Csaknem hatmillió forintos altszaxofon- és klarinétbeszerzés révén javultak a minőségi képzés feltételei a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán. A hangszervásárlások a hallgatók felkészülése mellett a Győr Symphonic Band és az Egyetemi Zenekar felkészülését, koncertjeit is segítik. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara az ország egyik jelentős zenei képzőhelyévé vált az elmúlt években. A magas oktatási színvonalhoz minőségi hangszerek is szükségesek. Ezt segítik azok a beszerzések, amelyek az utóbbi hónapokban valósultak meg. A beruházás – egy basszusklarinét és egy altszaxofon megvásárlása – összesen 5,7 millió forintba került. „Az új basszusklarinét jelentős előrelépést jelent a klarinét tanszak számára. A hiánypótló hangszert a szólóhangszeres, a kamarazenei és a zenekari képzés során, valamint a Győr Symphonic Band próbáin és koncertjein egyaránt használni fogjuk” – emelte ki kérdésünkre Szabó Ferenc, az együttes karmestere, a Zenekari Hangszerek Tanszék művésztanára. Az altszaxofon megvétele hasonlóan fontos volt a kar számára – tudtuk meg Bánfi Barna művésztanártól. „Az egyik hallgatónk már ezen a hangszeren játszva megnyerte az egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciájának fúvósszekcióját tavaly év végén” – jegyezte meg örömmel. Dr. Hontvári Csaba, a Művészeti Kar dékánja kérdésünkre azt mondta: a basszusklarinét a Győr Symphonic Bandben betöltött kulcsfontosságú szerepe mellett a Győri Egyetemi Zenekar szimfonikus repertoárjának bővítését is lehetővé teszi, egy klarinétegyüttes felállításához pedig egyenesen elengedhetetlen. Az altszaxofon pedig nem csupán a zenekarok és a különböző kamarazenei formációk számára fontos, hanem szólóhangszerként is sok lehetőséget kínál. „Az egyetem mindig kiemelten kezelte a Művészeti Kar értékteremtő tevékenységét. A hangszerbeszerzések részben zenekarainkat, részben hallgatóink felkészülését szolgálják, és hozzájárultak az utóbbi másfél évtized dinamikus fejlődéséhez” – emelte ki a dékán.

Ötödik alkalommal végeznek precíziós mezőgazdasági szakmérnökök a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán. A rekordlétszámú csapat a hathetes képzést jó hangulatú szakmai nappal zárta, amelyen agrokémia, precíziós tápanyaggazdálkodás, helyspecifikus műtrágyaszórás, kijuttatási térképek készítése, szántóföldi gyakorlati bemutató, szenzoros talajvizsgálatok és hasznos technológiai ismeretek is szerepeltek a programban. A szakmai nap a Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ előadótermében Nagy István agrárminiszter előadásával kezdődött, aki a világ és a magyar mezőgazdaság helyzetéről, az átalakulások és a változások hatásairól beszélt. Elmondta: a következmények egyike, hogy egyre inkább felértékelődik az agrárium és az élelmiszer-biztonság. Hozzátette, hogy hazánkban növekszik a minőségi gazdálkodás megbecsültsége, miközben a pályázatok és a támogatások pedig történelmi lehetőséget jelentenek a termelők számára. Leszögezte: ezzel tudni kell élni, hogy a feldolgozóipart fejlesztve egyre meghatározóbbá, hatékonyabbá váljon a magyar mezőgazdaság. „Az agrártudás, a termelőképesség kincset ér” – biztatta a hamarosan végző szakmérnököket a miniszter, s azt kérte tőlük: sose spórolják meg az időt tudásuk gyarapítására. Úgy fogalmazott: a modern technológiákkal, adatalapon dolgozni képes agrármérnökök szerepe egyre fontosabb a világban. A támogatási rendszer újdonsága, hogy a kisebb, a közepes és a nagyobb gazdaságok technológiai fejlesztését is lehetővé teszi, ami lényeges az agrárdigitalizáció megoldásainak gyakorlati hasznosítása szempontjából. A mosonmagyaróvári képzés résztvevői elsajátították azokat a műveleteket, beállításokat, feladatokat, trükköket és alkalmazásokat, amelyekkel akár kisebb beruházással is jelentős előrelépés érhető el a termelésben. Mindehhez persze idő, energia és elkötelezettség is szükséges, de a ráfordítások nagy hasznot és előnyöket biztosítanak, költséget csökkentenek és bevételt növelnek. Az adatokat ezért minden esetben gyűjteni és rendszerezni kell: a folyamatos információfeldolgozás kiemelt fontosságú a helyspecifikus gazdálkodás tervezése és megvalósítása során. A tapasztalatok szerint a mosonmagyaróvári képzés egyik előnye, hogy a kialakult barátságok, szakmai kapcsolatok nem szakadnak meg. A „legendás” hármas csoport tagjai például azóta is közösen járnak agrárrendezvényekre, szervezik-tervezik üzleti kapcsolataikat, egymással dolgoznak, egymástól vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat, miközben élénk, izgalmas szakmai beszélgetéseket folytatnak, fejlesztve tudásukat és képességeiket. A szakmai nap további részében dr. Borsiczky István óvári gazdász, a Baranya megyei Tomelilla Kft. ügyvezetője mutatta meg működés közben a helyspecifikus gazdálkodás gyakorlatát. Kiemelte: nem mindenkinek ugyanaz a recept való, a helyi adottságoknak, körülményeknek és lehetőségeknek megfelelően kell választani a technológiai megoldások közül. A szántóföldi növénytermesztés élvonalbeli munkaeszközeivel foglalkozó szakember arról is beszélt, hogy a termelők gondolkodhatnak kisebb volumenű beruházást igénylő lépésekben is. A monitorozás néhány 100 ezer forintból már elkezdhető drónnal is: a farmmenedzsment-rendszerek kincset érő adatokkal és döntéstámogatással javítják a hatékonyságot, a monitorok visszajelző rendszerein pedig minden látszik – a hibák, az eltérések, a változások és a megvalósulás is. A szakember a résztvevőknek modellezte az adatgyűjtés hatékony megvalósítását és a kijuttatási térképek gyors elkészítését is, majd zárásként az egyetem tangazdaságának búzaföldjén mutatta be élőben a monitor és a műtrágyaszóró közötti kapcsolatot. Dr. Vona Viktória szakvezető elmondta: a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzésen nagy hangsúlyt fektetnek gyakorlati ismeretek átadására annak érdekében, hogy a precíziós növénytermesztési módszerek valóban használható formában jelenjenek meg a hallgatóknak. Hozzátette: a jövőben is számos eszközt, gépet és megoldást mutatnak meg élményszerűen, élesben a csapattá kovácsolódó hallgatóknak. A szakvezető kiemelte: a „VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” pályázati felhívás értelmében a szakképzettséggel rendelkező munkavállalók megfelelő szintű felkészültsége is fontos tényező ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság digitalizációja jó úton haladjon. Ezért nemcsak pluszpontokkal premizálja az ilyen szakembereket, hanem arra is lehetőséget biztosít, hogy a pályázati időszakban szakképzettséget szerezzenek Óváron. A kar idén is hirdet felvételt a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzésre.

