Dr. Lengyel Júlia tízévesen tudta meg, hogy elveszíti látását, mindez azonban mégsem törte le a szárnyait. Ehelyett fáradhatatlanul képezte magát, és elhatározta, bármi áron, de jogász lesz. Megváltozott munkaképessége ellenére szakmája több területén dolgozik, tovább folytatta tanulmányait a Széchenyi István Egyetem doktori képzésén, közben pedig féléves kisfiáról is gondoskodik. A győri egyetemen végzett jogász számára fontos, hogy kutatásaival elősegítse a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. „Tízéves voltam, amikor látóideg-sorvadást diagnosztizáltak nálam. Azóta folyamatosan romlik a látásom. Mostanra már csak hallás után tudok bármit elolvasni, nem ismerem fel az embereket még akkor sem, ha mellettem állnak. Teljesen a halló-tapintó életmódra kell hagyatkoznom, és vakvezető kutyával közlekedek” – mesélte látássérültségéről dr. Lengyel Júlia. A Széchenyi István Egyetem jogász alumnáját már gyermekkorában rabul ejtette a jogászi hivatás. A családjában, barátai körében közel s távol senki sem űzi ezt a szakmát, de már fiatalon is rengeteg olyan filmet és könyvet választott, amelyekben ügyvédek vagy bírók voltak a főszereplők. A középiskola után egyértelmű volt számára, hogy a lakóhelyéhez legközelebb található jogi karra felvételizik. „A Széchenyi István Egyetemen versenyképes diplomát kaptam. A professzorok segítőkészek voltak, mindig szóban vizsgáztattak, találtunk alternatív megoldást arra, hogy tanulhassak és számot adhassak a tanultakról. A technológia már sok mindenben segítséget jelent, ezért az elektronikus tananyagból én is fel tudtam készülni a vizsgákra. Szerettem a hallgatói életet. Az egyetem ösztöndíjjal, laptoppal és nyelvvizsga-felkészítéssel is támogatott” – emlékezett vissza érdeklődésünkre. Hallgatóként könnyen beilleszkedett az egyetemi közösségbe, több szaktársával a mai napig tartja a kapcsolatot. Mint mondta, számára sokat jelentett, hogy az oktatók többsége is nagyon segítőkész volt, nem kivételeztek vele, de igyekeztek biztosítani számára a segítséget. „A legmeghatározóbb oktatóm dr. Göndör Éva. Ő szerettette meg velem a munkajogot, soha nem nézett rám úgy, mint egy fogyatékkal élőre. Ő ösztökélt, hogy vegyek részt a Tudományos Diákköri Konferenciákon, konzulensem volt, sőt, még a doktori dolgozatomat is az ő szárnyai alatt készítettem. Neki köszönhetem azt is, hogy később lehetőséget kaptam a tanszéken oktatóként is bizonyítani. A hallgatók együttműködők, igazi élmény nekem, ha velük foglalkozom” – magyarázta, hogyan tartott ki álma mellett, hogy jogász legyen. Hiába a nehezített pálya, Júlia a diplomaszerzést követően fél évvel már munkába állt, de addig több tanulságos kihívással is szembe kellett néznie. „A legtöbb munkáltató esélyt sem adott arra, hogy megmutassam, képes vagyok ellátni a meghirdetett munkakört. Ha elárultam sérültségemet, nem hívtak be az interjúra, ha nem fedtem ezt fel előzetesen, az volt a gond. Valójában, mint kiderült, előítéleteik miatt féltek alkalmazni. Keserű időszak volt, aztán a Mosonmagyaróvári Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője kifejezett ajánlattal keresett fel. Az intézményben én alakíthattam ki a jogi szolgáltatási portfóliót. Fontos tapasztalat számomra, hogy megtanultam kezelni az ügyfelek reakcióit is. Ha bejöttek, megdöbbentek azon, hogy nem látok, de miután az ő problémájukra tereltem a figyelmet, már természetesként kezelték a helyzetet. Örülök annak is, hogy emellett lehetőséget kaptam a tapasztalatszerzésre egy ügyvédi irodában” – beszélt a fordulatról a jogász, aki kisfia megszületését követően is aktívan dolgozik. Nem titkolt vágya pedig, hogy egyszer saját lábára álljon, és egyéni ügyvédi irodát nyisson. Tapasztalatai kikövezték PhD-kutatása irányát is. Disszertációjával ugyanis célja, hogy rámutasson a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának jogi visszásságaira. „A jogszabályok támogatók a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását illetően, a gyakorlatban ugyanakkor ez a kép csalóka” – mutatott rá. Kérdésünkre kifejtette, szeretné, ha a fogyatékossággal élőkkel szemben kialakított sztereotípiát minél szélesebb körben leküzdhetnénk. Tézise szerint amíg a társadalmi szemlélet velük szemben nem változik, addig nem javulhat a foglalkoztatási ráta sem. „Nagy öröm és könnyebbség, hogy az épületek akadálymentesítése alapvető Magyarországon is, de azt is látni kell, hogy amíg nem kapjuk meg a lehetőséget arra, hogy megmutassuk, alkalmasak vagyunk a feladatok elvégzésére, a boldogulás nagyon nehézkes. Jó kezdeményezésnek tartom azonban azt, hogy egyre több a szemléletformáló foglalkozás az iskolákban. Az új generáció nézőpontja már talán ennek kapcsán egy kicsit más lesz. Ha csak egy mondat ragad meg, már akkor nyertünk, hiszen belőlük kerülnek majd ki az új munkáltatók vagy éppen az elfogadó kollégák” – húzta alá dr. Lengyel Júlia. Arról, hogy miért választják a fogyatékossággal élők közül többen a Széchenyi-egyetemet, ide kattintva olvashat.

