A délután folyamán az egyetem kutatási-képzési profiljának széles spektrumából adunk választékot a nagyközönségnek. Az eseményen népszerűsítő előadások hangzanak el és az erre alkalmas laborok meglátogathatók, ahol bemutatókkal, rövid magyarázattal várjuk az érdeklődőket. Az esemény az egyetemek harmadik misszójába illeszkedve a régió iskolás és felnőtt lakosságát tájékoztatja és szeretné előmozdítani a tudomány, innováció, fejlesztő tevékenység iránti érdeklődést. Bővebb információ és program IDE kattintva elérhető.

Tizenhat ország mintegy négyszáz hallgatója vesz részt a Széchenyi István Egyetem által szervezett Formula Student Symposiumon november 27–28-án. A konferencián olyan mérnöklegendák is tartanak előadást, akik korábban Forma–1-es csapatoknál dolgoztak, mutatva a műszaki képzésekben élen járó intézmény nemzetközi kapcsolatainak erősségét. Emellett a győri egyetem lesz a házigazdája a Formula Student Online versenynek is december 4-én. Az egyetemi motorsportot összefogó Formula Student-versenysorozatban világszerte több száz csapat dolgozik azon, hogy a legjobb eredményt érje el együléses versenyautója fejlesztésében, az ehhez kacsolódó mérnöki tervezésben, projektmenedzsmentben. A „mozgalom” egyik fontos eseménye a Formula Student Symposium, amelyet a Széchenyi István Egyetem hívott életre, és a mostani hétvégén már hetedik alkalommal rendez meg. Népszerűségét jelzi hogy a világ 16 országából 26 csapat regisztrált rá, Kanadától, Spanyolországon, Németországon és Finnországon át Indiáig. Emellett a győri egyetem – amely régóta elkötelezett támogatója az innovatív, gyakorlatorientált oktatási formáknak – egy héttel később, a tavalyi sikeres premiert követően újra megtartja a Formula Student Online versenyt, 13 ország 19 csapatának részvételével. A rendezvényekről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter fővédnökként szólt az jelenlévőkhöz. „A jövő mérnökeire nem kisebb feladat vár, mint a következő generáció hétköznapi életének, mobilitásának kialakítása, meghatározása. A folyamatos technológiai fejlődés, valamint a társadalmi, környezetvédelmi, fenntarthatósági elvárások miatt az autóipar és a hozzá szorosan kapcsolódó autó- és motorsport gyökeres átalakuláson megy át. Az iparág keresi az útját, hogy melyik hajtáslánc és újítás biztosítja az áttörést a következő évtizedekre” – hangsúlyozta. Hozzátette: ez az iránykeresés kitűnő alkalmat biztosít a magyar kormány számára, hogy a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöldmobilitás Fejlesztési Ügynökség Zrt. révén megfelelő időpontban kapcsolódjon be a jövő alapkutatásaiba, fejlesztéseibe. Weingartner Balázs, a HUMDA elnök-vezérigazgatója kifejtette: céljuk többek között az, hogy lehetővé tegyék a hallgatóknak és a Formula Student-csapatoknak tudásuk gyakorlati alkalmazását. Megjegyezte, hogy az ilyen versenyek hozzájárulnak ahhoz, hogy fejlődjenek a résztvevők kompetenciái, erősödjön motivációjuk. Szujó Zoltán korábbi sportkommentátor, a HUMDA főtanácsadója a sajtótájékoztatón felidézte, hogy pályafutása során többször találkozott olyan szakemberekkel, akik a Formula Studentből indulva értek el valamelyik csúcskategóriáig. Kifejtette azon véleményét is, hogy az autó- és motorsport újra vállalhatja azt a szerepet, hogy kijelölje az utat, miként lehet a környezet minél kisebb károsításával biztosítani az emberek mobilitását. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja úgy fogalmazott: a Formula Student sokkal több versenysorozatnál: a mérnökhallgatók és a csapatokban dolgozó közgazdászok, jogászok legjobb edzőterme, akik elsajátítják a szervezés, a vezetés, a gazdálkodás és a kommunikáció fortélyait, vállalati működést szimuláló körülmények között. Az oktató felhívta a figyelmet arra, hogy a Formula Student Symposiumon a világ leghíresebb szakembereitől tanulhatnak a résztvevők. A hétvégi rendezvényen például jelen lesz Ulrich Baretzky, a versenymotor-fejlesztők legnagyobb alakja, akinek erőforrásával nyerte meg Nelson Piquet az első Forma–1-es Magyar Nagydíjat, és azóta két F1-es vb-cím és 14 Le Mans-i győzelem fűződik a nevéhez. Szintén tart előadást Luca Marmorini, aki 19 évig vezette a Forma–1-ben a Ferrari és a Toyota motorfejlesztését, illetve Igor Felc, aki a horvát Rimac cég híres elektromos autójának hajtásláncát tervezte. Kiss Dávid, a Járműmérnökök Egyesületének elnöke, a két rendezvény együttműködő partnere kiemelte: a Formula Student magyarországi fejlődésében kulcsszerepet játszik a Széchenyi István Egyetem. „A jövő járművei egyre komplexebbé válnak, már nem komponensek rendszerei, hanem rendszerek rendszerei lesznek. Az ilyen kihívásoknak rendszerek rendszereivel, azaz a felsőoktatás, az ipar és az állam jó együttműködésével lehet megfelelni” – hangoztatta.