Irány Párizs! – a következő időszakban ez lehet a jelmondata Sipőcz Richárdnak és Fóris Norbertnek is. Előbbi a 2024-es párizsi olimpiára, míg utóbbi a paralimpiára készül. Közös bennük, hogy mindketten a Széchenyi István Egyetem sport- és rekreációszervezés szakos hallgatói, és az intézmény sportegyesületének, a SZESE-nek a dzsúdósai. Ami talán a legfontosabb hasonlóság: mindegyiküknek valós esélye lehet nemcsak a kijutásra, de akár az éremszerzésre is. „Az idei évre a fő célkitűzésem nem egy konkrét világranglistás hely elérése, hanem egyszerűen csak az, hogy az év végére a súlycsoportom legjobbjai közé kerüljek. A cél természetesen a párizsi olimpia, most mindent ennek rendelek alá” – fogalmazott kérdésünkre Sipőcz Richárd, aki – a két-két kadét és U23-as Eb-arany után – tavalyi sikerével kétszeres junior Európa-bajnoknak is mondhatja magát. A győri sportoló úgy látja, hogy a következő időszakban a legfontosabb feladata, hogy erőben és technikailag is fejlődjön, taktikailag pedig a versenyeken, éles helyzetben javuljon tovább. A sport- és rekreációszervezés szakos, másodéves hallgató kiemelte, a Széchenyi István Egyetemen minden segítséget megkap ahhoz, hogy a sportot és a tanulást össze tudja egyeztetni. „Oktatóim nagyon rugalmasak, hiszen a tanulmányaimat a versenyekkel, edzőtáborokkal kell összehangolnom. Az intézmény segítsége a felkészülésem szempontjából is sokat jelent. A győri sport- és rekreációszervezés képzés keretében hasznos és gyakorlatias tudást kapok, ráadásul egy családias hangulatú, baráti légkörben” – emelte ki a +100 kilogrammos súlycsoportban az olimpiára készülő sportoló. „Nagyon izgalmas időszakát élem a felkészülésnek, hiszen a sportágamban jelentős szabályváltozás történt, ami – vak sportolóként – engem is nagymértékben érint. A vakok korábban együtt versenyeztek a gyengén- és aliglátókkal, ám mostantól külön kategóriát alkotnak” – hangsúlyozta Fóris Norbert. Hozzáfűzte, mivel egy kategóriából kettő lett, a nyári játékokon azonban meghatározott versenyszámban oszthatók ki az érmek, ezért a súlycsoportok számát lefelezték. Mindez azt is jelenti, hogy a győri versenyzőre fogyasztás vár, hogy a megszűnő 81 kilogrammos súlycsoportból a 73 kilogrammosok közé kerüljön. Hogy céljait elérje, heti háromszor vesz részt dzsúdóedzésen, kétszer súlyt emel, háromszor fut, és – ha ideje engedi – két alkalommal ergométeres evezéssel fejleszti állóképességét. Mindezt – Sipőcz Richárdhoz hasonlóan – tanulás mellett teszi. Helyes döntés volt, hogy Budapestről Győrbe költöztem, mert nagyon megszerettem a várost. Élhető, nyugodt, barátságos, és mindenhova könnyen eljutok” – fogalmazott a sportoló, aki a fővárosban már két alapszakos diplomát is szerzett, mielőtt a Széchenyi István Egyetem sport- és rekreáció mesterszakos, nappali tagozatos hallgatója lett. Hozzátette, a Széchenyi-egyetem nagyszerű választás volt, szakmailag felkészült, mindenben mellette álló oktatók, és ugyancsak segítőkész csoporttársak veszik körül. „Az én feladatom most az, hogy a lehető legjobban végezzem el a felkészülést, és kihozzam magamból a maximumot, amihez itt minden segítséget megkapok. Úgy érzem, jó kezekben vagyok. Egy olyan helyen, ahol tudok küzdeni az álmaimért, ahonnan elérhetem a célomat” – összegezte a parasportoló. Mint mondta, az első versenye az új szabályokkal áprilisban lesz a törökországi Antalyában, de az idén több nagy megmérettetés is vár rá, köztük az Európa- és a világbajnokság is. „Büszkék lehetünk arra, hogy – ha minden jól megy – egyetemünk és egyesületünk egyszerre adhat versenyzőt az olimpiára és a paralimpiára is. Két nagyon tehetséges fiatalról van szó, akik rengeteget dolgoznak a sikerért” – jellemezte tanítványait Gyimes Nikoletta, a SZESE szakosztályvezetője. Hozzátette, a szabályváltozás valóban növeli Fóris Norbert paralimpiai esélyeit, akinek még az éremszerzés is benne lehet a pakliban. A szakember szerint Sipőcz Richárd is nagy lehetőség előtt áll, hiszen tudása alapján ott a helye a legjobbak között. „Bár kemény lesz az előttünk álló út, a legfontosabb most a kvalifikáció. Ha minden úgy alakul, ahogy azt mi szeretnénk, az ő nyakába is érem kerülhet” – árulta el Gyimes Nikoletta.

Átadták a Pro Universitate díjakat, új doktorokat avattak, habilitációs és címzetes egyetemi docensi címeket adtak át a Széchenyi István Egyetem emelkedett hangulatú ünnepi szenátusi ülésén. A nyilvános eseményen dr. Baranyi Péter Zoltán rekor, dr. Hankó Balázs helyettes államtitkár, dr. Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, valamint dr. Stumpf István kormánybiztos is köszöntőt mondott. „Magyarország kormánya szabadságot adott az egyetemeknek, és ehhez eszközül a modellváltás keretrendszerét biztosította. Mostanra világosan látszik, hogy jó döntés volt már az első pillanatban élni lehetőségével. Sikeresen indultunk, mert szabadon megválaszthattuk céljainkat és eszközeinket” – fogalmazott köszöntőjében az 1848. márciusi szabadságharccal és annak felelősségével párhuzamot vonva dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora. (Fotógaléria: Májer Csaba József) Az intézmény Szenátusának elnöke beszédében hangsúlyozta az egyetem tudomány területén elért eredményeit és törekvéseit, amelynek köszönhetően a Széchenyi-egyetem oktatási és kutatási tevékenysége alapján a világ felsőoktatási intézményeinek első 4 százalékába tartozik. Emellett méltatta a Győrben, Mosonmagyaróváron és Zalaegerszegen megvalósuló, innováció szempontjából is kiemelkedő beruházásokat is, amelyek az egyetemi polgárok és a partnerek visszajelzéseivel összeadódva szerinte egyértelműen jelzik, „előnyösen váltottuk be a szabadság adta lehetőségeket, és így léphetünk a fenntartható, modern egyetemi rendszer pályájára”. Az ünnepségen dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a struktúraváltásra utalva kiemelte, a tudatos építkezés ma is, csak úgy, mint a reformkorban, kiemelkedő eredményekhez vezet. „Tudatos építkezés tapasztalható Győrött, a Széchenyi István Egyetemen, amely az intézmény közösségét folyamatosan fejleszti, s teszi nemcsak az oktatók, a kutatók és a hallgatók, hanem Győr, a régió és nemzetünk közösségének is meghatározó, felelős intézményévé” – fejtette ki. Hangsúlyozta: az elmúlt években teljes mértékben megújult a felsőoktatás. „Mondhatjuk azt, hogy most az első fecskék nyarat csináltak. Ennek eredményeként a magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előreléptek, a hallgatók kétharmada már modellváltás utáni, versenyképes, rugalmasabb működésű intézményrendszerbe jár, miközben a felvettek nyolcvan százaléka tandíjmentesen tanulhat” – mondta. „Magyarországon a tanulás kifizetődő dolog, hiszen átlagosan nyolcvan százalékkal magasabb a bére a diplomásoknak, akik az okleveleik megszerzését követően szinte azonnal el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon” – hangoztatta a helyettes államtitkár, egyúttal gratulálva a most doktori fokozatot szerző végzősöknek, illetve a díjazottaknak. Mint mondta, a Széchenyi István Egyetem nemcsak az oktatásban, a kutatásban és az innováció terén nyújt kiemelkedő teljesítményt, hanem a Covid-járvány idején is erőn felül teljesített ösztöndíjával és önkéntes hallgatói áldozatos munkájával. Emellett pedig az elsők között segítette az ukrajnai háború elől menekülőket. Dr. Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke beszédében arra buzdította az egybegyűlt ünneplőket, hogy a kényelmes középszerűség helyett a felkészültséggel és tudással teljes minőség és műveltség legyen vezérelvük. A struktúraváltás történelmi léptékű lehetőségét hangsúlyozva kifejtette, hogy a modellváltás teret engedett a minőségnek és a felsőoktatásban most tapasztalható fokozatváltásnak is. „Örömünnep a mai, s egyben egy magasabb szintű felelősség kezdete is. Gondoljanak mindig arra, hogy mit tehetnek többet és jobban. Szárnyaljanak, s közben küzdjenek a középszerűség ellen” – fogalmazta meg jókívánságait. Ezt követően dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, a Széchenyi István Egyetem professzora lépett az emelvényre. Beszédében reagált a határainknál dúló háborúra. „Az a globális világrend, amelyet eddig megtapasztaltunk, jelentős változáson megy keresztül. Hogy ennek következtében milyen rendszer alakul ki, s ebben milyen lehet Magyarország mozgástere, arra a válaszokat leginkább az egyetemeken adhatnak, amelyek a tudás hordozói és megújítói, világítótoronyként mutathatnak utat” – mondta. Hozzátette, örömmel látja, hogy a Széchenyi-egyetem, amelyet immár tíz éve szolgál, rendületlenül, mi több mintaértékűen épül és fejlődik. Mára a legversenyképesebb egyetemek egyikének számít, köszönhetően vezetése elhivatott hozzáállásának, illetve a modellváltás adta szabadságnak. Elismerések a kiválóságoknak Az ünnepi szenátusi ülésen adták át a legmagasabb egyetemi kitüntetést, a Pro Universitate díjat, amely olyan egyetemi dolgozók, illetve egyetemet támogató polgárok, közéleti személyiségek munkájának elismerésére szolgál, akik kiemelkedő oktató, tudományos vagy egyéb tevékenységükkel, példamutató emberi magatartásukkal, a Széchenyi István Egyetem munkáját támogató tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak az intézmény céljainak megvalósításához, hírnevének, tekintélyének, megbecsültségének öregbítéséhez. (Fotógaléria: Májer Csaba József) Az elismerést dr. Szepesházi Róbert nyugalmazott egyetemi docens, az intézmény geotechnikai oktatásának megszervezésében játszott kiemelkedő szerepéért, míg Villányi Tibor gépészmérnök, a Győri Zsidó Hitközség elnöke az egykori győri zsinagóga mai oktatási, kulturális arculata kialakításában végzett tevékenységéért, az egyetemmel és annak Művészeti Karával kialakított sokoldalú együttműködéséért vehette át. A Széchenyi István Egyetem Szenátusa professor emeritus címet adományozott prof. dr. Kóczy T. László egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, az Egyetemi Doktori Tanács Elnökének, aki az országos Egyetemi Doktori Tanácsban is képviseli az intézményt. A Szenátus döntése alapján címzetes egyetemi docensi címet vehetett át Mészáros János, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. stratégiai és gazdasági vezérigazgató-helyettese, akivel a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar évek óta kiváló munkakapcsolatot ápol, s aki ötletgazdája és fő támogatója a kar Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyének is. Doktori címet viselhetnek Az ünnepségen Ph.D. doktorátusi oklevelet vehetett át az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolából dr. Kelemen Roland; a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolából Tóth Álmos Dávid, Nagy András Lajos, Ajtayné Károlyfi Kitti, Wizner Krisztián, Ősz Olivér és Kocsis Szürke Szabolcs; a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolából Ocskay Gyula Miklós, Csányiné Szemerédi Eszter, Vinkóczi Tamás, Laczkovits-Takács Tímea, Polster Csilla, Gajzágó Gergő Attila és Domokos Bernadett; a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolából Vona Viktória Margit, Albert Réka és Kéri-Schmidthoffer Ildikó. A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Habilitációs Bizottsága habilitált doktorrá avatta dr. Monostori Tamást, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai tanárát, a Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet vezetőjét.