Dr. Szalay Gyula professor emeritusra, a győri egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának nemrégiben elhunyt első dékánjára, az intézmény volt oktatási rektorhelyettesére, a győri jogászképzés alapító személyiségére emlékeztek egykori és mai oktató kollégái, munkatársai, pályatársai, hallgatói, barátai és tisztelői. Tiszteletére a megemlékezést követően a résztvevők emlékfát ültettek a jogi kar épületének udvarán. „A rohanó hétköznapokban meg kell állnunk néha. Nemcsak az ünnepnapokon, hanem akkor is, amikor valami nagy veszteség ér bennünket. Most azért állunk meg, hogy emlékezzünk dr. Szalay Gyulára, karunk alapító dékánjára, barátunkra” – köszöntötte prof. dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja a megemlékezés résztvevőit. „Kidőlt a Püspökerdő legmagasabb fája” – e hasonlattal utalt dr. Bihari Mihály professor emeritus, a kar alapítója arra, hogy dr. Szalay Gyula a Püspökerdő mellett, a Széchenyi István Egyetem kampuszán alkotott és töltötte életének emlékezetes éveit. Az emlékező maga is személyes barátja volt az egykori oktatónak, akivel hosszú éveken át építették közösen a győri jogászképzést. Dr. Bihari Mihály beszédében felidézte a kar első dékánja pályájának legfontosabb állomásait, a kar fejlődésében betöltött elévülhetetlen szerepét és kiemelte, a közösség az iskolateremtő professzor személyében a győri jogásztársadalom minden közügyében cselekvő közösségi embert, győri lokálpatriótát és kiváló helytörténészt gyászol. A kollégák nevében dr. Szegedi András egyetemi docens búcsúzott, aki az alapító dr. Szalay Gyulától vette át a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék vezetését. „Tanszéki munkatársainkat kivétel nélkül a tanár úr választotta ki, akik valamennyien a Széchenyi-egyetem jogi karán végeztek. Nem túlzás azt mondani, hogy mindnyájunknak atyai mentora volt, aki emberségből, szakmaiságból és precizitásból is példát mutatott nekünk. Távozása óriási űrt hagy maga után, a mi feladatunk viszont az, hogy emlékét és szellemiségét megőrizzük” – fogalmazott dr. Szegedi András. Dr. Szalay Gyula, a győri jogászképzés egyik alapítója életének 78. évében hunyt el váratlanul. Oktatói pályafutását 1978-ban kezdte a Széchenyi István Egyetem jogelődjénél, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A kilencvenes évek elejétől aktív szereplője volt a felsőoktatási intézmény egyetemmé válásának előkészítésében. Az 1995-ben létrejött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Széchenyi István Főiskola közös alapítású Oktatási Intézete, amelynek indulásakor igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként vett részt a győri jogtudományi képzés megalapozásában. Dr. Szalay Gyula életútjának, életművének meghatározó értéke a győri jogászképzés megvalósítása, kiteljesítése, szellemiségének gyarapítása. Az intézmény a Magyar Országgyűlés döntése szerint 2002. január 1-jétől egyetemként működik, s az első oktatási rektorhelyetteseként dr. Szalay Gyulának meghatározó szerepe volt az egyetem oktatási rendszerének átalakításában. Oktatói munkáját ezen időszak alatt is folytatta, 2001-től tanszékvezetőként irányította a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék munkáját. 2006 és 2013 között a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar első dékánjaként hasznosította oktatásszervezési tapasztalatait. Számos szakmai és közéleti elismerés birtokosa, így a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a Széchenyi István Egyetem közösségének legmagasabb elismerését, a Pro Universitate díjat is megkapta. Győri közéleti tevékenységét Győr Megyei Jogú Város Pro Urbe díjjal ismerte el. Sportszervezői tevékenysége a lovassporthoz köti, 2008-ban a Fogathajtásért arany emlékérmet vehette át. A megemlékezés végén a családtagok, munkatársak, barátok rótták le tiszteletüket a virágok elhelyezésével, majd ültettek emlékfát a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar udvarán. Prof. dr. Smuk Péter dékán azt kívánta, hogy nőjön minél nagyobbra ez a fa, és árnyat adó koronája alatt gyarapodjon tovább a győri jogászképzés.

Sajtóközlemény A természettudományok megszerettetése volt a cél az általános- és a középiskolás diákok körében 2022. június 30. A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és a Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. 262,84 millió forint támogatásban részesült az EFOP-3.3.6-17 azonosítószámú pályázati felhívásra benyújtott, „Természettudományos élménypedagógiai programok fejlesztése Győrben és térségében, a GYEKE és a Mobilis együttműködésében” címet viselő projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100%-a, mely vissza nem térítendő támogatás. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósult meg. Az EFOP-3.3.6-17-2017-00017 azonosítószámú projekt elsődleges célja az volt, hogy úgy valósítsa meg a kompetencia alapú oktatásra való áttérést, hogy közben az iskolákban ne történjen drasztikus és hirtelen átalakulás, inkább egyfajta fokozatos szemléletformálás. Ezért a konzorcium szorosan együttműködött a partneriskolák pedagógusaival. A programok összeállítása során célkitűzés volt, hogy a diákok minél szélesebb körére terjedjen ki és a természettudományos témák iránt érdeklődést mutató diákok fejlesztése és tehetséggondozása mellett a hátránnyal küzdő diákok felzárkóztatásának is keretet biztosítson. A projekt egyik legnagyobb eredménye egy természettudományos élményközpont, azaz a Mobilis Diáklabor kialakítása volt. A Diáklaborban a pályázati felhívásban szereplő valamennyi foglalkozási formában (szakkör, foglalkozássorozat, természettudományos óra, kiscsoportos foglalkozás, versenyek, műhelyfoglalkozás, témanap, tábor) valósultak meg programok. A projekt időszakában több mint 8.000 diák vett részt a konzorcium által szervezett programokon. A projekt 2017 szeptemberében indult és 2022 júniusában zárult. Támogatói jóváhagyással a befejezési határideje két alkalommal módosult, amely lehetővé tette az eredetileg tervezett szakmai program teljes körű megvalósítását. Összességében elmondható, hogy egy olyan komplex program került megvalósításra, mely hozzájárult a természettudományos tárgyak népszerűsítéséhez, az informális és nem formális tanulási lehetőségek bővítéséhez, a kísérletközpontú, élményszerű oktatás elterjesztéséhez és ezen keresztül a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséhez. További információ kérhető: Dr. Rámháp Szabolcs, elnök, Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület E-mail cím: info@gyeke.hu

Összesen 29 hallgató vette át oklevelét a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának diplomaátadó ünnepségén, amelyet június 25-én, szombaton tartottak az Egyetemi Hangversenyteremben. Dr. Hontvári Csaba dékán ünnepi beszédében úgy fogalmazott: igyekeztek olyan körülményeket teremteni, hogy széchenyis hallgatóként jól érezzék magukat. „A hely adottságaiból is fakadó közvetlenség, természetesség lehetőséget adott a személyesebb együttműködésre” – hangoztatta a dékán, hozzáfűzve, hogy az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt lezárások következtében élni kellett a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel is. „A 2021-2022-es tanévben visszaköltözhettünk második otthonunkba, a virtuálisból a valóságos térbe és időbe. Koncert koncertet követett, intézményen belül és kívül egyaránt, s jó volt újra közös térben és élményben terveznünk, lennünk, dolgoznunk” – mondta. Kiemelte: minden végzett tarisznyájában van annyi tudás, amennyivel bízvást mehet tovább a következő lépcsőfokra, vagy kopogtathat be a zeneiskolák, zenekarok, énekkarok ajtaján. Dr. Hontvári Csaba arról is beszélt, hogy a karon 2021 szeptemberében megindulhatott a képzés olyan fiatalok számára, akik a kreatíviparban szeretnének kiteljesedni tervező grafikusként, formatervezőként vagy építőművészként. „Karunk zenész és design szakos hallgatói új ismeretségeket köthettek a Gárdonyi utcai oktatási épületben a csoportos órák és az egyéni gyakorlások szünetében, a kari HÖK-rendezvényeken, szakesteken” – mondta. A beszédet követően Gálfi Nikolett zongora előadóművész, valamint Komáromi Erik és Miklósi Fruzsina klarinét zeneművésztanár szakon végzett hallgatók produkciója, majd díjátadások következtek. A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata kilencedik alkalommal adta át a legtöbb szavazatot kapott tanárnak az Oktatók a Hallgatókért díjat. A Művészeti Karon az elismerést ezúttal Szabó Balázs, a Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszék egyetemi docense érdemelte ki. Három, kiemelkedő közösségi tevékenységet folytató hallgatónak – Olajos Hangának, Reicz Virágnak és Sas Nelli Eszternek – Pro Auditoribus díjat ítéltek oda. A híres magyar hegedűkészítő, Kónya István aranykoszorús mester emléke előtt tisztelegve egyik fia és unokája, id. Kónya Lajos és ifj. Kónya Lajos hegedűkészítő mesterek 2015-ben díjat hoztak létre. Az alapítók a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának egy, a tanév során kiváló tanulmányi teljesítményt nyújtó vonós hangszeres tehetséges hallgatóját jutalmazzák. Az elismerést Nádházi Márk klasszikus hegedű előadóművész szakos hallgató vehette át. Fotógaléria: A végzettek az Egyetemi Hangversenyteremben vehették át diplomájukat. (Fotó: Mekliz Fotóstúdió)

Európa legrangosabb menedzsmentkonferenciáját, a European Academy of Management-et (EURAM) az idén Svájcban, a Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemén rendezték. A jeles eseményen dr. Szabó Zsolt Roland, a Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszékének egyetemi docense a leginspirálóbb konferenciaközlemény díját vehette át. Az idei EURAM fő témája a digitális transzformáció vezetése volt. Dr. Szabó Zsolt Roland szerzőtársával, Szedmák Borbálával (Budapesti Corvinus Egyetem) a konferencia stratégiai menedzsment szekciójában vettek részt. Munkájuk címe – amellyel elnyerték a leginspirálóbb konferenciaközleménynek járó elismerést – „Kettősképességű vezetés a szimfonikus zenekaroknál és a zeneoktatásban” volt. A díjat a stratégiai menedzsment terület meghatározó kutatói, Joan E. Ricart és Xavier Castaner adták át. „A túlélés és a prosperitás érdekében a szimfonikus zenekaroknak és a zeneoktatásnak is jelentősen át kell alakulniuk. Egyrészről alapvetően újra kell gondolniuk »üzleti« modelljeiket, másfelől szükséges kiaknázniuk a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ezt csak olyan vezetők segítségével tudják elérni, akik egyszerre képesek megőrizni a klasszikus zene értékeit és újabbnál újabb menedzsmentinnovációkat valósítanak meg” – foglalta össze röviden a közlemény lényegét dr. Szabó Zsolt Roland, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Marketing és Menedzsment Tanszékének egyetemi docense. Hozzátette, a cikk ezzel kapcsolatban számos jó gyakorlatot mutat be.

