A Széchenyi István Egyetem legnagyobb kara a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, amely gyakorlatorientált, piacképes tudást kínál hallgatóinak. Az itt megszerzett diploma értékéről árulkodnak a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai is, melyek szerint a pályakezdő, kereskedelem és marketing szakos közgazdászok közül a Győrben végzettek számolhatnak a legmagasabb fizetéssel, megelőzve az összes többi hazai felsőoktatási intézményt. A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak országosan is kiemelkedőek a munkaerőpiaci esélyei. Ezt mutatják a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai, amely a felsőoktatásban végzettek karrierjéről, munkaerőpiaci elhelyezkedéséről szolgáltatnak fontos információkat. Az Oktatási Hivatal által működtetett diplomantul.hu honlapon már a 2017–2018-ban diplomázott hallgatók munkaerőpiacra lépésének fontos számait is megtaláljuk. Ezekből kitűnik többek között, hogy a győri intézmény Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának kereskedelem és marketing szakos hallgatói a diploma megszerzése után átlagosan 1,26 hónap alatt találták meg munkahelyüket (a hazai átlag 1,36 hónap). Fizetésük pedig magasan meghaladja a többi felsőoktatási intézményben diplomázott szakemberek által elért kereseteket, megelőzve a második helyen szereplő Corvinus Egyetemet is. A Széchenyi-egyetemről kikerült kereskedelem és marketing alapszakos fiatalok esetében a bruttó átlagjövedelem 416.159 forint, amely 25 százalékkal magasabb, mint a 332 872 forintos országos átlag. „A győri egyetem képzéseinek egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a tudást gyakorlatorientált módon adjuk át a hallgatóknak. Ez a szemlélet igaz a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karra is, ahol az általános ismeretanyag mellett a legaktuálisabb kutatási eredményeket, nemzetközi trendeket is megismerhetik a fiatalok” – mondta el dr. Papp Ilona, a kar dékánja. Hozzátette, a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai is jól mutatják a Széchenyi István Egyetemen megszerzett diploma értékét. „Nagy hangsúlyt fektetünk a digitális képzésre az ipar 4.0 szellemében, nemcsak az online marketing szakirányú továbbképzésünk esetében, de alapszakjainkon is. Célunk, hogy a nálunk végzettek válaszokat tudjanak adni az új kihívásokra, éppen ezt szolgálja a gyakorlatorientált képzés” – emelte ki a dékán. Hangsúlyozta, a hallgatók jól profitálhatnak az intézményt körülvevő erős gazdasági környezetből, hiszen külsős óraadóként számos vállalkozás csúcsvezetőjétől, szakemberétől tanulhatnak. A kar oktatói magas színvonalú oktatást nyújtanak, nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, naprakész tudást kínálnak a Széchenyi István Egyetemre jelentkezőknek. A tatai Veréb András 2017-ben végzett kereskedelem és marketing szakon, és állítja, a győri intézményben kapott impulzusok megváltoztatták az életét. Az egyetemi évek után ugyanis szakmájában helyezkedett el, ma pedig már a saját marketingügynökségét igazgatja. „A Széchenyi István Egyetem mindent megad, amire egy széles szakmai tudással rendelkező szakembernek szüksége van. Munkám során nincs olyan felmerülő probléma, amelynek megoldásához ne venném elő a Győrben tanultakat” – hangsúlyozta az egykori hallgató. Hozzátette, saját vállalkozásának sikere abban áll, hogy a megszerzett erős szakmai alapokat az aktuális trendeknek megfelelően használja fel, lépést tart a világgal, ami a marketingterületen az egyik legfontosabb elvárás.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) célja a hazai fiatal (45 év alatti) kutatók érdekeinek képviselete, a tudományos kiválóság elősegítése, valamint a tudomány és a társadalom közötti kommunikáció erősítése. Az FKA 12 új tagot választ soraiba, pályázat útján, ötéves időtartamra, a 2022–2027 közötti periódusra. A pályázati lehetőség a Széchenyi István Egyetem kutatói előtt is nyitva áll február 4-ig. Az FKA egy nemzetközi minták alapján, 2019-ben alapított, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság. A szervezet 2021-től az MTA társult tudományos társasága, annak testületeivel és tudományos osztályaival szorosan együttműködve részt vesz az akadémia tudományos közéleti tevékenységében. Az FKA a hazai kutatók érdekképviselete mellett a tehetségek kibontakozásának segítését valamint a tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítését is zászlajára tűzte. Dr. Kecskés Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának docense 2020 óta az FKA tagja, tavaly óta pedig tevékenyen részt vesz a szervezet elnökségében. Mint elmondta, nagyon jó olyan fiatal kutatói közösségben dolgozni, ahol valamennyi tudományterület képviselteti magát, és a tagok – hasonló életkoruk, érdeklődésük okán – szinte ugyanazokkal a kihívásokkal találkoznak. Ezeket együtt könnyebb feldolgozni, és ezekre közösen választ találni. Sikereik között említhető, hogy több hazai pályázati kiírás kapcsán szembesültek egyes pályázati feltételek fiatalokat, fiatal gyermeket nevelő kutatókat valamelyest hátrányosan érintő rendelkezéseiről, amelyek módosítását sikerült elérnie az FKA-nak. „Öröm és megtiszteltetés, hogy az FKA tagjait maga a szakma, az egyes tudományterületek fiataljai választják maguk közül titkos szavazással. Ez természetesen felelősség is, hiszen nyitottnak kell lenni a szakmai, a fiatal kutatók helyzetét érintő kezdeményezések felkarolására, támogatására. Fontos megjegyezni, hogy ez egy közösség érdekében végzett tevékenység a közösség megbízásából, hiszen az FKA-tagság a tudományterület fiataljainak bizalmát is kifejezi” – hangsúlyozta dr. Kecskés Gábor. Az érdekképviselet mellett az FKA tagjainak lehetőségük van több nemzetközi fiatal kutatói hálózat munkájában közreműködni, a tudományszervezésben és a tudománypolitikai szereplőkkel való kapcsolattartásban részt venni, a közösségért tenni, és egy jó csapatban fiatal kutatókat érintő kihívások (kutatói előrehaladás, munka és magánélet egyensúlya, nők esélyegyenlősége, munka és gyermekvállalás, kisgyerekes kutatók nehézségei stb.) leküzdésében közös erőfeszítéseket tenni. Az FKA-ról gyakran feltett kérdésekre itt találhatóak a válaszok: https://mta.hu/data/dokumentumok/FKA/GyIK_2022.pdf A pályázatok benyújtási határideje 2022. február 4. A pályázati feltételek és a részletes pályázati felhívás itt olvasható: Nyílt pályázati felhívás a Fiatal Kutatók Akadémiája tagságra - 2022 | MTA

Látványos standdal várta az érdeklődőket a Széchenyi István Egyetem csütörtöktől szombatig a budapesti Educatio Kiállításon, ahol nemcsak az intézmény képzési kínálatával ismerkedhettek a fiatalok, de olyan, az oktatást kiegészítő izgalmas lehetőségekkel is, mint a drónversenyzés, a Formula Student-versenysorozatban részt vevő Arrabona Racing Team, vagy éppen az e-sport világa. A látogatók Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-világbajnokkal is találkozhattak, aki szintén a győri intézményt népszerűsítette. Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre, illetve személyes találkozási lehetőséget adjon a pályaválasztás előtt állóknak és a felsőoktatási intézményeknek. A Hungexpo területén megrendezett programra a Széchenyi István Egyetem igazán látványos bemutatkozással készült, hiszen a 150 négyzetméteres stand minden négyzetmétere rejtett valamilyen érdekességet. A budapesti kiállításon összességében mintegy száz szervező, oktató és hallgató mutatta be azt a széles palettát, amely 88 szakon, számos egyedülálló lehetőséget biztosít a Széchenyi István Egyetemre jelentkezők számára. Az intézmény és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködését is jelzi, hogy összesen 14 szak indul duális képzésben. Az intézmény standját már a csütörtöki nyitónapon hatalmas érdeklődés övezte, ami nem csoda, hiszen amellett, hogy a győri és a mosonmagyaróvári egyetemi életről, a képzésekről, a ZalaZONE járműipari tesztpálya által a hallgatóknak nyújtott lehetőségekről tájékozódhattak a látogatók, találkozhattak többek között a SZEviation hallgatói drónversenyző csapattal, a Formula Student-versenysorozatban induló Arrabona Racing Teammel, de a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének e-sport-szakosztályával is. Az utóbbi jóvoltából a standnál még egy autószimulátort is kipróbálhattak a látogatók. A Széchenyi István Egyetemet a motorsport magyar legendája, Talmácsi Gábor is ajánlotta, aki maga is elvégezte az intézmény integrált motorkerékpár- és versenyszakmérnök szakirányú képzését, amelyben ma már oktatóként tevékenykedik. „A motorsport is csapatsport, mert bár a pilóta versenyez, ahhoz, hogy egy adott futamon jól tudjon teljesíteni, egy egész team szükséges, a járműnek az adott pályához igazítása pedig komoly mérnöki feladat” – fejtette ki. A gyakorlatorientált oktatás fontosságát jelzi, hogy az órák nagy része versenypályán zajlik, hiszen az egyetem standján szintén bemutatkozó Hungarian Racing Engineering csapata lehetőséget ad arra, hogy folyamatosan versenyhelyzetben képezzék a mérnököket. „A standhoz érkezők számára nagyon szimpatikus volt az egyetem központi kampusza, ahol lényegében minden egy helyen megtalálható. Emellett Győrt és Mosonmagyaróvárt is nagyon élhető, vonzó és sok lehetőséget kínáló városnak tartották” – hangsúlyozta Csikvár Dániel kereskedelem és marketing szakos hallgató, aki maga is a fiatalokat tájékoztatta a standnál. Tapasztalata szerint az ország minden tájáról jelentős volt az érdeklődés. „Nagyon tetszik a Széchenyi István Egyetem standja, mert nemcsak informatív, de rengeteg dolgot a gyakorlatban is ki lehet próbálni. Maga az egyetem, a kampusz felépítése, pezsgő élete és annak oktatási kínálata is megfogott. Kifejezetten hasznos volt számomra a kiállítás, hiszen rengeteg új ismerettel gazdagodtam” – mesélte a gazdálkodás és menedzsment, illetve a kereskedelem és marketing szakok iránt érdeklődő pilisvörösvári Balogh Anna. Neki annyira megtetszettek az intézmény által kínált lehetőségek, hogy a január 18-i nyílt napra Győrbe is ellátogat. A Vas megyei Peresznyén élő Luxl Sára a jogi kar képzései iránt érdeklődött. Ő szintén nagyon vonzónak találta a Széchenyi-egyetemet. „Régóta szemezek az intézménnyel, hiszen jogász szeretnék lenni, és rendkívül pozitívak a benyomásaim. Több ismerősöm is erre az egyetemre készül, illetve egy itt végzett rokonom is jó szívvel ajánlotta az intézményt. Ezért jöttem, és örültem annak az alapos tájékoztatásnak, amit kaptam” – mondta. A Széchenyi István Egyetem tehát a szombat délutáni zárásig várta az érdeklődőket a Hungexpo területén, aki pedig lemaradt erről, azoknak újabb kitűnő lehetőség a tájékozódásra a január 18-i keddi Nyitott Kapuk Napja, amit már a győri kampuszon rendeznek meg.

