Dr. Farkas Anikót, a Széchenyi István Egyetem Növénytudományi Tanszékének docenseként ismerik az egyetemi közösségben, de egyre többen tudják róla, hogy advent idején felhúzza piros csuklyáját, és Karácsonyanyóként varázsol ünnepi hangulatot sok-sok tanterembe, otthonba. Ismerjék meg az ő történetét! A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, illetve a Széchenyi-egyetem közössége számára idén hogyan hozta közelebb az ünnep varázsát? Ahogy azt a körülmények lehetővé tették, és a megérzéseim is úgy diktálták, advent idején a Karácsonyanyó adventi meséi című könyvemből több évfolyam egy-egy tanóráját is az arra a hétre szóló mesémmel zártam. Nem vártam sosem különösebb visszajelzést, elég volt látnom, hogy behunyt szemmel, el-elmosolyodva hallgatják a történeteket, amik után másképp hagyják el a termet a hallgatók, mint ahogy bejöttek. Az egyik kolléganő említette, hogy ő még emlékszik arra, amikor az első itt töltött évemben felolvastam a kötetből a tanszéki karácsonyon. Ez nagyon jólesett. Nem gondoltam volna, hogy hét év távlatából valakinek ez még eszébe jut. Ahogyan azt blogján is írja, adventben a felnőttek is vágynak a mesék varázsára, a csodákra. Miért tartja fontosnak, hogy ezt elhozza, megossza az egyetemi polgársággal is? A mi kultúrkörünkben meghatározó az advent, a várakozás, a karácsony ünnepe. Amikor olvasom a meséket, egy kicsit mindannyian visszarepülünk gyerekkorunk mesevilágába. Érezzük a mézeskalácsillatot, a forralt bor vagy habos kakaó zamatát, felcsendülnek lelkünkben a jól ismert karácsonyi dallamok. Ha csak egy csepp boldogságot csempészek bárki életébe, ha csak egy megfáradt arcra is mosolyt fakasztok, vagy épp a meghatódottság könnyeit látom megcsillanni, megérte. Másrészt – és ez a tudományosabb vonulat, amivel én magam is csak mostanában kezdek foglalkozni –, a mesék gyógyító hatása, a mesehősök saját énünkkel való kapcsolata sem elhanyagolható. Bárhol éljünk, bármivel foglalkozzunk, legyünk akár egyetemi oktatók, hallgatók, a mesék erejére szükségünk van. Honnan gyökerezik Karácsonyanyó pozitivitása, a jó iránti vágya és lelkének tisztasága? Karácsonyanyó születési helye és ideje ismeretlen – ahogy az a kötet ismertetőjében is olvasható. A történetek nagyjából tizennégy évesek lehetnek, a kisebbik lányomnak meséltem őket. Az is igaz, hogy „mióta az eszemet tudom, Mikulás és az angyalok munkáját segítem…” Az ember alapvető vágya a segítségnyújtás, nekem pedig mindig nagyon erős volt a karitatív vénám: ahol és ahogy tudok, segítek. Boldoggá tesz. Azon szerencsések közé tartozom, akik minden apróságnak tudnak örülni, akik a mai napig gyermeki kíváncsisággal képesek rácsodálkozni a világ dolgaira, és akik a természet közelségét a talpuk alatt, a bőrükön érezhették. Köztudott, hogy a mesék közösségépítő erővel is bírnak. Ha kívánhatna, mi lenne az, amit leginkább szeretne, hogy történjen mesekönyvével, illetve ennek kapcsán? Nagyon örülnék, ha lenne alkalom megismertetni a meséket nagyobb közönséggel, ahogy az évekkel ezelőtt – többek közt – gyermekem óvodájában majd iskolájában is történt. A könyvvel kapcsolatos marketingtevékenységet én végzem, szabadidőmben. Ezen szeretnék jövőre változtatni, terveim közt szerepel a folytatás is. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy tudományos tevékenysége és a mesék története összefügg. Miért csempészte bele a mesekönyvbe ezt a tematikát? Mindaz, ami a meséken keresztül megérkezik egy kisgyerek – vagy bárki – lelkébe, lenyomatot hagy. Nem véletlen voltak a tudás átadásának eszközei a mesék, mítoszok, mondák… Tanítunk, nevelünk a történetekkel, például elfogadást, szerető odafordulást, megértést. Talán másnak is eszébe jut egy-egy gyerekkori olvasmányélmény, aminek a hatására érdeklődni kezdett valami iránt. Nekem ilyenek voltak Kittenberger Kálmán könyvei. De hogy az óvári vár falain belül maradjunk, Fekete István írásait sem hagyhatjuk ki ebből a sorból, aki karunk jogelődjének hallgatója volt. Életfeladatom a tanulás és a tanítás, katedrán innen és túl. A mesékkel is ezt teszem, még ha kezdetben ez nem is volt tudatos. Nem mindenkinek adatik meg, hogy a természet közelében nőjön fel. Bár itt a Szigetközben – mondhatni – természetes. Falusi lányként – Gemenc sarkából - emlékeimben a gyöngyvirágos tölgyesekkel, a Dunával és holtágaival, a vidék élővilágban gazdag szántóföldjeivel magam is látom, érzékelem a változást. Nem véletlen említettem órákon David Attenborough munkásságát. Az élő természet szépségei, sérülékenysége ma már mindennapi téma. Mi máson keresztül lehetne érzékenyíteni, vagy épp elgondolkodtatni a gyerekeket – észrevétlen –, mint egy-egy mese által? Talán épp így születik meg egy újabb Einstein vagy Tesla, Marie Curie, Rachel Carson… Talán épp emiatt akar valaki majd természetfotóssá vagy egyetemi oktatóvá lenni.

