Ökojátszótérrel, tanösvénnyel, gyógynövénykerttel, pihenőhelyekkel, gyümölcsössel bővül a következő hónapokban a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthont adó mosonmagyaróvári vár környezete az Agrinatur projekt keretében. A helyi városvédők által is támogatott beruházás egyszerre szolgálja az egyetemi, a városi és a térségben élő polgárokat, valamint a turistákat. A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. E törekvést szolgálja az Agrinatur nevet viselő, európai uniós, osztrák–magyar projekt is. Ennek során kutatások, kísérletek zajlanak – Magyarországon a Mosoni-sík természetvédelmi oltalom alatt álló Natura 2000 területén –, hogy azonosítsák és optimalizálják az ökológiai gazdálkodás fajvédelemre és biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatásait. A teendőket, ajánlásokat magyar és német nyelvű stratégiában foglalják össze. A 2022. június 30-ig tartó projekt – amelyben a Széchenyi István Egyetem a bécsi önkormányzat erdészeti és városi mezőgazdasági irodájával, a Bio Forschung Austriával, a mosonmagyaróvári önkormányzattal, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesülettel és a Fertő–Hanság Nemzeti Parkkal működik együtt – új rekreációs területek kialakítását is tartalmazza, bemutatva a természetvédelem és a mezőgazdaság közötti szinergiákat. Ennek hazai helyszíne az egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthont adó mosonmagyaróvári vár környezete. A várkertben – a Wittmann Antal parkban meglévő történeti és ökológiai tanösvényhez kapcsolódó – tanösvényt, gyógynövénykertet, pihenőhelyeket, ökojátszóteret, növények, állatok megfigyelésére alkalmas helyeket hoznak létre. A beruházás megvalósításához szükséges néhány fa, tájidegen cserje kivágása, ami nem változtatja meg a várkert jellegét. Ezeket új és több egyeddel pótolják. A várkapitány-épület mellett szabadtéri „oktatótermet” alakítanak ki. A Vár-tó és a Lajta között rétet és őshonos fajokból álló gyümölcsöst hoznak létre, a fenntartható gazdálkodást és a természetközeli gondolkodást erősítve. A projekt végén vezetett bejárásokra, így például madármegfigyelésre kerül sor. A zárókonferenciának a mosonmagyaróvári vár ad majd helyet. „Nagy örömünkre szolgál, hogy az elmúlt években az egyetem a magyar kormány támogatásával jelentős erőfeszítéseket tesz karunk létesítményeinek, környezetének fejlesztéséért. Tavaly megvalósult a vár, a várkapu és a vársétány felújítása, s a következő időszakban további beruházásokra – így például a várkapitány-, a tankonyha- és a Lucsony utcai C épület rekonstrukciójára – kerülhet sor. Ebbe a sorba illeszkedik az Agrinatur projekt is. Mindezek nemcsak intézményünket, hanem Mosonmagyaróvár és a térség polgárait, valamint az idelátogató turistákat is szolgálják” – fogalmazott dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja. „Civil szervezetünk teljes mértékben támogatja az Agrinatur projektnek a vár környezetét érintő részét. A megvalósításról, a növényzetet érintő változásokról több alkalommal egyeztettünk az egyetemmel” – hangsúlyozta dr. Unger András, a nagy hagyományokkal rendelkező Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület elnöke. Hozzátette: örömmel látják az egyetem törekvését mind a vár, mind a várkert fejlesztésére, és azt szorgalmazzák, hogy a városi tulajdonban lévő Wittmann Antal park rehabilitációja ezzel összhangban valósuljon majd meg.

A Széchenyi István Egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók számára a színvonalas oktatás mellett minél több élményt nyújtson. A kulináris programok köré szervezett eseményeket rendre nagy siker kíséri, ezért a tavaly tavaszihoz hasonlóan a „Holiday Sweets Event 2021” keretében ünnepi édességeiket mutathatták be a különböző nemzeteket képviselő fiatalok az év végén. A Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseinek dinamikus fejlődését jól jelzi, hogy a felvételizők a 2018–2019-es tanévben még csupán hét, a mostani tanévben pedig már 35 angol nyelvű képzési program közül választhattak az alap-, a mester-, a doktori és a posztgraduális képzésben. Ennek is köszönhetően a nemzetközi hallgatók száma jelentősen nőtt, s ma már 65 nemzet fiataljai alkotják az universitas hallgatói közösségét. Az intézmény a sikeres 2021-es év lezárásaként a nemzetközi hallgatók számára decemberben meghirdette a közös főzés, sütés lehetőségét biztosító „Holiday Sweets Event 2021” programot. Ennek keretében hét ország – Pakisztán, Ecuador, Kolumbia, Marokkó, Laosz, Brazília, Banglades – 23 Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjas hallgatója mutatta be ünnepi édességkülönlegességeit. „Intézményünk az eredeti tervek szerint az előző évekhez hasonlóan személyes eseményt tervezett az egyetem éttermében, azonban a koronavírus-járvány miatt erre nem tudtunk lehetőséget biztosítani. Ugyanakkor a hasonló rendezvényeink korábbi nagy sikerére és a pozitív hallgatói visszajelzésekre tekintettel mindenképpen meg szerettük volna tartani a programot, ezért azt a virtuális térbe helyeztük át, minimalizálva a fizikai érintkezést” – avatott be a részletekbe Mészáros Márta, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok Központ Mobilitási és Ösztöndíj Osztályának vezetője. Az esemény lebonyolításáról szólva elmondta: „A hallgatók elküldték az általuk elkészíteni kívánt specialitások hozzávalóinak listáját, amit az étterem munkatársai megvásároltak, csapatonként összekészítettek, felcímkéztek, és a Nemzetközi Programok Központ kollégáival együtt az átvétel napján a hallgatóknak átadták”. Hozzátette: megkérték a résztvevőket, hogy legkésőbb december 30-ig süssék meg az általuk választott desszertet otthonukban vagy kollégiumi konyhájukban, és az elkészült finomságokról képeket és videókat is osszanak meg velünk. „Nagyon örültünk, hogy a huszonhárom jelentkező a készülődésről, a sütés folyamatáról és az elkészült ételekről a képek és a videók mellett recepteket is elküldött nekünk. Külön meglepetés volt, hogy a kolumbiai csapat egy bemutató előadásban is ismertette ünnepi édességkülönlegességük kulturális hátterét” – tette hozzá Mészáros Márta. Az elkészült desszertek videói ide kattintva tekinthetők meg!