A 2019-ben és 2020-ban világbajnok, 2021-ben második Hyundai Motorsport WRC tervezői csapatának fontos láncszeme lett Piller Rudolf, aki a Széchenyi István Egyetemen folytatott tanulmányai mellett kapott állást mérnökként az autóversenyzés egyik elitcsapatánál. A fiatal szakember tehát részese lehet a ralisport új korszakának, hiszen a versenysorozatban életbe lépő szabályok értelmében az idei évtől hibrid autókkal küzdenek egymással a pilóták. Január 20-án elstartol az idei rali-világbajnokság, s a mezőny egyik legerősebb csapatát magyar szaktudás is segíti egy Győrben tanuló fiatalember, Piller Rudolf személyében. A Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterképzésében részt vevő hallgató már a középiskolás évei alatt felismerte, hogy autókkal szeretne foglalkozni, és innentől kezdve mindent megtett azért, hogy ezt a legmagasabb szinten űzhesse. „A középiskola után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karán végeztem el az alapszakot, ezt követően jelentkeztem a Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterképzésére. Győrbe egyrészt az angol nyelvű tanulási lehetőség, másrészt pedig az országosan is egyedülálló duális képzés vonzott, amit az intézmény az Audi Hungaria Zrt.-vel karöltve valósít meg” – mondta el a 25 éves budapesti fiatalember. Piller Rudolf már a műegyetemen részt vett a Formula Student-versenysorozatban, Győrbe érkezve pedig az Arrabona Racing Team csapatához csatlakozott. Itt annyira megszerette az autósport világát, hogy kifejezetten kereste a továbblépés lehetőségeit. Végül a Hyundai Motorsporthoz adta be a pályázatát, amit személyes interjúk követtek, majd az örömteli hír, hogy felvették a 2019-es és 2020-as konstruktőri rali-világbajnokcsapat kompozittervező mérnökének. Ő a jármű azon strukturális és karosszériaelemeit tervezi, amelyek karbonkompozitból készülnek. Ez nemcsak változatos, de nagy felelősséggel is járó feladatkör, mert egy modern versenyautón számos kompozit alkatrészt használnak. Aki tehát követi a rali-világbajnokságot, a Hyundai autóin a győri hallgató által tervezett elemeket is láthatja.Az idei év azért is nagy kihívás a konstruktőrök számára, mert az elektromos korszakba belépő versenysorozatban 2022-től már hibrid autókkal vesznek részt a csapatok. Fontos volt tehát, hogy a magyar fiatalember új munkahelyén gyorsan beilleszkedjen, ami nem okozott gondot számára, hiszen mindig is inspirálónak tartotta, ha tehetséges emberekkel egy csapatban, közös célért dolgozhat. „Aki hozzám hasonlóan, az autó-motor sport egy ilyen jelentős csapatához szeretne bekerülni, annak azt tudom tanácsolni, hogy a tanulmányai mellett mindenképpen vegyen részt a Formula Studentben, ez ugyanis szinte íratlan alapkövetelmény. Ráadásul az egyetemisták konstruktőri versenyének is tekinthető megmérettetés számos fontos dologra megtanít, például az együttműködésre, a csapatszellemre, ami a közös cél eléréséhez nélkülözhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a papír sok mindent elbír, de az igazi vizsga az, amikor az általunk megtervezett alkatrészt le is gyártják, és alkalmazzák a versenyek során” – fejtette ki a fiatal mérnök, aki a tanulás és a négyéves Formula Studentben végzett tevékenysége mellett folyamatosan gyakornokként is dolgozott járműipari cégeknél. A győri duális képzés keretében pedig az Audi Hungaria Zrt.-nél csiszolta tudását, ahol jelentős szakmai tapasztalatot szerzett. „Szerencsésnek mondhatom magam, mert a Széchenyi István Egyetem és oktatóim támogatása lehetővé teszi, hogy összeegyeztessem a külföldi munkát az egyetemi kötelezettségeimmel, ahogy a munkahelyemen is segítőleg állnak a győri tanulmányaimhoz” – hangsúlyozta. Hozzátette, a téli vizsgaidőszakot követően már csak szakdolgozata befejezése marad hátra, amelyet a jelenlegi munkájához kapcsolódó témában ír, a versenyautó-hátsószárny strukturális optimalizálásáról értekezik. Piller Rudolf ma tehát már Németországban, egy Frankfurt melletti kisvárosban él, de rendszeresen hazajár a családjához és az egyetemre is. „A szakdolgozatírás mellett most a munka a legfontosabb, hiszen a cél ezúttal sem lehet más, mint a világbajnokság konstruktőri és versenyzői bajnoki címének megszerzése” – zárta a széchenyis hallgató, aki a következő éveit az autósportban szeretné eltölteni, és tudásával tartósan hozzájárulni csapata sikereihez.

