Partnerségi megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem kancellárja, dr. Kovács Zsolt és Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az együttműködés keretében az Egyetemi Könyvtár és Levéltár épületében Kézai Simon Program Pont nyílt, ahol a Széchenyi István Egyetem munkatársai segítségét igénybe véve bárki megőrizheti analóg technikával készült fényképeit és az azokhoz fűződő információit a kezai.hu oldalon. A Kézai Simon Program 2020 decemberében azzal a céllal indult, hogy a magyar családok emlékeiből, a szétszórt dokumentumokból, elfeledett fényképekből történelmi jelentőségű fotótárat hozzon létre. A program elsődleges célkitűzése, hogy a felbecsülhetetlen értékű papír alapú és analóg technikával megörökített fényképeket és a hozzájuk kapcsolódó információkat megőrizze a jövő nemzedékei számára. Ez közös, nemzeti kulturális érdekünk, hiszen segítségükkel átfogóbb képet kaphatunk hazánk 20. századi történelemről, életről, eseményekről. A Széchenyi István Egyetem kancellárja, dr. Kovács Zsolt és Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője együttműködési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy az egyetem könyvtárában mindenki számára könnyen hozzáférhető Kézai Simon Program Pont működhessen. A helyszín ünnepélyes megnyitása után dr. Kovács Zsolt hangsúlyozta: „A Széchenyi István Egyetem az innováció szolgálatában áll, ennek szellemében végzi szerteágazó tevékenységét, amelynek jelentős részét képezi az intézményben felhalmozott tudás és az itt elérhető szolgáltatások megosztása a térség gazdaságának és társadalmának gazdagítása érdekében”. „Örömmel mondhatom, hogy intézményünk – felismerve az értékőrző digitalizáció fontosságát – csatlakozott az országban elsőként a Kézai Simon Program Ponthoz. A kezdeményezés hiánypótló, hiszen a győri egyetemen végzettek is rendszeresen keresnek fel bennünket azzal, hogy tároljuk, digitalizáljuk és tegyük elérhetővé közösségeik számára analóg fényképeiket, dokumentumaikat. A most megnyíló, mindenki számára nyitott szolgáltatással már ez is elérhetővé válik, s az Egyetemi Könyvtár és Levéltár portfóliója még színesebb lehet” – mutatott rá a kancellár. Jobbágy László kiemelte, hogy a családok mikrotörténetei a magyar kultúrkincs szerves részét képezik, ezért fontos, hogy a közgyűjteményeken túl a magánemberek számára is lehetőség nyíljon a fotóarchívumok közösségi digitalizálására. „A Széchenyi István Egyetem könyvtárában átadott Kézai Simon Program Ponton azok számára is elérhető a szolgáltatás, akiknek otthon nincs internet- vagy eszközhozzáférésük, esetleg személyes segítséget igényelnek. Arra számítunk, hogy a szolgáltatás eredményeként egy olyan átfogó archívum születik majd, amely kellő hozzáadott értékkel és információtartalommal bír.” Tóth Csilla, az egyetemi könyvtár igazgatója kiemelte: Kézai Simon Program Pont partnerként tovább bővülhetnek a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár- és Levéltár digitalizációs szolgáltatásai, amelyeket a felhasználók visszajelzéseit figyelembe véve, a megváltozott információs igényeket kiszolgálva folyamatosan fejlesztenek. Fotógaléria: Májer Csaba József A 2021. október 21-én megnyílt Kézai Simon Program Ponton azok is feltölthetik családi vagy közösségi emlékeiket, akik nem rendelkeznek otthon internet hozzáféréssel, szkennerrel vagy digitális eszközökkel. Számukra az egyetem munkatársai személyesen segítenek a régi fotók feltöltésében, digitális albumokba rendezésében, illetve a kezai.hu weboldal használatában a könyvtár épületében. A program kínálta lehetőségek révén a családok, az egyetemi közösségek egymást meghívva közösen szerkeszthetik albumjaikat és élhetik újra emlékeiket. A program keretében fejlesztett, Android és iOS- rendszerre egyaránt ingyenesen letölthető mobilapplikáció segítségével bárki feltöltheti saját képeit a Kézai Simon Program weboldalára, azon belül pedig saját albumaiba. További információ a program honlapján olvasható: https://www.kezai.hu

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának könyvtára adott helyet dr. Tóth-Nagy Csaba, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar egyetemi docense „Ló – Az Embersuttogó, Coach és mentor a vezetőfejlesztésben” című könyve bemutatójának. Az eseményre a szerző egy lovas társával együtt stílusosan lóháton érkezett a kar udvarára, ahol az egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola 4. A és B osztályos diákjai már izgatottan várták. A gyerekek hamar összebarátkoztak a két jámbor állattal: simogatták, etették őket, majd felülhettek a hátukra is. A bemutatón dr. Tóth-Nagy Csabával Pálfalvi-Pottyondi Nóra beszélgetett. Megtudhattuk, honnan indult a lovak iránti szenvedélyes szeretete, hogyan került hozzá az első lova, Szépia, aki jelenleg is a vezérkanca a győrszentivánon lévő, kilenc lóból álló ménesben. Az eleinte hobbiként tartott lovak gondozása mellett Tóth-Nagy Csaba a Széchenyi Egyetem oktatójaként már akkor is vezetői feladatokat látott el, projekteket vezetett, és részt vett az egyetem által szervezett vezetőképző tréningeken. Ezek egyikén jött a felismerés: a tréner olyan viselkedési formákat próbált tudatosan elsajátíttatni a leendő vezetőkkel, amelyek a lovaknál a ménesben öntudattalanul működnek. A felismerést és több, köztük egy neves németországi lovas vezetőképző tréning elvégzését követően alakította ki Tóth-Nagy Csaba a saját lovas tréningjét, amelyből kaptunk egy kis ízelítőt is a könyvbemutatón: önként jelentkezők a tréning egyik feladatát kipróbálhatták a gyakorlatban.

