Az Európai Bizottság által meghirdetett „Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” hazai nyertesének választották a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében megvalósuló Kamara a vállalkozásokért tantárgyat. A népszerű kurzuson a hallgatók sikeres cégvezetők mentorálásával szerezhetnek értékes tudást. A Széchenyi István Egyetem szoros partnerkapcsolataira alapozva gyakorlatorientált képzéseket, jók hasznosítható, naprakész tudást nyújt a hallgatóknak, ami még értékesebbé teszi az itt szerzett diplomát, és valódi előnyt jelent a munkaerőpiacon. Erre példa a Kamara a vállalkozásokért elnevezésű, 2011 óta folyamatosan meghirdetett, rendkívül népszerű tantárgy, amely rangos elismerésben részesült. Az Európai Bizottság által kiírt „Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” pályázat hazai nyertesének választották 2020-ban. A kitüntetést – miután az átadóünnepséget tavaly a járványhelyzet miatt elhalasztották – nemrégiben vehette át dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, valamint Molnár Albert, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győr térségi elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Tanácsának ülésén. „A magas szintű szakmai képzés mellett egyetemünk inspiráló környezetet, kihívást jelentő feladatokat, példaképnek számító személyekkel való találkozásokat is nyújt a hallgatóknak. Mindez hozzájárul személyiségük és készségeik fejlődéséhez, segíti karrierútjukat. Erre példa ez a tantárgy is, amelyen megismerhetik a vállalkozói szemléletet. Rendkívül fontos, hogy a kamarához kapcsolódó elkötelezett, sikeres vállalkozók mentorként vesznek részt a kurzuson, és olyan tapasztalatokat osztanak meg a hallgatókkal, amely megfizethetetlen érték” – fejtette ki dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. A tananyagban szerepel egy üzleti terv elkészítése, annak minden elemével, a vezetői összefoglalótól a marketing- és pénzügyi tervig. A vállalkozói tudás részeként a hallgatók ismereteket kapnak arról, milyen banki és pénzügyi szolgáltatások, vállalkozásösztönző támogatások vehetők igénybe, miként arról is, hogy a piacra lépés előtt milyen felméréseket célszerű elvégezni. Az órákon prezentációkat is tartanak, hiszen bármilyen jó egy elképzelés, azt el is kell tudni adni. A félév során céglátogatásokra kerül sor, amelyeken kiderül, hogy a ma sikeres cégek is mikro- és kisvállalkozásból nőttek nagyobbra. „Országosan egyedülálló, hogy egy egyetem és egy kamara összefog, a jövő vállalkozóinak nyújtva segítséget. Ez a képzés ugyanakkor azoknak is hasznos, akik nem vállalkozóként tevékenykednek majd a jövőben, hiszen az itt megszerzett tudás az alkalmazotti vagy vezetői létben is fontos. Az átadott ismereteket mindig az aktuális helyzethez igazítjuk, így például a mostani félévben szó van a digitalizációval kapcsolatos kihívásokról vagy a koronavírus-járvány hatásairól is” – fogalmazott Molnár Albert. Megjegyezte: a kamara számára rendkívül sokat számít, hogy mindig partnerként számíthatnak a Széchenyi István Egyetemre. A tantárgyról a hallgatók is rendkívül pozitívan vélekednek. „Kíváncsi voltam, hogy az egyedi vállalkozási ötletemet hogyan értékelik a hozzáértő, tapasztalt szakemberek” – válaszolta Babos Bence másodéves turizmus-vendéglátás szakos hallgató arra a kérdésre, hogy miért választotta ezt a kurzust. Hozzátette, volt lehetősége bemutatni az ötletét, és hasznos szakmai értékelést kapni róla. „Nagyon szeretem ezt a tárgyat, mert rendkívül jó szellemben zajlanak az órák, és közben sok új információ birtokába jutunk a gazdaság vagy éppen a marketing területéről” – mondta. „Nagyon vártam, hogy a vállalkozások működéséről tanulhassak. A tananyag nehezebb, mint gondoltam, de ez éppen annak a komplexitásnak köszönhető, amelynek révén átfogó képet kaphatunk erről a szféráról” – magyarázta Pető Viktória harmadéves gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató. „Azért választottam ezt a tárgyat, mert elgondolkoztam azon, hogy a későbbiekben magam is vállalkozó leszek, és ehhez szeretnék minél több ismerettel rendelkezni” – mondta Kovács Zsolt. A harmadéves járműmérnök hallgató kiemeli, nagyon hasznos tantárgyról van szó, amelyben a gyakorlati képzés kerül előtérbe gyárlátogatásokkal, vállalatok bemutatásával, az életből hozott példákkal. „Nagyon összetett ismeretanyagról van szó, aminek jó hasznát vesszük majd az életben” – zárta gondolatait.