Több ezer fiatal látogatott el a Széchenyi István Egyetem nyílt napjára, ahol a kilenc kar bemutatkozása mellett részletes tájékoztatást kaptak az intézmény által biztosított lehetőségekről, színvonalas szolgáltatásokról. A fővárosi Educatio Kiállítás után a győri Nyitott kapuk napja rendezvény is nagy siker volt, hiszen az egész országból rengetegen érdeklődtek a Széchenyi-egyetem oktatási kínálata iránt. A hétvégén Budapesten megrendezett Educatio Kiállításon óriási érdeklődés övezte a Széchenyi-egyetem standját. A látogatókkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy az intézmény széles körű kínálata mellett nagy vonzerőt jelent a győri kampusz komplexitása, Győr és Mosonmagyaróvár élhetősége, gazdasági környezete, színes programkínálata. Olyan érdeklődő is akadt, aki a kiállításon tapasztaltak miatt kijelentette, biztosan eljön a győri Nyitott kapuk napjára is. A keddi rendezvényen hamar nyilvánvalóvá vált, hogy valóban hatalmas az érdeklődés a Széchenyi István Egyetem iránt, hiszen nyitástól zárásig folyamatosan „telt házzal üzemeltek” a standok. A nyitóelőadást dr. Kovács Zsolt kancellár tartotta, aki az egyetem vezetősége nevében köszöntötte a fiatalokat. Előadásában a felvételi eljárás menetét ismertette a legfontosabb tudnivalókkal és határidőkkel, illetve a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az intézmény által kínált lehetőségeket. „A nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezetek ranglistája alapján a világ több mint húszezer felsőoktatási intézménye közül egyetemünk ott van a legjobb négy százalékban. Ez nemcsak a külföldi, hanem a magyar hallgatóknak is garanciát jelent a minőségi képzésre” – hangsúlyozta a kancellár. „A járványhelyzet miatt szigorúbb szabályokkal rendeztük meg az idei nyílt napot, ennek ellenére több mint háromezer érdeklődő regisztrált előzetesen, de rajtuk kívül sokan választották a helyszíni regisztráció lehetőségét is” – számolt be Szakálos Barnabás, az egyetem felvételi irodavezetője. Hozzátette, a látogatók a nap folyamán különböző előadásokon, szakbemutatókon, a duális képzés és a gyakornoki programok bemutatásán, laborlátogatásokon vehettek részt, megismerhették a kampuszt, a kollégiumokat, az egyetem vállalati partnereit, de a hallgatói csapatok is bemutatkoztak. „Akár az ország másik végéből is érdemes egyetemünket választani, hiszen ezt az intézményt az egyediség jellemzi. A kampusz különleges hangulata, felépítése is nagy előny, hiszen minden egy helyen megtalálható a kollégiumtól a bankon, postán át a vendéglátó egységekig” – összegezte az irodavezető. A Győr melletti Győrszemere-Nagyszentpálról érkezett a nyílt napra Hunyadvári Rómeó, aki a mérnöki képzések iránt érdeklődött. „Édesapám épületgépész, innen ered az én érdeklődésem a mérnökszakma iránt. A győri képzés nagyon tetszik, és a Nyitott kapuk napján szerzett tapasztalataim csak megerősítettek abban, hogy a Széchenyi-egyetemet válasszam. Több felsőoktatási intézményt is megnéztem, de ez kitűnik a többi közül, mert modern és újító” – válaszolta kérdésünkre a tanuló. A mosonmagyaróvári Farkas Réka még csak tizenegyedikes, de már most komolyan foglalkoztatja a továbbtanulás. Győrben vagy Mosonmagyaróváron szeretné folytatni tanulmányait, vagyis nála is befutó helyen áll a Széchenyi István Egyetem. „Egyelőre még minden érdekel, ezért is gyűjtök magamba minél több információt a nyílt napon, de szívesen lennék óvári gazdász, vagy tanulnék informatikát Győrben” – mondta a fiatal diáklány. „Az már biztos, hogy a Széchenyi István Egyetemen szeretnék továbbtanulni, a nyílt napra pedig azért jöttem, hogy a szakot is ki tudjam választani. A vendéglátás, turizmus, valamint a közösségszervezés érdekel a leginkább” – hangsúlyozta a pápai Györkös Hanna, aki elmondta: bátyja egy éve államvizsgázott ugyanitt, nagyon szeretett Győrbe járni, és csak jót mesélt az egyetemről, ezért döntött úgy, hogy ő is a Széchenyi mellett teszi le a voksát. A Széchenyi István Egyetem Győrben és Mosonmagyaróváron a hallgatókat összesen 88 képzéssel várja, amelyek közül az érettségi utáni képzések – felsőoktatási szakképzések, osztatlan és alapképzések – száma 48. Összesen 14 szak indul duális képzésben, valamelyik vállalati partnerrel együttműködésben. Az egyetem felvételi kiadványa itt lapozható.

Újabb attrakciókkal bővült a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán működő Mobilis Interaktív Kiállítási Központ. A Mobileum digitális alkotóműhely lehetőséget ad a látogatóknak, hogy maguk hozzanak létre működő alkotásokat. Az eszközparkban megtalálható többek között a 3D nyomtató, lézervágó, de a digitális hímző- és varrógépek is. A Mobilisben mostantól két professzionális versenyautó-szimulátor is kipróbálható. A nagyközönségnek új élményeket, az általános és középiskolás diákoknak korszerű ismereteket, a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak pedig hatalmas segítséget jelent tanulmányaik gyakorlati alkalmazásához az a digitális alkotóműhely, amellyel a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ egy határon átnyúló, Interreg-projekt keretében gazdagodott. „Az idén ünnepeljük a Mobilis fennállásának tizedik évfordulóját. Az első évtizedet a folyamatos fejlődés jellemezte, és bízunk benne, hogy a következő tíz év is hasonlóan mozgalmas lesz e falak között” – fogalmazott dr. Dőry Tibor, a kiállítási központ ügyvezetője. Hozzátette, a fiatalok jövőjét, a Széchenyi István Egyetem utánpótlását is alapvetően meghatározza, hogy a gyerekek milyen kreativitással, alkotóképességgel rendelkeznek, milyen kompetenciáik vannak. Fejlesztésükhöz nagyban hozzájárul a most létrehozott digitális alkotóműhely, amely épp ezeket a 21. században szükséges képességeket hívja elő. Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke a pályázati monitoringbizottság tagjaként üdvözölte az elkészült beruházást. Mint mondta, bár sok sikeres pályázat valósul meg a szlovák–magyar határ menti térségben, de ez az oktatási célú fejlesztés kiemelkedőnek mondható a régió fiataljainak képzése szempontjából. Elmondta, mintegy 160 millió forintos támogatásból, nyolcmillió forintos önrésszel készülhetett el a Mobilis új tudományos játszótere. „Korábban a tudás felülről jött, de a digitális világgal mindenki számára hozzáférhetővé, minden korosztálynak elérhetővé vált. Az egyetemen is látjuk, hogy a fiatalok fejlett digitális kultúrával érkeznek, birtokában vannak annak a tudásnak, amely a digitális világban való eligazodáshoz szükséges” – emelte ki dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora. Hozzáfűzte, az elkészült alkotóműhely éppen ezen az alapelven nyugszik, és azt szolgálja, hogy a legmodernebb technológiák mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A rektor kiemelte, a műhely a Széchenyi-egyetem hallgatóinak és az oktatóinak a munkáját is nagyban segíti. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis általános igazgatóhelyettese kifejtette, a központ új létesítményében a hagyományos technológiák kapcsolódnak a digitálishoz. A látogatók ezen eszközök és az alkotó pedagógia módszere által használható, működő alkotásokat hozhatnak létre. A műhely nyitott minden korosztály számára, illetve nyitott műhelyként segíti az egyetemi hallgatók projektjeit is. Hétköznapokon iskolai csoportokat, hétvégente pedig családokat várnak a különleges műhelytérbe. A műhelyben megtalálható a mikroelektronika, a 3D nyomtatás, a lézervágás, a digitális varrás és hímzés, valamint a hagyományos eszközök mellett a robotika is, derült ki Zelles Tamás ismertetőjéből. A műhelymester bemutatta azt a két, szintén a beruházás keretében telepített professzionális versenyautó-szimulátort, amelyek 12 éves kortól használhatóak. A fejlesztés a SlovakiaRinget üzemeltető vállalkozással közös partnerségben, európai uniós pályázati forrásból és a magyar állam támogatásával valósult meg.

A Szigetköz talajminőségének és egyedülálló ivóvízbázisának védelme, a környezetkímélő tápanyagellátás és a helyes növénytermesztés elősegítése, valamint öntözéstechnikai fejlesztés is célja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának szakemberei által végzett kutatásnak. Az Insula Magna Programban elért eredményeikkel a helyi és a csallóközi gazdák munkáját is támogatják. Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatójának bevonásával, széles körű összefogással zajlik. A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó projektben olyan javaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyek a következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, s közülük 13 esetében az intézmény irányításával zajlik a tevékenység. Az egyik kiemelt téma a helyes öntözés és a megfelelő tápanyag-utánpótlás. „A szélsőséges időjárásnak és a klímaváltozásnak köszönhetően fajsúlyos kérdéssé vált a mezőgazdaságban a megfelelő öntözés és a tápanyagutánpótlás. Az előbbi a Kisalföldet is érintő aszályok és az aránytalan csapadékeloszlás, míg az utóbbi az egyre romló talajszerkezet miatt” – mondta el dr. Szakál Pál, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora. Hozzátette, az elmúlt 40-50 év alatt mintegy 30-40 százalékkal csökkent a talaj humusztartalma, ami a vízmegtartó képességet is kedvezőtlenül befolyásolja, így a növények szárazságtűrő képessége is romlott. Hangsúlyozta, a nagyarányú mezőgazdasági termelés hatására jelentősen csökkent a talaj tápanyagtartalma, amit szükséges hatékonyan pótolni. „Az öntözés nem csupán pénzkérdés, hanem komoly szakértelem is szükséges hozzá. Helytelen öntözéssel hatalmas károkat is lehet okozni, kimosódhatnak a meglévő tápanyagok, változhat a talaj tömörsége, megnövekedhetnek a talajszennyeződések, felszaporodhatnak különböző kórokozók. Megfelelő tudással viszont a víz és a tápanyag szükséges mennyisége egyszerre is kijuttatható a növények fejlődése, a magasabb hozamok és a jobb minőségű termés elérése érdekében” – fejtette ki a professzor. Hozzáfűzte, a mosonmagyaróvári kar a kezdetek óta kiemelten foglalkozik a vízgazdálkodási képzéssel, és napjainkban is nagy hangsúlyt fektet a felkészült, gyakorlati és piacképes tudással felvértezett szakemberek kinevelésére. A mezőgazdasági vízgazdálkodási mesterszak mellett ezért a Széchenyi István Egyetem szeptembertől már alapszakon is elindítja a képzést, amely a hazai hallgatók mellett nemzetközi szinten is vonzó lehet, hiszen a vízgazdálkodás mindenhol problémát jelent. Az Insula Magna Program keretében a témával foglalkozó szakemberek több szigetközi területen vettek talajmintákat, vizsgálták azok összetételét, ahogy a Duna vízének összetételét is, melynek kiemelt szerepe van az öntözővíz-felhasználás és a talajszerkezet közötti kapcsolatban. A kutatás hosszú távú célja, hogy az említett tényezők pontos ismeretében kialakítsák a területen alkalmazandó vízgazdálkodási ajánlásokat, amelyekkel a szigetközi és csallóközi gazdák munkáját szintén segítenék. Az öntözési technológiák helyes kialakításának meghatározásával a kimosódásokat is csökkentenék az értékes ivóvízbázisok védelme érdekében.