Oktatókból, hallgatókból és a társult partnerek képviselőiből álló küldöttséggel vett részt a Széchenyi István Egyetem a Regionális Egyetemi Hálózat írországi programján. Az eseményen a fenntarthatóság jegyében került sor képzésekre, amelyek zárásaként megtartották a szervezet közgyűlését. Az öt ország hat intézményével közös projekt erősíti a Széchenyi István Egyetem nemzetközi kapcsolatait és globális láthatóságát. A Széchenyi István Egyetem a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) tagjaként tavaly sikeresen pályázott az Európai Bizottság Európai Egyetemek Kezdeményezésében. A nyertes konzorciumban a győri intézményen kívül további hat egyetem vesz részt (a portugál Leiriai, valamint Cavadói–avéi Politechnikum, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme). A RUN-EU Írországban rövid képzési programokat, valamint közgyűlést tartott, amelyen a Széchenyi-egyetem hattagú oktatói delegációval, valamint tíz magyar és három önköltséges nemzetközi hallgatóból álló hallgatói tanácsadó testülettel képviseltette magát. „A RUN-EU nagyszerű lehetőséget jelent, hiszen egyszerre szól a közös kutatásokról, publikációkról és európai uniós projektekről, a kettős képzések, a közös diplomák, a rövid képzési programok révén az oktatás fejlesztéséről és a hallgatói mobilitás ösztönzéséről, a társult partnerek jóvoltából pedig az intézmények harmadik missziós, társadalmi felelősségvállalást támogató tevékenységéről. Egyetemünknek négy társult partnere van ebben a kezdeményezésben, az Audi Hungaria Zrt., a győri önkormányzat, a Győri Filharmonikus Zenekar és a MediKlaszter. Közülük az utóbbi kettő képviselője is jelen volt a programon” – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi rektorhelyettese, a projekt szakmai vezetője. Hozzátette: az eseményen kétoldalú megbeszélésekre is sor került. Az egy hét során a hét intézmény hallgatói három városban – Thurles-ben, Athlone-ban és Limerickben – a fenntarthatóságot középpontba állító rövid képzési programokon vettek részt. A fiatalok négy különböző kihíváson dolgoztak: ezek a műanyagszennyezés, a tőzegkitermelés, az élelmiszerellátás és a közösségek erősítése voltak. Az utóbbi két témakör nyertes csapatának a Széchenyi István Egyetem két hallgatója, az igazságügyi igazgatási alapszakos Sebők Tímea, illetve infrastruktúra-építőmérnöki mesterszakos Eyad Khazaal is tagja volt. „Rengeteget tanultam az egy hét alatt arról, hogyan kell helytállni multikulturális környezetben. Azzal, hogy lehetőségem volt különféle nemzetiségű diákokkal találkozni, úgy érzem, sikerült megváltoztatni a gondolkodásmódomat, és egy kicsit más szemszögből nézni a világot. Mind emberileg, mind szakmailag nagyon sokat fejlődtem. Megtanultam, hogyan dolgozzak csapatban, ami fantasztikus” – magyarázta a szíriai Eyad Khazaal. Sebők Tímeának is hatalmas élmény volt részt venni az írországi tanulmányúton. „Különösen azért lesz maradandó ez az emlék, mert a győztes csapat tagjaként én is felszólalhattam a zárórendezvényen, ahol az egyetemek vezetői és a döntéshozók előtt bemutathattuk megoldásunkat Írország egyik égető társadalmi problémájára, a lakhatásra. Úgy érzem, sokat fejlődött a kommunikációs és a problémamegoldó képességem, valamint sikerült kizökkennem a komfortzónámból” – mondta a hallgató.

