A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy nemzetközi színvonalú oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységgel, valamint minőségi szolgáltatásokkal szolgálja a térség és az ország fejlődését. Az intézmény ennek jegyében kezdi meg Egészségtechnológiai Campusa kialakításának első ütemét nyáron. A Zrínyi utcai volt kórház Győr egyik meghatározó létesítményegyüttese. Az ingatlan korábban a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház telephelye volt, majd a vagyonjuttatási törvény értelmében tavaly novemberben a Széchenyi István Egyetem vette birtokba. Az intézmény a 2,7 hektáros, 15 épületből álló ingatlanon Egészségtechnológiai Campust hoz létre, ahol az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a szolgáltatások egy helyen lesznek megtalálhatók. Mindebben olyan kiváló partnerekkel működik együtt, mint a Petz-kórház és a Semmelweis Egyetem. A beruházás első lépéseként a kétszintes, csaknem 700 négyzetméteres a Q épület rekonstrukciójára kerül sor. Emellett megkezdődik a környezet rendezése is, miközben zajlik a rossz állapotú, esetenként balesetveszélyes épületek felmérése, illetve a tervek elkészítése. A Széchenyi István Egyetem a Q épület megújítása során a műemléki környezet megóvására, a fogyatékosággal élők számára az akadálymentesítés biztosítására, valamint energiatakarékos műszaki megoldások alkalmazására törekszik. A tervek véglegesítését követően a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás a tervek szerint júniusban indulhat el. A rekonstrukció várhatóan decemberre fejeződik be. Mint ismert, a Széchenyi István Egyetem – fontosnak tartva a bajba jutottak segítését – idén márciusban felajánlotta és előkészítette Zrínyi utcai ingatlanát az ukrajnai háború elől hazánkba menekült családok, gyermekek befogadására, együttműködésben a győri önkormányzattal. Az eddig ott tartózkodókat a győri önkormányzat a jövőben másutt szállásolja el, tekintve, hogy a létesítményegyüttes építési munkaterület lesz.

A Széchenyi István Egyetem (SZE) kiemelt célja a környezeti fenntarthatóság elősegítése, amellyel az intézmény számos kutatása is foglalkozik. Az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport az Agrárminisztérium (AM) és az egyetem megállapodása alapján jött létre. Az Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpont keretében május elejétől működő szervezeti egység létrehozásának célja a természetesvízi halgazdálkodás tudományos kérdéseihez kapcsolódó kutatás, valamint a hazai vízgazdálkodási és természetvédelmi célú beavatkozások segítése. A halak vándorlásának világnapján a kutatócsoport bemutatkozása mellett haltelepítést is tartottak a Szigetközben. A halak vándorlásának világnapját ötödik alkalommal rendezték meg idén a holland World Fish Migration Found kezdeményezésre. A globális rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a vízfolyások átjárhatóságának és a halak szabad vándorlásának jelentőségére. A vízlépcsők és duzzasztógátak építésének egyik következménye ugyanis a folyók átjárhatóságának megszakadása, ami érzékenyen érinti a vándorló halfajok populációinak fennmaradását és a folyami vízrendszerek biológiai sokféleségének megőrzését. „Ez a probléma a Duna mentén valamennyi országban tetten érhető, akárcsak a Szigetköz vízrendszerében a bősi vízlépcső üzemeltetése és a Duna vízhozamának elterelése következtében. A folyami halak számára átjárható ökológiai folyosó helyreállítása továbbra is aktuális fejlesztési feladat. Ez a problémakör hangsúlyosan jelenik meg a kutatócsoport tervezett tevékenységében is” – fogalmazott dr. Guti Gábor tudományos főmunkatárs. Hozzátette, fontos feladatnak tekintik a halbiológiai monitorozás fejlesztését, ezért egy átfogó telemetrikus monitorozó rendszer infrastruktúrájának kiépítésével tárják fel a vándorló halfajok útvonalait, illetve értékelik a helyreállítandó folyami ökológiai folyosó működését. A halak vándorlásának világnapja alkalmából a Széchenyi István Egyetem kezdeményezésére a dunaszigeti denkpáli hallépcsőnél száz kilogramm kecsegét – 117 egyedet – telepítettek a Dunába a Magyar Országos Horgászszövetség és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége támogatásával. A kecsegét az 1990-es évek kezdetéig még jelentős mennyiségben fogták a szigetközi halászok, de a bősi vízlépcső üzembehelyezését követően egy éven belül gyakorlatilag eltűnt a Gönyű feletti folyószakaszon. A kecsege ma már nem fogható és veszélyeztetett halfaj. Az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport tevékenységével változtatni kíván ezen a helyzeten. A folyami ökológiai folyosó helyreállítására irányuló törekvések sikerét jelezheti, ha a Szigetközben újra megjelenik a kecsege önfenntartó populációja. A szakmai program keretében dr. Guti Gábor mellett Heilmann Diana, az EU Duna Régió Stratégia „Vízminőség” szakmai terület szakértője és Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvízig) munkatársa tartott előadást. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy globálisan a vándorló folyami halpopulációk mennyiségi mutatói 76 százalékos csökkenést jeleznek 1970 óta Európában. Magyarország évszázadokon keresztül híres halbősége is jelentősen megfogyatkozott. A legtöbb folyóvízi halfaj normális életmenetéhez és eredményes szaporodásához elengedhetetlen az eltérő élőhelyi adottságú folyószakaszok közötti migráció, ezért a vándorlási útvonal széttagolása számos halfaj lokális eltűnéséhez és általában a halfauna összetételének megváltozásához vezet. Mint elhangzott, korunk környezetpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható fejlődés hosszú távú kialakítása, és ennek környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használata. Az Agrárminisztérium és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében létrejött kutatócsoport tudományos munkájával – amelynek koncepcióját az „Insula Magna – Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program” keretében dolgozták ki – éppen ehhez a törekvéshez kíván hatékonyan hozzájárulni. „A kutatások eredményei fontos tervezési alapadatokat biztosítanak az elveszett élőhelyek helyreállítására irányuló beavatkozások műszaki terveinek elkészítéséhez és a hatékonyabb halátjárók fejlesztéséhez. Az egyetemi kutatók, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Éduvízig szakembereinek együttműködésével megfelelő tudás áll rendelkezésre a szigetközi természeti erőforrások és a vándorló halak védelméhez szükséges intézkedések megalapozásához” – zárta dr. Guti Gábor.

