyi István Egyetem részvétele – állítja Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja. Hangsúlyozta: nagy segítség, hogy az intézmény kutatói birtokában vannak a nemzetközi tapasztalatoknak, ismerik a világban zajló trendeket, és a hétköznapokban látják a térség problémáit. – Hónapok óta zajlik a munka az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Programban, amelynek célja a Szigetköz és a Csallóköz fejlesztése. Miért van erre szükség? – A Szigetköz a Duna elterelése óta eltelt három évtizedből kettőben fehér folt volt Magyarország területfejlesztési térképén. Sokáig minden kormány tabuként kezelte ezt a kérdést a rendszerváltás emblematikus ügyének számító Bős–Nagymaros következtében. A helyi szereplők hiába képviseltek politikai színezettől függetlenül egységes álláspontot, hogy mit kellene tenni, alig értek el eredményt. Az áttörés 2010 után következett be, amikor a második Orbán-kormány elfogadta a még 2000-ben megfogalmazott célrendszer megvalósítását. Ennek elkészítésében annak idején én is részt vettem: arra tettünk javaslatot, hogy erőforrásainkat hogyan lehetne a legjobban hasznosítani. Nem akartunk mást, mint utolérni a többi térséget. Az Insula Magna program abban különleges, hogy a kormány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium megadja a lehetőséget a Szigetköznek, hogy a többi térséghez képest ne csak azonos, hanem magasabb szintre kerüljön. A közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztés esetében például nem az a cél, hogy építsük be azt, ami máshol jól működik, hanem hogy teljesen új szemlélettel, kutatók bevonásával, a lehető legmodernebb eszközökkel a legjobb megoldások szülessenek. A Szigetköz ilyen szellemi támogatást korábban soha nem kapott. – A programban a Széchenyi István Egyetem meghatározó szerepet játszik. Mekkora segítséget jelent ez? – Ez a program sikerének a kulcsa. A kutatók mindig előbbre és többet látnak, mint a hétköznapi döntéshozók. A szakmai munkacsomagok a turizmustól a közlekedésfejlesztésen át a vízgazdálkodásig mind a Széchenyi István Egyetem oktatóira-kutatóira épülnek, akik birtokában vannak a nemzetközi tapasztalatoknak, ismerik a világban zajló trendeket. Fontos, hogy ők nem Budapesten, hanem helyben élnek, és a hétköznapokban látják a Szigetköz problémáit. Az általuk kidolgozott fejlesztési javaslatokat egy tudományos tanácsadó testület véleményezi majd, figyelembe véve a pénzügyi realitásokat. A cél, hogy a jónak ítélt elképzelések megfelelő ütemezéssel megvalósuljanak. – Mennyire optimista, hogy ez így is történik? – Nagyon, hiszen egyértelműen érezhető a kormány és a minisztérium elkötelezettsége. A Széchenyi István Egyetem arra kapott forrást, hogy minden szakmai területet megvizsgálva komplex programot készítsen a Szigetköz fejlesztésére. A vízgazdálkodás megoldása a legfontosabb, és erre felfűzve kell javaslatot tenni a többi területre, így például a mezőgazdaságra, a közlekedésre vagy a turizmusra. Nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati kutatásokról van szó, amelyeknek kézzel fogható eredményei lesznek. – A program nemcsak a Szigetközről, hanem a szomszédos, szlovákiai Csallóközről is szól. Mennyire számít újdonságnak ez a fajta egységes szemlélet? – A két térség között korábban is voltak együttműködések, de jobbára csak helyi – civil és önkormányzati – szinten. Ebbe a programba viszont most minden érintett szervezet bekapcsolódik mindkét oldalon. Végre asztalra kerülhet a szlovákok által 1992-ben megfogalmazott javaslat a vízgazdálkodási rendszer kiépítésére, és kiderülhet, hogy ez milyen befektetést kívánna, és milyen haszonnal járna a térség számára. Igaz, annak idején három duzzasztó megépítése szerepelt az elképzelésekben, most pedig a modellezési technika fejlődésével már valószínűleg négy lenne az ideális. Erre nyitott a magyar kormány, és úgy tűnik, Szlovákia is. Mindenki belátta, hogy a bősi erőmű megépült, üzemel, és a hajózás is megoldódott. Ideje tenni azért, hogy megőrizzük az itt lévő természeti erőforrásokat, és azokat optimálisan kihasználjuk. – A végeredmény az lehet, hogy a most egymástól és az Öreg-Dunától elzárt szigetközi és csallóközi ágrendszer újra összekapcsolódhat? – Igen. Az Öreg-Duna medersüllyedése és a folyó 1992-es elterelése következtében négy méterrel csökkent a folyó vízszintje, emiatt kifolyna a víz a mellékágakból, ha nem lennének mesterségesen lezárva. Az ágrendszer így a vízi turisták, de ami sokkal fontosabb, az ott élők és a halak számára nem átjárható. Egymástól elzárt víztestek – csak a magyar oldalon mintegy hatvan – alakultak ki, ami a biodiverzitás, a szaporodás, a géncsere lehetőségét zárja el az élővilág elöl. Az Insula Magna program révén a teljes szigetközi-csallóközi ágrendszer újra élő, egységes víztömbbé válhat. Névjegy Széles Sándor 2011 óta tölti be Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízotti tisztét. 1998-tól 2010-ig a szigetközi Máriakálnok polgármestereként tevékenykedett, és ugyanebben az időszakban a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlésnek is tagja volt. 1986-ban a mosonmagyaróvári karon szerzett agrármérnöki diplomát, és így a Széchenyi István Egyetem öregdiákja.