A szeptemberi U20-as EB-n aranyérmes Sipőcz Richárd egy újabb nagy sikert ért el, ráadásul ezúttal hazai környezetben, a budapesti Ludovika Arénában megrendezett U23-as cselgáncs Európa-bajnokságon. A Széchenyi Egyetem SE versenyzője ezüstérmet szerzett a +100 kilogrammosok súlycsoportjában. Sipőcz Richárd idén ősszel nagyszerű formába lendült, hiszen a szeptemberi U20-as EB után a novemberi, magyarországi U23-as kontinensviadalt is érmesként zárta. A győri klasszis címvédőként szerepelt a versenyen, amelyen az esélyeihez méltóan teljesített. Előbb az osztrák Movli Borchasvillit, majd az izraeli Serafim Kompaniezt győzte le, az elődöntőben pedig a szlovák Marius Fizelt is ipponnal verte. A döntőben az orosz Valerij Endovickijjal mérkőzött meg, aki hosszabbításban, egy lábsöpréssel tudott felülkerekedni. Sipőcz Richárd így is újabb figyelemfelkeltő eredménnyel büszkélkedhet, hiszen Európa-bajnoki második helyet szerzett, emellett pedig csapatban bronzérmes lett úgy, hogy a világbajnokot, a grúz Iniashvilit is legyőzte. Az idei három világversenyen így négy érem a mérlege: junior Eb-arany, junior vb-ezüst, valamint U23-as Eb-ezüst és -bronz.

A Kecskemét és Békéscsaba közötti M44-es gyorsforgalmi utat egyedülálló híd vezeti át a Tiszán. Az úgynevezett ferdekábeles híd nemcsak látványában különleges, de műszakilag is számos kihívást állított a szakemberek elé. Tervezője, dr. Teiter Zoltán a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán oktatja a hídépítéssel kapcsolatos ismereteket, s állítja, aki Győrben végez, olyan erős alapokat és gyakorlatias tudást szerez, amellyel bizton megállja a helyét a szakmában. Az új, mintegy 300 méteres Tisza-híd gyakorlatilag már elkészült, hamarosan átadják a forgalomnak. Ez a pillanat azonban egy nagyon hosszú folyamat vége, egy 16 éves álom beteljesülése. Dr. Teiter Zoltán rendhagyó tervét az őt foglalkoztató Uvaterv Zrt. több más tervvel együtt először 2005-ben nyújtotta be egy esztergomi Duna-híd-pályázatra; akkor második helyet ért el, ám mégsem került a fiók hátsó zugába. „Az általam tervezett ferdekábeles híd nagyon egyedinek számított, hiszen – mint nemrég utánanéztem – a világon a talán legelső hasonló épp abban az évben, 2005-ben készült el Olaszországban, de az gyaloghíd volt. A tervet életben tartottuk, azt benyújtottuk az M44-es Körös-hídjához, az M43-as Tisza-hídjához, végül pedig az M44-es gyorsforgalmi út Tisza-hídjához is. Ez utóbbinál el is nyertük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatását. A tervdokumentációk alapján a kivitelezőnek olyan ajánlatot kellett adnia, ami a kiviteli tervek elkészítését is tartalmazza, ezért a munka komoly egyeztetéseket és mindenre kiterjedő figyelmet igényelt” – mondta el dr. Teiter Zoltán, akit a híd tervezéséért a hidász szakma a Feketeházy János-díjjal tüntetett ki. A híd különleges formáján túl hazai viszonylatban számos ritka és néhány egyedülálló konstrukciós kialakítást is tartalmaz. Szokatlanul merész a szerkezet ferdekábeleinek vezetése, amelyet kitérő egyenesek alkotnak, csavart kábelfelületet eredményezve. Különlegessége továbbá, hogy először alkalmaztak Magyarországon íves, valamint lágyacélbetétes vasbeton pilont, amely ráadásul minden irányban jelentős és változó igénybevételeknek van kitéve. Az országban az első olyan tartókábeles híd, amelynek merevítőtartója vasbeton-acél anyagú, úgynevezett öszvér keresztmetszetű. A ferdekábelek pilonon való átvezetésére – ugyancsak egyedüliként – csak itt használtak iránytörő nyergeket. További érdekesség, hogy a felszerkezetnek hosszirányú támasza nincs, az ilyen jellegű erőket a kábelek által a pilonok veszik fel, nagy terhek esetében a híd két végén a saruk lehorgonyzó szerepet is játszanak. A Széchenyi István Egyetemen a legjobb hazai szakemberek közvetítik a tudást az új generációk számára. Dr. Teiter Zoltán – aki PhD-fokozatát is a győri intézményben szerezte – az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékén vezeti be a hallgatókat a hidász szakma rejtelmeibe. „2012 óta tanítok az egyetemen, amelynek képzéséhez három hidas tantárgy kidolgozásával is hozzájárultam. A célom kezdetektől olyan gyakorlatorientált tudás átadása volt, amely használható, piacképes ismereteket ad a fiataloknak. Nagy lépést tettünk azzal is, hogy néhány éve már nem csak alap-, hanem mesterképzés is zajlik, így Győrben a legmagasabb szintű oktatás nyújtjuk a leendő hidászok számára. A saját tapasztalatom, de a már végzettek visszajelzései alapján is mondhatom, hogy a Széchenyi-egyetemről kikerülő mérnökök jól boldogulnak a szakmában, állják a sarat a kihívásokkal teli szakterületen” – emelte ki az egyetem adjunktusa. Végezetül elmondta, a hidak világát azoknak a mérnökjelölteknek a figyelmébe ajánlaná, akik szeretnek komoly elméleti kihívásokat megoldani, szeretnének igazán nagy szerkezetekkel foglalkozni, és nem rettennek meg attól, hogy minden helyszín és minden híd más és más, tehát mindig új problémákra kell megkeresni a megfelelő válaszokat. Háttér Az M44-es gyorsforgalmi út Tisza-hídja mintegy hároméves tervezési, valamint a párhuzamosan zajló kivitelezési munka eredménye. A híd kiviteli szintű terveztetését és a megépítést is a Duna Aszfalt Zrt. nyerte el. Az acélszerkezetek szerelését és betolását a Hódút Kft., míg a tömör vasbeton pilonok és a vasbeton pályalemez készítését az A-Híd Zrt. végezte. Tervezője és statikusa dr. Teiter Zoltán, a győri egyetem oktatója, az Uvaterv Zrt. Hídirodájának helyettes vezetője.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a gyakorlatorientált képzés iránt, ennek megfelelően az Apáczai Csere János Kar hallgatói olyan különleges gyakorlatokon vettek részt, mint a Lakitelki Népfőiskola III. Tanyakollégiuma és a Moson Értékfeltáró Kollégium. A győri hallgatók az előbbiben a tanyavilág megmentéséért, az utóbbiban pedig a mosonmagyaróvári térség rendkívüli értékeinek felkutatásáért tevékenykedtek. Segítettek a tanyavilág felmérésében „A tíz nap alatt olyan tapasztalatokkal gazdagodtak a hallgatóink, amik sokakban megalapozták, megerősítették a szakma iránti elköteleződést. A tanyavilágban végzett felmérés olyan szociológiai terepgyakorlat volt, amelynek során a résztvevők mindent kipróbálhattak a gyakorlatban, amit az iskolapadban megtanulnak” – mondta el dr. Tóth Péter, az Apáczai Csere János Kar Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszékének docense. Hozzátette, a Lakitelki Népfőiskolán megvalósult kutatás során egy héten keresztül minden nap reggeltől estig járták a kiskunsági tanyavilágot, ahol az ott élők kérdőíves kikérdezését végezték el. A tanyavilág állapotának felmérése céljával indult programon mintegy 400 kérdőív készült összesen kilenc magyarországi és külhoni felsőoktatási intézmény csoportjainak munkája révén, amelyben a Széchenyi István Egyetem vett részt a legnagyobb számban, a maga 13 hallgatójával és öt oktatójával. „A szakmai tudás erősítése mellett a gyakorlat a hallgatók olyan készségeit is fejlesztette, mint az önállóság, a problémamegoldó készség, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció” – emelte ki dr. Tóth Péter. „Meghatározó élmény volt a programban való részvétel, amit nagyon vártam, hiszen már elsőéves koromban jelentkeztem rá, ám a járvány miatt akkor elmaradt a kutatás” – válaszolta kérdésünkre Balogh György Márk, harmadéves szociológushallgató. „Érzelmileg és szakmailag is sokat adott a terepgyakorlat, amin egy kitűnő csapattal vehettem részt, ezért már készülök a tavaszi, második körös felmérésre, amikor kérdőívezés helyett mélyinterjúkat készítünk majd” – tette hozzá. A tatabányai fiatalember elmondta, korábban leginkább a Komárom-Esztergom megyei kistelepülésekről volt ismerete, de ilyen periférián lévő élethelyzetekkel még soha nem találkozott, ezért ez hatalmas tapasztalat volt a számára. Feltérképezték a mosoni térség kincseit Ugyancsak a Lakitelki Népfőiskola gondozásában zajlott a Moson Értékfeltáró Kollégium. A kérdőíves munkában négy közösségszervező és két szociológus hallgató valamint két oktató tevékenykedett a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karáról. A kutatásban résztvevők Mosonmagyaróvár és térsége 33 településének értékeiről gyűjtöttek adatokat. „A mi csapatunk két településen gyűjtötte a kulturális, épített és természeti értékeket, a közösség szokásait, hagyományait, ünnepeit. Hagyományőrzőkkel és civil szervezetek képviselőivel találkoztunk, köztük írók, mézeskalács-készítők, gyertyaöntők, dalkör vagy éppen fonóklub tagjai meséltek a tevékenységükről, a település jellegzetességeiről” – fejtette ki dr. Nárai Márta, a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék szakvezető docense. „A márciusi második körben is részt veszünk, amikor már mélyebb beszélgetésekre kerül sor a most megismert hagyományőrzőkkel. A kutatás egy kiadvánnyal zárul, amely részletesen bemutatja Mosonmagyaróvár térségének településeit és azok értékeit” – fűzte hozzá dr. Vehrer Adél, a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék docense. Kiemelte, az általuk vizsgált négy településen számos olyan sajátossággal találkozhattak a hallgatók, mint a több nemzetiség együttélése vagy éppen azok az értékek, amelyek egy adott közösség identitását határozzák meg. „Néhány nap alatt rengeteg tapasztalatot szereztünk, beleláttunk a kisközösségek életébe, szembesültünk azzal, hogy minden településen más munkát igényel a szakemberek közreműködése. Számos értékkel találkoztunk, amelyek bemutatásra érdemesek, ezért a jövő közösségszervező és közművelődési szakembereinek feladata az is, hogy ezek a kincsek még nagyobb figyelmet kapjanak” – számolt be tapasztalatairól a szigetszentmiklósi Kalmár Brigitta közösségszervező szakos, végzős hallgató. Mint mondta, fontos, hogy legyen, akinek például a csipkekészítéssel foglalkozó népművészek tovább tudják adni mesterségüket, mert csak így maradhat fenn sokszínű kultúránk.