Az UNESCO Felsőoktatási Világkonferenciája alatt jelentették be Barcelonában, hogy a Huawei Technologies Hungary globális egyetemi együttműködési programjába bekerült a győri Széchenyi István Egyetem. A SEEDs ösztöndíjprogram célja a tehetséggondozás, valamint az 5G ipari felhasználásával – például a vasúti logisztika, a gyártás és a raktározás területén – kapcsolatos hallgatói kutatások támogatása. A több tízmilliós forintos ösztöndíjalap olyan hallgatói projektekre is fordítható, amelyek magában foglalják a tesztalkalmazások fejlesztését is, többek között a Huawei saját operációs rendszerére, a Harmony OS-re. Az UNESCO Felsőoktatási Világkonferenciájának adott otthont Barcelona, ahol bejelentették, hogy a győri Széchenyi István Egyetem csatlakozik a Huawei globális ösztöndíjprogramhoz, amelynek részeként több tízmillió forintos alapot hoznak létre az egyetem hallgatói számára. A Huawei SEEDs Ösztöndíjprogramot 2021-ben indították el Európában, tizenkét országban, hogy a legtehetségesebb és legambiciózusabb diákokat segítsék karrierjük fejlődésében. A bejelentés mellett az egyetem és a vállalat megújította 2016-ban kötött stratégiai partnerségi megállapodását is, amelyet dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi rektorhelyettese, docense és Radosław Kędzia, a Huawei közép- és kelet-európai, valamint az északi országokat felölelő vállalati régió alelnöke írtak alá. Radosław Kędzia a barcelonai konferencián elmondta: „A Huaweinél fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a legújabb technológiákat a fiatal tehetségekkel, és megmutassuk nekik, hogyan változtathatja meg a tudomány és a technológia a világot. 2008-ban világszerte elindítottuk tehetségfejlesztő tanulmány programunkat, a Seeds for the Future-t, amelyben eddig mintegy 3500 európai diák vett részt nagy sikerrel, Ezért úgy döntöttünk, hogy a SEED-et kiterjesztjük és létrehozzuk egy globális ösztöndíjprogramot is. Magyarországon a győri egyetemmel a legkorábbi az intézményes együttműködésünk, kiváló oktatási, vállalati és kutatási munkát végeznek.” A Széchenyi István Egyetemen indult program keretében azokat a hallgatók, hallgatói csapatok és mentoraik által indított projekteket támogatják majd az ösztöndíjalapból, amelyek a mobilkommunikációs 5G ipari felhasználására keresnek megoldásokat, egyebek mellett a vasúti logisztika, a gyártás vagy a raktározás terén. A projektmunka magában foglalja tesztalkalmazások fejlesztését is, többek között a Huawei saját operációs rendszerére, a Harmony OS-re. „Köszönettel tartozunk a Huaweinek, hogy pénzügyi és szakmai segítséggel támogatja fiatal tehetségeinket és az egyetemi kutatómunkát. A mostani lépés újabb fontos mérföldköve az egyetem és a vállalat együttműködésének. 2014 óta tartó együttműködésünk, majd 2016-ban aláírt stratégiai partnerségünk számos területen járult hozzá ahhoz, hogy az oktatás még magasabb színvonalú lehessen és hallgatóink naprakész, gyakorlati tudást szerezhessenek a legújabb technológiák területén is” – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter. A Huawei és a Széchenyi István Egyetem együttműködése 2014-ben indult az első magyarországi Seeds for the Future programmal, melynek keretében számos diák jutott el tanulmányi útra Kínába. 2016-ban a vállalat egy nagy számítású kapacitású számítógépet adományozott az egyetemnek, majd 2020-ban a Széchenyi István Egyetemen is elindult a Huawei ICT Academy oktatási programja, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatók és a hallgatók megismerkedjenek az 5G technológiával kapcsolatos vagy az iparágban használt, hálózati eszközök felhasználásához köthető, továbbá a big data és mesterséges intelligencia témakörébe tartozó új perspektívákkal, irányzatokkal. A vállalat évek óta segíti az egyetem távközlési világnapi konferenciájának létrejöttét, technológiai roadshow-kat szerveznek közösen a hallgatóknak. A Huawei a tehetségek szolgálatában A Huawei világszerte mintegy 2000 egyetemmel van partnerségben, hogy támogassa a jövő IKT-szakembereit. Magyarországon a Huawei 2014-ben indította el a Seeds for the Future programot, melynek keretében 75 magyar diák látogathatott el Kínába, és tekinthetett be a vállalat sencseni központjában az élvonalbeli IKT-megoldásokkal. 2020 és 2022 között több mint százötven magyar diák vett részt az Online Seeds programban. A Seeds for the Future program célja, hogy fejlődési lehetőséget, iránymutatást adjon az IKT-iparág tehetségeinek a szakterületeiken. A hallgatók megismerkedhetnek az IKT-iparág fejlett technológiáival, és specifikus szakértelmet és készségeket halmozhatnak fel, hozzájárulva a globális IKT-iparág fejlődéséhez. A megállapodás aláírása kapcsán dr. Lukács Eszterrel készült két videó megtekinthető a Széchenyi István Egyetem YouTube-csatornáján itt és itt.