Tisztán kőolajszármazék-alapú erőforrások mellett növények felhasználásával részben helyettesíthetők a műanyagok, ami nagyban hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. Ezt a területet kutatja dr. Lendvai László, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját. A Magyar Tudományos Akadémia 1998 óta ítéli oda a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat azoknak a fiatal, 45 év alatti kutatóknak, akik tudományos fokozattal rendelkeznek. A bírálatot végző kuratórium elsősorban a pályázók eddigi eredményeit és a következő időszakra vonatkozó kutatási tervét veszi figyelembe. Az idei döntés alapján dr. Lendvai László, a Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének munkatársa is elnyerte a rangos elismerést. Az adjunktus érdeklődésének középpontjában a fenntarthatóság áll, összhangban azzal, hogy a győri egyetem nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés komplex kutatására és oktatására, beruházásai esetében pedig szintén a fenntarthatóságot helyezi fókuszba. „Széles körben vizsgált, de még ma is sok kihívást jelentő terület, hogy miként lehet a műanyagok gyártásakor a kőolajszármazékokat részben valamilyen ipari vagy más területen keletkező melléktermékkel kiváltani. Ezáltal csökkenthetjük az ökológiai lábnyomot, továbbá tulajdonságmódosítást – például nagyobb merevséget, szilárdságot – érhetünk el. A járműiparban már számos, igénybevételnek kevésbé kitett alkatrész készül ilyen műanyagból – fejtette ki dr. Lendvai László. – A körforgásos gazdaság szempontjait figyelembe véve azt kutatom, mi történik akkor, ha a műanyagot olyan mezőgazdasági, vagy erdőipari melléktermékekkel – búza-, árpa- és repceszalma, illetve faipari származékok őrléséből keletkező porral – töltjük meg, amiket egyébként elégetnének, ezáltal is szennyezve a környezetet. Azért ezeket az anyagokat választottam, mert helyben nagy mennyiségben termelődnek, ami nagy előnyt jelenthet akkor, ha kutatásom piacképes eredményeket hoz.” Az adjunktus hozzáfűzte: pályázatában arra vállalkozott, hogy e porok társításával 3D nyomtatásra alkalmas műanyagokat hoz létre, és vizsgálja, mit kell tenni azért, hogy feldolgozásuk során azok kevésbé legyenek érzékenyek az egyes környezeti paraméterekre. Az egyik legfontosabb ilyen külső tényező a nedvesség, mivel ezek a műanyagok a növényi adalékok révén fokozottan hajlamossá válhatnak a levegő páratartalmának felvételére, ami a feldolgozást megelőző szárítás nélkül jelentősen ronthatja mechanikai tulajdonságaikat. Dr. Lendvai László hangsúlyozta: köszönettel tartozik prof. dr. Zsoldos Ibolyának, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék vezetőjének, akinek szakmai és személyes támogatása nagy segítséget jelentett számára az elmúlt évek során. Az elért eredményhez nagyban hozzájárult a Széchenyi István Egyetem is, amely az infrastruktúrafejlesztéseknek köszönhetően nemzetközi színvonalú, a tudományos kutatások elvégzéséhez megfelelő laboratóriumi hátteret épített ki. Az adjunktus fontosnak tartotta kiemelni a néhai prof. dr. Karger-Kocsis Józsefet is, aki doktori témavezetőjeként kiváló alapokat adott kutatói pályájához.