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezték meg a Széchenyi István Egyetemen az Autonóm Járművek Konferenciát, mutatva, hogy az intézmény meghatározó szereplője e terület kutatásának. Az intelligens közlekedési rendszerek alapjaiban formálják át az életünket, ezért annak kialakításában szinte minden tudományterületre szükség van. A konferencián a vasút szerepe is terítékre került. „A Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciát 2013-ban alapítottuk azzal a céllal, hogy növeljük a dinamikát a felsőoktatás, a cégek és köztestületek együttműködésében. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint a Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke szervezését segíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, az Europe Direct Iroda és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is” – mondta a konferencia elnöke, dr. Lakatos István professzor, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánhelyettese. Az idei – mára háromnapossá bővült – konferenciát részben hagyományos, részben online módon rendezték meg. „Az autonóm rendszerek több tudományágat is magukban foglalnak, többek között az irányítástechnikát, az elektronikát, az informatikát, a mesterséges intelligenciát” – fejtette ki dr. Bokor József professzor, a Járműipari Kutatóközpont elnöke, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alelnöke. Hozzáfűzte, előremutató, hogy a Széchenyi István Egyetem partnereivel közösen részt vesz az ágazat hazai kutatásában, fejlesztésében, amelyben a különböző tudományterületek együttműködésére is nagy szükség van. „Az autonóm mobilitás nyilvánvaló előnye a jobb közlekedésszervezés, az optimalizálható tömegközlekedés” – fogalmazott Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke. Mint mondta, az önvezető mobilitás visszaadhatja azoknak is az utazás élményét, akik valamilyen okból elvesztették vezetői képességüket, a gyermekes családoknak könnyebbséget adhat a napi logisztikában, biztonsági szempontból is előnyös lehet, de például a szállítmányozásban is nagy segítséget jelent. A politikus kiemelte a környezetvédelmi szempontokat, amely napjainkban az egyik legfontosabb kérdés a közlekedés terén is. Pénzes László, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari tagozatának elnöke a további fejlődés szempontjából kiemelte az egyetemek szerepét. A konferencián elhangzott dr. Baranyi Péter Zoltán rektor üzenete is, amelyben többek között elmondta: „A Széchenyi István Egyetem mint modellváltó intézmény nagyon fontosnak tartja a vállalati és a társadalmi együttműködéseket. Az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának aktuális fókusza az autonóm járművek fejlesztése, amelynek kiváló hátteret biztosít a ZalaZone. A Közúti és Vasúti Járművek Tanszék üzemeltetési, diagnosztikai szempontból biztosít szakmai hátteret.” A plenáris előadások sorát Markos László, a Porsche Hungária Kft műszaki vevőszolgálati igazgatója nyitotta, aki az alternatív hajtások térnyeréséről beszélt a személygépjármű-szektorban. Az előadó a Volkswagen stratégiáján keresztül mutatta be azt az utat, amely a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve változtatja meg a személygépjárművek piacát és a gépjárműforgalmat. Egy önvezető jármű okozta balesetnél érdekes a „ki a felelős” kérdése is, persze a témakör jogi vetülete ennél jóval összetettebb. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára „az önvezető mobilitás jogi kerete” címmel tartott előadást. Mint mondta, a technológia fejlődése mindig egy lépéssel előbbre jár, a jog pedig leköveti ezeket a változásokat, azonban a jog teremti meg azt a környezetet, ami a technológia megfelelő használatához elengedhetetlen. Van-e helye a jövő közlekedési rendszerében a vasútnak? Ezt a kérdést tette fel Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója, aki úgy véli a XXI. század a vasút reneszánszának esélyét is elhozta. Hozzátette: az a felismerés, hogy nincs két bolygónk, ezért ezt kell megvédenünk, újra a vasútra irányította a figyelmet. „Az EU szén-dioxid-kibocsátásának 25 százalékát a közlekedés adja, a vasút azonban ennek mindössze 0,5 százalékáért felel” – hangsúlyozta, majd megjegyezte: a vasúti pályák villamosításának köszönhetően ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette kibocsátásait 1990 óta.