Az Észak-iowai Állami Egyetem fúvósegyüttese a Széchenyi István Egyetem fúvószenekarával, a Győr Symphonic Banddel adott közös koncertet az Egyetemi Hangversenyteremben. Megnyitóbeszédében dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi rektorhelyettese hangsúlyozta, mint egy erős szárnyú madár, úgy teremt egyensúlyt a művészeti képzés a műszaki tudományok terén élen járó Széchenyi-egyetemen. A Széchenyi István Egyetem szélesre tárja a kapukat a nemzetközi hallgatók és oktatók előtt, emellett dinamikusan erősíti külföldi partnerkapcsolatait is. Mindezzel valódi nemzetközi környezetet biztosít az itt tanulóknak. Ennek is köszönhető, hogy a globális hallgatói közösség folyamatosan erősödött az elmúlt években. Jelenleg már 65 országból mintegy 800 külföldi fiatal jár a Széchenyi-egyetemre. Az intézmény vendégeként érkezett Győrbe az Észak-iowai Állami Egyetem fúvósegyüttese is, amely a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Győr Symphonic Banddel adott közös koncertet az Egyetemi Hangversenyteremben hétfőn. „Hisszük, hogy a zene hidat képez a kultúrák között, ezt építjük a mai estén” – mutatott rá köszöntőjében dr. Hontvári Csaba, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának dékánja. A közös koncert egyedülálló élménnyel gazdagította a közönséget. A Győr Symphonic Bandet Szabó Ferenc karnagyként irányította. (Fotógaléria: Széchenyi István Egyetem/Májer Csaba József) A dékán elmondta, az amerikai együttes már korábban felfigyelt a győri zenészek színvonalas teljesítményére, s ezért kezdeményezték, hogy európai turnéjukon közös esten léphessenek fel a győri együttessel is. A Széchenyi István Egyetem számára rendkívül fontos, hogy nemzetközi színvonalú és angol nyelven is választható képzései mellett a globális értékeket a kultúra terén is közvetítse polgárai felé, s olyan egyedülálló élményekkel gazdagítsa a hallgatói életet, színesítse a győri estéket, mint ez a koncert. „A műszaki tudományok területén élen járó egyetemünk számára a művészeti képzéseink sikerét létfontosságúnak tartjuk az egyensúly szükséges megteremtéséhez, így e két pillér erős szárnyú madárhoz hasonlítható” – emelte ki megnyitó beszédében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes, aki a közönségnek angol és magyar nyelven adott ismertetőt a Széchenyi István Egyetemről. A hangulatos estén mindkét zenekar nemzeti kultúrájához kötődő műveket adott elő, közelebb hozva ezzel egymáshoz értékeiket. Együttműködésük szimbólumaként az est záródala előtt a zenekarok vezetői ajándékokat adtak át egymásnak. Eközben dr. Danny Galyen, az amerikai együttes dirigense hatalmas taps kíséretében megjegyezte: „Igazán köszönjük a közreműködésüket, Önök csodálatosan játszanak.” Az iowai zenekarigazgató már márciusban közelről megismerhette a zenekart és az egyetemet, ugyanis vendége volt a VIII. Győri Nemzetközi Hidas Frigyes Fúvószenekari Karmesterkurzusnak. Az amerikai–magyar együttműködés tehát várhatóan folytatódhat. A nagyszabású esten dr. Danny Galyen vezető karmesterként míg dr. Justin Mertz vendégkarmesterként irányította az iowai együttest. Dr. Anthony Williams professzor (középen) pedig egyedülállóan érzékeny harsonajátékával kápráztatta el a közönséget. (Fotógaléria: Széchenyi István Egyetem/ Májer Csaba József)

A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja nyerte el idén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által alapított Ipar 4.0 szakmai díjat az oktatási, képzési programot, illetve kutatást, fejlesztést, innovációt megvalósító szervezet kategóriájában. Az elismerés jelzi, hogy az egyetemen magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik az ipari digitalizáció témakörében is, amely nagymértékben hozzájárul a térség versenyképességének erősítéséhez. Az ITM 2019-ben alapította meg az Ipar 4.0 szakmai díjat, amelyet az idén második alkalommal adtak át olyan szervezetek számára, amelyek az Ipar 4.0 átállás során jelentős teljesítményt, sikereket értek el. A kitüntetést a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának is odaítélték, számos jövőbemutató kutatási projekt elismeréseként. Ezek között szerepelt egy IoT-platform mellett egy infrastruktúra- és területmonitorozó drón kifejlesztése is, amelynek segítségével az adott területre kiterjedő biztonsági rendszer készültségi szintje növelhető, miközben annak költségei csökkenthetők. Ugyancsak a jó gyakorlatok között szerepel a Digitális Fejlesztési Központtal szorosan együttműködő Járműipari Kutatóközpont gesztorálásával megvalósuló bójarakó robot, amely a zalaegerszegi ZalaZONE parkban teljesíthet szolgálatot, építhet ki emberi beavatkozás nélkül tesztpályát. „Számomra a díj üzenete az, hogy jó úton járunk, jó irányokat fogalmaztunk meg. Központunk mindössze két éve jött létre, és az azóta eltelt idő alatt bizonyította, hogy példaértékű kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez” – hangsúlyozta Drotár István, a Széchenyi-egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője, hozzátéve: tevékenységüket az ipari szereplőkkel, illetve a szakminisztériummal együttműködésben végzik. Mint mondta, minden szereplő számára előnyös konstrukciót dolgoztak ki, ahol a vállalatok az ipari tapasztalataikat, az egyetem tudását, kutatás-fejlesztési potenciálját adja a közösbe, míg a megfelelő, támogató környezetet a szabályozói oldal tudja megteremteni. „5G-s kiválósági központként és drónközpontként is keresett a Széchenyi István Egyetem az ipari területen, a modellváltás pedig új lendületet adott a piaci szereplőkkel való együttműködéseknek. Intézményünknek jó a hírneve a piacon, ezen a szakterületen pedig élenjáró, mert magas minőségben szolgáljuk ki a vállalati partnereket, és hasonló minőségben végezzük kutatásainkat és a jövő szakembereinek képzését is” – emelte ki Drotár István. Dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője azt hangsúlyozta: az ipari digitalizáció az iparfejlesztés egyik kulcsa, ahol a minél nagyobb hozzáadott érték, illetve a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepet játszik. „Ebben az egyetem jelentős segítséget tud nyújtani a kis- és közepes, valamint a multinacionális vállalatoknak egyaránt. A Széchenyi István Egyetem az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen éppen ezért hozta létre az Ipar 4.0 laboratóriumot, amelyben egy mintagyár is szerepel” – válaszolta kérdésünkre. Beszélt arról is, hogy a megfelelő laborháttér mellett kiemelendő az egyetem egyre erősödő tevékenysége a zalaegerszegi ZalaZONE parkban. Dr. Szauter Ferenc szerint a díj azt is kifejezi, hogy a Széchenyi István Egyetem ipari digitalizációs tevékenysége országos szinten is meghatározó és mintaadó az oktatás, a kutatás és az innováció terén. „A rangos díj értékét növeli, hogy szakmai elismerésről van szó. Odaítélése megerősítést jelent, hogy a Széchenyi István Egyetem a legaktuálisabb témakörökben – mint amilyen az ipar 4.0– folytat magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenységet, amellyel a térség és az ország versenyképességét erősíti” – fogalmazott dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja.

