A Széchenyi István Egyetem több munkatársa vehetett át magas állami elismerést a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. „Magyarország Érdemes Művésze” díjas lett dr. Kalló Zsolt Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a Művészeti Kar oktatója. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetésben részesült Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar egyetemi docense, a Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóság főigazgatója. „A diaszpórában magyar nyelvet oktató és a magyar kultúrát közvetítő pedagógusok sokoldalú, magas színvonalú támogatása terén végzett közel két évtizedes munkája elismeréseként” – olvasható a méltatásban. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetést kapott Czigány Tamás DLA, Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építészmérnök, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Épülettervezési Tanszékének egyetemi docense. A méltatás szerint „hazánk épített örökségét a meglévő értékek megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetve gazdagító tervezőmunkája, valamint kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként.” Dr. Ördög Vince mezőgazdasági mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanára a mikroalgák biotechnológiai alkalmazása, különösen a növényvédelem területén elért kiemelkedő tudományos kutatási eredményei elismerésekén a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat kitüntetést kapta. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Rechnitzer János, a földrajztudomány doktora, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatóprofesszor emeritusa. A méltatás szerint „a regionális tudomány, ezen belül a regionális gazdaságfejlesztés területén végzett több évtizedes kutatói, oktatói és tudományszervező munkája elismeréseként” vehette át a kitüntetést. Dr. Író Béla, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszékének főiskolai docense több évtizeden keresztül kimagasló színvonalon végzett egyetemi főtitkári munkája, magas szintű oktatói és közéleti tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat kitüntetést vette át a nemzeti ünnep alkalmából. Kuti József, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi tanára, a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola volt oktatási főigazgató-helyettese, a Távközlési és Automatizálási Intézet, a Távközlési Tanszék korábbi vezetője, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének alapító, tiszteletbeli elnöke több évtizedes magas színvonalú oktatói munkája, a főiskolai és az egyetemi sportélet terén végzett kiemelkedő szervező és irányító tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat kitüntetést kapta.

„A tavalyi motorunk bevált, idén a fő célunk, hogy ezt optimalizáljuk” – fogalmazta meg sommásan a SZEngine aktuális fejlesztéseinek irányát Hajas Balázs konstrukciós vezető a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatának hagyományos design freeze eseményén. A rendezvényen elhangzott: az idei fejlesztések révén túlszárnyalhatják a tavalyi eredményeket és szó esett a 2023-as motorról is. A Széchenyi István Egyetemen az Arrabona Racing Team és a SZEnergy Team után a SZEngine hallgatói versenycsapat is megtartotta szokásos design freeze eseményét. Az elnevezés arra utal, hogy járműfejlesztésben ez az a pont a naptárban, ahol befagyasztják a tervezési szakaszt, és ahonnan indul a gyártás és összeépítés folyamata. Mindez egy prezentációval is társul, melynek keretében a szponzorok, a meghívott vendégek és a sajtó munkatársai értesülhetnek arról, milyen újdonságokkal készül a gárda a következő szezonra. A résztvevők a Belső Égésű Motorok Tanszék fogadóhalljában gyűltek össze (soraik között az Óbudai Egyetem frissen alakult Formula Student-csapatának hallgatóival, akik a SZEngine meghívására érkeztek Győrbe), hogy meghallgassák a csapattagok tájékoztatóját. Mielőtt megismertük az újdonságokat, dr. Tóth-Nagy Csaba, a Belsőégésű Motorok Tanszék oktatója mondott köszöntőt. Kifejtette, a kezdetek óta követi az alakulat munkáját, és lenyűgözi az az út, amit azóta bejárt a csapat. „Arra jöttem rá, alapvetően két dologban rejlik a sikeretek titka” – csigázta fel közönségét. „Az egyik, hogy olyan lelkesedéssel működtök, amit nagyon kevés helyen látok. A vezetőknek van víziója, amihez jó kapcsolódni. Másrészt kialakítottatok egy olyan rendszert, amiben a tudás továbbörökíthető a következő generációnak. Én ott voltam annak idején az EVO1-nél, amikor a gyártásnál nem lehetett összeépíteni az alkatrészeket, most pedig képesek vagytok akár arra is, hogy megnyerjetek egy versenyt. Szuper, amit csináltok” – szólalt meg a dicséret hangján, szavait a hallgatóknak címezve. Hajas Balázs konstrukciós vezető ezt követően dióhéjban összefoglalta az elmúlt egy évet a SZEngine szempontjából. Elmondta, hogy tavaly jelentős változások történtek a csapat háza táján: alapmotort cseréltek, aminek legfőbb oka, hogy az új konstrukció nagyobb teljesítményre képes elődjénél. Ugyan tartottak tőle, hogy az új technika miképp muzsikál majd élesben, de az eredmények megnyugtatóak voltak: a Formula Student Austria versenyen a top 10-be, a Formula Student East versenyeken pedig már a legjobb öt közé is bejutottak több versenyszámban. „A motor jól vizsgázott, a teljesítményre és a megbízhatóságra sem volt panasz, kibírta a futamokat. Éppen ezért hatalmas módosításokat nem terveztünk. Egy-két alkatrészbe nyúltunk bele, valamint optimalizáltuk a rendszer működését. Abban bízunk, hogy ennek köszönhetően felülmúlhatjuk a tavalyi szezon helyezéseit” – értékelt a konstrukciós vezető. A bevezetés után a műszaki részletekről Deák Maximilián adott tájékoztatást. A társ konstrukciós vezető beszámolója szerint optimalizálták a motor több alkatrészét, mint a főtengelyt vagy a hajtórudat. A mintául vett eredeti KTM-alapmotort ugyanis motorkerékpárokhoz tervezték, így gyárilag hosszú élettartamra készítették fel – ezzel szemben a versenysportban jóval kevesebb üzemórát kell bírnia a komponenseknek, ezért nem kell annyira robusztusnak lenniük. Ennek köszönhetően jelentős tömeget tudtak megspórolni. Érdemes kitérni a szívórendszer átalakítására is. „Alapvetően néhány kisebb változtatást eszközöltünk. A nagy szám azonban nem ez, hanem egy új gyártástechnológia bevezetése. Ez teljesen innovatív, mi fogjuk először kipróbálni a Formula Student keretein belül” – jelentette ki Deák Maximilián, majd tovább részletezte. „Az airbox lamináló szerszáma oldható támaszanyagból fog készülni. Erre lamináljuk a karbonrétegeket, aztán egyszerűen kimossuk belőle a támaszanyagot, így egy darabban tudjuk kivenni az alkatrészt” – ecsetelte a csapat társ konstrukciós vezetője. Az eseményen szóba kerültek a SZEngine hosszabb távú tervei is. Kiderült, hogy a 2023-as szezonra egy új forgattyúsházat tervez a csapat, amellyel jelentős, közel 30%-nyi tömeget takaríthatnak meg. Mindezt egy olyan, szintén nem hétköznapi technológiával érik majd el, mint a háromdimenziós fémnyomtatás.

