A Széchenyi István Egyetem az Edutus Egyetem és az ABZ Drone Kft. szakmai partnerségével idén másodszor szervezte meg a hagyományőrző Edu Agro Drone Cup mezőgazdasági drónversenyt. A rendezvényt olyan támogató partnerek segítették, mint a Magyarországi Drón Koalíció, a Digitális Agrárakadémia és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. A II. Edu Agro Drone Cup mezőgazdasági drónversenyre október 14-én került sor a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Tangazdaságában. A megmérettetés célközönsége a precíziós gazdálkodás és a drónok iránt érdeklődő felsőoktatási hallgatók voltak. „A rendezvény célja az agráriumban megjelenő digitalizáció és robotizáció népszerűsítése, valamint a drónok társadalmi elfogadottságának elősegítése” – hangsúlyozta Korcz Miklós Máté, a Széchenyi-egyetem Digitális Fejlesztési Központjának szakértője. A versenyen öt hallgatói csapat indult, és majd mindegyik győztesként zárta a megmérettetést. Összesen négy rendkívül érdekes kihívással kellett szembe nézniük a nap folyamán a versenyzőknek. Elméleti tudásuk bemutatásához egy 30 kérdéses tesztet kellett teljesíteniük, amelyben a drónok műszaki felépítésével kapcsolatos, az A1/A3 és A2 kompetenciatanúsítvány elsajátításához szükséges ízelítő kérdésekkel találkozhattak. Utána pedig párhuzamosan zajlottak a gyakorlati feladatok, melyeken olyan feladványokat kellett megoldaniuk, mint például az ortomozaikos feltérképezés, manuális felvételezés és növénybetegségek felismerése, valamint egy kukoricatáblán autonóm repülési útvonalak tervezése, majd az előzetes terv alapján permetezés végrehajtása. Az utóbbi feladat a hallgatókat a precíziós gazdálkodás irányába tereli, hogy csak annyi permetezőszert használjanak, amennyi feltétlenül szükséges. Ennek módszertanát tudták elsajátítani a versenyzők. Az első- és másodéves hallgatók számára rendkívül fontosak az ehhez hasonló rendezvények, hiszen a hétköznapokban láthatnak drónokat, videókat nézhetnek róluk, de ilyen alkalmakkor kézzel is megfoghatják őket. Az eszköz alaposabb megismerésének érdekében a legtöbb ponton úgy indultak a feladatok, hogy össze kellett szerelniük a versenyzőknek a drónokat, betartva azokat a biztonsági előírásokat, amelyek ilyenkor szükségesek. Ezenfelül a speciális szoftverek használatába is betekintést nyertek, hatalmas tapasztalatot és ismeretanyagot szerezve ezáltal. A biztonsági és jogszabályi előadások mellett az ABZ Drone Kft. által biztosított, a helyszínen használt drónokra vonatkozóan kaptak részletesebb ismertetést a hallgatók. Aki pedig még jobban érdeklődik a drónok, az irányításuk, valamint az adatelemzés iránt, jelentkezhet a mosonmagyaróvári karon elérhető két féléves drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szakra. „Nagyon fontos az ismeretterjesztés mint feladat. Drónt bárki vásárolhat a boltban, de hogy azt legálisan és etikusan használjuk, ahhoz tudás szükséges. Ez a tudást ilyen rendezvényeken is át tudjuk adni a hallgatónak, azonkívül, hogy gyakornokként részt vehet a munkákban, vagy az órákra bejár és ott esetleg szóba kerülnek a drónok” – emelte ki dr. Teschner Gergely, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar adjunktusa. „A mezőgazdaságban szinte elkerülhetetlen a drónok használata, ez beszivárog a hétköznapokba, sőt már most is elmondhatom, hogy nagyjából ott van. Nagyon sok szolgáltató, illetve gazdálkodó is rendelkezik drónokkal. Használják már mind a felvételezésnél, a különböző növénybetegségek felismerésénél, a hiánybetegségek – például vízhiány, tápanyaghiányok – detektálásához.” A rendezvény rendkívül sikeres volt, s erről a hallgatók is lelkesen és pozitívan nyilatkoztak. A szervezők szeretnék tovább vinni a kezdeményezést, és készülnek tavasszal egy harmadik esemény megrendezésére.