Áder János köztársasági elnök 2022. február 1-vel egyetemi tanárnak nevezte ki dr. Szakály Zsoltot, a Széchenyi István Egyetem Sporttudományi Tanszékének vezetőjét. A professzor úgy látja, hogy az intézmény és Győr népszerű a hallgatók körében, a sporttudományi képzések pedig az országban a top háromban találhatók. „Harminchat éve dolgozom az oktatásban, amiből az első tizenkilenc évet a közoktatásban töltöttem, ahol a szakmunkásképzőtől a testnevelés tagozatos gimnáziumig minden szinten kipróbáltam magam. A felsőoktatásba 2006-ban kerültem, két évvel később pedig tudományos fokozatot szereztem. Azóta igyekszem megfelelni a doktorrá avatáskor tett esküm szellemének. Professzori kinevezésem egyrészt újabb motivációt jelent, másrészt plusz felelősséggel is jár. Önmagam felé magasabb követelményeket támasztok, és továbbra is folyamatosan segítem kollégáim és hallgatóim szakmai előmenetelét” – mondta kérdésünkre dr. Szakály Zsolt arról, hogy a professzori címig milyen út vezetett. A Sporttudományi Tanszék vezetője kiemelte, hogy az egyetemi tanári cím elérésében nagyon sokat köszönhet családjának, munkatársainak és a Széchenyi István Egyetemnek, amely minden segítséget megad a fejlődéshez. Az intézmény kiemelten kezeli a sportot, ami nemcsak az infrastrukturális fejlesztésekre, például a győri egyetemi sportpark kialakítására igaz, hanem a sporthoz kapcsolódó tudományterületek támogatására is. „Mindez azért fontos, mert az egészséges életmód és a stresszoldás egyik fontos eszköze a fizikai aktivitás, a mozgás. Az egyetem sportos szemléletével hozzájárul, hogy a hallgatók diplomájuk megszerzését követően is kiegyensúlyozott, boldog polgárok legyenek” – mondta dr. Szakály Zsolt. A professzor szerint a Széchenyi István Egyetem sporttudományi képzései az országban a top háromban találhatók a különböző mutatók szerint, rekreáció és életmód alapszakon pedig itt tanulnak a legtöbben. Úgy tapasztalják, hogy a fiatalok körében népszerű az intézmény és Győr, ráadásul ilyen képzések a Dunántúlon – Győrön kívül – csak Pécsett vannak. Terveik között szerepel a hallgatói létszám emelése, amit nagyban segíthet egy új alapszak, a sportszervezés elindítása. Ezzel a sportegyesületeknek, sportági szakszövetségeknek, önkormányzatoknak biztosítanának magasan képzett szakembereket. „Célunk az is, hogy még több tehetséges, sikeres élsportolót csábítsunk Győrbe tanulni, és segítsük őket, a »duális karrierjük« felépítésében, ami a sportpályafutásuk utáni karrierjük alapját jelentheti – fejtette ki dr. Szakály Zsolt. – Mentoráljuk, szükség szerint egyéni tanrenddel támogatjuk őket. Vonzó számukra, hogy az egyetemen kiemelt ösztöndíjban, sőt a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány révén külön sportolói ösztöndíjban is részesülhetnek, ami megkönnyíti felkészülésüket, tanulmányaikat.”

A Széchenyi István Egyetem új Tudományos és Innovációs parkot hoz létre a volt Győri Keksz- és Ostyagyár „kockaépületében”! Az alapkőletételen – az egyetem vezetése mellett – részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is. A park célja egy olyan egyetemi központú innovációs ökoszisztéma kialakítása, mely teret ad spinoff és startup vállalkozásoknak, kreatív ipari alkotótérrel rendelkezik, inkubációs feladatokat lát el, fontos eleme a felsőoktatási tehetséggondozásnak, ezáltal tökéletes áramlatot biztosít az ipar, a kutatás és a felsőoktatás között. Az épületben kapnak helyet a Digitális Fejlesztési Központ új irodája és helyiségei is, amely így még közelebb kerül a térségben folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységhez, valamint az ipari szereplőkhöz. A beruházás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból valósul meg. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A magyar sportrajongók büszkén emlékeznek rá, és nem felejtik 2004 nyarát, amikor Baumgartner Zsolt Indianapolisban megszerezte a Forma-1-es történelem első, s mindmáig egyetlen magyar pontját. Azt azonban kevesen tudják, hogy a pilóta a győri Széchenyi István Egyetemen kapott új lendületet jövője tovább építéséhez, miután kiszállt a Minardi csapat autójából. A száguldó cirkusz magyar sztárja egykori alma materébe látogatott, és érdeklődésünkre élete új fejezeteiről mesélt, amelyben családja mellett most az agrárium és a Michelin-csillagos szakácsok rendelései játszák a főszerepet. Meghökkentőnek hathat az olvasók számára, hogy Baumgartner Zsolt egyenesen a Pápai Hús vágóhidjáról érkezett meg interjúnk helyszínére, ám az egykori autóversenyző és családja már rutinos állattenyésztőnek és alapanyag-előállítónak számít, hét évvel ezelőtt is rangos díjakat zsebeltek be magnaglicatenyésztő vállalkozásuk elismeréseként. „Az olasz Gambero Rosso magazin Grandi Salumi 2013 versenyén a legjobb érlelt tarja kategóriában díjazták azt az olasz céget, amelynek évek óta ehhez a termékükhöz alapanyagot szállítunk, 2015-ben pedig kiérdemeltük a Magyar Konyha Termelői Díjat is. Sikerünk titka a minőségben és a gondosságban rejlik, amivel feladatainkhoz hozzáállunk. Sosem mulasztom el például minőségi szempontból ellenőrizni a vágást, hiszen szigorú feltételeknek kell megfelelnünk a nemzetközi piacon. Itt is ugyanúgy kell ügyelni a legapróbbnak tűnő részletekre is, mint egy Forma–1-es futamon” – vont azonnal párhuzamot a két dimenzió között a mára már vállalkozásaiban és családapaként kiteljesedő egykori pilóta, a Baumgartner-hálózat ügyvezetője. Ahogy tud, segít a háború elől menekülőkön Ennek a szemléletnek is köszönhető, hogy az általuk előállított alapanyagokat mára Michelin-csillagos éttermek szakácsai rendelik szerte a világban. Budapesti szállodájukban, az Anna Hotelben pedig a saját maguk által előállított, máshol nem forgalmazott marha- és sertéshúsból készült prémium alapanyagokból készült ételkülönlegességeket szolgálják fel vendégeiknek. „Az Ukrajnában dúló háború aggodalommal tölt el bennünket is, hiszen ez minden magyar és európai vállalkozást kedvezőtlenül érint, de a humanitárius károk és veszélyek miatt is félve nyitom meg a híroldalakat” – reflektált a jelen kihívásaira az ügyvezető, aki elmondása szerint, ahogy tud, segít a bajbajutottakon. Adományt küldött segélyszervezeten keresztül, és szállodájukban is szállást biztosítanak a menekülteknek. „Nehéz ezekben a hetekben sikereimről beszélni” – sóhajtotta. Lendületet kapott a győri egyetemen További kérdéseinkre azonban elmondta, jelenleg leginkább a belföldi és a nemzetközi cégekkel való kapcsolattartást tartja legfontosabb feladatának. „Jó érzés, hogy a pilótaként megszerzett nyelvtudást és kapcsolatteremtő képességet, illetve a Széchenyi István Egyetemen a projektmenedzsmentről tanultakat együtt kamatoztathatom ilyenkor. A kereskedelemben, ha a partnered anyanyelvén szólalsz meg, azonnal jobb pozícióban vagy. Szerencsére nekem nem jelent akadályt az olasz és a francia kommunikáció sem, így tartós és közvetlen kapcsolatokat tudok építeni. Munkám során lendületet és kapaszkodót ad az a szemlélet, amit a győri egyetemen sajátíthattam el” – fejtette ki. Hozzátette: mindig is tudta, sportolói karrierjét diplomával is ki kell egészítenie ahhoz, hogy az F1 világából kilépve is sikeres legyen. Szerinte tájékozottsággal és képzettséggel könnyebb megérteni és segíteni másokat, azonosulni és érvényesülni a különböző élethelyzetekben. „A műszaki tudományok terén kiemelkedő győri egyetem ideális helyszín volt felsőfokú tanulmányaimhoz, hiszen szerencsés elhelyezkedése miatt közel volt a bécsi, a budapesti és a pozsonyi reptér is, amelyeket akkoriban gyakran látogattam a versenyek okán. A korszerű járműipari fejlesztésekre fókuszáló környezet, az oktatásban is tetten érhető gyakorlati szemléletmód, és a sportolókat támogató, rugalmas háttér már az én időmben, a kétezres évek elején is jellemző volt az intézményre. Mára pedig látványos fejlődésen ment keresztül az egyetem, büszkén járok újra a falak