A Széchenyi István Egyetem magas szintű oktatási és kutatási tevékenysége mellett kiemelten fontosnak tartja a tudomány népszerűsítését is. Ennek egyik kiváló helyszíne a Csillagvizsgáló, amely 1990-ben került a győri központi kampusz K3-as kollégiumának tetejére, így több mint három évtizede szolgálja az érdeklődőket és a hallgatókat. A Széchenyi István Egyetem célja, hogy hírnevéhez méltó, igényes műszeregyüttessel szolgálja ki mind a nagyközönséget, mind az itt tanulók tudásvágyát. Ennek érdekében a kupola a következő hónapokban megújul egy európai uniós, a „Digitális élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása” címet viselő projekt keretében. A várhatóan 2023 első negyedévében befejeződő kivitelezés tervezetten bruttó 62,5 millió forintba kerül. A beruházás során sor kerül a Csillagvizsgáló esztétikai és műszaki felújítására. A kupola helyreállítása és mechanikai rekonstrukciója mellett megtörténik a helyiség padlózatának rendbetétele és az elektromos hálózat korszerűsítése is. Ugyancsak megvalósul a Csillagvizsgálóban található távcső fejlesztése, hogy a jövőben alkalmas legyen vizuális megfigyelések, ismeretterjesztő bemutatók tartására, fényesebb égitestek – Nap, Hold, bolygók – fotózására, magasabb esztétikai élményt nyújtó hosszú expozíciós idejű felvételek készítésére, valamint tudományos célú mérésekre, kiértékelhető képek automatikus készítésére. A keletkező rengeteg adatot mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja. A felszerelés fejlesztése változatosabbá teszi a Csillagvizsgáló repertoárját és izgalmasabbá az ott megtartott bemutatókat. A beruházás lezárultát követően a kupola sokkal modernebb lesz, miközben megmarad emberközelisége, kellemes hangulata.

A Széchenyi István Egyetem egyik üzbég, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatója nyerte el a legjobb angol nyelvű előadás díját egy gazdaságinformatikai szakmai konferencián. A siker nemcsak azt példázza, hogy az intézmény hagyományosan erős a műszaki-informatikai tudományterületeken, hanem azt is, hogy az elmúlt években nagyot lépett előre a nemzetköziesítés terén, amelynek köszönhetően a hallgatói közösséget már 65 ország fiataljai alkotják. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum szakmai szervezet 17. alkalommal szervezte meg éves konferenciáját Veszprémben. Az eseményen akadémiai szférában dolgozó oktatók, kutatók, ipari szakemberek, valamint hallgatók közül a legjobb angol nyelvű előadás díját Ulugbek Bayboboev, a Széchenyi István Egyetem gazdaságinformatikus mesterszakos hallgatója nyerte el, aki „Felhőalapú technológiák jelentősége a mindennapi életben” címmel beszélt a jelenlévőknek, Üzbegisztánban végzett kutatásának eredményeit összefoglalva. A konferencia legjobb előadásainak szerzői a kettős vak bírálatot követően lehetőséget kapnak a magyar nyelvű GOKOF, illetve angol nyelvű SEFBIS Journal folyóiratokban való publikálásra. Az esemény kiváló alkalmat biztosított a résztvevőknek a témához kapcsolódó munkáik és eredményeik bemutatása mellett vélemények ütköztetésére, kutatói hálózatok építésére, az üzleti szféra és az oktatás kapcsolatának erősítésére és hasznos eszmecserére is. A rendezvény végén sor került a szervezet tisztújító közgyűlésére is, amelynek során dr. Erdős Ferencet, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docensét, a gazdaságinformatikus alap- és mesterszakok szakfelelősét elnökségi tagnak választották.

„Arany idők voltak a számomra” – summázza széchenyis éveit Irina Grakhova, marketing mesterszakos, Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgató, aki Szibériából érkezett a Széchenyi István Egyetemre. A fiatal orosz lány jelenleg Budapesten él és dolgozik, épp az államvizsgájára készül. Mint mondta, sok hasonlóságot vél felfedezni Magyarország és a hazája között; az emberek mentalitása és az épített környezet is otthonára emlékezteti. Részben ezért is határozta el, hogy egy időre biztosan lehorgonyoz tanulmányai helyszínén. Miért dönt úgy egy orosz lány Szibéria közepén, Krasznojarszk városában, hogy alapdiplomával a zsebében a több ezer kilométerre nyugatra fekvő Széchenyi István Egyetemre iratkozik be marketing mesterszakra? Irina Grakhova számára mi sem volt egyértelműbb, mint Győrt választani a sok-sok külföldi lehetőség közül. „Nem volt nehéz döntés, merre menjek tovább. Nem kedvelem a nagy, zsúfolt, nyüzsgő metropoliszokat, ilyen tekintetben Győr mérete ideális a számomra. Ez egy csendes és nyugodt, emberléptékű város, közel a természethez. Azt gondolom, sokan spekulálnak hasonlóan, amikor ide jelentkeznek” – árulta el portálunknak Irina, amikor arról faggattuk, milyen érvek szóltak annak idején a Széchenyi István Egyetem mellett. „A város elhelyezkedése szintén szerencsés, szerintem ez nagyban hozzájárul a népszerűségéhez” – vélekedett. „Három európai főváros, Budapest, Bécs és Pozsony is mindössze egy-másfél órányira található Győrtől, ami mind az utazás, mind a munkalehetőségek szempontjából optimális egy nemzetközi hallgató számára. Emellett azt gondolom, Győrben az ipari környezet, a virágzó gazdaság is vonzó” – ecsetelte a fiatal orosz lány, aki ma is azt vallja: remek döntést hozott, amikor a Széchenyi István Egyetemet választotta. Mint mondja, a mai napig könnybe lábad a szeme, ha felidézi a Gólyahét legemlékezetesebb pillanatait. „Tele voltunk kíváncsisággal, mindent és mindenkit meg akartunk ismerni. Nagyszerű mentoraink voltak, és remekül szórakoztunk. Kívánom, hogy minden képzés ilyen jól induljon, mint a miénk annak idején” – emlékezett első széchenyis napjaira. Irina pont az első olyan évfolyam tagja volt, amelyet érzékenyen érintett a koronavírus-járvány. A karantén, a bezárság és a távoktatás nehézségek elé állította a nemzetközi hallgatókat is, akik az utazási szabályok miatt sok esetben hónapokig nem láthatták hozzátartozóikat. A nehéz idők viszont össze is hozták a közösséget: olyan erős bajtársi kötelék alakult ki köztük, melynek révén szinte családként működtek abban az időszakban. Nem csupán a remek barátságok és az életre szóló élmények, hanem az otthonos környezet is igazolta utólag, helyes elhatározás volt a Széchenyi-egyetemet választani. A magyar és az orosz társadalom között sok hasonlóság fedezhető fel Irina szerint, emiatt – a nyelvi nehézségektől eltekintve – a szibériai lány szinte hazájában érezte magát az elmúlt két évben. Igaz, megjegyezte, vannak jelentős különbségek is. Szülővárosa, Krasznojarksz télen a hó és a fagy birodalma, Magyarországon viszont nincs annyira hideg – jegyezte meg. Irina marketing mesterszakon végzett Győrben, jelenleg az államvizsgájára készül. Szeptembertől dolgozik – már a tanulmányai befejezése előtt, utolsó félévében sikeresen elhelyezkedett a szakmájában, Budapesten. Megkérdeztük tőle azt is, a marketing melyik területe érdekli legjobban. „A fogyasztói magatartás a kedvenc témám. Érdekel, miképp gondolkodik a vevő, hogyan lehet meggyőzni őt, hogy nálunk vásároljon termékeket és szolgáltatásokat” – mondta portálunknak a fiatal lány, majd folytatta. „A Széchenyi-egyetemen tanultak sokat lendítettek a karrieremen, megalapozták a szakmai ismereteimet, emiatt mindig hálás leszek és örömmel gondolok vissza ezekre az évekre” – fogalmazott Irina, aki azt is hozzátette, ebben a pillanatban pazarul érzi magát Budapesten, és jó esély van rá, hogy a következő éveket is Magyarországon fogja eltölteni. Azt sem zárja ki, hogy akár hosszabb távon is berendezkedik hazánkban. „Ha néhány szóban kellene leírnom az elmúlt időszakot, azt mondhatom, hogy a magyarországi utazásom első és legfontosabb állomása a Széchenyi István Egyetem volt. Hamarosan új fejezet kezdődik az életemben, amit nagyon várok, de Győrnek sokat köszönhetek, és ezt sosem fogom elfelejteni” – zárta gondolatait Irina.