Emlékdiploma-átadó ünnepséget rendeztek a Széchenyi István Egyetemen, ahol az 1961-ben és az 1971-ben végzett zenetanárokat köszöntötték az arany és gyémántoklevelekkel. Az eseményen felidézték a győri felsőfokú zenei oktatás fejlődését, amelynek köszönhetően ma már a Művészeti Kar keretein belül zajlik a képzés. Dr. Hontvári Csaba, a Művészeti Kar dékánja köszöntőjében visszatekintett arra az útra, amelyet a győri felsőfokú zenei oktatás bejárt a szakiskolaitól indulva az egyetemi képzésig. Emlékeztetett rá, 2017-ben kari rangra emelkedett, és az ország egyik legjelentősebb művészeti intézményévé vált a győri. A dékán utalt rá, a fejlődés napjainkban is tart, hiszen idén szeptembertől a karon nemcsak zeneművészetet, de a Design Tanszék keretein belül építőművészetet, formatervezést és tervezőgrafikát is oktatnak. Szintén szeptemberben indult a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett képzése, győri oktatók részvételével. Galéria az átadón készült fotókból. (Fotók: Májer Csaba József) Mint mondta, olykor fontos megállni, és megünnepelni azokat, akik részesei voltak ennek a jelentős útnak. „Az emlékdiplomák átadásával tiszteletünket, megbecsülésünket és köszönetünket fejezzük ki azért a több évtizedes munkáért, amit önök a közösségünkért és a magyar zeneművészetért tettek akkor, amikor számos tehetséget és zeneszerető embert neveltek hazánknak” – fogalmazott. A szónok az emlékdiplomát átvevő zenetanároknak azt kívánta, hogy a saját környezetükben még sokáig közvetítsék kultúránkat és a művészet szeretetét. Az ünnepségen a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara jogelőd intézményeiben 1961- ben végzett zenetanárok vehették át gyémánt-, az 1971-ben végzettek pedig aranydiplomájukat. Az emlékdiplomák átadását László Zsombor Márk és Lázók Richárd játéka tette még emlékezetesebbé az Egyetemi Hangversenyterem különleges miliőjében. Gyémántdiplomát kaptak: Bánki Péter Ferenc Éva Nemes László Princzinger László Ruday Éva Somfai Rózsa Szász Ferencné Juhász Mária Szili Mihály Pál Wasztl János Aranydiplomát kaptak: Beyer István Magyar András Pákozdi Anna Aranka Pápai János Viktorné Rózsa Ildikó Rohrné Szűcs Éva Steszli Tibor Szüts Tiborné Tar Viktória Tibell Katalin (Németh Katalin) Vass Péterné Magyar Mária

A Széchenyi István Egyetem doktorandusza és kollégái a Digitális Fejlesztési Központ közreműködésével felmérést készítettek a magyar vállalatok körében. Ennek részeként több ezer felkérést küldtünk ki a kérdőív kitöltésére, amelyben három kérdés az 5G-hez való viszonyukra, terveikre kérdezett rá. A válaszokból kiderül, hogy minél nagyobb méretű a vállalat, minél nagyobb tőkével rendelkezik, annál nyitottabb a technológia alkalmazására. Különösen fontos tehát a kkv-k érzékenyítése és felkészítése a technológiára, hogy ne maradjanak le a versenyben a nagyvállalatokkal szemben. Az eredményekből tudományos publikáció is készül. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Még színvonalasabb képzések – többek között ezt tűzte zászlajára dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem új oktatási rektorhelyettese, aki éppúgy fontosnak tartja a hallgatói lemorzsolódás csökkentését, mint új oktatási módszerek bevezetését vagy a 2017-es tantervreform hatásainak az elemzését. Dr. Zseni Anikó 2000 ősze óta a Széchenyi István Egyetem jogelődjének munkatársa, első óráját pedig éppen két évtizede, 2001 szeptemberében tartotta meg a hallgatóknak. Azóta végigjárta a ranglétrát. Két évvel később doktorált, nem is akárhogyan: azon kevesek egyike, akik megkapták a Köztársasági Aranygyűrűt, amit azok vehetnek át, akiknek általános iskolás ötödikes koruktól kezdve az egyetemi diploma megszerzésén át a doktori fokozatszerzésig csak ötöseik voltak a bizonyítványukban és az indexükben. Emellett doktori fokozata is speciális kategóriába tartozik, Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae minősítés járt érte. Ezt követően 2007-ben egyetemi docens lett, 2015-ben habilitált, 2017-től pedig az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar oktatási dékánhelyetteseként is tevékenykedett. Emellett a kezdetektől a Környezetmérnöki Tanszéken oktat: vízvédelmet, környezetmérnöki alapokat, környezeti adatbázisokkal kapcsolatos tudnivalókat, sokáig általános környezetvédelmet is. Most szeptember 1-jétől új feladattal bízták meg: az egyetem oktatási rektorhelyetteseként segíti, hogy az intézmény még színvonalasabb képzéseket nyújtson a hallgatóknak. „Életutamból látszik, hogy a szorgalom, a tudásvágy, a mind jobbat akarás vezetett végig eddigi pályámon. Ez a habitusom játszhatott szerepet abban is, hogy felkértek erre a tisztségre” – mondta dr. Zseni Anikó. Hangsúlyozta: vezetőtársaival, a karokkal és a munkatársakkal együttműködve azért fog dolgozni, hogy az intézmény még előbbre lépjen oktatási szempontból. „Mindig az oktatás és az oktatásszervezés volt szakmai tevékenységem középpontjában, s ezeken a területeken egy jó vezetői csapat tagjaként szívesen szolgálom az egész egyetemi közösséget. Inspirál, hogy a hallgatóközpontú, rugalmas és innovatív képzés egyetemünk hosszú távú, 2030-ig szóló stratégiájának egyik pillére, amelynek része az oktatásminőség fejlesztése, a piaci igények figyelembe vétele és új oktatási módszertanok bevezetése is. Büszke vagyok rá, hogy a Széchenyi István Egyetem mára Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé vált, a következő években pedig újabb jelentős fejlesztések valósulnak meg. Nagy kihívást és motivációt jelent, hogy ebbe a folyamatba rektorhelyettesként még szorosabban kapcsolódhatok be” – hangsúlyozta dr. Zseni Anikó.