A Széchenyi István Egyetem nagy sikerrel rendezte meg a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Műszaki Tudományi Szekcióját, amiért a szervezőbizottság ügyvezető elnöke, prof. dr. Kuczmann Miklós rangos elismerést kapott. Az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetője kérdésünkre a hallgatók növekvő lehetőségeiről, a belső oktatói utánpótlás szerepéről, az ipari kapcsolatok kiteljesedéséről és a doktori képzés bővítéséről beszélt. A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara, valamint Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara rendezhette 2021-ben a 35. OTDK Műszaki Tudományi Szekcióját. A járványhelyzet miatt online formában megtartott esemény sikere rendkívüli szervezést, sok ember összehangolt munkáját igényelte, hiszen több mint félszáz tagozatban mintegy félezer tehetséges hallgató vett részt a konferencián. „A győri rendezéssel rendkívül elégedett volt az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Mivel én voltam a szervezőbizottság ügyvezető elnöke, én kaptam a Kiváló TDK-szervezői díjat, de az elismerés mindenkit megillet, aki részt vett a lebonyolításban” – mondta el prof. dr. Kuczmann Miklós. A Széchenyi István Egyetem hallgatói egyébként kiválóan szerepeltek az eseményen, hiszen összesen négy első, három második, egy harmadik helyezést és tizenöt különdíjat gyűjtöttek. A professzor szerint a Széchenyi István Egyetemen minden feltétel adott, hogy a tehetségek kibontakozzanak, hiszen jól felszerelt laborok, felkészült oktatók, az ipari partnerekkel való kooperáció lehetősége is várja őket. Az intézmény nyújtotta növekvő lehetőségeket példázza a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ keretein belül felépült modern villamos gépek és hajtások laboratórium, ahol villamosmérnök, mechatronikai mérnök, gépészmérnök, járműmérnök hallgatók tapasztalhatják meg összetett munkafolyamatok valamennyi fázisát. A hallgatóknak bemutatjuk a labor működését, és azt, hogy mennyi részterülettel lehet itt foglalkozni. Felkeltjük a fiatalok érdeklődését, akik aztán átélhetik az alkotás örömét” – hangsúlyozta az oktató. Prof. dr. Kuczmann Miklós a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola vezetőjeként nemcsak a tehetséges hallgatók támogatását, de az oktatói utánpótlás belső biztosítását is fontosnak tartja. „A doktori jelöltjeink között vannak, akik már az alapszakot és a mesterszakot is a Széchenyi-egyetemen végezték el, közülük kerülhetnek ki a belső oktatói utánpótlás tagjai. Emellett, a kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység fókuszba helyezésével széles tér nyílik azok számára is, akik a laborokban érzik jól magukat, vagy az iparban találják majd meg a számításukat. Nemcsak az egyetemünkről érkeznek azonban a doktoranduszok, hanem a velünk együttműködésben dolgozó cégektől is, akiket a kooperatív doktori program állami ösztöndíja is segít. Az Audi Hungaria Zrt. például külön programot indított kiváló kollégáik doktori fokozatának elérésére” – számolt be a doktori iskola vezetője. Prof. dr. Kuczmann Miklós a célok között említette az ipari együttműködések további erősítését, a külföldi oktatók bevonását, a már említett belső utánpótlásképzés támogatását, valamint az építőmérnöki, az informatikai, illetve a közlekedés- és a járműmérnök területen meglévő doktorifokozat-kiadási jogosultság bővítését. „Villamosmérnökként régi álmom, hogy legyen egy villamosmérnöki, illetve egy anyagtudományi águnk, amely a gépészmérnöki képzést erősítené. Ha ez megvalósul, akkor vélhetően a legnagyobb doktori iskolává válnánk az országban” – emelte ki. A szakember szerint az intézmény a hallgatóknak és tudományos munkatársaknak is kitűnő választás. „Ha valaki emlékszik a húsz évvel ezelőtti kampuszra, az tudja, hogy a győri egyetem hihetetlen fejlődésen ment keresztül, és össze sem lehet hasonlítani az akkori lehetőségeket a mostaniakkal. Nemzetközi szintű laborok, vadonatúj kollégium, megújult előadók állnak rendelkezésre, az egyetem vezetése pedig olyan nyitottságot mutat, amely fiatalos lendületet ad az intézménynek. Az újító ötletek rendre támogatást kapnak, így az egyetem polgárai valóban részesei az intézmény fejlődésének. A végzetteknek tehát érdemes folytatni az útjukat a doktori iskolában, mert a Széchenyi István Egyetemen hosszú távon is megtalálhatják a számításaikat” – zárta prof. dr. Kuczmann Miklós.

A Széchenyi István Egyetemen megalakult a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium a Digitális Jólét Program, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont támogatásával. Célja az adattudomány, az adatvagyon-megközelítés és gazdálkodás iránt érdeklődő hallgatók tehetséggondozása, kutatási tevékenységük segítése, valamint az utánpótlás-nevelés. A szakkollégiumba bármely egyetem aktív nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet. Az adat olyan erőforrás, amelynek hatékony kiaknázása manapság minden szervezet számára nélkülözhetetlen. Az adattudomány a fokozódó digitalizáció következtében az egyik leginkább feltörekvő, multidiszciplináris tudományterület, amely egyesíti magában a matematika, a statisztika és az informatika eszközeit, hogy tudományos megközelítések, eljárások, és algoritmusok segítségével képessé váljon az összefüggések mélyebb szintű vizsgálatára és hasznos információ kinyerésére akár nagyméretű adatbázisokból is. A Széchenyi István Egyetemen e terület kutatásában és oktatásában is sokrétű tudással, tapasztalattal rendelkezik. Erre alapozva az intézményben megalakult a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium. A hozzá csatlakozó tagoknak lehetőségük nyílik a szakma jeles képviselői által tartott személyes és online előadásokon, továbbképzéseken részt venni, az adatokról, adatvagyonról friss információkat, kiegészítő tudást kapni, kötetlenül beszélgetni, kapcsolatrendszert építeni, és nem utolsó sorban a tananyagon kívüli, izgalmas témákkal is behatóbban foglalkozni kutatási és publikációs tevékenységek keretében. „A szakkollégiumot azzal a céllal hoztuk létre, hogy olyan egyedülálló közösséget építsünk fel, amely országos szinten kínál fejlődési lehetőséget az adattudomány és az adatvagyon-gazdálkodás iránt érdeklődő, gazdaságtudományi szakon tanuló hallgatók számára. Segítségével a jövőben nagyságrendileg több olyan szakember állhat rendelkezésre, aki az adattudomány széles eszköztárának birtokában magas szinten tud adatról, adatgazdaságról, adatvagyon-gyarapításról és -hasznosításról gondolkodni és kutatásokat végezni, hozzájárulva ezáltal az adatintenzív iparágak fejlődéséhez” – fogalmazott kérdésünkre dr. Buics László, a szakkollégium programigazgatója, a Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszékének adjunktusa. Az oktató hozzátette, a szakkollégiumba bármely egyetem osztott, osztatlan vagy doktori képzésében részt vevő, aktív nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet tagnak abban az esetben, ha a felvételi eljárás során igazolni tudja érdeklődését, illetve korábbi tanulmányai vagy munkatapasztalata alapján meglévő szaktudását a gazdaságtudományok és ehhez kapcsolódó adatelemzési módszerek területén. A tanulmányok nyelve magyar és angol egyaránt lehet, a kutatási tevékenység elsődleges nyelve az angol. A szakkollégium az első tagfelvételt 2022 februárjában tartja. A programigazgató hangsúlyozta, hogy az aktív részvétel akár a hallgató későbbi tudományos pályáját is megalapozhatja. A szakkollégium mindezen felül tehetséggondozást, a tudományos diákköri munka (TDK) mentori támogatását, a nyelvtudás fejlesztését, közösségépítést, kutatási és publikációs tevékenységben való részvételt kínál. A Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumba való jelentkezéseket szellkalman@sze.hu e-mail-címre várják.