2020 nyarán a csillagok szokatlan együttállása révén olyan valósulhatott meg Győrben, amelyet korábban nehéz volt elképzelni: szabadtéri színpad nyílt a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub udvarán. A kísérlet sikeres volt, ezért – a felújítás miatti tavalyi kényszerszünet után – idén nyáron is kinyit a Bridge Garden, amely megemelt, ezerfős kapacitással várja az élő zene rajongóit. Bagossy Brothers Company, Carson Coma, Leander Kills, Ossian, Tankcsapda – csak néhány nagyobb név a fellépők közül. Két évvel ezelőtt portálunk írta meg elsőként, hogy Bridge Garden néven szabadtéri színpad nyílik a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub udvarán. Akkor úgy fogalmaztunk: „egy átlagos évben valószínűleg fel sem merült volna a szervezők fejében, hogy belevágjanak hasonló projektbe, hiszen a fellépők zöme ilyenkor fesztiválról fesztiválra járja az országot”, ugyanakkor hozzátettük azt is: „a koronavírus miatti korlátozások következtében a stadionkoncerteket és a nagy nyári fesztiválokat törölték, így a zenekarok és a közönség számára egyetlen lehetőségként az 500 fő alatti kisebb koncertek maradtak”. A Bridge szervezői alkalmazkodtak a pandémia miatt kialakult különleges helyzethez, a zenekarok és a közönség számára Győr környékén szinte egyetlen lehetőségként biztosították a fellépésekhez szükséges helyszínt, törekvésüket pedig zajos siker koronázta: a július közepétől szeptember közepéig lezajlott koncertek többsége telt házas volt. A kockázatosnak tűnő vállalkozás tehát sikeresnek bizonyult, sőt, az érdeklődés felül is múlta a várakozásokat, olyannyira, hogy a koncepció egy „átlagos” évben is életképesnek tűnt. A folytatás adta magát, ám a klub felújítása miatt egy évet csúszott – 2022-ben azonban semmi akadálya, hogy újra kinyissa kapuit a Bridge Garden. „A két évvel ezelőtti tapasztalatok alapján úgy éreztük, lehet létjogosultsága egy állandó szabadtéri színpadnak Győrben, ezért bátran vágtunk bele egy újabb nyári koncertsorozat megszervezésébe” – tájékoztatott Németh-Bende Péter, a klub üzletvezetője, aki szerint mindez a fesztiválok jelentette konkurencia mellett is gazdaságosan működtethető marad. „Kívül-belül megszépülve, italbár- és grillszolgáltatással, megnövekedett, ezerfős küzdőtéri kapacitással készülünk vendégeink fogadására. Igyekeztünk a hazai könnyűzene színe-virágát elhozni Győrbe, lehetőleg úgy, hogy valamennyi stílus kedvelője megtalálja számítását nálunk. Annyit elárulhatok, hogy Bagossy Brothers Companyvel kezdünk június 3-án, és Tankcsapdával zárunk október 1-jén, közte pedig ellátogat hozzánk többek között a Carson Coma, a Leander Kills, valamint az Ossian. Benti események is várhatók, egy Golyó-bulit biztosan beiktatunk a repertoárba. Különlegesség, hogy kisebb akusztikus produkciókkal is készülünk, amelyek esetében kényelmesen, italt szürcsölgetve vagy épp piknikezve lehet majd élvezni. Például itt lesz nálunk Szekeres & Barbaró, Rudán Joe Akusztik és még sokan mások” – avatott be terveibe. Bár az első fellépésre június 3-án kerül sor, az udvar – gyereknap alkalmából – egy más típusú rendezvénnyel debütál a publikum előtt május 28-án 13.30-tól: ez lesz a Bridge KinderGarden, a Bridge első teljes délutános családi napja, amelyet a tervek szerint havonta megismételnek majd. Egyedülálló lehetőségről van szó: a jegyár fejében korlátlan légvárhasználat, csokigyáros édességosztó show, számos aktivitás és a gyerekek körében hallatlanul népszerű Tompeti és Barátai előadás áll az ajánlatban, amely minden bizonnyal sok kisgyereket nevelő szülő számára jelent vonzó programot. Úgy tűnik tehát, hogy idén sem fogunk unatkozni, hiszen a Széchenyi István Egyetem és a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub gondoskodik róla, hogy ne múljon el eseménytelenül egy hétvége sem a Mosoni-Duna partján. Részletek a szórakozóhely weboldalán és a Facebookon közzétett eseményeknél. Kedvcsináló visszatekintés a Bridge Garden 2020-as első nyári szezonjára. (Galéria: Májer Csaba József) A várható fellépők listája: 2022.06.03. – Bagossy Brothers Company 2022.06.24. – Rudán Joe Akusztik 2022.07.09. – P. Mobil 2022.07.16. – Alvin és a mókusok 2022.07.21. – Pont Ott Party 2022.07.22. – Leander Kills 2022.07.30. – Szekeres & Barbaró - Junkies nóták 1 szál gitárral 2022.08.05. – ByeAlex és a Slepp 2022.08.06. – Ossian 2022.09.10. – Elefánt 2022.09.17. – Carson Coma 2022.09.24. – Mobilmánia 2022.10.01. – Tankcsapda

Az elmúlt nyolc évben hétszer nyerte el „Az év edzője” díjat Alföldi Zoltán, a Győri Atlétikai Club (GYAC) evezős szakosztályának trénere, a Széchenyi István Egyetem oktatója. A szakember a közelmúltban a 2021-es év legjobb felnőtt- és utánpótlásedzője címet is átvehette. A tavalyi esztendő kétségkívül nagy sikereket hozott, amelyre a koronát a Széchenyi-egyetem hallgatója, Szabó Bence tette fel Európa-bajnoki aranyérmével. Alföldi Zoltán vallja, az élet nehéz pillanataiból is lehet erőt meríteni, amit életútja is igazol. Az egyetem győri kampuszától alig néhány száz méterre található a Kálóczy téri vízitelep, amely a magyar evezősport legújabb kori sikereinek meghatározó helyszíne. Itt dolgozik Alföldi Zoltán, aki 2014 óta edzősködik Győrben, és nagy szerepe van abban, hogy a szakosztály történetének legeredményesebb időszakát éli. A Magyar Evezős Szövetség éves díjátadó gáláján Alföldi Zoltán a 2021-es év legjobb edzőjének és a legjobb utánpótlásedzőjének járó címet is megkapta. „Objektív szempontok szerint, a versenyeken nyújtott eredmények alapján ítélik oda az elismerést, ezért büszkeség számomra, hogy már hetedszer érdemeltem ki ezt a megtisztelő címet” – mondta el Alföldi Zoltán. A tavalyi évre visszatekintve kifejtette, 2021-ben is kitűnően teljesítettek sportolói, köztük a Széchenyi István Egyetem hallgatói is. A legnagyobb siker a felnőtt Európa-bajnokságon született, ahol Szabó Bence a klub 145 éves fennállásának első Európa-bajnoki aranyérmét szerezte meg. A szintén széchenyis Fehérvári Eszter az olimpiai pótkvalifikációs versenyen lett hatodik, míg az U23-as világbajnokságon és az U23-as Európa-bajnokságon is ötödik helyet szerzett. Szigeti Roland ugyancsak a GYAC sportolója és az egyetem hallgatója, aki a világkupa minden állomásán részt vett, és egy alkalommal döntőbe jutott. Az edző, Alföldi Zoltán mindössze hétéves volt, amikor elveszítette édesapját, és 