Szakmai zsűri előtt remekeltek a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karán ebben a tanévben indított védőnőképzés elsőéves hallgatói. Erdélyi Anna és Magyari Antónia kiváló kutatásaik bemutatója után átvehették a Miskolcon megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia különdíjait. „A Dunántúlon hiánypótló győri védőnőképzés első hallgatóiként különösen fontosnak tartjuk a védőnői múlt regionális szintű megismerését. Tudjuk, hogy a védőnőképzés történetébe évfolyamunk is beírja nevét. Úgy érzem, ezért is feladatom a védőnőtörténeti múlt megőrzése, tovább adása” – nyilatkozta témaválasztásáról megkeresésünkre Erdélyi Anna, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar Egészségtudományi Tanszékének elsőéves hallgatója. A Heves megyei Abasárról származó lány elárulta, kutatásával is szeretné támogatni témavezetőjét, Soósné dr. Kiss Zsuzsanna tanszékvezetőt abban, hogy az általa megálmodott online védőnőtörténeti dokumentumtár létrejöjjön. Mint mondta, az eddig feltárt értékek közül a legnagyobb kincs a kutatásában is említett százéves védőnői mérleg, mert az szinte egyidős választott hivatása múltjával. Erdélyi Anna szerint a Széchenyi-egyetemen tanulni nem csak a szlogen szerint jó, hanem a pezsgő hallgatói élet, az egyetem elhelyezkedése és az oktatás színvonala miatt is. „Oktatóink igazán emberségesek, már most sokat köszönhetek nekik” – tette hozzá. Magyari Antónia szintén különdíjasként tért vissza a miskolci OTDK-ról. Témavezetői a tanszékvezető mellett Kovácsné dr. Tóth Ágnes és dr. Nagy Ádám, az Egészségtudományi Tanszék oktatói. A hallgató kutatásából kiderült, a „Védőnői módszertan alapjai, obszerváció” című tantárgy oktatásának jelentős szerepe van a védőnői hivatástudat kialakulásában, s mindez megerősíti a hallgatók és a pályakezdők egészségügyi pálya iránti elköteleződését is. Kifejtette, hogy más képzésekkel ellentétben, Győrben jó érzékkel már az első évben oktatják ezt a tantárgyat, aminek köszönhetően korán, tanulmányaik első évében megismerhetik választott hivatásukat az egyetemisták. Mindez őt is – aki eredetileg művészeti pályára készült – megerősítette abban, hogy jó irányban tanul tovább. „Számomra óriási siker, hogy dolgozatom nemcsak különdíjat kapott, hanem párbeszédet is elindított a szakmában. Több visszajelzést kaptam, ami szerint kutatási eredményeim alapján az ország több védőnőképzésében is előrébb hozhatják a tantárgy oktatásának idejét” – fejtette ki a Fejér megyei védőnőjelölt. A nádasdladányi fiatal ezek után úgy tervezi, a következő tanévben új témával ugyan, de megint nekivág a tudományos megmérettetésnek. A különdíjas hallgatók első témavezetője, a védőnőképzés szakfelelőse, Soósné dr. Kiss Zsuzsanna kollégáival az ország legfiatalabb védőnőképző helyszínén, a Széchenyi István Egyetemen olyan nyolc féléves képzést álmodott meg, amely a múltból merítve, az elődök eredményeire alapozva, az aktuális társadalmi, egészségügyi, családi, egyéni igényekre, változásokra reagálva eloszlatja, illetve haladja meg a védőnői hivatással kapcsolatos elavult képeket. „Büszke vagyok a hallgatókra, és nagy öröm, hogy eredményeik visszaigazolják, illetve megerősítik a képzésindítással kapcsolatos elképzeléseinket. A hungarikumnak számító hivatás oktatásában nagy hangsúlyt fektetünk a családcentrikus szemléletmód kialakítására és a gyakorlatszerzési lehetőségekre. Hiszem, hogy az itt tanulók még sok sikert érhetnek el egyéni karrierútjuk során és a magyar családok támogatásában is”– nyilatkozta érdeklődésünkre Soósné dr. Kiss Zsuzsanna.

