A Széchenyi István Egyetem alumni podcastja a második évad első epizódjával jelentkezik, melynek vendége Némethné Farkas Kata, a Felnőttképzési Központ vezetője. Az érzelmek hullámhosszán indul újra az Alumni Talk podcast, megható visszaemlékezésekkel és az égig érő ezüstfenyő történetével. Első évadunk tíz epizódjában két –két vendéggel igyekeztünk bemutatni a Széchenyi István Egyetem kilenc karát. A beszélgetőpartnerek más- más nézőpontból engedtek betekintést a karok és szakok múltjába, jelenébe és jövőjébe. Második évadunkban is szeretnénk folytatni a campus történetmesélését, azonban személyesebb hangvétellel és szemszögből. Olyan vendégeket hívunk majd el a mikrofon mögé, akik sikereik, személyiségük és az intézményhez köthető élményeiken keresztül engedik láttatni az egyetemi és egyetem után életet. Alma mater sorozatunk első vendégének munkamódszere évtizedek óta ugyan az. Legyen szó aktív hallgatókról, munkatársakról vagy a nyugdíjas kollégákról, szívvel és lélekkel éri el az eredményeket, segít, támogat, cselekszik. Némethné Farkas Kata címzetes egyetemi docens több mint 35 éve a Széchenyi István Egyetem „szív – motorja”, melyet számos díj és elismerés is fémjelez. Egy élet – egy munkahely Némethné Farkas Kata 1986 márciusában kezdett el dolgozni az egyetem kötelékében a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar jogelődjének számító gazdaságtan osztályon. Más világ volt. Ahogy ő fogalmaz: „Méreteit és tartamát tekintve az egyetem még bőven gyerekkorát élte. Ebből következően mindenki, mindenkit ismert. Barátságok szövődtek, ismertük egymás családját, gondját és baját.” Szociális érzékenysége és az ápolónői múltjából fakadó áldozatos munkamorálja hamar a szakszervezeti munka felé sodorta. A szervezetnek akkor alapvető feladata volt a közösséget érintő rendezvények szervezése, a szociális támogatások nyújtása és az érdekképviselet megteremtése. Úgy látja ebben a „hőskorban” rakták le kollégáival a mai családbarát egyetem alapjait. Némethné Farkas Kata a kilencvenes évek második felében kezdett el dolgozni a felnőttképzés területén, tíz éve vezeti az egyetem Felnőttképzési Központját, emellett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete egyetemi alapszervezetének titkára. A szakszervezeti feladatok ellátása mellett pedig 2011 óta oktatói tevékenységgel is foglalkozik. Három különböző, mégis hasonló terület. De szavaiból kitűnik, hogy ebben az összetett egyetemi jelenlétben érzi jól magát: „Így kerek a munkám. A motívum a mások támogatása, segítése, a tapasztalatok átadása. Mentori küldetés valamennyi feladatom.” A felnőttképzésnek reagálnia kell a gazdasági igényekre A Széchenyi István Egyetem Felnőttképzési Központjának vezetését 2015-ben vette át, amikor alapvetően változtak meg a szervezet feladatai: „Vitorláinkat a szakirányú továbbképzések irányába fordítottuk. Központi motívum, hogy élethosszig tartó tanulás lehetőséget kínálunk meghallva a gazdaság igényeit”. Hangsúlyozta, hogy ezek nagyon friss tudástartalmú képzések és rendkívül gyakorlatorientáltak. Hozzátette, a résztvevő hallgató kifejezett igénye is, hogy szinte azonnal használható tudást kapjanak. Több mint száz képzése van jelenleg a Felnőttképzési Központnak, melyek közül a legnépszerűbbek a drónirányító és adatelemző, a precíziós szakmérnök, az elektromos járműhajtás szakmérnök valamint a különböző coach képzések. Az egyetem, ahol nemcsak tanulni, de dolgozni is jó A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedekben felzárkózott a nagy magyar felsőoktatási intézmények közé, nemzetközi minősítő ranglistákon is tisztelettel jegyzik. Az egyetem a sikert elsősorban minőségi oktatásának, kiváló vállalati és akadémiai megítélésének, valamint egyre erősödő nemzetközi hallgatói közösségének köszönheti. Mindeközben a vállalati kultúra területén is számos elismerést hoztak az elmúlt évek ( Legjobb női munkahely – 2017, Családbarát munkahely bronz fokozat – 2020, Családbarát munkahely - 2022 ). Némethné Farkas Kata Családokért díjat vehetett át 2021-ben, idén pedig a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar alapító dékánjáról, Szalay Gyuláról elnevezett elismerésben részesült. A díjakkal kapcsolat hangsúlyozza, hogy bár ő vehette át őket, koránt sem csak az ő érdeme. Valódi közösségi munka, melyhez minden kollégája hozzátett: „A Legjobb női munkahely, a Családbarát munkahely két címe csak pályázat szintjén az én munkáim. A címeket, elismeréseket az egyetem, mint munkahely kapta. Így értelemszerűen a Családokért díj is ennek a tevékenységnek az elismerése, melyben nekem csak annyi szerepem volt, mint mindenki másnak, ezen a területen. Azt tettem hozzá, amiben én jó vagyok, a szervezést, az összefogást, a mentorálást. Közhelyes, de egy erős, jól teljesítő ember mögött, egy támogató háttér, család áll. Ezt lefordítva: egy munkatársunk akkor teljesít jól a munkahelyén, ha otthon minden rendben van. Ha tudunk tenni ennek érdekében, akkor meg kell azt tennünk.” Kifejtette, hogy bár nem tűnik nagy lépésnek, mégis hatalmas lehetőséget jelenthet például egy családokat is megmozgató rendezvény, az egyetemi táborok, az évtizedes hagyományokra visszatekintő Mikulásünnepség vagy a karácsonyi nyugdíjas találkozó. De ide sorolható a nagycsaládosokra koncentráló munkaidőbeosztás vagy az itt elérhető home office rendszere. A Szalay Gyula-díjjal kapcsolatban elmondta, hogy nagyon megható és megtisztelő volt az elismerés számára. Az idén tragikus hirtelenséggel elhunyt Szalay Gyula alapító dékán, számára egy ikonikus egyetemi ember volt, aki az egyetemmé válásért is fáradhatatlanul dolgozott a maga területén. Az égig érő ezüstfenyő és az egyetem alakú szív Az elmúlt évtizedekben rengeteg szívet melengető esemény történt a Széchenyi-egyetemen, amelyekre Némethné Farkas Kata örömmel emlékszik vissza. A szép emlékek sokszor tovaszállnak, de ha van egy erős gyökerű kapaszkodó a múltból, átsegíthet a nehézségén: „1989-ben az első, általam szervezett egyetemi Mikulásünnepségre egy karácsonyfát is szerettem volna a gyerekeknek állítani. Azonban abban az időben december elején még nem lehetett karácsonyfát venni. Édesanyám ezüstfenyők nevelésével foglalkozott, így tőle kaptam egy alig egy méteres, tejfölös pohárból nevelt kis csemetét. Az ünnepség végén a metsző szélben és havasesőben még aznap éjszaka Galli Csabával elültettük a kis ezüstfenyőt, bár csekély lehetőséget adtunk neki a túlélésre. A fa azonban mára szép, erős, egyenes derekú, évről-évre új ágakat bontó hatalmas, gyönyörű fenyővé nőtte magát, túlélve az ültetés telét, a nehéz időket és új szeleket, az intézmény változását és az átépítését is. Minden nap látom az irodám ablakából. Ha pedig néha elmegyek alatta, mindig büszkeség tölt el.” Végezetül arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a Széchenyi István Egyetem, Némethné Farkas Kata így válaszolt: „Szeretem a hétköznapi, kis dolgok mindennapi szépségét. Jobban szeretek láthatatlanul ott lenni a dolgokban. Szürke eminenciásként meghúzódni a háttérben. De az biztos, hogy ez alatt a szürke köpönyeg alatt egyetem alakú szív dobog.”