A Széchenyi István Egyetem legújabb honlapja az alumni.sze.hu címen érhető el. Az új esztendőt friss, megújult, kétnyelvű honlap elindításával nyitja a Széchenyi István Egyetem, így az intézmény végzősei modern, átlátható felületen keresztül tájékozódhatnak az alma mater legfrissebb híreiről, a Kommunikációs és Alumni Iroda podcastjáról, diplomán túli továbbtanulási lehetőségekről, valamint az egyetem által nyújtott szolgáltatásokról. További jó hír, hogy utóbbiak jó részét az öregdiákok kedvezményesen vehetik igénybe. A széchenyis alumnik az alumni.sze.hu felületén keresztül feliratkozhatnak hírleveleinkre, kedvezményekre jogosító alumni kártyát igényelhetnek, és egyszerűen kapcsolatba léphetnek a Kommunikációs és Alumni Iroda munkatársaival is. A fejlesztés illeszkedik ahhoz a folyamathoz, amelyet az intézmény oktatási, tudományos, társadalmi-gazdasági tevékenységének dinamikus fejlődése jellemez. Mindezt pedig már az új online megjelenés is tükrözi.

November 3-án egyetemünk látta vendégül a 33. Nemzetközi Űrhajóstalálkozó résztvevőit. A Digitális Fejlesztési Központ elnöke is köszöntötte a résztvevőket, amelyen 10 űrhajós és mintegy 60 diák vett részt. Az egyetem űrkutatással és digitalizációval kapcsolatos oktatási és kutatási tevékenységének bemutatása mellett interaktív közönségtalálkozón a vendégek meséltek az űrhajózás mindennapjairól. A Központban kiemelt szerep jut a rádiófrekvenciás kommunikáció vizsgálatának, amely nemcsak a földön, hanem az űrben is elsődleges megoldása az információ áramlásának. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Győrbe és Pannonhalmára érkező turisták hosszabb időt töltsenek a két városban, több szolgáltatást vegyenek igénybe, és ezáltal több bevételre tegyen szert a térség – ezt a célt szolgálják azok a stratégiák és szakmai dokumentumok, amelyek a Széchenyi István Egyetem vezetésével készültek egy európai uniós projekt keretében. A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy tudásával hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Erre példa az az európai uniós projekt is, amelynek eredményei a Szigetköz–Győr–Pannonhalma turisztikai térség fejlesztését és pozicionálását segítik a jövőben. A győri intézmény vezetésével – együttműködésben a Magyar Turizmus Ügynökséggel, a győri önkormányzattal és a Pannonhalmi Főapátsággal – a meglévő kínálati elemekre alapozó stratégiák és szakmai dokumentumok készültek azért, hogy a térség egyéges márkával és egységes turisztikai célpontként jelenjen meg a belföldi és nemzetközi piacon. „Mind Győr, mind a világörökség részét képező főapátságról nemzetközileg ismert Pannonhalma számos attrakcióval rendelkezik, évről évre sok turistát fogad, ugyanakkor úgy látjuk, hogy további lehetőségek vannak az előrelépésre. Az elkészült anyagokkal ezt kívánjuk támogatni” – hangsúlyozta dr. Happ Éva, a Széchenyi István Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője, a pályázat szakmai koordinátora. Az egyetemi docens elmondta: desztinációfejlesztési, valamint családbarát stratégiát, kulturális turisztikai koncepciót, illetve több – például a rendezvényekről, a termék-összekapcsolásról, a tematikus sétákról szóló – kiegészítő tanulmányt tettek le az asztalra. „A fejlődést jelentősen segítené, ha az ágazat térségbeli szereplői szorosabban együttműködnének. Érdemes volna komplex termékeket, programcsomagokat kínálniuk az érdeklődők számára, ajánlhatnák egymást, és közösen akár kedvezményeket is nyújthatnának. Így lehetne elérni a mennyiségi mellett a minőségi változást: nemcsak az ideérkezők száma bővülhetne, hanem a turisták átlagos tartózkodási ideje, az általuk igénybe vett szolgáltatások száma is, ami összességében több bevételt eredményezne” – összegezte az egyik legfontosabb megállapítást dr. Happ Éva. Hozzátette: az elkészült, 2030-ig szóló, ütemtervet is tartalmazó stratégiákat rendezvényeken mutatják be. A dokumentumokat – a térségben működő vállalkozások és szervezetek mellett – a majdan felálló Győr–Pannonhalma desztinációmenedzsment-szervezet is használja majd és ülteti át a gyakorlatba.