„A Széchenyi István Egyetem minőségi fejlődését igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is” – nyilatkozta dr. Czinege Imre, az intézmény első, 2002–2005 közötti rektora. A professor emeritust abból az alkalomból kérdeztük, hogy nemrégiben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata állami kitüntetést vehette át felsőoktatási vezetői és oktatói pályája, kiemelkedő ipari, technológiai kutatási eredményei, valamint a Széchenyi István Egyetem akkreditációja érdekében végzett munkája elismeréseként, a Széchenyi István Egyetem Akadémiai Napján pedig tiszteletbeli doktori címben részesült. – Nem egészen három hónap múlva ünnepeljük a Széchenyi István Egyetem egyetemmé válásának huszadik évfordulóját. Mi a legemlékezetesebb az ön számára a folyamat mérföldkövei közül? – Az egyetemmé válásnak négy szakasza volt, az építkezés fázisa 1990-től 2000-ig, az akkreditációs dokumentumok készítése 2000. szeptembertől 2001. márciusig, az akkreditációs fázis zárása 2001. július elején, majd a kormányzati és parlamenti jóváhagyás 2001 decemberében. Én az utolsó három fázis munkálataimban vettem részt, ezeket a folyamatokat irányítottam és segítettem. Mindegyik szakasznak voltak érdekességei. Az akkreditációs dokumentumok kidolgozása közben ismertem meg közvetlenül a kollegáimat, és a közös munka hozott össze bennünket. Ennek később rektorként is nagy hasznát vettem. Az akkreditációs folyamatban a látogatóbizottság elnöke, Michelberger Pál professzor úr és tagjai nagyon konstruktívak voltak, velük együtt sikerült kialakítani az induló egyetemi struktúránkat. Ennek legizgalmasabb, záró fejezete az volt, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság utolsó nyári ülésén hogyan tudja elfogadni a dokumentumot, ugyanis a hagyományos időpontban, 2001. június 28-án a téma előadója éppen egy tudományos konferencián volt. Sikerült elérnem, hogy ezt az ülést a hétéves hagyománytól eltérően egy héttel elhalasztották, s akkor született meg a döntés. Ha a bizottság nem ilyen rugalmas, akkor csak szeptember végén kerülhetett volna sor ügyünk tárgyalására, s így valószínűleg nem válhattunk volna egyetemmé 2002. januártól. A parlamenti munkába a világtörténelem is beleszólt. A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletek miatt az Országgyűlés napirendje felborult, ezért került a felsőoktatási törvény módosítása csak decemberben napirendre. Végül aztán a zárószavazás nagy sikert hozott az emlékezetes 97,2 százalékos támogató döntéssel. Volt tehát munka és izgalom bőven, nehéz ebből egy mozzanatot kiemelni. – Önt érte az a megtiszteltetés, hogy a győri egyetem első rektora legyen. Mire a legbüszkébb ebből az időszakból? – A legfelemelőbb pillanatokat az egyetemavató ünnepség jelentette azt hiszem, mindenki számára. Nagyon örülök ma is, hogy az összes egyetemi rektor elfogadta a meghívásunkat, és ünnepélyesen fogadtak a soraikba. Ilyen esemény a magyar felsőoktatásban csak egy volt, hogy egy főiskolából szerves fejlődéssel és szabályos akkreditációval lett egyetem. Személyesen a megindított egyetemfejlesztésre vagyok legbüszkébb, amely még az Intézményi Fejlesztési Terv megvalósításával kezdődött. Ennek keretében bővült közel kétszeresére a kollégiumi kapacitás, és modernizálódott az egyetemi informatikai hálózat. Ekkor készültek el a tanulmányiépület-bővítés és az új könyvtár tervei és építési engedélye is. A megvalósítás a finanszírozási rendszer változása miatt ugyan kicsit késett, de végül megkaptuk a támogatást, és elkészültek a beruházások. Hasonlóan nagyon örültem, hogy az Áldozat utcai épületet sikerült megvenni, így kapott méltó helyet a jogászképzés. – Miben hozta a legnagyobb változást az egyetemmé válás? – Nem is annyira az egyetemi rang, hanem a rang elnyerése érdekében végzett fejlesztések hozták a változást. Öt egyetemi szakkal indultunk, ezeket nagyon gyorsan követte a doktori iskolák megalapítása és új egyetemi szakok létesítése. Az akkor szerzett lendület viszi ma is tovább az intézményt, amelyet az új karok csatlakozása tovább színesített. Ezért inkább nem ugrásszerű változásról, hanem szerves fejlődésről beszélhetünk, amely az egyetemmé válással kezdődött. – Hogyan látja az egyetem elmúlt két évtizedes fejlődését, jelenlegi pozícióját? – Az egyetem fejlődése töretlen volt. Az első új épületeket újabbak követték, így ma egy igazán modern kampusszal büszkélkedhetünk. A minőségi fejlődést igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is. Valamikor