A Cetin Hungary és az egyetem Távközlési Tanszéke, valamint a Digitális Fejlesztési Központ együttműködésében négy olyan tématerületet azonosítottak a szakemberek, ahol hallgatók közreműködésével TDK- és szakdolgozatok születhetnek. Ebből kettő közvetlenül az 5G-hez kapcsolódó téma: az elsőben a tesztkörnyezetek szinkronizációs követelményeinek, míg a másikban a mobil maghálózat evolúciójának elemzése a feladat. Ezek hozzájárulnak a gyorsabb és biztonságosabb hálózat üzemeltetéséhez. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A hallgatói tereknek és az ott tartott rendezvényeknek valódi közösségépítő szerepük van, melyek a felsőoktatási intézmény arculatát is meghatározzák. Nemzetközi példák mintájára a Széchenyi István Egyetem és jogelőd intézményének hallgatói közösségei hosszú ideje üzemeltetnek olyan népszerű klubokat, amelyek nem csak az egyetemi polgároknak nyújtanak alternatívát a kikapcsolódásra. Cikkünk vissza- és előretekintés is egyben, amit a jelenlegi egyetemi klub, a Bridge felújítása tesz aktuálissá. A klub, ahol minden elkezdődött A győri hallgatói klubélet az egykor ikonikus szórakozóhelyként számon tartott A klubbal indult. A hely különlegessége volt, hogy nemzetközi mintára, alulról jövő kezdeményezésként 1992-ben a Széchenyi István Főiskola diákönkormányzata pályázatot hirdetett az egykori felvonulási épület „kulturális céloknak megfelelőbb, hasznosabb üzemeltetésére”, s a főiskolások elképzeléseit három akkori hallgató válthatta valóra. A kilencvenes évek gazdasági lendülete és az egyre szabadabb piac sok kultikus szórakozóhelyet adott Győrnek, hiszen felpezsdült az éjszakai élet a városban. Sok új hely legendássá vált nemcsak az egyetemisták (akkor még főiskolások), hanem a győriek emlékezetében is – csakúgy, mint az A Klub. Arra a kérdésre, hogy vajon minek köszönhette népszerűségét, Katavics Lajos „Golyó” elmondta: „Első volt. Az első klub Győrben.” Hozzátette, hogy a klub ötletét szülővárosából, Szombathelyről hozta, ahol akkoriban már több ilyen jellegű hely is üzemelt. Kiemelte, talán az is sikertényező lehetett, hogy ez egy „alulról jövő kezdeményezés” volt, nem pedig egy profitorientált üzleti vállalkozás, és a főiskola akkori vezetése is szinte szabad kezet adott nekik. Így igazán magukénak érezhették a klubot a fiatalok, hiszen ez volt az a hely, ami róluk szólt és értük volt. A legemlékezetesebb buli számára az első. Egy Deák Bill Gyula-koncerttel nyitott a hely, és ahogy az lenni szokott, semmi sem alakult úgy, ahogy tervezték. „A koncert előtt nem sokkal még nem volt áram az épületben, végső megoldásként két csavarhúzó került a biztosíték helyére, így végül rendben lement az est.” Később pedig Billnek köszönhetően több zenekar is eljött az A klubba. Az A klub 1995 után Klub Atlantika néven, működött, végül 2000 nyarán bontották el az épületet. Bridge Hallgatói és Oktatói Klub, az összekötő kapocs A klubélet azonban nem szűnt meg az intézményben, sőt, ennek alapjain több év „ebédlőbulit” követően megnyitott a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub. Az egykori csónakház épülete az Országos Rendőr-főkapitánysággal kötött megállapodás alapján 2007-ben került az egyetem tulajdonába, a cél pedig az volt, hogy a kulturális és szórakoztatóközpont összekötő kapocs legyen az egyetem hallgatói és oktatói között. Ezzel szintet léptek az akkori szervezők, szervezettebben és magasabb színvonalon szolgálták ki a hallgatói igényeket. Dr. Rámháp Szabolcs, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar egyetemi adjunktusa a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub alapításakor az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) tagja volt, így ő is részese lehetett a tervezési folyamatnak. Eleinte EHÖK-vezetőként, később oktatóként számos programot szervezett klubrendezvényektől a műhelykonferenciáig. Elmondta, hogy a Bridge létrejöttével az egyetemi polgárság régi vágya teljesült. A hallgatók az első perctől kezdve részt vettek a klub és annak működési kereteinek kialakításában. Hangsúlyozta, hogy ez teljesen demokratikus folyamat volt, mindenkitől várták az ötleteket és javaslatokat, amiket aztán az EHÖK-üléseken vagy hallgatói fórumokon vitattak meg. A klub belső kialakítását is építészmérnök szakon tanuló hallgatóink segítették megtervezni. Dr. Rámháp Szabolcs kifejtette: „Az egyik legfontosabb szempont a biztonság volt. Akkoriban az éjszakai szórakozóhelyek és környékük igencsak zűrösek voltak, mindennaposnak számítottak a hallgatóinkat érő atrocitások. A helyzet javítása érdekében megtettünk mindent: szorosan együttműködtünk a rendőrséggel, de nagy gondot fordítottunk a biztonsági személyzet tagjainak kiválasztására is. Ennek eredményeképpen a Bridge olyan hely lett, ami a hallgatóknak úgy biztosított kulturált és biztonságos szórakozási lehetőséget, hogy közben maximálisan otthon érezhették magukat.” Kiemelt hangsúlyt kaptak az alulról jövő kezdeményezések, a Hallgatói Önkormányzat szakestjei, számos kisebb-nagyobb hallgatói szervezet rendezvényei, vagy éppen a fiatal oktatókat célzó Junior Professzori Klubok. Ezeket a Bridge a kezdetek óta támogatja. Bár alapvető szempont volt a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott gazdálkodás, mégis teret nyertek az olyan nonprofit kezdeményesek is, mint például az egyetemi színjátszó kör előadásai. A Bridge megalapításával egy Győrben egyedülálló komplexitású multifunkcionális klub jött létre, mely a kezdetektől egyszerre működött kávézóként, szórakozóhelyként, koncerthelyszínként és konferenciaközpontként. Fenntartható konstrukció Dr. Rámháp Szabolcs a jelenlegi működéssel kapcsolatban hangsúlyozta: „Fontos pillére a Bridge-nek, hogy az üzemeltető két tulajdonosa közül az egyik egyetemi érdekeltségű, a másik pedig a HÖK egyesülete, így biztosítva a hosszú távú fenntartható működést. A konstrukció az idők során pedig bizonyított: évente több száz rendezvénynek ad otthont, az egyetemi hallgatók, oktatók, sőt a városi fiatalság, köztük számos középiskolás érzi otthon magát a Bridge falai között. Nem csoda, mert a szórakozóhely igazi egyetemi klubként ma az egyetemi élet egyik meghatározó színtere, amelyhez immár számos egymást követő egyetemista generációnak kötődnek meghatározó élményei. Ezek a falak pedig hamarosan a Széchenyi István Egyetem támogatásának is köszönhetően most megújulhatnak.” A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy valamennyi épületét felújítsa a fenntarthatóság és a klímavédelem jegyében, társadalmi felelősségvállalását is szem előtt tartva. Fontos az is, hogy az ingatlanok külső megjelenésükben méltók legyenek ahhoz, hogy a minőségi oktatást és szolgáltatásokat nyújtó intézmény Magyarország egyik vezető tudásközpontjává vált. Ennek szellemében kezdődtek meg többek között a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub felújítási munkálatai, amely során nyílászárócserére és hőszigetelésre kerül sor, valamint a fejlesztés része a falak vizesedésének megakadályozása, a lapos tető vízszigetelése és burkolatcseréje is. Átmenetileg újra „ebédlőbulik” Azonban a felújítás alatt sem maradnak bulik nélkül a hallgatók. A régebben végzettek számára ismerős fogalom az „ebédlőbuli”, hiszen a kétezres években számos koncert és diszkó helyszíne volt a régi étterem. Máté Eszter, az Egyetemi Szolgáltató Központ megbízott vezetője elmondta: „Ez a félév a hallgatói klubkoncertek tekintetében is változást hozott. A Bridge Hallgatói és Oktatói Klub helyett most a Széchenyi Étterem ad otthont a szerdai és a rendezvények által meghirdetett és megszervezett esti buliknak. Az Uniklub Kft. az EHÖK-kel együtt minden héten azért dolgozik, hogy a hallgatók igényeinek megfelelő előadókat tudjunk elhozni a campusra. Az esti szórakozás mellett nappali programokkal is készülünk az őszi és a tavaszi szemeszterben” – tette hozzá. Máté Eszter hozzátette, hogy a Bridge felújításával olyan színvonalas kulturális központ jön létre, amit a hallgatók, az oktatók és partnerek várhatóan még szívesebben vesznek majd igénybe.