Az egész országban egyedülállóan magas színvonalú sörházat és tanműhelyt hozott létre a Széchenyi István Egyetem és a Szent Mór Bencés Perjelség a győri Széchenyi tér patinás épületében, a Lloyd-palotában. Az új, Győrt és térségét, valamint a megyeszékhely idegenforgalmát egyaránt szolgáló hely illeszkedik az egyetem képzési és kutatás-fejlesztési területeihez is. A Széchenyi István Egyetem hagyományos felsőoktatási feladatai mellett, tudományos és szakmai hátterére építve folytat olyan tevékenységeket, amelyek a gazdasági értelemben vett több lábon állást segítve hozzájárulnak a működés stabilitásához és magas színvonalához. Az intézmény mára a győri és a mosonmagyaróvári térség lakossága, valamint az ide érkező turisták számára minőségi szolgáltatásokat is nyújt, melyekben egyszerre teljesülnek a gyakorlatorientált képzés és a sikeres üzleti vállalkozás feltételei. E portfólió szélesítésének következő elemeként nyílt meg az egyetem és a győri Szent Mór Bencés Perjelség által közösen létrehozott Apátúr Sörház és Tanműhely Győrben, a Széchenyi téri Lloyd-palotában, a perjelség múltjára, szellemiségére, hagyományaira alapozva, az egyetem turisztikai, agrár- és élelmiszertudományi képzési, kutatás-fejlesztési területeihez illeszkedve. A rendkívül színvonalas, egyedi hely különlegességét többek között az adja, hogy a vendégek bepillantást nyerhetnek a sörkészítés folyamatába is, emellett pedig asztaluknál maguk csapolhatják a helyben főzött kézműves söröket. Az avatóünnepségen Sárai-Szabó Kelemen, a Szent Mór Bencés Perjelség perjele, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja köszöntőjében kifejtette: perjelségük 2013-ban lett önálló monostorrá, ami új gondolkodást igényelt. „Szabadságunk mellett a felelősségünk is nagyobb lett: létrehozni egy olyan helyet – lelki és fizikai értelemben is –, ami az ősi bencés hagyományokra épül, de nem hagyja figyelmen kívül, hogy Győr szívében helyezkedik el, és a város kulturális, tudományos, spirituális és gazdasági életének is része. 2018-ban óriási lehetőséget kaptunk, amikor Magyarország kormánya megvásárolta és átadta közösségünk számára a Lloyd épületét, amelyben ma már diákjaink tanulnak” – részletezte. Hozzáfűzte: az épület földszintjén és az alatta lévő teremben a Széchenyi István Egyetemmel közösen olyan különleges helyet hoztak létre, ahol a tradíció és az innováció, az agrárium és a turizmus, a spirituális és a gazdasági élet találkozik egymással, miközben egyedi oktató-nevelő tér alakult ki. A perjel köszönetet mondott a kormánynak a támogatásért, és kiemelte a Széchenyi-egyetem partnerségét, valamint egykori diákjuk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerepvállalását is. „Megszokhattuk, hogy amikor a Széchenyi István Egyetem és a Szent Mór Bencés Perjelség valamit létrehoz, azt mindig a minőség jellemzi” – kezdte beszédét Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő. A politikus visszaemlékezett 2017-re, amikor Sárai-Szabó Kelemennel folytatott beszélgetése során szóba került a Lloyd jövőbeni szerepe. Ezt a diskurzust folytatták Szijjártó Péter miniszterrel, majd elkezdődött az a folyamat, amelynek köszönhetően az épület ma már a bencések révén szolgálja a közösséget. A honatya emlékeztetett arra, hogy a szomszédos Fazekas közben az 1870-es években már működött sörház, s ennek méltó folytatása az Apátúr Sörház és Tanműhely. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél-két évben az élet a pandémia kezeléséről szólt. Kiemelte: sok szó esett a járvány egészségügyi és gazdasági vonatkozásairól, de érdemtelenül kevés arról, hogy az milyen hatást fejtett ki a közösségi életre, utóbbi ugyanis hosszú időre teljesen ellehetetlenült. „Ezen időszak alatt rájöhettünk arra, hogy a közösségi élet is olyan, mint a levegő: természetesnek vesszük, amikor pedig elkezd fogyni, nekiállunk fuldokolni. Ezért hálát adhatunk a Jóistennek, hogy a korlátozásokon, zárásokon, mindenfajta adminisztratív intézkedéseken most már túl lehetünk” – mondta a tárcavezető, majd megjegyezte: azzal, hogy mindenkit beoltottak, akit csak lehetett, sikerült eljutni oda, hogy a járvány sokadik hullámát, a vírus sokadik variánsát is át tudja vészelni Magyarország drasztikus korlátozások nélkül. Szijjártó Péter végezetül gratulált az Apátúr Sörház és Tanműhely létrehozásához, és azt kívánta, a Jóisten tartsa meg a bencések életkedvét, világra nyitottságát, szerepét hazánk jövőjének alakításában, az „Ora et labora”, azaz az „imádkozzál és dolgozzál” szellemiségében. A köszöntőket követően Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát megáldotta a helyet, majd Szijjártó Péter és Sárai-Szabó Kelemen az Apátúr Sörház és Tanműhely megnyitását szimbolizálva elsőként nyitották meg a sörcsapokat. Galéria a megnyitóról. (Fotók: Májer Csaba József)

Már meghallgatható az idei utolsó Alumni Talk podcast, amely az intézmény legklasszikusabb társadalomtudományi képzésről szól. Győrben egy évszázad szünetet követően 1995-ben kezdődött újra – akkor már egyetemi szinten – a jogászképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara programjaként a Széchenyi István Főiskola bázisán. A szakmai és a tudományos tartalom látványos gyarapodása lehetővé tette, hogy a szak, lassan 20 éve, 2002 szeptemberétől a Széchenyi István Egyetem saját programjává vált. A győri jogászképzés múltjáról, jelenéről és jövőjéről az Alumni Talk mai adásában dr. Smuk Péterrel, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával és dr. Magyar Zsóka alumnival, a Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetőjével beszélgetünk. Tartson velünk! Alumni Talk 4. epizódja ide kattintva hallgatható meg. Simon Panka vendégei dr. Magyar Zsóka és dr. Smuk Péter voltak. (Fotó: Májer Csaba József) Mi a podcast? A „podcast” szó az iPod és a broadcast (jelentése: közvetít, sugároz) angol szavak összeolvadásából keletkezett. A podcast egy olyan hanganyag (vagy videóanyag), amit készítője interneten tesz közzé. Olyan rádióadásszerű tartalom, ami feltöltést követően online érhető el. A közzétett epizódok nem csak meghallgathatóak, hanem általában letölthetőek is. Témajavaslata van? Ha megosztaná véleményét, vendégjavaslatait vagy témaötleteit az Alumni Talk podcast készítőivel, írja meg az alumni@sze.hu e-mail-címre. Múlt, jelen, jövő – Együtt megbeszéljük!