a rektori működésem kezdetén valaki megkérdezte tőlem, hogy mikor leszünk igazán egyetem. Erre azt feleltem, hogy ha majd az első nálunk végzett fiatal elnyeri a professzori címet – mára ez valósággá vált. Így váltunk országosan elismert, rangos intézménnyé, emellett az is dicséretes, hogy már a nemzetközi egyetemi rangsorokban is szerepel az egyetem neve. – Kutatási területe a műszaki tudományokhoz kapcsolódik. Ezen a téren mennyi lépett előre az egyetem? – A Széchenyi István Főiskola színvonalas mérnökképző intézményként indult, és ez adja ma is az egyetem egyik fő profilját. A 2000-es évek elejére ugyanakkor a laboratóriumok műszaki berendezései többségükben elavultak voltak, még a hetvenes évek technikáját képviselték. Hasonlóan korszerűtlen volt a számítástechnikai háttér is. Ezért az első egyetemi években fő feladatnak az eszközök modernizációját tekintettük, és a sikeres pályázatok eredményeként 2010-re rengeteg laboratórium korszerűsödött, emellett újak is jöttek létre. Ezek segítségével emelkedett a kutatások színvonala és a vállalkozásokkal is intenzívebbé váltak a kapcsolatok. Személyesen nagyon örülök annak, hogy ma is az egyetem közösségéhez tartozom. 2011-ben kaptam meg a professor emeritus címet, azóta csak a számomra kedves dolgokkal foglalkozom: a fiatal oktatók támogatásával, doktoranduszok irányításával, valamint az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék életében való részvétellel. Most töltöm az 55. évemet a felsőoktatásban, és eddig nagyon jól éreztem magamat életpályám minden szakaszában, remélem ez így is marad.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak 80 százaléka felvette a koronavírus elleni vakcinát, ezzel is segítve a Covid-19 elleni védekezést. Az intézmény számos járványellenes intézkedése mellett a magas átoltottság is hozzájárul az egyetemi polgárok egészségnek védelméhez. „Azért oltattam be magam, mert ezzel szeretném védeni a magam és a családom egészségét is. Hamar túl lehet esni az injekción, és nem jár különösebb mellékhatásokkal. Ha nem lenne oltás, akkor az egyetemen nem lehetne rendezvényeket tartani, így én örülök neki, hogy nagy az átoltottság a fiatalok körében” – nyilatkozta Kovács András Péter, a Széchenyi István Egyetem gépészmérnök hallgatója. Hozzá hasonlóan Zakócs Tamara tanítójelölt is kiemelte, hogy rengeteg előnnyel jár a vakcina. „Védettségi igazolvánnyal szabad az utazás, könnyebb az életem. Azért is támogatom az oltást, mert segít a szervezetünknek leküzdeni a vírust, és egy újabb hullám esetén megelőzhetők az esetleges lezárások és hogy a kórházak túltelítetté váljanak. Bízom benne, hogy az egyetemen nem lesz szükség újból a távoktatás elrendelésére” – fogalmazott. A Széchenyi István Egyetemen korántsem csak ők érezték fontosnak, hogy így védekezzenek a koronavírus ellen, hanem a hallgatói közösség döntő többsége is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szeptember második felében készült felmérése szerint az intézmény hallgatóinak 80 százaléka felvette a vakcinát. Az arány minden karon rendkívül magas, de az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Művészeti Kar kiemelkedik a 85, illetve 84 százalékos értékével. „Köszönjük a hallgatóknak, hogy felelősen gondolkodtak, és ilyen nagy arányban kérték a koronavírus elleni oltást. Ezzel nemcsak magukat, családjukat és barátaikat, hanem az egész egyetemi közösséget is védik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az oktatást jelenléti formában folytathassuk. A magas átoltottságnak azért is örülünk, mert intézményünk számára kiemelten fontos a munkatársak és az itt tanulók egészségének védelme. Ennek érdekében hőkapukat és kézfertőtlenítőket szereltünk fel épületeinkben, valamint rendkívül nagy figyelmet fordítunk a takarításra, különösen a mosdók és a közösségi helyiségek higiéniájára. Büszkék vagyunk arra, hogy intézményünk a térség javát szolgálva jelentős szerepet vállalt a járvány elleni védekezésben. Az első hullám idején ambulancia és karantén működött győri campusunk területén, a második hullámtól pedig megszerveztük, hogy a hallgatók önkéntes munkával segítsék a betegellátást és a teszteléseket” – nyilatkozta dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja.

A Széchenyi Egyetem SE Judo Szakosztályának ifjúsági korú dzsúdósai Egerben vettek részt az országos bajnokságon. A csapat mérlege kiváló lett: Schlag Krisztián és Olasz Attila egyaránt a harmadik helyen végzett.