A Széchenyi István Egyetem műszaki oktatásban-kutatásban játszott szerepének elismeréseként hét űrhajós látogatott az intézménybe a Nemzetközi Űrhajós Szövetség kongresszusának egyik programjaként. A vendégeket a Földön kívüli életről, az űrhajósokat érő sugárzásról és arról is kérdezték a hallgatók, milyen egy tipikus nap az űrben. Egy héten át Budapest adott otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. Kongresszusának, amelynek programjaira több tucat asztronauta érkezett. A rendezvény Magyarország számára nemcsak presztízsértékkel bírt, hanem jelentős lépést is jelentett az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára. Ezzel a céllal, az esemény keretében érkezett Győrbe négy egyesült államokbeli, két orosz és egy német űrhajós, akik előbb a városházára látogattak, majd a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán találkoztak oktatókkal és hallgatókkal. Dr. Wersényi György, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja városházi beszédében hangsúlyozta: az űr kutatása közvetlen hatással van mindennapi életünkre a navigációs rendszerek működtetésétől a klímakutatásokig. Hozzátette: a győri egyetem alapvető szerepet játszik Magyarországon a távközlési szakemberek utánpótlásának nevelésében, s az űrtávközlés számára is képez mérnököket, kiemelkedő számú ipari-vállalati partnerrel együttműködve. „Oktatási-kutatási tevékenységünket infrastruktúránk is támogatja, ami ma már nemzetközi színvonalat képvisel. Egyetemünk Közép-Európa egyik legkorszerűbb rádiófrekvenciás laboratóriumával rendelkezik, s ebben olyan műszerek, berendezések vizsgálatára is sor került már, amelyek azóta műholdakon szolgálják mindennapjainkat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával két éve megújult űrtávközlés-laboratóriumunk szintén új távlatokat nyitott kutatásaink terén. Hallgatóink a gyakorlatorientált képzések révén nemcsak értékes diplomára tesznek szert, hanem olyan tudásra is, amellyel elhelyezkedésüket követően nagymértékben képesek hozzájárulni a térség és az ország fejlődéshez” – fogalmazott dr. Wersényi György. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Széchenyi István Egyetemen működik Magyarország 5G technológiára fókuszáló Digitális Fejlesztési Központja, aminek köszönhetően számos olyan kutatás-fejlesztési, innovációs projektben vesznek részt, amelyek a ma és a holnap kihívásaira keresik a választ. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett angol nyelvű fórumon a hallgatók is megtapasztalhatták az űrhajósok közvetlenségét. Az asztronauták között volt Anna Lee Fisher és Shannon Lucid, akik az első amerikai nők egyikeként teljesítettek szolgálatot az űrben. Szavaikból kiderült, ez azért is számított jelentős tettnek, mert a nőknek abban az időben még korántsem voltak olyan lehetőségeik, mint manapság. Az ugyancsak egyesült államokbeli Mario Runco, a német Ernst Messerschmid, valamint az orosz Alekszandr Polescsuk és Szergej Revin szintén hivatásos asztronauták voltak, míg az amerikai Gregory Olsen magánemberként, „turistaként” járt az űrben. Az első derültséget ő váltotta ki, amikor azt mondta: „Nem voltam jó tanuló; ha én meg tudtam csinálni, ti is!” Ő is mérnökként végzett persze, majd saját, sikeres vállalkozást indított, és a többiek szintén mind komoly tanulmányokat folytattak – fizikusként, kémikusként diplomáztak –, mielőtt bekerültek valamelyik űrprogramba. Kifejezetten érdekes Ernst Messerschmid esete, aki részecskefizikai kutatóként kapott kedvet ahhoz, hogy az űrben a nagyobb dimenziókat is megtapasztalja. A hallgatók sok kérdést tettek fel az űrhajósoknak a fórumon. Milyen egy tipikus nap az űrben? – érdeklődött egyikük. Shannon Lucid válaszából kiderült, nem mindegy, hogy a misszió egy-két hétig tart egy űrrepülőgépen vagy hónapokig egy űrállomáson. Neki mindkettőről van tapasztalata, hiszen a Discovery és az Atlantis űrsiklóval is járt a kozmoszban, egy ízben pedig hosszú időt töltött az orosz Mir űrállomáson. „Az űrrepülőgépen nagy a tempó, kevés az alvás. Az űrállomáson jobban ráér az ember, mert mindig van holnap” – mosolygott. Szóba került az űrhajósokat érő sugárzás is. Szergej Revin elmondta: ugyan az asztronauták folyamatosan tartanak maguknál dózismérőt, de a mostani űrrepülések a Föld mágneses övezetén belül zajlanak, így teljesen biztonságosak. „A Marsig tartó utazás viszont jelenleg halálos lenne a résztvevők számára” – szögezte le. Az egyik hallgató azt kérdezte a vendégektől, hogy mit gondoltak a Földön kívüli életről utazásuk előtt, és változott-e utána a véleményük. Kiderült, hogy ufót egyikük sem látott, de Mario Runco kifejtette, hogy a világegyetemben lévő milliárd-milliárd csillag körül rengeteg Föld-szerű is keringhet, míg a zárszót Anna Lee Fischer adta meg: „A bizonyíték nem létezése nem a nem létezés bizonyítéka.”