A fenntarthatóság kiemelt fontossággal bír a Széchenyi István Egyetem életében, amely az intézményben zajló képzések, kutatások és rendezvények egyik fókusza is. A közelmúltban elkészült honlap e tevékenységeket gyűjti össze és mutatja be magyar, illetve angol nyelven. „A Széchenyi István Egyetem nemcsak figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat, de képzéseivel, kutatásaival és rendezvényeivel elő is mozdítja azokat. Az intézmény a témakörben olyan szerteágazó tevékenységet folytat, ami érdemes arra, hogy egységében mutassuk be mindenkinek” – beszélt az új honlap elkészítésének hátteréről Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltárának igazgatója. Kifejtette, a honlap kezdőlapját úgy alakították ki, hogy azon az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) kapcsolódva legyenek megismerhetők az egyetem által elért eredmények. Ilyen témakörök – a teljesség igénye nélkül – az egészség és jólét, a nemek közötti egyenlőség, a minőségi oktatás, a megfizethető és tiszta energia, a felelős fogyasztás és termelés, az ipar, innováció és infrastruktúra, az egyenlőtlenségek csökkentése vagy éppen az éghajlatváltozás elleni fellépés. „A honlapon mind a 17 cél esetében olvasható egy leírás, amely az ENSZ törekvéseit ismerteti. Ezt követően a Széchenyi István Egyetem tevékenységét, programjait, eseményeit mutatjuk be az adott témakörben. A weboldalon megtalálhatók a témában született publikációk, kiadványok, sőt azon kurzusok és képzések listája is, amelyek kapcsolódnak az adott fenntarthatósági célhoz. Ezek összegyűjtésében közvetlen kollégáim, valamint intézményünk Oktatásszervezési Igazgatóságának munkatársai nyújtottak nagy segítséget ” – részletezte az igazgató. A jövőben erről a felületről válik hozzáférhetővé a készülő új egyetemi fenntarthatósági stratégia és fenntarthatósági jelentés is. A weboldal újabb eszköze a szemléletformálásnak is, amellyel az intézmény nemcsak az egyetemi polgárokra, hanem a város és a régió lakosaira, szervezeteire is hatással van. Jelentőségét adja az is, hogy a felsőoktatási világranglisták évről évre egyre inkább vizsgálják az egyetemek mennyiben felelnek meg a fenntarthatóság eszméinek. Sőt az egyik legnevesebb nemzetközi minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) Impact Rankings elnevezésű rangsora kifejezetten az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései mentén méri az egyetemek teljesítményét. Ezen a Széchenyi István Egyetem legutóbb a „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták, ami mutatja, hogy az intézmény elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt, amit stratégiai fontosságúnak tekint.

A Széchenyi István Egyetem három oktatóját nevezte ki egyetemi tanárnak Novák Katalin köztársasági elnök ebben a tanévben: dr. Böröcz Pétert, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék, dr. Dogossy Gábort, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, valamint dr. Fischer Szabolcsot, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék munkatársát. Mindannyian elkötelezettek abban, hogy a győri egyetem tudományos teljesítménye még színvonalasabb legyen. Széchenyis hallgatóból professzor Dr. Böröcz Péter műszaki menedzserként és közgazdászként végzett a Széchenyi István Egyetemen. 2010-ben itt szerezte doktori címét is, 2011 óta az intézmény Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének munkatársa, a győri kampusz területén működő Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium vezetője, nemzetközi kutatások résztvevője, több PhD-dolgozat témavezetője. Az új professzor nemzetközi szervezetekben is szerepet vállal, többek közt az egyesült államokbeli Csomagolási Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége (IAPRI) elnökségi tagja. Mint mondta, büszke arra, hogy az intézményből hallgatóként indulva járta be azt az utat, amely lehetővé tette professzori kinevezését. „Amikor egyetemmé váltunk, olyan pályára léptünk, amelynek egyik lényegi eleme, hogy saját magunk is tudunk egyetemi tanárokat kinevelni. Ehhez persze idő kell, de az elkötelezett munkának van eredménye, amit az is bizonyít, hogy ebben a tanévben két egykori széchenyis hallgató is elérte ezt” – emelte ki. Hozzátette, bár egyéni címről van szó, kellett hozzá az a kiváló csapat, amely mögötte áll. „Az 1970-es évek végétől gyarapszik intézményünkben a csomagolástechnikai tudás, köszönhetően olyan elődöknek, mint dr. Pánczél Zoltán” – hangsúlyozta. Végezetül hozzátette, a csomagolási laboratórium ma már hatvan országból több mint 2500 ipari partnerrel rendelkezik, ami a Széchenyi-egyetem nemzetközi versenyképességét, értékteremtő-képességét is mutatja. „A 2017-ben átadott új laboratóriumi infrastruktúra is jelentős hatással volt arra, hogy sikeresen meg tudtunk jelenni a nemzetközi térben.” – zárta dr. Böröcz Péter. Támogatás a cím mögött Dr. Dogossy Gábor a polimer- és textiltechnológiák szakértőjeként, gépészmérnöki oklevele és doktori fokozata megszerzése után dr. Czinege Imre, a Széchenyi István Egyetem akkori professzora, korábbi rektora hívására érkezett a győri intézménybe 2006-ban. A következő évtől pedig – ahogy ő fogalmaz – „csendes lépegetéssel” ért el az egyetemi tanári címig. „Kezdetben, amikor a kutatólaboratórium kiépítésén munkálkodtam, csak álom volt ennek a tudományos fokozatnak az elérése. Bízom benne, hogy ezt értékelhetem egyfajta szakmai visszajelzésként is, azonban fontos kiemelni, hogy mindezt az egyetem vezetése és kollégáim támogatása nélkül nem érhettem volna el. A professzori cím mögött ott állnak hallgatóim sikerei, az egyetem vezetése és munkatársaim folyamatos támogatása, valamint az a tény, hogy mi a Széchenyi-egyetemen olyan valóban XXI. századi körülmények között dolgozhatunk, amelyet külföldi kollégáink is irigyelnek” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ugyan büszke professzori címére, de ez eltörpül amellett, hogy óráira a hallgatók – őszinte visszajelzéseik alapján – szívesen járnak, s őket a minőségi oktatáson túl sikerül motiválnia is, ezért egyre többen vállalnak tudományos munkát, publikációt. Neves elődök nyomdokain Dr. Fischer Szabolcs okleveles szerkezetépítő és közlekedésépítő mérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen 2008-ban. 2012-ben doktorált építőmérnöki tudományokból, majd az egyetem Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszékének adjunktusa, 2016-tól docense lett. 2016-ban gazdálkodási szakmérnöki, majd 2020-ban habilitált doktori oklevelet szerzett, utóbbit szintén építőmérnöki tudományokból. „Szakterületem a vasúti pályaszerkezethez köt, vagyis leegyszerűsítve minden olyan szerkezet, ami a sín alatt található a vágánytól az alépítményig. Büszke vagyok arra, hogy olyan neves győri elődök nyomdokaiba léphettem, mint dr. Stadler Tamás, dr. Vaszary Pál, dr. Horvát Ferenc, illetve dr. Kiss Ferenc. Hazánkban ez a terület viszonylag kevés kutató által művelt és kutatott ága az építőmérnökségnek, Magyarországon leginkább csak Győrben és Budapesten foglalkoznak vele” – hangsúlyozta a professzor. „Az elmúlt tizennégy évben olyan vezetőim voltak, mint prof. dr. Koren Csaba , dr. Makó Emese tanárnő, illetve mentorom, prof. dr. Horvát Ferenc, akiknek sokat köszönthetek. Kiemelném közvetlen kollégáim – dr. Major Zoltán és dr. Németh Attila – töretlen és fáradhatatlan támogatását is.” – mondta. Hozzátette, a Széchenyi-egyetemen hallgatóként és munkatársként is mindig olyan közeg vette körül, amely lehetővé tette számára, hogy 38 évesen professzori címet szerezhessen. Példájával arra bátorítja a hallgatókat és kollégáit, hogy ne féljenek bejárni a tudományos utat, mert a kitartó munka meghozza gyümölcsét. „Az idén nyáron hoztuk létre a SZE-RAIL névre keresztelt kutatócsoportot, amely a Széchenyi István Egyetem három karának vasúthoz köthető kollégáit és kutatásait öleli fel. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karról, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karról, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karról a jármű-, villamos- és gépészmérnöki, az anyagtudományi, a vasúti pályás és a vasútüzemi területeit fogja össze. Terveim között szerepel, hogy a kutatócsoporttal nemzetközi szintű angol nyelvű publikációkat készítsünk, bővítsük nemzetközi kapcsolatainkat, emellett tovább egyengetem három PhD-hallgatóm útját” – beszélt a jövőről dr. Fischer Szabolcs.