között, hiszen látom, kézzelfogható eredményeket ért el, hatalmasat fejlődött az alma materem” – fűzte hozzá. Meghökkentő értékelés A pilótának sikerült még valamivel meglepnie: elmondása szerint autóversenyzőként ugyan mérföldkőnek tartja a pontszerző indianapolisi sikert a Minardi Forma–1-es csapatával, de a legbüszkébb mégis inkább 1999-es eredményeire, amelyek után már látható volt, hogy helye és lehetősége lesz a Forma–1-es startkockán. Abban az évben nyerte meg a németországi Formula Renault–2000-es bajnokságot, és az Európa-bajnokságon is a dobogón ünnepelhetett Gianmaria Bruni és Antonio Pizzonia mellett. „A siker értékét mutatja, hogy ugyanebben a sorozatban a következő évben például Felipe Massa állt ugyanezen a dobogón” – értékelte múltbéli teljesítményét a Széchenyi-egyetem alumnija. Baumgartner Zsolt még mindig részese a száguldó cirkusz világának, hiszen ő adhatja a gázt annak a kétüléses versenyautónak, amely körbefuvarozza a kiválasztott hírességeket a nagydíjhétvégék során. „Annak ellenére, hogy a mai napig a sebesség és az autók szerelmese vagyok, mára a legfontosabb számomra a családom és az ő sikereik, ezért valószínű, hogy hamarosan a kétülésestől is elköszönök” – árulta el.

A víz világnapja alkalmából rendeztek konferenciát a Széchenyi István Egyetemen. Az eseményen ismertették az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program jelentőségét, amelynek célja, hogy a Szigetköz–Csallóköz térség határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon. Átdták a Pro Aqua emlékérmet és a világnapra meghirdetett pályázatok díjait is. A víz világnapjáról minden év március 22-én emlékezünk meg 1993 óta. Az ENSZ a víz ünneplésével hívja fel a figyelmet arra a kétmilliárd emberre, aki jelenleg biztonságos ivóvízellátás nélkül él. Üzenete, hogy a tiszta víz és alapvető köztisztaság mindenki számára elérhető legyen 2030-ig. A világnap alkalmából rendeztek konferenciát a Széchenyi István Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szervezésében, a Magyar Hidrológia Társaság Győri Területi Szervezete, a Magyar Tudományos Akadémia VEAB Vízgazdálkodási Munkacsoportja és a Pannon-Víz Zrt. részvételével az egyetem győri kampuszán. A jelenlévőket dr. Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem docense, az Insula Magna program tudományos vezetője köszöntötte. Mint mondta, a konferencián résztvevők képet kaphatnak a Szigetközben jelenleg is zajló és tervezett vízgazdálkodási projektekről, fejlesztésekről, az Insula Magna programban megfogalmazott vízgazdálkodási javaslatok jelentőségéről. „Az Insula Magna Program egy széles körű együttműködés, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Szigetközt egységben kezelje, és pontos jövőképet, stratégiát vázoljon fel a térség számára” – emelte ki dr. Fekete Dávid, a Széchenyi István Egyetem docense, a program operatív vezetője. Hozzátette, a vízgazdálkodási projektben azért játszik fontos szerepet a Széchenyi István Egyetem, mert a fejlesztési javaslatok akkor szolgálják az egész térséget, ha azok társadalmi, gazdasági hatását is vizsgáljuk. Ennek érdekében az intézmény rengeteg térségi szereplőt keresett meg és vont be a munkába. „Fontos feladatunk, hogy olyan stratégiát és projektjavaslatokat fogalmazzunk meg közösen, amelynek köszönhetően a következő évtized Szigetköz fejlesztéséről is szól” – zárta a program operatív vezetője. „Felszín alatti vizek – tegyük láthatóvá a láthatatlant! Ez a 2022-es víz világnapja jelmondata. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy Magyarország ivóvízkészletének 95 százaléka felszín alatti vízből származik. Itt, a Szigetközben is fontos tudnunk ezt, hiszen nincs olyan beavatkozás, fejlesztés, amelynek ne lenne hatása a felszín alatti vizekre” – fogalmazott Sütheő László, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszak igazgatóhelyettese. A rendezvényen Dömötör Szilveszter, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztályának vezetője vehette át a Pro Aqua Emlékérem kitüntetést Baross Károlytól, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkárától. Ezt követően a konferencia szakmai programjának előadásaiban többek között az Öreg-Duna és a csatlakozó mellékágrendszerek rehabilitációját, a vízgazdálkodási és hidrodinamikai döntéstámogató modell tevékenységét, a szigetközi felszín alatti vizek állapotának változásait mutatták be a szakemberek. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Víz Világnapjára meghirdetett rajz- és versíró pályázatának, valamint az egyetem plakáttervezési pályázatának győztesei is ezen a konferencián vehették át díjaikat. A rajzpályázat általános iskolások kategóriája: 1. hely: Szabó-Tolnai Elizabet (Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, Győr) 2. hely: Chereches Vivien (Koppánymonostori Általános Iskola, Komárom) 3. hely: Galambos Luca Borka (Kőkúti Általános Iskola, Tata) Különdíj: Novoszádi Vince (Kőkúti Általános Iskola, Tata) A rajzpályázat sajátos nevelési igényű pályázóinak kategóriája: 1. hely: Szabó György Mátyás (Radó Tibor Általános Iskola és EGYMI, Győr) 2. hely: Sós István (Radó Tibor Általános Iskola és EGYMI, Győr) 3. hely: Bognár Martin (Radó Tibor Általános Iskola és EGYMI, Győr) Különdíj: Varga-Horváth Martin (Tóth Antal EGYMI, Sopron) A versíró pályázat végeredménye: 1. hely: Lakatos Balázs (Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium, Mosonmagyaróvár) 2. hely: Varga Lili (Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, Győr) 3. hely: Lakatos Csilla (Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium, Mosonmagyaróvár) A Széchenyi István Egyetem középiskolások és egyetemi hallgatók számára meghirdetett plakáttervezési pályázatának végeredménye: 1. hely: Ónodi Theodóra (Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest) 2. hely: Szoboszlai Eszter (Széchenyi István Egyetem, Győr) 3. hely: Őri Eszter (Eötvös Lóránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ, Szombathely)

Innovatív attrakcióval, egy digitális kültéri játszótérrel bővült a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ. A fejlesztés újabb minőségi szolgáltatást, kikapcsolódási lehetőséget nyújt a Széchenyi István Egyetem győri kampuszára érkező gyerekeknek, családoknak. Tizedik születésnapját ünnepelte a Széchenyi István Egyetem kampuszán, az intézménnyel szoros partnerségben működő Mobilis Interaktív Kiállítási Központ. A jubileumon a színes, sok érdeklődő vonzó programok mellett egy beruházás felavatására is sor került. Elkészült az az innovatív játszótér, amely a „Digitális élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása” című európai uniós projekt keretében valósult meg. A fejlesztést dr. Dőry Tibor, a Mobilis ügyvezetője, Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar docense, a Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóság főigazgatója, valamint Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője adta át. Az eseményen részt vett dr. Fekete Dávid egyetemi docens, a terület önkormányzati képviselője is. A Mobilis épületéből egy acélszerkezetű gyalogos hídon megközelíthető játszótér kialakítása során modern, funkcionális és környezetbarát, a környezettudatosságot népszerűsítő utcabútorokat és játékokat helyeztek ki, például ház formájú, fluoreszkáló és mozgásra világító padot, LED-világítással ellátott trambulint, beton ülőkockát levegőminőségjelzővel, vagy okospadot USB- és vezeték nélküli töltési lehetőséggel. A játszóeszközök speciális eséscsillapító burkolatot kaptak. A területen napelemes térvilágítótestek és újrahasznosított műanyagból készült hulladékgyűjtők vannak. A Széchenyi István Egyetem eddig is nagy figyelmet fordított a Mosoni-Duna-holtág melletti Aranypart II. fejlesztésére, ahol sportpark, valamint speciality kávézó épült az elmúlt időszakban. Az újabb korosztályok megszólítását lehetővé tevő játszótér ezen törekvések folytatását jelenti.