Idén 230 éve született Széchenyi István. A jubileumi évben a Gróf Széchenyi Család Alapítvány emlékévet hirdetett, amelynek célja, hogy minél többen megismerjék a „legnagyobb magyar” és családja örökségét. Névadójához méltó kíván lenni a Széchenyi István Egyetem is, amely meghatározó szerepet vállal az említett szellemi örökség megőrzésében, tovább örökítésében. A közös cél érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött egymással az intézmény és az alapítvány. „Az egyetem számára fontosak azok a partnerkapcsolatok, amelyek a közös értékek mentén születnek. Mi lehetne szorosabb kapocs, mint névadónknak, Széchenyi Istvánnak a személye, és az a szellemi hagyaték, amelynek ápolása közös feladatunk” – köszöntötte dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja a résztvevőket az ünnepélyes aláíráson, amelynek időpontja is szimbolikus. November 3. a magyar tudomány ünnepe, emlékezve arra, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét. A megállapodás tartalmáról dr. Baranyi Péter Zoltán, az intézmény rektora beszélt. „Együttműködésünk célja, hogy közösen ápoljuk azt az eszmeiséget, valamint nemzeti kulturális örökségünket, amely méltó gróf Széchenyi István nevéhez. Fontos misszió a legnagyobb magyar életútjának, tevékenységének folyamatos megismertetése nemcsak az egyetem polgáraival, hanem szélesebb közösségünkkel, az egész nemzettel is” – mondta. A közös feladatok közül kiemelte a Széchenyi-év sikeres megrendezését, a gróf Széchenyi István által fémjelzett nemzeti kulturális örökség gyarapítását és megóvását. Ennek érdekében az egyetem többek között vállalja, hogy közreműködik a Széchenyi-hagyaték digitalizálásában. Az alapítvánnyal való együttműködés pozitív területe lehet a „Széchenyi, a nemzet építőmérnöke” elnevezésű kurzus is. A tudatos életmód terjesztésének és erősítésének képviselete ugyancsak közös cél, emellett a megállapodás kitér arra az előkészítés alatt álló Széchenyi-védjegyre, amely a már említett szellemiséget, annak alkalmazását hivatott védeni, és amelyet az együttműködésben résztvevők is alkalmaznak majd. A Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc – így fiai, Pál és a legnagyobb magyar, István – vér szerinti leszármazottai hét éve hozták létre a Gróf Széchenyi Család Alapítványt, hogy tovább képviseljék Magyarország egyik legnevesebb famíliájának szellemiségét, és hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez. Az alapítvány elnöke Széchenyi Tímea – Széchenyi István bátyja, Pál leszármazottja – elmondta, a Széchenyiek országépítő tevékenysége megérdemli, hogy az egész nemzet előtt ismert legyen, ezért is fontos az egyetemmel kötött együttműködésük. „Idén ünnepeljük a legnagyobb magyar születésének 230. évfordulóját, amelynek tiszteletére a család Széchenyi-évet hirdetett. A járvány ellenére is rengeteg program tanúskodik országszerte arról a tiszteletről, amit elődeink iránt érzünk. Ez az egész ország közös ünnepe, ám mi nemcsak az idei évet, hanem a jövőt is közösen képzeljük el, például a Széchenyi István Egyetemmel" – zárta gondolatait az alapítvány elnöke.

A fenntarthatóságért végzett doktori tevékenységéért „Green Talent” nemzetközi díjat kapott a Srí Lanka-i Malika Nisal Ratnayake, a Széchenyi István Egyetem egykori hallgatója. A jelenleg Ausztráliában PhD-tanulmányokat folytató kiválóságot dr. Michael Meister, a német szövetségi oktatási és kutatási miniszter parlamenti államtitkára tüntette ki nemrégiben. A doktorandusz interjút adott portálunknak, amelyben elárulta, győri tanulmányai miként járultak hozzá elismeréséhez. A mechatronikai és gyártástechnológiai mérnökként végzett Malika Nisal Ratnayake fő kutatási célja, hogy az informatikában rejlő lehetőségek továbbfejlesztése révén megkönnyítse a rovarok megfigyelését, amely áttörést hozhat a mezőgazdaságban és az etológiában egyaránt. A német „Green Talent” zsűrije a napokban díjjal ismerte el a győri Széchenyi István Egyetemen is tanult kutatót, mert értékelése szerint tudományos munkája hozzájárul az agrárium és a természetes ökoszisztémák fenntarthatóságának növeléséhez. Az általa kifejlesztett beporzás-megfigyelési technika új perspektívákat kínál: megközelítése segíthet megérteni a különböző rovarok hozzájárulását a beporzáshoz, és lehetővé teheti a gazdálkodók számára, hogy a leghatékonyabb fajokat használják erre. „A Széchenyi István Egyetemen eltöltött idő betekintést engedett számomra az európai kutatói közegbe. Lehetőségem nyílt arra, hogy első kézből láthassam a kontinens fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseit. Ezek az élmények kikövezték az utat ahhoz, hogy gyarapíthassam a tudásomat, és motivált arra, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban végezzek kutatásokat, amelyek miatt végül elnyertem a Green Talent díjat” – fejtette ki érdeklődésünkre Malika Nisal Ratnayake, aki jelenleg az ausztrál Monash Egyetemen folytat információs technológiai PhD-tanulmányokat. A kiválóság a gyártástechnológiai mérnöki mesterszakot a thaiföldi Asian Institute of Technologyn végezte el. Eközben Erasmus-ösztöndíjjal európai tanulmányokat is folytathatott. Mint mondta, a győri Széchenyi István Egyetemet azért választotta, mert azt gondolta, hogy ez a legjobb hely ahhoz, hogy megértse és megismerje az európai kultúrát. „Vonzó volt számomra, hogy a Széchenyi-egyetem kutatói együttműködést folytat a világhírű Audival, és nagyszerű lehetőségnek láttam, hogy ebben a közegben tapasztaljam meg az európai kutatói környezetet” – emlékezett vissza 2016-ra, amikor beadta jelentkezését Győrbe. Elmondása szerint a Széchenyi-egyetem kiváló hely volt arra, hogy tanuljon, s hogy különféle országokból érkező emberekkel találkozzon. „Győrt pedig nagyon nyugalmas és barátságos városnak láttam, mely különleges atmoszférával rendelkezik. Szerettem a belváros utcáit járni, és jelen lenni a különféle eseményeken, ahol megtapasztaltam, milyen színes a magyar kultúra és gazdag gasztronómiai kínálat” – tett hozzá. Arra a kérdésre, hogy mi a legkedvesebb emléke ebből az időszakból, mindenekelőtt az itt megismert barátokat emelte ki. „Széchenyis barátaimmal körbeutaztuk egész Magyarországot és Európát is. Ezek az élmények felejthetetlenné tették az itt töltött időnket” – hangsúlyozta a díjazott. Háttér A Zöld Tehetség (Green Talent) Programot Anja Karliczek német szövetségi oktatási és kutatási miniszter védnöksége alatt bonyolítják le. 2009 óta 72 ország 307 tehetséges kutatóját díjazták. Az elismerés elősegíti az innovatív ötletek globális eszmecseréjét a fenntarthatóság terén, és platformot biztosít a fiatal tudósok számára, hogy megosszák nézeteiket a világunk jobbá tételét szolgáló zöld koncepciókkal kapcsolatban. A német szakértőkből álló magas rangú zsűri idén 78 ország 467 pályázója közül csupán 25 feltörekvő kutatót választott ki a Green Talent díj nyertesének. A szerencséseknek lehetőségük nyílik kapcsolatokat létesíteni a német tudományos közösséggel, így fektetve le új interkulturális együttműködések alapjait.