A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán negyedik alkalommal rendezték meg a legújabb kutatások eredményeit bemutató innovációs napot. A programon a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja az autonóm közlekedéssel kapcsolatos innovációit is demonstrálta. Az érdeklődők láthatták a többek között a saját fejlesztésű tesztpályakijelölő robotot, az akadályok szenzorfúziós érzékelését és kikerülését, valamint a Shell Eco-marathon világrekorder hallgatói csapata, a SZEnergy bemutatóját is. Az egyetem Digitális Fejlesztési Központja és a Talaris Interface Kft. közös fejlesztési projekt keretében megvalósuló drón vezeték nélküli, cipőbe integrált szenzorok segítségével történő teljes körű vezérlését mutatta be. A győri Széchenyi István Egyetem célja, hogy nemzetközi színvonalú oktatási-kutatási környezet megteremtésével járuljon hozzá a térség versenyképességének erősítéséhez. Ennek jegyében folyamatosan erősíti szerepét Közép-Európa legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a zalaegerszegi ZalaZONE mellett. A közelmúltban e törekvés fontos állomásaként adták át az intézmény két új épületét, egy innovációs és egy szállásépületet. Az intézmény rendszeres szereplője az évente megrendezett ZalaZONE Innovációs Napnak. A nemrégiben megtartott idei eseményen a Széchenyi egyetem Járműipari Kutatóközpontja látványosan szemléltette autonóm közlekedési kutatásainak eredményeit. Bemutatkozott a saját fejlesztésű, robotizált tesztpályajelölő platform, amely a felhasználó által digitális térképen speciális jelöléseket helyezett el a pályán. Ezeket kisméretű robotplatformok azonosították, majd megközelítették, érzékeltetve a robotok közti kollaborációt. A Járműipari Kutatóközpont munkatársai egy akkumulátordiagnosztikai rendszert is demonstráltak, és látható, vagy inkább hallható volt a szintén saját fejlesztésű radar alapú vészfék figyelmeztető rendszer is. Utóbbi az álló járműben jelezte a veszélyt, amikor azt 30-40 kilométer/órás sebességgel egy másik jármű megközelítette. Az eseményen ugyancsak bemutatkozott a Willisits Mérnökiroda Kft., a Széchenyi István Egyetem és a Quatic Kft. együttműködéséből született elektromos gokart is, amelyekben a hajtáslánc ugyancsak saját fejlesztés. Az érdeklődők ennek kapcsán megismerhették a győri egyetem motorsport irányú törekvéseit, -kompetenciáit. A Széchenyi István Egyetem a SZEnergy Team elektromosautó-fejlesztő hallgatói csapata nyáron világraszóló sikereket ért el: a Shell Eco-marathon önvezető autókat fejlesztő csapatoknak hirdetett megmérettetésén ezüstérmes lett, míg Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét világrekorddal nyerte meg. A csapat a zalaegerszegi tesztpályán elektromos járművével autonóm parkolási manővert, illetve autonóm akadálykerülési feladatokat hajtott végre. Egy hasonlóan látványos bemutató keretében az akadályok szenzorfunkcióval történő kikerülését is láthatta a közönség. A járműirányítási feladatokat a Járműipari Kutatóközpont, míg a környezetérzékelési eljárásokat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (ELKH SZTAKI) munkatársai fejlesztették. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja a Győrből a ZalaZONE-on távirányítással vezetett autó mellett a Talaris Interface Kft.-vel közös fejlesztés keretében megvalósuló drón vezeték nélküli, cipőbe integrált szenzorok segítségével történő teljeskörű vezérlését mutatta be. Az így kialakított interfész segítségével kiváltható a hagyományos irányító egység/távirányító. Ezáltal az operátor több munkamenetet is tud egyszerre végezni. A Széchenyi István Egyetem e-sport-csapata az intézményben alakuló motorsportrészleg kialakítása alkalmamából várta a tehetséges autószimulátor-versenyzőket az innovációs nap ideje alatt. A szimulátorok az egyetemi garázsoknál voltak, ahol a fiatalok mellett iparági partnerek is megméretteték magukat.