Simon Balázs, a Széchenyi István Egyetem joghallgatója, műveleti tartalékos főtörzsőrmester, hadisírgondozó a közelmúltban „Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jel” miniszteri kitüntetést vehetett át. Simon Balázs a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a Széchenyi István Egyetem jogász szakára nyert felvételt. Nappali tagozaton kezdett. Két év követelményeit sikeresen teljesítette, majd levelező tagozaton folytatta tanulmányait. A győri toborzóiroda historikus ismeretekkel rendelkező fiatalokat keresett, s ő emelt szinten, kiváló eredménnyel érettségizett történelemből. – A váltáshoz édesapámnak a több évtizede Szegeden, egyetemi előfelvételisként töltött katonaidejéből származó történetek – a katona létről, a feladatokról – komoly inspirációt adtak – említette az egyik fontos motivációt a főtörzsőrmester. – Napjainkban mi nem a többször hallott, évtizedekkel ezelőtti kiképzést kapjuk, s a katonaélet is más. Ez már egy modern, XXI. századi hadsereg. – A 16. Hadkiegészítő és Toborzó Irodán, Győrben dolgozom. Hivatalosan műveleti tartalékos vagyok állandó behívással. Ugyanúgy teljesítek szolgálatot, mint a többi toborzóirodás kollégám, konkrét tevékenységi köröm, beosztásom a hadisírgondozás. Részt veszek a toborzásban is. Ez az egyik munkám, a másik az egyetemi tanulmányok eredményes folytatása és sikeres befejezése. Ehhez a honvédség által biztosított önkéntes tartalékos ösztöndíj programban való részvételem anyagi támogatást ad. Erre az ösztöndíjra az egyetemista hallgatók a toborzóirodán tudnak pályázni – folytatta. – Családom körében, a bencéseknél és az egyetemen azt a szellemiséget tapasztaltam, kaptam, hogy meg kell becsülnünk elődeinket, tovább kell vinnünk az emlékeket – vázolta Simon Balázs a katonaság speciális küldetését. Magyarország déli határszakaszának védelme a honvédség feladata. Simon Balázs az államalapítás emlékünnepén a honvédelmi minisztertől vette át a „Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jel” kitüntetést a határszolgálat során tanúsított kimagasló helytállása elismeréséül. – A közeljövőben már a hatodik határszolgálatra megyek – mondta a következő feladatot Simon Balázs. – Édesapám, dr. Simon József a Széchenyi István Egyetem testnevelő tanára, jogász és kézilabda-szakedző, sportdiplomáciai szaktanácsadó. Édesanyám jogász, ügyvéd. Így közelről látom a jogi és a katonai pálya szépségeit, kihívásait – foglalja össze szakmai terveit a műveleti tartalékos joghallgató.

A nemzetközi oktatási és tudományos színvonal folyamatos emelését szem előtt tartva újraindultak az angol nyelvű akadémiai írás és előadás fejlesztését célzó interaktív kurzusok a Széchenyi István Egyetemen. Az intézményben a kollégák számára több ösztönző és támogató lehetőség is elérhető. A nemzetközi hallgatók körében is mind népszerűbb Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a minőségi, hallgatóbarát oktatásra, valamint a kollégák folyamatos képzésére. Az intézmény ennek jegyében több lehetőséget is kínál a munkatársak számára, hogy tovább fejlesszék nyelvtudásukat. „Nagy büszkeség, hogy ebben a félévben már közel ezer nemzetközi hallgató tanul intézményünkben, akik mintegy negyvenféle angol nyelvű képzés közül választhatnak. Hogy ezek minősége igazán versenyképes legyen, tudjuk, elengedhetetlen az oktatók nyelvtudásának folyamatos fejlesztése” – nyilatkozta érdeklésünkre Kiviharju-Turi Adél, a Széchenyi István Egyetem Idegen Nyelvi Oktatási Központjának vezetője. Kiemelte: az egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységét is igyekeznek fejleszteni az intézmény hazai és nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében. Szervezeti egységük támogatásával ezért indultak újra az „Akadémiai írás”, valamint az „Angol nyelv az akadémiai oktatáshoz” című kurzusok. „Ezeken az interaktív órákon a kollégák kézzelfogható tudást, gyakorlati ismereteket kapnak, amelyeket közvetlenül használhatnak munkájuk során. Az akadémiai angol nyelvű írás oktatása a kollégák nemzetközi publikációs tevékenységét javítja azzal, hogy a módszertani ismeretek átadásával a tartalom mellett a tanulmányok formája is a Scopus-regisztrált folyóiratok sztenderdjeinek megfelelő lesz. Az akadémiai angol nyelv oktatása pedig az angol nyelvű képzések nemzetközi színvonalát segíti elő. Amióta a kurzusokat meghirdettük, sok pozitív visszajelzést kaptunk az érintettektől, akik a nyelvi szükségletek elemzésén és a szakszókincs fejlesztésén kívül egyéni igényeikre szabva fejlődhetnek például a prezentációik tervezésében, a nemzetközi hallgatókkal való kommunikációban vagy a tudományos írásban. Mindezekhez anyanyelvi oktatókat biztosítunk számukra” – mondta el a részleteket a térítésmentesen elérhető lehetőségekről. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese kifejtette: fontos céljuk, hogy hosszú távon elkötelezett és elégedett kollégák dolgozzanak az intézményben. „Igyekszünk olyan eszközrendszert kínálni a munkatársak tevékenységének ösztönzésére, amely egyszerre teszi őket sikeressé, anyagilag-erkölcsileg elismertté, és mindemellett az egyetem nemzetközi versenyképessége is javul. Mindezt nem véletlenszerűen, hanem átgondoltan, a felsőoktatási világrangsorok követelményeinek megfelelően tesszük. Az ehhez szükséges források biztosításáért köszönettel tartozunk dr. Filep Bálintnak, intézményünk elnökének” – fogalmazott. Dr. Lukács Eszter kiemelte, hogy a két akadémiai angol kurzus egy négy pillérből álló rendszer fontos kiegészítői. „Egyetemünk átvállalja oktatói, kutatói és doktoranduszhallgatói tudományos publikációinak közlési díját akár 2500 euró összegig, emellett az eredményesen publikáló kollégák teljesítményét egyéni ösztöndíjjal ismerjük el. Szintén a kutatásokat segíti a hazai és nemzetközi tudományos adatbázisok előfizetése évi mintegy 200 millió forint értékben, valamint a már megírt angol nyelvű cikkek nyelvi ellenőrzése az Idegen Nyelvi Oktatási Központ által. Mindezzel fejlesztjük az oktatók-kutatók tudományos tevékenységét és az így megszerzett tudás minél magasabb színvonalú átadását a hallgatóknak, valamint elősegítjük, hogy egyetemünk a tudományos kutatásokat nagy súllyal figyelembe vevő felsőoktatási világranglistákon minél előkelőbb pozíciót foglaljon el” – összegezte az elnökhelyettes, aki köszönetet mondott Idegen Nyelvi Oktatási Központ kollégáinak munkájukért. Jelentkezés Az ősszel induló és minden félévben folyamatosan elérhető kurzusokról bővebb információ a nyvkp@sze.hu e-mail-címen kérhető.