Az egyik legismertebb magyar mérnök, a korábban éveken át a Red Bull Racing Forma–1-es csapatánál szerkezeti elemzőként dolgozó Kling Sándor tartott előadást a Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterszakán tanuló fiataloknak. A hallgatók örültek a lehetőségnek, és úgy érzik, hogy az intézményben értékes gyakorlati tudásra tehetnek szert. A Széchenyi István Egyetem célja, hogy gyakorlatorientált képzéseken keresztül olyan tudást nyújtson hallgatóinak, amellyel még értékesebbé válik az általuk megszerzett diploma, és megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Erre példa az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar angol nyelvű járműmérnök képzése, amelynek „Kifáradás és élettartam” című tantárgyát a győri Audi Hungaria Zrt. két kiváló szakembere viszi, s legutóbb vendégként Kling Sándor, az első olyan magyar mérnök tartott előadást, aki a hazai oktatási rendszerből került a Forma–1 világába. „Amikor még egyetemistaként egy Formula Student-csapatban kezdtem tevékenykedni, rájöttem, mennyire fontos, hogy az elméleti mellett gyakorlati ismereteket is szerezzek. Azóta mindig szívesen segítek abban, hogy a fiatalok fejlődjenek. Ezért is mondtam örömmel igent a felkérésre, hogy előadást tartsak. A Széchenyi István Egyetem nagy fejlődésen megy keresztül. Van egy vlogunk, aminek kapcsán már az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar képzéseibe is betekintést nyertünk: lenyűgözött bennünket, milyen kutatásokat folytatnak, milyen korszerű eszközökkel dolgoznak” – ecsetelte kérdésünkre Kling Sándor, aki korábban több éven át főállásban dolgozott a Red Bull Racing istállónál, és a csapat idei autójának is volt olyan része, amelynek tervezésében részt vett. Az órán részt vett Szalay Krisztián Nógrád megyei hallgató is, aki megtiszteltetésnek érezte, hogy ilyen neves szakember tartott számukra előadást, és osztott meg velük tudását, a száguldó cirkuszban szerzett tapasztalatait. „Hálásak voltunk ezért a lehetőségért. A képzés legnagyobb előnye, hogy olyanoktól tanulhatunk, akik az adott szakterülettel a gyakorlatban is foglalkoznak, ami rendkívül értékes” – fogalmazott. A tantárgyat oktató két szakember, Szabó Benedek és Fülöp Tamás a győri Audi Hungaria Zrt. járműfejlesztésén dolgozik szimulációs fejlesztőmérnökként, ahol alkatrészek, koncepciók kiértékelését végzik számítógépes modellek segítségével. „Nagyon szeretünk tanítani, és a tárgy szerencsére egyre népszerűbb. A legfontosabb, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az elmélet és a gyakorlat között, ezért sok konkrét példát, problémát is bemutatunk, akár a saját munkánkból is. Emellett arra törekszünk, hogy a hallgatók időről időre más szakembereket is hallhassanak vendégelőadóként” – fogalmazott Szabó Benedek. Fülöp Tamás hozzátette: nagy megtiszteltetést jelent számukra, hogy egyetemi katedrára állhatnak, amiben munkahelyük, az Audi is maximálisan támogatja őket. „Rendkívül izgalmas ebben részt venni. Az órákon mi is tanulunk, mert nagyobb perspektívából kell átlátnunk szakterületünket, mint a napi munka során” – jegyezte meg. Dr. Feszty Dániel, a Széchenyi István Egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője úgy látja, az intézmény védjegye éppen az, hogy szorosan egyműködik az iparral, többek között annak érdekében, hogy a hallgatók a legfrissebb tudást sajátíthassák el. „A klasszikus egyetemi oktatásban a fiatalok gyakran túl elméleti ismereteket hallanak. Mi viszont arra törekszünk, hogy emellett azokra a részekre is összpontosítunk, amelyek a gyakorlatban szükségesek. Erre volt példa Kling Sándor előadása is. Kurzusainkat a gazdaság igényeihez igazítjuk, és rendszeresen áttekintjük, frissítjük a tananyagot. A diákok mindezt rendkívül pozitívan élik meg” – osztotta meg velünk tapasztalatait a professzor.