Több területen is reálisnak látja az együttműködést a Széchenyi István Egyetemmel Siegfried Peinen, Belgium magyarországi nagykövete, aki az intézményben tett látogatást június 16-án, csütörtökön. A diplomata pozitívan nyilatkozott a győri universitas fejlődéséről és infrastrukturális színvonaláról. A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja, hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait, s ezzel is seígtse a térség fejlődését. Ehhez a törekvéshez járult hozzá, hogy az intézménybe látogatott Siegfried Peinen, Belgium magyarországi nagykövete, valamint Ránky Edit kereskedelmi és befektetési tanácsos, hogy megismerje a lehetséges kapcsolódási pontokat, együttműködési lehetőségeket. A vendégeknek dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes mutatta be az egyetemet és Győrt. Elmondta: a kisalföldi megyeszékhely egyrészt tradicionális ipari város, amelynek gazdasági erejét az Audi 1993 óta működő, világszerte ismert gyára, valamint mintegy háromezer másik vállalat határozza meg. Győr másik szárnyát ugyanakkor a kultúra jelenti, amelyet számos turisztikai attrakció vagy a nagyhírű balettegyüttes fémjelez. Dr. Lukács Eszter felhívta a figyelmet a város kiváló földrajzi elhelyezkedésére: az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, amelyek repülőtereiről a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett a Győr szomszédságában található Péren is van légikikötő. A rektorhelyettes kifejtette azt is, hogy Győr fontos egyetemi város, s a Széchenyi István Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS legfrissebb világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel, valamint megtalálható a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán is, amelyen „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták. Az intézmény csaknem 14 ezer fős hallgatói közösségből mintegy 800-an külföldről, a világ 65 országából érkeztek, akik a közel 40 angol nyelvű képzés valamelyikén tanulnak. Hozzátette: az egyetem rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a vállalatokkal, s az Audi Hungaria első számú partnerének számít. Az intézmény térségi hatása jelentősen erősödött az elmúlt években, amit mutat, hogy a győri és a mosonmagyaróvári kampuszon kívül Budapesten és a zalaegerszegi ZalaZone mellett is működtet innovációs és képzési központot. A további fejlődést többek között a Győrben és Zalaegerszegen már épülő tudományos és innovációs parkok segítik majd elő. A találkozón Kalmárné dr. Hollósi Erika, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára a megye gazdaságát ismertetve elmondta, hogy a járműipar, a logisztika, a turizmus, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számít a legmeghatározóbb ágazatoknak. Emlékeztetett rá, hogy az egy lakosra jutó GDP rendkívül magas magyarországi viszonylatban, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 1,6 százalékos. Ránky Edit erre reagálva úgy fogalmazott, hogy elsősorban a repülőgépipar, az agrár-élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és a logisztika lehetnek érdekes területek Magyarország és Belgium – annak különösen Vallónia és Brüsszel főváros régiója – között a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. Siegfried Peinen a megbeszélésen elmondta, hogy több mint három éve dolgozik nagykövetként Magyarországon, és Győrbe régóta szeretett volna eljönni, de erre eddig a koronavírus-járvány miatt nem volt módja. Kifejtette: első benyomásai igazolták várakozását, hiszen a város gyönyörű, gazdag történelemmel, jelentős ipari potenciállal és fejlesztésekkel. Hozzátette: rendkívül pozitív benyomást tett rá a Széchenyi István Egyetem, amelynek fejlődése és infrastrukturális színvonala nyugat-európai szemmel is meggyőző. Azt mondta, hogy az intézménnyel több területen is el tudja képzelni a jövőbeni együttműködést.

Tíz-tíz győri és Győr környéki iskolából közel nyolcezer diák vett részt izgalmas természettudományos foglalkozásokon és kísérletezett a speciálisan felszerelt Diáklaborban annak a programnak a keretei között, ami 2018-ban indult a Széchenyi István Egyetem kampuszán, az intézménnyel szoros partnerségben működő Mobilis Interaktív Kiállítási Központban. A gyerekek több tanéven keresztül visszajártak, és így összesen mintegy 105 ezer látogatást regisztráltak. A Diáklabor célja, hogy felkeltse a diákok természettudományos érdeklődését és minél többen forduljanak a mérnöki, informatikai és természettudományos életpálya irányába. „A Mobilis Diáklabort azért hoztuk létre, mert az iskolákban kevesebb lehetőségük van a diákoknak olyan fizikai-kémiai kísérleteket végezni, amelyek a gyakorlatban is alátámasztják az elméletben tanultakat. Erre rendeztünk be a földszinten egy olyan teret, amelyben a gyerekek lelátóról követhetik az előadásokat, illetve három különleges tantermet, ahol lehetőségük nyílik a kísérletek kipróbálására” – ismertette a program lényegét dr. Dőry Tibor, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ ügyvezető igazgatója. Hozzátette, az elmúlt négy év során húsz partneriskolából közel nyolcezer diák vett részt a programban, akik több évfolyamban is ellátogattak az intézménybe. Kiemelte, a központ és az iskolák közötti együttműködés révén hatalmas élményt adtak a diákoknak, a világra nyitottabbakká, a természettudományos ismeretek iránt fogékonyabbakká téve őket. Nem titkolt cél az sem, hogy a fiatalok a középiskolai tanulmányaikat követően a Mobilis szomszédságában lévő Széchenyi István Egyetemet válasszák majd. Az Európai Unió 262 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a projektet, amely a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület (GYEKE) és a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ együttműködésében jöhetett létre. Dr. Rámháp Szabolcs, a GYEKE elnöke elmondta, a program jóvoltából a gyerekek a természettudományos ismereteket élményszerűen, kompetenciaalapon sajátíthatták el kihelyezett tanórák és témanapok során. „Mivel Győr fontos járműipari központ, ezért nagy szükség van a szakember-utánpótlásra, a természettudományos beállítottságú, mérnöki pályák iránt érdeklődő fiatalokra. Látva a gyerekek lelkesedését, úgy érzem, hogy a Diáklabor elérte célját” – húzta alá dr. Rámháp Szabolcs. Rákosi Szabolcs, a Mobilis vállalati kapcsolatok és pályaorientáció menedzsere néhány érdekes adatot osztott meg a jelenlévőkkel. A négy év során 1766 foglalkozást tartottak, amelyeken 7927 fiatal vett részt, az összes jelenlét pedig 105.121 volt. Kiemelte, a járvány idején, amikor személyes jelenlétre nem volt lehetőség, Diáklabor Suli TV-t indítottak, amelynek keretében több mint 350 videó készült. Ezeket már több mint 150 ezren tekintettek meg. Érdekesség, hogy 2022-ben is közel harmincezres a megtekintések száma, tehát nem csak a pandémia idején hasznosultak az anyagok, de a jelenléti oktatást is jól kiegészítik. A videós tartalmak mellett online versenyeket is bonyolítottak, amelynek tesztjei közel 28 ezres kitöltésig jutottak. Molnár Milán, a projekt szakmai vezetője előadásában a program felépítéséről beszélt, amit úgy állítottak össze, hogy megfeleljen az iskolák, a pedagógusok és a diákok igényeinek. Az előzetes igényfelmérésben közel ötven iskola vett részt, és az ezekből leszűrt tapasztalatok alapján tették hangsúlyossá a kísérleti bemutatókat és a tanulói kísérleteket. A program népszerűségéről az iskolák képviselői is tanúságot tettek, akik a zárórendezvényen kerekasztal-beszélgetés keretében számoltak be tapasztalataikról.