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata: elérte alapítása tizedik évfordulóját. Ennek kapcsán egykori és jelenlegi tagok gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljék a jubileumot. A kezdetektől mostanáig nagy utat járt be a gárda, amelyik amellett, hogy a legmodernebb betontechnológiát ismertette meg a hallgatók generációival, egyedülálló közösséget is teremtett. A kerek évfordulókat illik alaposan megünnepelni – gondolta a SZEnavis csapata, amely tizedik születésnapját vacsorával egybekötött alumnitalálkozóval „ülte meg” a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban. A rendezvényen részt vett a társaság színe-java az alapítóktól a jelenleg aktív hallgatókig. A támogatók közül jelen volt a Strabag Zrt., a Mapei Kft., az Austrotherm Hőszigetelőanyaggyártó Kft., a TPA HU Kft. és a Beton Technológia Centrum Kft. A Széchenyi István Egyetem vezetőségét dr. Zseni Anikó oktatási rektorhelyettes és dr. Horváth Balázs, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja képviselte. Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora köszöntőjében felidézte, hogy amikor elkezdtek betonkenu-építéssel foglalkozni, azt sem hitték volna, hogy jövőre is készítenek egy hajót, nem hogy tíz év alatt 150 hallgató fordul majd meg a csapat kötelékében. „Óriási fejlődésen mentünk keresztül a kezdetektől napjainkig. Az első hajónk 380 kilogrammot nyomott és 10 centiméter volt a falvastagsága, idén pedig ugyanezek a paraméterek 47,5 kilogramm és 3 milliméter voltak. Az első versenyünkön utolsók lettünk, azóta viszont többször is az élen végeztünk a Magyar Kupán, sőt 2018-ban elértük, hogy a viadal Győrbe, a Mosoni-Dunára költözzön. 2017-ben első magyar csapatként részt vettünk a németországi versenyen, ahol azóta is jelen vagyunk minden alkalommal. A harmadik évünkben az egyetem is elismerte a munkánkat, és a negyedik öntevékeny hallgatói kör lettünk az SZEnergy, a SZEngine és az Arrabona Racing Team mellett” – sorolta az eredményeket az alapító, aki egyben az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője is. Pollák András kitért arra is, hogy a Széchenyi-egyetem Menedzsment Campusa szolgáltatásának köszönhetően sikerült levédeni a SZEnavis Betonkenu nevet, így azt rajtuk kívül senki más nem használhatja. Folyamatban van a „A beton legyen veled!” szlogen és a logó védjegyesítése is. A köszöntőt követően az elismerő oklevelek átadása, majd a vacsora következett. A remek hangulatú összejövetel ezután klasszikus öregdiák-találkozóként folytatódott, ahol jelen voltak az aktuális csapattagok is, mintegy hidat képezve a nemzedékek között, szimbolizálva a csapat egységét. Az alapító törzsgárdából sokan férjjel-feleséggel, sőt, esetenként gyerekekkel érkeztek. Megelevenedtek az egykori bajtársi kapcsolatok, mintha újra 2012-t írnánk. A nosztalgikus időutazást csupán az alkalomra készült különleges torta felszolgálása szakította meg. Egy rövid múltidézés erejéig megkértük az est házigazdáját, Pollák Andrást, valamint Lőrinczi Imre alapítót és Hegedűs Csabát, hogy meséljenek a kezdetekről. „A történet nagyon prózai, ugyanis mi annak idején ebbe tényleg csak belecsöppentünk és spontán alakult ki a csapat” – vezette fel az alapítás történetét Pollák András. „Annak idején a szakkollégiumban páran kitalálták, hogy némi plusztevékenység gyanánt építenek egy betonkenut. Én akkor demonstrátorként dolgoztam az építőanyag-vizsgáló laboratóriumban. Úgy gondoltam, segítsünk nekik, és hívtam a baráti társaságomat is. Végül annyira belejöttünk, hogy azt vettük észre, idővel lekoptak mellőlünk a szakkollégisták, és maradtunk mi” – tekintett vissza az egykori csapatvezető. „Felhívott Andris, hogy segítsek” – vette át a szót Hegedűs Csaba. „Addig nem foglalkoztak ilyen szinten betonozással. A labort