A Széchenyi István Egyetem a Digitális Fejlesztési Központ és a Semmelweis Egyetem közreműködésével pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott „Tématerületi Kiválóság Program” keretében. A gyógyászattechnikai kutatások között kapott helyet az 5G alapú telemedicina, a távdiagnosztikai és a telerehabilitációs eljárások, valamint a mobil képalkotó berendezések fejlesztése, amelyek növelhetik a terápiák hatékonyságát, csökkenthetik az orvosok leterheltségét, és gyorsabb, olcsóbb diagnosztizálást tehetnek lehetővé. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években egyre fontosabb szereplőjévé vált a drónok kutatásának. Ezt a területet erősíti tovább, hogy az intézmény az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen új céget alapított drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztésére, gyártására, amivel a térség gazdasági fejlődéséhez is hozzájárul. A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. Az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője elmondta: mindezt nemzetközi színvonalú infrastruktúra – többek között a nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor – támogatja. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását ezen felül a SZEviation hallgatói csapat segíti. Az egyetem a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakítása, illetve a drónirányító- és adatelemző szakirányú képzés révén. E téren jelent újabb előrelépést az egyetem, a szentendrei ABZ Drone Kft. és a győri MIB Invest Group Kft. részvételével létrehozott cég, az ABZ Innovation Kft., amelynek célja drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztése és gyártása. Drotár István hangsúlyozta: a vállalkozás tevékenységéhez az egyetem magas szintű kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáit adja hozzá. Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője kifejtette: cégük többéves tapasztalattal rendelkezik a drónok kereskedelme, szervizelése és a drónokkal kapcsolatos képzés területén. „Ez a szegmens dinamikusan növekszik. Ezért érdemes drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozni, amivel a nemzetközi piacon is megjelenhetünk, hiszen Európában jelenleg csak kis számban készülnek ipari drónok. A Széchenyi István Egyetem jelentős kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkezik, ehhez mi elsősorban a termékek piacosításával kapcsolatos tudásunkkal tudunk hozzájárulni. Közösen még sikeresebb projekteket valósíthatunk meg” – emelte ki Török Gyula. Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégük olyan területekbe fektet be, ahol jelen van az innováció, a környezettudatosság. „Az elmúlt két évben az ingatlanfejlesztésre, az élelmiszeriparra, az ipari technológiákra fókuszáltunk. Az ipari technológiákon belül a pilóta nélküli repülő eszközök fejlesztését az egyik meghatározó irányként kezeljük. Ez az iparág hosszú távon meg fogja határozni a jövőnket. Dolgozunk azon, hogy Győr ezen a területen is felkerüljön a gazdasági térképre. Részvételünket a drónfejlesztésben és -gyártásban, valamint a repülőipari fejlesztésekben hosszú távon tervezzük” – fogalmazott. Hangsúlyozta: Győr gazdasági fejlődését csak a Széchenyi István Egyetem aktív részvételével tudják elképzelni. „Az egyetem aktivitása – ami a kutatás, az oktatás és az üzleti élet összekapcsolására irányul – új perspektívákat nyit meg a város gazdasági életében. Ebben hiszünk, ezt támogatjuk, ezért éreztük szükségesnek bekapcsolódni a programba. Tervezzük, hogy amennyiben találunk új kapcsolódási pontokat, más projektekben is részt veszünk” – fejtette ki Szekeres István. Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának elnöke kiemelte: a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező egyetemi modellváltás egyik fontos területe az olyan vállalkozásokban való részvétel, amelyek sikeréhez az egyetem meglévő kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáival tud hozzájárulni. Erre példa az ABZ Innovation Kft., amelynek tevékenysége, céljai illeszkednek az egyetem erősségeihez. „A piaci trendek alapján egyre növekszik az ipari drónfejlesztő- és gyártó cég piaci potenciálja. Együttműködésünk számára jó alapot jelent a felsőoktatás, illetve az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kormányzat általi hosszú távú fejlesztési szándéka” – tette hozzá. A Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozásán, az Uni Inno Kft.-n keresztül vesz részt az ABZ Innovation Kft.-ben. Dósa Gábor, az egyetem üzletfejlesztési tanácsadója, az Uni Inno Kft. ügyvezetője elmondta: feladatuk az, hogy az intézményben támogassanak, segítsenek és felszínre hozzanak olyan kutatás-fejlesztési eredményeket, amelyek a piacon üzletileg hasznosíthatók. Ezekhez partnereket, hasznosító vállalkozásokat, forrást keresnek, iparjogvédelemmel kapcsolatos tanácsadást és támogatást biztosítanak annak érdekében, hogy piaci siker válhasson belőlük. Hozzátette: az új cég létrejötte ezen tevékenység egyik formája, amely minden résztvevő fél számára előnyökkel kecsegtet.

A Széchenyi Egyetem SE cselgáncsozói eredményesen vettek részt a Zalaegerszegen megrendezett felnőtt országos bajnokságon. A +90 kilogrammos súlycsoportban Németh Zsolt ezüstérmet szerzett, míg Pados Mirtill a +78 kilogrammosok között ötödik helyezést ért el. Mindketten a győri egyetemen szerezték diplomájukat korábban.