A Széchenyi István Egyetem újabb 43 hallgatója nyert el ösztöndíjat a közelmúltban. A nyolc pályázaton az intézmény húsz szakáról szerepeltek sikerrel a fiatalok. A program mozgatórugóját az egyetem széles körű ipari, gazdasági és társadalmi kapcsolatai jelentik. „Megtisztelőnek érzem, hogy az egyetemen tanulók közül én lehettem az egyik, aki sikeresen pályázott” – mondta a Győr melletti Öttevényen élő Kovács Tamás, aki az Antenna Hungária ösztöndíját vehette át. „Jelenleg az egyetem hetedik féléves villamosmérnök szakos hallgatója vagyok, emellett a Digitális Fejlesztési Központhoz tartozó Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratórium és a Dróntechnológiai Laboratórium munkatársaként tevékenykedem. A támogatást a tanulmányaim folytatására használom fel, biztosítva többek között a napi utazást, a jegyzetek, könyvek, valamint a tanulásomat segítő eszközök vásárlását” – tette hozzá. „Nagyon hálás vagyok, hogy a Büchl Hungaria Kft. idén első alkalommal meghirdetett ösztöndíját én kaphattam meg a környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszakos hallgatók közül. Egy fiatal számára mindig sokat jelent, ha egy ilyen szintű cég támogatását tudhatja magáénak” – fogalmazott Hatvan Zoltán, aki a Komárom-Esztergom megyei Kocs községből érkezett az egyetemre. Hozzátette: az, hogy elismerték az eddig elvégzett munkáját, arra sarkallja, hogy a mesterképzést befejezve a doktori fokozat megszerzése legyen a következő célja. „A mosonmagyaróvári kari élet aktív résztvevője vagyok, ezért gyakorta nehéz összeegyeztetnem a munkát, a kutatást és a társadalmi szerepvállalást. Az ösztöndíj azonban a motiváció mellett nagy segítséget nyújt abban is, hogy valóban a kutatómunkámra tudjak koncentrálni” – fogalmazott. Az Antenna Hungária és a Széchenyi István Egyetem 2017-ben együttműködési megállapodást kötött, melynek részeként a társaság ösztöndíjjal segíti a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatókat. Idén tíz alap- és két mesterképzésben részt vevő fiatal részesül a támogatásban. A hulladékkezeléssel és -szállítással foglalkozó Büchl Hungaria Kft. 2021-ben első alkalommal hirdette meg ösztöndíját, amelyet egy-egy alap- és mesterképzéses hallgatónak ítéltek oda. Ugyancsak ketten nyerték el a győri székhelyű Edutax Kft. ösztöndíját. A Magyar Telekom ebben az évben négy alap- és egy mesterképzésben tanuló széchenyis hallgató tanulmányaihoz járul hozzá, a Pannon-Work Iskolaszövetkezet ösztöndíját pedig négyen kapták meg. A Szabó Zoltán–Mojzes Ákos-ösztöndíj a logisztikai és szállítmányozási tanszék két, az elmúlt években elhunyt oktatójának állít emléket, idén ketten részesültek benne. Az Universitas-Győr Alapítvány a Széchenyi István Egyetem számára a személyi jövedelemadó felajánlott egy százalékaiból rendre támogat hallgatókat. Az idén 15-en nyerték el az Universitas-ösztöndíjat. Halbritterné dr. Raffai Judit 2012-ben Halbritter Mátyás-díjat alapított a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon gazdálkodási és menedzsment vagy kereskedelem és marketing alapszakon, nappali tagozaton tanulók számára. Férje, a 2011-ben elhunyt Halbritter Mátyás az egykori győri kekszgyár vezetője és csaknem két évtizeden át az Universitas-Győr Alapítvány kuratóriumi tagja volt. A díjat az idei évben egy hallgató vehette át.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajló Insula Magna Program keretében fenntartható turizmusfejlesztési koncepció készül. Célja, hogy olyan irányt mutasson a Szigetköznek, amelyben a szolgáltatásbővítés a fokozottan védett természeti környezet megóvásával párosul. A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó programban olyan projektjavaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyek a következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem irányításával zajlik a tevékenység. Ennek keretében készül a fenntartható turizmusfejlesztési koncepció, amelynek fontos eleme, hogy az érintett területen a természeti, társadalmi, kulturális értékek védelme hosszú távon biztosított legyen. „A koncepció abban segít, hogy a szigetközi önkormányzatok, vállalkozások, lakosok kellő információval rendelkezzenek, és a megfelelő döntéseket tudják meghozni, illetve a szolgáltatásaik színvonalát emelni” – mondta el Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem Turizmus Tanszékének egyetemi docense. A kutatás során mélyinterjúkat készítettek, kérdőíveket vettek fel. Ezek alapján összeállították azokat a problémákat, amelyekre a turizmus fejlesztése során reagálni szükséges. „Az egyik legfőbb feladat az infrastruktúra fejlesztése. Az aktív turizmusra koncentrálva a kerékpárút-hálózat, a kikötőhálózat, a programkínálat, a szálláshelyek és az éttermek is fejlesztést igényelnek. Lényeges lenne szolgáltatásbővítéssel széthúzni a turizmust a teljes Szigetközre” – sorolta a feladatokat Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna. Hozzátette, forgalommérő készülékek elhelyezésével pontosan nyomon követhetővé válna a kerékpáros és a vízi turizmus alakulása is, míg az úgynevezett okos bóják telepítésével nemcsak a turisták kaphatnak információkat, de a szakemberek is, például a vízminőségről vagy éppen a halak vándorlásáról. A javaslatok között szerepel egy Szigetköz applikáció fejlesztése, amely teljes körű tájékoztatást adna a turistáknak a szálláshelyektől a programokig. A kutatásban részt vevők egy különleges attrakció tervét is felvázolták, amely a vízen úszva fogadná a látogatókat. Itt az információnyújtás mellett interaktív kiállítás segítségével ismerhetnék meg az érdeklődők a Szigetköz élővilágát, de emellett akár egy halivadék nevelő és akvárium is helyet kaphatna benne, amely önfenntartóvá is tehetné a komplexumot. A szigetközi turizmus fenntartható fejlesztésének fontosságát fogalmazta meg a Széchenyi István Egyetem egyik együttműködő partnere, Popp Rita, Ásványráró polgármestere is. „A Szigetköz olyan gyönyörű természeti értékekkel rendelkezik, amiket szeretnénk megmutatni másoknak is, de mindezt úgy kell megtenni, hogy környezetünket megóvjuk a káros hatásoktól” – mondta. A polgármester kiemelte, Ásványrárón a szállás- és étkezési lehetőségek bővítése mellett a kerékpáros és a vízi turizmus elemeit lenne érdemes fejleszteni. Hozzátette, a településükön működő kemping egyre népszerűbb, ahol a szigetközi turizmus számos eleme kipróbálható. „Az egyetemen készülő koncepció legfontosabb eredménye, hogy a turizmus élénkítésének lehetőségeit összhangba hozza a természetvédelemmel” – zárta a polgármester.

Ahogy a korábbi években, úgy az idén is sikeresen vettek részt a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának hallgatói a Nemzeti Művelődési Intézet pályázatán. A tíz idei támogatott közül ketten is a győri intézményben végzik mesterszakos tanulmányaikat. A jó szereplés az egyetemen folyó oktatás minőségét, a közművelődési szakemberek magas színvonalú képzését is mutatja. A Nemzeti Művelődési Intézet támogatásának célja a közművelődés tudományos utánpótlásának erősítése. A Közművelődési Tudományos Pályázati Program olyan tehetséges hallgatók, szakemberek és mentoraik kutatómunkáját segíti, akik a közművelődési szakterületen kutatnak és végeznek tudományos diákköri, doktori vagy egyéb szakmai elvárásként felmerülő kutatótevékenységet. A Széchenyi István Egyetem hallgatói hagyományosan jól szerepelnek a pályázaton. 2021-ben újabb két, kulturális mediáció szakos hallgató, Ihász Csilla és Majoros Ágnes nyerte el a Nemzeti Művelődési Intézet támogatását. „Öröm számunkra, hogy a most tízéves kulturális mediáció szak olyan hírnevet vívott ki magának, amelynek révén a mesterképzésünkre azok a hallgatók jelentkeznek, akik a közművelődés iránt tudományos igényességgel érdeklődnek, ambiciózusak és elkötelezett szakemberek. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna szakfelelősként rendkívül sokat tesz a képzés népszerűsítésében, a hallgatók toborzásában, valamint a magas oktatási minőség biztosításában” – mondta el dr. Varga Balázs, a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék egyetemi docense. Hozzátette, ez a pályázat jó lehetőséget teremt számukra arra, hogy szakterületükön tudományos tevékenységet folytassanak, és olyan gyakorlatot szerezzenek, amit később a munkájuk során tudnak kamatoztatni. „Hallgatóinkat az is motiválja, hogy egyetemünkön az oktatók partnerként tekintenek rájuk, olyan szakmai jellegű, kollegiális kapcsolat jön létre, amelyben kérdéseiket, ötleteiket, felmerülő problémáikat bátran vitathatják meg tanáraikkal” – hangsúlyozza dr. Varga Balázs, aki témavezetőként a két ösztöndíjasnak leginkább a kutatási módszertanban, a publikációk felépítésében nyújt segítséget. Ihász Csilla „Balatonakali közösségei, balatoni közösségek, a közművelődés speciális helyzete a Balaton-parton” címmel végzi tudományos munkáját. „Kutatásomban azt a sajátos kettősséget veszem górcső alá, amely a Balaton-parti kistelepülések jellemzője. Nyáron ugyanis a turizmusból fakadóan kisvárosias jelleget öltenek ezek a települések, szezonon kívül azonban ismét kisközösségi jellemzőkkel bírnak. Ez a kettősség a kulturális ellátottságra, a jogszabályi minimumon túlmutató szakemberre, biztosítandó feltételekre is igaz, éppen ezért dolgozatomban nemcsak magát a jelenséget és nehézségeit mutatom be, de olyan jó gyakorlatokat is igyekszem felsorakoztatni, amelyek a szakemberek számára is módszertani segítséget jelenthetnek.” – magyarázta Ihász Csilla, aki a témát személyes érintettsége okán választotta, hiszen maga is egy ilyen közösség tagja. A szakember Balatonakalin él, ahol egy évtizeden át dolgozott is művelődésszervezőként. Majoros Ágnes „A közművelődési intézményekben végbement működési forma megváltozásának hatásai az intézményekben zajló kulturális tevékenységekre” című munkájával pályázott sikerrel. „Az elmúlt 25 évben a kulturális szférában dolgoztam, így lehetőségem volt megismerni annak működését. A választott témát különösen aktuálisnak tartom, hiszen a legtöbb kulturális intézmény strukturális átalakuláson megy át vagy ment át az elmúlt időszakban. Mivel ez igen nagy hatást gyakorol az intézményekben létrejövő programkínálatra, így a kulturális szakembereknek most különösen nagy felelősségük van a minőségi programkínálat kialakításában” – mondta Majoros Ágnes kutatása hátteréről. Hozzátette, az elmúlt időszakban több olyan közművelődési intézményt ismert meg, amelyek egy átszervezést követően különböző vállalkozási formákban működnek tovább. „Az érdekel, hogy a változások milyen módon módosítják a programkínálatot, a működési metódust és a minőséget, a látogató közönség összetételét. Remélem, a kutatás megnyugtató választ fog adni arra, hogy ezek a változások nem jelentenek minőségi romlást a kulturális intézményekben.” – zárta a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának budapesti, kulturális mediáció szakos hallgatója.