Dr. Bartha Csaba, a Győri Audi ETO KC elnöke a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar meghívására tartott izgalmas előadást a Marketing és Menedzsment Tanszék hallgatóinak. A programon a női kézilabdázás ikonikus alakja, Görbicz Anita is részt vett. A sport kiemelt szerepet játszik a Széchenyi István Egyetem életében. Kitűnő csapatok és egyéni sportolók érik el hazai és nemzetközi sportsikereiket az egyetem égisze alatt, eközben pedig a kampuszon történt infrastrukturális fejlesztések a versenysport mellett a mindennapi testmozgást, a szabadidősportot is széles körben teszik lehetővé. Az intézményben olyan gyakorlatorientált képzés zajlik, ahol a hallgatók nemcsak a tananyaggal, de az élet különböző területén legjobban teljesítő vállalkozások, egyesületek, szervezetek jó gyakorlataival is megismerkedhetnek. Ennek szellemében érkezett az egyetemre dr. Bartha Csaba, aki a brandépítésről tartott előadást, természetesen a világhírű klub szemszögéből. A Győri Audi ETO KC mára az egyik legerősebb márkává vált a kézilabdázás világában. A klub elnöke kitért a játékospolitikára, a gazdasági háttérre, a szponzorációra, a sportszakmai kérdésekre, az operatív, személyi feltételekre, az utánpótlásnevelésre, illetve az akadémiai rendszerre is. Külön szót ejtett a klub beágyazódásáról, a várossal, az Audival, a támogatóival és a szurkolóival való kapcsolatáról, és annak folyamatos ápolásáról. „A brandhez az is hozzátartozik, hogy játékosaink valóban számíthatnak a klubra. Ez az egyik titok, amelynek révén nemcsak Győrbe tudjuk csábítani a világ legjobb kézilabdázóit, de meg is tudjuk tartani őket. Az évek során az ETO megteremtette azt a respektet, hogy tudják: amit egy játékosnak megígérünk, meg is tartjuk, és itt nem csupán a fizetésekről beszélek. Óriási a verseny a nemzetközi mezőny legjobbjaiért, és a kiélezett versenyben ez rengeteget számít” – osztott meg egy kulisszatitkot a hallgatókkal dr. Bartha Csaba. Az előadó felhívta a leendő marketingszakemberek figyelmét arra a folyamatosan változó közegre, amelyben helyt kell állni, amihez folyamatosan alkalmazkodni kell, és amelyben az új kihívásokra kellő időben kell jó válaszokat adni. „A sport területéről ilyen kihívás, hogy a modern sportágak, illetve az e-sport felé forduló fiatalokat ma egész másként kell megszólítani, mint amikor még minden a klasszikus sportágakról szólt. Fontos feladat ezért a megfelelő csatornák, a fiatalokat is vonzó kommunikáció alkalmazása” – hívta fel a figyelmet az előadó. A nehézségek között említette a koronavírus-világjárványt, amelynek hatásai szintén olyan helyzetet teremtettek, amely új stratégiákat követel a marketing területén is. „Útravalóul azt tudom mondani, hogy a mai piacon nincs szükség a polihisztorokra. Inkább válasszatok ki egy szegmenst, de azon a területen próbáljatok a legjobbnak lenni. Ez a speciális tudás az, aminek hasznát veszitek” – summázta véleményét a sportszakember. Az eseményen dr. Papp Ilona, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja mondott köszönetet a vendégelőadónak. „Egy világhírű »cég« vezetőjeként a klubelnök olyan szakmai szempontokra tud rávilágítani, amiből sokat tanulhatnak a hallgatók” – fogalmazott a dékán, aki elmondta, maga is rajongója a győri kézilabdának, amely maradandót alkot a sportteljesítményével, de – ahogy az előadás során is hallható volt – jó példával jár elől a márkaépítés területén is. Az előadáson a győri és a magyar kézilabdázás legendája, Görbicz Anita is részt vett. Vele kapcsolatban dr. Bartha Csaba megemlítette, sokan kérdezik tőle, hogy miként lehet pótolni őt a pályán. „A válaszom rövid: nem lehet. Nemcsak a világszínvonalú játéka, hanem személyisége, klubhűsége miatt sem, vagyis egyszerűen azért, mert ő Görbicz Anita.” Az ötszörös Bajnokok Ligája-győztes ikon aktív pályafutását lezárva a Győri Audi ETO KC sportigazgatójaként tevékenykedik. Mint mondja, még sokat kell tanulnia, de célja, hogy sportvezetőként is hasonló módon segítse a klubot, mint ahogy azt játékosként tette. Hozzátette, a fiatalok éppúgy számíthatnak rá, mint a felnőtt csapat tagjai, mindemellett a tehetséggondozást is fontos feladatnak tartja.

A győri egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának közreműködésével szeptemberben került megrendezésre a 12. CogInfoCom konferencia. A virtuális találkozón külön szekciókat indítottunk a Digitális Fejlesztési Központban folyó kutatások egy részének bemutatására. A doktoranduszok 5G témái mellett helyet kapott az Internet of Digital Reality (IoD) alkalmazások bemutatása, valamint a gazdasági és a jogi szabályozás kérdései is. A konferencia után nívós szaklapokban jelennek meg válogatott közlemények, jövőre pedig önálló konferencia indul a témában. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Sipőcz Richárd, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, a Széchenyi Egyetem SE sportolója ezüstérmet szerzett az olaszországi Olbiában megrendezett junior cselgáncs-világbajnokságon a nehézsúlyúak között, a +100 kilogrammos súlycsoportban. A többszörös junior Európa-bajnok győri versenyző ragyogó napot fogott ki. Az első fordulóban az egyesült államokbeli Christian Konoval ellen egy kontrával hamar előnybe került, majd a harmadik perc elején egy szép dobással le is zárta a párharcot. A legjobb négy közé jutásért a grúzok ifjúsági világbajnoka, Irakli Demetrasvili következett, akit a luxembourgi korosztályos Európa-bajnokságon ipponnal győzött le. Ezúttal egy vazari különbség döntött a Sipőcz Richárd javára. A döntőért a németek junior Európa-bajnoki bronzérmesén, Losseni Konén ellen kellett túljutnia Gyimes Nikolett tanítványának, s a hat és fél percnyi hosszabbításos küzdelem az ő diadalát hozta. A fináléban az a grúz Szaba Inaneisvili várt rá, akit legutóbb szeptemberben, a luxemburgi Európa-bajnokság döntőjében múlt felül. Ezúttal szoros csatában nem sikerült győznie, de a megszerzett ezüstérem így is nagyszerű teljesítmény.