Üzleti SZEmle néven fontos szolgáltatás érhető el a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) honlapján: az intézmény oktatói-kutatói olyan gazdasági témájú publikációk rövid összefoglalóit készítik el, amelyek hasznosak a vállalkozók, az üzleti döntéshozók és a fejlesztő munkakörökben dolgozó szakemberek számára. Megjelent a legfrissebb szám. Az Üzleti SzEmle 2021. őszi számában a pandémia tapasztalatait és hatásait bemutató tanulmányok, könyvek közül válogattunk. A Világbank 2021. júliusában közzétett globális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint a 2020. évi csökkenés után a világgazdaságban az idei évben egy rendkívül erős, de nagymértékben egyenlőtlen fellendülés tapasztalható. Az előrejelzés szerint a fejlett gazdaságok 90%-a 2022-re várhatóan újra eléri a világjárvány előtti egy főre jutó jövedelmi szintet, addig ez a feltörekvő piacok és fejlődő gazdaságok csupán egyharmadában következhet be. Megjelent a Környezetvédelmi Teljesítényindexről (EPI) és a Boldog Bolygó Indexről (HPI) szóló jelentés. A pandémia hatására csökkent a világ ökológiai lábnyoma, de sajnos a várható élettartam is, és erősödtek a regionális különbségek. Két összefoglaló is vizsgálja az újrainduló turizmus jelenségeit. Az egyik tanulmány a Covid-19 helyzet következtében kialakult hatásokat és kihívásokat tárgyalja a turizmus ágazatban mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek számára. A hatások, cselekvések, tapasztalatok a turizmusban jelen lévő három fő érintett – kereslet, kínálat (desztinációmenedzsment) és a politikai döntéshozók – szempontjából kerülnek bemutatásra a válság kezdetekor, a helyreállítás és az újraindítás szakaszában. A másik tanulmány feltárja azokat az utazással kapcsolatos kockázatokat, amik a pandémia miatt alakultak ki, és kísérletet tesz annak megértésére, hogy miként javítható az utazóközönség bizalma. A kutatás kezdeti szakaszában az utazók döntéshozási folyamatát tanulmányozták, nevezetesen annak megértését, hogy miért valósítják meg vagy mondják le utazási terveiket, és milyen tényezők befolyásolják az utazási kockázatot. 46 ország 1075 utazóját kérdezték meg egy online kutatás keretében. A kutatás második szakaszában 28 szakértői interjúra került sor. A kutatás eredményei hasznosak lehetnek a turizmusban tevékenykedő szervezetek, vállalatok számára, és konkrét ajánlások is szerepelnek a szektor újraindítására. Az önvezető technológiának, napjaink paradigmaváltó innovációjának alkalmazása a közlekedésben új alapokra helyezi a mobilitásról alkotott jelenlegi elképzeléseinket. Ebbe a forradalmian új helyzetbe vezet be bennünket a Széchenyi István Egyetem kutatói és a SZTAKI munkatársa által jegyzett: Önvezető járművek világa – Társadalmi hatások és kihívások című könyv. Az összefoglaló címében olvasható tanácsról bővebben Ruth DeFries nemrég magyarul is megjelent könyvében olvashatunk. A szerző szerint a civilizáció fennmaradása a kiszámíthatatlan jövőhöz való gyors alkalmazkodáson és a rugalmasságon múlik, ennek elősegítésére a kutató felsorakoztatja a természet túlélési stratégiáit, amelyek követendő például szolgálhatnak a vállalkozások számára is.

A SZE SosemArt Egyetemi Színjátszó Társulat a sikeres októberi premier után novemberben ismét bemutatta Vörösmarty: A fátyol titkai című vígjátékát. A félévben több területen előreléphetett a csapat. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán működő, SZE SosemArt Egyetemi Színjátszó Társulat fennállásának 7. évadát ünnepli ebben a szemeszterben. A 2021/22-es őszi félév több tekintetben áttörést jelentett a társulat történetében. Októberben sikeres toborzás után új tagokkal bővült a csapat. Ettől az évadtól már külföldi fiatalok is játszanak a társulatban, illetve saját fényképésszel is rendelkeznek már. A sikeres októberi premier után novemberben ismét bemutatták Vörösmarty: A fátyol titkai című vígjátékát. Nagyon sok pozitív visszacsatolás érkezett hozzájuk az előadások után, amiért elmondásuk szerint végtelenül hálásak a társulati tagok. Úgy érzik, egyre jobban összekovácsolódnak a színpadon, így már egyre kevésbé ijesztő számukra, ha valaki előadás közben elrontja a szöveget, vagy nem a szokásos helyére áll be egy jelenetnél. Érdeklődésünkre elmondták, remélik, hogy a jövőben még többször előadhatják A fátyol titkait, s a társulat tagjai továbbra is azon dolgoznak, hogy minél több darabot és előadást mutassanak be, hogy értéket teremtsenek és színesítsék a hallgatói kulturális életet a Széchenyi Egyetemen. Bővebb információ a társulatról: https://www.facebook.com/szesosemart Harmati Márton írása, fotó: Solymosi-Hárs Dorka

Pozitív, segítőkész hozzáállás, befogadó közeg, valamint akadálymentes épületek, kollégium és sportlétesítmények várják azokat a fogyatékossággal élőket, akik a Széchenyi István Egyetemet választják. Hogy az egyetemi polgárokhoz közelebb kerüljenek a hátrányos helyzetű hallgatók mindennapi problémái, akadálymentes napot tartottak a győri kampuszon. Közelebb hozva egymáshoz fogyatékossággal élőket és épeket, akadálymentes napot szervezett a Széchenyi István Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Mentorprogram. Kerekesszékes akadálypályát építettek, vak sétát, jelelést és interaktív foglalkozásokat tartottak a hallgatói kezdeményezésre megszervezett érzékenyítő programon. Amint arra Pécsi Gertrúd, a Széchenyi István Egyetem esélyegyenlőségi koordinátora emlékeztetett, nem először kapott helyet hasonló esemény az intézményben. „Fontosnak tartom, hogy rendszeresen biztosítsunk lehetőséget arra, hogy az egyetemi polgárok bepillantást nyerjenek azon hallgatók életébe, akiknek valamilyen nehézséggel kell megküzdeniük nap mint nap, de ennek ellenére van kitartásuk ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányaikat végezzék. Ha elfogadást, megértést és egy kis segítséget kapnak, akkor a közös egyetemi életüket mind gördülékenyebben tudják élni” – emelte ki. Pécsi Gertrúd úgy látja, a Széchenyi István Egyetemen kiemelten fontos, hogy az intézmény elérhető legyen a fogyatékossággal élő hallgatók számára is. Jó példa erre a