sem erre tervezték, egy keverőgépük sem volt. Én akkor már a Strabagnál dolgoztam betontechnológusként, így hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni. Kísérleteztünk, hogy ne legyen túl lágy, de túl kemény sem, hogy fennmaradjon a vízen. Végül megtaláltuk a tökéletes receptúrát” – mondta nevetve. „Bulinak indult az egész, eszünkbe sem jutott, hogy ebből a projektből hosszú távon bármi komoly is lehet” – vetette közbe Lőrinczi Imre. „Szép lassan, lépésenként haladtunk. Elmentünk a vízitelepre, szereztünk kenut, ezt használtuk zsalunak. Kikevertük a betont, aztán kiöntöttük. 380 kilogramm körül lehetett, alig bírtuk kivinni a laborból. De úszott!” – derült fel az alapítótag. A csapat történetéből számos epizódot ki lehetne emelni, de a legizgalmasabb anekdota kétségkívül a 2014-es ráckevei Magyar Kupához kötődik. Szállítás közben ugyanis eltörött a versenyre készült hajó, így rögtönözniük kellett. „Nem estünk kétségbe. Még út közben elindítottunk egy autót anyagért, és mire odaértünk a kempingbe, már ott is volt minden a helyszínen. Vittünk magunkkal zsalut, keverőt, reflektorokat, tehát gyakorlatilag felállítottuk ugyanazt a rendszert, mint amivel a laborban dolgoztunk. Megkevertük a betont, kiöntöttük, hajnali kettő körül elkezdett kötni. Másnap mi mérlegeltünk utoljára, hogy minél tovább bent tudjon maradni a zsaluban. Mire a vízre kellett tenni, addigra minden rendben volt, és végül harmadikként zártuk a versenyt” – mesélte a csapatot összekovácsoló esetet Pollák András. A betonkenu-építésen keresztül a hallgatók gyakorlati problémák megoldásához alkalmazhatták a legmodernebb technológiákat. Ugyanakkor egy-egy nyerő keverék vagy forma megtalálása nem jelenti azt, hogy egyeduralkodóvá válik a csapat, hiszen íratlan szabályként rögzítették, hogy minden évben máshogy kell építeniük a kenut. Nem az a cél, hogy megnyerjék a versenyeket, hanem hogy minden alkalommal alkossanak valami újat, hiszen ezáltal tanulják a legtöbbet. Emiatt nincs is értelme összehasonlítani a különböző szezonokat, hiszen elkerülhetetlen a teljesítménybeli ingadozás. Mindamellett, hogy a csapatban kifejtett munka jelentős szakmai tapasztalatokhoz segítette a tagokat, a SZEnavis a kezdetektól fogva kiváló társaságot is jelentett. Ezt hangsúlyozta Pollák András is. „A többség a versenyszférában helyezkedett el, néhányan kifejezetten betontechnológiával foglalkoznak. Én személy szerint aszfalttal dolgozom a munkámban, de ennek ellenére nagyon hasznosnak tartom, hogy részt vettem a csapatban. Apám mesélte valamikor, hogy amikor bevonult katonának, nagyapám azt mondta neki: »Fiam, akármire keresnek önként vállalkozót, menjél, mert jobban fog telni az idő!« Ezt a tanácsot én is megfogadtam, és az egyetemen mentem, ahova lehet. Imádtam ehhez a közösséghez tartozni, rengeteg élményt szereztem. Semmiért nem adnám azokat az éveket” – jelentette ki Lőrinczi Imre, aki alumniként azóta is rendszeresen visszatér a versenyekre. Ennek köszönheti azt is, hogy megismerte kedvesét, aki szintén a csapat tagja volt. Ők lettek a SZEnavis első házaspárja. „Fontos, hogy a hallgatók a gyakorlatban is találkozzanak a technológiával. A SZEnavisban ezt megtehetik, amit egyedülálló lehetőségnek tartok” – tette hozzá Hegedűs Csaba, aki egyébként óraadóként is dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. „Kevesen tudják, de a víz után a beton a legtöbbet felhasznált anyag a világon. Érdemes vele foglalkozni” – hangsúlyozta. A SZEnavis első tíz évét záró ünnepség az első ilyen volt a csapat történetében, de közel sem az utolsó. A gárda körül olyan összetartó közösség épült, amely tartós, életre szóló, feloldhatatlan köteléket képez – az utódok pedig viszik tovább az alapítók szellemiségét. Ahogy Pollák András köszöntőjében hangoztatta: „Tíz