236 egyetemi hallgató összesen 163 előadáson mutatta be kutatási eredményeit a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján (TMDK). Az International Scientific Workshop hét előadással, míg a tehetségnap programjai könyvbemutatóval és laborlátogatással színesítették a rendezvényt. A 25 szekció eredményei cikkünkben olvashatók. Dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese a program megnyitóján a tudományos diákköri konferenciákon való részvétel karriert befolyásoló hatását, míg dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke annak tehetségfejlesztésben játszott szerepét, illetve az intézmény inspiráló légkörét hangsúlyozta. A konferencián részt vevő 236 egyetemi hallgató 25 szekció keretében összesen 163 előadáson mutatta be elért eredményeit. 30 hallgató kapott első, 23 második, 12 harmadik díjat, emellett 35 különdíjat osztott ki a zsűri. Az eseményen 124 előadás szerzett részvételi jogosultságot a 2023-as Országos Tudományi Diákköri Konferenciára. Az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia programjában rendezték meg az International Scientific Workshopot is, kilenc nemzetközi hallgató résztvevővel és hét előadással. A rendezvényt tovább színesítette a Tehetségnap, amelyen a „Merre tart a tudomány?” mottójú előadásblokkok követték egymást, a Tehetségbörze programban pedig az autonóm járművek témaköre került fókuszba. A nap résztvevői egy olyan „fantáziatérbe” léphettek be, amely a „Nyitunk a világra” attitűdöt, a Széchenyi István Egyetem befogadó, sok nemzetből álló közösségét jelképezte. Az építész mesterszakos hallgatók által készített installáció a világtérképen jelölte az intézményt és a kampuszon tanuló külföldi diákok hazájának helyét és zászlaját. Az installáción a repülők az egyetemről szétrajzó tehetségeket szimbolizálták. A konferencia szervezésében a Mathias Corvinus Alapítvány előadóval, zsűritagként és díj felajánlójaként is képviseltette magát. A 2021-es egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia eredményei: Agrártudományi szekció: I. Takács Gergő: Különböző zöldtrágyanövények talajra és termesztett növényre gyakorolt hatásának vizsgálata (Témavezető: Dr. Kalocsi Renátó) II. Mészáros Zsófia: A tehéntej β-kazein polimorfizmusának vizsgálata egy Győr-Moson-Sopron megyei holstein-fríz tenyészetben (témavezető: Dr. Gulyás László, Dr. Tempfli Károly) III. Takács Lúcia: A bakonyjákói gyurgyalagpopuláció táplálkozásának vizsgálata és a költőtelep védelembe vétele (Témavezető: Dr. Horváth Balázs) Architectural design section / építészeti tervezés szekció: I. Issa Salah Rnin Riziq, Suarez Freile Sofia Valeria, Vega Tapia, Katherine Alejandra: African women’s house (Témavezető: Dr. Géczy Nóra) II. Togni Jesika: Tehetségtér – városi pop-art terek tervezési lehetőségei Győrben (Témavezető: Dr. Géczy Nóra) Küldöndíj: Horváth Andrea, Horváth Gábor, Horváth Gergely, Kalmár Zsolt, Kiss Csaba, Krankovits Diána Fatime, Módy Pál Flórián, Novák Evelin, Polyák Ágnes, Ragasits Patrícia, Sárándi Rita, Timár Anna Zorica, Török Nikoletta Zsófia, Varga Nikolett: Tehetségnap – tudománykommunikációs installáció (Témavezető: Dr. Géczy Nóra) Digitális innovációk szekció: I. Végh Attila: Táblajátékot játszó robot (Témavezető: Liszi Máté) II. Herkovits Roland, Horváth Tamás: A transzformátor digitális mása (Témavezető: Prof. dr. Kuczmann Miklós) Különdíj: Hartman Kristóf: IoT-eszköz backend és frontend fejlesztése (Témavezető: Liszi Máté) Economic Update – Korunk kihívásai szekció: I. Prayogo Adhie: On-Demand Transportation Service: System Application and Essential Stakeholders Idenification (Témavezető: Dr. Buics László) II. Víg Sára Gerda: Különböző járműfejlesztő programok finanszírozása, Outsource vagy In- house preferencia trendek (Témavezető: Dr. Tóth Árpád) III. Fodor Dorina: Dark patterns megjelenése az online térben (Témavezető: Eisingerné Dr. Balassa Boglárka) Egészség- és sporttudományi szekció: I. Gali Józsefné: „Kockázatos” járóbeteg-szakellátás? (Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok a járóbeteg-szakellátásban (MEES 2) (Témavezető: Kovácsné Dr. Tóth Ágnes) II. Hoffstetter Dalma: A német fajtájú lovak dominanciája a magyar díjugratásban (Témavezető: Dr. Konczos Csaba) Különdíj: Munkácsi Anna: A modernizáció hatása a családi rekreációra (Témavezető: Kertész Tamás) Élelmiszer-tudományi szekció: I. Sági Bianka: Kísérleti körülmények között termesztett mikrozöldek mikro- és makroelem-tartalmának analitikai vizsgálata (Témavezető: Dr. Zsédely Eszter, Giczi Zsolt) II. Hatvan Zoltán: In vitro tesztrendszer további elemeinek kidolgozása probiotikus baktériumtörzsek szelektálására (Témavezető: Prof. Dr. Varga László, Dr. Süle Judit) III. Csuti Áron Bence: Production of chocolate with functional properties through fortification with naringin-rich grapefruit peel extract (Témavezető: Dr. Ajtony Zsolt) Épített környezet szekció: I. Neuberger Bettina: KUCKÓ – Térbútor és belső tér tervezése különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára (Témavezető: Gábor Erika) II. Papp Mária: A hagyományos japán lakóház belső tereinek értelmezése (Témavezető: Gábor Erika) Különdíj: Farkas Mónika, Ragasits Patrícia: Sportcsarnoklefedés alternatív megoldásainak összehasonlítása BIM-alapokon (Témavezető: Ajtayné Károlyfi Kitti) Fafúvós szekció: I. Benkovics Marcell: Robert Muczynski: Sonata (Témavezető: Bánfi Barna) II. Sterner András: Francis Poulenc: Szonáta klarinétra és zongorára (Témavezető: Varga Gábor) III. Mendik Ágnes: Francis Poulenc: Szonáta (Témavezető: Prof. Dr. Ittzés Gergely) Különdíj: Szalay Lotti Kata: Paul Hindemith: Szonáta oboára és zongorára (Témavezető: Dr. Salvi Nóra) Humánerőforrás-fejlesztési szekció: I. Kiss Ágnes: A közvetlen munkahelyi vezető szerepe a munkahelyi beillesztési folyamatban, a munkavállalói lojalitás és elköteleződés kialakulásában (Témavezető: Dr. Benyák Anikó) Különdíj: Varga Mónika: Középiskolai korcsoport rezilienciafejlesztése tréningmódszerrel és ennek hatása a pályaorientációjukra (Témavezető: Dr. Pongrácz Attila) Járműmérnök szekció: I. Solymosi László: Fékrendszer és egyedi féknyereg tervezése Formula Student-versenyautóba (Témavezető: Dr. Vehovszky Balázs) Különdíj: Horváth Hanna: Alacsony Reynolds-számú szélcsatorna tervezése és fejlesztése kutatási és oktatási célokra (Témavezető: Prof. Dr. Feszty Dániel) Kamarazene szekció: I. Vásárhelyi Borbála, Tóth Mária, Hites-Scheller Naomi Zsuzsanna: A. Dvořak: e-moll 'Dumky' zongoratrió Op.90 No.4 I-II. tétel (Témavezető: Dr. Choi Insu) II. Vitályos-Gaál Eszter, Hérics Csenge, Bellus Ferenc: J. Brahms: Piano Trio No. 2 in C major, Op. 87 II-III. tétel (Témavezető: Dr. Choi Insu) III. Váta Izabella, Szabó Réka Anna, Visnyai Viktória Tünde: Philippe Gaubert: Trois Aquarelles II-III. tétel (Témavezető: Dr. Choi Insu) Különdíj: Nádházi Márk Balázs, Oláh Ernő, Dégi Tamás, Dominkó Liliána: L. v. Beethoven: C-moll vonósnégyes Op. 18, No. 4. I. tétel (Témavezető: Vitályos Balázs) Közlekedésbiztonsági szekció: I. Hipságh Zsolt: Mosonmagyaróvár baleseti gócpontjainak feltárása, javaslattétel az átalakításra (Témavezető: Dr. Henézi Diána Sarolta) II. Vajas Zsanett: A modern kor problémája: A közlekedési balesetek és a telefonhasználat (Témavezető: Dr. Henézi Diána Sarolta) Különdíj: Szabó Patrícia: Jelzőtábla-felismerő rendszerek vizsgálata a sebességkorlátozásokra magasan automatizált járművek esetén (Témavezető: Dr. Henézi Diána Sarolta) Közlekedési szolgáltatások és modellek szekció: I. Kruppa Gergely: A dinamikus sebességkorlátozás hatásának vizsgálata lökéshullám-effektussal terhelt gyorsforgalmi útszakaszon szimulációs eljárással (Témavezető: Nagy Viktor) II. Kovács Gergő: A rugalmasabb trolibusz-közlekedést elősegítő műszaki megoldások és alkalmazhatóságuk Budapesten (Témavezető: Dr. Horváth Balázs) Különdíj: Kovács Domonkos: Zugló Thököly úti–Csömöri úti tengelyének vizsgálata, valamint fejlesztésére vonatkozó javaslatok tétele (Témavezető: Dr. Winkler Ágoston) Magyar jogot érintő aktuális kérdések szekció: I. Beck Judit: Koronavírus tüskéi a gyermek családi életén. Szülő-gyermek kapcsolattartás végrehajtása a rendkívüli helyzetben (Témavezető: Dr. Herédi Erika) II. Mihály Laura Dominika: Covid-19 mint vis major a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló jogvitában (Témavezető: Dr. Lévayné Prof. Dr. Fazekas Judit) Különdíj: Biczi Dorottya: A kínzás és az embertelen bánásmód tilalma az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában – különös tekintettel a magyar vonatkozású ügyekre (Témavezető: Dr. Kecskés Gábor) Műszaki technológiák és innovációk szekció: I. Dancsecz Tamás: Az újrafeldolgozás hatása az üvegszálerősítésű kompozitok szálhosszára (Témavezető: Dr. Dogossy Gábor) II. Dobay Tamás: Objektumdetektáló neurális hálózat predikciós pontosságának vizsgálata zajterheléssel (Témavezető: Hollósi János) Különdíj: Dugár Bálint: GNSS jelek feldolgozási elve, pontosítása és használata a gyakorlatban (Témavezető: Kovács Ákos) Nemzetközi tanulmányok és közművelődési szekció: I. Diriczi Zoltán: Hagyományos közösségekből közművelődési közösségekbe – A bukovinai székelyek identitásának megőrzése közművelődési keretek között (Témavezető: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna) II. Lőre Jázmin: A jó vezető ismérvei a női vezetési stílus tükrében, hazai és nemzetközi viszonylatban (Témavezető: Ablonczyné Prof. Dr. Mihályka Lívia) Különdíj: Tóth Róbert: Vasúti baleset a magaspart árnyékában, avagy miért került sínpár a Balatonba? (Témavezető: Dr. Horváth Csaba Sándor) Nemzetközi történelmi és jogi kihívások szekció: I. Senviczki Ákos: A légi járművek elleni fegyverhasználat kérdésköre a nemzetközi jogban (Témavezető: Dr. Kecskés Gábor) II. Ferdicsová Andrea: A magyar–szlovák kettős állampolgárság esélyei a 2021-es év végén, különös tekintettel a szlovák állampolgárság elvesztésének egyes következményeire (Témavezető: Dr. Ganczer Mónika) Különdíj: Horváth Barbara: A modernkori kalózkodás és a nemzetközi jog (Témavezető: Dr. Kecskés Gábor) Pedagógiai és rekreációszervezési szekció: I. Doncsecz Elizabet Zsuzsanna: Társas aktivitások és kapcsolatok világjárvány idején (Témavezető: Oszter Bettina) Rézfúvós szekció: I. Haga Réka: Henri Tomasi: Concerto (Témavezető: Dr. Hontvári Csaba) II. Bokor Patrik: W. A. Mozart: Esz-dúr Kürtverseny - I. tétel (Témavezető: Dr. Endrődy Sándor, Dr. Molnár Gyula) III. Ocskai Miklós Árpád: Ionel Dumitru: Romanien Dance (Témavezető: Harasztia Zoltán) Különdíj: Nok Roland: Ernst Sachse: Concertino (Témavezető: Lugosi Róbert) Szólóhangszerek és magánének szekció: I. Bogáthy Benedek: Nebojsa Jovan Zickovic: Soumineito, Nebojsa Jovan Zickovic: Ilijas (Témavezető: Papp Balázs) II. Gálfi Nikolett: F. Chopin: g-moll Ballada, Kurtág György: játékok-Válogatás (Témavezető: Várayné Szűts Katalin) III. Sas Nelli Eszter: G. Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája - ,,O miao babbino caro", A. Dvořák: Ruszalka - Ruszalka áriája, ,,Měsícku na nebi hlubokém", P. Mascagni: Fritz barátunk - Suzel áriája – „Son Pochi Fiori” (Témavezető: Szabó Magdolna Mária) Különdíj: Sinka Andrea: Liszt Ferenc: Tell Vilmos kápolnája (Chapelle de Guillaume Tell) (Témavezető: Dr. Birtalan Zsolt) Társadalmi és gazdasági folyamatok szekció: I. Csidei Márk: A MOOC-platformok elfogadottsága a hazai vállalatok körében (Témavezető: Dr. Remsei Sándor) II. Kiss Dorottya: A toborzás-kiválasztás nehézségei a koronavírus idején (Témavezető: Dr. Gyurián Nagy Nikolett) III. Sebestyén Dorottya: A magyar munkavállalók helyzete Ausztria turisztikai szektorában (Témavezető: Dr. Darabos Ferenc) Távközlési szekció: I. Merkli Kornél: Modern cellás hálózatok EMF-vizsgálata (Témavezető: Prukner Péter) II. Molnár Bence József: Nyalábformáló antenna analízise (Témavezető: Prukner Péter) III. Buzási László: IoT-eszköz funkcionális és EMC-tesztelése, mérése (Témavezető: Liszi Máté) Technológiák és fenntarthatóság szekció: I. Sági János, Rácz Balázs, Krecz Dávid: Személyre szabott ortézis készítése 3D-s technológiával (Témavezető: Dr. Titrik Ádám, Dr. Faragó Beatrix) Különdíj: Kiss Dániel: A hulladék-gazdálkodás logisztikai folyamatainak fejlesztése egy gyorséttermi vállalatnál (Témavezető: Görbe Polina) Vonós szekció: I. Tóth Mária: Liszt Ferenc: Elegie No.1, 130b (Témavezető: Mahdi Kousay) II. Stier Laura: L. v. Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 II. tétel (Témavezető: Prof. Dr. Kalló Zsolt) III. Paulik Eliza Glória: Giovanni Sollima: Lamentatio (Témavezető: Mahdi Kousay) Különdíj: Lázók Richard: Pyotr Ilyich Tchaikovsky: Valse Scherzo (Témavezető: Baranyai István) International Scientific Workshop: Best Presentation Award: Ariun Bold: The positive and negative impacts of US-China Trade war on Vietnam and Indonesia (Témavezető: Dr. Anikó Tompos)

„Az Év Egyetemi Sportolója” díjat vehetett át Bukor Ádám, a 200 méteres felszíni uszonyosúszás világbajnoka a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség gáláján. A felvidéki fiatalember büszke arra, hogy a Széchenyi István Egyetemet képviselve kapta meg a rangos elismerést. Az itt megszerzett tudást a civil életben szeretné hasznosítani, elsősorban nehéz helyzetben lévő gyerekek segítésére. Előtte azonban megnyerné a Világjátékokat, és kijutna a párizsi olimpiára. A hatszoros világ- és Európa-bajnok, négyszeres világcsúcstartó Bukor Ádám a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának másodéves szociálpedagógia szakos hallgatója. A búvárúszó az idei, tomszki vb-n arany- és bronzérmet szerzett sportágában, ezzel kvalifikálta magát a jövő évi Világjátékokra. A felkészülés mellett a klasszikus úszással is foglalkozik, s nagy álma, hogy kijusson a 2024-es párizsi nyári olimpiára. „Felvidéki fiúként különösen büszkeség, amikor a magyar színeket képviselhetem. Legalább ekkora öröm, hogy ezt a díjat a Széchenyi István Egyetem hallgatójaként vehettem át. Győrben otthonra leltem, az egyetemen pedig olyan támogató közeg vesz körül, amely nagyban segít a kitűzött céljaim elérésében” – fogalmazott kérdésünkre Bukor Ádám. Hozzátette, tanáraira maximálisan számíthat, mindenben támogatják őt, ami nemcsak versenyzői felkészülését könnyíti meg, de hozzásegíti ahhoz is, hogy sportpályafutását követően igazán jó szakember legyen. „Szociálpedagógiát tanulok, mert a jövőbeni munkámmal segíteni szeretnék másoknak. Nagyon érdekel a pszichológia, és a leginkább gyerekekkel foglalkoznék, amiben megerősített mindaz, amit eddigi egyetemi éveim alatt tapasztaltam. Idén a győri család- és gyermekjóléti központban töltöttem a gyakorlatomat, ami nagyon sokat adott