multifunkciós kollégium, amelynek akadálymentes szobáiban jelenleg is laknak mozgássérült és látássérült hallgatók. Az egyetem többi épülete, a könyvtár, valamint a sportcsarnok szintén jól használható a fogyatékossággal élők számára. Fotógaléria: Májer Csaba József „Örülök, hogy a mai egyetemista korosztály elfogadóbb, természetesebb módon viselkedik a fogyatékossággal élőkkel. A visszajelzések szerint az oktatók – a kari esélyegyenlőségi koordinátor munkatársak jóvoltából is – egyre inkább ismerik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a speciális igényű hallgatók élhetnek” – hangsúlyozta a pozitívumokat Pécsi Gertrúd. Beszédes háttérként, s mindezt alátámasztva hozzátette: dr. Makó Emese, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék vezetője már sokadik alkalommal hívta meg az Akadálymentes közlekedés című órájára, amelynek keretében a mérnökjelöltek számára élményszerűen teszik láthatóvá azokat a fontos akadálymentességgel kapcsolatos részleteket, amelyeket majdani tervezési feladataik során érdemes számításba venniük. Ezen az órán vetette fel Maráczi Rodrigó, a HÖOK Mentorprogram északnyugat-magyarországi régiókoordinátora, hogy újra szükség volna egy akadálymentes program megszervezésére az egyetemen. Maráczi Rodrigó közlekedésmérnök szakos hallgató középiskolás kora óta kapcsolódik foglalkozások vagy önkéntes feladatok miatt korlátozott közlekedési képességűekhez. A HÖOK Mentorporgramon belül feladatának érzi, hogy hátrányos helyzetűek integrációját segítse. „Szerettem volna, ha mentoraink is jobban megismerik a fogyatékossággal élők kihívásait, hogyha szükség lesz rá, akkor a jövőben ők is könnyebben és hatékonyabban tudjanak segíteni” – válaszolt, miért tartotta fontosnak az esemény megszervezését. A születése óta mozgássérült Gönczi Gábor gazdasági informatikus szakos hallható a hetedik félévét fejezi be a Széchenyi István Egyetemen. Ő is részt vett az akadálymentes napon. Érdeklődésünkre elmondta, azért is választotta a Széchenyit, mert az országban elérhető kollégiumok közül a győri multifunkciós felszereltsége és adottságai miatt számára a legideálisabb szállást nyújtja, az intézmény infrastruktúrája pedig lehetővé teszi, hogy szinte fizikai akadályok nélkül bárhová eljusson. „Szaktársaim és oktatóim pozitívak, kedvesek és nagyon segítőkészek, szinte szavak nélkül is tudják, hogyan könnyíthetik meg a dolgom egy-egy helyzetben” – emelte ki a tatai hallgató. A programban résztvevő partnerszervezetek: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház, Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft., Camelot Mozgássérült Fiatalok Győri Egyesülete.

A Széchenyi István Egyetem győri campusával, az intézmény elmúlt években elért jelentős fejlődésével ismerkedett az a több mint húsz amerikai oktató-kutató, akik Fulbright-ösztöndíjjal vannak jelenleg hazánkban. Köztük volt a Széchenyi család egyik tagja, a New York-i Bence Széchenyi is. A Fulbright a világ egyik legrangosabb ösztöndíja, jelenleg 155 országban, köztük Magyarországon működik. J. William Fulbright amerikai szenátor alapította az Egyesült Államok külügyminisztériuma, partnerállamok kormányai és a magánszektor támogatásával. Alapvető célja, hogy elősegítse az államok közötti kölcsönös megértést, valamint lehetőséget nyújtson tudományos kutatói munkára, szakmai gondolatcserére. Ennek keretében ebben a félévben több mint húsz egyesült államokbeli oktató és kutató tartózkodik magyarországi egyetemeken. Ők látogattak a Magyar–Amerikai Fulbright Alapítvány szervezésében a Széchenyi István Egyetem győri kampuszára, ahol dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes nyújtott áttekintést számukra Győrről és az intézményről. „Győr olyan, mint egy madár, amelynek egyik szárnya az ipar, a másik a kultúra” – jellemezte érzékletes hasonlattal a várost. Kiemelte, hogy az egyetem rendkívül szoros partnerséget alakított ki az Audival, amely 12 ezer embert foglalkoztat s többek között a világ legnagyobb motorgyárát működteti a kisalföldi megyeszékhelyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a város az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, Bécs repülőteréről pedig a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett Győr szomszédságában található Péren is van légikikötő. Dr. Lukács Eszter kifejtette, hogy a Széchenyi István Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két nagy globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS idei világranglistáján a 801–1000., míg közép- és kelet-európai regionális rangsorában a 173. helyre sorolták, emellett szerepel a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított listáján is. Az intézményben a hallgatói közösséget ma már 65 ország fiataljai alkotják. Erre erősített rá hozzászólásában Adam Kovach, az amerikai Marymount Egyetem filozófiaprofesszora, aki fél évig tartózkodik a Széchenyi-egyetemen Fulbright-ösztöndíjjal, ezzel is segítve az egyetem nemzetköziesítési törekvéseit. Ő azért választotta Győrt, mert az USA-ból nézve ez egy rendkívül izgalmas térség. Elmondta, az Apáczai Csere János Karon nemzetközi tanulmányok szakosokat, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon pedig építész szakosokat tanít angol nyelven. Az előbbin a hallgatók mintegy fele, az utóbbin döntő többsége külföldről érkezett, például Mongóliából, Laoszból, Kenyából, Kazahsztánból, Törökországból, Ecuadorból. Az amerikai vendégek között ott volt a New York-i Bence Széchenyi, a Széchenyi család egyik tagja. „Csodálatos érzés egy olyan egyetemen lenni, amely elismeri és nagyon sokat tesz azért, hogy folytassa családom örökségét” – válaszolta kérdésünkre. Szeptemberig az egyesült államokbeli metropoliszban, a pénzügyi szektorban dolgozott, most pedig Fulbright-ösztöndíjjal Széchenyi István életét és munkáit tanulmányozza a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen Frank Tibor történész mentorálásával. Célja, hogy könyvet írjon erről. „Magyarország bámulatos hely. Győrben most vagyok először, de nagyon tetszik a város, a Széchenyi-egyetem pedig rendkívül szép és modern” – mondta végül.