év múlva ugyanitt találkozunk!” Ultrakönnyű kenut épített a csapat 2015-től Molnár Mercédesz vezette a csapatot, majd Szigeti Zsófia vette át a stafétát a csapatvezetői posztban Pollák Andrástól, ezután Madarász Klaudia és Aller Attila következett. Jelenleg Fehérvári Imre fogja össze a társaságot, aki az idei németországi verseny kapcsán elmondta, kenujuk 47,5 kilogrammot nyomott, és ami még érdekesebb, mindössze 3 milliméter falvastagsággal rendelkezett. Ezzel a 11. helyezést érték el. „Az egyenes szakaszon remekül teljesített a hajó, a fordulásban viszont akadtak problémáink, ezért nem jutottunk tovább a középdöntőbe. Viszont a hajó elnyerte a zsűri tetszését, hiszen ilyen extrém, papírvékony falvastagsággal még a szervezők sem találkoztak. Jövőre a tanulságok birtokában dolgozunk tovább a következő kenunkon” – tájékoztatott Fehérvári Imre.

A Széchenyi István Egyetem döntéshozói a kormány támogatásával, tudatosan tervezett fejlesztésekkel, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) csatlakozva elérték, hogy az intézmény lehető legtöbb épülete fenntarthatóbb, energetikai szempontból a legmodernebb legyen. A mintegy tíz éve folyamatosan zajló beruházások révén a korábbiakhoz képest kézzelfoghatóan csökkentek intézményünk üzemeltetési költségei. Az állami intézmények számára központilag előírt, a minimum-hőmérsékletre vonatkozó kormányrendelet nem vonatkozik egyetemünkre, hiszen fenntartónk a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány. A kormányzat a struktúraváltással nagyobb pénzügyi szabadságot biztosított számunkra, aminek felelős gazdálkodással igyekszünk megfelelni. Ennek jegyében mind az egyetem, mind a magyar gazdaság érdekében arra törekszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten csökkentsük intézményünk energiafelhasználását. Az egyetem vezetése a szakértőkből álló munkacsoport javaslatai alapján meghozott, az optimális üzemeltetés elérését célzó döntései során szem előtt tartotta, hogy az intézkedések az intézmény mindennapi normál működését ne, vagy csak kis mértékben befolyásolják. Hallgatóink megfelelő komfortérzete fontos számunkra, ezért kollégiumainkban nem lesznek jelentős változtatások. A tanévi időbeosztás a megszokott marad. A téli vizsgaidőszak 2022. december 12-től 2023. február 5-ig tart, a méltányossági vizsgákra a vizsgaidőszak utolsó hetében kerül sor, a tavaszi szorgalmi időszak pedig változatlanul 2023. február 6-án kezdődik és május 13-án fejeződik be. Az ágazatirányító minisztérium iránymutatásai alapján a 2022/2023-as tanévben mindvégig jelenléti oktatás és vizsgáztatás lesz. Intézményünk valamennyi épülete nyitva tart a tanév során. A korábbi évekhez hasonlóan – 2022. december 22. és 2023. január 8. között – téli ünnepi nyitvatartási rend lép életbe, amelynek részletei belépés után ITT tekinthetők meg. Munkatársainkat, hallgatóinkat arra kérjük, hogy környezetükben járuljanak hozzá az intézmény takarékos működéséhez. Valamennyiünk közös érdeke, hogy intézményünk minél kevesebb villamos energiát, vezetékes gázt és távhőt használjon fel, segítve ezzel a nemzetgazdaságot is. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy kiemelten figyeljen – a használaton kívüli helyiségek fogyasztóinak lekapcsolására; – a nyílászárók indokolatlan hőveszteséggel járó használatának elkerülésére; – az irodai nagygépek nap végi leállítására, illetve kikapcsolására; – valamint az indokolatlan energiaveszteséggel járó műszaki, gépészeti hibák jelzésére a help.sze.hu címen. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében az egyetem vezetése javaslatokat, ötleteket szívesen fogad. A fenntartható jövő mindannyiunk ügye, az energiatakarékosság és a környezettudatosság közös felelősségünk. Ebben számítunk valamennyi egyetemi polgár közreműködésére!