Elkészült a Széchenyi István Egyetem állam- és jogtudományi kari központjának energiahatékonysági felújítása. A beruházás révén nem csak komfortosabb és esztétikusabb lett az Áldozat utcai épület, de fenntartása is gazdaságosabbá vált. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy valamennyi épületét felújítsa a fenntarthatóság és a klímavédelem jegyében, társadalmi felelősségvállalását is szem előtt tartva. Az intézmény vezetése fontosnak tartja azt is, hogy az ingatlanok megjelenésükben is méltók legyenek ahhoz, hogy a minőségi oktatást és szolgáltatásokat nyújtó universitas az elmúlt években Magyarország egyik vezető tudásközpontjává vált, a világ egyetemeinek legjobb négy százalékába került. Prof. dr. Smuk Péter, Széchenyi-egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja az elkészült beruházás átadásán visszaemlékezett az Áldozat utcai épület történetére. Mint mondta, még fiatal tanársegéd volt, amikor a jogászképzés ide költözött. Hozzátette, azóta a kar folyamatosan gyarapodott, új szakkönyvtár létesült, új tantermeket alakítottak ki, és most ismét egy fontos fejlesztés készülhetett el. A dékán szavaiból kiderült, a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében megvalósult bruttó 476 millió forintos beruházás az épület teljes hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, belső terek megújítását, festését is magában foglalta. Az épület környezetének megújítása is folytatódik az egyetem saját forrásából, mintegy 63 millió forintból. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – idézte Tamási Áron szavait prof. dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. „Én mintegy tíz évvel ezelőtt csatlakoztam az egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékéhez, és azóta is otthon érzem magam Győrben. Ez többek között annak a hallgatói és oktatói közösségnek köszönhető, akik fontosnak tartják a Széchenyi-egyetemhez és annak jogi karához kötődő identitást” – fejtette ki a kormánybiztos. Hangsúlyozta, a változó világunkban az egyetemek nemcsak a tudás szentélyei, de olyan műhelyek, ahol ki kell találni, hogy merre menjen a világ, hogyan alakítsuk ki nemzetünk stratégiáját. „A győri egyetem óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, és most a jogi kar épülete is megújult. Mindez azért is fontos, mert a győri jogi kar országosan is versenyképes, az itt végzett szakemberek viszik tovább az intézmény jó hírnevét” – mondta prof. dr. Stumpf István. Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja szintén az intézmény dinamikus fejlődését és az egyetemi közösség jól látható erejét emelte ki. „A kar számára megadatott a lehetőség, hogy egy megújult környezetben folytassák a munkájukat. Ehhez megvannak a megfelelő oktatók, akik tovább tudják adni, és a hallgatók, akik be tudják fogadni a tudást” – említette. Hozzáfűzte, emellett fontos, hogy a célokat mindig aktualizálni kell a kor követelményeinek megfelelően, a társadalmi hasznosság érdekében. Végezetül kiemelte, hogy a tudásvágynak a folyamatos megújulási képességgel kell párosulnia. A győri jogászképzés 1995-ös újraalapításában számos oktató-kutató, vezető játszott meghatározó szerepet, így dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem, illetve jogelődje egykori főigazgatója, rektora, dr. Szalay Gyula, a kar volt dékánja, dr. Bihari Mihály, dr. Kukorelli István, dr. Révész T. Mihály, dr. Lamm Vanda, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Mezey Barna és dr. Pardavi László. Nekik a kar korábban A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Alapításáért elnevezésű elismerést ítélte oda. A díjat dr. Bihari Mihály a mostani ünnepségen vette át. „Életem egyik legnagyobb teljesítményének tartom a győri jogászképzés megteremtését. Sok ember segítségére volt szükség ahhoz, hogy egy kezdetben megvalósíthatatlannak tűnő küldetést teljesítsünk” – emlékezett vissza a kitüntetett, aki hozzátette, végül a tapasztalt professzorok és a fiatal szakemberek közül is a legjobbakat sikerült megnyerni az ügynek, így magas színvonalon indulhatott el a győri képzés. A felújításért a hallgatók nevében Biczi Dorottya a hallgatói önkormányzat kari elnöke mondott köszönetet. Mint mondta, a megújult falakat a fiatalok közösségi élettel, és a Széchenyi István Egyetemhez méltó munkával töltik meg.