A győri egyetem és a Vodafone stratégiai megállapodása keretében több tématerület került beazonosításra, ahol a vállalat és a Digitális Fejlesztési Központ együttműködése megvalósulhat. Az olyan tématerületek, mint a munkahelyi biztonság (egészségügyi monitorozás, baleset-detektálás), virtuális valóság alkalmazása a munkahelyen, valós idejű állapotfigyelés, autonóm robotok és járműkövetés vagy a dróndetektálás olyan területek, amelyek több gyárban, üzemben is alkalmazhatók lesznek a biztonság és a hatékonyság növelésére. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Mikor választotta Győr díszpolgárává Széchenyi Istvánt, és milyen indíttatásból nevezték el róla a város főterét? – ezekre a kérdésekre is választ ad az a hiánypótló könyv, amelyben Biczó Zalán, a Széchenyi István Egyetem könyvtárosa a legnagyobb magyar és Győr kapcsolatát tárta fel. A kötet a Magyar Művészeti Akadémia, az egyetem és az Universitas-Győr Alapítvány támogatásával jelent meg. „Régóta foglalkozom helytörténettel, de nem találtam olyan könyvet, amely Széchenyi István és Győr kapcsolatáról szól. A téma azért is érdekelt, mert a Széchenyi István Egyetem jogelődje 1986-ban felvette a gróf nevét, akinek ráadásul idén van születése 230. évfordulója” – mondta kutatása mozgatórugóiról Biczó Zalán, aki másfél évtizede dolgozik könyvtárosként a Széchenyi István Egyetemen. Munkája eredménye egy több mint 200 oldalas, részletgazdag kötet lett, amely a Gróf Széchenyi István és Győr címet viseli. A szerző szerint számos érdekesség olvasható a könyvben. Kiderül belőle például, hogy Győr 1836-ban díszpolgárává választotta a legnagyobb magyart, ahogy akkor írták, „jeles munkálatainak neműlegi meghállalása tekéntetébül”. Az egész országot megdöbbentette a gróf halálhíre 1860-ben, de még ezt tudva is érdekes, hogy Győr közgyűlése rendkívül gyorsan, másfél hónapon belül elnevezte róla a város főterét. „Kutatásom során meglepetésként ért, hogy a korabeli tanárok – például a bencés dr. Kemény Kolumbán vagy a főreáliskolában, azaz a mai Révai Miklós Gimnázium elődjében tanító Vajda Emil – milyen figyelemre méltó esszéket írtak Széchenyi Istvánról. Ez is mutatja, hogy szellemisége, öröksége élő maradt halála után is” – fejtette ki Biczó Zalán. A könyv értékét emeli, hogy más illusztrációk mellett a Magyar Nemzeti Múzeum engedélyével Széchenyi Istvánt ábrázoló festmények fotói is szerepelnek benne, miként az is, hogy Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, Széchenyi István bátyjának, Pálnak a leszármazottja írt hozzá köszöntőt. Ebben úgy fogalmaz: „Az olvasó, valamint a ma élő Széchenyiek számára rendkívül fontos, amit olvashatunk Gróf Széchenyi Istvánról. (…) ez a könyv is hozzájárul annak az életnek a megismeréséhez, ami a Magyar Nemzet felvirágoztatását jelentette és jelenti a mai napon is.” A kötet bemutatója a 21. Győri Könyvszalon programjaként november 19-én, pénteken 18 órakor lesz a Kisfaludy Károly Könyvtár Muzeális Gyűjteményében (Győr, Baross G. út 4.).