19, amikor egy súlyos betegség egy évre ágyhoz szögezte. Mint mondta, ezek nagyon nehezen feldolgozható krízisek voltak az életében, de olyan elszántságot és kitartást adtak neki, amely alapjaiban változtatta meg gondolkodását. Betegsége miatt két év kihagyást követően orvosai tiltása ellenére tért vissza a sportághoz, és újra országos bajnokságot nyert. Vallja, nemcsak a test, de a lélek edzése is fontos, a testnevelő tanári diplomája mellett ezért végezte el a pszichológia, illetve a sportpszichológia szakot is. Időközben sportkommunikációs és evezős szakedzői képesítést is szerzett, jelenleg a sporttudományokkal kapcsolatos PhD-képzés doktorandusza. „2014-ben a szakág vezetői invitáltak Győrbe, ahol igazi sikertörténetnek lehetek a részese. A GYAC evezős szakosztálya mára kétszáz fős tagsággal rendelkezik, és mintegy százhúsz sportolója a hazai és nemzetközi versenyek rendszeres résztvevője” – emelte ki az edző. Hozzátette, az elmúlt nyolc évben hétszer a győri klub lett az ország legeredményesebb egyesülete, az előtte lévő 135 évben ez egyszer sikerült. „A Széchenyi István Egyetemmel nyolc éve kerültem közelebbi kapcsolatba, amikor a hallgató sportolókkal megcéloztuk az egyetemi világ- és Európa-bajnokságot, illetve az Universiadét. Azóta több elsőséget is szereztünk ezeken a világversenyeken” – idézte fel Alföldi Zoltán, aki három éve már az egyetem testnevelőjeként is dolgozik, az evezős kurzust vezeti, amelyen rengeteg fiatal szerette meg a sportágat. „A hallgatókkal először az evezős ergométer használatát ismertetjük meg, ezután tanmedencében eveznek, végezetül pedig túraevezős hajókkal szelik a Mosoni-Duna hullámait. Aki elvégzi a kurzust, legalább annyira megtanul evezni, hogy a Bledi-tó közepére bátran csónakázhat, megkérni a barátnője kezét” – jegyezte meg viccesen. A kurzusnak azonban komolyabb eredményei is vannak, hiszen az ergométeres Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságon (MEFOB) eddig maximálisan nyolc széchenyis hallgató és oktató indult el, az idén ez a szám elérte az ötvenet, a Fix10 evezős MEFOB-on pedig három – egyenként 11 fős – egység képviselte az egyetemet. „Az evezés világszerte népszerű sport, ezért nemzetközi hallgatóink is aktívan kiveszik a részüket az eredményekből. Az ergométeres MEFOB-on tizenkét, az evezős MEFOB-on pedig tíz külföldi hallgató tagja a csapatnak” – emelte ki Alföldi Zoltán. És hogy mit hoz a jövő? A szakember szerint még több munkát, és remélhetőleg a 2021-es évihez hasonló sikereket. Az egyetem evezős élsportolói harcban állnak az Európa- és világbajnoki szereplésekért, ifjúsági Eb következik, melyen a válogatott magját a győriek alkotják. Az U23-as világversenyekre is zajlik a válogató, és az olimpiai reménységek versenyén is több győri sportoló érdekelt. „Szeptember első hétvégéjén hosszú évek után újra egyetemi Európa-bajnokságot rendeznek, amelyen hat-nyolc fős csapattal szeretnénk részt venni, remélhetőleg a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak remek szereplésével” – tekintett a következő feladatok elé az év edzője.

Második alkalommal rendezi meg a Széchenyi István Egyetem innovatív járműipari képzési programját, az Audi Development Campet az Audi AG és az Audi Hungaria támogatásával. A július 3-án kezdődő négyhetes, angol nyelvű táborban a hallgatók nemzetközi szaktekintélyektől, mentoroktól tanulhatnak, miközben valós ipari problémát oldanak meg, és akár karrierlehetőséget is nyerhetnek. Az érdeklődők május 31-ig jelentkezhetnek. „Az autóiparban a következő tíz évben nagyobb változások történnek, mint a megelőző jó néhány évtizedben együttvéve. E folyamatok legnagyobb nyertese az elektronikai terület, elég csak az elektromos hajtások elterjedésére gondolni, vagy arra, hogy jelenleg egy autóban nyolcezer elektromos jelet kezelünk, míg 2030-ra már várhatóan százezret fogunk, ami teljesen új utazási élménnyel jár majd együtt. Egy mai kocsiban több programsor van, mint egy F35-ös vadászgépben. Ezért választottuk e témakörből az idei Audi Development Camp fókuszát” – mondta prof. dr. Feszty Dániel, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműfejlesztési Tanszékének vezetője. A különleges programot első ízben 2019-ben szervezte meg az intézmény nagy sikerrel, még a koronavírus-járvány miatti kényszerű szünetet követően idén július 3. és 29. között jön a folytatás. „A négyhetes tábor olyan, mint a gyorssáv az uszodában: olyan szakembereket képezünk, akik az ipar számára fontos tudással rendelkeznek. Ez rendkívül intenzív programot jelent, amelynek során valós ipari problémát kell megoldani csapatmunkában” – hangsúlyozta az egyetemi tanár, hozzátéve, hogy ebben mentorként, illetve trénerként rendkívül elismert szakemberek segítik a résztvevőket. Ezúttal az Audi AG javaslatára az Audi e-tronhoz kapcsolódó „hardware-in-the-loop/software-in-the-loop” szimulációval kapcsolatos feladatokat kell megoldani a tábor során. Ez egy autó elektronikairendszer-tervezésének fontos része, lényege pedig, hogy az egyes elektronikai egységeket virtuális tesztkörnyezetben próbálják ki. Így mielőtt ezeket ténylegesen beépítenék egy járműbe, több ezer lehetséges forgatókönyvet lehet végigfuttatni. Aki elvégzi az Audi Development Campet, nemcsak abba kap tehát betekintést, hogyan tervezhető meg egy autó elektronikai rendszere, hanem abba is, miként zajlik egy jármű fejlesztése azelőtt, hogy létezne a prototípus. Éppen ezért az idei programra nem kizárólag, de elsősorban informatikai vagy villamosmérnöki tudással rendelkező hallgatókat várnak (nem csak a Széchenyi István Egyetemről), ideálisan olyanokat, akik 2023-ban diplomáznak. A szervezők ugyanakkor nyitottak arra, hogy ennél fiatalabbakat is kiválasszanak a részvételre. Jelentkezni május 31-ig lehet az Audi Development Camp honlapján található regisztrációs felület kitöltésével. A tervek szerint 20 hallgató vehet részt a programban, akik négy öttagú csapatban oldják meg a feladatokat, egymással versenyezve. A résztvevőket nemcsak a tudásszerzés és az értékes nyeremények motiválhatják, hanem az is, hogy karrierút nyílhat meg számukra az Audinál. Az Audi AG és az Audi Hungaria mellett a rendezvény fontos partnere a dSPACE, amely világvezető a „hardware-in-the-loop” szimulációkhoz szükséges eszközök gyártásában, valamint a Matlab szoftver magyarországi forgalmazója, a Gamax Laboratory Solutions Kft.