A Széchenyi István Egyetem nem csupán összekötő feladatokat lát el a Területi Innovációs Platformhoz csatlakozó szereplők között, de katalizátorszerepet is vállal a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén. Az intézmény laborlátogatásokon mutatja be azt az infrastruktúrát, amelynek révén korszerű szolgáltatásokat tud nyújtani a vállalati partnereinek. A program sikerességét mutatja, hogy a 2019-es indulás óta közel száz vállalkozás csatlakozott a platformhoz, amely a térség gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez is hozzájárul. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs és Technológia Minisztérium szakpolitikai támogatásával hívta életre a Területi Innovációs Platformot (TIP). Ez egy térségi szerveződés, amely térben és időben egyszerre biztosít lehetőséget a közvetlen innovációs szakpolitikai irányok megismerése mellett a helyi és nemzetközi innovációs ökoszisztéma szereplőivel való együttműködések kialakítására, erősítésére és új szakmai alapok létrehozására. A Széchenyi István Egyetem – együttműködve az NKFIH-val és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával – 2019 őszén hozta létre a platformot, amelyhez mikro-, kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok, startupok, kutatóintézetek, szakmai szervezetek, kamarák és klaszterek is csatlakozhatnak. Az indulás óta már közel száz partner élt is a lehetőséggel, amellyel az országos élmezőnyhöz tartozik a Széchenyi-Egyetemen működő TIP. „Ez nagyon jó eredmény, hiszen annak ellenére jelentkeztek ennyien, hogy a megalakulást követően a járvány miatt gyakorlatilag megszűntek a személyes részvétellel zajló események. Most, hogy újra lehetőségünk nyílt rá, rögtön két laborlátogatást is szerveztünk partnereinknek, hogy megismerjék azt az infrastruktúrát, kutatási, fejlesztési és innovációs potenciált, amelyet az egyetem kínálni tud a számukra” – fogalmazott Vági Kornél, az intézmény Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának központvezetője. Hozzátette, a platformot azzal a céllal hozták létre, hogy a csatlakozó vállalkozásokkal együttműködési hálózatot hozzanak létre, amely közös projektekben is testet ölthet, illetve gyors információmegosztást tesz lehetővé. Ez utóbbi a közös pályázati lehetőségeket, képzési és nemzetközi programokban való részvételt is elősegíti. „A TIP tehát egy csomópont, amely összekötő szerepet játszik a hivatal, az egyetem és a gazdasági szereplők között” – summázta a központvezető. Mint mondta, oktatási és kutatási feladatai mellett az egyetem vállalkozási tevékenysége is egyre jelentősebb. Az intézményben ugyanis olyan korszerű tudás, innovációs képesség és laborhátér áll rendelkezésre, amellyel sokaknak tudnak naprakész szakmai szolgáltatásokat nyújtani. Példaként a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel való együttműködést, laborhasználati keretszerződést említette. Hozzátette, ez a kapcsolat már a TIP működésének hozadéka, amelynek keretében számos, a Közút számára fontos mérést az egyetem megfelelő eszközökkel rendelkező laboratóriumaiban végeznek el. A mostani laborlátogatás egyik turnusában az állami vállalat munkatársai érkeztek az intézménybe, és látogatást tettek többek között a Hídszerkezetek- és Betonlaborban, a Geotechnikai Laborban, az Útlaborban, illetve a Digitális Fejlesztési Központ Rádiófrekvenciás Laboratóriumában is. „A laborlátogatás második turnusában további partnercégek ismerték meg az általunk kínált szolgáltatásokat, többek között a Kiberfizikai, a Rádiófrekvenciás, illetve a Csomagolási és Környezetállósági Laborban, amelynek során több új együttműködési lehetőséget is azonosítottunk” – emelte ki Vági Kornél, aki jelezte, a jövőben szeretnék ezeket az alkalmakat rendszeresíteni, mert így újabb és újabb konkrét projektekkel gazdagodhatnak a már meglévő együttműködések. Emellett a Területi Innovációs Platform keretein belül egyéb más szakmai programokat is terveznek szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések formájában. „Az egyetem ezen szerepvállalása is tovább erősíti azt a széles körű partnerséget, amellyel nemcsak a régió gazdasági fejlődéséhez, de az ország versenyképességének növeléséhez is hozzájárulhatunk” – zárta a központvezető.

Újabb fontos állomásához érkezett a Széchenyi István Egyetemen az előfutár drón fejlesztése, amely májusra eljutott a saját fejlesztésű robotpilótával való repülésekig és a kamerafelvételek gyűjtéséig. A sikeres tesztek videófelvételeken is megtekinthetők. Az „Innovatív járműipari tesztelési és vizsgálati kompetenciák fejlesztése a nyugat-magyarországi régióban a zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya infrastruktúrájára támaszkodva GINOP-2.3.4-15-2020-00009” projekt keretén belül az FT2 „Autonóm földközeli légi megoldások” alprojekt Széchenyi István Egyetemen futó szakasza során – együttműködésben az ELKH SZTAKI-val – az előfutár drón-koncepció összetett, hardverelemeket is tartalmazó szimulációját tavaly mutatták be. A fejlesztés 2022 áprilisában eljutott a DJI M600 hexakopterre épített saját fedélzeti rendszer (kamera, navigációs szenzor, képfeldolgozó számítógép, gimbal) első tesztjéig. Az első repülések célja a kamerastabilizáló gimbal és a hexakopter robotpilótájának a fedélzeti rendszer plusz súlyával (és esetleges elektronikai zavarásaival) való tesztelése volt. A videó ITT megtekinthető. A fejlesztés 2022 májusában már a saját fejlesztésű robotpilótával való repülésekig és kamerafelvételek gyűjtéséig jutott. A saját robotpilóta a hexakoptert sebesség-, magasság- és irányreferencia-jelekkel vezette. Mindehhez a szakemberek olyan autonóm vezérlőrendszereket fejlesztettek, amelyek lehetővé teszik a lebegést pozíciótartással, emelkedéssel és süllyedéssel, az irányba fordulást, a kijelölt koordináta megközelítését és a kezdeti pozícióba való visszatérést. A fedélzeti rendszer képes a drónt háromszög alapterületű pályán mozgatni, a döntési pontokban megállítani és az eszközt megfelelő irányba fordítani, valamint a drón képes az autonóm folytonos mozgásra is. Minden elvégzett teszten hibátlanul működtek az autonóm funkciók, két teszt videója ITT látható. Az előzetesen szimulációs környezetben kialakított és tesztelt vészleállító funkció is megfelelően működött a valós környezeti tesztek ideje alatt. Az előfutár drón jármű észlelésére alkalmas algoritmusának fejlesztéséhez szükséges adatok gyűjtését a fejlesztők saját autói felett áthaladva végezte a rendszer. A rögzített képi adatokon az eszközre rögzített gimbal irányítása és a felvétel stabilizálása, valamint a járműdetektáló algoritmus tesztelhető. A gimbal a repülési adatok szerint 2 – maximum 3 – fokon belül tartja a függőleges irányt, ezt a kamera felvételek is megerősítik. Járműdetektálást a felvételeken az UNREAL-Carla szimulációban és valós képi adatbázisokon tanított algoritmussal is tesztelték. Az előbbi hajlamos elveszteni a járműveket, az utóbbi viszont folyamatosan detektálja őket (a tesztvideó itt megtekinthető). A tesztelés végén a szakemberek még kollégájukat is megtalálták a levegőből a kamera képe alapján. A következő lépés az algoritmusok célzott városi környezeti tesztelése, a ZalaZone-tesztpályán. Közreműködők: dr. Bauer Péter, dr. Hiba Antal, Nagy Mihály, Kisari Ádám, Simonyi Ernő, Kuna Gergely, Drotár István.