A felsőfokú zenei intézmények hallgatói számára 2022. március 4–6. között Debrecenben megrendezett XVIII. Dohnányi Ernő Kamarazene Találkozón és Versenyen a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karát öt együttes képviselte (két vonósnégyes és három zongorás trió). Közülük hárman részesültek díjazásban. A háromtagú zsűri Visnyai Viktória (zongora), Váta Izabella (fuvola) és Szabó Réka (cselló) Philippe Gaubert Három akvarell című művének előadását nívódíjjal honorálta. Szintén nívódíjat érdemelt Stier Laura (hegedű), Bognár Fanni (hegedű), Vass-Grit Réka (brácsa) és Apró Kata (cselló) produkciója, melyet Antinin Dvorak Amerikai vonósnégyesének megszólaltatásáért ítélt nekik a zsűri. Felkészítő tanáruk dr. Choi Insu és dr. Arnóth Balázs volt. Kiemelt nívódíjban részesült Bellus Ferenc (zongora), Vitályos-Gaál Eszter (hegedű) és Hérics Csenge (cselló) produkciója, amelyet Johannes Brahms C-dúr triójának nagyszerű előadásával érdemeltek ki. Ennek is dr. Choi Insu volt a felkészítő tanára. Értékelésében a zsűri külön méltatta a Széchenyi István Egyetem kiemelkedő részvételét a versenyen, megemlítve a legnépesebb résztvevő gárdát és a legigényesebb műsorválasztást, hiszen vonósnégyest – amely a legnehezebb kamarazenei műfaj – a győri intézmény nevezett csak, és mindjárt kettőt is, emelve ezzel a színvonalat.

Először neveztek széchenyis hallgatók az Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Síbajnokságra és rögtön három éremmel tértek haza a versenyről: egy ezüst és két bronz a mérleg. A torna az egyetem házi sítáborával párhuzamosan zajlott a dél-franciaországi Puy-Saint-Vincent melletti síközpontban. Meglehetősen emlékezetesre sikeredett idén a Széchenyi István Egyetem szokásos sítábora, több szempontból is: egyrészt először próbáltak ki francia sípályát, másrészt először vettek részt a MEFOB Síbajnokságon. A debütálás főleg az utóbbi esetben bravúrosan sikerült; az élménybeszámoló kapcsán Gasztonyi Tamás kísérő oktató állt portálunk rendelkezésére. „Nagyon vártuk az idei tábort, ugyanis egy évet kihagytunk a pandémia miatt, hiányzott már a síszezon” – felelte kérdésünkre az egyetem testnevelés-oktatója, majd a helyszínválasztást indokolta. „Korábban mindig a szomszédba jártunk síelni, de most szintet léptünk. Ausztria inkább a családi síelés és a falusi turizmus hazája, Franciaország viszont az amatőr sportolók paradicsoma. Falvak helyett kifejezetten erre a célra épült modern síközpontokkal találkozhatunk, ahol minden szolgáltatás egy helyen van. Tökéletes helyszín egy táborhoz” – fogalmazott. Hozzá kell tenni, nem teljesen véletlenül esett a választás a dél-franciaországi Puy-Saint-Vincent-re, ugyanis itt rendezték meg az Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Síbajnokságot is, kézenfekvő volt tehát ehhez alkalmazkodni. Mintegy 30-40 pálya, 75 kilométernyi hasznos síterület várta a hallgatókat. Tekintsünk bele egy pillanatra a tábor mindennapjaiba! A résztvevők egy kezdő és egy haladó csoportot alkottak. Előbbiekkel Zakariás Géza testnevelőtanár foglalkozott, aki a tábor végére „sízőket faragott” azokból is, akik korábban csak a tévében láttak ilyet. A haladók között már rutinos síelők csiszolhatták tudásukat – érdekesség, hogy őket Gasztonyi Tamás mellett egy gépészmérnök hallgató, Albert Benjamin is trenírozta. Végül Benjamin mellett három hölgy, Csia Zsófia, Magyari Antónia és Némethy Dorka indult a versenyen, amelyen nagyon sikeresen szerepeltek. Dorka a szlalomszámban harmadik helyen végzett, Antónia pedig duplázni is tudott: óriás műlesiklás kategóriában ezüstérmet, míg a szlalomot követően bronzérmet akaszthattak a nyakába. Mindez a felkészítő oktatók munkáját is dicséri. A pazar eredményeket természetesen meg is ünnepelte a társaság: egyik este a francia gasztronómia remekeit kóstolhatták meg a szervezőknek köszönhetően, hazafele úton pedig a torinói városnézés sem maradhatott ki a programok közül.