Dobogós helyezést ért el a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának háromtagú csapata a Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében szeptember 30-án megrendezett XIII. Agrár-felsőoktatási Intézmények Országos Gazdászversenyén. A megmérettetésen valamennyi hazai agrártudományt oktató intézmény képviseltette magát. A résztvevők délelőtt elméleti tudásukról adtak számot az agrárium teljes vertikumát magában foglaló témakörökből, majd délután a nagyszámú közönség előtt a fedeles lovardában szakmai, gyakorlati és ügyességi verseny várta őket. A feladatok között szerepelt többek között magyar tarka tenyészüsző küllemi bírálat, virtuális lovaglás, birkakörmözés, traktorvezetési ügyességi verseny és borbírálat is. Pillanatfelvételek a versenyről és az eredményhirdetésről. Az országos szakmai versenyen a Széchenyi István Egyetem Horváth Gábor, Kőhalmi Eszter, Takács Gergő összetételű csapata harmadik helyezést ért el. A csapat felkészítő tanára dr. Gulyás László egyetemi docens, tanszékvezető volt. A csapat a harmadik helyet jelképező úgynevezett „bronz vasvillát”, oklevelet és ajándékcsomagot kapott. A mosonmagyaróvári kar „trófeagyűjteménye” ezzel hétre (4 arany, 1 ezüst, 2 bronz) gyarapodott. A csapat tagjai a mosonmagyaróvári kar alap-, mester- és osztatlan agrármérnök szakos hallgatói, akik a záróvizsga letétele és a mérnöki diploma megszerzése után Mosonmagyaróváron kívánják folytatni tanulmányaikat. Távlati terveik között szerepel doktori fokozat megszerzése is.

Győr, a folyók városa. A név a győri Széchenyi István Egyetemet is kötelezi, ennek megfelelően a vízen is színes sportélettel, kiemelkedő eredményekkel rendelkezik. Az intézmény hétvégén újabb nagy sikert ért el, hiszen sárkányhajócsapata első helyet szerzett a VII. Dunai Regattán, ahol Magyarország neves egyetemeinek sportolói küzdöttek meg egymással. Budapest szívében, legnagyobb folyónk Parlamenttől Műegyetem rakpartig húzódó szakaszán rendezték október első hétvégéjén a Dunai Regattát. A népszerű egyetemi evezős- és sárkányhajóverseny, sport-, zenei és kulturális fesztivál hagyományos résztvevője a Széchenyi István Egyetem, amely története során először 2015-ben nyerte meg az esemény sárkányhajóversenyét. Azóta több alkalommal is csak hajszál híján maradtak le az első helyről, de nem adták fel, és a kitartó munkát siker koronázta. Az idei verseny második futamában a győri csapat a Pécsi Tudományegyetemet, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Pannon Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet megelőzte az élen végzett. A siker hátteréről a győztes hajó edzőjét, Hegedüs Pétert kérdeztük. Mint mondta, a húszfős hajó használatát, valamint a nyári edzések helyszínét a Győri Vízisport Egyesület (GYVSE) biztosítja számukra, míg a téli alapozás az egyetem konditermében zajlik. A legénység toborzására az egyetemi sportnapok adnak lehetőséget, a világjárvány tehát az utánpótlás biztosítását is megnehezítette. Az ellenfelek között ráadásul egy igazán kemény vetélytárs is akadt, hiszen a pécsiek idén egészen az egyetemi világbajnoki címig meneteltek. „Szerencsére világbajnokokban mi sem szűkölködtünk, ugyanis az ország egyik legjobb – ha nem a legjobb – csapatánál, a Rába Sárkányhajó Klubnál több egyetemista is evez, a GYVSE pedig kenus fiúkat »kölcsönzött« nekünk. Nem utolsó sorban pedig ott eveztek a tavaly végzett saját versenyzőink is. Mindannyian odatették magukat, Turóczi Szabolcs kormányzása és irányítása mellett feljutottak a dobogó tetejére” – hangsúlyozta az edző. Végezetül kifejtette: „Számomra – és természetesen az egyetem számára is – az a legfontosabb, hogy minél több hallgatót bevonzzunk akár a profi sport, akár csak a szabadidősport világába. A magas szintű szakmai tudás átadása mellett ugyanis az intézmény az egészséges életmód feltételeinek megteremtését is kiemelt feladatának tekinti. Amióta elkezdtem foglalkozni az egyetemi sárkányhajózással, csaknem négyszáz hallgató fordult már meg a csapatban, és ennél is jóval többen próbálták már ki ezt a tevékenységet. Azt szeretném, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a lelkes és vidám társasághoz, és akkor ígérjük: lesz még néhány sárkány éve.” A győztes csapat névsora: Huszka Alexandra, Barta Dorottya, Bertalan Laura, Bilstein Barbara, Bucsi Blanka, Káli Rebeka, Kovács Kíra (csapatkapitány), László Gabriella, Németh Zsófia, Schiewerth Nelli, Ambrus Ádám, Balla Levente, Brückl András, Fogarasi Gergő, Forró Bence, Kovács Balázs, Kuska Bence, Nagy Domonkos, Neubauer Péter, Rumi Gergő, Szanyi Dávid, Turóczi Szabolcs.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán idén októberben is átélhetik az évszázados múltra visszatekintő, mára már a Győr-Moson-Sopron megyei értéktár részét képező valétálást. Az október 15-i esemény apropójából az egyik leglátványosabb gazdászhagyományt elevenítjük fel. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar (AKMK) nevében hordozza a megújulást, amely a jövőképesség jegyében a versenyképes, minőségi oktatásra helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor építkezik a múlt hagyományaiból is. Jogelődje, az 1818-ban alapított Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet Európa első, folyamatosan működő agrár-felsőoktatási intézménye volt, mely máig élő, gazdag hagyományokkal rendelkezik. E tradíciók egyaránt érintik a hallgatók intézményen belüli életének állomásait, illetve a társasági életet is. A Mosonvármegye című lap 1929. június 12-i tudósításában jelent meg az alábbi cikk, melynek rövidített kivonata így szólt: „Népesek voltak kedden este az utcák. Hatalmas emberraj szállta meg az útvonalakat, ahol a ballagó gazdászok elvonultak. Fél kilenc után néhány perccel indult el az akadémiáról a ballagók menete. Elöl négyökrös szekéren hat bájos magyar ruhás leány ült, mellettük a kocsin díszmagyarba öltözött gazdászok, kíséretükben fáklyát vivő magyar legények. (…) Ballagás után kivilágos virradatig táncolt az ifjúság a parki vendéglőben.” A hagyomány szerint a valétálás/ballagás alkalmával a kar végzős hallgatói elbúcsúznak tanulmányaik helyszíneitől, az alma matertől és az őket befogadó Mosonmagyaróvártól, ahol emlékfát is ültetnek. A végzősök a „lovas fogatos” felvonulás alatt bejárják a gyakorlati képzéseik helyszíneit: a Lajta–Hanság központot, valamint a kar tangazdaságát. A fogatos felvonulást követően a valétálók a kampusz területén búcsúznak a Széchenyi István Egyetemtől, majd felkötik ballagó szalagjukat a kari zászlóra, és fáklyás kísérettel, lovas bandérium felvezetésével a városházáig énekléssel vonulva búcsúznak Mosonmagyaróvártól. A városháza erkélyén a valétáló évfolyam képviselője és a mindenkori polgármester búcsúbeszédet mond. Az ünnepség a vár udvarában a Silenzióval és a gazdász himnusz eléneklésével ér véget. A helyi látványosságnak számító fogatos felvonulás ebben az évben sem marad el az AKMK-n. Ennek időpontja és útvonala: 2022. október 15., 14:00 – 17:00; Vár tér, Cserháti Sándor u. – Deák tér – Fő út – Szent István király út – Gabonarakpart – Magtár u. – Aranyossziget u. – Mosonyi Mihály u. – Károly u. – Malomszer u. – Cserháti Sándor u. – Fő út, Pozsonyi út – Feketeerdei út – Újhelyi Imre u. – Várallyai György u. – Cserháti Sándor u. – Vár tér. A fáklyás felvonulás idejére a Fő utat lezárják a Városkapu tér és a Bástya utca csatlakozási pontjai között. A fáklyás felvonulás időpontja és útvonala: 2022. október 15., 19:00 - 20:30 között; Vár tér, Cserháti Sándor u., Deák tér, Magyar u., Fő út, Polgármesteri Hivatal (Városháza), Várudvar.