Gokartversenyekre és színes családi programokra kerül sor a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. által szervezett Junior Gokart Challenge 2021 elnevezésű ingyenes rendezvényen október 9-én, szombaton a győri ETO Parkban. Az eseményen a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatai is bemutatkoznak, valamint ott lesz a Willisits Team gokartcsapat, amelynek kutatás-fejlesztési partnere az intézmény Járműipari Kutatóközpontja. Országos tehetségkutató programsorozatot indított a HUMDA, amelynek célja, hogy minél fiatalabb korban elkezdődjön a tehetséges autó- és motorversenyzők, a jövő Michelisz Norbertjeinek és Talmácsi Gáborainak felkutatása. Az ingyenesen látogatható roadshow hatodik állomása Győr, ahol az ETO Parkban a 6 és 14 éves gyerekek számára ezen a héten péntekig 10 és 18 óra között lehetőség nyílik a profi gokartszimulátorok kipróbálására. A legjobb időt elérők valódi elektromos gokartokon bizonyíthatják tudásukat szombaton szintén 10-től 18 óráig, amikor a versenyek mellett az egész család találhat magának kedvére való programot. Kiállítóként jelen lesz – a Magyar Autóklub, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Hoffer Zsolt (Hungarian Police Rally Team), a képességfejlesztési felkészítő tréningeket végző Fit4Race, a Magyar Gokart Szövetség, az M1RA Motorsport, a Volánbusz Zrt. és a Willisits Gokart Team mellett – a Széchenyi István Egyetem is. Minden bizonnyal sokan akarnak majd találkozni Talmácsi Gáborral is, aki máig felejthetetlen bravúrt végrehajtva 2007-ben világbajnoki címet szerzett a MotoGP 125 köbcentiméteres kategóriájában. Az egykori motorversenyző idén szerzett oklevelet a Széchenyi István Egyetem Közép-Európában egyedülálló versenymérnökképzésén. A műszaki képzésekben élen járó győri universitas a rendezvényen két hallgatói versenycsapatával, az elektromos motorokat fejlesztő SZEnergy Teammel, valamint az Arrabona Racing Teammel képviselteti magát, s az utóbbi legújabb fejlesztésű autóját is bemutatja az érdeklődőknek. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja emellett szoros együttműködést folytat a kiállítóként szintén szereplő Willisits Gokart Teammel is, amelynek hajtásláncfejlesztésében vesz részt. A Széchenyi István Egyetem tudatosan törekszik arra, hogy az általános és középiskolai korosztály számára népszerűsítse a műszaki tudományokat, hiszen belőlük lesznek a jövő mérnökei, akik nagymértékben hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének erősödéséhez. Ezt szolgálja a roadshow-n való részvétel is, csakúgy, mint a győri campus területén található Mobilis Természettudományos Élményközpont, ahol a gyerekek felszabadult játék közben fedezhetik fel a természet törvényszerűségeit és a legújabb technológiákat.

A Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. „Közösségben Győrben” című projektje keretében 20 civil szervezett mutatkozott be az Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán megrendezett önkéntes napon. Az esemény része annak a júniusban elkezdődött programsorozatnak , amelynek célja, hogy a különböző területeken működő alapítványok, és egyesületek, szervezetek között szorosabb együttműködés jöjjön létre. Emellett a civil szervezetek gyakorlati bemutatókkal önkénteseket is toboroztak. Az egyik standon speciális eszközökkel modellezték azt, hogy a vakok és gyengén látók, hogyan érzékelik a tárgyakat tapintással. Egy másik „állomáson” a vakvezető kutyákat kiképző iskola tartott bemutatót. Az Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara adott otthont volt a házigazdája a Civil Börze rendezvénynek. Az esemény része a Közösségben Győrben projektnek. „Húsz civil szervezet és intézmény csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amely most már június óta dolgozunk. Hálózatot szeretnénk kiépíteni, együttműködést generálni, mindezt az önkéntességre fókuszálva.” - mondta el Csillag Attila, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának ügyvivő-szakértője. Sikeres volt az elmúlt néhány hónap, mert a nagyszabású programsorozathoz kapcsolódó civil szervezeteknek ez egy kitűnő lehetőség, hogy bemutatkozzanak és akár önkénteseket is toborozzanak. „A vállalásunk ebben a projektben nem kevesebb, mint közel egy évig tartó rendezvénysorozat lebonyolítása. Az egyetem munkatársaival karöltve szervezzük meg a programokat. A workshopok már befejeződtek a nyáron, jelenleg a közösségi foglakozások zajlanak” – beszélte a Közösségben Győrben című projektről Jászné Csepregy Andrea Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. projektmenedzsere. Az egyetem igazi bázisa az önkénteseknek ráadásul hallgatóik már komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek, emelte ki Dr. Pongrácz Attila dékán. „Az elméleti tudás, amit a kollégák a kurzusokon átadnak a hallgatóknak itt a gyakorlatban is megvalósul és az a 20 civil szervezet amely jelen van. Ők egyfajta gyakorlati helyként is szolgálják képzésünket. Az egyetemünk missziója az oktatás és a kutatás mellett a társadalmi felelősség vállalás.” A cross over eseményeknek az is célja, hogy a nap végére készüljön egy úgynevezett eredménytermék. A mostani civil börzén ez egy festmény volt, amelyen a résztvevők ecsetvonásokkal fejezték ki összetartozásukat és a civil szervezetek, önkéntesség megbecsülését, fontosságát. Forrás: Győr Plusz