Bujtár Dominik, a Széchenyi István Egyetem gyakorló általános iskolájának negyedik osztályos tanulója a gyermek főszereplője a Győri Nemzeti Színház Puskás, a musical című darabjának. A tehetséggondozásnak nagy figyelmet szentelő egyetem vezetése oklevéllel ismerte el az ifjú színész kiemelkedő teljesítményét. „Jelentkeztem a castingra, hogy kipróbáljam magam, de alig akartam elhinni, amikor kiderült, hogy engem választottak ki a szerepre. Igazából még ma is hihetetlen” – emlékezett vissza a kezdetekre Bujtár Dominik, aki a gyermek Puskás Ferencet alakítja a leghíresebb magyar labdarúgóról készült darabban. Mint mondta, a próbák és az előadások is hatalmas élményt jelentettek a számára, a színészek és az egész társulat hamar befogadta őt. Ma már a Bánk bán operában is játszik, és a tervei közt szerepel, hogy további darabok castingjára is jelentkezik. Az ifjú tehetséget a Széchenyi István Egyetem részéről dr. Zseni Anikó oktatási rektorhelyettes, dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, az egyetemi Tehetségtanács elnöke, valamint dr. Pongrácz Attila dékán oklevéllel köszöntötte. „Dominik zenei tehetsége mellett más készségek is szükségesek voltak a sikerhez. Ilyen az elszántság, a fegyelmezettség, a motiváltság, a kitartás és akaraterő” – fogalmazott dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. Elmondta, a tehetséggondozás első fontos eleme, hogy fel kell ismerni a készségeket, ami Dominik esetében nem volt nehéz. Mint mondta, az egyetem kiemelt figyelmet szentel a tehetségek kibontakozásának: motiváló környezetet teremt, valamint olyan inspiráló programokat, mentorokat és képzési lehetőségeket biztosít, amelyek révén ezek a tehetségek felszínre kerülhetnek. Bujtár Dominiknak a győri önkormányzat ajándékát Virág-Adorján Andrea polgármesteri főbiztos adta át, aki a tanuló szüleinek is gratulált. A Győri Nemzeti Színház részéről Hajdu Tibor színművész köszöntötte darabbeli ifjú partnerét, és viccesen csak annyit kért tőle, ha egészen a Kossuth-díjig eljut majd, ne felejtse megemlíteni, hogy pályája a győri színházból indult. „Büszkék vagyunk Dominikra, akinek már az iskolaelőkészítő foglalkozáson megmutatkozott a tehetsége, s 2019-ben a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége pályázatán ösztöndíjat kapott. Kiemelkedő eredményeit matematika-logika, irodalom-szövegértés és előadóművészet területén érte el” – emelte ki Hujber Julianna kancellári koordinátor. Hozzátette, a gyakorló iskola 2016 óta akkreditált kiváló tehetségpont, s nyolc munkatársával a tehetség-munkaközösségben azon dolgoznak, hogy a diákok minél eredményesebbek lehessenek. Az ünnepségen Bujtár Dominik a Száz nagy gól című számot adta elő, míg diáktársai zenés műsorral kedveskedtek a színészpalántának.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a hallgatói innováció támogatásában: az intézmény minden vállalkozási ötletet, üzleti potenciállal rendelkező kutatást igyekszik felkarolni. Ennek egyik sikeres formája az oktatók és hallgatók együttműködésére építő Széchenyi Duó pályázat, melynek legutóbbi fordulója januárban zárult. Az NKFIH Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében három díjazott csapat szénszálas kompozitokkal, egészségügyi merevítőkkel, illetve kreatív ruházattal kapcsolatban hozott létre prototípusokat, utóbbiból Anky Pery néven vállalkozás is indult. A Széchenyi Duó pályázat már többéves múltra tekint vissza a győri egyetemen. A versenyre az intézmény nappalis vagy levelezős hallgatói jelentkezhetnek maximum négyfős csapatokban - az egyetlen feltétel, hogy a pályaművön minimum egy hallgató és egy oktató párosként dolgozzon, így a pályázatot is együttesen adják be. A beérkezett munkák közül a legjobb hármat pénzjutalommal díjazzák, amelyet a megfogalmazott ötlet továbbfejlesztésére kell fordítani. Pályázni lehet bármilyen innovatív ötlettel, elképzeléssel, melynek eredménye egy makett, egy deszkamodell, vagy egy prototípus. Idén a szokásostól eltérően online tartották a pályázat záróeseményét, amelyen az első három helyezett csapat, felkészítő oktatóik, valamint dr. Dőry Tibor, a Menedzsment Campus Kompetenciaközpont vezetője vett részt. „Azért szeretem a Széchenyi Duót, mert itt mindig kézzelfogható eredmények születnek” – fogalmazott köszöntőjében dr. Dőry Tibor, hozzátéve, hogy a Széchenyi István Egyetem elkötelezett a hallgatói innovációt fokozottan támogatásában, aminek része a Széchenyi Duó is. Kevesebb felesleg a gyártás során Elsőként a Bányai Vidor – Gangl Dávid – Klemm Kristóf trió mutatkozott be, akik egy új technológiát dolgoztak ki annak érdekében, hogy a szénszálas kompozit anyagok gyártása során keletkező hulladékot gazdaságosan újrahasznosítsák. „Az egyetem Formula Student-csapatánál kompozit karosszéria elemeket gyártottunk, és elkezdtünk gondolkodni, mit kezdjünk a forma kimarása után keletkező felesleggel. Ezért célul tűztük ki, hogy növeljük az anyagkihozatali tényezőnket” – ismertette projektjüket Gangl Dávid, aki elmondta, találtak az ipari gyakorlatban is létező megoldásokat a problémára, ezekből indultak ki a saját technológiájuk kidolgozásakor. „Általában laminálásra hosszú szárú kompozitokat használunk, így az ebből keletkező maradékot megfelelő rövidségű szálakra aprítanánk, ebből készítenénk egy eljárással új kompozitot. Ezzel nemcsak sok pénzt takarítanánk meg, hanem olyan alkatrészeket tudnánk gyártani, amelyeket eddig nem tudtunk” ... „Van olyan cég, amelyik sajátos módon kombinálta a kompozitok már létező gyártási változatait, de ezt nem tudtuk egy az egyben átvenni, mivel nagyon drága lenne. Ehelyett azt találtuk ki, hogy a fröccsöntés nyomását préseléssel helyettesítjük” – tette hozzá Dávid. A csapat úgy véli, a technológia gyakorlati alkalmazása költséghatékonyabb gyártást és optimalizált termékeket eredményez majd. A tervek szerint az újfajta kompozitból több szakítótestet is elkészítenek, amiket majd az egyetem laboratóriumában fognak megvizsgálni. Vége a gipsz korának? „Csapatunk az egészségügyi merevítők újragondolását tűzte ki célul” – kezdett bele prototípusuk bemutatásába Krecz Dávid járműmérnök alapszakos hallgató. „Pályázatunk valódi innovációja az, hogy mindenkinek személyre szabott terméket tudunk gyártani. 3D scannerrel feltérképezzük a sérült testrészt, elkészítjük a számítógépes modelljét, majd molekuláris nyomtatással létrehozzuk a tartót. A hagyományos gipszhez képest nagyfokú kényelmet biztosít, sokkal kisebb a tömege, és a nedvességtől sem kell óvni, ami tisztálkodáskor nagy könnyebbséget jelent” – sorolta az előnyöket. A merevítő tetszőlegesen díszíthető, a mintáknak csak a képzelet szab határt. Sági Jánosék a tervezés során hatszög alakú lyukakat helyeztek el a prototípus felületén, amelyek nemcsak esztétikai szempontból érdekesek, de funkciójuk is van: a szellőzést biztosítják. „Mérnöki szempontból az volt a célunk, hogy olyan műanyagot válasszunk, ami megfelelően szilárd, ellenáll a mechanikai igénybevételeknek és a keménysége sem elhanyagolható. A könnyű nyomtathatóság érdekében a PLA politejsavat választottuk” – fűzte hozzá az eddigiekhez Sági János, a csapat gyártásért felelős tagja. „A gyártás 3D nyomtatással történik, ennek sebessége kulcskérdés, hiszen ez teszi ki a folyamat időköltségének nagy részét. A jelenlegi módszert és technikát alkalmazva fél napra van szükségünk a művelet elvégzéséhez, de bízunk benne, hogy ez a technika fejlődésével töredékére csökkenthető” – részletezte a hallgató. A csapat mentora úgy véli, a terméknek az egészségügyben és a sportrehabilitációban is hatalmas létjogosultsága lehet. Faragó Beatrix szerint ez abból is látszik, hogy egyre több hasonló profilú cég jelenik meg a piacon. Nemzetközi hallgató nyerte az első díjat A harmadik, egyben utolsó Széchenyi Duó pályázat Anas Hawary nevéhez köthető, akit már ismerhetnek olvasóink: korábbi cikkünkben beszámoltunk egyetemünk nemzetközi hallgatójának saját brandjéről, ami Anky Pery névre hallgat. Mint kiderült, Anas már régóta foglalkozott egy egyedi ruhamárka ötletével, így nem érte váratlanul, mikor annak idején dr. Dőry Tibor a pályázatban való részvételre buzdította. „Hétköznapi outfitekkel foglalkozom, elsősorban egyedi tervezésű pólókat forgalmazok. A ruháink a szeretet és a sokszínűség értékeit hirdetik. Nemrégiben úgy döntöttem, bevezetek egy új terméket, így elkezdtem zoknikat is árusítani. Időközben elindult a weboldalunk, fokozzuk a közösségi médiás megjelenésünket, felvettük a kapcsolatot influenszerekkel” – mesélte Anas, majd hozzátette, hogy a jövőben a fenntarthatóságra helyezik a hangsúlyt, így csak környezetbarát ruhadarabokat kínálnak majd a vásárlóiknak. A zsűri értékelte, hogy Anas nem csak prototípust hozott létre, hanem elindította a vállalkozását is. „Nagyon tetszett a vállalkozói attitűd, amit képviselsz” – fordult a nyertes felé dr. Dőry Tibor. „A többi csapat jó volt a prototípusokban, de te elképzeltél valamit és megvalósítottad, ráadásul a koronavírus-járvány kellős közepén. Olyan példát mutatsz, ami követendő lehet mások számára is” – értékelt a Menedzsment Campus vezetője, aki arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a Széchenyi Duó következő fordulójában is.