A térségi hulladék-szemléletformálási és innovációs mintaprojektet, nyitott laboratóriumi szolgáltatásait és tevékenységeit, valamint a környezeti nevelésben használható hatékony módszertanát és eszközeit is közelebb hozta az II. Győri Klíma Expo látogatóihoz a Széchenyi István Egyetem a hétvégén. Az intézmény betekintést engedett abba, mi mindenben járul hozzá a fenntarthatósághoz. A rendezvény a győri önkormányzat és az egyetem szoros együttműködését is példázta. Győr önkormányzata a Széchenyi István Egyetemmel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Iparkamarával és további partnereivel együttműködésben másodszor rendezte meg a nagyszabású Klíma Expót szeptember 30. és október 2. között. Az Olimpiai Sportparkot megtöltötték a fenntarthatóságért elkötelezett látogatók és kiállítók. Közöttük idén is hangsúlyos szerepet vállalt a Széchenyi István Egyetem, amely a témában számos területen dolgozik együtt szoros partnerségben a város és a térség vezetőivel, vállalataival. A Széchenyi István Egyetem standja. (Fotó: Májer Csaba József) „Számunkra is öröm, hogy a Klíma Expo hagyománnyá érik, mert a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálás időszerűbb, mint valaha. Egyetemünk a rendezvényen a szakmai és tudományos oldalt képviseli. Fontos célunk, hogy az akadémiai szféra és a hallgatók mellett hiteles üzeneteket fogalmazzunk meg, valamint hasznos tartalmakat kínáljunk minden közösség számára, különös tekintettel a vállalkozásokra, a lakosságra és a gyerekekre. Azért dolgozunk, hogy a lehető legtöbbet hozzá tudjunk tenni a város, a régió és a közösség életéhez ezen a téren is” – húzta alá dr. Torma András. A főszervező győri környezetvédelmi bizottság tagja, Széchenyi-egyetem tanszékvezető egyetemi docense elmondta: az intézmény szerepe kettős volt. Egyrészt közreműködtek a pénteki szakmai nap koncepciójának összeállításában, és azt támogatva tudományos igényességű előadásokkal készültek. Ezen túlmenően önálló standon mutatták be az intézmény által a fenntarthatóság és a környezeti nevelés terén lefedett széles spektrumot, valamint betekintést nyújtottak abba, mi mindenben járulhat hozzá az egyetem a szemléletformáláshoz. Dr. Szálasy László, a győri önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón kiemelte: az országosan is egyedülálló rendezvény a város, a Széchenyi István Egyetem, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Arrabona Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (Arrabona EGTC) együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg. Hozzátette: a környezetvédelem egyre nagyobb szerepet játszik életünkben, de fontos még több érdekes, új információt átadni a lakosságnak – különösen a gyermekeknek – a fenntarthatóságról, az energia- és vízgazdálkodásról vagy a kertihulladék-kezelésről. Dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetemnek, amiért a rendezvény mellé állt. „Győr két fontos lábon áll, az egyik az ipar, a másik az egyetem. Mindkettőre büszkék vagyunk. Az egyetem nemcsak szellemi fejlődést, hanem a gyakorlatban is használható tudást biztosít számunkra" – hangsúlyozta. Keszthelyi Nikoletta környezetvédeleméért felelős helyettes államtitkár örömét fejezte ki, hogy a széles összefogással létrejött rendezvény alkalmat teremt a fenntarthatósággal kapcsolatos témák közös áttekintésére. „E kérdéskör kihívást jelent az egész világnak. Az éghajlatváltozás erősödő jelenségei mellett megjelent az energiaválság is. Elérkeztünk oda, hogy közintézményeink településeink, otthonaink csak klímatudatos, energiatakarékos módon működhetnek tovább” – említett egy fontos szempontot. A II. Győri Klíma Expo pénteki szakmai napján a Széchenyi István Egyetem, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Arrabona EGTC szervezésében szakmai előadásokon vettek részt a vállalatok és a régió településének képviselői. A szervezők az iskoláknak nyílt nappal készültek, amelyen a tanulók a Kék Bolygó Alapítvány és a Fertő-Hanság Nemzeti Park részvételével szemléletformáló előadásokat hallgathattak meg. A zöldhétvégét workshopok és sportrendezvények színesítették.

A Széchenyi István Egyetem újabb mérföldkőhöz érkezett az 5G alkalmazási lehetőségei és az önvezető járművek kutatása terén. A győri mérnökök sofőr nélkül irányítottak egy személyautót a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán a Magyar Telekom által biztosított 5G Campus mobilhálózat segítségével. Az 5G Campus mobilhálózat hatalmas lehetőségeket rejt magában, és ezek kiaknázása nagymértékben függ az olyan kutatásoktól, melyeket az innovatív szemléletmódjáról ismert Széchenyi István Egyetemen végeznek. Az intézmény az autonóm közlekedési rendszerek fejlesztésében is meghatározó szereplő. Az e két területen elért látványos eredményeket szemléltette az a 2022. szeptember 30-i, a IV. ZalaZONE Innovációs Nap keretében megtartott bemutató, amelynek során sofőr nélkül haladt végig a tesztpályán a fejlesztő csapat által a győri laboratóriumból, távvezérléssel irányított személyautó. A szenzorokkal ellátott gépjármű érdekessége, hogy nemcsak önvezető módszerek fejlesztésére használható, hanem távirányíthatóvá is tehető. A Hungaroringen szeptember 23-án bemutatotthoz hasonlóan a továbbfejlesztett és most demonstrált megoldásban is kulcsfontosságú szerepet játszik a hálózati kommunikáció, mivel miközben a kommunikáció zajlik, az autó mozgásban van, azaz akár több métert is megtehet a szenzorok jelzései és az arra megkapott reakciók között. A válaszidőt a rádiós szakaszon sikerült 6 ezredmásodperc alatt, a Zalaegerszeg–Győr távolságon pedig 10 ezredmásodperc körül tartani, amihez a Magyar Telekom szakemberei dedikált rádiós és maghálózati erőforrásokat biztosítottak több, 3,5 GHz-en működő cellán 5G technológia segítségével. Ehhez felhasználták a korábban már bemutatott 5G Campus mobilhálózat szeletelés technológiáját. „A mérnökök egy közúti, közel kéttonnás autót 60 kilométer/óra sebességre gyorsítottak, majd visszalassítva a ZalaZONE tesztpálya kanyargós aszfaltját követve vezették végig az autót, hasonlóan ahogy egy átlagos városi közlekedési esetben történne. Ezt a megoldást a kutatók és a mérnökök az élő hálózat hangolásával valósították meg, és nem speciálisan erre a célra telepített hálózati eszközök segítségével. A távvezérléshez és a biztonságos működéshez kimagaslóan fontos a hálózat stabil elérhetősége és a szükséges erőforrások – mint az adatátviteli sávszélesség és az alacsony késeltetés – biztosítása” – mondta el Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője. Az autó közvetlen irányítását az 5G Campus mobilhálózaton érkező parancsok alapján, a benne elhelyezett fedélzeti egység fordította le úgynevezett „CAN üzenetekre”, ezek vezérelték az autót. Ezzel párhuzamosan a tetőn elhelyezett kamera képét kis késeltetéssel közvetítették Győrbe az egyetemre, ahol az operátor teljes kontrollal bírt az autó felett. A járműtől légvonalban több mint 100 kilométer távolságra ülő „sofőrt” egy virtuális pályán segítette még a precíziós GPS-szerkezet által küldött adatok vizualizációja, valamint annak folyamatos visszajelzése a kormányszög és a pedálok állapotáról. A személyautót – amelyben csak biztonsági okokból ült személyzet – a mérnökök Győrből irányították a ZalaZONE tesztpálya kanyargós aszfaltján. (Fotók: Horváth Márton és Májer Csaba József) „A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szereplő az olyan, a jövőt nagymértékben formáló területeken, mint az 5G hálózat vagy az autonóm járművek és közlekedési rendszerek kutatása. A legmodernebb technológiák fejlesztésével is a térség és hazánk versenyképességének erősítéshez kívánunk hozzájárulni. Örömmel tölt el bennünket, hogy ebben olyan kiváló partnerek együttműködése segít bennünket, mint például a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Systems Magyarország. Gratulálok a fejlesztőknek ehhez a nagyszerű sikerhez” – értékelte az eredményt dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „Büszkék vagyunk rá, hogy a közös mérések és munkák során a Széchényi István Egyetem kutatói és mérnökei egy következő szintre léptek, és valós, távolról elvégzett autóirányítást mutattak be a Telekom 5G Campus mobilhálózatán keresztül. Az 5G hálózat széles körű alkalmazhatóságát és flexibilis lehetőségeit mutatja, hogy a Telekom munkatársainak a ZalaZONE-on végzett teszthez elég volt a már meglévő, felszerelt, 3,5 GHz-en működő 5G cellákon szoftveres módosításokat és finomhangolásokat elvégezni. A korábban kialakított, de a mostani demo igényei alapján módosított SIM-kártyákkal, rádiós, core hálózati és IP-adatátviteli rendszerrel ki tudták szolgálni az önvezető autózás kétirányú, alacsony késleltetésű és mégis megbízható hálózati igényét” – mondta dr. Taszner István, a Magyar Telekom Mobile Access Tribe vezetője.