A Széchenyi István Egyetem Design Tanszéke és a Digitális Fejlesztési Központ közötti együttműködés keretében több olyan terület került beazonosításra, amely a technikai fejlesztés mellett designfeladatokat is tartalmaz. A modern 3D szkennelési, nyomtatási feladatok mellett úttörő megoldásokat is tesztelnek az anyagtudomány területén. Ennek eredményeképpen antennák tartószerkezetét alkotó elemek rádiófrekvenciás vizsgálatát is végzik. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

November 4-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az egyetem kompetenciaközpontjai is bemutatkoztak. A Digitális Fejlesztési Központ vezetői előadás keretében ismertették a központ szerepét és működését, valamint gyakorlati bemutatót is tartottak a jelenlévő cégek képviselőinek és az egyetemi kollégáknak. A Központ továbbra is várja cégek jelentkezését 5G alapú projektjeik megvalósításában való közreműködésre. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Dr. Farkas Anikót, a Széchenyi István Egyetem Növénytudományi Tanszékének docenseként ismerik az egyetemi közösségben, de egyre többen tudják róla, hogy advent idején felhúzza piros csuklyáját, és Karácsonyanyóként varázsol ünnepi hangulatot sok-sok tanterembe, otthonba. Ismerjék meg az ő történetét! A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, illetve a Széchenyi-egyetem közössége számára idén hogyan hozta közelebb az ünnep varázsát? Ahogy azt a körülmények lehetővé tették, és a megérzéseim is úgy diktálták, advent idején a Karácsonyanyó adventi meséi című könyvemből több évfolyam egy-egy tanóráját is az arra a hétre szóló mesémmel zártam. Nem vártam sosem különösebb visszajelzést, elég volt látnom, hogy behunyt szemmel, el-elmosolyodva hallgatják a történeteket, amik után másképp hagyják el a termet a hallgatók, mint ahogy bejöttek. Az egyik kolléganő említette, hogy ő még emlékszik arra, amikor az első itt töltött évemben felolvastam a kötetből a tanszéki karácsonyon. Ez nagyon jólesett. Nem gondoltam volna, hogy hét év távlatából valakinek ez még eszébe jut. Ahogyan azt blogján is írja, adventben a felnőttek is vágynak a mesék varázsára, a csodákra. Miért tartja fontosnak, hogy ezt elhozza, megossza az egyetemi polgársággal is? A mi kultúrkörünkben meghatározó az advent, a várakozás, a karácsony ünnepe. Amikor olvasom a meséket, egy kicsit mindannyian visszarepülünk gyerekkorunk mesevilágába. Érezzük a mézeskalácsillatot, a forralt bor vagy habos kakaó zamatát, felcsendülnek lelkünkben a jól ismert karácsonyi dallamok. Ha csak egy csepp boldogságot csempészek bárki életébe, ha csak egy megfáradt arcra is mosolyt fakasztok, vagy épp a meghatódottság könnyeit látom megcsillanni, megérte. Másrészt – és ez a tudományosabb vonulat, amivel én magam is csak mostanában kezdek foglalkozni –, a mesék gyógyító hatása, a mesehősök saját énünkkel való kapcsolata sem elhanyagolható. Bárhol éljünk, bármivel foglalkozzunk, legyünk akár egyetemi oktatók, hallgatók, a mesék erejére szükségünk van. Honnan gyökerezik Karácsonyanyó pozitivitása, a jó iránti vágya és lelkének tisztasága? Karácsonyanyó születési helye és ideje ismeretlen – ahogy az a kötet ismertetőjében is olvasható. A történetek nagyjából tizennégy évesek lehetnek, a kisebbik lányomnak meséltem őket. Az is igaz, hogy „mióta az eszemet tudom, Mikulás és az angyalok munkáját segítem…” Az ember alapvető vágya a segítségnyújtás, nekem pedig mindig nagyon erős volt a karitatív vénám: ahol és ahogy tudok, segítek. Boldoggá tesz. Azon szerencsések közé tartozom, akik minden apróságnak tudnak örülni, akik a mai napig gyermeki kíváncsisággal képesek rácsodálkozni a világ dolgaira, és akik a természet közelségét a talpuk alatt, a bőrükön érezhették. Köztudott, hogy a mesék közösségépítő erővel is bírnak. Ha kívánhatna, mi lenne az, amit leginkább szeretne, hogy történjen mesekönyvével, illetve ennek kapcsán? Nagyon örülnék, ha lenne alkalom megismertetni a meséket nagyobb közönséggel, ahogy az évekkel ezelőtt – többek közt – gyermekem óvodájában majd iskolájában is történt. A könyvvel kapcsolatos marketingtevékenységet én végzem, szabadidőmben. Ezen szeretnék jövőre változtatni, terveim közt szerepel a folytatás is. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy tudományos tevékenysége és a mesék története összefügg. Miért csempészte bele a mesekönyvbe ezt a tematikát? Mindaz, ami a meséken keresztül megérkezik egy kisgyerek – vagy bárki – lelkébe, lenyomatot hagy. Nem véletlen voltak a tudás átadásának eszközei a mesék, mítoszok, mondák… Tanítunk, nevelünk a történetekkel, például elfogadást, szerető odafordulást, megértést. Talán másnak is eszébe jut egy-egy gyerekkori olvasmányélmény, aminek a hatására érdeklődni kezdett valami iránt. Nekem ilyenek voltak Kittenberger Kálmán könyvei. De hogy az óvári vár falain belül maradjunk, Fekete István írásait sem hagyhatjuk ki ebből a sorból, aki karunk jogelődjének hallgatója volt. Életfeladatom a tanulás és a tanítás, katedrán innen és túl. A mesékkel is ezt teszem, még ha kezdetben ez nem is volt tudatos. Nem mindenkinek adatik meg, hogy a természet közelében nőjön fel. Bár itt a Szigetközben – mondhatni – természetes. Falusi lányként – Gemenc sarkából - emlékeimben a gyöngyvirágos tölgyesekkel, a Dunával és holtágaival, a vidék élővilágban gazdag szántóföldjeivel magam is látom, érzékelem a változást. Nem véletlen említettem órákon David Attenborough munkásságát. Az élő természet szépségei, sérülékenysége ma már mindennapi téma. Mi máson keresztül lehetne érzékenyíteni, vagy épp elgondolkodtatni a gyerekeket – észrevétlen –, mint egy-egy mese által? Talán épp így születik meg egy újabb Einstein vagy Tesla, Marie Curie, Rachel Carson… Talán épp emiatt akar valaki majd természetfotóssá vagy egyetemi oktatóvá lenni.

Az egész országban egyedülállóan magas színvonalú sörházat és tanműhelyt hozott létre a Széchenyi István Egyetem és a Szent Mór Bencés Perjelség a győri Széchenyi tér patinás épületében, a Lloyd-palotában. Az új, Győrt és térségét, valamint a megyeszékhely idegenforgalmát egyaránt szolgáló hely illeszkedik az egyetem képzési és kutatás-fejlesztési területeihez is. A Széchenyi István Egyetem hagyományos felsőoktatási feladatai mellett, tudományos és szakmai hátterére építve folytat olyan tevékenységeket, amelyek a gazdasági értelemben vett több lábon állást segítve hozzájárulnak a működés stabilitásához és magas színvonalához. Az intézmény mára a győri és a mosonmagyaróvári térség lakossága, valamint az ide érkező turisták számára minőségi szolgáltatásokat is nyújt, melyekben egyszerre teljesülnek a gyakorlatorientált képzés és a sikeres üzleti vállalkozás feltételei. E portfólió szélesítésének következő elemeként nyílt meg az egyetem és a győri Szent Mór Bencés Perjelség által közösen létrehozott Apátúr Sörház és Tanműhely Győrben, a Széchenyi téri Lloyd-palotában, a perjelség múltjára, szellemiségére, hagyományaira alapozva, az egyetem turisztikai, agrár- és élelmiszertudományi képzési, kutatás-fejlesztési területeihez illeszkedve. A rendkívül színvonalas, egyedi hely különlegességét többek között az adja, hogy a vendégek bepillantást nyerhetnek a sörkészítés folyamatába is, emellett pedig asztaluknál maguk csapolhatják a helyben főzött kézműves söröket. Az avatóünnepségen Sárai-Szabó Kelemen, a Szent Mór Bencés Perjelség perjele, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja köszöntőjében kifejtette: perjelségük 2013-ban lett önálló monostorrá, ami új gondolkodást igényelt. „Szabadságunk mellett a felelősségünk is nagyobb lett: létrehozni egy olyan helyet – lelki és fizikai értelemben is –, ami az ősi bencés hagyományokra épül, de nem hagyja figyelmen kívül, hogy Győr szívében helyezkedik el, és a város kulturális, tudományos, spirituális és gazdasági életének is része. 2018-ban óriási lehetőséget kaptunk, amikor Magyarország kormánya megvásárolta és átadta közösségünk számára a Lloyd épületét, amelyben ma már diákjaink tanulnak” – részletezte. Hozzáfűzte: az épület földszintjén és az alatta lévő teremben a Széchenyi István Egyetemmel közösen olyan különleges helyet hoztak létre, ahol a tradíció és az innováció, az agrárium és a turizmus, a spirituális és a gazdasági élet találkozik egymással, miközben egyedi oktató-nevelő tér alakult ki. A perjel köszönetet mondott a kormánynak a támogatásért, és kiemelte a Széchenyi-egyetem partnerségét, valamint egykori diákjuk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerepvállalását is. „Megszokhattuk, hogy amikor a Széchenyi István Egyetem és a Szent Mór Bencés Perjelség valamit létrehoz, azt mindig a minőség jellemzi” – kezdte beszédét Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő. A politikus visszaemlékezett 2017-re, amikor Sárai-Szabó Kelemennel folytatott beszélgetése során szóba került a Lloyd jövőbeni szerepe. Ezt a diskurzust folytatták Szijjártó Péter miniszterrel, majd elkezdődött az a folyamat, amelynek köszönhetően az épület ma már a bencések révén szolgálja a közösséget. A honatya emlékeztetett arra, hogy a szomszédos Fazekas közben az 1870-es években már működött sörház, s ennek méltó folytatása az Apátúr Sörház és Tanműhely. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél-két évben az élet a pandémia kezeléséről szólt. Kiemelte: sok szó esett a járvány egészségügyi és gazdasági vonatkozásairól, de érdemtelenül kevés arról, hogy az milyen hatást fejtett ki a közösségi életre, utóbbi ugyanis hosszú időre teljesen ellehetetlenült. „Ezen időszak alatt rájöhettünk arra, hogy a közösségi élet is olyan, mint a levegő: természetesnek vesszük, amikor pedig elkezd fogyni, nekiállunk fuldokolni. Ezért hálát adhatunk a Jóistennek, hogy a korlátozásokon, zárásokon, mindenfajta adminisztratív intézkedéseken most már túl lehetünk” – mondta a tárcavezető, majd megjegyezte: azzal, hogy mindenkit beoltottak, akit csak lehetett, sikerült eljutni oda, hogy a járvány sokadik hullámát, a vírus sokadik variánsát is át tudja vészelni Magyarország drasztikus korlátozások nélkül. Szijjártó Péter végezetül gratulált az Apátúr Sörház és Tanműhely létrehozásához, és azt kívánta, a Jóisten tartsa meg a bencések életkedvét, világra nyitottságát, szerepét hazánk jövőjének alakításában, az „Ora et labora”, azaz az „imádkozzál és dolgozzál” szellemiségében. A köszöntőket követően Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát megáldotta a helyet, majd Szijjártó Péter és Sárai-Szabó Kelemen az Apátúr Sörház és Tanműhely megnyitását szimbolizálva elsőként nyitották meg a sörcsapokat. Galéria a megnyitóról. (Fotók: Májer Csaba József)

Már meghallgatható az idei utolsó Alumni Talk podcast, amely az intézmény legklasszikusabb társadalomtudományi képzésről szól. Győrben egy évszázad szünetet követően 1995-ben kezdődött újra – akkor már egyetemi szinten – a jogászképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara programjaként a Széchenyi István Főiskola bázisán. A szakmai és a tudományos tartalom látványos gyarapodása lehetővé tette, hogy a szak, lassan 20 éve, 2002 szeptemberétől a Széchenyi István Egyetem saját programjává vált. A győri jogászképzés múltjáról, jelenéről és jövőjéről az Alumni Talk mai adásában dr. Smuk Péterrel, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával és dr. Magyar Zsóka alumnival, a Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetőjével beszélgetünk. Tartson velünk! Alumni Talk 4. epizódja ide kattintva hallgatható meg. Simon Panka vendégei dr. Magyar Zsóka és dr. Smuk Péter voltak. (Fotó: Májer Csaba József) Mi a podcast? A „podcast” szó az iPod és a broadcast (jelentése: közvetít, sugároz) angol szavak összeolvadásából keletkezett. A podcast egy olyan hanganyag (vagy videóanyag), amit készítője interneten tesz közzé. Olyan rádióadásszerű tartalom, ami feltöltést követően online érhető el. A közzétett epizódok nem csak meghallgathatóak, hanem általában letölthetőek is. Témajavaslata van? Ha megosztaná véleményét, vendégjavaslatait vagy témaötleteit az Alumni Talk podcast készítőivel, írja meg az alumni@sze.hu e-mail-címre. Múlt, jelen, jövő – Együtt megbeszéljük!

Az egyik legismertebb magyar mérnök, a korábban éveken át a Red Bull Racing Forma–1-es csapatánál szerkezeti elemzőként dolgozó Kling Sándor tartott előadást a Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterszakán tanuló fiataloknak. A hallgatók örültek a lehetőségnek, és úgy érzik, hogy az intézményben értékes gyakorlati tudásra tehetnek szert. A Széchenyi István Egyetem célja, hogy gyakorlatorientált képzéseken keresztül olyan tudást nyújtson hallgatóinak, amellyel még értékesebbé válik az általuk megszerzett diploma, és megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Erre példa az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar angol nyelvű járműmérnök képzése, amelynek „Kifáradás és élettartam” című tantárgyát a győri Audi Hungaria Zrt. két kiváló szakembere viszi, s legutóbb vendégként Kling Sándor, az első olyan magyar mérnök tartott előadást, aki a hazai oktatási rendszerből került a Forma–1 világába. „Amikor még egyetemistaként egy Formula Student-csapatban kezdtem tevékenykedni, rájöttem, mennyire fontos, hogy az elméleti mellett gyakorlati ismereteket is szerezzek. Azóta mindig szívesen segítek abban, hogy a fiatalok fejlődjenek. Ezért is mondtam örömmel igent a felkérésre, hogy előadást tartsak. A Széchenyi István Egyetem nagy fejlődésen megy keresztül. Van egy vlogunk, aminek kapcsán már az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar képzéseibe is betekintést nyertünk: lenyűgözött bennünket, milyen kutatásokat folytatnak, milyen korszerű eszközökkel dolgoznak” – ecsetelte kérdésünkre Kling Sándor, aki korábban több éven át főállásban dolgozott a Red Bull Racing istállónál, és a csapat idei autójának is volt olyan része, amelynek tervezésében részt vett. Az órán részt vett Szalay Krisztián Nógrád megyei hallgató is, aki megtiszteltetésnek érezte, hogy ilyen neves szakember