nekem, és úgy érzem, hogy a gyerekek is megkedveltek, sokszor már vártak engem. A kapcsolat nem szakadt meg, karácsony előtt például egy különleges uszodai foglalkozással lepném meg őket, hogy szebbé tegyem számukra az ünnepet” – mondta Bukor Ádám. A hallgató tehát tudatosan készül a jövőre, az alapszak elvégzése után mesterszakra is szeretne jelentkezni, és természetesen azt is Győrben végezné. Most azonban a sportra, a felkészülésre koncentrál, hiszen komoly kihívások állnak előtte. A versenyző gőzerővel készül a jövő évi Világjátékokra, ahol két számban is rajthoz áll. „A négyszáz és a kétszáz méteres felszíni úszásban is a dobogó legfelső fokát céloztam meg, szeretnék újabb dicsőséget szerezni Magyarországnak, Győrnek és az egyetemnek egyaránt” – fejtette ki a sportoló. Mint megjegyezte, uszonyosúszó-edzései esténként vannak, ezért délelőtt és – amikor az egyetemi elfoglaltsága mellett belefér – délután is együtt edz a klasszikus úszókkal. Természetesen ezzel is célja van, méghozzá kijutni az olimpiára, és ott is a lehető legjobb eredményt elérni. A győri sportoló „Az Év Egyetemi Sportolója” díjjal igazán előkelő társaság tagja lett, hiszen mellette tokiói olimpiai bajnokok (Bodonyi Dóra és Csipes Tamara – kajak négyes 500 méter, Milák Kristóf – 200 méteres pillangóúszás, Tótka Sándor – kajak egyes 200 méter) és paralimpiai bajnokok (Ekler Luca – távolugrás, Illés Fanni – 100 méteres mellúszás, Konkoly Zsófia – 100 méteres pillangóúszás, Veres Amarilla – párbajtőrvívás) is átvehették az elismerést. A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség gáláján vette át a Halassy Olivér hallgatói díjat Nagy Zsolt, aki a Széchenyi István Egyetem végzős járműmérnök hallgatója. Önkéntes sportvezetőként 2015 őszétől dolgozik az egyetemi szabadidősportért. Korábban a hallgatói sportiroda munkatársa, majd vezetője volt, 2019-től a Széchenyi István Egyetem Sportegyesület röplabdacsapatának technikai vezetője. Emellett az e-sport-versenyek szervezésében is részt vesz, és a Formula Student Szervezőbizottságában is dolgozik. Az elismerést az egyetemi sportélet fejlesztésében végzett munkájával érdemelte ki. „Nagy öröm mindkét hallgatói kitüntetés, hatalmas elismerés egyetemünknek, és egyben visszajelzés a 2014-től bevezetett »élsportolói mentorálás« programunk számára is, amit éppen Nagy Zsolt és Katona Zsolt mentortanár koordinál. Ádámnak gratulálok, remélem a diplomáig még számos éremmel bizonyít, kollégáimnak pedig köszönöm, hogy tanulmányi előrehaladásukban is segítik élsportolóinkat” – emelte ki az elismerések kapcsán dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Testnevelési és Sportközpontjának vezetője.

Az év utolsó dzsúdó országos bajnokságára került sor a hétvégén az UTE Megyeri úti csarnokában. A harmadosztályú ob-n a Széchenyi Egyetem SE versenyzői két bronzérmet szereztek a 42 klubot és 116 fő versenyzőt felvonultató viadalon. Volter Márk a 90, míg Szarka Zsombor a 81 kilogrammos súlycsoportban állhatott a dobogó harmadik fokára.

Nemzetközi mezőnyben, több mint száz csapat közül bizonyult legjobbnak a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar „Óvári Gazdászok” nevű hallgatói gárdája az Agrovirtus országos digitális agrármenedzsment-versenyen. Az elért eredmény az innovációt és a modern agármegoldásokat előtérbe helyező intézmény gyakorlatorientált képzési színvonalát is jól tükrözi. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának 1800-as évek elejére visszanyúló hagyományai párosulnak a jövőbe tekintő, innovatív szemléletmóddal. Az intézmény rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s a mosonmagyaróvári kar erre építve kutatja a modern mezőgazdasági megoldásokat, a precíziós gazdálkodás fejlesztési lehetőségeit. A magas színvonalú tudományos tevékenység hasonló minőségű oktatással párosul, amely a hallgatók által elért eredményekben is megmutatkozik. A kart képviselő „Óvári Gazdászok” több mint száz csapat közül bizonyult a legjobbnak az Agrovirtus digitális agrármenedzsment-versenyen. A megmérettetés során a hallgatók piaci környezetet szimuláló feladatokat oldottak meg, s ennek segítségével válaszoltak az agrárdigitalizáció jelentette kihívásokra. A verseny rangját mutatja, hogy idén már húsz ország fiataljai küzdöttek a győzelemért, amelynek során valós agrárvállalatok problémáira kellett lehetséges megoldásokat kidolgozniuk. A legjobb tíz csapat bejutott a döntőbe, ahol a mosonmagyaróvári kar hallgatói végeztek az első helyen, és nyerték el az egymillió forintos fődíjat. A csapat tagjai a növényorvos mesterképzésen végzős győri Koncz Bátor Menyhért, a szintén Győr-Moson-Sopron megyei Dunaszigetről érkező másodéves növényorvos mesterszakos Stencinger Dávid, a Veszprém megyei Zircről származó mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök alapszakos Torkos Marcell és a Komárom-Esztergom megyei Dadon élő Zsebő Sándor PhD-hallgató voltak, akik egy zalai cég fejlődési irányát határozták meg. „Olyan innovatív ötletet kerestünk, ami a mai piaci környezetben valós sikerrel kecsegtet, ezért választottuk az áfonyatermesztést. Tervünkben az öthektáros területről betakarított gyümölcsöt a cég maga dolgozza fel, méghozzá liofilizálással. Az eljárás lényege, hogy a liofilizáló gépben mínusz negyven fokra hűtik le az áfonyát, vákuumot képeznek, ennek hatására úgy távozik a nedvesség, hogy a beltartalmi érték nem sérül. Így hosszú ideig eltartható, egészséges élelmiszert állítunk elő” – ismertette a nyertes projektet Zsebő Sándor. Hozzátette, piackutatást is végeztek, és gyakorlatilag nincs az a mennyiség, amit ne venne fel a piac, olyan keresett termékről van szó. Torkos Marcell kérdésünkre elmondta, a zsűritől nagyon pozitív kritikákat kaptak, amelynek tagjai igazán innovatív, alapos munkának titulálták prezentációjukat. „Az összes előadás közül a legéletszerűbb, gyors megtérülésű, valós piaci igényeket kiszolgáló ötlettel álltunk elő” – summázta. „A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán biztos alapokat kaptunk, olyan képzést, amelynek révén bátran bele tudtunk vágni a munkába, és tanáraink menet közen is ott álltak mellettünk, segítették a kutatásainkat” – fűzte hozzá Stencinger Dávid. Koncz Bátor Menyhért azt emelte ki, hogy a versenyen rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek, amit később, munkájuk során is fel tudnak majd használni. A fiatalok hozzátették, a döntő egy jelentős mentorprogrammal párosult, amelynek köszönhetően széles körű kapcsolatokra tettek szert. Neves szakemberek, cégvezetők keresik meg és invitálják találkozókra őket, ami jelentős előnyt jelent a jövőbeni elhelyezkedésük szempontjából. A győzteseket dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja, valamint dr. Zsédely Eszter, dr. Kovács Attila és dr. Molnár Zoltán dékánhelyettesek köszöntötték. „Nagy büszkeség a hallgatóink kiváló szereplése, hisz 116 csapat közül ők nyújtották a legjobb teljesítményt. A zsűri értékelése egyetemünk és karunk felé is nagy elismerés” – emelte ki a dékán, aki nemcsak gratulált a nyerteseknek, de arra is kérte őket, hogy az utánuk jövő fiatalokat mentorálják, segítsék hasonló sikerek elérésében. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának másik csapata, a Greenleaf is szép eredményt ért el azzal, hogy szintén bejutott a legjobb tíz közé.