A Széchenyi István Egyetem döntéshozói a kormány támogatásával tudatosan tervezett fejlesztésekkel, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) csatlakozva elérték, hogy az intézmény lehető legtöbb épülete fenntarthatóbb, energetikai szempontból a legmodernebb legyen. A mintegy tíz éve folyamatosan zajló beruházások révén a korábbiakhoz képest kézzelfoghatóan csökkentek az intézmény fenntartási költségei. Az állami intézmények számára központilag előírt, a minimum-hőmérsékletre vonatkozó kormányrendelet nem vonatkozik egyetemünkre, hiszen fenntartónk a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány. A kormányzat a struktúraváltással nagyobb pénzügyi szabadságot biztosított számunkra, aminek felelős gazdálkodással igyekszünk megfelelni. Ennek jegyében mind az egyetem, mind a magyar gazdaság érdekében arra törekszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten csökkentsük intézményünk energiafelhasználását. Az optimális üzemeltetés eléréséért szakértőkből álló munkacsoportot állítottunk fel, amely néhány héten belül javaslatot tesz az intézkedésekre. Arra törekszünk, hogy ezek az egyetem mindennapi normál működését ne, vagy csak kis mértékben befolyásolják. Magyar és nemzetközi hallgatóink megfelelő komfortérzete fontos számunkra, ezért kollégiumainkban nem tervezünk jelentős változtatásokat. Emellett az ágazatirányító minisztérium iránymutatásai alapján jelenléti oktatással és vizsgáztatással tervezünk a 2022/2023-as tanévben. Ezzel együtt munkatársainkat, hallgatóinkat arra kérjük, hogy környezetükben járuljanak hozzá az intézmény takarékos működéséhez.

A Széchenyi István Egyetem Honfy József Rádióamatőr Klubja megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél messzebb élő rádióamatőrökkel vegyék fel a kapcsolatot rádióhullámok segítségével. A hallgatók legutóbb nem kisebb kísérletre vállalkoztak, minthogy távoli országokat a Holdon keresztül érjenek el. A különleges kihívás igazi városi koprodukció volt, hiszen az egyetem sikeréhez a győri Carant Kft. járult hozzá a megfelelő antennával. A Széchenyi István Egyetem Honfy József rádióamatőr-állomásán járva egy gyermekkori találós kérdés juthat eszünkbe: Afrika vagy a Hold van messzebb tőlünk? A tréfás megoldás szerint Afrika, hiszen a kontinenst nem, de a Holdat Győrből is láthatjuk. „A hallgatókkal régi vágyunk, hogy a történelmileg jelentős Bay Zoltán-féle Föld–Hold–Föld radarkísérletet megismételjük itt, az egyetemen, egész pontosan annak tetején” – mondta el Németh Péter Ernő, az intézmény címzetes egyetemi docense, a Távközlési Tanszék tanársegéde. A Honfy József Rádióamatőr Klub vezetőjeként a kísérlet történelmi hátterét is megvilágította: Bay Zoltán a második világháború után társaival a romokból és üres laboratóriumokból újraépítkezve 1946. február 6-án sikeres Hold-radarkísérletet hajtott végre. Így nagy pontossággal sikerült megmérnie a Hold Földtől való távolságát. Ezzel Európában elsőként megalapozta a rádiócsillagászat tudományát. Bay Zoltán nevéhez kötődik a fénysebességre alapozott méterdefiníció is. A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak rádióamatőr-közössége Nagy Zoltán mestermérnök-hallgató, a rádióamatőr-egyesület tagja és annak vezetőhelyettese, Kéri Lajos javaslatára Bay Zoltán tudományos eredménye előtt kívánt tisztelegni a kísérlet korhű megismétlésével, a mai kor színvonalán elérhető eszközök, berendezések felhasználásával. Hamar kiderült azonban, hogy a Bay Zoltán által egykor használt 120 MHz-es frekvenciát ma már a légi közlekedés számára tartják fenn. A csapat emiatt végül a 144 MHz-es, rádióamatőrök által használt sávot választotta. A feladat sikeres teljesítéséhez támogatóként csatlakozott a győri Carant Kft., amely a tervezett kísérlethez szükséges antennák legyártását vállalta. „Miután a hallgatók megtervezték a kísérletet, beleértve, hogy pontosan milyen antennákra lesz szükségük, megkezdhettük az antennák gyártását üzemünkben” – említette Bognár József, a Carant Kft. tulajdonosa, aki maga is izgalommal követte a fiatalok munkáját. „Nagyon sok antennát gyártottunk már a világ különböző országaiba, de ilyen kérést még nem kaptunk. Évtizedek óta kiváló kapcsolatot ápolunk a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékével, több diplomamunka során tervezett antenna vált fizikai valósággá üzemünkben” – tette hozzá. „A kezdeti eredménytelenség nem szegte a csapat kedvét. Először megdupláztuk, majd megnégyszereztük az antennák számát így siker koronázta a próbálkozásunkat, és sikerült visszavenni a Holdról a saját jeleinket” – mondta el Németh Péter. Nagy Zoltán hozzáfűzte, a kísérlettel egyben összeköttetéseket létesítettek a Holdról visszaverődött jelek segítségével más rádióamatőrökkel. „A rádióamatőrök állomásai tőlünk mindössze néhány ezer kilométerre voltak, de az általunk indított rádióhullámok fénysebességgel 2,6 másodpercig oda-vissza utazva kétszer tették meg a Föld–Hold közel 400 ezer kilométeres távját” – világította meg teljesítményük értékét a hallgató. „A sikeres kísérlet óta azon dolgozunk, hogy tökéletesítsük a rádióállomásunkat, újabb frekvenciasávokban újabb antennákkal érhessük el a távoli rádióamatőröket a Holdon keresztül. Mindenkit szívesen látunk állomásunkon, diákokat, jelenlegi és volt hallgatókat, akik szívesen kipróbálnák Hold-radarunkat” – hívta fel a figyelmet a lehetőségre Németh Péter. Zárásként viccesen megjegyezte: „Az eredeti kérdésre a válasz természetesen, hogy a Hold van messzebb, s nem Afrika. A Széchenyi István Egyetemen végzett méréseink is ezt igazolták!”