Vedovatti Anildo, az EPALE (Electronic Platform for Adult Learning in Europe, magyarul: A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja) projekt koordinátora tartott interaktív előadást a Széchenyi István Egyetem Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatói számára a napokban. A Pályaorientáció irányai az EU-ban kurzus keretében tartott előadás során az EPALE honlap felépítésének és funkcióinak részletekbe menő bemutatását követően olyan aktuális nemzetközi forrásokat ismerhettek meg a hallgatók, amelyek kiválóan felhasználhatók kutatásuk, diplomamunkájuk, vagy akár egy házi dolgozat elkészítéséhez. Vedovatti Anildo bemutatójából kiderült: az EPALE platform az európai uniós tagországokban felnőttkori tanulással foglalkozó szakemberek nyílt szakmai közössége. A széles körű tudásmegosztást és a hálózati együttműködést középpontba állító kezdeményezés jóval több, mint egy online felület. Az EU minden hivatalos nyelvén elérhető portál célja összekapcsolni és élő, aktív nemzetközi szakmai közösségé formálni a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatókat, oktatókat, kutatókat és felnőttképző intézmények képviselőit. Különösen népszerű lehet a hallgatók körében az EPALE új mobilapplikációja, amely bármilyen élethelyzetben és helyszínen még könnyebbé teszi a szakmai tartalmak elérését. A platform 2022. évi kiemelt témái közé tartoznak a fiatal felnőttek, a készségfejlesztés innovatív módszerei, a tanulóközösségek, valamint a kreativitás és kultúra a társadalmi kohézióért. A szerkesztők december elejéig várnak olyan történeteket, amelyek akár a formális oktatási rendszer lehetőségein túlmutató tanulási helyzeteket, jó gyakorlatokat mutatnak be a közösség tagjai számára. A felnőttkori tanulás iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és oktatók a regisztrációt követően számos szakmai csoport tagsága közül választhatnak az EPALE honlapján: https://epale.ec.europa.eu/hu Szöveg: Rákosi Szabolcs

A legmodernebb radartechnológia innovatív felhasználása volt a feladat az Infineon Technologies nemzetközi hackathonversenyen, amelyen a Széchenyi István Egyetem csapata első helyet szerzett, megelőzve neves osztrák, indiai és magyar egyetemeket. A széchenyisek fejlesztésével a robotporszívó felismeri és nem zavarja a home office-ban dolgozókat, sőt akár emberi gesztusokból is „ért”. Az Infineon Technologies félvezetőket gyártó világcég az idén második alkalommal hirdette meg digitális formában európai hackathonversenyét, amelynek fókuszában a radartechnológia változatos felhasználási lehetősége állt. A vállalat mindehhez a legmodernebb technikát biztosította a csapatoknak, hogy annak új felhasználási lehetőségét kutassák fel. Elsősorban olyan megoldásokat vártak, amelyek okosabbá, biztonságosabbá és zöldebbé teszik a világot. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelt fontosságú téma a fenntarthatóság és az innováció. Az intézmény a győri kampuszon, valamint a ZalaZONE Tudományos és Innovációs Parkban dolgozó egyetemi munkatársakból, hallgatókból álló csapattal indult el a megmérettetésen. A verseny második, online fordulójába nyolc csapat jutott, amelyet a Széchenyi István Egyetem nyert meg, holtversenyben a linzi Johannes Kepler Egyetemmel. A győztesek többek között a Szegedi Tudományegyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, Ausztriából a Karintiai Alkalmazott Tudományok Egyetemét és a Bécsi Műszaki Egyetemet, valamint Indiából a Netaji Subhash Műszaki Főiskolát előzték meg. A Széchenyi-egyetem együttese eredményével részvételi lehetőséget szerzett az Infineon villachi téli vagy nyári egyetemére. „Fejlesztésünk lényege, hogy a robotporszívó a radar segítségével az ember jelenlétét is felismeri és elküldi a berendezést egy másik helyiségbe, hogy ott folytassa a munkát. Ez az újítás például a home office-ban dolgozók számára jelenthet komfortos felhasználási lehetőséget, hiszen az eszköz úgy takarítja a lakást, hogy közben nem zavar a munkánkban” – ismertette a győztes alkalmazás lényegét dr. Fodor Dénes, a Széchenyi-egyetem Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének tanszékvezetője, a Járműipari Kutatóközpont e-Mobilitás Központjának tudományos vezetője. Hozzátette, létrehozott alkalmazásuk különlegessége, hogy a radar felismeri a gesztúrát, és ez alapján az előre definiált utasítássort el tudja végezni. „Leegyszerűsítve, ha a porszívó bejön a szobába, és mi teszünk egy hessegető mozdulatot, akkor a gép el fogja hagyni a helyiséget. Ehhez hasonló funkciót eddig csak kamerás rendszerek tudtak ellátni” – tette hozzá. A csapat mentoraként elmondta, a Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on létrejött tudományos és innovációs parkja jelentős kutatásokat végez az elektromobilitás és az autonóm járművek terén. „Ezért tartottam fontosnak, hogy a Győrben és Zalaegerszegen dolgozó kutatók, hallgatók egy csapatban kapjanak szerepet” – hangsúlyozta. Az autonóm porszívó átalakítását a ZalaZone-on végezték, amelyet távolról támogattak a győri kollégák. Dr. Fodor Dénes kiemelte: a verseny jelentősége, hogy egy valós ipari kihívásra kellett reflektálniuk a fiataloknak, akiknek ezáltal jelentősen bővült a gyakorlati tudásuk. Úgy fogalmazott, „célunk, hogy hallgatóink a piacon ténylegesen használható kutatás-fejlesztési ismeretekkel, nemzetközileg is keresett szaktudással rendelkezzenek. A most elért eredmény azt mutatja, hogy jó úton járunk.” „Olyan témát választottunk, amely tényleg gyakorlati haszonnal bír, hiszen a radarok efféle applikációjára még kevés a példa. A verseny során egy robotporszívót turbóztunk fel a rendelkezésünkre bocsátott radarral, ezzel lehetővé téve egyes szenzorok kiváltását, illetve új funkcionalitások létrehozását” – fogalmazott Lennert József járműmérnök mesterszakos hallgató, a Széchenyi-egyetem győztes együttesének „csapatkapitánya”. Mint mondta, a verseny során egy nem várt nehézséggel is meg kellett birkózniuk, hiszen a radart tartalmazó csomag elkeveredett, és a tervezett szállításhoz képest jóval később, a háromnapos verseny második estéjén érkezett meg hozzájuk. „Emiatt a verseny első két napját az elmélet kidolgozásával és csomagvadászattal töltöttük, a tényleges megvalósításra mindössze egy napunk maradt. Végül a váratlan kihívásokat is sikerült leküzdenünk, ami talán még emlékezetesebbé tette számunkra a versenyt.” – emlékezett vissza a hallgató. A fiatal szakember szerint ennek révén bővültek műszaki ismereteik, és – mivel a verseny nyelve az angol volt – a nyelvtudásuk is pallérozódott. „Azonban a verseny fő hozadékának azt tekinteném, hogy mindannyian rájöttünk: sosem szabad feladni. A többi csapathoz viszonyítva leírhatatlan hátrányból indultunk, és még a verseny első napján sem tudhattuk, hogy annak vége előtt megérkezik-e hozzánk az eszköz. Szakmai tudásunkat, csapatszellemünket és kitartásunkat mégis siker koronázta” – zárta a hallgató. A Széchenyi István Egyetem győztes csapatának tagjai: dr. Fodor Dénes (mentor), Lennert József (mesterszakos hallgató, győri csapatkapitány), Jagicza Márton (zalai csapatkapitány) Preszleg Richard, Józsa Dávid, Gergely Hunyadi, Elekes Ábel (megvalósítók). A verseny technikai támogatói: dr Háry András (ZalaZONE Ipari Park Zrt., igazgató) , Pekk Letícia (projektmenedzser, ZalaZONE), dr. Szauter Ferenc (Széchenyi istván Egyetem Járműipari Kutatóközpont, központvezető)