Közel félmilliárd forintos pályázati támogatásnak köszönhetően megtörténik a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája rekonstrukciója. A beruházás energetikai korszerűsítést, eszközbeszerzést, burkolatcserét, udvarfelújítást és akadálymentesítést is tartalmaz. Az intézményben szeptembertől innovatív, élményalapú oktatási program indult, így elmondható, hogy az iskola kívül-belül megújul. A Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája a térség egyik legszínvonalasabb alapfokú oktatási intézményeként az országos átlagot jóval meghaladó eredményeket ér el a kompetenciavizsgálatokon, diákjai nagyszerű teljesítményt nyújtanak a versenyeken, de a tanulás mellett a művészet, a sport és a környezetvédelem területén is jeleskednek. A fenntartó egyetem szándéka, hogy a gyakorló legyen az ország leginnovatívabb iskolája, és valódi élmények útján adjon korszerű tudást már az általános iskolás korosztálynak is. E stratégiai program megvalósítása mellett a Széchenyi István Egyetem az iskolaépület teljes felújításának lehetőségét is kereste. Ez végül európai uniós támogatással valósulhat meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból, a „Komplex infrastruktúra és eszközállomány fejlesztés a SZE és az ELTE gyakorló iskoláiban” című nyertes pályázat (EFOP-4.2.3-22-2022-00012) révén. A közös projekt teljes költsége 1,77 milliárd forint, amelyből a Széchenyi-egyetem 451 millió forintot nyert el a saját beruházására. „Az Öveges-iskola a 2016-os integrációt követően került egyetemünkhöz, s akkor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ez legyen a térség legjobb általános iskolája. Ennek érdekében átfogó fejlesztési programot indítottunk. Megterveztük, hogy ehhez milyen infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség – hiszen az épület több szempontból is felújításra érett –, másrészt pedig jelentős szakmai, módszertani programot indítottunk útjára” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja. Hozzátette, a fejlesztés révén a diákok a legújabb, gyakorlatorientált, élményalapú módszerek segítségével tanulhatnak, az itt dolgozó pedagógusok 21. századi körülmények között dolgozhatnak, míg a Széchenyi-egyetem Apáczai-karának tanító és gyógypedagógia szakos hallgatói egy nívós iskolában, újszerű módszertant megismerve szerezhetnek gyakorlatot. A Mobilis Interaktív Kiállítási Központ részvételével olyan innovatív elemekkel bővül az oktatás, mint a Lego-robot-programozás vagy a digitális technológiák alkalmazása, a tananyag gyakorlati kísérletekkel való alátámasztása. „Az elmúlt hét év során már több felújítási munkát elvégeztünk a gyakorló iskolában, de az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel közös, sikeres pályázatunk minden eddiginél jelentősebb, komplex fejlesztést eredményez. Köszönjük a kormányzatnak, hogy mindezt lehetővé tette számunkra” – emelte ki a kancellár. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a munkálatok során nagyszabású energetikai fejlesztés is megvalósul, amely az energiaválság közepette sokat jelent a fenntartható működés szempontjából. A felújítás során tehát elvégzik az épület energetikai korszerűsítésének első ütemét, amely nyílászárók részleges cseréjét, épületgépészeti felújításokat, radiátorcseréket, napelemes rendszer kialakítását és a padlásfödém szigetelését is magában foglalja. Emellett hűtési-fűtési rendszereket, köztük az informatikai terem klimatizálását is kiépítik. Több helyiségben történik árnyékolás, burkolatcsere, továbbá a tornatermet és az öltözőket is felújítják. A beruházásban megtörténik a sportudvar árnyékolása, a hátsó udvar felújítása, és akadálymentesítés is szolgálja az épület korszerű