Az állatok világnapja alkalmából közös jótékonysági akciót szervez a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata és a UNI by the Rusty Coffee: rászoruló házi kedvenceknek gyűjtenek adományokat október 3-tól 5-ig. A szervezők elsősorban ételt, almot, takarókat és játékokat várnak, amelyekkel az állatmentéssel foglalkozó győri Kutymorgók Egyesületet és a Puha Praclik Egyesületet támogatják. Az esemény zárásaként egy örökbefogadási napra is sor kerül, így az állatok akár gazdára is találhatnak. „Október 4. az állatok világnapja. Ennek kapcsán jutott eszünkbe, hogy gyűjtést szervezzünk az állatmentéssel foglalkozó győri szervezeteknek. Az eredeti ötletgazda Sós Eszter volt, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék egyetemi tanársegéde, aki szoros kapcsolatban áll egyesületekkel, és pontosan látja, miben szenvednek hiányt. Természetesen az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nyitott volt a megkeresésre, korábban is számos karitatív eseményt szerveztünk, így a társadalmi felelősségvállalás jegyében örömmel csatlakoztunk az akcióhoz” – tájékoztatta portálunkat Scheck Gergő, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának alelnöke. A gondolatot tett követte, így a hasonló rendezvények lebonyolításában gyakorlott hallgatók hamar tető alá is hozták az adománygyűjtést, amelyre október 3. és 5. között kerül sor a Széchenyi István Egyetem területén. Elsősorban tartós állateledelt, párnákat, takarókat, fekhelyeket, almokat és játékokat várnak, amelyekkel nagymértékben megkönnyítik a civilek munkáját. A felajánlásokat az Aranypart II. szomszédságában működő UNI by the Rusty Coffee kávézónál nyitvatartási időben, valamint az egyetem Alumni, Karrier és Információs Központjában (AKIK) lehet leadni 8:30-tól 16:00-ig az említett időszakban. „Az állatmentő szervezetek nehéz körülmények között működnek, erőn felül próbálnak segíteni az út szélén hagyott állatoknak” – folytatta Scheck Gergő. „Gyakran sérült, beteg, rossz fizikai állapotban lévő kutyákat és macskákat fogadnak be, elszállásolják őket, gyógyszereket vásárolnak számukra, állatorvosi költségeket fizetnek. Az energiaválság, az infláció őket is nagymértékben érinti, ezért most különösen fontos az összefogás. Szeretnénk, ha ezek az állatok, akiket cserben hagytak a gazdáik, újra megszeressék az embereket és újra hű társaik lehessenek a hétköznapokban” – fogalmazott az adománygyűjtés koordinátora. A gyűjtés egyik helyszíne a UNI by the Rusty Coffee, amely hivatalosan is állatbarát hely. (Fotók: Pauer Viktória) A hozzájárulásokon túl létezik egy még közvetlenebb mód, hogy az érdeklődők segítsenek az állatokon: az örökbefogadás. Az adománygyűjtés utolsó napján, október 5., szerda 15 és 17 óra között, a UNI by the Rusty Coffee kávézónál erre is lehetőség nyílik. „A két támogatott egyesületünk örökbefogadási napot szervez a jótékonysági akció zárásaként. Ez azt jelenti, hogy az adománygyűjtés helyszínén mindenki megnézheti a mentett állatokat, és amennyiben valamelyiken megesik a szíve, örökbe is fogadhatja azt. Arra nincs mód, hogy rögtön haza is vigyék a kiszemelt állatot, az adminisztrációs folyamat nem spórolható meg, de a kollégák szívesen segítenek majd a további lépésekben” – zárta szavait a hallgatói önkormányzat alelnöke. Állatok Világnapja adománygyűjtés Az adománygyűjtés időszaka: 2022. október 3–5. Az adománygyűjtés helyszínei: UNI by the Rusty Coffee (Aranypart II. szomszédságában), Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ (AKIK, ÚT-106) Az esemény részletei: https://www.facebook.com/events/3349043638709026

Rendkívül eredményes szezont zártak a Széchenyi István Egyetem evezősei: hazai és nemzetközi versenyeken is remekeltek a hallgatók. A bravúros teljesítményre Szabó Bence múlt hétvégén szerzett világbajnoki ezüstérme tette fel a koronát, amely nem csupán a sportoló eddigi karrierjének, hanem a győri evezés történetének is a legjelentősebb sikere. Hzewinkel, Belgium, U23-as Európa-bajnokság: ezüstérem és 6. hely. Isztambul, Törökország, Európai Egyetemi Bajnokság: 4 ezüstérem, 2 bronzérem. Győr, Magyarország, országos egyetemi evezős bajnokság (MEFOB): 3 aranyérem, 3 ezüstérem, 1 bronzérem. Ez a győri evezős egyetemisták mérlege az utóbbi egy hónapban – amihez Szabó Bence bravúros világbajnoki második helyezését is hozzá kell számolnunk. „Az elmúlt években nagy szám volt, ha évente egy érmet szereztünk világversenyeken. Idén viszont fordult a helyzet: egy olyan verseny volt, ahol nem szereztünk érmet. Óriási előrelépés” – értékelt Alföldi Zoltán, a Győri Atlétikai Club (GYAC) evezős szakosztályának edzője, a Széchenyi István Egyetem oktatója. A hallgatókat felkészítő szakember rámutatott, az Európai Egyetemi Játékokon csak a Bécsi Egyetem állhatott többször dobogón a győrieknél. A Széchenyi István Egyetem evezősei. (Forrás: GYAC) Mi állhat a sikerek mögött? – kérdeztük Alföldi Zoltánt, aki két fontos tényezőt nevezett meg: az edzésmódszert és a Széchenyi István Egyetemmel való szoros együttműködést. „Kiváló elődöm, Kiss László kezdte el annak a nemzetközi módszernek a használatát, amelyet kiegészítve, fejlesztve vittem tovább. A PhD-disszertációmat is ebben a témában írom, amely 70 százalékban fiziológiával és edzésmódszerekkel foglalkozik, 30 százalékban viszont pszichológia. A kettőt összekötve próbálom a legmagasabb szintű teljesítményt kihozni a sportolókból” – fogalmazott. „Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az egyetemünk a Mosoni-Duna partján fekszik, így egyedülálló módon a campus és a csónakház között kétszáz méter a távolság. Ezt a legnagyobb intézmények sem tudják biztosítani a versenyzőiknek, nálunk pedig minden sportoló egy ekkora sugarú körön belül lakhat, élhet, tanulhat és evezhet” – hangsúlyozta Alföldi Zoltán. Szintén a Széchenyi István Egyetemmel folytatott, közel egy évtizedes együttműködés eredménye az is, hogy folyamatos a versenyzői utánpótlás. A hallgatók a testnevelési kurzusokon kapcsolódhatnak be a sportág életébe, melynek során először ergométeren, majd tanmedencében, végül túrahajóban sajátíthatják el az evezés fortélyait. Az érdeklődők közül a legjobbak a GYAC evezős szakosztályának színeiben kezdhetik el pályafutásukat. „Nagyon változó, hogy milyen korban csatlakoznak hozzánk a fiatalok. Van, aki már tízévesen kezdi az evezést, és van, aki egyetemistaként kóstol bele először. Ez nem probléma, az angolszász országokban is a frissen csatlakozó hallgatókra épül a rendszer. Közismert példa Karikó Katalin lánya, Francia Zsuzsanna, aki 18 évesen ismerte meg a sportágat és 22 évesen már olimpiai bajnok