A jelen szakembereinek kinevelése mellett a Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a jövő hallgatóira is. Ennek érdekében az év során számos pályaorientációs programmal várják a fiatalabb korosztályt. A napokban ismét általános iskolások jártak a győri kampuszon, hogy felejthetetlen élményeket szerezve ismerkedhessenek az egyetem mindennapjaival, képzéseivel. A Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája a leginnovatívabb iskolaként élményalapú oktatással kívánja népszerűsíteni a fiatalok körében a természettudományos ismereteket. A programban – amelynek köszönhetően már nemcsak a felsőoktatásban, de a győri alapfokú oktatásban is megjelenik a gyakorlatorientált képzés – a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ és az egyetem, illetve annak Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara is részt vesz. A pályaorientációra az intézmény valamennyi képzési területén nagy hangsúlyt fektet, amelynek újabb bizonyítékaként a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja látta vendégül a gyakorló iskola 2.b osztályát. „A kisdiákokat is nagyon szívesen fogadjuk egyetemünkön, hiszen sok érdekeset tudunk mutatni a számukra. Olyan élményeket adunk nekik, amelyek felkelthetik bennük a műszaki pályák és a természettudományok iránti érdeklődést” – fogalmazott dr. Szauter Ferenc, a Járműipari Kutatóközpont vezetője. Hozzáfűzte, a gyerekek pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak, amelyek később kellő muníciót jelenthetnek ahhoz is, hogy a Széchenyit válasszák. Kiemelte: „Intézményünk korszerű, jövőformáló műhely, amely nemcsak a saját hallgatóihoz, de az egész társadalomhoz szól. Jó, ha ezt már minél többen gyermekkorban megtapasztalják.” A központvezető elmondta, a programot úgy állították össze, hogy az egyetemen hozzáférhető tudás egy szeletét modern környezetben, látványos eszközökkel, a korosztály nyelvére lefordítva, játékosan tudják megmutatni. „A nagy izgalommal várt pályaorientációs nap a Járműipari Kutatóközpontban indult, ahol már a fogadtatás is rendkívül barátságosnak bizonyult, hiszen málnaszörp és pogácsa várt minket. A sok babzsák, a kényelmes kanapék, a tárgyaló táblájára írt hosszú képlet, a kupák és díjak rögtön lenyűgözték a gyerekeket. A könyvtárban tett látogatás csak fokozta az ámulatot. A hatalmas, igényesen berendezett tér, Booki, a kabalaállatka, a stresszoldó sarok, a rengeteg számítógép, a gyerekfoglalkoztató hangulata rabul ejtette a kisiskolásokat” – emlékezett vissza Sikos-Szabó Gyöngyi osztályfőnök. Hozzátette, a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium vezetője, dr. Böröcz Péter professzor a gyerekek nyelvén tartott előadást, majd irányításával az osztály kipróbálhatta a kamion rázkódását szimuláló gépet. Ezt követően, az Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumban az egyensúlyról tanulhattak a diákok. Az egyetem hallgatói csapatai közül a SZEnavis átfogó képet adott a beton sokoldalú felhasználásáról, az Arrabona Racing Team, a SZEngine, illetve a SZEnergy Team elektromosautó-csapata pedig az autók és a versenyzés csodálatos világába nyújtott betekintést. „A Széchenyi István Egyetemen rengeteg szeretetet és figyelmet, új ismereteket, felejthetetlen kalandokat kaptunk. És kaptunk még 25 leendő hallgatót, hiszen a látogatás után az osztály minden tagja a Széchenyi István Egyetemre szeretne járni, szívük szerint már holnap” – vonta meg a pályaorientációs nap mérlegét a gyakorló iskola 2.b osztályának osztályfőnöke. Galéria a gyerekek rajzaiból.

A Széchenyi István Egyetem részvételével, nagy érdeklődés mellett zajlottak a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) konzorcium megalapozó workshopjai nyílt tudomány, kutatási stratégia és témavezetés-mentorálás témákban. A program széles körű lehetőséget nyújt közös nemzetközi publikációk és nemzetközi kutatói csapatok létrehozására is. A Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) konzorciumban a Széchenyi István Egyetem partnereként hat külföldi felsőoktatási intézmény – a portugál Leiriai, a Cavadói–avéi Egyetem, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme – vesz részt. A „szövetség” tagjainak célja a jövő felsőoktatásának innovációja az „Európai egyetem” brand égisze alatt. Az együttműködés keretében rendezték meg az elmúlt hónapokban azokat a megalapozó workshopokat, amelyek a közös kutatói tevékenységeket is elmélyíthetik. „A RUN-EU kitűnő keretet biztosít a nemzetközi társszerzői kapcsolatok kiépítésére, nemzetközi kutatói csapatok egyéni létrehozására” – fogalmazott dr. Czakó Katalin, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa. Hozzátette, a megalapozó workshopok fő célja az információgyűjtés és a tapasztalatátadás volt a RUN-EU hálózati szintű együttműködésében tervezett további oktatási és kutatási programokhoz, a témavezetői tréningekhez. Az elmúlt hónapokban három ilyen rendezvény volt. Nyár közepén Farkas Renáta és Skultéty Diána, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai bevonásával rendezték a „Nyílt tudomány” című workshopot, amelynek résztvevői jórészt a külföldi partnerintézményekből érkeztek. Szeptemberben dr. Szakonyi Petra és dr. Czakó Katalin egyetemi adjunktusok vezettek egy napot a publikációs stratégiaépítés és kutatási pályázatírás kihívásai témakörökben. Ezt követően dr. Komlósi László Imre, a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék professzora, valamint dr. Baracskai Zoltán, a tanszék docense előadásában a témavezetői tevékenységgel kapcsolatos elvárásokat egyeztették a résztvevők. „A több száz nemzetközi résztvevőt aktívan bevonó workshopok lehetőséget adtak arra, hogy a Széchenyi-egyetem munkatársai és a RUN-EU-partnerek megismerjék egymást” – emelte ki dr. Czakó Katalin. Hozzátette, a konzorcium az egyetem nemzetköziesítési törekvéseit támogatva az egyéni partnerkeresésben és a társzerzői együttműködésekben adhat értékes muníciót. A RUN-EU+ ugyanis kutatói és publikációs szintre emeli a partnerséget, és ehhez kínál különböző programokat. „A kutatásban és publikálásban az egyetem úttörő szereplője az együttműködésnek, ezt mutatja a partnerek érdeklődése is. A következő munkamegbeszélésre itthon kerül sor, melynek során a programszintű együttműködések témáját és technikai kereteit egyeztetjük. Mindemellett megjelentek az első érdeklődő kutatók is, akik konkrét együttműködés céljából, saját költségen látogatnának el hozzánk. Mindez azt mutatja, hogy az együttműködést érdemes széles körben folytatni” – hangsúlyozta. A RUN-EU weboldalán látható innovációs platformok, az online rendezvények, a „research mission” pályázatok és a központi run-eu@sze.hu e-mail-cím ehhez adnak belső, egyetemi keretet. Az érdeklődő kutatóknak ezek a lehetőségek adnak egylépéses bekapcsolódást a projekthez, amellyel érdemes élni, hiszen új nemzetközi kapcsolatokat, kutatási és publikációs lehetőségeket hozhat.