A szigetközi turizmust és vendéglátóipart segíti a jövőben az a komplex adatbázis, amelyet a Széchenyi István Egyetem kutatói állítanak össze a civil szervezetekkel együttműködve az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program keretében. Ebben a térség hagyományos növényi és állati alapanyagai, élelmiszer-készítési eljárásai, őshonos gyógynövényei szerepelnek. A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Program. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem irányításával zajlik a tevékenység. Ezek egyikét Hanczné dr. Lakatos Erika, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense vezeti. „A feladatunk az volt, hogy összegyűjtsük a Szigetközben fellelhető hagyományos növényi és állati alapanyagokat, őshonos gyógynövényeket és a régen használt, tradicionális élelmiszer-előállítási eljárásokat. Ennek alapján részletes adatbázist készítünk, amit a helyi vendéglátóiparban és a turizmusban lehet majd hasznosítani” – ismertette a kutató, aki elmondta, hogy összesen 68-féle gyógynövényt azonosítottak a cickafarktól a hárson át a csipkebogyóig. Emellett feltárták, melyek az ősi, az étkezésben egykor gyakran használt állat- és növényfajok. Ilyenek voltak a különféle halak, a rendkívül finom és a térségben elszórtan ma is megtalálható, a kórokozóknak, kártevőknek ellenálló pogácsaalma vagy az aszalásra, lekvárfőzésre kiválóan alkalmas vackor, azaz vadkörte. Találtak adatot egy régi, csíkhalból és káposztából készült ételre is, amit régen rendszeresen főztek a halászok a Szigetközben. A tájegységben a hagyományos élelmiszer-készítési eljárások közül elterjedt volt az abálás, ami alacsony hőfokon, rendkívül hosszú ideig tartó főzést jelent. A Széchenyi István Egyetem kutatói a munkacsomag kapcsán a térség civil szervezeteivel is felvették a kapcsolatot. Együttműködtek a Győr és Mosonmagyaróvár környékén, Rajkától Dunaszegig kistermelői és kézművesvásárokat szervező, mintegy 80 partnerrel rendelkező Szigetközi Szatyor Alapítvánnyal is. Balogh Zoltán, a civil szervezet kurátora kérdésünkre elmondta: azért segítik örömmel a projektet, mert számukra szintén fontosak az olyan értékek, mint a hagyományőrzés és a környezettudatosság. A későbbiekben szeretnék eljuttatni a kutatás során összegyűjtött információkat, adatbázist azokhoz a kistermelőkhöz, akikkel kapcsolatban állnak.

A Magyar Urbanisztikai Társaság 2021. október 21. és 22. között rendezte meg XXVII. Országos Urbanisztikai Konferenciáját a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. Idén a konferencia másnapján kerültek átadásra hagyományos módon az egyéni, és a települési Hild János Díjak, mely a társaság legmagasabb kitüntetése. A MUT elnöksége ebben az évben úgy döntött, hogy tisztelete és elismerése jeléül posztumusz Hild János Díjjal tüneti ki Dr. Lados Mihályt. A társaság Dr. Lados Mihály iránti tiszteletét és szeretetét jól bizonyítja, hogy annak több, mint 50 éves fennállása óta, most először fordult elő hogy posztumusz díjat adományozott egy tragikus körülmények között elhunyt tagtársa számára. A díjat egyetemünk Közlekedési Tanszékének munkatársa Dr. Jóna László vette át, aki Dr. Lados Mihály egykori tanítványa, egyben kollegája volt.