A Széchenyi István Egyetem számára az oktatás, a kutatás és az innováció mellett rendkívül fontos a társadalmi felelősségvállalás is. Ennek jegyében szoros partnerkapcsolatban áll a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal, valamint segíti az Országos Mentőszolgálat munkáját is. A térségben élők az elmúlt hónapokban több mint 400 önkéntes hallgatóra számíthattak, akik összefogásuk révén nap mint nap bizonyítják, valódi bajtársaink. „Hálásak vagyunk, hogy a mintavételi pontokon és a Covid-callcenter működtetésében is együttműködhetünk a Széchenyi István Egyetemmel, illetve a hallgatókkal, akiknek nagy köszönettel tartozunk, mert a ránk nehezedő munkaterhelést érezhetően csökkentették. Igazán megérdemlik a jó szót minden nap, valódi bajtársainknak tartom őket” – vallja Fogarasi Zoltán, az Országos Mentőszolgálat Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének vezető mentőtisztje, jellemezve ezzel a győri egyetem és a mentőszolgálat összefogását. „Megbecsülnek minket. Egyértelműen pozitív az elmúlt másfél év mérlege” – summáz az önkénteseket koordináló Máté Eszter, az Egyetemi Szolgáltató Központ és Kollégium központvezetője is. „A mentőszolgálat tárt kapukkal, folyamatos felkészítéssel, magas szakértelemmel várta az önkénteseket, az egyetem vezetése, a hallgatói önkormányzat és a hallgatók pedig gyorsan reagáltak, amikor a pandémia miatt kialakult vészhelyzetben a mentőszolgálatnak segítségre volt szüksége. Gyorsan és könnyen sikerült hallgatókat toborozni. Egy-két nap alatt 150 önkéntes regisztrált a feladatra. Csak az elmúlt év végéig a mobil tesztelés során eddig az önkéntes csapatok több mint 70 ezer kilométert tettek meg, ami körülbelül 17 ezer mintavételt jelent” – fejtette ki érdeklődésünkre. Hozzátette: mára összetartó társaság alkotja az önkéntesek táborát, akik szívesen járnak ebbe a közegbe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egy hallgató, Mónus Gyula már főállásban dolgozik a mentőszolgálatnál. „Mindannyiunk nevében mondhatom, büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az önkéntes feladatok elvégzésével megkönnyíthetjük a térségben élők járvány elleni védekezését” – fogalmazott Máté Eszter. „Nekem is segítenem kell” „Tavaly, amikor a koronavírus-járvány borzasztó méretet öltött, úgy gondoltam, nekem is segítenem kell valahogyan, illetve szerettem volna élni azzal a lehetőséggel, hogy a lezárások ellenére az önkéntes munka révén a barátaimmal együtt lehessek. Az online oktatás mellett az önkéntességet lemondások nélkül tudtam vállalni” – indokolta meg, miért vette fel a munkát a mentőszolgálatnál Pék Márton. A közlekedésmérnöki szakos hallgató – szakszerű felkészítése után – a mobil mintavételi pontokon segítette kollégáit. Hozzátette: bajtársaitól sokat kapott az itt eltöltött idő alatt, hiszen a változatos és kihívást jelentő feladatokkal teli munka közben nagyon jó csapat jött össze, akikkel a mai napig jó barátságot ápol. Nagymértékű szervezőkészséget sajátított el, és a tudatos tervezés is a mindennapjai részévé vált. Amint azt kérdésünkre elmondta, még az is elképzelhető, hogy diplomája megszerzése után is folytatja az önkéntességet a mentők mellett. Hetekig heti hat napon dolgoztak A Széchenyi István Egyetem hallgatói a mentőszolgálat mellett a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház oltópontjain is helytállnak, ahol több különböző feladatkört is ellátnak a telefonos tájékoztatástól a számítógépes adatbevitelig. Áldozatos munkájukat a győri kórház vezetése 2021 nyarán Petz Aladár Kórházért díjjal ismerte el. „Az e területen dolgozó önkéntesek igénybevételére és elhivatottságára jellemző, hogy a legintenzívebb időszakban négy hétig, heti hat napban folyamatosan dolgoztak. A széchenyisek közül a rekorder önkéntes január 18. után 18 héten keresztül állta a sarat, épp csak néhány nap szünetet tartott – azt is jelentős részben a szervezők unszolására” – ismertette a beszédes tényeket Máté Eszter. Dr. Jávor László, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója megkeresésünkre kifejtette, a Széchenyi-egyetemmel kötött barátságuk és szövetségük tökéletes példája ez az együttműködés. „A leghálásabbak mi vagyunk az egyetemisták elhivatottságáért, hiszen bármikor kértük, fegyelmezett és szakszerű segítséget kaptunk. Emberi tartásukra jellemző, hogy lelkesedésük és rendíthetetlen rendelkezésre állásuk a járvány minden hullámában kitart” – fogalmazta meg köszönetét. Dr. Knausz Márta járványügyi és infekciókontroll igazgatóhelyettes pedig aláhúzta, a hallgatók hatalmas segítséget jelentettek az oltási kampányok megvalósítása során is. „Az önkéntesek minden nap rendelkezésünkre állnak a járvány első hulláma óta. Ügyesek és segítőkészek, az oltakozókkal empatikusak. Mára úgy tapasztaljuk, többen a kollégákkal egyenértékű munkát végeznek. Köszönjük nekik” – mondta. Folyamatosak a kihívások – várják az önkénteseket Bár a pandémia legnehezebb hónapjain talán túl vagyunk, önkéntesekre több területen is folyamatosan szükség van. Azok a hallgatók, akik szeretnének önkéntes feladatot vállalni, csatlakozási szándékukat a hallgatói önkormányzatnál jelezhetik. Jelenleg főként a humanitárius segítségnyújtás, illetve a menekültek fogadásával kapcsolatos feladatok teljesítésével összefüggésben várnak még önkénteseket a HÖK és a HÖOK koordinátorai – együttműködve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

A koronavírus-járvány és a Brexit jogi hatásait járta körül a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának két hallgatója, akik rangos elismerést kaptak a „Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” címmel meghirdetett, több mint negyedszázados múltra visszatekintő országgyűlési pályázaton. Egyiküket immár másodszor díjazták a versenyen, így ő az első a program történetében, aki duplázni tudott. Az ünnepségen első különdíjat vehetett át Mihály Laura Dominika, a Széchenyi István Egyetem ötödéves joghallgatója „Az Európai Unió válasza az új globális kihívásokra, avagy de lege ferenda javaslat a vis maior definíciós problémájára a Covid-19 tükrében” című pályamunkájával. „Arra kerestem a választ, hogy mi minősül vis maiornak a koronavírus-járvány vonatkozásában, mi az a rendkívüli helyzet, amely lehetővé teszi, hogy a szerződésszegést elkövető fél mentesüljön a jogkövetkezmények alól. Megvizsgáltam a különböző kimentési lehetőségeket arra az esetre, ha valaki a Covid miatt késedelembe esik, vagy nem megfelelően teljesít. Itt elég olyan hétköznapi dologra gondolni, mint akár egy koncert lemondása” – fejtette ki a díjazott. Hozzátette, ma még nem alakult ki egy egységes gyakorlat ezekre a helyzetekre, mindig valamilyen konkrét körülmény – például a határ lezárása – befolyásolta az ügy kimenetelét. A dolgozatában ezért a nagyobb jogbiztonság és a kiszámíthatóság érdekében a vis maior fogalmának pontos körülhatárolására tett javaslatot. Mihály Laura Dominika már tavaly is díjazásban részesült, a médiamegosztóplatform-szolgáltatásokon megjelenő terrorista tartalmak szabályozásának lehetőségével foglalkozó dolgozatával, így ő lett az első duplázója a több mint negyed évszázada zajló programnak. Mint vallja, az egyéni motiváció mellett fontos az a háttér, amelyet az egyetem és a győri jogi kar biztosít, valamint az a szakmai segítség, amelyet folyamatosan megkapnak tanáraiktól. A második különdíjat Horváth Barbara, a Széchenyi István Egyetem harmadéves joghallgatója nyerte „Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága és a Brexit hatásai az ország Európai Unióval való kapcsolatára és az állampolgárokra” címmel benyújtott dolgozatáért. „Azt vizsgáltam, hogy az Egyesült Királyság kiválásának milyen hatásai vannak saját magára és az unióra, illetve állampolgáraikra nézve. Ezek a kérdések már a Brexit bekövetkeztekor is komolyan foglalkoztattak” – fogalmazott Horváth Barbara, aki a pályázók közül egyedüliként vizsgálta az Egyesült Királyság unióból történő kilépését. A pályamű bemutatta a kilépési eljárást, annak jogi szabályozását és az EU–Egyesült Királyság között lezajlott tárgyalások menetét. A bírálók értékelése szerint a pályázat navigálja az olvasót a fekete lyukakat is magában foglaló Brexit-galaxisban. „Meggyőződésem, hogy a győri jogászképzés az egyik legjobb az országban. Nem is gondolkodtam, hogy mondjuk a fővárosba menjek Győr helyett, mert a Széchenyi István Egyetemen hallgatóorientált képzés zajlik, a jogi kar családias hangulata pedig közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé az oktatókkal. Ez a miliő nagyban hozzájárul sikereinkhez” – tette hozzá a harmadéves hallgató. „Mindkét fiatal jelentős munkát tett le az asztalra, amivel kivívta a zsűri elismerését. Büszkék lehetünk arra is, hogy bár viszonylag kis kar vagyunk, az öt díjazottból kettő a győri Széchenyi-egyetem jogászképzésének hallgatója” – válaszolta kérdésünkre dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár, az első különdíjban részesült hallgató konzulense. Kifejtette, Mihály Laura Dominika egy roppant nehéz kötelmi jogi témát vizsgált, amely ráadásul egy még feltáratlan terület, Horváth Barbara pedig a britek kilépését elemezve tett értékes megállapításokat, amelyek szintén sokak számára jelenthetnek hasznos iránymutatást. „Mint a kar korábbi dékánja is mondhatom, hogy oktatóink kiemelkedően fontosnak tartják a tehetséges hallgatók fokozott mentorálását. Büszkék vagyunk arra, hogy hallgatóink jelentős eredményeket érnek el a hazai és külföldi jogesetmegoldó megmérettetéseken is” – fejtette ki dr. Lévayé dr. Fazekas Judit. Hozzáfűzte, mindehhez nagyban hozzájárul a kar légköre, az oktatók és a hallgatók közvetlen kapcsolata. „A kar oktatói előzetes időpontegyeztetés nélkül is szívesen konzultálnak a hallgatókkal, ha ilyen kéréssel bekopogtatnak az irodai szobájukba, illetőleg egy-egy aktuális jogi probléma megvitatására akár az előadások után vagy a szünetekben is lehetőség nyílik” – említette a prodékán, aki kiemelte, a győri egyetemen nem csak a tehetséges hallgatókra, de az esetlegesen lemaradók felzárkóztatására is különös figyelmet fordítanak. Az Országgyűlés elnöke, az igazságügyi miniszter és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője által meghirdetett európai uniós témájú országgyűlési pályázat eredményhirdetését a parlament Delegációs termében tartották. A díjakat dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Zupkó Gábor, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője, dr. Ökrös Oszkár, Európai Uniós Ügyek Koordinációjáért Felelős helyettes államtitkár, dr. Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója és Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke adta át.