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara és a Magyar Pedagógiai Társaság Északnyugat-magyarországi Tagozata a tanítók napja alkalmából rendezte meg az Apáczai Módszertani Délutánt. A program fókuszában a hagyományos értékek és a digitalizáció kapcsolata állt. A győri tanítóképzés több mint 240 éves hagyományokkal rendelkezik, hiszen a városban indult a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama 1778-ban. Ezeket a hagyományokat viszi tovább a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara, amely a hazai tanítóképzés fontos bázisa. „A tanítók számára jelentős feladat, hogy mindig a körülményekhez alkalmazkodva, a legmegfelelőbb módszert találják meg a tudás átadására. Elég csak a járványidőszakra gondolni, amikor a jelenléti helyett a digitális felületeken zajlott az oktatás, amely a korábbiakhoz képest új módszereket kívánt” – fogalmazott köszöntőjében dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja. Hozzátette, a népi értékek és a digitális kultúra egyaránt megjelenik a nap programjában, ahogy a korszerű képzés szempontjából is hangsúlyos ezen ismeretek együttes átadása. „Az Apáczai-kar évről évre megszervezett módszertani délutánjai a régiónkban dolgozó pedagógusok és hallgatóink, vagyis a jövő tanítói számára is a közösségi, szakmai értékteremtést szolgálják” – zárta dr. Pongrácz Attila. „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációknak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban” – idézte a győri kötődésű Kossuth-díjas író, Galgóczi Erzsébet szavait dr. Benyák Anikó, a Tanár- és Tanítóképző Tanszék tanszékvezetője, a kar oktatási dékánhelyettese. A szakember a tanítók napja alkalmából köszönetet mondott a pedagógusoknak azért az áldozatos munkáért, amit a fiatal generációkért végeznek. „Köszönet azért is, hogy a tanító szakos hallgatókat a gyakorlatukon nagy hozzáértéssel segítik, amelynek nagy szerepe van abban, hogy sokan köteleződnek el a szakma iránt” – hangsúlyozta. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem docense, a Magyar Pedagógiai Társaság Északnyugat-magyarországi Tagozatának elnöke ismertette, hogy 2019-ben indult a magyarországi tanítóképző intézmények részvételével az országos kezdeményezés, amelynek értelmében minden évben március 12. környékén a Gergely-napi hagyományokhoz kapcsolódva ünneplik a tanítói hivatást. Hozzátette, a jövőre nézve bizakodásra ad okot, hogy végzett hallgatók szívesen maradnak e nem könnyű pályán, és szép sikereket érnek el hivatásukban. „Módszertani délutánunkon a tradíciók és a korszerűség jegyében a népszokások és néphagyományok mellett a digitális kultúra lehetőségeit vizsgáljuk meg” – ismertette a szakmai nap vezérfonalát a tanszékvezető. Ezt követően dr. Vehrer Adél egyetemi docens a „Gergely-napi adománygyűjtéstől a komatál küldésig” címmel a gyerekek tavaszi népszokásokban játszott szerepéről, míg Szabó Krisztián tanító „Népszokások, néphagyományok az »Álomerdő Projektben«” címmel tartott előadást. A program második felében workshopot rendeztek Petzné dr. Tóth Szilvia és Reider József vezetésével a természettudományi, a technológiai, a mérnöki, a művészeti és a matematikai területek fejlesztése robotokkal témakörben, Simkó József irányításával pedig azt járták körbe a résztvevők, hogyan hozhatók létre meglévő tankönyvekhez interaktív kiterjesztett valóság tartalmak.

Járműmodell alapú optimalizálással, korszerű motorvezérlővel és saját fejlesztésű önvezető rendszerrel készül a versenyszezonra a SZEnergy Team – derült ki a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatának design freeze eseményén, ahol a részlegvezetők beszámoltak az autó újdonságairól. Mint elhangzott, idén a szimulációk után az aszfalton is próbára tehetik majd járművüket, ugyanis két év szünet után fizikálisan is megrendezik Európa legnagyobb energiahatékonysági járműversenyét, a Shell-Eco Marathont – ezúttal (városi kisautó kategóriában) a hollandiai Assenben. Talán kevesen emlékeznek rá, de érdemes felidézni, hogy a tehetséggondozás széchenyis műhelyeinek alapjait a SZEnergy Team tette le még 2005-ben. A szakkörként induló, majd hamarosan csapattá terebélyesedő alakulat a kezdetek kezdete óta elektromos autót fejleszt, melynek célja, hogy a lehető legkevesebb energia felhasználásával teljesítsen egy távot. 17 év alatt a csapat szakemberek és kutatók egész garmadáját nevelte fel, akik részint az iparban, részint a Széchenyi István Egyetemen helyezkedtek el. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontjában (JKK) ma is számos egykori csapattag dolgozik, és a SZEnergy jelenleg is szakmai partnere, sőt utánpótlásbázisa a JKK-nak. Galéria: Májer Csaba József A fent leírt együttműködést idézte dr. Lakatos István professzor is a csapat idei design freeze eseményén. A Közúti és Vasúti Járművek Tanszék vezetője a jeles alkalom nyomán hosszasan méltatta az alakulat eredményeit. „A SZEnergy Team mára komoly cégként működik, vannak különböző részlegei, mint egy vállalkozásnak. Ahogy váltják egymást a hallgatói generációk, átveszik egymástól a stafétát, és folytatják a munkát. Külön öröm számomra, hogy a régi tagok közül néhányan aktívan segítik mentorként is a csapatot, így a folytonosság adott. Szerintem ennél sikeresebb tehetséggondozási program nem létezik” – fogalmazott. A felszólalók sorában Pup Dániel, a csapat alapítója, korábbi vezetője, a JKK szakmai koordinátora következett, aki ott vette fel a fonalat, ahol a tanszékvezető elejtette. „Több, mint tíz kollégánk van már, aki egykor harcostársam volt a csapatban. Közös küzdelemben edződtünk, ennél értékesebb barátságok nem is kötődhettek volna máshogyan. Szponzoraink között is sok ismerős arcot látok, akikkel annak idején a versenypályán együtt dolgoztunk a SZEnergy Team sikeréért” – utalt az egyedülálló, évtizedes múltra visszatekintő, ma is összetartó közösségre a JKK munkatársa. Miklós Máté csapatvezető rövid összefoglalójában betekintést adott a SZEnergy Team számára legfontosabb megmérettetés, a Shell-Eco Marathon energiahatékonysági verseny formaságaiba. Kiderült, hogy a rendezvényen három különböző energiaosztályt különböztetnek meg: a belsőégésűt, a hidrogéncellást és az