Évtizedek óta hűségesek a Széchenyi István Egyetemhez azok a munkatársak, akiket az intézményben eltöltött 40, 30 vagy 25 éves jubileumuk apropójából kereshettünk fel. Az ünnepelteket sikereikről és elköteleződésükről kérdeztük. (1. rész) Mészáros István mesteroktató s egyben Széchenyi Alumni idén negyven éve vette fel a munkát a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményében. Mint mondta, megtiszteltetés volt, ha valaki az akkori főiskolán dolgozhatott. „Itt jelenleg is minden adott a szakmai fejlődésre” – tette hozzá. Kezdetektől fogva a laborokban vett részt a hallgatók gyakorlati oktatásában, és hamar rájött, hogy ezt a munkát neki találták ki. Később az elméleti oktatásba is bekapcsolódhatott. 1993 óta pedig az egyetem telefonos rendszerét is üzemelteti. „A kilencvenes évek végén a laborokban lévő elavult technikai eszközöket elkezdtük lecserélni. Szakmai kapcsolataim révén sikerült forrást szerezni a fejlesztésre, és ekkor kezdtem kialakítani a Távközlési Laboratóriumot. Néhány év fejlesztés után – a szakma képviselői szerint – az ország legjobban felszerelt távközlési oktatólaboratóriuma nálunk működik. Büszke vagyok rá, hogy egy olyan labort sikerült létrehozni, amelyben a hallgatók nem a múlt, hanem a jelen és a jövő technikájával ismerkedhetnek meg. Több olyan megoldásunk van, melyből az országban az egyetlen csak nálunk található” – mutatott rá Mészáros István. A mesteroktató a labort az egyetem és a támogatók segítségével azóta is folyamatosan fejleszti. Legfontosabb célja mindvégig, hogy a hallgatók a legújabb hálózati eszközöket és megoldásokat ismerhessék meg. Dr. Gulyás László, az Állattudományi Tanszék egyetemi docense harminc éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. Frappáns megfogalmazása szerint „a fiataloké a jövő, a jövő Győrben épül, így a Széchenyi István Egyetemen is, és én pedig elmondhatom, hogy itt dolgozom”. Ha az elmúlt három évtizedre visszatekint, van mit ünnepelnie. „Büszke vagyok, hogy óvári gazdászként számos óvári gazdász generációt taníthattam, büszke vagyok a közel 200 hallgatómra, akinek témavezetője lehettem és sikeres szakemberekké váltak, büszke vagyok a TDK-, OTDK-, MÉTE-OTDK- és országos szakmai versenyeken részt vett és szép sikereket elért hallgatóimra és kitüntetéseimre is. A Wittmann Antal-díjra, a Nagyváthy János-díjra, a Mestertanár Aranyérem kitüntetésre, a „Rektori Dicséret”-re, valamint a hallgatók (HÖK) által adományozott „Oktatók a hallgatókért” díjaimra. Örömmel tölt el, hogy a volt tanáraimtól, valamint a gyakorlatból szerzett tudásomat és tapasztalatomat átadhattam a hallgatóimnak és fiatalabb kollégáimnak” – foglalta össze dr. Gulyás László. Dr. Gyömörei Tamás, a Testnevelési és Sportközpont vezetője abban az időszakban kezdhetett dolgozni a Széchenyin, amikor az egyetemmé válás izgalmas időszaka elindult, és máig tartó dinamikus fejlődés vette kezdetét. Mint mondja, jó érzéssel tölti el, hogy ennek minden nap részese és alkotója lehet. „Ma is különösen izgalmas visszatekinteni az elmúlt 30 év sportos változásaira, amely az »Egyetem sportja, a város sportja« programmal indult, majd impozáns sportlétesítmény-fejlesztésekkel folytatódhatott. Nem múló örömmel tölt el, hogy tervezője, megvalósítója lehettem az építkezéseknek, a fejlesztési programoknak, és mindezzel a Széchenyi István Egyetem sportja jelentős társadalmi, gazdasági erővé vált a régióban” – összegzett dr. Gyömörei Tamás. Dr. Horváth András, a Fizikai és Kémiai Tanszék egyetemi docense számára a Széchenyi István Egyetem nyugodt környezetet jelent. „Adódik ez a város méretéből, az egyetem környezetéből és abból is, hogy nálunk nincsenek olyan belső ellentétek, rivalizálások, mint sok hasonló munkahelyen” – mondta. Az elmúlt harminc évre visszatekintve így fogalmazott: „A legbüszkébb arra vagyok, hogy hallgatóim többsége jó tanárnak tart. A tanítás az, amiért egyetemi pályára jöttem. Úgy érzem, ezt színvonalasan művelem, és minden olyan visszajelzésre büszke vagyok, amikor kiderül, hogy gondolkodásra késztettem a hallgatóimat és találtak szépséget, érdekességet is abban, amit elmondtam, megmutattam”. Hozzátette: vezetői tevékenységei közül az oktatás-minőségügyi jelentések rendszerének létrehozását, fejlesztését és működtetését tartja legnagyobb eredményének. „Azt hiszem, ez számottevő és nagyrészt pozitív hatással volt az egyetem belső folyamataira, a kurzusok értékelésére, a hallgatói visszajelzések kezelésére” – fűzte hozzá. Dr. Lőrincz Ildikó, a Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszék egyetemi docense szintén harminc éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. 1992-ben frissdiplomásként kezdett tanársegédként dolgozni a győri felsőoktatásban, az akkori tanítóképző főiskolán. Azóta is Győrben, szeretett városában oktat. 2022-ben, a 30 éves jubileum évében leginkább arra gondolt, milyen gyorsan elrepült ez az idő. „Valóban, a Széchenyi István Egyetemen és a jogelőd intézményekben végzett munkám rendkívül változatos volt és jelenleg is az, továbbá a fiatal, érdeklődő hallgatók körében végzett munka is mindig inspirált” – nyilatkozta. Bár a munkáját ez idő alatt fizikailag ugyanott végzi, számos területen kipróbálhatta magát: tanított, kutatott, vezetői feladatokat látott el, mentorált, nemzetközi és hazai tudományos programokat szervezett, kiadványokat szerkesztett. „A munkatársi közösséget nagyon szeretem, jól érzem magam az egyetem által szervezett szakmai és közösségi programokon. Jó egy szép környezetben működő intézményben dolgozni, ami folyamatosan fejlődik. Az eddigiekre visszatekintve büszke vagyok, hogy közreműködtem a francia nyelvoktató tanító szak, majd műveltségterület programjának kidolgozásában és megvalósításában, jelenleg pedig örömmel oktatom a nemzetközi tanulmányok képzések francia nyelvű moduljait a magyar és nemzetközi hallgatóknak. Fontos eredmény számomra, hogy 2007–2016 között szerveztem munkatársaimmal az egyetem Apáczai-karához kötődő, mind nagyobb érdeklődést kiváltó Apáczai-napok konferenciát, és szerkesztettem a kapcsolódó konferenciaköteteket. Fontosnak érzem továbbá, hogy az Apáczai Csere János-kar nemzetközi dékánhelyetteseként végzett munkám során a nemzetközi együttműködések száma jelentősen nőtt” – foglalta össze. Összességében úgy látja, hogy a munka és az egyetem, a kar, a tanszék közege inspiráló, és segít lélekben fiatalnak és optimistának maradni. „Hihetetlen jó érzés valamit létrehozni, fiatalokat támogatni, látni a fejlődésüket. Ezért dolgozom itt már 30 éve” – húzta alá dr. Lőrincz Ildikó.