„Nem én választottam Győrt, Győr választott engem” – vallja Rebeca Mendoza, aki 2018-ban Mexikóból érkezett a Széchenyi István Egyetemre. Az immár diplomás szakemberrel – aki már Budapesten él és dolgozik – többek között a Stipendium Hungaricum ösztöndíj motiváló erejéről, a győri nemzetközi hallgatói közösségről és a két ország közötti kulturális különbségekről is beszélgettünk. 2018-at írunk, amikor egy mexikói lány úgy dönt, hogy a nagy víz túloldalán, Európában próbál szerencsét. Pár hónappal később, a sikeres felvételi eljárás után beiratkozik a Széchenyi István Egyetem ellátásilánc-menedzsment mesterszakára, és hamarosan a gólyahét forgatagában találja magát. Csak egy szempillantás, és máris 2020 nyaránál járunk, amikor a lány immár okleves közgazdászként veszi át diplomáját Győrben. Ismét ugrunk az időben, ezúttal a jelenbe. Rebeca Mendoza Budapesten él és dolgozik, a Schneider Electric vállalat fenntarthatósági tanácsadója. Róla és az általa bejárt útról rajzol portrét ez a cikk. „Nemzetközi gazdálkodás alapszakot végeztem, majd Mexikóvárosban dolgoztam három évig logisztikai területen. Szerettem volna még tanulni, a külföldi kaland is vonzott, így döntöttem el, hogy Európába jövök egyetemre” – kezdett bele története ismertetésébe a mexikói lány. „Be kell vallanom, Mexikóból nézve nem Magyarország ugrik be először, ha Európáról van szó. Inkább London vagy Párizs jut az ember eszébe. Én először Svédországba vagy Hollandiába akartam menni, de ott nem kaptam ösztöndíjat, Magyarországon viszont igen, ami fontos volt számomra. Azt hiszem, a Stipendium Hungaricum program a legjobbak közé tartozik, amit nem európai hallgatók megkaphatnak” – avatott be döntésének hátterébe. Rebeca érdeklődésünkre azt is elmondta, a Széchenyi István Egyetem kiválasztásakor sem habozott sokat. Ennek oka prózai: az országban akkor semelyik másik intézményben sem hirdettek meg ellátásilánc-menedzsment mesterszakot nemzetközi hallgatók számára, csak Győrben. „Eltökélt voltam. Vagy ez a szak vagy semmi. Így hát valójában nem én választottam Győrt, Győr választott engem” – jegyezte meg tréfásan. A fiatal hallgató belecsöppent széchenyis nemzetközi közösség életébe, amely a mai napig meghatározó számára. Nem csupán társakra lelt, a személyisége is rengeteget fejlődött a Győrben eltöltött két év során. A remek és változatos programok megadták a lehetőséget, hogy a világ minden tájáról érkező emberekkel találkozzon, így megismerhetett más kultúrákat, belepillanthatott különböző társadalmak működésébe. Mindez nem pusztán izgalmas, hanem kifejezetten hasznos is volt – amellett, hogy formálta a gondolkodását, a nemzetközi rutinját is gyarapította, melynek köszönhetően magabiztosan helyt tud állni bármilyen multinacionális vállalati környezetben. Elmondta, nagyon örült, hogy a Széchenyi-egyetemen a nemzetközi hallgatók előtt is nyitva áll a Magyarországon rangos Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencián való megmérettetés, amelyen 2018-ban kínai hallgatótársával, Fu Yingjievel egy csapatban első helyezést ért el Az önvezető autó helyzete és kilátásai című dolgozattal. „Nagyon hálás vagyok, hogy ennyi remek embert megismerhettem. Akár a kollégiumban, akár az esti partik során, akár különböző projektekben hozott össze velük a sors, mindannyiuknak köszönettel tartozom, mert hozzásegítettek ahhoz, hogy teljesebb ember legyek. Azt gondolom, a győri évek emiatt voltak különösen értékesek a számomra” – fogalmazott. A széchenyis tanulmányok során Rebeca tanulmányi kirándulásokon és Tudományos Diákköri Konferencián is részt vett. Utóbbin első helyezést ért el Fu Yingjievel egy csapatban. Rebecával természetesen szót ejtettünk hazája, Mexikó és választott új otthona, Magyarország közötti társadalmi és kulturális hasonlóságokról és különbségekről. A Széchenyi-egyetem alumnija portálunk kérésére mindkettőből említett párat. „Számomra a legfurcsább a tél volt, de nem a hideg, hanem a hosszú éjszaka. Délután négykor már sötét van” – nevette el magát, majd gasztronómiai kérdésekbe bonyolódott. „Az biztos, hogy mindkét ország esetében emblematikus a paprika szerepe” – vont párhuzamot a magyar csípős paprika és a chilipaprika kulturális jelentősége között. „A mexikói konyha tele van isteni ételekkel, ezért nehéz engem lenyűgözni, de a gulyás tényleg nagyon finom. A magyar borokat is szeretem. Ha viszont hiányoznak az otthoni ízek, szívesen főzök magamnak” – zárta rövidre. Rebeca úgy vélte, Magyarországon kiváló a közbiztonság. Leszögezte azt is, hazánk szerencsésnek mondhatja magát, hiszen tiszta természeti környezet jellemzi. Számára például meghökkentő volt, hogy a csapvizet meg lehet inni, mert nem lesz tőle semmi baja. „Magyarországon ez teljesen természetes, magától értetődő. A világ nagy részén azonban ez sajnos nem így van. Ez sokat elmond az itteni állam anyagi lehetőségeiről és arról is, milyen kiváló a technológiai színvonal az országban” – mutatott rá. Rebeca élménydús éveket tudhat maga mögött a széchenyis nemzetközi közösség részeként: az Üveges Bar mellett többek között a győri mexikói étteremben és a Balatonon is jártak. Mint az előzőekből is láthattuk, Rebeca számára fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság. A mesterképzésen írt diplomamunkája is a témához kapcsolódott, amiben Mexikóváros hulladékgazdálkodását elemezte az ellátási láncok tekintetében. A kezdetektől fogva érdekli ez a terület és úgy gondolja, a Széchenyi István Egyetemen tanultak hozzájárultak ahhoz, hogy fenntarthatósági tanácsadóvá válhasson a Schneider Electric vállalatánál. „Egy fenntarthatósági tanácsadó feladata, hogy segítsen a vállalatoknak, akik mérsékelni szeretnék a karbonlábnyomukat. Javaslatokat készítünk számukra, hogyan tudnák a folyamataikkal járó szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, amiknek meg kell felelniük” – ecsetelte, érezhető lelkesedéssel a hangjában. Úgy tűnik tehát, Rebeca hajója hosszú távra lehorgonyzott Magyarországon. „Jelenleg az a célom, hogy folytassam a karrierem a megkezdett pályán. Egyelőre boldog vagyok Magyarországon és az is lehet, hogy végül itt is fogok letelepedni” – zárta szavait.