tartott számukra előadást, és osztott meg velük tudását, a száguldó cirkuszban szerzett tapasztalatait. „Hálásak voltunk ezért a lehetőségért. A képzés legnagyobb előnye, hogy olyanoktól tanulhatunk, akik az adott szakterülettel a gyakorlatban is foglalkoznak, ami rendkívül értékes” – fogalmazott. A tantárgyat oktató két szakember, Szabó Benedek és Fülöp Tamás a győri Audi Hungaria Zrt. járműfejlesztésén dolgozik szimulációs fejlesztőmérnökként, ahol alkatrészek, koncepciók kiértékelését végzik számítógépes modellek segítségével. „Nagyon szeretünk tanítani, és a tárgy szerencsére egyre népszerűbb. A legfontosabb, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az elmélet és a gyakorlat között, ezért sok konkrét példát, problémát is bemutatunk, akár a saját munkánkból is. Emellett arra törekszünk, hogy a hallgatók időről időre más szakembereket is hallhassanak vendégelőadóként” – fogalmazott Szabó Benedek. Fülöp Tamás hozzátette: nagy megtiszteltetést jelent számukra, hogy egyetemi katedrára állhatnak, amiben munkahelyük, az Audi is maximálisan támogatja őket. „Rendkívül izgalmas ebben részt venni. Az órákon mi is tanulunk, mert nagyobb perspektívából kell átlátnunk szakterületünket, mint a napi munka során” – jegyezte meg. Dr. Feszty Dániel, a Széchenyi István Egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője úgy látja, az intézmény védjegye éppen az, hogy szorosan egyműködik az iparral, többek között annak érdekében, hogy a hallgatók a legfrissebb tudást sajátíthassák el. „A klasszikus egyetemi oktatásban a fiatalok gyakran túl elméleti ismereteket hallanak. Mi viszont arra törekszünk, hogy emellett azokra a részekre is összpontosítunk, amelyek a gyakorlatban szükségesek. Erre volt példa Kling Sándor előadása is. Kurzusainkat a gazdaság igényeihez igazítjuk, és rendszeresen áttekintjük, frissítjük a tananyagot. A diákok mindezt rendkívül pozitívan élik meg” – osztotta meg velünk tapasztalatait a professzor.

Aki követte híreinket tudja, aki pedig megnézi alábbi videónkat tudni fogja, milyen eseménydús év volt 2021 az Audi Hungaria számára. Fogadják szeretettel összefoglalónkat:

Európai szintű, gyakorlatorientált mesterképzési és doktori programok kidolgozásában vállal vezető szerepet a Széchenyi István Egyetem. A RUN-EU+ elnevezésű projektben – amelynek nyitó, nemzetközi konferenciáját a győri intézmény tartotta – ír, osztrák, holland, portugál és finn egyetemek vesznek részt. A Széchenyi István Egyetem a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) tagjaként tavaly sikeresen pályázott az Európai Bizottság Európai Egyetemek Kezdeményezésében. A nyertes konzorciumban a győri intézményen kívül további hat egyetem vesz részt (a portugál Leiriai, valamint Cavadói–avéi Politechnikum, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Ezen „szövetség” idén októberben egy új, RUN-EU+ elnevezésű projektet indított, amelynek első, nemzetközi konferenciáját a Széchenyi István Egyetem tartotta meg. A nyitórendezvényen a gyakorlatorientált tudományos együttműködésekről értekeztek a résztvevők. A RUN-EU és a RUN-EU+ céljait dr. Siobhan Moane (Shannoni Műszaki Egyetem) mutatta be. Elmondta, hogy a RUN-EU tagjai 76 ezer hallgatóval és nyolcezer munkatárssal – köztük négy és fél ezer oktatóval-kutatóval – rendelkeznek. Az összefogás révén új típusú tudásmegosztásra és -átadásra nyílik lehetőség, közös képzések és kutatási programok indulhatnak, ösztönzik a hallgatók és a munkatárs mobilitását, és előmozdítják az egyes régiók gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és kulturális tevékenységeit. A RUN EU+-projekt akkreditált, szakmai gyakorlaton alapuló, európai szintű kutatási programok, valamint közös mester- és PhD-képzések megvalósításáról szól az iparral, az üzleti élettel és a társadalmi partnerekkel együttműködve. Ebben a Széchenyi István Egyetem a Shannoni Műszaki Egyetemme együtt az európai hálózatot átívelő, gyakorlatorientált mesterképzési és doktori programok kidolgozásában és kísérleti programok lebonyolításában vállal vezető szerepet. Emellett részt vesz a partnerintézmények tudományos humánerőforrásának fejlesztésben, a nyílt tudományt – azaz a tudományos kutatások minél szélesebb körű elérhetőségét – szolgáló gyakorlatok kidolgozásában és fejlesztésében, valamint a közös prioriásokon alapuló kutatási témák feltárásában. A konferencián Ablonczyné dr. Mihályka Lívia professzor, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatokért felelős elnöki megbízottja kifejtette: a felsőoktatási intézményeknek egyre nyitottabban, környezetükkel szorosan együttműködve kell tevékenykedniük, s ebben a külföldi egyetemekkel való