A távközlési világnap alkalmából a Széchenyi István Egyetem tizenharmadik alkalommal rendezte meg azt az országos jelentőségű konferenciát, amelyen a hírközlési szakma jeles képviselői, piaci, állami és egyetemi szereplői gyűltek össze. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt támogatásával zajló program idei témája a zöld távközlés és az űrtávközlés volt. Húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt 1865. május 17-én Párizsban. Ennek emlékére 1968 óta tartják meg a távközlési világnapot. Az alapítók között hazánk is szerepelt, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszéke pedig minden évben rendezvénysorozattal tiszteleg ezen esemény előtt. A program szakmai célja a gyorsan fejlődő technológiák és azok hatásának bemutatása. Az idei világnap két kiemelt témája a zöld távközlés és az űrtávközlés volt. Míg 2008 körül a távközlési iparág a világ energiaigényének 1 százalékát használta fel, addig ez az arány ma már eléri a 3 százalékot. Ennek oka egyértelmű, hiszen folyamatosan nő az igény az adatforgalomra, ezért jelentősen bővül a hálózatok és az IT-eszközök száma. A klímaváltozás mértékének kordában tartása a távközlési szektoron is múlik, ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy a zöld távközlés lesz az egyik idei prioritás. Az eseménynek otthont adó Széchenyi István Egyetem jogelődjén 1976-ban indult meg a távközlési mérnökképzés. Az azóta hatalmas fejlődésen keresztülment intézmény széles körű képzési palettája, gyakorlatorientált oktatása, infrastruktúrája segítségével a kor kihívásaira válaszolni tudó szakembereket képez. „Komplex kutatási együttműködések létrejöttén dolgozunk több magyar egyetemmel. A konkrét szakmai tevékenységek mentén alakuló megállapodások tekintetében a Széchenyi István Egyetem kiemelt partnerünk” – fogalmazott dr. Koltay András, az NMHH elnöke. Hozzátette, jelenleg is zajlik annak a részletgazdag tudományos programnak a kidolgozása, amely egy újabb állomása az intézménnyel való együttműködésüknek. Kiemelte a hallgatói aktivitás fontosságát, amelynek révén biztosított a megfelelő szakmai utánpótlás. Ennek érdekében is segíti a hatóság az egyetemi képzéseket, kutatásokat. A konferencián 2015 óta minden évben kiosztják a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amelyet az NMHH elnöke ad át a hírközlési piac területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként. Az idei évben Tomka Péter, a hírközlési hatóság Mérésügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője és Gáspár Ernő, az NMHH Mérésügyi Főosztályának vezetője részesült az elismerésben. Az ünnepségen vehette át az NMHH különdíját a Tudományos Diákköri Konferencián távközlési témakörben kiemelkedően teljesítő Pataki Péter és Bazsó Ádám. Mindketten a Széchenyi István Egyetem hallgatói. Az eseményen Pro Meteorologia Emlékplakettet kapott az NMHH főigazgató-helyettese, dr. Vári Péter. A díjat dr. Nagy István agrárminiszter a meteorológiai világnap alkalmából ítélte oda az NMHH főigazgató-helyettesének, amit a távközlés világnapja alkalmából dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke adott át a kitüntetettnek. A távközlési világnap alkalmából szervezett konferencián az előadások többek között a karbonsemleges infokommunikációs hálózatokról, a távközlés zöldítésének megoldásairól, energiaoptimalizálásról szóltak, de kiemelt témaként szerepelt a programban az űripar, az űrképzés és a klímakutatás is. A fenntarthatóság fontosságát szimbolizálva a résztvevők emlékfát ültettek el az egyetem győri kampuszán.

Havasi Dániel fotográfus-dokumentumfilmes alkotásaiból 2022. május 26-án, csütörtökön 11 órakor nyílik kiállítás, amely június végéig tekinthető meg a Széchenyi István Egyetem aulájának karzatán. A Havasi Dániel által készített, a kétirányú migráció által is inspirált fotók 2011 és 2020 között készültek a világ 21 országában, köztük Nyugat-Európában, a posztszovjet országokban, Észak-Amerikában, a Szentföldön, Japánban, Iránban, a Maghreb régióban és Magyarország déli határán a 2015-ös menekültválság idején. A kiállított darabok többsége dokumentum- vagy társadalmi fotó, utcakép vagy (a déli határon készült fotók esetében) fotóriport. Havasi Dániel álló- és mozgóképekkel egyaránt dolgozik. Japánból való hazatérése után 2020-ban képeiből „Alulnézet” címmel albumot állított össze, Harnóczy Örs fotóművész szerkesztésében, amely a kiállítás során a helyszínen is megvásárolható. Akkoriban még csak a Covid-járvány kimenetele volt kérdéses, de az albumban szereplő fotók némi képi előjelét is adják azoknak a viharos folyamatoknak, melyek most világunkat meghatározzák.

A Széchenyi István Egyetem meghívására és vendégeként Győrbe jön, és közös zenei esten szerepel az egyetem fúvósegyüttesével, a Győr Symphonic Banddel az Észak-iowai Állami Egyetem koncert-fúvószenekara május 23-án, hétfőn. Az amerikai és a győri egyetemi fúvószenekar közös koncertje hétfőn 18 órakor kezdődik az Egyetemi Hangversenyteremben (egykori zsinagóga, Győr, Kossuth L. u. 5.). A koncert kezdetekor az Egyetem nevében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes mond köszöntőt. Az első részben a győri egyetem fúvószenekara, a Győr Symphonic Band szerepel, a szünet után az iowai zenekar mutatkozik be. A közös koncert belépődíj nélküli. Az Észak-iowai Állami Egyetemet 1876-ban alapították. A közgazdasági, a társadalomtudományi, a természettudományi, a mérnöki, a tanárképző és a művészeti szakokon 11 ezer hallgató tanul. Iowa állam területe több mint másfélszer nagyobb Magyarországénál, lakosságának száma viszont csak 3,5 millió. Történetileg itt volt az apacsok földje. Iowának van magyar kötődése is. A terület növényzetét Xantus János utazó, zoológus, etnológus, egykori győri bencés gimnazista tárta fel, elemezte, akinek nevét több hazai közintézmény viseli. Róla mintázta Karl May regényíró a legendává lett Old Shatterhand alakját. Az indiánkönyvek félelmetes Henry-karabélyát, Xantus János puskáját jelenleg a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban őrzik. Iowa államban ma is közigazgatási egység az 1855-ben alapított Kossuth Lajos megye, s egykor volt egy New Buda nevű, magyar bevándorlók által alapított, magyarok lakta város is.