elektromost. Ezeken belül prototípus és városi kisautó kategóriában is lehet nevezni a kihívásra, amelyet a pandémia miatti kétéves kényszerszünet után több kisebb eseményre bontva rendeznek meg a nyár folyamán. A városi kisautó kategóriában a versenyt a hollandiai Assenben tartják majd május 31. és június 3. között. (A SZEnergy Team elektromos meghajtással, városi kisautó típusban indul – a szerk.) A design freeze eseményen a SZEnergy Team valamennyi munkacsoportja értékelte az elmúlt időszakot, és felvázolta az egyesület előtt álló legfontosabb feladatokat. Elsőként a Marketing és Menedzsment Részleg vezetője, Vojnovics Aténa lépett az emelvényhez, aki kifejtette: a menedzsment legfontosabb feladata, hogy a csapat számára minőségi utánpótlást biztosítson, és segítse a zökkenőmentes átmenetet egy-egy leköszönés vagy személycsere esetén. Érdekességként elhangzott az is, hogy a csapattagok szakok szerinti összetételében a villamosmérnök hallgatók dominálnak, ami – ha belegondolunk – nem meglepetés, hiszen egy elektromos hajtású jármű fejlesztésénél, különösen, ha az energiahatékonyság a cél, az ő munkájuk kulcsfontosságú. Ugyanakkor ha részlegek szerinti bontásban nézzünk az adatokat, kiderül, mégiscsak egy járműfejlesztő csapatról van szó, hiszen 15 fővel a gépészeti részleg alkotja a legnépesebb munkacsoportot a nagy egészen belül. Mielőtt rátérnénk a csapat idei fejlesztéseire, rögzítenünk kell, hogy a SZEmission névre keresztelt járművet debütálása – azaz 2019 tavasza óta – több ízben is javította a csapat: kicseréltek alkatrészeket, faragtak a beállításokon, módosítottak az elektronikai rendszeren és így tovább. Minderre a sok tesztelés és mérés adott lehetőséget, így az elmúlt években sikerült alaposan kiismerni az autó gyenge pontjait. Ha ezeken sikerül csiszolni, kihoznak mindent abból, amire a jelenlegi konstrukció – nagyobb átalakítás nélkül – képes. Fersztl Barnabás, a gépészeti részleg konstruktőre ennek megfelelően alapvető változások helyett több kisebb fejlesztésről beszélt – ezek közül a fékkomponensek áttervezése, a kormánymű optimalizálása és a motor aktív részének 50%-os növelésével elérhető teljesítménynövekedés a legjelentősebbek. A részleg munkájának igazi gyümölcse azonban nem a megfogható tárgyakban, hanem a járműmodell felépítésében lelhető fel. A csapat ugyanis óriási munkával, rengeteg méréssel megalkotta a jármű számítógépes modelljét, amely a szimulációban úgy reagál a különböző erőhatásokra, mozdulatokra, ahogy azt a valódi jármű tenné a valóságban. „A modell segítségével virtuálisan végigmehetünk egy pályán úgy, hogy az autó viselkedését képesek vagyunk figyelni közben. Sőt ha a megfelelő referenciákat betápláljuk a modellbe, a végén kapunk egy sebességgörbét, azaz megtudhatjuk, hogy miképp kell haladnunk a pályán, ha a legkisebb energia fogyasztásával szeretnénk teljesíteni a távot. Ez óriási lehetőség a csapatnak, amely így közel kerülhet a tökéletes kör teljesítéséhez” – árulta el a fiatal mérnökhallgató. „Célul tűztük ki, hogy bekapcsolás után az autó nyugalmi fogyasztása maximum 1 W legyen. Ennek érdekében sorra változtattuk meg a komponenseket, amelyek közül már csak egy maradt hátra: a motorvezérlőnk” – kezdett bele az elektronikai részleg munkájának ismertetésébe Kecskeméti István. A részlegvezető szerint a 2016-ban készült motorvezérlőjük felett eljárt az idő. Az eszköz nyugalmi állapotban 3-4 W-ot vett fel, így mindenképp esedékes volt a csere. Mint mondta, az elmúlt években a félvezető technológia olyan sokat fejlődött, hogy lehetővé vált lecserélni a szilíciumalapú kapcsolóelemeket gallium-nitrid alapúakra. Az új technológia előnye, hogy egységnyi méretben sokkal nagyobb töltéssűrűséget lehet elérni vele, ezáltal csökken a kapcsolási veszteség, ami által energia takarítható meg. A részleg munkájának eredményeként új telemetria-rendszert is kapott a jármű. Korábban a szenzorok által felvett adatokat mobiltelefonon, 4G-s hálózaton keresztül továbbították, azonban ez a lefedettségi problémák miatt sokszor nem működött megfelelően. Ezért úgy döntöttek, közvetlen rádiókapcsolatot építenek ki az autó és a boxutca között, így elkerülve az adatok késését. Ezen túl egy saját energiamérő eszközt (joulemetert) is implementáltak, így most már amper helyett mikroamper pontossággal tudják monitorozni a rendszer fogyasztását. Ne becsüljük alá ennek jelentőségét, hiszen a versenyen minden apró energiacsomag számít, ezáltal jól jön, ha van ilyesmi a csapat birtokában. Utolsóként az autonóm részleg státuszjelentését hallhatták a résztvevők. Unger Miklós részlegvezető aláhúzta, az autójuk teljesen felkészült a pilóta nélküli közlekedésre, így önbizalommal telve várják az önvezető funkciókat értékelő versenyszámot. Négy feladatra kell készülniük: 1.) tenni egy kört zárt pályán a bólyák érintése nélkül, 2.) kapuk között manőverezni (szlalomban), 3.) adott objektumot megközelíteni lehető legkisebb távolságra, 4.) parkolóhelyet keresni. Utóbbi azért is érdekes, mert a helyszínen mondják meg, hányas számú területen kell megállni, így az autónak magától kell felismernie az aszfaltra festett alakzatot. „A rendszerünk három részből áll. A környezet érzékelését szenzorokkal végezzük, ez alapján útvonalat tervezünk, végül kiadjuk a parancsot a járműnek, mit tegyen” – ecsetelte Unger Miklós. Az autóban a kormányt léptetőmotorral forgatják, a gáz és fék irányításához pedig sebességszabályozót építettek be a rendszerbe. A biztonságos működés érdekében kétszintű irányítást terveztek meg. Például hiába utasítja a felső szint az autót, hogy kanyarodjon 90 fokkal balra, az alsó szint ezt meg fogja akadályozni. Mindez garantálja, hogy ne történjen baleset a verseny során. Az eseményen szóba került, hogy a tesztelést már áprilisban elkezdhetik, májusra pedig véglegesen is elkészülhet a jármű. Elismerték a csapat munkáját 2021-ben ugyan csak online rendezték meg a Shell-Eco Marathont, de ez is hasznos erőpróbát jelentett a csapat számára, ugyanis kiváló telemetriai rendszere elismeréseként, a „Data és Telemetry” versenyszámban elért 2. helyezésnek köszönhetően „Runner-up” különdíjban részesült, amely 750 amerikai dolláros jutalmat is jelentett egyben.