A magyar sportvilág szereplőit összehozó Sport Forum Hungary 2022 programon neves előadók, sportolók, sportvezetők, sportszolgáltatók, sportakadémiák szakembereinek előadásai és izgalmas kerekasztal-beszélgetések várják az érdeklődőket. A konferencián a Széchenyi István Egyetem a sport és az innováció kapcsolatáról, valamint ennek felsőoktatásban betöltött szerepéről ad áttekintést, de az autósportban sikeres hallgatói versenycsapata és e-sport-szakosztálya is bemutatkozik. A rendezvényre az intézmény munkatársai, hallgatói kedvezményes jegyeket vásárolhatnak. A Sport Forum Hungary 2022-t, Magyarország első számú sportkonferenciáját 2022. október 20-án rendezik meg a Puskás Aréna Business VIP termeiben. Az esemény célja, hogy összehozza a honi sportélet szereplőit, a versenysporttól a szabadidősportig. A sportvilág működésének átfogó bemutatása mellett kiemelt szerepet kapnak a különböző fejlesztések és innovációs lehetőségek. A Széchenyi István Egyetem magas színvonalú műszaki képzéssel rendelkezik, jövőbemutató kutatásokat végez. Tevékenysége megerősíti, hogy a műszaki innovációk a motorsport világában is nélkülözhetetlenek, az innovatív technikai fejlesztések jelentős eredményekkel kecsegtetnek. Erre kitűnő példát szolgáltat az egyetem sportfórumon is bemutatkozó hallgatói csapata, a Formula Studentben szereplő Arrabona Racing Team. Az együttes álomszerű szezont zárt, hiszen Ausztriában, Magyarországon, majd az évad legnagyobb presztízsű versenyén, Németországban is a dobogón végzett. Az érdeklődők láthatják idei versenyautójukat, amellyel a kimagasló nemzetközi eredményeket elérték. A sportfórumon Kolossváry Tamás, a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjának központvezetője „Sport és technikai innovációk a felsőoktatásban” címmel tart előadást. A szakember hallgatóként maga is a Formula Student résztvevője, a versenysorozatban szereplő széchenyis Arrabona Racing Team egyik alapító tagja volt. A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) e-sport-szakosztálya szintén bemutatkozik a rendezvényen, ahol a Formula Student online versenyében is „érdekelt” egyik szimulátorával lesz jelen. A konferencia előadói között olyan neves személyiségek szerepelnek, mint Talmácsi Gábor gyorsasági motoros világbajnok (aki a Széchenyi-egyetem oktatója, volt hallgatója), dr. Baji Balázs világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó, a Nemzeti Sportügynökség Zrt. sportszakmai és sportstratégiai vezérigazgató-helyettese, Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Temesvári Andrea Roland Garros-győztes teniszező, Mocsai Tamás kézilabdázó, a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezetője, Vincze Ottó válogatott labdarúgó, miniszteri biztos, Wladár Sándor a Magyar Úszó Szövetség elnöke, dr. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetsége elnöke, Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke, dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár, Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. elnöke, Világi Oszkár, az FC DAC 1904 tulajdonosa és Wéber Gábor sportkommentátor. A Sport Forum Hungary 2022-re a Széchenyi István Egyetem munkatársai, hallgatói kedvezményes jegyeket vásárolhatnak. A rendezvény honlapján a részletes program és a neves előadók teljes listája is megtalálható.

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves hallgatója, Szabó Orsolya Eszter szerezte meg az első helyet a XII. Országos Nemzetközi Jogi Jogesetmegoldó Versenyen. Az eredmény azt is jelenti, hogy zsinórban második évben nyerte meg győri joghallgató a tizenkét éves múltra visszatekintő, a hazai nemzetközi jogászok körében rendkívül nagy presztízzsel bíró megmérettetést. A jogesetmegoldó versenyen való szereplés jelentős kihívás a résztvevőknek: amellett, hogy széles körű, naprakész szakmai felkészültség szükséges hozzá, gyakorlatilag egy egész évet felölelő – két írásbeli, valamint egy szóbeli fordulóból álló – megmérettetésen kell jeleskedni. „Tavaly novemberben kaptuk meg a verseny alapját képező, a nemzetközi jog több szegmensét érintő, komplex, fiktív jogesetet, amely magában foglalt nemzetközi környezetvédelmi jogi, diplomáciai jogi, valamint államok jogalanyiságával és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos kérdéseket is. Idén márciusban a második fordulón négy óra alatt kellett megválaszolni a jogesettel kapcsolatos kérdéseket, amely már különféle világűrjogi, a nemzetközi büntetőjogot érintő, valamint az ENSZ, illetve annak Biztonsági Tanácsára, ezen szervezet szankcionálási lehetőségeire vonatkozó témákat is tartalmazott” – tekintett vissza a versenyre Szabó Orsolya Eszter. A győri hallgató az írásbeli fordulók sikeres teljesítését követően jutott az októberben rendezett szóbeli döntőbe, amelynek a Külgazdasági és Külügyminisztérium adott otthont. A fináléban Magyarország valamennyi nemzetközi jogot oktató intézményének hallgatói közül a legjobbaknak nyílt lehetőségük, hogy a nemzetközi jogászokból, jogi professzorokból álló zsűri előtt további, a jogesetre, valamint általános nemzetközi közjogi kérdésekre válaszoljanak. A rangos megmérettetésen végül Szabó Orsolya Eszter teljesítménye felülmúlhatatlannak bizonyult. „Nagyon örülök az eredményemnek, és ezúton szeretném megköszönni a támogatást a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének, dr. Ganczer Mónika és dr. Takó Dalma tanárnőnek, valamint dr. Sulyok Gábor és dr. Kecskés Gábor tanár uraknak. A nemzetközi jog iránti érdeklődésem és szeretetem ők alapozták meg már az egyetemi éveim kezdetén” – fogalmazott. Hozzátette, e jogterülettől a jövőben sem szeretne eltávolodni. „Jelenleg a Baker McKenzie budapesti irodájában végzem szakmai gyakorlatomat, tavasszal pedig Erasmus-ösztöndíjjal a nürnbergi székhelyű bnt Rechtsanwaltsgesellschaftnál töltöttem gyakorlati időmet. Ezek a tapasztalatok szintén rengeteget adtak számomra a versenyen való sikeres szerepléshez is” – zárta a győztes hallgató. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának munkáját, a képzés minőségét dicséri, hogy ezzel zsinórban második évben nyerte meg győri joghallgató a rangos versenyt.

Lehet-e a „kék banánnak” is nevezett, Birminghamtől Milánóig ívelő centrumtérségen kívül hasonló sikerrégiót létrehozni az öreg kontinensen? A Gdansktól Budapestig húzódó közép-európai „bumeráng” versenyképességét miképp javíthatja egy fejlett innovációs ökoszisztéma? Hogyan lehetne egységes és támogató jogi környezettel élénkíteni a startupok világát? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatára írt dolgozatában dr. Stipkovits Tamás, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, mellyel kategóriájában első helyezést ért el. Idén tavasszal hirdetett pályázatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Visegrádi Együttműködés (V4) fejlesztésének további lehetőségeit bemutató, tudományos igényességgel megírt dolgozatok kidolgozására. A publikációkat négy témakörben – a globalizáció, a biztonságpolitika, a fenntarthatóság és a versenyképesség területein – adhatták le a jelentkezők. Utóbbi kategóriában indult és végül első helyezést ért el dr. Stipkovits Tamás, a Széchenyi István Egyetem doktorandusza. „Eddigi pályafutásom során mindig a jog és a gazdaság határterülete érdekelt elsősorban. PhD-disszertációmban a startupok jogi megítélésével foglalkozom, azaz hogy a jog – elsősorban a társasági jog – hogyan kezeli ezt a szokatlan vállalkozási formát, és a megfelelő szabályozás miként segíthetne abban, hogy ezek a társaságok minél sikeresebbek legyenek, s ezáltal az egész innovációs ökoszisztéma fejlődjön” – mutatott rá a témakör kapcsán eddig keveset emlegetett, izgalmasnak tűnő aspektusra az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója. Mint dr. Stipkovits Tamás megjegyezte, két oka volt, hogy elindult a Külgazdasági és Külügyminisztérium V4-es pályázatán. Egyrészt lelkesítő feladatnak találta, hogy a „kék banánként” emlegetett európai centrumtérség mellett a közép-európai bumerángnak is nevezett, Gdansktól Budapestig húzódó, lényegében a „Visegrádi Közösség” által lefedett régiós együttműködés versenyképességét vizsgálja, illetve ennek előmozdítására tegyen javaslatot a V4-ekben rejlő innovációs ökoszisztéma fejlesztése által. Másfelől a kutatási területe egyébként is a startupokra fókuszál, és felvetődött benne, miért ne köthetné össze a kettőt. „Azt az elméleti lehetőséget vizsgáltam, hogy van-e értelme közös innovációs ökoszisztémáról beszélni a »Visegrádi Közösség« esetében. Van egy közös gazdasági, kulturális, társadalmi adottság, egy hagyományos, évszázadokra visszanyúló országok közötti szövetség, amely az Európai Unió dinamikusan fejlődő térsége, s amelyben óriási potenciál rejlik” – fejtette ki a doktoranduszhallgató, majd részletezte is eredményeit. „SWOT-analízissel vizsgáltam a V4 innovációs ökoszisztémában rejlő erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket. Az egyetemi erőforrások rendelkezésre állnak a régióban, ugyanakkor a kockázati tőkepiac lényegében hiányzik. A jogi környezet sem túl kedvező az induló vállalkozások számára, ezen javítani szükséges. Ugyanakkor felfoghatjuk a lokális régiót egy gyorsítópályának is. A lengyelekkel együtt meglehetősen nagy piacról beszélünk, így tesztelhetőek lennének azok a megoldások, amelyeket a spinoff cégeink kínálnak. Ha itt meg tudjuk osztani egymással a tudásunkat és sikeresek tudunk lenni, akkor egy nagyobb ligában is érvényesülhetünk” – sommázta megállapításait a szerző, aki azt is hozzátette, hogy javaslatai között megtalálható a fentieken túl közös jogszabályi definíciók, közös programok és közös kockázati tőkealapok létrehozása is. A dolgozat írása közben az is felmerült, hogy a 21. században milyen funkciója van egy egyetemnek. A quadruple helix modell négy szereplőt azonosít – a kormányzat, a felsőoktatás, a vállalatok és a civil szféra együttműködéséből születhet sikeres innovációs ökoszisztéma, egyben prosperáló gazdasági térség. Itt az egyetem szerepe már nem csupán az oktatásra és kutatásra korlátozódik, hanem valamiféle társadalmi-gazdasági szerepvállalás történik, például az iparnak ajánlott szolgáltatások (laborvizsgálatok, tanácsadás, célzott kutatások) formájában. Dr. Stipkovits Tamás felidézte Etzkowitz elméletét, aki akadémiai forradalmakról beszél. Az első az volt, amikor az oktatás mellett kutatni kezdtek az egyetemek, a második pedig most zajlik a szemünk előtt, amikor a vállalkozó egyetem nyit az üzleti élet felé. „Az új idők új szeleire Győrben kifejezetten fogékonyak. Pozitívnak tartom, hogy a Széchenyi István Egyetem erre a megközelítésre ilyen intenzíven reagál. Az intézmény döntő szerepet vállalt abban, hogy a régióban innovációs ökoszisztéma jöjjön létre. Ebben óriási előnyt jelent az ideális méretünk: közel vagyunk egymáshoz, így könnyen együtt tudunk működni. Jómagam is úgy kerültem bele a startup-vérkeringésbe, hogy felfigyeltem a különböző rendezvényekre, és én is aktív látogatója lettem a Spinoff Klubnak, ahol találkozhattam a többi témában jártas szakemberrel” – emlékezett vissza dr. Stipkovits Tamás, akit arról is kérdeztünk, hogy jogászként milyen volt gazdasági témában kutatni. „Valóban ki kellett mozdulnom a komfortzónámból, ami kihívás volt. Ezt úgy orvosoltam, hogy magam is sok mindennek utánanéztem, valamint megkerestem különböző oktatókat, szakembereket, hogy jól értelmezem-e az olvasottakat. Ugyanis nem elég csak a könyvet elolvasni. Polányi Mihály szerint kétféle tudás létezik, az explicit és a tacit. Az explicit az, ami a könyvben le van írva, azt meg lehet tanulni. A tacit viszont íratlan, azt a mestertől kell ellesni. Szerencsére készséges kollegákhoz tudtam fordulni, akik áthidalták ezeket a hiányosságokat” – fogalmazott a nyertes pályamű szerzője, aki köszönetet nyilvánított munkatársainak. Elsőként említette témavezetőjét, dr. Vermes Attilát, valamint dr. Glavanits Juditot, akinek a kockázati tőkebefektetésekről írt műve fontos támpont volt számára. Háláját fejezte ki dr. Szalay Gyulának, egykori principálisának, aki az ügyvédi munka mellett is érdeklődéssel kísérte tudományos törekvéseit. Dr. Hulkó Gábor a cseh és lengyel kutatókkal kötötte össze a szerzőt, és itt jegyzendő meg dr. Berta Miklós is, akinek cseh–magyar tudományos kapcsolatai szintén óriási támaszt jelentettek. A Menedzsment Campus oldaláról fontos kiemelni dr. Dőry Tibort, dr. Rámháp Szabolcsot és Dósa Gábort, akik nagymértékben hozzájárultak a dolgozat elkészültéhez. A sikerben támogató szerepet vállalt dr. Tóth Árpád és dr. Hajdu-Smahó Melinda is. A Sentry Node tagjai (Suta Alex, Krecht Rudolf és Makó Norbert) az empirikus megközelítésben nyújtottak segítő jobbot, a győri startup ökoszisztéma részéről pedig Szabó Krisztián válaszolt a szerző megkeresésére. „Óriási köszönettel tartozom mindenkinek, aki bármilyen módon orientált a munkám során. A hosszú névsorból is látszik, a Széchenyi István Egyetemen pezsgő és támogató tudományos-szakmai közösség létezik, amely képes kihasználni a tudományterületek közötti szinergiákat. Jómagam is építkezhettem erre a kutatásom során, amiért szerencsésnek érzem magam” – zárta szavait a díjazott PhD-hallgató.

A győri Széchenyi István Egyetem oktatói és kutatói az idén is részt vettek a nagy hagyományokkal bíró nemzetközi fenntarthatósági konferencián, amelyet ezúttal Horvátországban tartottak. A rendezvényen előadó Pusztai Zoltán PhD-hallgató – aki egy könnyűsúlyú jármű regeneratív fékezésének optimalizálását mutatta be – fiatal kutató díjban részesült. Mint minden évben, az idén is a fenntarthatóság volt a nemzetközi PRES konferencia témája. A rendezvény idén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A konferenciasorozat alapítója prof. Jiří Jaromír Klemeš, aki nemrégiben vehette át a Széchenyi István Egyetem díszdoktori címét. A Széchenyi-egyetem rendkívül büszke arra, hogy számos oktatója és hallgatója vett részt a rendezvényen, amelyen műszaki és gazdasági kérdések egyaránt terítékre kerültek. A győri intézmény PhD-hallgatója, Pusztai Zoltán egy könnyűsúlyú jármű regeneratív fékezésének optimalizálását mutatta be a tudományos közönségnek. Az előadás olyannyira elnyerte az elnökök tetszését, hogy különdíjban részesítették. A kutatott téma jelentősége és aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen az energiahatékonyság és a szennyezéscsökkentés napjaink problémáira kínál alkalmazható megoldásokat. „A bemutatott munka eredményei közvetlenül felhasználhatók a városi elektromos járművek hajtási ciklusa hatékonyságának további javítására. Az optimalizált vezetési stratégiák alkalmazása – beleértve a regeneratív fékezést is – hozzájárulhat a városi közlekedés további energia- és szennyezéscsökkentéséhez” – mondta Pusztai Zoltán, akinek témavezetői prof. dr. Friedler Ferenc és dr. Szauter Ferenc. A konferencián a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának kutatói és oktatói is részt vettek. A gazdasági kutatások terén dr. Eisingerné dr. Balassa Boglárka, dr. Tóth Árpád és Suta Alex PhD-hallgató képviselte a kutatóközpontot. A műszaki területről Krecht Rudolf PhD-hallgató szintén nívós előadással színesítette a programot. A konferenciára benyújtott tudományos munkák rangos, Q3-as minősítésű folyóiratban olvashatók.