Az elmúlt egy évtizedben csaknem száz magasan képzett kulturális szakember végezte el a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának kulturális mediáció mesterképzését. Az érdeklődés egyre nagyobb, és nemcsak a közművelődés területéről érkeznek a hallgatók, de a szakon végzett már börtönparancsnok, filozófus, jógaoktató és filmes szakember is. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hivatalosan is megemlékeztek a szak tízéves jubileumáról. Akik a kulturális mediáció mesterképzésen sikeresen végeznek, professzionális kultúraközvetítő szakemberek lesznek. Tudást szereznek a művészeti értékek menedzselésére, de társadalmi csoportok közötti közvetítést, érdekképviseletet is elláthatnak. Tevékenyen részt vesznek nemzeti és európai értékeink megőrzésében, és a közművelődés minden intézményében megállják a helyüket. „Az Apáczai-napok konferencián külön szekciót szenteltünk a tízéves kulturális mediáció képzésnek, de annyian jelentkeztek rá, hogy végül két szekciót kellett alakítanunk. Az ülésen nálunk végzett szakemberek tartottak magas színvonalú előadásokat” – mondta el dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, szakfelelős. Hozzátette, a tudományos ülést követően együtt ünnepeltek mindazokkal, akik részesei voltak az elmúlt tíz évnek, annak a történetnek, amely 2011-ben indult útjára az egykori tanszékvezető, dr. Gál Zoltán kezdeményezésére. Az első évtizedről egyébként egy kiadvány is készül, amely a már végzetteknek örök emlékül, a terület iránt érdeklődőknek pedig motivációul szolgálhat. „Egy olyan alkotói közösség alakult ki a Széchenyi István Egyetemen, amely példaértékű munkát végez nem csak az oktatás, de a kutatás területén is. Az pedig, hogy az országban összesen négy helyen, Győrön kívül Debrecenben, Szegeden és Pécsett folyik kulturális mediátori képzés, a vidéki kultúra, egyben a vidéki kulturális szakemberképzés erejét mutatja” – fogalmazott dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Kar dékánja. Mint mondta, a jubileum egybeesik Győr királyi várossá válásának 750. évfordulójával, ami azért szimbolikus, mert az ünnepi év fókuszában éppen a kulturális értékek és azok közvetítése áll. Tavalyelőtt elindult a közösségszervező alapszak, ami további utánpótlást biztosít a mesterképzésnek, bár az érdeklődés amúgy is jelentős, a hallgatók létszáma 2016 óta megháromszorozódott. Az itt tanító felkészült oktatók, a kutatási lehetőségek és a megszerezhető piacképes tudás híre szájhagyomány útján is terjed, hiszen a végzettek bíztatják az érdeklődőket a jelentkezésre. A hallgatók nemcsak a közművelődés területéről érkeznek, de a végzettek között találunk például mérnököt, vőfélyt, bábművészt, filozófust, fotóst, tolmácsot, jógaoktatót, filmes szakembert, zenészt, sőt börtönparancsnokot is. A Széchenyi István Egyetemen megszerzett diploma értékét növeli a gyakorlatorientált képzés, amely az Apáczai Csere János Kar kulturális mediáció szakán is jól tetten érhető. „A környező településektől kezdve az ország legkülönbözőbb pontjain át a határainkon túli területekig számos helyen vizsgáltuk meg a hagyományokat, népszokásokat, helyi értékeket. Felpéctől Mohácsig, Csallóköztől Mátyusföldig, az erdélyi Apácától az ORF – osztrák közszolgálati adó – stúdiójáig hosszasan sorolhatnám az úticélokat, ahol a kultúra nyomába eredtünk” – fejtette ki dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Hozzátette, a tíz év alatt több elismerés érte őket, és a képzés színvonaláról árulkodik az is, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Programján annak indulása óta minden évben található széchenyis hallgató az ösztöndíjasok között. Ezt a pályázatot nyerte meg 2020-ban Bánkutiné Mihalcsik Márta is, aki a győri mesterképzésen tanultakat Veszprémben, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei igazgatóságán módszertani referenseként hasznosítja. „A Széchenyi István Egyetemen megszerzett tudást kitűnően tudom alkalmazni mindennapi munkám során. Az alapképzettségem történelem szakos tanár és népművelő, ezért a legélvezetesebbek számomra a néprajzi és a történelmi vonatkozású tantárgyak voltak” – mondta. Hogy mennyi lehetőséget rejt magában ez a képzés, jól tükrözi az ő példája: „Az említett ösztöndíj hozzásegített egy komoly kutatómunkához, emellett dolgozatommal első helyezést értem el az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián, és továbbjutottam vele a 2022-es Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Ebből a kutatásból írtam a szakdolgozatomat, vizsgálatom eredményei a Kulturális Szemlében jelentek meg, tanulmányom pedig a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete évkönyvében. Az elért eredményekért hálás vagyok témavezetőmnek, dr. Lanczendorfer Zsuzsannának, aki nagyon sok segítséget nyújtott a munkám során” – fejtette ki a Győrben végzett szakember.

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthona, a mosonmagyaróvári vár felújítását követően közvetlen környezete, a vársétány és a várkapu is megújult. A fejlesztéssorozat újabb állomásaként megvalósult beruházás nemcsak a hallgatóknak és oktatóknak teremtett komfortosabb miliőt, de még szorosabbra fűzi a város polgárai és az intézmény kapcsolatát. A mosonmagyaróvári egyetemi környezet rehabilitációja tovább folytatódik, amely a térség számára is fontos fejlesztést jelent. A Széchenyi István Egyetem a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet tölt be a térség társadalmi-gazdasági életében is. Ezt szem előtt tartva a tavalyi év első felében készült el a mosonmagyaróvári vár teljes rekonstrukciója, aminek köszönhetően a terület az egyetemi és a mosonmagyaróvári polgárok, valamint a turisták számára is vonzóbb célponttá vált. A munka azóta a várkapu és a vársétány megújításával folytatódott. „Amikor kinézek az ablakomon, látom, hogy a mosonmagyaróváriak birtokba vették a parkot, sétálnak az új sétányokon, megállnak a táblák előtt, és érdeklődve olvassák a nálunk végzett, neves személyiségek életrajzait. Ez a fejlesztés tehát még közelebb hozta az itt élőkhöz intézményünket” – mondta el dr. Szalka Éva, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar dékánja. Hozzátette, a várkapu rekonstrukciója is megvalósult, ami azért is fontos, mert ez köti össze a várost az egyetemmel. „Köszönet illeti dr. Nagy István agrárminiszter úrat, a térség önkormányzati képviselőjét, aki nemcsak figyelemmel kíséri, hanem jelentős segítséget is nyújt a rekonstrukcióhoz. Köszönettel tartozunk a kormányzatnak is azért a támogatásért, amelynek révén soha nem látott fejlesztéseket tudunk megvalósítani. Így a vár – az oktatási funkció mellett – egyre inkább Mosonmagyaróvár fontos közösségi terévé, találkozási pontjává válik” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Az óvári vár és környezete a Széchenyi István Egyetem és Mosonmagyaróvár kiemelkedő történeti-kulturális értéke, ezért a rehabilitáció turisztikai szempontból is jelentős. Mindezt a projekt során funkcióbővítéssel is megerősítették: vendéglátóegységeket, pihenőhelyeket, szabadtéri rendezvényhelyszíneket, ismeretterjesztő és felfedező útvonalakat alakítottak ki. „A vár alsó szintje múzeumként üzemel, s a felújítás még vonzóbbá tette az épületet a látogatók számára. Büszkék vagyunk arra, hogy ez az egyetlen vár Magyarországon, amely az idegenforgalom mellett oktatási célokat is szolgál. Ez nemcsak élettel tölti meg a mindennapokban, de igazán motiváló környezetet is teremt hallgatóink számára” – hangsúlyozta dr. Szalka Éva. A magyar kormány több mint félmilliárd forintos támogatásával megvalósult fejlesztés során rendezték a vár körüli belső közlekedést, létrehozták azt a gyűrűt, amely a sétányból és a fogadótérből áll. A park úthálózatát új gyalogos sétányokkal bővítették, több pihenőteret hoztak létre, amelyek lehetőséget teremtenek kültéri kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások és egyéb rendezvények lebonyolításához is. A természeti értékek megőrzése a meglévő, változatos élőhelyek és az értékes növényállomány megóvásával, gazdagításával valósult meg. Cél volt a gyepfelületek megújítása, új fasorok, cserjék és évelők ültetése. A projektben mindezek bemutatása ugyancsak nagy hangsúlyt kapott, amelyhez jól illeszkedik majd, hogy az egyetem az Agrinatur projekt keretében sikeresen pályázott ökológiai tanösvény kialakítására, ökojátszótér létrehozására is. A beruházás során kiemelt szempont volt a környezetterhelés csökkentése, a fenntartható környezetalakítás. A park infrastruktúráját is bővítették kültéri infokommunikációs tájékoztató, tér-, díszvilágítási és öntözőrendszer kialakításával, egységes arculatú berendezési tárgyak alkalmazásával. A fejlesztés másik hangsúlyos eleme a várkapu rehabilitációja volt. Komplett faldiagnosztikai vizsgálatot követően újult meg a korábban rossz állapotú épület. Kiküszöbölték a beázásokat, a kifagyásokat és a repedéseket. Megoldották a folyosó vízszigetelését és vízelvezetését, pótolták a hiányzó burkolatokat. A nagyszabású mosonmagyaróvári beruházások ezzel azonban korántsem értek véget, a Széchenyi István Egyetem folytatja a vár környezetének rehabilitációját. Ennek részeként egy környezeti és energiahatékonysági projekt során megújul a várkapitány- és a tankonyhaépület. Emellett az intézmény tervezi egy Lajtán átívelő gyalogos-kerékpáros híd megépítését, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a vár és a Wittmann Antal park között. Ezenkívül a vár szomszédságában található egykori hercegi étterem külső-belső rekonstrukciója is az elképzelések között szerepel.