Újabb attrakcióval bővül a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ, ahol egy új kültéri játszótér készül el még ebben az évben. A beruházás mutatja: a Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy minőségi szolgáltatásokat, kikapcsolódási lehetőségeket kínáljon a győrieknek, a Győrbe látogatóknak és a továbbtanulás előtt álló diákoknak is. Kivitelezési munkálatokra lehetnek figyelmesek azok, akik a Széchenyi István Egyetem győri campusán, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központnál járnak. Mészáros Nóra, az egyetem pályázati irodavezetője elmondta, hogy a „Digitális élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása” című európai uniós projekt keretében a Mobilis közönsége számára alakítanak ki digitális kültéri játszóteret. „Ennek során arra törekszünk, hogy modern, funkcionális és környezetbarát, a környezettudatosságot népszerűsítő utcabútorokat és játékokat helyezzünk ki, mint például ház formájú, fluoreszkáló és mozgásra világító padot, LED-világítással ellátott trambulint, beton ülőkockát levegőminőségjelzővel, okospadot USB- és vezeték nélküli töltési lehetőséggel. A játszóeszközök speciális eséscsillapító burkolatot kapnak. A területen napelemes térvilágítótestek és újrahasznosított műanyagból készült hulladékgyűjtők lesznek, valamint új növények – köztük magaságyások – telepítésére is sor kerül” – fejtette ki a szakember. A játszóteret a Mobilis épületéből lehet majd megközelíteni, egy acélszerkezetű gyalogos hídon keresztül. A beruházás várhatóan decemberben készül el. Dr. Dőry Tibor, a Mobilis ügyvezetője azt hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy minőségi szolgáltatásokat, kikapcsolódási lehetőségeket kínáljon a győrieknek, a Győrbe látogatóknak és a továbbtanulás előtt álló diákoknak is. „A beruházás szerves folytatása az egyetem által az Aranypart II.-n megvalósult eddigi fejlesztéseknek, ahol sportpark, valamint speciality kávézó épült az elmúlt időszakban. A játszótér révén újabb korosztályokat tudunk megszólítani és a Mobilisba csábítani. Az ott elhelyezett eszközök olyan készségeket erősítenek, amelyek a gyerekek, a fiatalok számára szükségesek a 21. században” – fogalmazott dr. Dőry Tibor. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis általános igazgatóhelyettese arra világított rá: a játszótér – amelynek tervezésénél nemzetközi példákat is figyelembe vettek – éppúgy egyedi, innovatív, különleges lesz, ahogy maga a Mobilis is az. „A beruházásnak köszönhetően új tematikával bővül a szolgáltatási palettánk, és még inkább vonzóvá tehetjük a természettudományokat a gyerekek számára, ami nagyon fontos küldetésünk. A játszóteret a foglalkoztató pavilonok révén nyári táboraink lebonyolításánál is kiválóan tudjuk majd használni” – emelte ki Keszthelyi Bernadett.

A Digitális Fejlesztési Központ és a Huawei szervezésében szeptember 27-én ismét a győri kampuszon tekinthették meg az érdeklődők azt a kamiont, amely a vállalat kurrens 5G fejlesztéseit mutatja be. Tavaly nagy sikerrel zajlott ez a látogatás, és idén is sok érdeklődőt, hallgatót, oktatót vonzott. A kínai vállalat élen jár az 5G-s fejlesztésekben, és folyamatos kapcsolatot tart hallgatóinkkal, akik a legmodernebb technológiával találkozhatnak. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Az egyetemen olyan befogadó és támogató közösség formálódott, ahová jó tartozni, a tanárok pedig nem csak nagy szaktudással rendelkeznek, hanem segítőkészek is. A város lenyűgöző hangulata, folyópartjai, pezsgő kulturális élete szintén nagy vonzerővel bír – ez derül ki abból az összeállításból, amelyben a Széchenyi István Egyetem turizmus-vendéglátás szakos hallgatói Győr királyi várossá válásának 750. évfordulója tiszteletére 750 karakterben foglalták össze, mit gondolnak az intézményről és a megyeszékhelyről. A prezentáció a pályaválasztás előtt állókat is meggyőzheti, érdemes a Széchenyi-egyetemet és Győrt választani. „Az idegenvezetés-órák legtöbbször a város utcáin, a történelmi épületek és műemlékek között zajlanak. A tavaszi félévben, a járvány idején erre nem volt lehetőség, ezért adtam a hallgatóknak azt a feladatot, hogy írják le, mit jelent számukra Győr és az egyetem. Kapcsolódva a város fontos évfordulójához, azt kértem, hogy mindezt 750 karakterben tegyék meg” – emlékezett vissza Husz Anikó, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Turizmus Tanszékének adjunktusa annak a prezentációnak a hátterére, ami a turizmus világnapján még a szektor szakembereinek szemébe is könnyeket csalt. „Az utcákon, ahol sétálok, eszembe jutnak az elmúlt 3 év emlékei: ámulat, győzelem, hála, felnőtté válás és a szerelem. Nekem ezt mind Győr jelenti” – egy idézet a sok közül. A fiatalok gondolatai között visszatérő elem a város szépsége, a hangulatos utcák, a gyönyörű belváros, a Győrt körülölelő folyók, a pezsgő kulturális élet. Ami pedig igazán szembetűnő: mindannyian büszkék rá, hogy a Széchenyi István Egyetem hallgatói. Úgy érzik, itt valóban gyakorlati, naprakész tudást szereznek, méghozzá magas szakértelemmel rendelkező, segítőkész oktatóktól. Visszatérő vélemény, hogy a győri kampusz az a hely, ahol a fiatalok a jövőjüket megalapozhatják: „Számomra az egyetem a szabadságot jelenti, Győr pedig a jövőmet” – tartja az egyik válaszadó. A nyitott, szolgáltató intézmény kiterjedt ipari és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik, nem véletlen tehát a következő vélemény: „Az egyetem által olyan cégeket, szállodát, utazási irodát ismerhettem meg, benne olyan dolgozókkal, akik a mai napig a szívemhez közel állnak.” „Örültem a feladatnak, hiszen nagyon szeretem a várost és az egyetemet. Amikor Győrbe érkeztem, egyből megfogott, hogy egy nagyvárosról van szó, mégis családias a hangulata, ahol rögtön otthon éreztem magam” – mondta a tatabányai Nárai Nóra. Hozzátette, az egyetemre ugyanez a családias légkör a jellemző, ahol nagyszerű a közösség, ezért sok barátot szerzett az évek során. „Az a tapasztalatom, hogy ez a vélemény általános a fiatalok körében, szeretik Győrt, és szeretnek a Széchenyire járni” – summázza a végzős hallgató. Szaktársa, a rajkai Zsigmond Gréta a város értékeit emelte ki. „Reggelente, ahogy átsétáltam a Jedlik hídon, sokszor megálltam gyönyörködni a napfelkeltében a folyó felett. A természeti mellett az épített környezet is csodálatos, s az idegenvezetés-órán megismert történelmi emlékek, legendák – mint a vaskakas története –, mind olyan érdekesség, amit mindenkinek érdemes megismernie.” Gréta számára az egyetem olyan közösség, ahol a tanárok odafigyelnek a hallgatókra, a hallgatók pedig erős barátságokat kötnek egymással. Csak azt sajnálja, hogy a koronavírus-járvány hosszú hónapokat rabolt el a legszebb éveikből. „A hallgatók olyan érzékletesen írták le, mit gondolnak Győrről, az intézményről, a közösségünkről, hogy azokat nemcsak csokorba gyűjtöttem, de készítettem egy prezentációt is belőlük” – magyarázza Husz Anikó. A prezentációt elsőként a hallgatók kapták meg, de a turizmus világnapján a nyilvánosság előtt is debütált, összeállítója a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában vetítette le a zenei aláfestéssel készült bemutatót, ami nagy sikert aratott a szakemberek körében. A hallgatók által beküldött gondolatok kitűnően érzékeltetik mindazt, amit a fiatalok Győrről és a Széchenyi István Egyetemről gondolnak. A tervek szerint ezért a jövőben még több ízben bemutatják azt, például a Nyitott Kapuk Napján, ahol a pályaválasztás előtt állók is láthatják, és megtapasztalhatják, miként vélekednek a már itt tanuló társaik. Ahogy egyikük fogalmazott: „csütörtök esténként a vonatra felszállva, búcsúzva a várostól, úgy érzem, a szívem egy daraját mindig itt hagyom, a legszebb egyetemi éveim ide kötődnek.”