Fenntarthatóság, korszerű élelmiszertechnológiák, vidékfejlesztés és precíziós gazdálkodás – ezek az innovatív területek kerülnek fókuszba a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán, amely új tanszékekkel és képzési területekkel bővül a következő tanévtől. Mindez erősíti a különböző tudományágak együttműködését annak érdekében, hogy közösen adjanak választ a legaktuálisabb problémákra. Albert Kázmér szász-tescheni herceg az idén éppen kétszáz éve, 1822-ben hunyt el. Ő alapította Európa első, ma is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjét, amely augusztus 1-jétől az ő nevét viseli. A karon emellett is jelentős változások történnek az új tanévtől, tágítva a képzések és a kutatás-fejlesztés horizontját. „A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája: a jövőnk nagyban függ attól, tudjuk-e csökkenteni a környezeti terhelést. Az ezzel kapcsolatos kutatások alapját a Vízgazdálkodási és Természeti Ökoszisztémák Tanszék és az Audi Hungaria Járműmérnöki Karról hozzánk kerülő Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék munkatársai jelentik” – ismertette dr. Szalka Éva dékán. Hozzátette, az új tanszékeknek köszönhetően két szakkal is bővül az oktatási kínálat: a környezetmérnöki alapképzéssel és az energetikai veszteségfeltáró auditor szakirányú továbbképzési szakkal. Mint mondta, a korszerű élelmiszertermelést szintén fókuszterületnek tekintik, hiszen a világban végbemenő folyamatok egyre inkább rávilágítanak arra, mennyire fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer, illetve az ennek előállításához szükséges alapanyag megléte. „Ugyancsak kiemelt terület a vidékfejlesztés, amely a vidéki terekben a gazdaság, a környezet és a társadalom fenntartható, harmonikus együttműködésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel foglalkozik az újonnan létrejövő Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék” – ismertette dr. Szalka Éva. Ugyancsak a kor kihívásaira keresi a válaszokat a precíziós gazdálkodás, amivel az új tanévtől még hangsúlyosabban foglalkozik a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék. A dékán elmondta, jelenleg is nagy az érdeklődés a precíziós mezőgazdasági szakmérnök és precíziós mezőgazdasági szaktanácsadó, illetve a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szakok iránt. Precíziós mezőgazdasági mérnökalapszakot is terveznek indítani, amelynek gyakorlati képzési helyszíne a fejlesztés alatt álló tangazdaság lesz. Dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője elmondta: az egyetem vezetése jól ismerte fel a fenntarthatóság fontosságát, és azt, hogy erre a területre az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Hozzáfűzte, rengeteg kutatás foglalkozik ezzel a témával, és ezek egy karra csoportosítása lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény kutatói még professzionálisabban, hatékonyabban végezzék munkájukat. „Az új szerkezetben a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciák összeadódnak. Komplexebb módon, szélesebb együttműködésben tudunk foglalkozni a kérdéssel, és tanszékünk olyan közegbe kerül, ahol ez az az egyik vezérelv” – világított rá dr. Torma András. Mint mondta, az alkalmazott fenntarthatóságra szeretnék a hangsúlyt helyezni, vagyis a gyakorlatban működő válaszokat keresik. A tanszéken nemcsak a kutatási, de az oktatási portfólió is megújul, új elemként jelenik meg a zöldgazdasági rendszerszakértő képzés. Dr. Mezei Katalin, a megalakuló Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék vezetője kifejtette: a tanszék oktatóit részben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-Tudományi és Közpolitikai Tanszék, részben pedig a mosonmagyaróvári Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék munkatársai alkotják. „Az átalakítással az egyetem azokra a piaci kihívásokra reagál, amelyeket az Európai Unió fejlesztéspolitikájának irányváltása indukál. Az EU Közös Agrárpolitikája ugyanis 2007 óta folyamatosan veszít szigorúan vett agrárágazati jellegéből, és egyre komplexebb kohéziós jelleget ölt” – hangsúlyozta a tanszékvezető. Mint mondta, ezért van nagy jelentősége egy olyan tanszék létrehozásának, ahol ezek az agrárágazati, terület- és vidékfejlesztési tudások összeadódnak, és az intézmény oktatási és kutatási portfóliójában egyedi kínálatként tudnak megjelenni. Ezt a gondolatot folytatta dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, a az utóbbi tanszék docense. Mint mondta, a vidékfejlesztés témaköre sokkal inkább egy multidiszciplináris szemléletet kap: az agrárium mellett a területfejlesztési, a regionális fejlesztési területek is előtérbe kerülnek. „A tér- és az agrárszemlélet harmonizálása mellett fókuszálnunk kell a különböző zöld kihívásokra, például a klímaváltozás problémáira, mert egy jövőbeni vidékfejlesztési szakembernek ezeken a területeken is válaszokkal kell rendelkeznie” – magyarázta dr. Goda Pál. Kiemelte, a zöldkérdések az intézmény más szakjain, például a mérnökképzésben is megjelennek, így még több szakember együttes tudására építhet a Széchenyi István Egyetem. A változással az innovációs képesség is növekszik, a hallgatók pedig korszerű, gyakorlati tudással vérteződnek fel.