Az utóbbi években nagy sikerrel futó Hallgatói Innovációs Projekt és Hallgató-Oktató Projekt mellett új, kizárólag nemzetközi hallgatóknak szóló kísérleti programot indított a Széchenyi István Egyetem. A Students’ Innovative Project (SIP) célja, hogy ők is részt vehessenek valódi problémákon alapuló projektekben, elősegítve gyakorlati tapasztalataik megszerzését. A csapatok két témakör, a nemzeti konyhákhoz kapcsolódó alapanyagok beszerzése, illetve a helyi üzletekben történő eligazodás kapcsán dolgoznak ki megoldásokat, amelyekből akár startup vállalkozások is születhetnek. A Széchenyi István Egyetem kiemelten fontosnak tartja, hogy a hallgatók már a tanulmányaik során találkozzanak olyan való életből vett problémákkal, amelyeket projektként megoldva gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek, megismerve a vállalati környezetet. Remek példája ennek a törekvésnek az utóbbi években nagy népszerűségre szert tett Hallgatói Innovációs Projekt (HIP) és Hallgatói-Oktató Projekt (HOP), melyekben a hallgatók csapatokat alkotva, egy kijelölt mentor segítségével, tanácsadói szemléletben készítenek javaslatot egy-egy vállalat által felvetett konkrét kihívás megoldására (legyen az egy piackutatási felkérés vagy éppen egy gyártósor optimalizálása). Az intézmény aktívan kereste a lehetőséget, miként vonhatná be a programba a külföldi hallgatókat, végül egy hallgatói elégedettségét mérő kérdőív adta meg a kezdőlökést. Az űrlap kiértékelése során ugyanis az derült ki, hogy a nemzetközi hallgatók számára Győrben a legnagyobb nehézséget a nemzeti gasztronómiájukhoz kapcsolódó alapanyagok beszerzése, valamint a helyi intézményekben, üzletekben történő tájékozódás jelenti. Mindezt összekapcsolva a gyakorlati oktatás igényével az egyetem úgy döntött, hogy lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy megoldást dolgozzanak ki a problémára. Ehhez az intézmény minden szakmai és adminisztratív segítséget megad. „Januárban pályázatot hirdettünk az egyetem weboldalán, hatszoros volt a túljelentkezés. Végül tíz hallgatót választottunk ki, figyelembe véve a származási országot, a nemi egyenlőséget és a projekthez szükséges kompetenciákat. A két öttagú munkacsoportnak három hónapja lesz a javaslat kidolgozására” – tájékoztatott dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese szerint a Students' Innovative Project egyszerre nyújt lehetőséget arra, hogy az egyetem segítsen megoldást találni a hallgatók problémáira, és hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. (Fotó: Kun Zoltán) A projekt február 18-án indult, és május 11-én egy záróprezentációval végződik. A két időpont között a résztvevők a projektéletciklus tipikus fázisain fognak végigmenni: először pontosítják a problémát, utánanéznek, majd ötleteket gyűjtenek, felvázolják az üzleti tervet, ehhez adatokat keresnek, és megnézik, mennyire működőképes az ötlet. Amennyiben az ügyfél (esetünkben az egyetem képviseletében dr. Dőry Tibor, a Menedzsment Campus elnöke) elégedett az iránnyal, akkor lépnek tovább a következő stációra, ha viszont változtatásra van szükség, visszatérnek egy korábbi fázishoz. A folyamat tehát ciklikus, ezért folyamatos egyeztetést, konzultációt igényel. A járványügyi korlátozások miatt online zajlik a kapcsolattartás a hallgatókkal. A dián a projekt ütemterve látható. „Ugyanaz a keretrendszer vonatkozik a nemzetközi hallgatókra is, mint ami a HIP program sajátja. Ugyanazokat a projektmenedzsment-eszközöket használjuk, ugyanolyan időhorizontban dolgozunk, és ugyanúgy mentort társítunk a csapat mellé, mint ott” – szögezte le érdeklődésünkre Frank Ágnes, a HIP program koordinátora, aki azt is elmondta, maga a feladat is nagyon hasonló, mint a vállalatok által definiált problémák, hiszen itt is tanácsadó szerepben lesznek a hallgatók, akik folyamatosan kommunikálnak az ügyféllel. A projekt elvárt végeredménye nincs pontosan meghatározva, ennélfogva sokféle kimenetel elképzelhető. „Alapvetően koncepciót várunk a hallgatóktól, ami túlmutat az ötletelés fázisán, és inkább megvalósíthatósági tanulmányra hasonlít. Ezt dokumentációba kell foglalniuk, majd egy pitch keretében prezentálniuk a projektzáró rendezvényen” – árulta el a programkoordinátor, hozzátéve, hogy a megoldandó problémák teljesen startupkompatibilisek, azaz akár üzletileg jövedelmező vállalkozás is születhet belőlük a félév végére. Frank Ágnes programkoordinátor elmondta, a HIP forrását is biztosító Felsőoktatási Ipari és Együttműködési Központ (FIEK) pályázat keretéből történik a projekt finanszírozása. (Fotó: Májer Csaba József) Mindezt megerősítette dr. Dőry Tibor, a Menedzsment Campus elnöke, aki szerint a felvázolt problémák elég általánosak ahhoz, hogy a hallgatók által kidolgozott megoldásokat máshol is alkalmazni lehessen. „Nem elvárás, hogy üzleti alapon is életképes megoldásokkal álljanak elő a hallgatók, de nagyon örülnénk, ha ez sülne ki belőle” – fogalmazott portálunknak a vezető, aki a projektben az egyetemet megbízóként képviseli. „Minden attól függ, hogy milyen a hallgatók motivációja és szemlélete. Ha valakiben ott a vállalkozói attitűd, akkor bátorítani fogjuk, hogy induljon el abba az irányba. Nézzen körül a világban, keressen megoldásokat. Mi ehhez minden segítséget meg fogunk adni” – ígérte. A többes szám azért indokolt, mert Susana Milicua Mendoza, a Menedzsment Campus munkatársa mentorként csatlakozott a projekthez. A mexikói származású oktató azért volt remek választás a szerepre, mert hasonló élethelyzetben van, mint a nemzetközi hallgatók, így a szakmai támogatáson túl egyedülálló bizalmi légkört is kialakíthat a munkacsoportokkal. „Az a célunk, hogy támogassuk az egyetem és a hallgatók közötti tudástranszfert. Azt szeretnénk, hogy olyan gyakorlati tudással menjenek haza a hallgatók, amivel a legjobb eséllyel tudnak munkát találni” – jegyezte meg, kiegészítve azzal, hogy a hallgatóknak vállalkozási témakörben egy tréninget is biztosítanak, melynek keretében megtanulhatják, hogyan szervezzenek startupot, hogyan kommunikáljanak az ügyfelekkel, vagy épp hogyan tartsanak előadást. Dr. Dőry Tibor végeredményként akár egy applikációt is el tud képzelni, amellyel könnyedén tudnak alapanyagokat rendelni a hallgatók. (Fotó: Májer Csaba József) Susana Milicua Mendoza elsősorban nem is mentorként, hanem facilitátorként, azaz a csapatmunka serkentőjeként tekint magára a projektben. (Fotó: Horváth Márton) Portálunk megszólaltatta a projekt egyik résztvevőjét, a mexikói származású Patricio Cortest, aki logisztikai mérnök szakon tanul a Széchenyi István Egyetemen. „A gasztrokultúra munkacsoportba jelentkeztem, mert számomra is nehézséget okoz a mexikói alapanyagok beszerzése” – felelte kérdésünkre, mikor a motivációját firtattuk. „Van egy személyes projektem is, szeretnék készíteni egy weboldalt, amelyen keresztül mexikói termékeket lehetne rendelni Magyarországon. Jelenleg ez csak Budapestről lehetséges, és nagyon drága a kiszállítás. Az oldalon közvetlenül lehetne forgalmazni a termékeket. Ez nagy kihívás számomra, amiből sokat tanulhatok” – mondta, kiemelve, hogy a tapasztalatai hasznosak lehetnek a többiek számára, ugyanakkor a közös munka során megszerzett ismeretek segíthetnek neki is. A projekttel kapcsolatban Patricio azt vallja, kitalálni könnyű valamit, megvalósítani annál nehezebb, ezért az a megoldás a legjobb, amit könnyen és gyorsan lehet a gyakorlatba átültetni. Szerinte kifejezetten előnyt jelent, hogy diverzifikáltak a csapatok, mivel igazán innovatív ötlet csak akkor születhet, ha sokféleképpen gondolkodók ülnek egy asztalnál. „Ha mindenki ugyanolyan háttérrel rendelkezik, abból ritkán születik innovatív megoldás” – mondta. A több hónapos munkáért ösztöndíj is jár: egy összegben 100.000 forintot kapnak a projekt végén a résztvevők. Felvételünkön Patricio Cortes. (Fotó: Horváth Márton) Fontos kiemelnünk, hogy a Students’ Innovative Project nem egyszeri lehetőség lesz a nemzetközi hallgatók számára. A programot a későbbiekben a HIP-hez és HOP-hoz hasonlóan minden félévben tervezi indítani az egyetem (lehetőség szerint vállalati partnerekkel), de ennek pontos formája a tavaszi szemeszter tapasztalatainak értékelése után dől el. „A jelenlegi két témánkat a helyzet adta, ezzel indultunk el. Hosszú távon feltétlenül bent szeretnénk tartani a hallgatókat a program keretein belül. Várjuk azokat a projektötleteket és azokat a partnereket, amelyekkel ezt meg tudjuk valósítani”– vázolta fel a program perspektíváit dr. Lukács Eszter, aki zárásként jó munkát és sok sikert kívánt a két csapatnak.