A világ egyik legrangosabb ösztöndíja a Fulbright, amelynek segítségével már számos hallgató és oktató vett részt amerikai egyetemek képzésein a Széchenyi István Egyetemről, illetve a győri intézménybe is több egyesült államokbeli oktató érkezett már. Az együttműködés újabb állomásaként az Indianai Egyetem két munkatársa és a Fulbright Magyarország ügyvezető igazgatója látogatott a Széchenyi István Egyetemre, ahol az amerikai vendéghallgatók érkezésének lehetőségéről tárgyaltak. A Fulbright-ösztöndíjprogram a világ több mint 160 országában, köztük Magyarországon működik. J. William Fulbright amerikai szenátor alapította az Egyesült Államok külügyminisztériuma, partnerállamok kormányai és a magánszektor támogatásával. Alapvető célja, hogy elősegítse az államok közötti kölcsönös megértést, valamint lehetőséget nyújtson tudományos kutatói munkára, szakmai gondolatcserére. A Széchenyi István Egyetem hallgatói közösségét – az intézmény sikeres nemzetköziesítési törekvései révén – ma már 65 nemzet fiataljai alkotják, csak az idei tanévben 30 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók száma, amely így megközelíti a 800-at. A nemzetközi hallgatók számára csaknem 40 angol nyelvű képzés nyújt lehetőséget a korszerű tudás megszerzésére. Az egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak egyik fontos eleme a Fulbright-program, amelynek keretében számos hallgató és oktató tanult az USA-ban, illetve jelenleg is dolgozik az intézményben olyan oktató, aki az ösztöndíjnak köszönhetően érkezett Győrbe a tengerentúlról. A kapcsolat további erősítését szolgálta az a Széchenyi István Egyetemen megtartott rendezvény, amelyen az Indianai Egyetem két munkatársa, Stephanie Leslie és Paul Fogleman, valamint dr. Jókay Károly, a Fulbright Magyar–Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság ügyvezető igazgatója is részt vett. Az igazgató kérdésünkre elmondta, az egyetemi látogatásaik során legtöbbször arról esik szó, hogy a magyar hallgatók miként tudnak részt venni a programban, ezúttal viszont az amerikai hallgatók és oktatók magyarországi képzésben való részvételi lehetőségeit tekintették át. „A pályázó hallgatók felkészítését végző amerikai kollégák azért vannak itt, hogy jobban megismerjék a Széchenyi István Egyetemet, a lehetőségeket, a képzési kínálatot a néhány hetes programoktól az egy szemeszteren át tartó képzéseken át akár a teljes alap-, illetve mesterképzésig.” – ismertette a találkozó célját az igazgató. „A Széchenyi István Egyetemen kitűnően működik a duális képzés, amelyet Amerikában sok helyen még csak most kezdenek bevezetni. A hallgatók számára nagyszerű lehetőség, hogy tanulmányaikkal párhuzamosan el is helyezkedhetnek, a gyakorlatban rögtön alkalmazhatják a megszerzett tudást. A győri intézménynek nagyon erősek az ipari kapcsolatai, ezért példaadó ezen a területen” – válaszolta dr. Jókay Károly arra a kérdésre, hogy mi lehet a fő vonzereje az intézménynek. Hozzátette, az angol nyelvű képzés, a világlátás, egy másik kultúra és az új szemléletmódok megismerése szintén vonzerőt jelenthet az amerikai hallgatók számára. Mint mondta, a tanítás szintjén ez már jól működik, az elmúlt tanévhez hasonlóan a következőben is érkezik oktató az Egyesült Államokból a Széchenyi István Egyetemre. A program keretében rendhagyó alumnitalálkozót is tartottak, amelyen a Széchenyi-egyetem korábbi Fulbright-ösztöndíjasai osztották meg tapasztalataikat amerikai tanulmányaikról. Dr. Borsos Attila egyetemi docens, az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tudományos dékánhelyettese 2010-ben, hatszoros túljelentkezés mellett pályázott az ösztöndíjra, amit sikerült elnyernie. „Óriási lehetőség volt ez számomra, hiszen az Egyesült Államok felsőoktatása rendkívül jó kutatási körülményeket biztosított. Én a doktori tanulmányaim során jártam a tengerentúlon, és a féléves kinttartózkodás olyan impulzusokat adott, amely plusz fejezetet eredményezett doktori disszertációmban” – osztotta meg élményeit a dékánhelyettes. Hozzátette, hazatérése után megmaradt a szakmai kapcsolat a munkáját segítő amerikai professzorral, és tudományos együttműködésük a mai napig élő. „Ez az ösztöndíj tehát kitűnő lehetőség a nemzetközi kutatói véráramba való bekerülésre is, olyan nemzetközi ismeretségek kialakítására ad módot, amely jelentős, hosszú távú emberi és szakmai kapcsolatokat eredményez” – emelte ki dr. Borsos Attila. Végezetül elmondta, a Fulbright-ösztöndíj az amerikai hallgatók és kutatók számára is nagy lehetőség, és az intézmény az idegen nyelvű képzéseivel, kiterjedt ipari kapcsolataival vonzó célpont lehet a számukra. „Ezt bizonyítja Richard Ray professzor példája, aki mintegy tizenöt éve ösztöndíjasként érkezett hozzánk, de végül itt maradt, és hosszú távra választotta Győrt, illetve a Széchenyi István Egyetemet” – emelte ki az oktató. Történelmi dimenziók A Fulbright-ösztöndíj történelmi dimenziókat is képes megnyitni, hiszen a Széchenyi-egyetemre látogató Fulbright Magyar–Amerikai Bizottságának igazgatója a Jókai család leszármazottja, Jókai Mór ükunokaöccse, míg a Széchenyi család egyik tagja, Bence Széchenyi tavaly a Fulbright-ösztöndíjasaként érkezett Magyarországra, és tett látogatást neves felmenőjéről, a „legnagyobb magyarról” elnevezett egyetem kampuszán.