„Moldex3D 2022 Molding Reality” címmel tanulmányi versenyt rendeztek a hazai egyetemek diákjainak és tanárainak, amelynek keretében Ansys vagy Moldex3D szimulációs szoftverrel végzett projektfeladatokat oldottak meg a versenyzők. Az eredményhirdetésre 2022. március 24-én került sor, ahol Molnár Bence hallgatónk a Digitális Fejlesztési Központban készült szakdolgozatával második helyezést ért el. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A SentryNode autonóm robot innovációját fejleszti a Széchenyi István Egyetem doktorandusza, Krecht Rudolf és szintén széchenyisekből álló startupcsapata. A győri egyetemen végzett tehetséges kutatót a tenni akarás motiválja. Alig tanult meg járni, amikor csak tehette, villamosmérnök édesapja máris magával vitte erdélyi mérnöki irodájába, így nem csoda, hogy Krecht Rudolf, a Széchenyi István Egyetem doktorandusz-kutatója és egyben a SentryNode startuppere már korán érdeklődni kezdett a mérnöki tudományok és a technika iránt. A középiskola első évére a tenni akarás és a segítségnyújtás vágya ösztönözte arra, hogy kifejlessze első találmányát, az életmentő robotot. Humanitárius távvezérlésű eszközének már a többéves munkával elkészült prototípusa is vitathatatlan sikert aratott szakmai körökben. 2015-ben az előkelő második helyezést érte el a Magyar Innovációs Szövetség tehetségkutató versenyén. A kutató érdeklődésünkre úgy fogalmazott, a Széchenyi István Egyetem támogató légkörének és profi oktatói csapatának köszönhetően azóta újabb és újabb aspektusokból tökéletesíti az akár életmentésre és az emberek számára megközelíthetetlen helyszíneken kárfelmérésre is alkalmas autonóm szerkezetet. De ne szaladjunk ennyire előre! Hiszen, mint Krecht Rudolf mondja, találmánya fejlesztéséhez egyetemi évei, az ott megtapasztalt impulzusok és lehetőségek nagyban hozzájárultak. „A Székely Mikó Kollégium diákjai szerte a világban tanulnak tovább, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy én is az otthonomtól, Sepsiszentgyörgytől távol kezdem el felsőfokú tanulmányaimat. Céljaim elérésére a győri egyetem tűnt a legjobbnak akkor, és várakozásaim messzemenően be is igazolódtak, hiszen gyakorlatorientált képzésben volt részem olyan felkészült és nyitott oktatók mellett, mint dr. Horváth Péter, dr. Kuti Rajmund és dr. Ballagi Áron. Valamint lehetőséget kaptam a SZEnergy hallgatói csapat robotikai részlegvezetőjeként fejlődni, és részt vehettem az Erasmus-programban is. Így tanulhattam fél évet Csehországban, a Brnói Műszaki Egyetemen, ahol láthattam, a fejlődés kizárólag hozzáállás kérdése” – foglalta össze a korábbi éveket a széchenyis tehetség, aki az intézmény Járműipari Kutatóközpontjának csapatát is erősíti. Hozzátette, találmánya piacképessé tételéhez azonban csapatra és tőkére volt szüksége. „Egy robot soha nem tekinthető befejezettnek, mindig jönnek új ötletek, fejlesztési lehetőségek. Szerencsés vagyok, mert a Széchenyinek és a győri Start it @K&H inkubátornak köszönhetően ehhez befektetőre és értékes társakra is találtam” – fejtette ki, és azt is elárulta, céljuk nem kevesebb, mint hogy a SentryNode robot hamarosan önfenntartó módon megállja a helyét az innovációs piacon, s számos helyzetben segítségére legyen a felhasználóknak.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagy presztízsű ösztöndíjpályázata alapításának 25. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésen a három nagy tudományterületről két-két volt Bolyai-ösztöndíjas ismertette a rendezvényen az akadémiai támogatással folytatott kutatásait. Az agrártudományi területet dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának professzora képviselte, aki a növényi vírusok biológiai sokszínűségéről tartott előadást. Az MTA székházának dísztermében megtartott ünnepségen a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában támogatást nyújtó Bolyai János Kutatási Ösztöndíj eredményeit összegezték az elismerés alapítása óta eltelt negyedszázadban nyertes kutatók előadásain keresztül. Az ünnepségen Freund Tamás, az MTA elnöke rávilágított: a pályázat alapítása óta több mint 500 egykori ösztöndíjas lett az MTA doktora, 22 volt „bolyaist” pedig akadémikussá is választottak. A rangos eseményen a Széchenyi István Egyetem is képviseltette magát, hiszen a kétszeres Bolyai János-ösztöndíjas professzor, dr. Palkovics László Amand, az intézmény növénytudományi tanszékének egyetemi tanára tartott előadást szakterülete legfontosabb kérdéseiről. „Az ösztöndíj elnyerése a fiatal kutatók pályájának meghatározó pillanata, hiszen munkájuk anyagi támogatása mellett óriási presztízsű elismerés is egyben. A kutatói kiválóságok számára a díjjal az MTA doktora cím is belátható közelségbe kerül” – ecsetelte kérdésünkre az ösztöndíj jelentőségét a professzor. Hozzátette, az ő életének is fontos állomása volt az ösztöndíj elnyerése, másodjára ráadásul a legjobbaknak járó Bolyai-plakettet is kiérdemelte. A 25 éves évforduló alkalmából megtartott ünnepségen a mosonmagyaróvári kar oktatója a növényi vírusok biológiai sokszínűségéről tartott előadást. A téma napjainkban talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen a növényi vírusok – humán társaikhoz hasonlóan – egyre gyorsabban terjednek a világban, és mutációik révén egyre ellenállóbbakká válnak a védekezéssel szemben. „A baktériumok és a gombák ellen léteznek kémiai növényvédő szerek, a vírusok esetében ilyenek nincsenek. Napjainkban is számos vírus érkezik hazánkba, amelyek folyamatosan problémát okoznak a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben. A hatékony és fenntartható növénytermesztés érdekében elengedhetetlen ezen vírusok megismerése, diagnózisa és nélkülözhetetlen a védekezés lehetséges formáinak kutatása” – foglalta össze röviden előadásának témáját a professzor. Hozzátette, a növények védekező rendszerét változékonyságával éppúgy igyekszik kijátszani a vírus, mint ahogy a humán vírusok az emberi immunrendszert. Az egyik lehetséges út a rezisztens növények létrehozása. Ennek nehézségeire is hozott példát az előadó, miszerint egy rezisztens paprika esetében olyan vírusmutáns alakult ki, amely áttörte a zöldség ellenálló képességét, és sikerült megfertőznie a paprikát. Ezt a rendkívül érdekes kutatási területet mutatta be a prof. dr. Palkovics László Amand a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 25 éves évfordulója alkalmából az MTA ünnepségén. Mint mondta, a jövőben a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara is jelentős szerepet tölthet be a megoldás keresésében, ahol hamarosan fontos kutatások kezdődhetnek a vírusvédelem terén. Az ünnepség teljes egészében – benne 1:31:25-től prof. dr. Palkovics László Amand előadásával – megtekinthető az MTA honlapján.