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével rendezték meg Közép-Európa legkorszerűbb tesztpályáján a III. ZalaZONE Innovációs Napot, amelyen az intézmény bemutatta legfrissebb autonómjármű- és dróntechnológiákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési eredményeit. Az eseményen megalakult a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli regionális szervezetének Járműipari Munkabizottsága, amelynek elnöke dr. Szauter Ferenc, a győri egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője lett. Kétszáznál is több érdeklődő vett részt a III. ZalaZONE Innovációs Napon Zalaegerszegen, amelynek megnyitóján dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette: az év végére teljesen elkészül az önvezető és elektromos járművek vizsgálatára is alkalmas járműipari tesztpálya, amelynek összes kapacitása jövőre vagy legkésőbb két év múlva le lesz kötve. Hozzátette: ezzel együtt kezdték el fejleszteni a „tudáskörnyezetet” is. Ennek köszönhetően folyamatosan fejlődik a Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on meglévő infrastruktúrája is. Az intézmény kutatóépületének kivitelezése tavaly óta zajlik, új inkubációs és szállásépületének építése pedig szeptemberben kezdődött el. Emellett járműipari kutatásokat segítő, rendkívül korszerű eszközök, berendezések beszerzésére is sor kerül. „A zalaegerszegi fejlesztések történelmi jelentőségűek egyetemünk számára. A modellváltásnak köszönhetően intézményünknek a korábbinál jóval nagyobb tere nyílik arra, hogy éljen az innovációs és üzleti, vállalkozási lehetőségekkel. Ezt a szemléletet, kultúrát hallgatóink, oktatóink-kutatóink a legmodernebb technológiával és környezetben sajátíthatják el a ZalaZONE-on megvalósuló beruházások révén” –fogalmazott ezzel kapcsolatban Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Nem véletlen, hogy az elmúlt években Magyarország egyik meghatározó tudásközpontjává vált győri universitas jelenléte az innovációs napon is erőteljes volt. A rendezvényen alakult meg a Széchenyi István Egyetem kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli regionális szervezetének Járműipari Munkabizottsága, amelynek elnökévé dr. Szauter Ferencet, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetőjét, alelnökévé pedig dr. Háry Andrást, a ZalaZONE Science Park Kft. ügyvezető igazgatóját választották meg. A testület szakmai tevékenysége túlmutat a régió határain az eredmények hasznosításában. Dr. Szauter Ferenc elmondta, hogy a jövőben szakmai konferenciákat szerveznek hazai és nemzetközi résztvevőkkel. Külön értéke emellett a munkabizottságnak, hogy a nagy potenciállal jelen lévő járműipari fejlesztésekhez helyben biztosíthatnak tudományos hátteret, tovább növelve a térség versenyképességét. A testület alapító tagjai között a Széchenyi István Egyetemen kívül a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, a ZalaZONE, valamint az Óbudai Egyetem szakemberei, kutatói találhatók. Az innovációs nap keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére idén megalakult Magyarországi Drón Koalíció is beszámolt tevékenységéről. A szervezet vízióját, céljait Drotár István szakmai vezető, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője ismertette előadásában. A Széchenyi Egyetem meghatározó szereplője ennek az egyre fontosabb, gyorsan fejlődő területnek. Az intézményben a Digitális Fejlesztési Központ a Járműipari Kutatóközponttal szorosan együttműködve fogja össze a drónokkal kapcsolatos, állami, tudományos és vállalati szereplőkkel stratégiai partnerségben folytatott kutatásokat. A fejlesztések kiterjednek e légi szerkezetek mezőgazdasági és védelmi ipari hasznosítására, földi autonóm járművekkel való együttműködésére, a távközlési berendezések, antennák monitoringjára, valamint a térerősség-vizsgálatra egyaránt. Ezeket támogatja egy nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor, míg a hallgatók bevonását, egyúttal a kutatói utánpótlás biztosítását a hamarosan megalakuló SZEviation hallgatói csapat segíti majd. A ZalaZONE innovációs napon az érdeklődők autonóm autók és drónok gyakorlati bemutatóját is megtekinthették. A Széchenyi István Egyetem a Járműipari Kutatóközpontjában és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen elvégzett kutatás-fejlesztés egy szeletét demonstrálta, többek között a mesterséges intelligencia és a vezeték nélküli technológia alkalmazhatóságát – azaz a távoli vezérlést –, valamint egy lábbal vezérelt interfésszel irányított drónt. A jelenlévőknek azt is bemutatták, hogy a Széchenyi-egyetem és a SZTAKI közös fejlesztésű önvezető autója emberi beavatkozás nélkül, autonóm módon képes akadályok dinamikus kikerülésére. Egy másik demonstrációban az önvezető autó egy drón szenzoros adatait felhasználva szemléltette a kiterjesztett érzékelés hasznosítási lehetőségeit.