volt. Természetesen az előképzettség fontos, a kardiovaszkuláris rendszer fejlettsége szükséges, de ha az alapokat lerakták, bármi lehetséges” – jegyezte meg Alföldi Zoltán. Az évad legjelentősebb eredménye kétségkívül Szabó Bence Furkó Kálmánnal közösen elért világbajnoki második helyezése, amelyet könnyűsúlyú kétpárevezős kategóriában szereztek meg a csehországi Račicében múlt pénteken. A kettős a 4. helyen kvalifikálta magát a döntőbe, ahol a táv második felében lelépte riválisait, a házigazda cseheket közvetlenül a cél előtt megelőzve. Az első helyezett olasz csapat kimagaslott a mezőnyből, legyőzésükre nem mutatkozott valós esély. Alföldi Zoltán úgy vélekedett, a felkészülés utolsó napjait betegség miatt kihagyó – egyébként Európa-bajnoki címét idén megvédő – Szabó Bence esetében így is maradéktalanul elégedettek lehetünk. A Szabó Bence–Furkó Kálmán kettős. Felkészítőjük: Alföldi Zoltán (balra) és Molnár Dezső (jobbra). (Forrás: GYAC) Az idei eredmények: Evezős U23 Európa-bajnokság (Hzewinkel, Belgium): Férfi U23 könnyűsúlyú kétpárevezős: · 2. hely – Szőllősi Balázs, Bridge Henry (DNHE) Női U23 könnyűsúlyú kétpárevezős: · 6. hely – Fehérvári Eszter, Szili Dorina (KEK) Egyetemi Európa Bajnokság (Isztambul, Törökország): Női könnyűsúlyú egypárevezős: · 2. hely – Fehérvári Eszter Férfi könnyűsúlyú kétpárevezős: · 2. hely – Szőllősi Balázs, Szigeti Roland Férfi könnyűsúlyú kormányosnélküli kettes: · 2. hely – Szőllősi Balázs, Szigeti Roland Férfi könnyűsúlyú egypárevezős: · 2. hely – Szigeti Roland Női kétpárevezős: · 3. hely – Fazekas Fanni, Fehérvári Eszter Férfi könnyűsúlyú egypárevezős: · 3. hely – Szőllősi Balázs Evezős Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság (Győr): Női egyetemi egypárevezős: · 1. hely – Fehérvári Eszter · 2. hely – Fazekas Fanni Mix egyetemi négypárevezős: · 1. hely – Szőllősi Balázs, Szigeti Roland, Fehérvári Eszter, Fazekas Fanni · 3. hely – Németh Bálint, Józsa Márton, Viandt Léna, Varga Boglárka · 4. hely – Czencz Hanna, Marcalek Margaréta, Csiszár András, Oláh Máté Mix egyetemi nyolcas: · 1. hely – Szőllősi Balázs, Szigeti Roland, Fehérvári Eszter, Fazekas Fanni, Kaczur Márton, Józsa Márton, Viandt Léna, Varga Boglárka, k: Csiza Pák Luca · 2. hely – Czencz Hanna, Marcalek Margaréta, Samu Lilla, Burkali Anna, Fehérvári Imre, Csiszár András, Németh Bálint, Oláh Máté k: Tóth Dániel Férfi egyetemi egypárevezős: · 2. hely – Szőllősi Balázs Férfi egyetemi kormányosnélküli kettes: · 4. hely – Csiszár András, Kaczur Márton Evezős-világbajnokság (Račice, Csehország): Férfi könnyűsúlyú kormányos nélküli kettes: · 2. hely – Szabó Bence, Furkó Kálmán (Szolnok)

A Széchenyi István Egyetem közreműködésével zajló előfutárdrón-fejlesztés lényege, hogy a készenléti egységet a levegőben kísérve figyelmeztesse a vezetőfülkéből kellő időben nem látható veszélyekre a sofőrt, biztonságossá téve a mentő-, a tűzoltó- vagy a rendőrautó kiérkezését a helyszínre. A fejlesztés a Biztonság Hete alkalmából mutatkozott be a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán. A Biztonság Hetéhez kapcsolódóan kaptak lehetőséget a győri Széchenyi István Egyetem és a budapesti Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatói, hogy az Országos Mentőszolgálat közreműködésével – egy tényleges mentőautó kísérésével – bemutathassák a nagy nyilvánosságnak előfutárdrón-fejlesztésüket. A kutatók tudomása szerint a világon egyedülálló fejlesztés célja, hogy a vonuló készenléti egységet (mentő, tűzoltó, rendőrautó) egy kamerával ellátott drón kísérje a levegőben, lehetőleg az egység előtt haladva. Így előre beláthatóvá válnak a sofőr elől takart területek, és az onnan érkező veszélyekre a gépjármű vezetője figyelmeztethető. Ezáltal megelőzhetők az olyan tragédiák, mint amilyen a csepeli májusi mentőbaleset volt. A Magyar Biztosítók Szövetsége támogatásával megvalósult teszt és bemutató városi környezetben (ZalaZONE járműipari tesztpálya, Smart City modul) mutatta meg, hogy a vonuló mentőautó elől a házfalak által takart jármű az előfutár drónnak köszönhetően felfedezhetővé válik, és így az ütközés elkerülhető. Ezzel a fő kutatási kérdés – az ötlet megvalósíthatósága – bizonyítást nyert. A tesztről készült fotók az alábbi linken tekinthetők meg, és a film is elérhető a Biztonság Hete tematikus csatornáján. Fontos, hogy az alkalmazott kísérleti drónnal (DJI M600) annak korlátozott sebessége miatt csak városi tesztekre van lehetőség kis sebesség mellett, a nagyobb sebességű manővereket a kutatók szimulációkban vizsgálják. A rendszer majdani alkalmazásához – a technikai kérdéseken túl – olyan jogi és szabályozási kérdéseket is meg kell oldani, mint a városok és országutak feletti drónos repülés és a forgalomról való folyamatos kamerafelvétel készítése. A felvételen látható bemutató az „Innovatív járműipari tesztelési és vizsgálati kompetenciák fejlesztése a nyugat magyarországi régióban a zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya infrastruktúrájára támaszkodva GINOP-2.3.4-15-2020-00009” projekt keretén belül az FT2 „Autonóm földközeli légi megoldások” alprojekt Széchenyi István Egyetemen futó zElőfutár drón kutatás" című részének eredménye. Alprojektvezetők: Dr. Bauer Péter (ELKH SZTAKI tudományos főmunkatárs), Drotár István (Széchenyi István Egyetem) Közreműködők: Dr. Hiba Antal, Dr. Gáti Attila, Nagy Mihály, Kisari Ádám, Simonyi Ernő, Kuna Gergely István Az előfutár drón projekt részletei és menete a megjelent hírek segítségével követhetők végig: A fedélzeti rendszer sikeres tesztelése (2022. április): https://www.uni.sze.hu/post/dr%C3%B3nkutat%C3%A1s-a-sz%C3%A9chenyi-egyetemen-sikeresen-tesztelt%C3%A9k-a-saj%C3%A1t-fejleszt%C3%A9s%C5%B1-fed%C3%A9lzeti-rendszert Sikeres autonóm repülések (2022. május): https://www.uni.sze.hu/post/dr%C3%B3nkutat%C3%A1s-a-sz%C3%A9chenyi-egyetemen-sikeres-auton%C3%B3m-rep%C3%BCl%C3%A9sek-%C3%A9s-kamerastabiliz%C3%A1ci%C3%B3s-tesztel%C3%A9sek Földi jármű sikeres követése (2022. július): https://autonom.nemzetilabor.hu/hu/hirek/foldi-jarmu-legi-jarmu-kooperativ-repulesi-tesztek ZalaZONE Smart City felmérő repülések (2022. július): https://jkk-web.sze.hu/dronkutatas-a-szechenyi-egyetemen-zalazone-smart-city-felmeres-es-az-elso-felvetelek/