„Ölelj meg valakit!”, „Küldj virágokat egy ismeretlennek!”, „Köszöntsd kedvesen a portást!” – ilyen és ehhez hasonló üzeneteket helyezett el – egy-egy croissant társaságában – péntek reggel a kollégium portája elé Anas Hawari nemzetközi hallgató a Széchenyi István Egyetemen. Aki vett a süteményekből, nemcsak jóízű falatokkal, hanem egy-egy szívderítő „feladattal” is gazdagodott, melynek teljesítésével jobb kedvre deríthetett másokat, némi derűt csempészve ezzel a szürke hétköznapokba. Az elhúzódó járványügyi helyzet sokak számára jelent nehézséget, köztük az otthonuktól, szeretteiktől távol tanuló nemzetközi hallgatóknak is. Egyikük akciót szervezett „A kedvesség soha nem megy ki a divatból” fantázianévvel azért, hogy minél több arcra csaljon mosolyt. A süteményeket az Abrakadabra Pékség biztosította, kedvezményes áron. Az akció teljes költségét az ötletgazda vállalta. „Gyakran elfelejtünk kedvesek lenni egymással, holott szerintem a jelenlegi szituációban különösen fontos, hogy közösségként tudjunk erőt mutatni. Be vagyunk zárva ugyanarra a helyre régóta, mindenki belefásult már ebbe a helyzetbe. Ezen szerettem volna változtatni a gesztussal” – felelte érdeklődésünkre Anas Hawari, amikor a motivációjáról kérdeztük. „Muszlimként megtanultam, hogy meg kell köszönni Istennek minden jót, amit kaptunk a sorstól, legyen az az egészségünk, a családunk vagy bármi más. Csak úgy tudjuk ezt meghálálni, ha mi is adunk valamit. Ennek kézenfekvő útja a jótékonyság illetve az adakozás. Azt hiszem, ezt fontos észben tartanunk” – hangsúlyozta a hallgató. Anas Hawari, a Széchenyi István Egyetem marketing mesterszakos hallgatója. (Fotó: Horváth Márton) Pénteken reggel tehát egy croissant-okkal teli asztal látványa fogadott mindenkit, aki elsétált a Multifunkciós Kollégium K1 portája előtt. A süteményekbe kis üzeneteket tűzdelt az ötletgazda, azzal az instrukcióval, hogy kövessék a leírtakat, ezáltal jobb kedvre derítve embertársaikat. A kedvességek listája az általánosságoktól („bocsáss meg valakinek”) a nagyon is konkrét, hallgatókat érintő esetekig („etesd meg a kollégium macskáit”) terjedt, és egészen pontosan ötven különböző „utasítást” számlált. Mint Anas mondta, a közösségi oldalakra feltöltött fotók alapján sikeres volt az akció – a legjobb posztokat gyűjti is a szervező, amelyekből úgy tervezi, később meg is oszt néhányat. Ezzel együtt a legfontosabb számára, hogy mindenkihez eljuttassa: a kedvesség nem kerül semmibe, mégis sokat jelent. „Minden pillanat jó alkalom arra, hogy odaadóan, szívből forduljunk embertársainkhoz – azaz mi legyünk a croissant-ok más reggelijében. Ne csak egyszer, hanem minden nap” – fogalmazott Anas.

Milyen munkahelyeket szüntethet meg a mesterséges intelligencia? Mik a zero waste felfogás előnyei és hátrányai? A Tesla sikeres autógyártó vagy nagyra fújt buborék? – többek között ezekben a témákban rendez online vitaestsorozatot idén tavasszal a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma. A beszélgetésekhez minden érdeklődő csatlakozhat. Meglehetősen mozgalmas időszakot él át az utóbbi hetekben a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium: február elején történetük során először megnyerték az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyt (megtörve a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sokéves sikerszériáját), majd teljes tisztújítást tartottak, márciusban pedig SZEánsz néven útjára indították nyilvános vitafórumukat – a járványveszély miatt online formában. „Korábban is szerveztünk workshopokat, pódiumbeszélgetéseket, előadásokat, erre azonban az utóbbi egy évben nem volt lehetőségünk. A tagjaink kizárólag belső kurzusainkon tudtak részt venni, részint önképző kör jelleggel, részint meghívott vendégelőadók vagy egyetemi oktatók közreműködésével. Az új vezetés elkötelezett abban, hogy nyissunk a külvilág felé, ezért döntöttünk úgy, hogy online beszélgetéseket szervezünk különböző, sokakat érdeklő témákban” – nyilatkozta portálunknak Csidei Márk, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium elnöke. Pillanatkép a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium online megbeszéléséről. Mint Márktól megtudtuk, a szakkollégium háza táján pezseg az élet az utóbbi időben: a Diákbizottságban jelentős vérfrissítés történt, idéntől Vinkóczi Tamás révén új programigazgató is segíti működésüket, így a vezetőség nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. Ennek kevésbé látványos, de annál fontosabb jele a zártkörű szakkollégiumi foglalkozások rendszerének megújítása, melynek keretében többek között tőzsde, projektmenedzsment, prezentációs és filozófia témakörben indítanak kurzusokat. A Diákbizottságban felmerült, hogy bizonyos közéleti témák szélesebb publikum figyelmét is felkelthetik, ezért hívták életre a SZEánsz beszélgetéssorozatot. „Bátorítunk minden résztvevőt, hogy aktívan vegyen részt a beszélgetésben, szóljon hozzá, vitatkozzon, érveljen. Mi a magunk módján ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a távoktatás idején se halkuljon el az egyetemi közélet ” – tette hozzá Csidei Márk, bízva abban, hogy sokan élnek majd a párbeszéd lehetőségével. Fontos információk A beszélgetések Google Meet platformon valósulnak meg, csatlakozni ezen a linken lehet. Az idén tavaszra tervezett témák (19:00 órától): 2021.03.19. – Milyen munkahelyeket fog megszüntetni a mesterséges intelligencia? 2021.04.02. – Szuper autó vagy csillogó buborék? A Tesla-sztori 2021.04.16. – „Nem, köszönöm, hoztam magammal” – zero waste felfogás pró és kontra 2021.04.30. – Ki jó vezető? 2021.05.07. – Közösségi média: időpocsékolás vagy időtöltés? 2021.05.21. – A jó bornak is kell a cégér? A minőséget vagy nevet vásárolunk? 2021.05.28. – Önfejlesztés: tanulunk a hibáinkból vagy másokéból? 2021.06.04. – A Brexit hatása Angliára és Európára

Két aktuális trend, a 3D nyomtatás és az 5G technológia köré rendeződtek a Széchenyi Duó pályázat őszi fordulójának prototípusai – derült ki az eredményeket bemutató online eseményeken. A prezentációkban többek között mesterséges intelligencia segítségével tervezett versenyfelniről, a vásárló kézfejének formáját felvevő egyedi egérről és a röntgenleletezést felgyorsító képküldési eljárásról referáltak a hallgatói-oktatói csapatok. Az utóbbi megoldás azért is jelentős, mert a segítségével napok helyett csupán másodperceket kell várni a leletekre, az azonnali visszajelzés pedig életeket menthet. Rendhagyó módon a Széchenyi István Egyetem két Széchenyi Duó pályázatot is kiírt az ősszel − a hagyományos mellett egy kifejezetten 5G-re fókuszálót is. Ennek célja az volt, hogy minél több olyan alkalmazást keressenek, amely kihasználja a technológia lehetőségeit – elvégre az infrastruktúra és a tudásbázis rendelkezésre áll, már csak ki kell találni, milyen üzletileg is értékesíthető megoldások építhetők erre. „Nem titkoltuk, ezt a pályázatot egyfajta ugródeszkának szánjuk” – szögezte le a dr. Wersényi György, a pályázat felelőse, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja. „Van egy technológiánk, az 5G, amely még nem elég elterjedt ahhoz, hogy tudjuk, mit lehet kihozni belőle. Ebben segített számunkra ez a pályázat. Ha minden körülmény adott, ősszel újra belevágunk egy hasonlóba” – jelentette ki. „A Széchenyi Duó pályázat célja prototípusok létrehozása, de kiemelt értékelési szempont az üzleti hasznosíthatóság is" – mondta dr. Rámháp Szabolcs, az online záróesemény moderátora. A döntőbe került pályázatok közül a harmadik helyezett az okos talajmegfigyelő egység kapta. Az eszköz különböző információkat gyűjt be a környezetéből (talajnedvesség, páratartalom, hőmérséklet), ezáltal a földet megmunkáló szakember pontosan meg tudja határozni, hol kell öntözni vagy hova kell tápanyagot juttatni a növények optimális fejlődéséhez. Az elkészült egység jelenleg