Aki követte híreinket tudja, aki pedig megnézi alábbi videónkat tudni fogja, milyen eseménydús év volt 2021 az Audi Hungaria számára. Fogadják szeretettel összefoglalónkat:

Európai szintű, gyakorlatorientált mesterképzési és doktori programok kidolgozásában vállal vezető szerepet a Széchenyi István Egyetem. A RUN-EU+ elnevezésű projektben – amelynek nyitó, nemzetközi konferenciáját a győri intézmény tartotta – ír, osztrák, holland, portugál és finn egyetemek vesznek részt. A Széchenyi István Egyetem a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) tagjaként tavaly sikeresen pályázott az Európai Bizottság Európai Egyetemek Kezdeményezésében. A nyertes konzorciumban a győri intézményen kívül további hat egyetem vesz részt (a portugál Leiriai, valamint Cavadói–avéi Politechnikum, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Ezen „szövetség” idén októberben egy új, RUN-EU+ elnevezésű projektet indított, amelynek első, nemzetközi konferenciáját a Széchenyi István Egyetem tartotta meg. A nyitórendezvényen a gyakorlatorientált tudományos együttműködésekről értekeztek a résztvevők. A RUN-EU és a RUN-EU+ céljait dr. Siobhan Moane (Shannoni Műszaki Egyetem) mutatta be. Elmondta, hogy a RUN-EU tagjai 76 ezer hallgatóval és nyolcezer munkatárssal – köztük négy és fél ezer oktatóval-kutatóval – rendelkeznek. Az összefogás révén új típusú tudásmegosztásra és -átadásra nyílik lehetőség, közös képzések és kutatási programok indulhatnak, ösztönzik a hallgatók és a munkatárs mobilitását, és előmozdítják az egyes régiók gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és kulturális tevékenységeit. A RUN EU+-projekt akkreditált, szakmai gyakorlaton alapuló, európai szintű kutatási programok, valamint közös mester- és PhD-képzések megvalósításáról szól az iparral, az üzleti élettel és a társadalmi partnerekkel együttműködve. Ebben a Széchenyi István Egyetem a Shannoni Műszaki Egyetemme együtt az európai hálózatot átívelő, gyakorlatorientált mesterképzési és doktori programok kidolgozásában és kísérleti programok lebonyolításában vállal vezető szerepet. Emellett részt vesz a partnerintézmények tudományos humánerőforrásának fejlesztésben, a nyílt tudományt – azaz a tudományos kutatások minél szélesebb körű elérhetőségét – szolgáló gyakorlatok kidolgozásában és fejlesztésében, valamint a közös prioriásokon alapuló kutatási témák feltárásában. A konferencián Ablonczyné dr. Mihályka Lívia professzor, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatokért felelős elnöki megbízottja kifejtette: a felsőoktatási intézményeknek egyre nyitottabban, környezetükkel szorosan együttműködve kell tevékenykedniük, s ebben a külföldi egyetemekkel való partnerség rendkívül fontos. Hozzáfűzte: a Széchenyi-egyetem jelentős szerepet játszik Győr és a térség gazdasági fejlődésében. Az intézmény kínálatában a szakképzéstől a doktori képzésig minden szint megtalálható, és tapasztalataik szerint a vállalati szférában is jelentős számban vannak olyan szakemberek, akik saját munkakörnyezetükben képesek kutatási témákat megfogalmazni és nemzetközileg értékes publikációkkal PhD-programot teljesíteni. A rendezvényen a győri egyetem társult partnerei közül, a MediKlaszter képviselője és az Audi Hungaria Zrt. munkatársa tartott előadást. Dr. Bárdos Krisztina, a MediKlaszter és a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója az egyetemi vállalati együttműködésekben történő kutatási tevékenységek hatásairól beszélt. Dr. Dobra Zoltán – aki jelenleg a Volkswagen-konszernen belül Kínában dolgozik szériaanalízis és előszéria központvezetőként – a gyakorlati kutatáson alapuló PhD-kutatásokról számolt be. A szakember saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, hiszen idén tavasszal végezte el a Széchenyi István Egyetem hazánkban egyedülálló, angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programját. A Széchenyi-egyetem folyamatosan ösztönzi a nemzetközi kutatási együttműködések létrejöttét, amelyeket a konferencia nagymértékben segített.

Megjelent az első magyar szerző tollából, magyar nyelven írt könyv az AS Roma futballcsapatáról, amelyet szerdán mutattak be a Széchenyi István Egyetem könyvtárában a Kommunikációs és Alumni Iroda szervezésében. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a szerző, Vági Kornél a Széchenyi-egyetem büszke alumnija, az intézmény Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának központvezetője – és nem mellékesen az olasz labdarúgás szerelmese. Utóbbi állítás igaz a bemutatón részt vevő beszélgetőpartnerekre is, Pongrácz Gáborra, az asroma.hu honlap főszerkesztőjére és tulajdonosára, valamint Szombathy Pál újságíróra, publicistára, műsorvezetőre is. A „Második aranykor, az AS Roma története a 2000-es években” című kötet a klub egyik legsikeresebb évtizedét foglalja össze nagy részletességgel. Az első része öt idényt, a 2000–2005 közötti időszakot öleli fel, köztük a csapat harmadik bajnoki címével, melyet a 2000–2001-es szezonban ért el. A könyvben és a beszélgetés során is hangsúlyos szerepet kaptak a klasszis Francesco Tottiról, a közönségkedvenc Gabriel Batistutáról, valamint a legendás mester Fabio Capellóról szóló anekdoták. Fotógaléria: Májer Csaba József Az este folyamán a résztvevők szenvedélyes érvelés mellett értekeztek a szurkolói lelkivilág rejtelmeiről, a megnyert és az elvesztett mérkőzések utáni munkanapokról, legendás Roma-meccsekről és a klubhűségről vallott elveikről, amelyekbe, mint mondták, például már nem mindegyiküknek fér bele az olasz válogatottért való rajongás sem. Vági Kornél a könyvírás kulisszáiról szólva elárulta, több ezer oldalnyi kézirat lapul fiókjában az AS. Roma csapatáról. Kiderült, hogy a szerző a folytatásban a legendás játékosokról is könyvet jelentetne meg.