Újra találkoztak a Széchenyi István Egyetemen azok az alumnik, akik a TIGER nemzetközi program keretében 25 éve végeztek a győri intézmény első egyetemi képzésén. Az esemény ünnepi köszöntőjében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes kiemelte, hogy a győri egyetem mai sikerei azokra az alapokra is épülnek, amelyeket negyedszázaddal ezelőtt e program vezetői megalapoztak. Meghatározó igény jelentkezett az 1990-es évek közepén a szakmát „németül is ismerő” mérnökök iránt. A nemzetközi gyakorlat szerint térségünkben is olyan szakemberekre volt nagy szükség, akik a közlekedési infrastruktúra egészében jártasok, s képesek a közlekedésépítési és a közlekedésszervezési feladatok megoldására. Mindezt felismerve a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem és a Széchenyi István Egyetem jogelődje, a Széchenyi István Főiskola a TIGER (Transport Infrastructure in German) nevű oktatási program keretében, az Európai Unió Tempus-programjának anyagi támogatásával kidolgozta, és 1995-től a két intézmény hallgatóira alapozva megvalósította a kétéves, német nyelvű közlekedésépítő egyetemi képzés oktatási programját. Ez visszatekintve is sikeres együttműködésnek bizonyult, eredményei pedig máig hatnak. Ezzel valósult meg Győrben az első mesterképzés. A TIGER-program minta volt A program irányítója és koordinátora a Széchenyi-egyetem jogelődjén dr. Koren Csaba professzor volt, oktatásmódszertani vezetőként dr. Szepesházi Róbert egyetemi docens, társlebonyolitóként dr. Bystrík Bezák, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem professzora tevékenykedett. „A képzés közben kialakult nemzetközi kapcsolatok közül több azóta is élő, mert bár a kilencvenes évek vezető oktatói – mint jómagam is – nyugdíjba mentek, de az utódok több esetben megtartották az együttműködést különböző projektek keretében. A TIGER-program világos minta volt a 2014-ben kezdett angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzésünknek. Az idegen nyelvű, illetve kettős képzések később az egyetem más szakjain is megjelentek” – kötötte össze a múlt jelentőségét a jelennel dr. Koren Csaba. Életre kelt az aranyháromszög A 25 éves jubileum alkalmából újra találkoztak a Széchenyi István Egyetemen a képzés egykori résztvevői, oktatói, akiket dr. Koren Csaba, dr. Bystrík Bezák, dr. Szepesházi Róbert és professzor Johann Litzka mellett dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi rektorhelyettese is személyesen köszöntött. Mint mondta, a TIGER-program sikere kulcsfontosságú tényező volt a bécsi és pozsonyi műszaki egyetemekkel folytatott hosszú és gazdagító együttműködésünkben, amely a mai napig tart. „Életre keltettük az »arany háromszög« gondolatát” – utalt a három szomszédos főváros határolta gazdasági térség folyamatos és egyre dinamikusabb fejlődésére. Beszédében munkájáért köszönetét fejezte ki dr. Koren Csabának, a nemzetköziesítésért felelős korábbi igazgatónak. „Mai sikereink azokra az alapokra épülnek, amelyeket negyedszázaddal ezelőtt ő és kollégái leraktak. Dr. Koren Csaba meghatározó előfutára volt az európai felsőoktatás jövőjének” – méltatta a professzort. A negyedszázados ünnep alkalmából elmondott beszédében hozzátette: napjainkban a Széchenyi István Egyetem nemzetközivé válása lenyűgöző. Az intézmény ma már több mint 40 angol nyelvű egyetemi programot kínál, a képzéseken pedig több mint 800 nemzetközi hallgató tanul. Az önköltséges hallgatók száma évről évre rohamosan növekszik. „Büszkék vagyunk arra, hogy idén már a második egymást követő évben jegyzik a QS felsőoktatási világranglista 801–1000. helyén egyetemünket, s így a világ egyetemeinek legjobb 4 százalékába tartozunk” – mutatott rá dr. Lukács Eszter. A jubileumi találkozó rendkívül jó hangulatban telt a Széchenyi István Egyetemen. (Fotógaléria: Májer Csaba József) Élete élménye a TIGER Dr. Makó Emese egykori széchenyis hallgató, ma már az egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének vezetője, illetve a jubileumi alumni találkozó főszervezője a programhoz való csatlakozásról érdeklődésünkre elmondta: a főiskolai építőmérnök-diplomáját frissen megszerezve nagyon jó lehetőségnek tartotta, hogy kiegészítő egyetemi diplomát szerezzen, ráadásul német nyelven. „A képzés során a szlovák hallgatótársaikkal is csak németül tudtunk kommunikálni. Ez a tanórákon kívül is rákényszerített az idegen nyelv aktív használatára, illetve lehetőségünk volt igazi közösséggé kovácsolódni. Túlzás nélkül mondhatom, hogy életem egyik legkülönlegesebb, legmeghatározóbb élménye volt az a két év” – fejtette ki dr. Makó Emese. „A külföldiekkel együtt eltöltött idő nyitottá tett, a mai napig meghatározza munkámat és emberi kapcsolataimat. A végzés után dr. Koren Csaba felkérésére a tanszéken kezdtem el dolgozni, ahol számos nemzetközi projektben vettem részt az elmúlt huszonöt évben. A pozsonyi Műegyetemen szereztem meg a doktori címemet, ami a saját pályafutásomban a TIGER folytatásának is tekinthető” – hangsúlyozta.

A biológiai sokféleséget erősítő átfogó stratégiát és új környezetbarát művelési módszereket dolgoztak ki abban a többéves projektben, amelyet a Széchenyi István Egyetem számos magyar és osztrák partnerrel valósított meg. Ennek részeként újabb fejlesztésekkel gazdagodott a mosonmagyaróvári karnak otthont adó, tavaly felújított óvári vár környezete is. A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy tevékenységével elősegítse a fenntarthatóságot. E törekvést szolgálta az AgriNatur nevet viselő, európai uniós támogatású osztrák–magyar projekt is, amelynek zárókonferenciáját a mosonmagyaróvári kar otthonát jelentő óvári várban tartottak. Az eseményen Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára kifejtette: az elmúlt két évtizedben Európában csaknem negyven százalékkal csökkent a madárfajok állománya a mezőgazdasági területeken, s többek között ezért is különösen fontos, hogy a projekt az agro-biodiverzitásra fókuszált. Hozzátette: a kormányzat természetvédelmi erőfeszítéseit kiemelten a nemzetipark-igazgatóságok rendszerén keresztül igyekszik megvalósítani, s a beruházásoknak, beavatkozásoknak köszönhetően az elmúlt 12 évben több mint 300 ezer hektárt sikerült jobb természeti állapotba hozni. Balczó Bertalan pozitív példának nevezte, hogy az AgriNatur projektben a környezeti nevelés jelentős szerepet kapott, mert ezáltal érhető el, hogy kellő motiváltság legyen az össztársadalmi változásra. Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke leszögezte: a kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba azért is lényeges, mert hozzájárul a szemléletformáláshoz. „Fontos az egyensúly megteremtése a környezetünkkel, életteret kell hagyni a minket körülvevő élővilágnak. Most vagyunk a huszonnegyedik órában, hogy meg tudjuk őrizni a természet sokszínűségét” – mondta. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere arról beszélt, hogy az elmúlt években számos határon átnyúló, osztrák–magyar, illetve szlovák–magyar projekt megvalósításában vettek részt, amire az AgriNatur újabb jó példát jelent. Dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora szerint a közös munka egyszerre szolgálta a fenntartható, ökotudatos gazdálkodást, a környezettudatos személetet, és nemcsak elméleti, hanem gyakorlati, alkalmazható tudást is eredményezett. A projektben a Széchenyi István Egyetem többek között a bécsi önkormányzat erdészeti és mezőgazdasági igazgatóságával, a Bio Forschung Austria kutatóintézettel, a mosonmagyaróvári önkormányzattal, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesülettel és a Fertő–Hanság Nemzeti Parkkal működött együtt. A magyarországi eredményeket dr. Vér András projektvezető, a Széchenyi István Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa ismertette a népes hallgatósággal. Elmondta: kutatásokat, kísérleteket folytattak a Mosoni-sík természetvédelmi oltalom alatt álló Natura 2000 területén, hogy azonosítsák és optimalizálják az ökológiai gazdálkodás fajvédelemre és biológiai sokféleségre gyakorolt pozitív hatásait. Ennek alapján előbb lokális stratégiákat készítettek, amelyekből közös, egységes stratégiát állítottak össze a biodiverzitás védelmére. Új, környezetbarát művelési módszereket is kidolgoztak. A projekt részeként rekreációs területeket is kialakítottak, bemutatva a természetvédelem és a mezőgazdaság közötti szinergiákat. Ennek hazai helyszíne az óvári vár környezete volt, kiegészítve az ott más forrásból már tavaly elkészült beruházásokat, így a vár, a várkapu és a vársétány felújítását. A várkertben tanösvényt, gyógynövénykertet, pihenőhelyeket, ökojátszóteret, növények, állatok megfigyelésére alkalmas helyeket létesítettek. A várkapitányi épület mellett szabadtéri „oktatótermet” alakítottak ki. A Vár-tó és a Lajta között rétet és őshonos fajokból álló gyümölcsöst hoztak létre, a fenntartható gazdálkodást és a természetközeli gondolkodást erősítve. A konferencián az osztrák oldali eredményekről Susanne Leputsch projektvezető, a bécsi önkormányzat erdészeti és mezőgazdasági igazgatóságának nemzeti parki koordinátora számolt be, aki külön kiemelte, milyen jó és gyümölcsöző volt a kapcsolat a Széchenyi István Egyetemmel.