Dr. Szakál Gyula egyetemi docens, gazdaságtörténész 1987-től napjainkig a győri Széchenyi István Egyetemen tanított, számos hiánypótló műve jelent meg, szerkesztője volt a Győri Tanulmányoknak és a Műhely folyóiratnak is. A neves oktatót munkatársai rendhagyó tanszéki értekezlet keretében búcsúztatták. „Dr. Szakál Gyula egyetemen töltött gazdag oktatói, kutatói életpályájának záró akkordjához érkeztünk. Nehéz szívvel válunk meg tőle, és minden jót kívánunk neki.” – kezdte a búcsúzást dr. Csizmadia Zoltán, a Széchenyi-egyetem Apáczai Csere János Kar Szociális Tanulmányok és Szociális Tanszékének tanszékvezetője. Az ünnepelt az egyetemen töltött évtizedekről elmondta: „A napokban visszatekintettem ezekre az évekre, és összeszámoltam, körülbelül 15 ezer hallgatót tanítottam. Volt olyan félév, amikor egyszerre 430 fiatalt.” Dr. Szakál Gyula publikációs tevékenységéből is szemezgetett, és több műve keletkezési körülményeiről részletesen is mesélt kollégáinak. „Az akkori főiskolára már elismert, Győr gazdaságtörténetével, a város gazdasági fejlődésének mozgatórugóival foglalkozó történészként érkezett, és az intézményben töltött 35 éve alatt hat tanszéken dolgozott” – kezdte visszaemlékezését Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatok titkára, elnöki megbízottja. Kifejtette, nemcsak az egyetemen, de a város életében is aktívan részt vett, többek között publikációs tevékenységével. Szerkesztője volt a Győri Tanulmányoknak, a Műhely folyóirat szerkesztőségéhez pedig negyed évszázadon keresztül tartozott, nevéhez fűződik például a nagy sikerű Monarchia szám is. A dr. Szakál Gyula által írt könyvek közül kiemelte a Vállalkozó győri polgárok című, 2003-ban megjelent művet, amelyből egy fontos megállapítást idézett: „Győr ősidőktől fogva minden ízében kalmárváros volt; okos, számító, takarékos és praktikus, s ezt Győrnek nem kell szégyellnie, sőt büszke lehet rá. Csak azok győzik a modern idők versenyfutását, akikre ezekből az erényekből örökséget hagyott a múlt.” Ezek a sorok eredetileg több mint egy évszázada, 1896 tavaszán jelentek meg először a Győri Hírlapban. Winkler Csaba hangsúlyozta, az oktató Győrről szóló élvezetes előadásaiban nagyszerűen bemutatta a városra jellemző szellemiséget és sokszínűséget. Búcsúzásában Szakál Gyula holokausztkutatásban betöltött szerepét is méltatta, végezetül pedig elmondta, az oktatóra a hallgatók is jó szívvel emlékeznek, hiszen fontos tudást, értékes ismereteket kaptak tőle.

Katona József ötven éve szolgálja a Széchenyi István Egyetemet gépkocsivezetőként. Munkájának minőségéről sokat árulkodik, hogy pályája kezdete óta nem volt saját hibás balesete. Az intézmény vezetése, kollégái Katona Józsefet 80. születésnapja alkalmából köszöntötték. „Az ünnepeltnek nagy szerepe van a győri felsőoktatás munkatársai utazási hagyományainak, az utazás kultúrájának megalapozásában, alakításában, kiteljesítésében. Generációkon átívelő lelkes és szakszerű, előzékeny és szolgálatkész, eredményekben gazdag tevékenységében alapelv volt a korrektség, a szolgálat. Az egyetemi vezetők szállításánál a jármű szakszerű előkészítése, az üzembiztonság és a pontosság volt a meghatározó” – írta róla a Széchenyi Alumni Magazinban 2021 őszén Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatok titkára, elnöki megbízottja. A 80. születésnapját ünneplő Katona József ötven éve szolgálja az intézményt, és a kezdetek óta nem volt saját hibás balesete. Vezetési stílusának legjellemzőbb tulajdonsága tehát a biztonság, de emellett munkáját a fegyelmezettség, udvariasság, határozottság és következetesség jellemzi.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Oktatási és Tudományos Kör Egyesület fenntarthatósági esettanulmány-versenyt hirdetett a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló magyar hallgatók számára. Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem doktoranduszhallgatója társával csapatban az MNB Oktatási Klub különdíját nyerte el. Innovatív javaslataikkal a bútorgyártás ökológiai lábnyomát csökkentenék. A fiatal szakember magas minőségűnek tartja a mosonmagyaróvári kar képzéseit és kutatásait. A különdíjas csapat innovatív javaslatairól Tóth Violettával beszélgettünk. Ahogy a gazdaság egyre több ágazatában, úgy a Széchenyi István Egyetem számára is az egyik legfontosabb szempont a fenntarthatóság. A képzési palettán ezért is kapnak nagy hangsúlyt a precíziós gazdálkodással, a digitalizációval, a legmodernebb technológiák használatával kapcsolatos ismeretek. A fenntarthatóság a hallgatóknak szintén fontos hívószó, amire a legújabb példa, hogy az egyetem mosonmagyaróvári Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának hallgatója, Tóth Violetta az MNB Oktatási Klubjának esettanulmányi versenyén kapott jelentős elismerést. „Kolléganőmmel vettem részt a megmérettetésen, akivel jól kiegészítettük egymást, hiszen ő közgazdászként, én pedig agrármérnökként közelítettem meg a témát” – kezdte történetét Tóth Violetta. Mint elmondta, angol nyelven kapták meg a feladatot, amelynek célja a bútorgyártás fenntarthatóbbá tétele volt. Javaslataikat két nap alatt kellett kidolgozniuk. A versenyre 104 csapat 253 hallgatója jelentkezett, amelyből végül 44 csapat nyújtott be formailag és tartalmilag megfelelő megoldást. Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem és Kovács Helga, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktorandusza alkotta Agroladies nevű csapat bejutott a kilences döntőbe, ahol egy prezentáció során kellett bemutatniuk fenntarthatósági javaslataikat. A szakmai zsűri kérdéseire a záró vita keretében válaszoltak. „A feladat megoldása során arra törekedtünk, hogy az agrárium szempontjából előremutató javaslatok gazdasági szempontból is megállják a helyüket. A fenntarthatóságot szem előtt tartva fontos, hogy a fatermelés és kitermelés ökológiai lábnyoma hogyan csökkenthető, miként tudjuk megőrizni a biodiverzitást. Ráadásul mindezt úgy, hogy az gazdaságos, vagyis kifizetődő legyen” – hangsúlyozta. Hozzátette, fontos lenne a használt bútorok visszavásárlása, újrahasznosítása, illetve az újrahasznosított fa minél nagyobb mértékű alapanyagként való felhasználása. „A kihasználatlan épületek felújításával is sokat nyerhetünk, hiszen egy új áruház megépítése helyett ezek az épületek költséghatékony alternatívát jelentenek, s ezzel a zöldterületek megóvásához is hozzájárulna az adott cég” – érvelt kérdésünkre Tóth Violetta. Javaslataik között szerepelt a több erdő birtoklása is, amelynek lényege, hogy a vállalkozás a saját kezébe vehetné a fa mint nyersanyag fenntartható kitermelését, lehetőséget adva egyre többféle fafajnak a termelésben. A megmunkálás során fontos a bioalapanyagok, a környezetkímélő festékek, felületkezelő anyagok használata is. A különdíj értékét növeli, hogy a zsűriben számos szakterület képviseltette magát, köztük az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) szakembere, a bankszektor képviselője, közgazdász és marketinges szakember is. Véleményük szerint Tóth Violettáék adták a leginnovatívabb ötleteket a versenyen, külön kiemelve a környezetvédelmi és agrárszempontokat. „A termelés fenntarthatósága ma már kulcskérdés minden iparágban, ezért jelentős kutatások folynak világszerte ebben a témában” – emelte ki a hódmezővásárhelyi születésű Tóth Violetta, aki az egyetemi alapképzést Szegeden, a mesterképzést pedig Debrecenben végezte. Ezután kapott tanársegédi állást a Szegedi Tudományegyetemen, a doktori tanulmányaihoz pedig a Széchenyi István Egyetemet választotta. „Azért döntöttem Mosonmagyaróvár mellett, mert szerettem volna a nézőpontomat tágítani, még több szakemberrel megismerkedni. Nem bántam meg, hiszen nagyon szeretem a légkört, a kar családias hangulatát. A képzés első osztályú, nagyon magasan képzett oktatóktól lehet tanulni, akikhez bátran fordulhatok, hiszen mindig segítőkészen állnak a hallgatókhoz" – fejtette ki. – „A magas minőségű képzés mellett jelentős kutatások zajlanak a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, amellyel az intézmény maga is a fenntarthatóságot szolgálja.” – zárta a különdíjas hallgató.