A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) dzsúdósai újabb szép sikereket értek el. A győri versenyzők számos éremmel és előkelő helyezéssel tértek haza a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságról, míg a győri nemzetközi ifjúsági versenyen egy bronzéremmel bővült a kollekció. A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet után az idén indult újra dzsúdóban a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokság. A versenynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont, amelyen 19 egyetem 265 hallgatója vett részt. A Széchenyi István Egyetem versenyzői közül Sipőcz Richárd első, Kőhalmi Zoltán és Erdélyi Réka második, Inotai Péter harmadik, míg Volter Márk hetedik helyezett lett. A győri szakosztály parasportolója, Fóris Norbert az épek között indulva ért el ötödik helyezést, és a rendezők különdíját vehette át. A hétvégén az ifjúsági korosztály is tatamira lépett, hiszen Győrben rendezték a hat országot és közel 150 sportolót felvonultató ifjúsági nemzetközi versenyt, amelyen a SZESE versenyzője, Olasz Attila, a +90 kg-os súlycsoportban a harmadik helyen végzett.

Rendkívül sikeresen szerepelt Sebestyén Dalma, a Győri Úszó SE kiválósága, a Széchenyi István Egyetem hallgatója a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságon. A sportoló három számban is a dobogó legfelső fokára állhatott: 100 méteres pillangóban, 200 méter vegyesen és 100 méteres gyorson lett aranyérmes.

A MÁV–Volán-csoport felsőoktatási ösztöndíjprogramját népszerűsítette Győrben, a Széchenyi István Egyetemen. A MÁV PUB elnevezésű eseményen húsz szakirányválasztás előtt álló közlekedésmérnök és járműmérnök hallgató vett részt, akiknek a MÁV ösztöndíjas hallgatói – Gajdos György és Csikesz Klaudia Kinga – is beszámoltak a program során szerzett tapasztalataikról. Gajdos György több mint két éve kötött ösztöndíjas tanulmányi szerződést a vasúttársasággal. Döntése talán nem meglepő, hiszen édesapja is a vállalatnál dolgozik, sőt, a vasút közvetlen szomszédságában nőtt fel. Szakma iránti érdeklődése sem újkeletű: publikációit korábban már az IHO is közölte. Kollégánkat ezúttal az ösztöndíjprogramról és a MÁV-nál szerzett tapasztalatairól kérdeztük. – Honnan értesültél a lehetőségről? – Ez elég érdekes történet. Éppen az egyetem kampuszán várakoztam, amikor meghallottam, hogy az egyik szaktársam a MÁV-ról, jobban mondva az ösztöndíjról beszél. A téma felkeltette az érdeklődésemet, ezért arra kértem, hogy meséljen róla nekem. Elsőre megtetszett, amit hallottam, ezért eldöntöttem, hogy én is jelentkezem. Ekkor tudtam meg, hogy a határidő másnap éjfélkor lejár. Kihívás volt egy nap alatt beszerezni minden papírt és igazolást, de sikerült, így éjfél előtt egy órával leadtam a jelentkezésemet. Két hét után már kaptam is egy telefont, hogy befogadták a nyilatkozatot és elkezdik szervezni az állásinterjút. – Szóval csak a szerencsén múlt, hogy értesültél a lehetőségről? – Tulajdonképpen igen. Bár a programot Facebookon is meghirdették, és előadásokat is tartottak róla minden évben, nekem valahogy elkerülte a figyelmemet. – Ennek örülök, mert ahogy korábban említetted, tényleg jó lehetőség. Résztvevőként mi történik veled, mint MÁV ösztöndíjassal? – A program szervezői először is megkérdezték tőlem, hogy melyik szakterület érdekel a leginkább, majd igyekeztek ennek megfelelően elhelyezni, ami sikerült is. A biztberesekhez kerültem, akiknek közelről figyelhettem meg a munkáját. A mellém kijelölt mentor a MÁV egyik szakaszmérnöke, vele nagyon jól megértettük egymást. Ő örült, hogy foglalkozhat velem, kihívás volt számára a feladat, én pedig örültem, mert sokat tanulhattam tőle. Az első alkalommal egyébként egy irodában ültünk, ahol az elméletet, valamint a forgalmi és jelzési utasításokat vettük át. Ezzel együtt felmértük a tudásomat is, így tudtuk, hogy mire építkezhetünk. – Nagyon érdekel, hogy milyen a MÁV megítélése a fiatalok körében, főleg Győrben, ahol az autóiparral kapcsolatos vállalatok elsőre sokkal csillogóbbnak tűnhetnek, mint a nemzeti vasúttársaság. – Nagyon érdekes kérdés. Mondhatjuk úgy, hogy a többiek körében szószóló voltam, mert meséltem az itteni munkámról, sőt, dicsekedtem is vele, így elkezdett terjedni a körünkben az ösztöndíjprogram híre. Hozzám hetente jöttek oda, hogy mit tudok erről az egészről – gólyák és felsőbb évesek egyaránt, ezért bizton mondhatom, hogy a fiatalok nem érzik kellemetlennek a vasutas