A magyar lovaskultúra éltetése nemzeti ügy, amiért Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője minden követ képes megmozgatni. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán végzett gazdász szerint felemelő megtapasztalni, hogy a lovas fajtamentés olyan érték, amely politikai érdekek felett áll, összeköti az embereket és a nemzeteket is. Cseri Dávid néhány napja érkezett haza Rómából, ahol az Olaszországban szolgáló lovas alakulatok vezetőivel tárgyalt, majd szusszanásnyi időt sem hagyva magának a készülő Hadik András-film forgatásán lovagolt. Interjúnk kedvéért hazatért Szilvásváradról Győrzámolyra családjához és lovához, hiszen mint mondja, nélkülük nem lenne teljes a róla szóló portré. Radó nyergében ugyanis már kisbabaként is ügetett édesapjával, ötévesen egyedül lovagolt tereplovaglásokon, később pedig hű hátasával, a ma is istállójukban álló 25 éves Nárcisszal érte el versenysikereit. Úgy érzi, mosonmagyaróvári gazdásztanulmányai mellett ez a kapcsolat alapozta meg, hogy mára majdnem két éve vezeti sikerrel az ország legifjabb ménesigazgatójaként az Állami Ménesgazdaság Szilvásváradot. Lenyűgözte az Akadémia „Valamilyen szálon – munka, sport, család, barátok – mindig is kapcsolódtam a lovas élethez. Az ennek kapcsán megismert barátaim, mentoraim nagyban meghatározzák gondolkodásmódomat, céljaimat. Némethy Tamás, az egyik utolsó huszártiszt és az őt körülvevő lovasemberek, akik a régi huszárszellemet is tovább örökítik, fontos személyek számomra. Megtanítottak a szakma, a lovak iránti alázatra, ami magába foglalja az idősebb generációk tiszteletét is. Ennek szellemében tevékenykedem ma is" – mutatott rá Cseri Dávid, aki már a Széchenyi István Egyetem állattenyésztő mérnöki képzése alatt is olyannyira elhivatott volt, hogy az alma mater támogatásával három kötetet is kiadott. A történelemrajongó ménesgazdaság-vezetőt már középiskolásként is lenyűgözte a Széchenyi István Egyetem patinás Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi kara, ahol a gazdászok olyannyira összetartók, hogy – a generációs különbségeket figyelmen kívül hagyva – bárhol járjanak is a világban, egymást testvérként fogadják. „A Széchenyi-egyetem közössége a támogatáson kívül olyan közeget teremtett, ami táptalaj ahhoz, hogy az ember maradandót alkothasson. Ezért a mai napig, hogyha tehetem, visszajárok Mosonmagyaróvárra előadást tartani. Leendő mintagazdaságként is kapcsolatban vagyunk, gyakornokokat fogadunk, erősítjük ezzel a régiókon átnyúló szövetségeket is. Meg szeretném hálálni azt a sok jót, amit az akadémia adott, a mai napig is segítjük egymást” – fejtette ki a hálás öregdiák, aki olyannyira büszke alma materére, hogy amikor átvette a stafétát a ménesgazdaság élén, beszédében külön kiemelte meghatározó gazdásztanulmányait. Amikor azt kérdeztük, hogy fiatal kora ellenére honnan gyökerezik benne az elköteleződés, az elszántság, a felelősségtudat és a motiváció, kifejtette: „A példaképemnek is tekinthető európai hírű lótenyésztő-fogathajtó-méneskari tiszt Pettkó-Szandtner Tibor és bajtársai sokkal nehezebb helyzetből, az első világháború viszontagságai után virágoztatták fel, emelték világszintre a magyar lovas kultúrát a húszas, harmincas években. Ha most nem folytatjuk minden erőnkkel és szenvedélyünkkel munkásságukat úgy, ahogy ők tették, akkor kárba vesznek több évezredes értékeink, melyeket elődeink erőfeszítéseinek köszönhetünk. Az irántuk érzett tisztelet mellett bőven elég motiváció, hogy ez nemzeti ügy. Szeretném, ha a magyar lófajtákat az őket megillető előkelő helyen jegyeznék a világban.” Hozzátette, eredményei a látszat ellenre a csúcstól még nagyon messze vannak. „A lótenyésztésben legalább tíz év távlatában láthatjuk meg munkánk valódi eredményeit, ezért két év alatt még csak az alapokat sikerült letennünk kollégáimmal” – fűzte hozzá. Első számú céljuk az 1500-as évek óta tenyésztett lipicai fajtagén megőrzése és népszerűsítése, helyének megtalálása a XXI. században is, de emellett fontos, hogy a Heves megyei lovasközpontot is élettel töltsék meg. Újra csillag a világtérképen „Az utóbbi egy évtizedben Szilvásvárad kiesett a nemzetközi lovas sportélet vérkeringéséből, de ez a folyamat idén végre megtört. Három szakágban is nemzetközi versenyeket rendeztünk háromcsillagos szinten, fogathajtás mellett díjugratásban és díjlovaglásban is. Ennek köszönhetően a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy visszakerültünk Európa és a világ lovassporttérképére. Ez mindenképpen olyan eredmény, amire büszkék lehetünk. Emellett nagy öröm, hogy 2024-ben négyesfogathajtó-világbajnokságot rendezhetünk” – mondta a legfontosabb eredményekről szólva. Cseri Dávid a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt, hiszen járja a világot, népszerűsítve a magyar lófajtákat, illetve hazánkat. Szerinte felemelő megtapasztalni azt, hogy valóban vannak olyan közös értékek, amik olykor gazdasági vagy politikai érdekek felett állnak, és képesek összekötni az embereket és a nemzeteket. Ennek kulturális hozadéka mellett gazdasági, piaci hatása is érzékelhető közvetett módon is. Hogy ez mérhető, közgazdasági szempontokból is értékelhető legyen, Cseri Dávid most egy kutatócsoporttal ennek kidolgozásán munkálkodik. Névjegy Cseri Dávid a Szigetközben, Győrzámolyon nőtt fel lovas családban, istállóval a háznál. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán szerzett állattenyésztő mérnöki diplomát. A nagy hagyományokkal rendelkező Akadémián töltött évek alatt három könyvet írt, melyekkel lovas szakemberek munkájának, értékrendjének állít emléket. 2015 óta rendszeresen publikál a Lovas Nemzetben. Részt vett a Pettkó-­Szandtner Tibor életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilm létrehozásában, forgatásában. 2019-ben egy Kínában megrendezett lovas világkonferencián képviselte hazánkat. 2020. január 15-től az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője. 2020 nyarán segítő közreműködésével újraalakult a magyar honvédség huszársága a Honvéd Huszár Díszalegység keretein belül, melynek tartalékos huszár századosaként szolgál. Ez évtől választotta kuratóriumának tagjává a Némethy Bertalan alapítvány és az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület - Tanácsadó Testülete.