A Széchenyi István Egyetem fontos szereplője a hazai drónkutatásnak, és a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását a közelmúltban megalakult SZEviation hallgatói csapat is segíti. A fiatalok drónfejlesztéssel és versenyzéssel foglalkoznak, sőt versenyeket is szerveznek. „A kezdeményezés Perness Norberttől, a Széchenyi István Egyetem Dróntechnológiai Laboratóriumának vezetőjétől származik, aki maga is több éve versenyez. A csapatot az intézmény Digitális Fejlesztési Központja (DDC) támogatja, ahol számos drónokkal kapcsolatos kutatást is folytatnak a szakemberek” – árulta el a kezdetekről Pethő Zsombor, a DDC munkatársa, a SZEviation FPV-drónversenycsapat vezetője. Mint mondta, először csak a kollégium közösségi oldalán hirdették meg a lehetőséget, mégis nagyon sokan jelentkeztek. A gondos kiválasztást követően jelenleg nyolc taggal működik a csapat, amelynek célja, hogy minél több emberrel ismertesse meg a drónok világát, bevonja a hallgatókat a DDC munkájába, ezzel hozzájáruljon a kutatói utánpótlás kineveléséhez is. „Mindemellett persze szeretnénk egyre jobb eredményeket elérni a drónversenyeken, sőt, saját versenyeket is rendezni” – hangsúlyozta a csapatvezető. Az FPV-drónversenyzés egyébként nemzetközi szinten is csupán öt-hat éves múlttal rendelkezik, a versenyeket elsősorban az interneten követik, a jobb láthatóság miatt. Az FPV rövidítés a „first person view” kifejezésből származik, mivel a pilóta egy szemüvegen keresztül érzékeli a drónon elhelyezett kamera képét, s egy rádiófrekvenciás lesugárzó egység teszi lehetővé a drónszemüvegen keresztüli precíz irányítását. Az FPV-drónok vezérlése jelentősen különbözik a hétköznapokban is ismert multirotoros drónokétól, mivel képesek mindhárom tengelyük mentén a 360 fokos elfordulásra, és nincs bennük automata pozicionáló rendszer. Az FPV-versenydrónok a versenyzők által épített és programozott rendszerek. Az elméleti tudás megszerzése után a csapatagok számára rengeteg gyakorlás következett, ma pedig már mindenkinek megvan a maga feladata. Ki a repüléssel, a fejlesztéssel, ki pedig a csapat menedzselésével, szponzorok és partnerek felkutatásával, toborzással foglalkozik. „Keressük az utakat ahhoz, hogy minél több emberrel ismertessük meg a csapat tevékenységét, a drónokat, és azokon keresztül a digitalizációval kapcsolatos ismereteket is. Ott voltunk a budapesti Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, hogy a Széchenyi István Egyetem iránt érdeklődők láthassák: nálunk még drónokkal is lehet foglalkozni. Felvettük a kapcsolatot a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal, és – hogy a legfiatalabbakhoz is szóljunk – tervezzük, hogy ott leszünk a nyári Győrkőcfesztiválon is” – sorolta a terveket Pethő Zsombor. Hozzátette, versenyek szervezésével is szeretnék népszerűsíteni a drónfejlesztésben rejlő lehetőségeket. Idén áprilisban, a Széchenyi Egyetemi Napokon a Dron Racing Hungary versenysorozatának egyik állomását hozzák el Győrbe. Az Edutus Egyetemmel közösen iparág-specifikus Agro Edu Cup drónversenysorozatot is létrehoznak a precíziós agrárium iránt fogékony középiskolai diákok, illetve a területen már jártas felsőoktatási hallgatók ösztönzésére, serkentve a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karának szerepét is. A SZEviation tagjai itt nemcsak versenytapasztalatot szerezhetnek, de rengeteget tanulhatnak a futamok lebonyolításáról, a pályaépítésről is. A drónversenyeken egyébként egy előre felépített pályán kell akadályokat – kapukat, bójákat – teljesíteni, minél kevesebb hibával, minél rövidebb idő alatt. A dróncsapat infrastrukturális hátterét a Digitális Fejlesztési Központ biztosítja, amely állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. A győri egyetem a közelmúltban az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapított új céget drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztésére, gyártására, valamint az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. „A Széchenyi István Egyetemen nemzetközi színvonalú technológia áll rendelkezésre, és egyértelmű cél a hallgatók bevonása, a megfelelő kutatói utánpótlás biztosítása” – mondta el Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője. A szakemberek oktatását a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakításával, illetve a drónirányító- és adatelemző szakmérnöki képzésen keresztül is segíti az intézmény. „Öröm számunkra a hallgatói dróncsapat megalakulása, amely még közelebb hozhatja a fiatalokhoz a Széchenyi István Egyetem törekvéseit a dróntechnológia terén” – emelte ki a központvezető. A SZEviation csapat továbbra is várja azon hallgatók jelentkezését (nemtől és szaktól függetlenül), akiket érdekel a drónfejlesztés, a versenyzés, a digitális technológia világa.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkező külföldi hallgatók segítésére hozta létre azt a mentorhálózatot, amely a Széchenyi István Egyetemen immár három éve működik. Vezető mentora, Réti Zsófia az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója a programhoz kapcsolódó egyik legrangosabb elismerést vehette át. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által létrehozott Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogram révén a világ minden tájáról érkeznek hazánkba hallgatók. Az ő eligazodásuk segítésére hozta létre a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a Stipendium Hungaricum Mentorhálózatot, amely a Széchenyi István Egyetemen is működik. „A 2019–20-as tanévben állt fel Győrben a szervezet, én azóta, vagyis harmadik éve vagyok a mentorok helyi vezetője. Megtiszteltetés, hogy a munkámat ilyen rangos elismerésre is méltónak találták” – mondta el Réti Zsófia, aki a Széchenyi-egyetemen előbb az igazságügyi igazgatási szakot végezte el, jelenleg pedig jogász szakon másodéves. A hálózat győri vezetője a Stipendium Hungaricum éves bankettjén Pacsay-Tomassich Orsolyától, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkártól, valamint Murai Lászlótól, a HÖOK elnökétől vehette át „Az év vezető intézményi mentora” címet. „A mentorok elsődleges feladata, hogy a kezdeti időkben segítsék a külföldi hallgatókat olyan adminisztratív ügyek intézésében, mint például a tartózkodási engedély, a tajkártya, a diákigazolvány igénylése. Emellett minden olyan esetben is rendelkezésre állnak, amikor arra a mentoráltnak szüksége van, például nyelvi akadályok miatt. Segítünk nekik az eligazodásban, a tömegközlekedés használatában, vagy például hogy hol találja meg a neki fontos intézményeket, üzleteket” – sorolta a mentorok feladatait Réti Zsófia. Hozzátette, a szervezet másik fő tevékenysége a programszervezés, amelyek során kapcsolatokat tudnak építeni a fiatalok, és egymás kultúrájával is megismerkedhetnek. A járványidőszakban erre kevesebb lehetőség adódott, de az idén már túl vannak egy sikeres kvízesten. Ezen programok segítségével sokszor erős nemzetközi barátságok köttetnek. A külföldi hallgatók a mentoraikat egy internetes felületen keresztül tudják értékelni, amelyből kiderül, hogy a Széchenyi-egyetemre érkező nemzetközi hallgatók elégedettek segítőikkel. Mentorokra egyébként minden évben szükség van, a HÖOK Stipendium Mentorhálózatban a jelentkezési lehetőséget tavasszal hirdetik meg. „A jelentkezési időszak lezárultát követően kiválasztjuk az arra alkalmas jelölteket, akiknek egy nyelvi interjún kell részt venniük, de vizsgáljuk a problémamegoldó képességüket, illetve azon ismeretek meglétét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valóban segítségére legyenek a külföldről érkező hallgatóknak. Nyáron mentortáborban vesznek részt, és ezt követően vehetik fel a kapcsolatot a mentoráltjaikkal. Aki szívesen venne részt a programban segítőként, április-májusban figyelje a Stipendium Hungaricum Mentorhálózat közösségi felületeit, mert az idén is felvételt hirdetünk” – tanácsolta Réti Zsófia. A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja a globális láthatóságának növelése. A nemzetköziesítés 2016-ban éppen a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogrammal kezdődött, 2018-tól pedig az önköltséges hallgatók fogadásával tovább erősödött. A hallgatói közösséget ma már 65 nemzet fiataljai alkotják, csak az idei tanévben 30 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók száma, amely így megközelíti a 800-at. Az egyetem nemcsak azt tartja rendkívül fontosnak, hogy számukra európai színvonalú képzéseket és környezetet biztosítson, hanem azt is, hogy segítse beilleszkedésüket, jól érezzék magukat nálunk, és megismertesse őket a magyar kultúrával.

Nagy népszerűségnek örvend a Széchenyi István Egyetem hallgatói körében az a sportági ismeretek között választható kurzus, amelynek keretében a backgammon nevű táblajátékkal ismerkedhetnek meg a fiatalok. Az őszi házibajnokságok után a tavaszi félévben elindult az I. Pub Liga, egy különleges bajnokság az egyetemi kampusz négy vendéglátóhelyén. „Nagy öröm volt számomra, hogy amikor elsőként meghirdettük a kurzust, hamar betelt a két húszfős csoport. Az még nagyobb öröm, hogy már az első hónapokban sokakkal sikerült megszerettetni ezt a különleges játékot, akik ma már az óráinkon kívül is előszeretettel játsszák, sőt másoknak is tanítják” – emelte ki a kurzus vezetője, Máté Richárd. Hozzátette, ősszel nagy sikerrel rendeztek házibajnokságot, és mivel a versenyzés hozzátartozik a backgammonhoz, ezért a tavaszi szemeszterben meghirdették az I. Pub Ligát. „A játékot akár szellemi kocsmasportnak is nevezhetjük, és ennek hangulatát is felidézi az első egyetemi bajnokságunk. A helyszínek között stílszerűen a győri kampusz négy kiváló vendéglátóhelye, az Elixir Bar n’ Kitchen, az Üveges Drink Bar, az IRKA – Irodalmi Kávézó, valamint az Uni by the Rusty Coffee szerepel” – fejtette ki Máté Richárd. Mint mondta, a 11 fordulós bajnokságban egy megadott időintervallumban az összesorsolt versenyzők maguk állapítják meg a mérkőzés időpontját, amelyet a négy helyszín egyikén játszanak le. A mérkőzések hét pontig tartanak, minden játékos győzelmenként egy pontot kap. A bajnokság végén az így összeálló ponttáblázat dönti el a végeredményt, pontegyenlőség esetén pedig az egymás elleni eredmény határozza meg a sorrendet. A backgammon – más néven ostábla – egy ötezer éves perzsa táblajáték, amely a logikát, a taktikai, stratégiai érzéket, a kombinációs és problémamegoldó készséget is fejleszti. Nem véletlenül került tehát be választható kurzusként az intézmény tantárgyi kínálatába, hiszen ezek olyan készségek, amelyek csiszolása a hallgatók számára is jelentős segítség. A játék során egymással ellentétes irányban haladnak a játékosok, akiknek a célja, hogy valamennyi korongjukat átvigyék a saját területükre, majd kivigyék azokat a pályáról, miközben a másikat megakadályozzák ebben.