partnerség rendkívül fontos. Hozzáfűzte: a Széchenyi-egyetem jelentős szerepet játszik Győr és a térség gazdasági fejlődésében. Az intézmény kínálatában a szakképzéstől a doktori képzésig minden szint megtalálható, és tapasztalataik szerint a vállalati szférában is jelentős számban vannak olyan szakemberek, akik saját munkakörnyezetükben képesek kutatási témákat megfogalmazni és nemzetközileg értékes publikációkkal PhD-programot teljesíteni. A rendezvényen a győri egyetem társult partnerei közül, a MediKlaszter képviselője és az Audi Hungaria Zrt. munkatársa tartott előadást. Dr. Bárdos Krisztina, a MediKlaszter és a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója az egyetemi vállalati együttműködésekben történő kutatási tevékenységek hatásairól beszélt. Dr. Dobra Zoltán – aki jelenleg a Volkswagen-konszernen belül Kínában dolgozik szériaanalízis és előszéria központvezetőként – a gyakorlati kutatáson alapuló PhD-kutatásokról számolt be. A szakember saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, hiszen idén tavasszal végezte el a Széchenyi István Egyetem hazánkban egyedülálló, angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programját. A Széchenyi-egyetem folyamatosan ösztönzi a nemzetközi kutatási együttműködések létrejöttét, amelyeket a konferencia nagymértékben segített.

Megjelent az első magyar szerző tollából, magyar nyelven írt könyv az AS Roma futballcsapatáról, amelyet szerdán mutattak be a Széchenyi István Egyetem könyvtárában a Kommunikációs és Alumni Iroda szervezésében. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a szerző, Vági Kornél a Széchenyi-egyetem büszke alumnija, az intézmény Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának központvezetője – és nem mellékesen az olasz labdarúgás szerelmese. Utóbbi állítás igaz a bemutatón részt vevő beszélgetőpartnerekre is, Pongrácz Gáborra, az asroma.hu honlap főszerkesztőjére és tulajdonosára, valamint Szombathy Pál újságíróra, publicistára, műsorvezetőre is. A „Második aranykor, az AS Roma története a 2000-es években” című kötet a klub egyik legsikeresebb évtizedét foglalja össze nagy részletességgel. Az első része öt idényt, a 2000–2005 közötti időszakot öleli fel, köztük a csapat harmadik bajnoki címével, melyet a 2000–2001-es szezonban ért el. A könyvben és a beszélgetés során is hangsúlyos szerepet kaptak a klasszis Francesco Tottiról, a közönségkedvenc Gabriel Batistutáról, valamint a legendás mester Fabio Capellóról szóló anekdoták. Fotógaléria: Májer Csaba József Az este folyamán a résztvevők szenvedélyes érvelés mellett értekeztek a szurkolói lelkivilág rejtelmeiről, a megnyert és az elvesztett mérkőzések utáni munkanapokról, legendás Roma-meccsekről és a klubhűségről vallott elveikről, amelyekbe, mint mondták, például már nem mindegyiküknek fér bele az olasz válogatottért való rajongás sem. Vági Kornél a könyvírás kulisszáiról szólva elárulta, több ezer oldalnyi kézirat lapul fiókjában az AS. Roma csapatáról. Kiderült, hogy a szerző a folytatásban a legendás játékosokról is könyvet jelentetne meg.

A magyar lovaskultúra éltetése nemzeti ügy, amiért Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője minden követ képes megmozgatni. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán végzett gazdász szerint felemelő megtapasztalni, hogy a lovas fajtamentés olyan érték, amely politikai érdekek felett áll, összeköti az embereket és a nemzeteket is. Cseri Dávid néhány napja érkezett haza Rómából, ahol az Olaszországban szolgáló lovas alakulatok vezetőivel tárgyalt, majd szusszanásnyi időt sem hagyva magának a készülő Hadik András-film forgatásán lovagolt. Interjúnk kedvéért hazatért Szilvásváradról Győrzámolyra családjához és lovához, hiszen mint mondja, nélkülük nem lenne teljes a róla szóló portré. Radó nyergében ugyanis már kisbabaként is ügetett édesapjával, ötévesen egyedül lovagolt tereplovaglásokon, később pedig hű hátasával, a ma is istállójukban álló 25 éves Nárcisszal érte el versenysikereit. Úgy érzi, mosonmagyaróvári gazdásztanulmányai mellett ez a kapcsolat alapozta meg, hogy mára majdnem két éve vezeti sikerrel az ország legifjabb ménesigazgatójaként az Állami Ménesgazdaság Szilvásváradot. Lenyűgözte az Akadémia „Valamilyen szálon – munka, sport, család, barátok – mindig is kapcsolódtam a lovas élethez. Az ennek kapcsán megismert barátaim, mentoraim nagyban meghatározzák gondolkodásmódomat, céljaimat. Némethy Tamás, az egyik utolsó huszártiszt és az őt körülvevő lovasemberek, akik a régi huszárszellemet is tovább örökítik, fontos személyek számomra. Megtanítottak a szakma, a lovak iránti alázatra, ami magába foglalja az idősebb generációk