Életének 78. évében elhunyt dr. Szalay Gyula professor emeritus, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a győri jogászképzés alapító személyisége, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának első dékánja, az intézmény volt oktatási rektorhelyettese. Dr. Szalay Gyula egyetemi tanulmányait követően először jogi előadóként, majd jogtanácsosként dolgozott. 1972-ben nevezték ki döntőbírói munkakörbe a Győr-Sopron Megyei Gazdasági Döntőbizottságra, majd munkáját megyei bírósági bíróként folytatta a Győr-Sopron Megyei Bíróságon. Oktatói pályafutását 1977-ben megbízott előadóként, 1978-tól főállású főiskolai docensként kezdte el az egyetem jogelődjénél, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. 1992-től aktív szerepet vállalt a Széchenyi István Főiskola és az Universitas-Győr Alapítvány egyetemi programjának kidolgozásában, fejlesztési terve megvalósításában. Ennek első eredményeként 1995-ben – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Universitas-Győr Alapítvány hathatós támogatásával – létrejött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Széchenyi István Főiskola közös alapítású Oktatási Intézete. Az 1995. szeptemberi induláskor igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként vett részt a győri jogtudományi képzés megalapozásában, feltételeinek megteremtésében, majd az oktatásszervezésben. A jogász szak 2002-ben, a sikeres akkreditációt követően lett a győri egyetem saját jogon indítható szakja. Dr. Szalay Gyula életútjának, életművének meghatározó értéke a győri jogászképzés megvalósítása, kiteljesítése, szellemiségének gyarapítása. Az intézmény a magyar Országgyűlés döntése szerint 2002. január 1-jétől egyetemként működik, s első oktatási rektorhelyetteseként dr. Szalay Gyulának jelentős szerepe volt az egyetem oktatási rendszerének átalakításában. Oktatói munkáját ezen időszak alatt is folytatta, 2001-től tanszékvezetőként irányította a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék munkáját. 2006 és 2013 között a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar első dékánjaként hasznosította oktatásszervezési tapasztalatait. Kandidátusi disszertációját 1995-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián „A fizikai elosztás joga rendszerbe foglalásának lehetőségei és korlátai” címmel. Kutatási szakterülete – a magánjog területén belül – a társasági jog és kereskedelmi jog, valamint ezek speciális szakterületeként a fuvarozás, a szállítmányozás és a logisztika jogtudományi elemzése és fejlesztése volt. Szakmai munkásságában számos hazai és nemzetközi publikáció mellett szakterülete tudományos eredményeinek az oktatás szférájába történő közvetítését tartotta mindig legfontosabb feladatának. A Nemzetközi szállítmányozás és a Fuvarjog című tankönyvei országosan a vonatkozó szakmai képzések alapjai. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagsága mellett a Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének aktív tagjaként több cikluson keresztül annak elnökeként, s egyúttal a Magyar Jogász Egylet elnökségének tagjaként vett részt a szakmai közéletben. Az MTA Veszprémi Területi Bizottság Gazdasági és Polgári Jogi Munkabizottságának alapító tagjaként, 1968-tól a felső-dunántúli régióban a magánjog szakterületre eső tudományos munkát szervezte. Négy cikluson keresztül annak elnökeként tevékenykedett. Számos szakmai és közéleti kitüntetéssel ismerték el, így a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a Széchenyi István Egyetem közösségének legmagasabb elismerését, a Pro Universitate díjat is megkapta. Győri közéleti tevékenységét Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal ismerte el. Sportszervezői tevékenysége a lovassporthoz kötötte, 2008-ban a Fogathajtásért arany emlékérmet vehette át. Munkatársai, hallgatói barátságos alapállású, nagy munkabírású, meggyőző és hatásos érvekkel felvértezett személyiségként ismerték meg dr. Szalay Gyulát. A közelmúltban fejezte be szeretett városa, Győr történetének újabb monográfiáját. Már készült a következő kötet kiadására. A győri jogászképzés megvalósulását, meggyökeresedését, kiteljesedését fémjelző életműve, életútja példa és érték az egyetemen belül és azon kívül is. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

A Széchenyi István Egyetemen tartotta éves közgyűlését a Közlekedéstudományi Egyesületek Európai Szövetsége, mutatva a győri intézmény meghatározó szerepet ezen a területen. A rendezvényen csaknem kétszázan vettek részt, fele-fele arányban hazai és külföldi szakemberek. Hagyomány, hogy a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke minden évben konferenciát szervez a hazai szakemberek számára a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen. Az idei tanácskozás különlegességét az adta, hogy a Közlekedéstudományi Egyesületek Európai Szövetsége (European Platform of Transport Sciences – EPTS) ezzel együtt tartotta éves közgyűlését és kongresszusát. Magyarországon a győri az első vidéki intézmény, ahol erre sor került. „A Széchenyi István Egyetem műszaki területeken, azon belül a közlekedéstudományban játszott kiemelkedő szerepét mutatja, hogy házigazdái lehettünk ennek a nagy presztízsű nemzetközi rendezvénynek. A külföldi vendégek visszajelzése szerint intézményünk kiváló házigazda volt” – hangsúlyozta dr. Horváth Balázs tanszékvezető, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. A rendezvényt rajta kívül Sebastian Belz, az EPTS főtitkára és dr. Tóth János, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára nyitotta meg. A két nap alatt csaknem kétszázan vettek részt a programokon, szinte fele-fele arányban hazai és külföldi szakemberek. A nyitó előadást követően kerekasztal-beszélgetésre került sor az osztrák vasutak (ÖBB), a PTV Austria, a Szegedi Közlekedési Társaság, valamint a MÁV-Start képviselőinek részvételével, akik a közforgalmú közlekedés jövőjéről tanácskoztak. A beszélgetésbe okostelefonjuk segítségével a nézők is bekapcsolódhattak, így a szakértők válaszai előtt ők is szavazhattak a megvitatott kérdésekről. Az esemény további részében négy párhuzamos szekcióban hangoztak el előadások angol, illetve magyar nyelven is. Ezeket rendre érdekes szakmai vita követte. A hangulatot fokozta a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatóiból álló egyetemi kórus és zenekar hangversenye, melyet Ménesi Gergely karmester, egyetemi docens vezénylete és műértő zenemagyarázata tett még izgalmasabbá. Az első napot záró vacsorán Prága képviselői átvették a vándorzászlót, mely egy évig a cseh fővárosban lobog, jelezve, hogy jövőre ott tartják az EPTS közgyűlését és kongresszusát. A győri esemény második napján folytatódtak a szekcióelőadások, majd a programot pannonhalmi látogatás és borkóstoló zárta. A Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke munkatársainak több hónapos szervezése eredményeként minden előadás már a kongresszus idején elérhető volt ISBN számos tudományos kiadvány formájában, amit a szervezők a Magyar Tudományos Művek Tárába be is jegyeztek a szerzők számára.