A Győri Vízisport Egyesület vízilabda-szakosztálya a 2021-es országos bajnokságban már az Uni nevet is feltüntetve indul, miután a Széchenyi István Egyetem a klub együttműködő partnere. A versenyzőket így a biztonságot jelentő diplomás életpálya, a közönséget izgalmas meccsek, az egyetemi polgárokat kedvezményes belépők is várják. „A Széchenyi István Egyetem kiemelten fontosnak tarja hallgatói és munkatársai sport- és versenylehetőségeinek támogatását. Az infrastruktúraépítés mellett az eredményes saját sportegyesületünkön és a kötelező testnevelésórákon túl intézményünk keresi az együttműködési lehetőségeket a klubokkal. Az ilyen kapcsolatok révén kölcsönösen előnyös megállapodások jöhetnek létre, amelyek többek között támogatják a versenyzőket abban, hogy az élsport mellett diplomát szerezzenek, karriert építsenek, s ne legyenek kiszolgáltatva a törékeny élsportolói pálya buktatóinak” – kommentálta a Győri Vízisport Egyesület (GYVSE) vízilabda-szakosztálya és a Széchenyi István Egyetem között formálódó együttműködést dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja. „A Széchenyi István Egyetem által nyújtott tudás biztonságot ad a profi sportolóknak, tanulmányaik alatt pedig ösztöndíjat, kedvezményes tanulmányi rendet biztosít számukra” – hangsúlyozta a kancellár, akit a partnerség jegyében a legutóbbi tisztújító ülésen a GYVSE elnökségi tagjának választottak meg. Hozzátette: „Fontos cél, hogy intézményünkben erősödjön a sportélet, és sikerrel szerepeljünk az egyetemi bajnokságokban. Bízunk benne, hogy egyre több versenyző helyez hangsúlyt a továbbtanulásra, s választja a Széchenyi István Egyetemet”. Amint azt Ábrahám Csaba, a GYVSE elnöke mondta, örömmel kormányozza a klubot az egyetemi partnerség égisze alatt, hiszen az egyesület főként utánpótlás-nevelésre fókuszál, s ezzel a megállapodással kitolhatják játékosaik életkorát az egyetemi tanulmányok végéig. „A partnerségnek köszönhetően versenyzőinknek nem kevesebbet, mint életpályájuk biztosítékát nyújthatjuk. A sport és a tanulás kiegészíti egymást, ezt szeretnénk népszerűsíteni körükben” – húzta alá Ábrahám Csaba, aki arról tájékoztatott: az OB II-es csapatban már most hat, az OB I-esben pedig három játékos a Széchenyin tanul. Szurkoljunk együtt! A széchenyis hallgatókat is felvonultató GYVSE-Uni Győr csapata legközelebb október 30-án, szombaton 20 órakor a győri Aqua Sportközpontban száll medencébe a TVSE gárdája ellen. A mérkőzésre az egyetemi polgárok – kártyájuk felmutatásával – kedvezményes jegyre jogosultak.

Kiss Viktória Nyaralás extrákkal című regényének bemutatóját tartották meg az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban kedden. A Széchenyi István Egyetemen végzett jogász szerző hivatása a közigazgatás, szenvedélye pedig az utazás és az írás. Ezek lenyomata az Erawan Kiadó gondozásában megjelent kötet, amelyben olyan történeteket is olvashatunk, amiket egy egyetemistaként átélt olasz út, illetve a győri büntetőjogórák ihlettek. Az egyetem Kommunikációs és Alumni Irodája, valamint Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megvalósult eseményen dr. Erdős Csaba, a kar dékánhelyettese köszöntőjét követően dr. Bencze Krisztina beszélgetett az írónővel a hallgatóként átélt élményekről, a jogászélet és a regényírás izgalmas kulisszatitkairól. Még csak néhány hete jelent meg, de máris sikernek örvend a szerző első kalandregénye, a Nyaralás extrákkal. (Galéria: Májer Csaba József) „Egyetemünkön magas színvonalú jogi képzés folyik a szakma elismert elméleti és gyakorlati szakembereinek közreműködésével. A Széchenyi-egyetemen szerzett tudásomra mindig támaszkodhatok. Nemcsak a munkámban jelent biztos alapot, hanem a regényírás közben is számíthattam erre. Regényem főhőse, Abigél ugyanis szintén jogász” – emelte ki Kiss Viktória. A beszélgetés során az írónő azt is elárulta, hogy ugyan első regénye megjelenésére hosszú éveket kellett várni, a másodikkal és a harmadikkal azonban hamarosan találkozhatnak az olvasók.