munkát. Leginkább jó lehetőséget látnak benne, hiszen nem mutat rosszul egy önéletrajzban, ha már az egyetem alatt is szereztél szakmai tapasztalatot. És az ösztöndíj összegéről se feledkezzünk meg… (nevet) – Akkor te sem bántad meg a döntésedet. – Semmiképp. Ezt a programot tényleg az egyetemistáknak találták ki. A beosztást nagyon rugalmasan kezelik, a szakmai gyakorlatomat tudom külön-külön vagy tömbösítve is teljesíteni, mellette pedig a tanulmányaimra is jut idő. A szakdolgozati témám szintén a MÁV-val kapcsolatos, a Székesfehérvár–Balatonfüred-vonalszakaszról írok, így pedig sokkal könnyebben hozzáférek a szükséges információkhoz. De az „üzlet” nem csak nekem jó, hiszen a diplomaszerzés után a MÁV kap egy olyan kollégát, aki valójában már évek óta itt dolgozik. Csikesz Klaudia éppen a pandémiás időszak kezdetén lett MÁV-ösztöndíjas, ami egy kissé megnehezítette a személyes jelenlétet igénylő tapasztalati oktatás megvalósulását, ám ez sem szegte a kedvét, hiszen elszánt: vasutas szeretne lenni! Kollégánkat motivációjáról kérdeztük. – Egészen új MÁV-os vagy, de ha jól tudom, mégsem annyira új. – Igen. Az egyetemre egy éve járok, ezzel párhuzamosan kezdtem a MÁV ösztöndíjprogramját, de valójában már a középiskolában is MÁV-ösztöndíjas voltam, két éven keresztül. – Említetted, hogy biztosan vasutas leszel. Honnan gyökerezik ez az elhivatottság? – Mindkét szülőm vasutas, ezért kiskoromtól kezdve élek ebben a „nagy családban”. Alternatíva egyébként mindig van, lehetőség is, hogy mást csináljak, de nem törődöm vele. Kiskoromban nagyon megfogott a vasút szellemisége, a tudásom bővülésével pedig csak tovább erősödött bennem az elhivatottság. Természetesen van más is, amit szívesen csinálnék – ilyen az oktatás –, de ez az a hely, ahol e téren is van esélyem kibontakozni. – Soha nem akart ettől eltántorítani senki? Mi a tapasztalatod? Inkább ösztönöztek? – Az utóbbi. Vasúti középiskolába jártam, ahol már az első évben forgalmi és jelzési utasítást kellett tanulnunk. Utána felvettek a győri Széchenyi István Egyetem közlekedésmérnöki karára, azaz vasutas és vasutat szerető tanáraim voltak leginkább. Mellette a MÁV-tól is kaptam egy mentort, akit nagyon kedvelek. Ő forgalmi technológus, és rengeteg dologban segít, még a leadandóimhoz is velem gyűjti az anyagot. Bármilyen kérdésem vagy felvetésem van, segít. Eközben persze nemcsak az én ismereteim bővültek, hanem az övéi is, mert neki is utána kell járni a dolgoknak. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy elhivatott emberek vesznek körül jó ideje, akik szeretettel beszélnek a szakmáról, így nem veszik el a kedvünket. Bár ez szerintem nem csak a vasutasokra igaz: ha van egy olyan személy, aki szenvedélyesen tud beszélni valamiről, az egyfajta érdeklődést kelt az őt hallgatókban. – Mit ad neked ez az ösztöndíj, elvonatkoztatva a szerződésekben foglaltaktól? – Fejleszti a személyiségemet. Az alkalmazkodókészségem sokkal jobb lett, és fegyelmezettebb vagyok az időbeosztásom tekintetében is. Sok emberrel kerülök kapcsolatba, ezért az érzelmi intelligenciám határait is kitágítja. Ezen felül kiszakít a természetes közegeimből, mert a mindig megszokott helyett újabb és újabb helyeket és embereket ismerhetek meg. Édesanyám kiskorom óta mondja: a vasút egy nagy család. Kis túlzással mindenki szeret mindenkit, mindenkinek van a másikhoz egy-két jó szava. – Fiatal vagy, energikus, mégis a MÁV-ot választottad. Az a tapasztalatom, hogy a vállalatról talán még mindig nem ez a dinamikus kép él az utasok és úgy általában az emberek fejében. – Szerintem ez már egyre kevésbé igaz. Én például soha nem találkoztam azzal, hogy „Miért pont oda mentél?”. Az emberek inkább érdeklődnek, hogy milyen itt dolgozni. Amúgy is sok dolog javul, hallani is a pozitív visszajelzéseket akár az emeletes vonat, akár a tram-train kapcsán. De ha már az én tulajdonságaimra is kitértünk: alapvetően sokféle, egymással összeegyeztethetetlennek gondolt személyiségjegyem van, így nálam ez semmilyen szempontból nem furcsa választás. – Örömmel vállaltad a felkérést, hogy a MÁV-ot népszerűsítsd? – Igen. Örültem neki, hogy elmondhattam, mit ad nekem ez a vállalat a gyakorlatban, úgy emberileg, mint tudás terén. Mi képviseljük a fiatalságot, nekünk kell majd előrébb vinni a vasutat, a világot, ezért olyan szemlélettel kell élnünk, hogy ösztönözzük a többieket. Én igenis szeretnék olyan ember lenni, aki akar és tud is változást elérni. Szerző: Benke Máté