A Széchenyi István Egyetemen szeptembertől a sportági ismeretek között választható kurzus a különleges táblajáték, amely egyre népszerűbb a hallgatók körében. Vannak, akik órák után, klubjelleggel folytatják a számos készséget fejlesztő játékot, mások az ismerőseiket tanítják backgammonozni. Az egyetemen megrendezték az első házibajnokságot is, amelyen rögtön negyvenen indultak. „A backgammon – más néven ostábla – egy ötezer éves perzsa táblajáték, amely a logikát, a taktikai, stratégiai érzéket, a kombinációs és problémamegoldó készséget is fejleszti. Minderre az egyetemistáknak is nagy szükségük van, ezért is örülök, hogy bekerült az intézmény sportági ismeretek kínálatába. Szerencsére gyorsan megtelt a hétfői és szerdai csoport is. A jelentkezők közül többen rögtön beleszerettek ebbe a végtelenül izgalmas játékba” – mondta a kurzus vezetője, Máté Richárd, aki maga is versenyszerűen űzi a játékot. Hozzátette, több országban sportként kezelik, Európa- és világbajnokságot is rendeznek belőle. A játék során egymással ellentétes irányban haladnak a játékosok, akiknek a célja, hogy valamennyi korongjukat átvigyék a saját területükre, majd kivigyék azokat a pályáról, miközben a másikat megakadályozzák ebben. Az alapszabályok viszonylag gyorsan elsajátíthatók, ám hogy valaki igazán profivá váljon, az nagyon sok gyakorlást és elemzést igényel. „A backgammonhoz hozzátartozik a versenyzés, hogy tétre menjen a játék, ezért szerveztem házi bajnokságot a hétfői és a szerdai csoportomnak is. Az alapszakaszt húsz-húsz hallgató kezdte, a döntőbe nyolcan-nyolcan jutottak, ahol rájátszásban dőltek el a helyezések. Ezúton is gratulálok a fiataloknak, igazán jó meccseket vívtak, és köszönöm az egyetem vezetésének és dr. Gyömörei Tamásnak, a Testnevelési és Sportközpont vezetőjének a segítséget az eszközeinkhez és a verseny díjazásához egyaránt” – emelte ki Máté Richárd. „Amikor jelentkeztem a kurzusra, nem gondoltam, hogy ennyire megtetszik a backgammon. A hétfői óránk után többen ott maradunk, és klubjelleggel folytatjuk a játékot. Bejárok a szerdai kurzusra is, sőt a családomat, ismerőseimet is megtanítottam, hétvégén pedig a barátnőmmel játszunk néhány meccset” – mesélte a szombathelyi Horváth Máté másodéves logisztika szakos hallgató. „Bevallom, először csak azért jelentkeztem, hogy így teljesítsem a sportági ismereteket, de a hozzáállásom hamar megváltozott, hiszen nagyon jó logikai játékról van szó, ami ráadásul kitűnő közösséget épített már az elmúlt másfél hónap alatt is” – tette hozzá az elsőéves igazságügyi igazgatás szakos, hévízi Lekics Krisztina, aki jó szívvel ajánlja hallgatótársainak is a kurzust. A hétfői csoport versenyeredménye: 1. Horváth Máté 2. Sinka Andrea 3. Csombók Antónia A szerdai csoport versenyeredménye: 1. Lekics Krisztina 2. Czímer Zoltán 3. Kruppa Gergely

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara országosan is hiánypótló képzést, mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus alapszakot indít szeptembertől, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási általános felvételi eljárásban. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási anomáliák mind jobban előtérbe helyezik a korszerű és tudományos alapokon nyugvó vízgazdálkodást, ezért az itt végző hallgatók piacképes és keresett tudás birtokába jutnak. A Széchenyi István Egyetem képzéseivel korunk kihívásaira is igyekszik válaszolni. A vízgazdálkodás nehéz helyzete nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az élet szinte minden területét érinti. A mind súlyosabbá váló problémák megoldását segíti a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus alapszak, amely országosan is egyedülálló lehetőséget kínál a hallgatók számára, hogy környezetvédelmi, vízgazdálkodási és mezőgazdasági ismereteket kapjanak a képzés során. „Ahhoz, hogy az agrárium alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez, naprakész tudással rendelkező, képzett szakemberekre van szükség. A szélsőséges időjárás, a szárazság, az egyenlőtlen csapadékeloszlás, valamint a termőföldek kimerülése olyan tényezők, amelyeket nemcsak a jobb terméshozamok, de a fenntartható gazdálkodás, a környezetünk védelme érdekében is megfelelő módon kell kezelni. Ezek a körülmények globális problémát jelentenek, ezért a Széchenyi-egyetemen induló szak piacképes diplomát kínál, olyan tudást, amelyre hazai és nemzetközi szinten is nagy szükség van a korszerű mezőgazdaságban” – fogalmazott a szeptemberben induló, új alapszakkal kapcsolatban dr. Szakál Pál, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora. Mint mondta, a mosonmagyaróvári karon egészen a kezdetekig visszanyúló hagyományai vannak a vízgazdálkodás oktatásának, amely az Óvári Akadémián 1818-tól kiemelt területként volt jelen, és számos nemzetközileg is elismert szakembert adott az országnak, mint Kvassay Jenő vagy Mosonyi Emil. A képzés során a Széchenyi István Egyetem nagy figyelmet fordít az öntözés, a tápanyagpótlás, a hidrokultúrás növénytermesztés, a tógazdálkodás (haltenyésztési ismeretek) elsajátítására is. A magas szintű gyakorlati oktatást a színvonalas képzőhelyek, a külső társtanszékek, az egyedülálló mintagazdasági hálózatok nagy száma biztosítja. A szakon végzettek a mezőgazdasági vízgazdálkodási vagy a környezetgazdálkodási agrármérnöki mesterszakon folytathatják a tanulmányaikat, illetve diplomájukkal sok helyütt tudnak elhelyezkedni többek között mezőgazdasági, ipari és közigazgatási területeken. További információk a következő linken találhatók: https://felveteli.sze.hu/mezogazdasagi-vizgazdalkodasi-es-kornyezettechnologiai-mernoki-bsc