A Széchenyi István Egyetem SE cselgáncsszakosztályának versenyzői regionális rangsorversenyen vettek részt a hétvégén Nemesvámoson. A következő eredmények születtek: első helyezést ért el Szigethy Dorka, Csizik Krisztián, Csizik Szilárd és Kovács Regő, második helyezett lett Burján Balázs és Bali Bence, míg harmadikként végzett Vulcz Mátyás.

A Széchenyi István Egyetem 121, az ukrajnai háború elől Magyarországra menekült indiai hallgatót fogadott be csütörtökön este. A csoport hamarosan továbbutazik szülőhazájába. Az intézmény a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak ugyanakkor jelezte, hogy 200, hazánkban menedéket kereső nemzetközi hallgató befogadását vállalja tartós jelleggel. „A Széchenyi István Egyetem számára nemzetközi színvonalú oktatási, kutatási tevékenysége mellett rendkívül fontos a társadalmi felelősségvállalás is. Ez különösen előtérbe kerül az olyan humanitárius válsághelyzetben, ami jelenleg az egyre súlyosbodó ukrajnai háború következtében alakult ki. Intézményünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak jelezte, hogy 200 férőhelyet ajánl fel a harcok sújtotta országból érkező menekültek számára. A szaktárcák csütörtökön délután arról tájékoztattak, hogy 121 olyan indiai hallgató érkezik hozzánk, aki eddig valamelyik ukrán egyetemen tanult, és most hazánkban keresett menedéket” – mondta dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. A csoport csütörtökön késő este érkezett meg három busszal a Széchenyi István Egyetem győri központi campusára, ahol az intézmény Egyetemi Szolgáltató Központjának és Nemzetközi Programok Központjának munkatársai, valamint Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának tagjai fogadták őket. „Regisztrációt követően mindannyiuknak K4 kollégiumunkban biztosítottunk szállást. Külön köszönjük az egyetem Studygast Kft.-jének, hogy még csütörtökön este meleg vacsora, majd pénteken reggeli készült számukra. Közösségünk is azonnal összefogott, amiért ugyancsak nagy köszönettel tartozunk. Egyetemi Szolgálató Központ és Kollégium munkatársai a közösségimédia-felületeken adománygyűjtést hirdetett, hiszen az indiai hallgatók nagyon kevés ruhával és csomaggal érkeztek. A gyűjtés folytatódik, elsősorban higiéniai termékeket, alsóneműket, kabátokat, más ruhákat, takarókat várunk. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy már reggelre rengeteg felajánlás érkezett a hallgatók és a munkatársak részéről” – részletezte dr. Lukács Eszter, hozzátéve, hogy ez az indiai csoport várhatóan néhány napon belül továbbutazik szülőhazájába. Az indiai menekültek egyike Aryan Singh, aki a háború kitöréséig a kijevi Bogomolec Orvostudományi Egyetemen tanult. „Rettenetesen féltünk. Folyamatosak voltak a bombázások. Egy kilométerre tőlünk rakéták romboltak le épületeket. Öt napon át egy kis óvóhelyen éltünk, ötszázan összezsúfolva. A szobánkba nem mehettünk fel, alig volt élelmünk, amit próbáltunk valahogy okosan beosztani” – idézte fel. Az ukrán fővárosból nagy nehezen el tudtak jutni Lviven és Ungváron keresztül a magyar határra. Hazánkban előbb Debrecenbe, majd Budapestre, végül Győrbe kerültek. „Elmondhatatlanul hálásak vagyunk mindenkinek Magyarországon és itt, a Széchenyi István Egyetemen. Rengetegen segítettek, segítenek, egyáltalán nem érezzük azt, hogy idegenek vagyunk. Ez a legjobb ország, ahol valaha jártam” – mondta végül. A Széchenyi István Egyetem a 121 tagú indiai csoport átmeneti segítésén túl felajánlotta csatlakozását a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett programhoz, amelynek lényege Ukrajnából menekült nemzetközi hallgatók tartós befogadása. Az intézmény 200 férőhelyet bocsát rendelkezésre ilyen célra, és vállalná az érkezők oktatását is.

A katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolt és hatékony ellátása érdekében kötött együttműködési megállapodást a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Széchenyi István Egyetem. A polgári védelem világnapja alkalmából megemlékezést és szakmai tanácskozást tartott a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a győr-sáráspusztai tűzoltó-gyakorlóbázison. Az eseményen Farkas Szabolcsné tűzoltó alezredes, polgári védelmi felügyelő azt hangsúlyozta: e tevékenység lényege továbbra az emberi élet védelme, s ebben a munkában nem csupán a hivatásos szervezetek vesznek részt, hanem nagyon sokan a társadalom különféle szegmenseiből. Magyarországon a védelmi igazgatás szereplői, az önkormányzatok dolgozói munkájuk részeként, tízezrek pedig egyesületekbe, mentőszervezetekbe szerveződve önkéntesen vállalnak szerepet a polgári védelem feladatrendszerében. Az ünnepségen a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Széchenyi István Egyetem képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Ennek kapcsán Sallai Péter tűzoltó dandártábornok, a katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója stratégiainak és nagy múltra visszanyúlónak nevezte a két fél partnerségét. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja úgy fogalmazott: intézményüknek az oktatás, a kutatás és az innováció mellett rendkívül fontos a társadalmi felelősségvállalás is. „Ebbe a sorba illeszkedik a katasztrófavédelmi igazgatósággal régóta meglévő kapcsolat. Az egyetemen hosszú ideje működik egy hallgatókból álló önkéntes mentőszervezet. Önkénteseink helyt álltak már az árvíz elleni védekezés idején, illetve a mostani a Covid-időszakban is, amikor a járványügyi ellátásban segítettek, segítenek a mintavételeknél, az oltópontokon, valamint a kórházi ellátásban. Ez nemcsak egyetemünk, hanem a hallgatók számára is fontos, hiszen ezáltal erősödik társadalmi felelősségvállalásuk, ami későbbi életükre is pozitív hatással lehet” – fejtette ki a kancellár. A megállapodásban az igazgatóság többek között vállalta, hogy illetékességi területén – a minősítésnek megfelelt – egyetemi önkéntes mentőszervezetet nyilvántartásba veszi; biztosítja az általa szervezett gyakorlatokon, képzéseken, továbbképzéseken való részvételt; kezdeményezi közös gyakorlatok, bemutatók megtartását, illetve riasztja partnerét, amikor a bekövetkezett káresemény felszámolása különleges kiképzettségű és speciális technikai eszközökkel felszerelt beavatkozókat igényel. Az egyetem egyebek mellett arra vállalt kötelezettséget, hogy részt vesz az alapvető vízkárelhárítási, mentési és kárfelszámolási feladatokban.