tiszteletét is. Ennek szellemében tevékenykedem ma is" – mutatott rá Cseri Dávid, aki már a Széchenyi István Egyetem állattenyésztő mérnöki képzése alatt is olyannyira elhivatott volt, hogy az alma mater támogatásával három kötetet is kiadott. A történelemrajongó ménesgazdaság-vezetőt már középiskolásként is lenyűgözte a Széchenyi István Egyetem patinás Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi kara, ahol a gazdászok olyannyira összetartók, hogy – a generációs különbségeket figyelmen kívül hagyva – bárhol járjanak is a világban, egymást testvérként fogadják. „A Széchenyi-egyetem közössége a támogatáson kívül olyan közeget teremtett, ami táptalaj ahhoz, hogy az ember maradandót alkothasson. Ezért a mai napig, hogyha tehetem, visszajárok Mosonmagyaróvárra előadást tartani. Leendő mintagazdaságként is kapcsolatban vagyunk, gyakornokokat fogadunk, erősítjük ezzel a régiókon átnyúló szövetségeket is. Meg szeretném hálálni azt a sok jót, amit az akadémia adott, a mai napig is segítjük egymást” – fejtette ki a hálás öregdiák, aki olyannyira büszke alma materére, hogy amikor átvette a stafétát a ménesgazdaság élén, beszédében külön kiemelte meghatározó gazdásztanulmányait. Amikor azt kérdeztük, hogy fiatal kora ellenére honnan gyökerezik benne az elköteleződés, az elszántság, a felelősségtudat és a motiváció, kifejtette: „A példaképemnek is tekinthető európai hírű lótenyésztő-fogathajtó-méneskari tiszt Pettkó-Szandtner Tibor és bajtársai sokkal nehezebb helyzetből, az első világháború viszontagságai után virágoztatták fel, emelték világszintre a magyar lovas kultúrát a húszas, harmincas években. Ha most nem folytatjuk minden erőnkkel és szenvedélyünkkel munkásságukat úgy, ahogy ők tették, akkor kárba vesznek több évezredes értékeink, melyeket elődeink erőfeszítéseinek köszönhetünk. Az irántuk érzett tisztelet mellett bőven elég motiváció, hogy ez nemzeti ügy. Szeretném, ha a magyar lófajtákat az őket megillető előkelő helyen jegyeznék a világban.” Hozzátette, eredményei a látszat ellenre a csúcstól még nagyon messze vannak. „A lótenyésztésben legalább tíz év távlatában láthatjuk meg munkánk valódi eredményeit, ezért két év alatt még csak az alapokat sikerült letennünk kollégáimmal” – fűzte hozzá. Első számú céljuk az 1500-as évek óta tenyésztett lipicai fajtagén megőrzése és népszerűsítése, helyének megtalálása a XXI. században is, de emellett fontos, hogy a Heves megyei lovasközpontot is élettel töltsék meg. Újra csillag a világtérképen „Az utóbbi egy évtizedben Szilvásvárad kiesett a nemzetközi lovas sportélet vérkeringéséből, de ez a folyamat idén végre megtört. Három szakágban is nemzetközi versenyeket rendeztünk háromcsillagos szinten, fogathajtás mellett díjugratásban és díjlovaglásban is. Ennek köszönhetően a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy visszakerültünk Európa és a világ lovassporttérképére. Ez mindenképpen olyan eredmény, amire büszkék lehetünk. Emellett nagy öröm, hogy 2024-ben négyesfogathajtó-világbajnokságot rendezhetünk” – mondta a legfontosabb eredményekről szólva. Cseri Dávid a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt, hiszen járja a világot, népszerűsítve a magyar lófajtákat, illetve hazánkat. Szerinte felemelő megtapasztalni azt, hogy valóban vannak olyan közös értékek, amik olykor gazdasági vagy politikai érdekek felett állnak, és képesek összekötni az embereket és a nemzeteket. Ennek kulturális hozadéka mellett gazdasági, piaci hatása is érzékelhető közvetett módon is. Hogy ez mérhető, közgazdasági szempontokból is értékelhető legyen, Cseri Dávid most egy kutatócsoporttal ennek kidolgozásán munkálkodik. Névjegy Cseri Dávid a Szigetközben, Győrzámolyon nőtt fel lovas családban, istállóval a háznál. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán szerzett állattenyésztő mérnöki diplomát. A nagy hagyományokkal rendelkező Akadémián töltött évek alatt három könyvet írt, melyekkel lovas szakemberek munkájának, értékrendjének állít emléket. 2015 óta rendszeresen publikál a Lovas Nemzetben. Részt vett a Pettkó-­Szandtner Tibor életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilm létrehozásában, forgatásában. 2019-ben egy Kínában megrendezett lovas világkonferencián képviselte hazánkat. 2020. január 15-től az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője. 2020 nyarán segítő közreműködésével újraalakult a magyar honvédség huszársága a Honvéd Huszár Díszalegység keretein belül, melynek tartalékos huszár századosaként szolgál. Ez évtől választotta kuratóriumának tagjává a Némethy Bertalan alapítvány és az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület - Tanácsadó Testülete.