A színvonalas magyar bajnokság mellett a Széchenyi István Egyetem nemzetközi közege, színes élete, színvonalas vendéglátóhelyei, valamint Budapest és Bécs közelsége is vonzó az egyetem campusán működő első osztályú női kosárlabdacsapat, az Uni Győr-Mély Út külföldi játékosainak. Jordin Canada, Beatrice Mompremier és Szabina Oroszova szívéhez Győr és Magyarország is közel került. A Széchenyi István Egyetemet erős nemzetközi közösség alkotja, amit mutat, hogy a hallgatók már 65 országból érkeztek a kilenc kar valamelyikére. Igaz ez a jellemzés az intézménnyel szoros kapcsolatban lévő, a mérkőzéseit a Győr Városi-Egyetemi Csarnokban játszó Uni Győr-Mély Út női kosárlabdacsapatra is. A magyar első osztályú bajnokságban szereplő, évről évre az Európa Kupa-indulást is kivívó gárdában meghatározó szerepet játszik az együttes három külföldi játékosa, akik közül kettő amerikai, egy pedig szlovákiai. Közülük talán a legismertebb Jordin Canada, aki a Seattle Storm együttesével két alkalommal nyerte meg az észak-amerikai profi kosárlabdaligát, a WNBA-t, többször volt az All Star-csapat tagja, emellett pedig az Air Jordan márka tíz női nagykövetének egyike. Legalább ennyire büszke arra, hogy együtt játszhatott a sportág legendájával, az ötszörös olimpiai bajnok Sue Birddel. „Először vagyok Magyarországon, és eddig pozitív tapasztalatokat szereztem. Győr tetszik, nagyszerű város, szeretek az utcáin sétálni. Mivel Los Angeles-i vagyok, itt ilyentájt kicsit hidegebb van, mint amihez hozzászoktam, de nincs ezzel gondom. Az emberek nagyon kedvesek, megszólítanak, beszélgetnek velem. Ez az egyik legjobb tengerentúli élményem” – mondta a győri csapatban idén januárban bemutatkozó 27 éves, JC becenévre hallgató irányító, aki korábban a lengyel Wisla Krakow és a török Hatay együttesében játszott Európában. A második idényét tölti Győrben honfitársa, Beatrice Mompremier, aki az USA egy másik napsütötte államából, Floridából érkezett ide. Az eltelt másfél évben neki több ideje volt megismerni az országot, és élt is lehetőséggel. „Győrnek számos előnye van: az egyik legnagyobb város Magyarországon, egyetemén sokan tanulnak, barátságosak az itt élők, sok barátra leltem itt. Jó benne az is, hogy viszonylag közel található hozzá Budapest, ahol különösen a híres termálfürdőket és a Várat szeretem” – sorolta. Ugyancsak örül, hogy Győrben játszhat a szlovák válogatott center, Szabina Oroszova. Ő 2021 nyara óta erősíti az Uni Győr-Mély Út csapatát. „Nagyon jól érzem magam itt. Magyarország mindig is közel állt hozzám, és mivel a magyar nyelvet is beszélem, már úgy érzem, mintha otthon lennék. Győrben külön tetszik, hogy mennyire sportosak és támogatók az emberek. Ha van egy kis szabadidőm, szívesen betérek valamelyik kitűnő kávézóba, vagy a kutyusommal sétálok a Mosoni-Duna partján vagy a folyó töltésén” – mondta a játékos. Fűzy András, a klub elnöke szerint mindig is könnyű volt külföldi játékosokat a csapathoz csábítani: a magyar női kosárlabda-bajnokság az egyik legerősebb Európában, az ország pedig befogadó. „Az utóbbi jelző különösen igaz Győrre, amely egyetemi város. Klubunk ráadásul az egyetem campusán működik, ahol a játékosok rengeteg fiatallal, köztük sok nemzetközi hallgatóval találkozhatnak. Ennek köszönhetően színesebb az itteni élet, jobb a lakosok angolnyelv-tudása, színvonalasak a vendéglátóhelyek” – részletezte Fűzy András. A vezető azt is elárulta, hogy miután Győr mind Budapesttől, mind Bécstől mindössze egy-másfél órás útra található, idegenlégiósaik számára a meccsek között kiemelt programnak számít a történelmi műemlékekben gazdag magyar és osztrák főváros felkeresése.

A világkiállítás magyar pavilonjában megrendezett Puskás-napon a sportinnovációban érdekelt technológiai cégek mellett három hazai egyetem mutathatta be a sporttal kapcsolatos tevékenységeit. A Széchenyi István Egyetem a sport és a műszaki innovációk összekapcsolódását szemléltette az eseményen. Az előadás több potenciális partner érdeklődését is felkeltette, amelynek köszönhetően új, nemzetközi együttműködések körvonalazódnak a győri felsőoktatási intézmény részvételével. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével a világkiállítás magyar pavilonjában megrendezett Puskás-nap keretében a Testnevelési Egyetem és a Debreceni Egyetem mellett a győri Széchenyi István Egyetem mutathatta be a sporttal kapcsolatos innovatív tevékenységét. „A győri egyetem magas színvonalú műszaki képzésére és kutatásaira hagyatkozva előadásomban a sport és a műszaki innovációk összefüggéseiről, valamint mindezek felsőoktatásban való hasznosulásáról beszéltem. A legkézenfekvőbb példa erre a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Formula Student-versenysorozat, amelyben a csapatok a maguk által megépített versenyautókkal vesznek részt. A hallgatók gyakorlatban csiszolhatják a tanultakat, éles helyzetben fejleszthetik mérnöki tudásukat” – mondta el kérdésünkre Kolossváry Tamás, a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjának központvezetője, aki hallgatóként maga is a Formula Student résztvevője, a versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team egyik alapító tagja volt. Kiemelte, a Széchenyi-egyetem nemcsak hallgatói csapattal vesz részt az oktatási célú versenysorozatban, de hozzá kapcsolódóan jelentős eseményeket is szervez. Ilyen a Formula Student Symposium, amelyen olyan világhírű szakemberek tartottak már előadást, mint Luca Marmorini, a Ferrari Forma 1-es csapatának egykori motorfejlesztési vezetője, vagy Ulrich Baretzky, az Audi Sports motortechnológiai részlegének vezetője. „Egyetemünk sportegyesülete az egyre nagyobb teret hódító e-sportban is otthon van, a Formula Student online versenyében is érdekelt a SZESE e-sport-szakosztálya” – tette hozzá Kolossváry Tamás, aki egy másik hallgatói versenycsapatra, a SZEnergy Teamre is felhívta a figyelmet, amely elektromos járművek fejlesztésével és építésével foglalkozik, és évről évre jelentős eredményeket ér el a Shell Eco-marathon energiahatékonysági versenyen. A központvezető előadásában kitért a Széchenyi-egyetem egyéb tevékenységeire is, amelyekkel az elhivatott hallgatókat támogatják. Ezek között említette a számos vállalati partnerrel közösen működtetett duális képzést, a versenyszakmérnök szakirányú képzést, vagy éppen az intézmény inkubációs programját, amellyel a fiatalok startuptevékenységét támogatják. „A jövőben jártunk” – foglalta össze tömören a világkiállításon tapasztaltakat dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának vezetője. „A Széchenyi-egyetem kutatásainak egyik központi mozgatója a fenntarthatóság szolgálata, ezért a Dubaiban látottak rendkívül inspiratív módon hatottak ránk, hiszen a világkiállításon is kiemelt figyelmet kap a fenntartható fejlődés” – hangsúlyozta a szakember, aki úgy látja, a győri prezentációnak nagy sikere és számos hozadéka volt. Kiemelte, több kapcsolatépítő megbeszélést is folytattak, amelyeknek köszönhetően új partnerségek körvonalazódnak. „Az egyik ilyen együttműködés keretében – a tervek szerint – a széchenyis hallgatók kaphatnak lehetőséget projektjeik bemutatására a dubai Design District októberi Design Week eseményén, de csereprogramokról, sőt gyakornoki lehetőségekről is egyeztetünk. Emellett Vincze Ottó miniszteri megbízottal is megbeszélések kezdődtek a hazai sportinnovációkat megvalósító cégek és egyetemünk együttműködési lehetőségeiről” – árulta el dr. Dőry Tibor. Kolossváry Tamás hozzáfűzte, a világkiállítás magyar pavilonjában találkoztak a SEYU képviselőivel, akikkel szintén kibontakozóban van egy közös projekt. A SEYU a világ egyik legismertebb magyar sporttechnológiai startupja, amely a pandémia alatt teremtette meg a sporteseményeken való virtuális részvétel és szurkolás lehetőségét. „A teqball szintén egy olyan magyar találmány, amely meghódította a világot. Velük is felvettük a kapcsolatot a jövőbeni partnerség érdekében” – sorolta a szakember, aki kiemelte, bár a találkozások apropója a sport volt, a kialakuló együttműködések számos területet felölelnek a műszaki tudományoktól a sporttudományi területeken át a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán működő Design Tanszék képzéséig.