Az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztése a jövő mobilitási megoldásainak fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektet a jelen motorjainak és autóinak folyamatos optimalizálására is. Az Audi Hungaria Járműfejlesztésének szakemberei az akusztikai vizsgálatok konkrét értelmezéséhez egy pásztázó lézeres rezgésmérőt (Laser-Scanning-Vibrometer) vetnek be a Járműfejlesztés „félsüket” akusztikai termében. Különlegessége, hogy a számunkra csak hallható, de láthatatlan rezgéseket képes vizualizálni. Egy karosszériaelem akusztikai vizsgálata során például a kerékfelfüggesztési pontokat előre definiált irányokból és frekvenciákban rázógép segítségével gerjesztik, a válaszként keletkező karosszéria-elmozdulásokat a lézeres rezgésmérőt alkalmazó méréstechnika segítségével mérik. A mérési pontok sebességének meghatározása a Doppler-jelenségen alapszik. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk meg a hétköznapokban, amikor egy mozgó, szirénázó járművet észlelünk. A mozgó forrás hangját – az állóéhoz képest – magasabbnak érzékeljük, ha közeledik és mélyebbnek, ha távolodik tőlünk. A vizsgálat során a mért pontok eredményeinek fázishelyes összeállításával és az elmozdulásaik virtuális felnagyításával láthatóvá válnak a zajkeltő rezgések, amely alapján meghatározhatók a kritikus gerjesztő frekvenciák és az ezekre érzékenyen reagáló karosszériaelemek. A szakemberek a gerjesztés csökkentése érdekében akusztikai izolációt (pl. gumibak), a válaszrezgések csökkentése érdekében pedig merevítést vagy extra tömeget. (pl. csillapító paszta) alkalmaznak. A koncert az alábbi facebook linken hallgatható meg: https://fb.watch/8OlzcnNFMw/ Az Audi Hungaria Járműfejlesztésének mintegy 100 szakértője dolgozik a jármű általános tulajdonságainak fejlesztésén, melyek főként a szilárdságtannal, az akusztikával, a hő- és energiagazdálkodással kapcsolatos témákra irányulnak. A szakemberek különböző virtuális fejlesztési módszereket alkalmaznak, például numerikus szimulációkat vagy fizikai laboratóriumi járműméréseket. A termékadat-kezelés és a műszaki konformitás területén egyedi fejlesztési szolgáltatások teszik teljessé a kompetencia-portfóliót. A Járműfejlesztés továbbá szorosan együttműködik a győri Széchenyi István Egyetemmel, ahol a Járműfejlesztés Tanszék a gyakorlatorientált képzési koncepciójával és közös kutatási projektek indításával mozdítja előre a magas szintű mérnökképzést. Audi Hungaria Kommunikáció

A minőségi és gyakorlatorientált oktatásnak köszönhetően a hallgatói létszám stabil, az itt végzettek rendkívül gyorsan el tudnak helyezkedni – Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának új dékánja szerint erre alapozva lehet megfelelni az új kihívásoknak, és további fejlődést elérni például a nemzetköziesítés vagy a közösségépítés terén. Kevesen ismerik jobban a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát, mint Smuk Péter, aki szeptember 1. óta tölti be a dékáni tisztséget. A professzor csaknem két évtizede, 2002-ben itt szerezte jogi diplomáját, és azóta sem szakadt el a kartól. Oktatói-kutatói munkája mellett éveken át vezette a Batthyány Lajos Szakkollégiumot, majd a doktori iskola titkáraként, 2012-től dékánhelyettesként, 2013-tól pedig prof. dr. Kukorelli István örökébe lépve az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék vezetőjeként tevékenykedett. Két éve elvállalta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékáni tisztségét, de azóta is mindvégig tanította a győri hallgatókat. „Örömmel mondtam igent a felkérésre, hogy dr. Lévayné dr. Fazekas Judit professzor asszony mandátumának lejártát követően legyek a győri jogi kar dékánja. Minden eddig szerzett vezetői tapasztalatomat, kapcsolatrendszeremet hasznosítani szeretném a Széchenyi István Egyetem érdekében” – fejtette ki dr. Smuk Péter. Az új dékán úgy látja, hogy a győri jogi képzés az újraalapítása óta eltelt 26 évben megszilárdult. A minőségi és gyakorlatorientált oktatásnak köszönhetően a hallgatói létszám stabil, az itt végzettek rendkívül gyorsan el tudnak helyezkedni, a munkanélküliség szinte nem ismert a körükben. Alapvetően az észak-dunántúli térség bíróságai, ügyészségei, rendészeti, közigazgatási szervezetei, ügyvédi és közjegyzői irodái részéről nagy a kereslet a győri állam- és jogtudományi karon diplomát szerzők iránt. A professzor fontosnak tartja, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelve nemcsak a klasszikusnak számító jogász szakon, hanem az igazságügyi igazgatási alap-, valamint a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási alap- és mesterszakon is képezzenek kiváló szakembereket. „Karunk minden téren a minőségre helyezi a hangsúlyt. Örömteli, hogy a modellváltást követően kialakuló új felsőoktatási finanszírozási rendszer is ösztönzi majd ezt a törekvésünket, amellett, hogy továbbra is célunk a stabil hallgatói létszám” – mondta Smuk Péter. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja globális láthatóságának növelése, amelynek eszköze a nemzetköziesítés. A dékán tervei között szerepel e folyamat erősítése kari szinten. „Meggyőződésem, hogy a magyar joggal foglalkozók is tudnak a nemzetközi színtéren is érdekes kutatásokat végezni, publikációkat közölni. A külföldi kitekintés azért is fontos, mert ennek eredményeként újabb partnerkapcsolatok jöhetnek létre, angol nyelvű képzések indulhatnak, növekedhet a nemzetközi hallgatók száma” – emelte ki. Smuk Péter hozzátette: a kar meg kell hogy feleljen az új kihívásoknak, például a digitális megoldások vagy a mesterséges intelligencia térnyerésének, amelyek – többek között az elektronikus eljárások, az adatbázis-elemzések vagy akár az emberi jogokra gyakorolt hatásuk révén – a klasszikus jogászi tevékenységeket sem hagyják érintetlenül. Szerinte a képzés során figyelmet kell fordítani nemcsak általában a lemorzsolódás csökkentésére vagy a tehetséggondozásra, hanem az olyan képességek fejlesztésére is, mint az időmenedzsment, a hatékony kommunikáció vagy az érvelés, amelyek meghatározóak a jogi munkában a köz- és a magánszférában egyaránt. A dékán emellett úgy gondolja, hogy a kar központjának jelenleg zajló felújítását követően alkalom nyílik arra, hogy átgondolják a közösségi tereket, az élettel teli kari épület tudja ugyanis támogatni a minőségi munkát, és meghatározhatja a hallgatók későbbi szakmai karrierét is.