A magyar labdarúgás legendás, ötvenes évekbeli korszakáról nyílt tárlat Győrben a Széchenyi István Egyetem és a Győri Nemzeti Színház együttműködésének köszönhetően. A kiállításon olyan relikviák tekinthetők meg, amelyek nem csak a futballszurkolók számára érdekesek. Igazi futballereklyék tekinthetők meg „A magyar labdarúgás aranykora – az Aranycsapat, Puskás, Czibor, Kocsis, Kubala” című, a Széchenyi István Egyetem és a Győri Nemzeti Színház gondozásában megvalósult kiállításon, amit szombaton nyitottak meg a Puskás című musical premierjéhez kapcsolódóan a győri színházban. A január 15-ig látogatható tárlaton megcsodálható többek között az 1954-es berni világbajnoki döntő labdája, Puskás Ferenc olimpiai aranyérme és Czibor Zoltán vb-ezüstje. Látható az a zászló is, amit az angolok adtak a magyar válogatottnak 1954-es budapesti, 7–1-es vereségükkor, vagy az a tál, amit a Real Madrid nevében Puskás nyújtott át Kubala Lászlónak utóbbi barcelonai búcsúmeccsén. Dr. Kovács Barnabás volt barcelonai főkonzul megnyitó beszédében felidézte: a kiállítást először 2018-ban a katalán nagyvárosban mutatták be, és azért hozták Győrbe, mert Balogh Balázzsal, a Puskás Intézet igazgatójával úgy vélték, hogy a tárlat és a musical erősítik egymást. Beszélt arról is, hogy Barcelonában igazán sikeres munkát a sportdiplomáciával lehetett elérni, s ebben nagy segítség volt Kubala, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán ottani kultusza. E terület fontosságát felismerve indított a Széchenyi István Egyetem Európában elsőként sportdiplomácia-képzést. Balogh Balázs hozzátette: a látogatók a kiállítás tárgyai által betekintést nyerhetnek a magyar futball aranykorszakéba. Emlékeztetett rá, hogy nagy anyaggal rendelkeznek az Aranycsapatról, elsősorban Puskás Ferencről, de több olyan darabot, relikviát is sikerült megszerezniük más játékosoktól, melyeket szívesen mutatnak meg a nagyközönségnek. Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete azt mondta: a kiállítás és a darab ugyan a múltat elevenítik fel, de az új generációknak üzennek velük. Megemlítette az Aranycsapat Győrhöz kapcsolódó szálát, nevezetesen, hogy a középcsatár Hidegkuti Nándor a hatvanas években edzőként bajnoki címig és BEK-elődöntőig vezette az ETO-t. Dr. Dézsi Csaba András győri polgármester úgy fogalmazott: nincs magyar ember, aki ne csodálná az Aranycsapat teljesítményét, majd reményét fejezte ki, hogy évtizedek múlva a mai kor történéseit is úgy fogják megénekelni, mint azét a válogatottét. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő kifejtette: a megyeszékhely az ország egyik gazdasági, kulturális és oktatási központja, s a Széchenyi István Egyetem révén regionális kisugárzással bír. Budapest és Szeged után Győr a harmadik város, ahol a Puskás musicalt kőszínházban mutatták be. Ezzel kapcsolatban dr. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy a tárlat hozzájárul a darab népszerűsítéséhez.Szente Vajk rendező azt hangsúlyozta: kézzelfoghatóvá próbálták tenni az Aranycsapat korát azáltal, hogy elmesélik Puskás Ferenc történetét. Szabó László producer, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy 21 előadást tartanak Győrben. „Ez a musical nem a futballról, hanem rólunk, a mi történelmünkről, magyarságunkról szól. Arról, mit tartunk a legfontosabb értékeknek akkor, amikor magunkról mint nemzetről beszélünk” – emelte ki.

A düsseldorfi konzulátus meghívására érkezett a Digitális Fejlesztési Központ delegációja Németországba, az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány őszi versenybizottsági ülésére. Itt a Digitális Fejlesztési Központ együttműködést ajánlott a tartomány egészségügyi klasztere számára. Cél, hogy a Központ és a düsseldorfi egyetem a jövőben ezen a területen közös fejlesztéseket indítson, elsősorban az 5G alapú távdiagnosztika témájában. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kiemelten fontosnak tartja, hogy ösztönözze az egyetemi polgárokat tehetségük, kreativitásuk kibontakozásában, amellyel erősíteni kívánja az intézmény hazai és nemzetközi versenyképességét is. Ezen célokhoz járul hozzá négy ösztöndíj, amely a hallgatói tanulmányi és sportolói kiválóságot, valamint az oktatók-kutatók tudományos teljesítményét ismeri el. Újdonság, hogy az oktatók külföldi tapasztalatszerzést támogató ösztöndíjra is pályázhatnak. A Széchenyi István Egyetem fenntartói jogait a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át tavaly, s a modellváltás számos pluszlehetőséget jelent az intézmény számára. Ezek egyike, hogy ebben a tanévben is jelentős összegű ösztöndíjra pályázhatnak a hallgatók és az oktatók, elismerve a sport, a tanulás, illetve a tudományos munka terén elért kiváló eredményeket. A cél, hogy tovább emelkedjen a tudományos és oktatási tevékenység, illetve a hallgatók motivációja. Az első félévi pályázatok kiírásai már megjelentek, a következő címen érhetők el: https://universitas.sze.hu/aktualis-palyazatok-1. „A modellváltás eredményeként még több lehetőségünk nyílt arra, hogy támogassuk, ösztönözzük a hallgatókat és az oktatókat-kutatókat tehetségük, kreativitásuk kibontakozásában. Ennek révén az egyetem erősítheti hazai és nemzetközi pozícióit, versenyképességét, valamint hozzájárulását a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Az alapítvány mint fenntartó a kiválóságok elismerésével elő kívánja segíteni, hogy tovább emelkedjen az intézmény tudományos és oktatási tevékenységének színvonala. Fontos a hallgatók motivációjának növelése is annak érdekében, hogy minél jobb tanulmányi és sporteredményeket érjenek el” – hangsúlyozta dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a döntés hátteréről. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: az ösztöndíjak erősítik az intézmény jövőképességét. „Célunk változatlanul az, hogy olyan egyetemet építsünk, amely a fiatalok között nagy vonzerővel rendelkezik, s amely oktatóit és hallgatóit egyaránt megbecsüli. Mindehhez az eddiginél rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb működési környezet áll rendelkezésünkre” – fogalmazott. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Hallgatói Ösztöndíjat azok a nappali tagozatos hallgatók nyerhetik el, akik kiemelkedő tudományos diákköri munkájukkal példát mutatnak. A bírálatnál előnyt jelent az oktató- vagy kutatómunkában való részvétel, az alapfeltételen túli további nyelvtudás, az aktív szakkollégiumi tagság és a publikációs tevékenység. A nyertesek egyszeri 250 ezer forintot kapnak. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Sportolói Ösztöndíj a kiemelkedő sportteljesítményt felmutató hallgatókat ismeri el. Az összeg egyszeri 150, 350 vagy 500 forint lehet, a hazai és nemzetközi versenyeken elért eredményektől függően. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Tudományos Ösztöndíjat az egyetem oktatói, kutatói feladatokat ellátó, az intézménnyel munkaviszonyban álló azon munkatársainak ítélhetik oda, akiknek publikációját a Scopus adatbázis a szerzőhöz rendeli, valamint a szerző publikáción megjelenő affiliációjaként kizárólagosan a Széchenyi István Egyetem szerepel. Az ösztöndíj összegének megállapítása a Scimago Q1-Q4 szerinti folyóirati rangsora alapján történik, s személyenként nettó 200–600 ezer forint nyerhető el. A legmagasabb összeget azok kaphatják, akik Q1-es cikket készítenek legalább két különböző külföldi intézményi affiliációval rendelkező társszerzővel együttműködésben. A mostani kiírásokban az elmúlt tanévhez képest újdonság, hogy a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány céltámogatásának köszönhetően Külföldi Tapasztalatszerzést Támogató Ösztöndíjra is pályázhatnak azok, akik legalább három féléven át angol nyelvű képzésben láttak el oktatói feladatokat. A 2,5 millió forintos támogatás célja a nyertes globális szemléletformálási lehetőségének megteremtése, angol nyelvi tudományos kompetenciáinak fejlesztése, kutatásmódszertani tapasztalatszerzés támogatása, Scopus regisztrált publikációk készítésének ösztönzése. A pályázatok beadási határideje a 2021/2022-es tanév első félévében 2022. január 31., második félévében június 30.

Idén indult el a győri Széchenyi István Egyetem világon egyedülálló drónirányító és drónadatelemző szakirányú továbbképzése, amelyhez kapcsolódóan oktató-kutató labort alakított ki az intézmény Digitális Fejlesztési Központja az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával Budapesten. A kedden bemutatott fejlesztés is példázza, hogy az egyetem a legújabb technológiákkal ismerteti meg hallgatóit. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Széchenyi István Egyetem a „Programozd a jövőd!” európai uniós projekt keretében hozta létre 2019-ben azt a Digitális Fejlesztési Központot, amelynek célja, hogy a hazai digitalizációval és innovációval összefüggő oktatási, fejlesztési programoknak helyszínt és támogatást biztosítson. Ennek részeként jött létre drón- és képfeldolgozás oktató-kutató labor a győri egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be kedden. Itt a legújabb technológiákat használva sajátíthatják el az ismereteket az első ízben idén februárban elindított drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzés hallgatói. „Szoros és igen gyümölcsöző az az együttműködés, amit az elmúlt években a győri Széchenyi István Egyetemmel kialakítottunk. Ennek a közös munkának is az a célja, hogy a digitalizáció és az innováció Magyarországon megfelelő szerepet, teret kaphasson az oktatás, a kutatás és fejlesztés területén egyaránt. A labor létrehozása e partnerség egyik eredménye, amelytől azt várjuk, hogy olyan szakembereket képezhetünk, akik a digitális technológiák révén a gazdaság új ágát fogják képviselni munkájuk során. A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít az oktatásra és azon belül a digitalizációval kapcsolatos képzésekre, amire jó példa a Széchenyi István Egyetem, ahol jelentős innovációs munka folyik az 5G fejlesztés területén is. A gyors adatátvitel az egyik legfontosabb tényezője a drónokkal kapcsolatos fejlesztéseknek” – mondta el dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. A drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban hozzátette: a kurzus egyedisége abból adódik, hogy a hallgatók nemcsak a biztonságos drónüzemeltetést, hanem a drón által nyert adatok elemzését, kiértékelését is megtanulják. A drónfelvételek szoftveres elemzése például a mezőgazdaságban pontos hozamtérképek kialakításában, a művelési területek fertőzöttségének megállapításában, a vízgazdálkodásban a fertőzés helyének, eredőjének és kiterjedtségének azonosításában, az építőiparban háromdimenziós ingatlanmodellek, hőtérképek létrehozásában, a távközlésben és az energetikában pedig az infrastruktúra állapotának felmérésében segíthet. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja elmondta: valódi, kilenc karral rendelkező universitasként intézményük felismerte, hogy az egyes tudományterületek kiegészíthetik, segíthetik egymást. A drónlabor létrehozásában, illetve a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar által elindított drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzés elindításában például kihasználták az intézmény agrár- és műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit. A kancellár aláhúzta azt is: céljuk, hogy valós ipari problémákra találjanak megoldást, s az egyetemi modellváltás eredményeképpen kutatásaik eredményeit a piacon kívánják hasznosítani, a tudást használható értékké alakítani. „A drónlabor, valamint a drónirányító és -adatelemző képzés egyetemünk oktatási színvonalát növelik. A túljelentkezés is mutatja, hogy valós piaci igényekre reagáltunk, a labornak köszönhetően pedig a legkorszerűbb technológiákat tudjuk megmutatni a hallgatók számára” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt. A képzés első évfolyamának 39 résztvevője hamarosan végez. A következő kurzus 2022. februárban indul, amelyre a Széchenyi István Egyetem felvételi felületén lehet jelentkezni. A sajtótájékoztatón Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője arról beszélt, hogy a labor képzési és kutató-fejlesztő műhely, amely egyszerre enyhít az infokommunikációs szektorban jellemző munkaerőhiányon, és ad választ a technológiai kihívásokra. Megjegyezte: ehhez kapcsolódóan agrárdigitalizációs szakmérnök képzés elindítását is tervezik.