arra képes, hogy szenzorain keresztül méri a fontosabb paramétereket, és ezeket 5G-n továbbítja egy központi egységnek, de később egy komplex öntözőrendszer része lenne. „A hardverünk egy Raspberryből, a hozzá kapcsolt kommunikációs egységből, valamint az érzékelőből áll. Jelenleg hálózati táplálással működik, ezt szeretnénk akkumulátorral kiváltani, amit napelem táplálna meg. A tesztelést az egyetem Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratóriumának klímakamrájában végeztük el. A vírushelyzet miatt földközeli mérés nem készült” – részletezte tevékenységüket Sági Dávid, a prototípus ötletgazdája, aki a nyáron már szeretné üzembe állítani családi házuk kertjében az eszközükre épülő okos öntözőrendszert. A szenzor maximális teljesítmény igénybevételével 29 óra üzemidőre képes. A becslés ideális körülmények között értendő. Az ezüstérmes csapat a rendőrség, a tűzoltóság és a mentőszolgálat munkájának egyszerűsítését tűzte ki célul, szerintük ugyanis a jelenleg használt keskeny sávú, hangtovábbításra alkalmas PPDR-hálózat (Public Protection and Disaster Relief) napjainkban már nem korszerű, ezért megújítása sürgető feladat. Ideális lenne, ha real-time videókat, HD felbontású képeket lehetne továbbítani a technológiával – gondoljunk például térfigyelő kamerák felvételeire vagy hatósági drónok által generált adatcsomagokra. „Végső célunk, hogy egy új generációs PPDR-hálózatot építsünk ki, ehhez azonban szükség van országos lefedettségű 5G hálózatra. A prototípusunknál így wifit használtunk adattovábbításra” – vezette fel projektjüket Liszkai Dávid. „Annak a lehetőségeit vizsgáltuk, hogy drónról miként tudnánk képeket és videókat átküldeni a hálózaton. Figyelembe vettük, hogy a wifi hatótávolsága nem nagyobb néhány kilóméternél, így könnyedén megszakadhat a kapcsolat az eszközzel. Szintén hátrány, hogy egyéb, a sávot használó eszközök, például telefonok, routerek, akár mikrohullámú sütők is zavarhatják a vételt. Erre csak az 5G hálózat nyújt majd megoldást” – fogalmazott. A drón nagy motorterhelés mellett átlépi a szabványban meghatározott sugárzási kibocsátási értéket, ezért a fejlesztők elektromágneses árnyékolási technikát alkalmaznak ennek csökkentésére. A győztes pályázatot Botár Benedek és Varga Róbert kettőse nyújtotta be, felkészítő tanáruk Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese volt. Prototípusukkal egy szűrőbuszos mobil röntgenberendezés leleteit továbbították 5G hálózaton a kórházba, sok időt megspórolva ezzel. A vizsgálati rutin eddig úgy zajlott, hogy az elkészült képeket fizikai úton, autóval szállítva juttatták el a központig. A fiúk megoldásával viszont az orvosok a vizsgálat után azonnal megkapják a leleteket, így ha valakinél találnak valami gyanúsat, nem kell a páciensnek a pontos diagnózis érdekében hetekkel később befáradni a kórházba, hanem azonnal, a helyszínen visszajelzést kaphat az állapotáról. „Nehezítette helyzetünket, hogy belecsúsztunk a járvány második hullámába. Szerettük volna kórházi körülmények között tesztelni a rendszerünket, erre azonban nem volt esélyünk” – árulta el Vári Péter, aki a legnagyobb elismerés hangján beszélt a hallgatók munkájáról. „Olyan dolgot tettek le az asztalra a srácok, amely mindannyiunk életét megkönnyíti. Ilyen megoldásra sem Európában, sem máshol nem láttunk példát eddig. Nagyon drukkolok annak, hogy ez a közös munka folytatódjon a jövőben” – bizakodott az oktató, aki kiemelte, hogy bár szakdolgozat született már a témában, gondolkodnak az üzleti hasznosíthatóságon is. A szűrőbuszban egy röntgenes tüdőszűrő kabin, egy vezérlőszámítógép és egy tárolásra szolgáló laptop található. A hagyományos Széchenyi Duó pályázat eseményén Vadász Vanessza a Cube Coffee koncepcióját mutatta be. A név ismerősen csenghet az olvasóknak, ugyanis a Széchenyi István Egyetem és a Startup Campus legutóbbi innovációs versenyének döntőjében ők is szerepeltek. Befektetést ugyan végül nem kapott a csapat, ám a vállalkozás alapját jelentő moduláris pohár elkészült. „Az volt a célom, hogy leváltsuk az eldobható műanyagpoharakat egy újrahasznosítható termékkel. A projekthez csapatot verbuváltam magam köré, és elindultunk az inkubációs programban, ahol eljutottunk a pitchig. Egy hajszál választott el minket attól, hogy támogatást kapjunk” – mesélte Vanessza. „Azóta kaptam ötleteket arra, hogyan tudnám tőkeinjekció nélkül létrehozni a poharat, úgyhogy tavasszal újra nekilendülünk a dolognak” – jegyezte meg az építésznek tanuló fiatal lány. Vadász Vanessza számára nagy kihívást jelentett, hogy a formatervezésnél olyan kockaformát alakítson ki, amely kényelmesen fogható a kézben. A második helyezett pályázat hozta talán a forduló leginnovatívabb megoldását: Illés Tamás, egy új, kísérleti módszerrel, mesterséges intelligencia segítségével tervezett felnit az Arrabona Racing Team autójához. A generatív designnak hívott eljárás során a felhasználó megadja a szoftver számára a peremfeltételeket és az induló alakzatot, majd ebből a program iterációk sorozatán keresztül több ezer variációt dolgoz ki. A mérnök kiválasztja a leginkább megfelelő geometriát, majd tovább engedi az algoritmusnak, hogy finomítsa, javítsa a formát a megadott kritériumok szerint. Így sikerült olyan felnit létrehozni, amelynek 15%-kal kisebb a tömege a tavalyi konstrukcióhoz képest, miközben a versenytulajdonságai ugyanolyanok maradtak, illetve kissé javultak is. „A cégek gyakran keresnek meg minket azzal, hogy próbáljunk ki egy új technológiát és nézzük meg a tapasztalatokat, a felni esetében is ez történt. Sikerült megállapodnunk a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel, akik elvállalták a felni nyomtatását. Ez egy win-win szituáció mindenkinek: a vállalat jól jár, hiszen kockázatmentesen megismerhet egy innovatív eljárást, a hallgató pedig lehetőséget kap, hogy mindezt megnézze a gyakorlatban, tovább bővítve ezzel szakmai műveltségét” – szögezte le Illés Tamás, megjegyezve azt is, hogy az elkészült alkatrészt beépítik az ART idei autójába, így a működési tapasztalatokról be tudnak majd számolni a szponzornak. A képen jól látható, hogy optimalizálta a szoftver az alkatrészt. Illés Tamás munkája a generatív design felhasználása tekintetében egyedülálló Magyarországon. Minden bizonnyal az üzleti potenciál miatt ítélte a zsűri az első díjat Kovács Marcell és Titli Imre Patrik Custom Mouse pályamunkájának, amely egy startupötletnek is beillene. Az üzleti modell dióhéjban annyi, hogy a vásárló kezéről mintát vesznek, majd a lenyomatból személyre szabott egeret gyártanak. A 3D nyomtatott egér ergonómiailag tökéletes, így olyan eszközt használhat modellezés vagy épp játék közben a felhasználó, amely kényelmes, nem feszíti az ujjakat, és igazodik a kézfej formájához. „A kézlenyomat levétele volt a legnagyobb kihívás. Először sógyurmával kísérleteztünk, de nem volt annyira formázható. Kipróbáltuk a kinetikus homokot is, az viszont szétesett. Felvetődött, hogy csinálunk egy apró egérformát, amiből tüskék állnak ki és ezekhez érzékelőket csatolva egy térhálót hozunk létre, de ennek megoldásához több időre lett volna szükség. Végül a klasszikus Play-Doh gyurma mellett döntöttünk” – magyarázta Kovács Marcell, aki szerint a kézlenyomatok scannelése jó minőségű telefonos kamerával is megoldható, így a vásárló által készített képsorozatból könnyen rekonstruálni tudják a 3D modellt – amit aztán kinyomtatnak, felületkezelnek és elektronikát szerelnek bele. Az elkészült, személyre szabott, 3D nyomtatott egér. A felületkezelésen még van mit javítani a hallgatók szerint. „Az, hogy lesz-e startupunk, a 3D nyomtatás fejlődésétől is függ. Jelenleg ugyanis additív technológiával nem lehet olyan minőségű felületet létrehozni, mint fröccsöntéssel. A prototípusunk mindenesetre elkészült, szeretnénk tovább dolgozni rajta” – összegzett a hallgató.