A Széchenyi István Egyetem soron kívüli diplomaátadó ünnepségeket tartott azon volt hallgatói számára, akik az elmúlt években a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején nem tudták ünnepélyes keretek között átvenni oklevelüket. A négy eseményen összesen 140-en kapták kézhez diplomájukat. A napokban négy rendhagyó diplomaátadót is rendezett a Széchenyi István Egyetem az Egyetemi Hangversenyteremben. A sort az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar valamint az Egészség- és Sporttudományi Kar nyitotta, de ünnepséget rendezett a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar az Építész-, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karral közösen, majd a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, végezetül pedig az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar karöltve a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karral. Az intézmény e különleges alkalmakkor adta vissza azt a lehetőséget volt hallgatóinak, amit az elmúlt években a világjárvány elvett tőlük. Ennek köszönhetően ők is részesülhettek az ünnepélyes diplomaátadó emlékezetes pillanataiban. „Rendhagyó diplomaátadó ünnepségen vagyunk, hiszen a diplomájukat most ünnepélyesen átvevő végzett hallgatóink nem az elmúlt hetekben ültek utoljára az egyetemi padokban. Nem néhány hete történt, hogy izgulva álltak a záróvizsga-bizottság tagjai előtt, és minden, az egyetemi évek alatt összegyűjtött tudásukat összeszedve, sikerrel vették az utolsó nagy akadályt” – fogalmazott beszédében dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az Építész-, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar közös ünnepségén. Mint mondta, az elmúlt években végzett hallgatók egy változásokkal teli időszakban tanultak az intézményben, és az alma materből kikerülve is egy változások előtt álló világba lépnek ki. Hozzátette, diplomájuk viszont azt igazolja, hogy képesek önálló, értékteremtő munkát végezni. A rektorhelyettes kiemelte, a változó világban még fontosabb a folyamatos tanulás igénye és képessége. „A Széchenyi István Egyetem mindig visszavárja önöket, hogy tudásukat felfrissítsék, hogy évtizedek múlva is naprakész ismeretekkel rendelkező, keresett szakemberek lehessenek” – zárta beszédét. Az intézmény egykori hallgatói nagy örömmel fogadták azt a gesztust, amellyel a Széchenyi István Egyetem kárpótolta őket a világjárvány miatt elmaradt ünnepségekért. „Egyetemi éveink lezárása, a végzettségünket igazoló oklevél átvétele fontos esemény az ember életében. Ezért is örültem annyira annak, hogy az egyetem utólag megtartja a diplomaátadónkat” – mondta el a rekreációszervezés alapképzésben végzett Berecz Laura. Hasonlóan vélekedett Barta Nóra, Gosztonyi Lúcia és Maurer Fruzsina is, akik a járvány sújtotta időszakban tanító szakon végeztek az intézményben. „Bár tudtuk, hogy nyomós oka van, s a járványhelyzet nem teszi lehetővé, mégis nagy csalódás volt számunkra, hogy mi nem vehetjük át ünnepélyes keretek között a diplománkat. Annál nagyobb meglepetést és boldogságot okozott az értesítés, hogy az egyetem ezt utólag megszervezi nekünk” – hangsúlyozták az egykori szaktársak. Hozzátették, nem számítottak erre a szép gesztusra, de amikor értesültek róla, nem volt kérdés számukra, hogy élnek az intézmény által kínált lehetőséggel. Galéria: Mekliz Fotóstúdió

Kovács Bálint, a Széchenyi István Egyetem műszaki menedzser szakos hallgatója Ducatijával a közelmúltban megfutotta a valaha magyar motoros által teljesített leggyorsabb kört a Hungaroringen. A versenyző újabb nagy kihívásokra készül, és közben Győrben bővíti szakmai ismereteit. Kovács Bálint kisgyermekként nagybátyja hatására pattant motorra, s rögtön a sebesség szerelmese lett. Kis túlzással azóta le sem szállt a járműről, s a még mindig csak húszéves versenyző már fiatalon igazolta tehetségét. „Első motoromat négyéves koromban kaptam, hamarosan pedig már egy utánpótlás-nevelő egyesületnél róttam a köröket. Az első felnőtt országos bajnoki címemet 2018-ban nyertem ezer köbcentiméteres kategóriában, 2019-ben német kupagyőztes lettem, tavalyelőtt pedig megnyertem a közép-európai Alpok–Adria Bajnokságot. Pályám eddigi legnagyobb sikerét az idei szezonban értem el, hiszen az endurance – vagyis hosszú távú – világbajnokság belgiumi futamán ötödikként értem célba” – sorolta pályafutása mérföldköveit a fiatal motoros. Kovács Bálint a közelmúltban újabb nagyszerű eredményt ért el, hiszen megdöntötte a magyar motorosok körrekordját a Hungaroringen. „Ezer köbcentis motorral futottam az 1.49:428-as köridőt. Az abszolút rekordot a német bajnokság keretein belül érték el a Hungaroringen, de az egy háromnapos rendezvény, sokkal több idejük van a pálya kiismerésére és a beállítások hangolására, illetve a kiélezett verseny is folyamatosan gyorsabb tempóra sarkallja a motorosokat. Én az 1.50 alatti időt az egynapos magyar bajnoki fordulón futottam meg, ennek ellenére a hazai versenyzők között minden idők leggyorsabb körét sikerült teljesítenem” – mesélt a rekord hátteréről a H-Moto Team 20 éves versenyzője. Kovács Bálint az élsport mellett fontosnak tartja a diploma megszerzését is. A székesfehérvári fiatalember az érettségi után a győri Széchenyi István Egyetemet választotta, ahol az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar műszaki menedzserképzésén tanul. „A választásnál sokat jelentett, hogy a testvérem is ide járt, és mesélt az egyetemről. Másodéves hallgatóként elmondhatom, hogy jól választottam, hiszen az intézmény magas szintű tudást ad, és kitűnő légkört biztosít a mindennapokban. Persze a tanulás és az élsport szervezést is igényel, de ezt nagyban megkönnyíti, hogy szeptembertől a központi kampusz kollégiumában lakom” – tette hozzá a hallgató, aki az év során rengeteget utazik, hiszen számos hazai pályán edz, illetve részt vesz a magyar és külföldi versenyeken. Mint mondta, az idei szezon lassan véget ér, de – mint sokmindennek – ennek is a vége a legizgalmasabb. A közelmúltban rendezték az endurance világbajnoki sorozatban a századik 24 órás futamot Bol d’Or-ban. A rendkívül híres verseny rangját a jubileum tovább emelte, amelyen Kovács Bálint egy újabb kiemelkedő eredménnyel, hatodik helyet szerezve teljesítette a versenyt. Az Alpok–Adria Bajnokságban pedig már csak a zárófutam van hátra. A legutóbbi fordulót sikerült megnyernie, így az utolsó felvonást is nagy reményekkel várhatja. A távlati terveit illetően kiemelte, a következő időszakban szeretne minél jobb eredményeket elérni sportágában, sikereket aratni az endurance vb-n, emellett pedig a sprintfutamokon, például a World Superbike sorozatban is megvetni a lábát. Kovács Bálint végezetül azt is elárulta, hogy – bár ez a kérdés még remélhetőleg sokáig nem aktuális – aktív versenyzői pályafutása után sem szakadna el a motorsporttól. Tervei eléréséhez fontos számára, hogy megfelelően képzett szakember legyen, az ehhez szükséges tudást pedig a Széchenyi István Egyetemen sajátítja el.