Sok év telt el, amíg az asztalfiókból a nyomdába került első verseskötete, mert nagy utat járt be, mire közlekedésmérnökből költőnő lett. Kovács Enikő „Edyko” a Széchenyi István Egyetem alumnija visszatért az intézmény falai közé, egy éve a Tanulmányi Osztály munkatársa. A napokban jelent meg negyedik verseskötete Edykomédia címmel. Költészetéről, a hallgatói évekről és élete vargabetűiről beszélgettünk. Gyerekként még csak dalszövegeket költött át, amivel elsősorban osztálytársait szórakoztatta, de már akkor sokan bíztatták, hogy ezirányú tehetségét kamatoztassa. Ő mégis reálvonalon tanult tovább a középiskola után a Széchenyi István Egyetem jogelőd főiskoláján. Az első évet gépészmérnökként kezdte el, végül közlekedésmérnökként diplomázott 2001-ben. A főiskolás évek sem maradtak azonban költészet nélkül, a csoporttársakból lett a közönség, verseibe pedig beleszőtte a SZIF-es életérzést, sok humorral fűszerezve. „Akkoriban még létezett a hajózási szakirány, ami nagyon érdekelt volna, de sajnos éveken át nem indult el, mert kevés volt rá a jelentkező, a vasutas szakirányhoz hasonlóan, így végül meg is szüntették. Erről aztán született pár vicces sor, ami bejárta akkor a főiskolát. »Már csak az elejére emlékszem… Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat, három ember választotta idén is a vasutat… ( nevet )«” – emlékezett vissza Kovács Enikő „Edyko”. Hozzátette: „Nagyon szerettem ide járni, örökké emlékezetesek maradnak az Aranyparton töltött délutánok, a közös főzések a szaktársakkal, a szakmai kirándulások. A csomagoláslaboratóriumban Szabó Zoltán tanár úr – aki sajnos tragikusan fiatalon elhunyt – rengeteget foglalkozott velünk, összefogta a csapatunkat”. Diplomája megszerzése után végül nem a szakmában helyezkedett el. Volt banki ügyintéző, fuvarszervező, minőségbiztosítási ellenőr és asszisztens is az elmúlt húsz évben, miközben sorra születtek a versek. Tavaly döntött úgy, hogy a fővárosból visszatér Győrbe, és megpályázza az egyik meghirdetett állást a Széchenyi István Egyetemen. Azóta az intézmény Tanulmányi Osztályán dolgozik. „Jó érzés újra ezek között a falak között lenni. Támogató a közeg, jólesik, hogy a munkatársak értékelik és elismerik költőnői minőségemet is.” Első verseskötete 2016-ban jelent meg, amibe közel 20 év verseit gyűjtötte össze. Ahogy ő fogalmaz, ebben mutatkozott meg igazán a lelke. A most megjelent Edykomédia című szókimondó kötet pedig már a hétköznapi embereket érintő örömöket és bosszúságokat képezi le, gyakran a humor lencséjén keresztül. „Ez egy szórakoztató kötet, amiben ironikusan tekintek a minket körülvevő világra, hiszen annyi rossz történt az elmúlt időszakban, benne a világjárvánnyal, ami engem sem került el. A Covid idején című fejezetben több versen keresztül mondom el a saját történetemet, persze igyekeztem ezt is viccesen átadni” – mondta. Költeményei két zenekart is megihlettek, akik dalokba csomagolták verseit. A Garabonciás együttessel közös lemeze a Jó reggelt élet! című album néhány éve jelent meg. A tatai Kultúrhakni zenekarral pedig közös élő fellépése is volt, ahol zenei aláfestéssel és dalban is lehetett hallani alkotásait. A manapaság megkerülhetetlen közösségi média pedig nemcsak verskedvelő követőket hozott neki Facebook-oldalán keresztül, de Csonka András színművész is itt figyelt fel rá. Azóta 13 költeményét szavalta el és osztotta meg a videót saját követői között, amivel kirobbanó sikert aratott. Beszélgetésünk végén arra a kérdésre, hogy miért lett „Edyko” a művészneve, elmondta, hogy mindig is rajongva szerette Ady Endre verseit, így ragadt rá ez a becenév, és így tiszteleg a költőóriás előtt. Kovács Enikő „Edyko” most megjelent Edykomédia című verseskötete a 20. Győri Könyvszalonon debütált, melyet a költőnő az alábbi sorokkal ajánl: „ …a hangulata könnyed, a szövege poén, az írója bohém. A humora gyógyszer, a legkiválóbb módszer...”

Meghosszabbított határidővel 2021. december 13-ig jelentkezhetnek a továbbtanulni vágyó, informatikai képzési terület iránt érdeklődők Széchenyi István Egyetemen. A felsőoktatási törvény legutóbbi módosítása alapján a hallgató vagy volt hallgató kérheti felvételét – a központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvétel nélkül, önköltséges képzésre – azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény informatika képzési területén meghirdetett olyan szakra, amelyen az adott felsőoktatási intézmény kreditátviteli szabályai szerint legalább 30 beszámítható kreditponttal rendelkezik. A mintatantervekkel és a kreditátvitel részleteivel kiegészített jelentkezési felület ide kattintva érhető el. A jelentkezők számára plusz motivációt jelenthetnek a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai, melyekből kiolvasható, hogy akik a győri egyetemen szerezték diplomájukat, átlagosan egy hónapon belül helyezkedtek el, hetekkel hamarabb, mint más magyar egyetemen végzettek. Sokatmondó, hogy informatikai-műszaki képzést elvégezve 0,4–0,8 hónap alatt jutottak álláshoz a fiatalok. Az adatokat vizsgálva szembetűnő a Széchenyin informatikai tudományterületen végzettek bruttó 550.065 forintos kezdőfizetése, ami számottevően meghaladja az országos átlagot.

Az egyetem rektora meghívására a T-Systems vezetői október 21-én látogattak az egyetemre. A találkozó célja a közös stratégia célok és a közeljövő kutatási irányainak meghatározása volt. Ennek részeként kidolgozásra kerül egy olyan big data informatikai fejlesztés, amely villamosenergia-elosztó rendszerek terhelés-előrejelzését segíti a mért adatok feldolgozása alapján. Ez a fogyasztásingadozás és a visszatáplált megújuló energiaforrások hatékonyabb kezelését teheti lehetővé. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.