működését. Az eszközbeszerzés keretében tantermi bútorokkal, tornatermi eszközökkel, interaktív táblákkal, asztali számítógépekkel és egyéb informatikai eszközökkel gazdagodik az intézmény. „Az iskola egy több mint százéves épületben működik, az 1894–95-ös tanévben már oktatás folyt benne. Az idők során több állagmegóvás történt, a legutóbbi felújítás 2018 nyarán már a Széchenyi István Egyetem jóvoltából valósulhatott meg közel 150 milliós európai uniós támogatásból” – mondta el kérdésünkre Némethyné Toldy Gizella, a gyakorló iskola igazgatója. Hozzátette, az egyetem folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével még korszerűbbé tehető az intézmény. „Nagy megnyugvást jelent, hogy fenntartónk a mai bizonytalan gazdasági helyzetben is vállalta a zavartalan jelenléti oktatás biztosítását” – hangsúlyozta. Kifejtette, közös cél, hogy a gyakorló iskola innovatív, magas színvonalon oktató intézmény legyen, amely minden szempontból megfelel a mai kor elvárásainak, megfelelő tanulási környezetet és munkakörülményeket biztosítva a diákok, a jelenlegi és a leendő tanárok, tanítószakos hallgatók számára. „Ez az utóbbi 30 év legnagyobb volumenű felújítása intézményünkben. A több mint négyszáz tanulóval rendelkező iskola minden dolgozója, diákja és a szülői közössége nevében köszönjük az egyetem segítő és támogató hozzáállását” – zárta az igazgató.

Az agrárium új dimenziójával és a felsőoktatási struktúraváltás előnyeivel ismerkedhetett meg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán Novák Katalin. A köztársasági elnök a legendás gazdászasztalba véste névjegyét. Novák Katalin köztársasági elnök országjáró körútján a mosonmagyaróváriak meghívására elsőként Győr-Moson-Sopron megyébe látogatott azért, hogy közösen emlékezzen az ’56-os sortűz áldozataira. Mivel a város és a megye erős bástyaként támaszkodhat a Széchenyi István Egyetemre, a Lajta-parti városban felkereste az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karát is, ahol tárlatvezetéssel egybekötött szakmai beszélgetésen vett részt. „A Széchenyi István Egyetemen hat éve új otthonra talált a kar, amely képzéseiben és infrastrukturálisan is megújulhatott. A jövőben a fenntarthatóságra, az agrárdigitalizációra, a vidékfejlesztésre, a korszerű élelmiszer-technológiákra sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve szolgálja a hallgatókat és a térséget” – mutatott rá a nemrégiben felújított, a karnak otthont adó óvári várban dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Hozzátette: az intézmény számára a modellváltás hatalmas lehetőséget jelent. Ennek köszönhető az ipari és a tudományos szféra még szorosabb összekapcsolódása, amely a felsőoktatási intézmények új, rendkívül fontos szerepe. „Célunk, hogy olyan nemzetközi környezetet teremtsünk egyetemünkön, ami pozitív hatást gyakorol képzéseinkre, kutatásainkra, és folyamatos fejlődésre ösztönöz bennünket. Összetartó közösségben, hallgatóbarát szolgáltatásokkal, magas minőségben és felelős, önálló vezetéssel szeretnénk jó példa lenni a hazai és a nemzetközi felsőoktatási térben” – húzta alá, említve a Győrben épülő Tudományos és Innovációs Parkot. Amint az elhangzott, az egyetem katalizátor szerepet tölt be a térségben, s a megvalósuló fejlesztések a régió gazdaságát versenyképessé teszik. Novák Katalin kérdésére válaszolva dr. Szalka Éva, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja elmondta, hogy közösségük valódi családként működik. Ha két óvári gazdász találkozik bárhol a világon, az összetartozás kifejezése sosem marad el közöttük. A Széchenyi-egyetemen család- és hallgatóbarát légkörben, gyakorlatorientált képzési rendszerben dolgoznak, s ezt mi sem bizonyította jobban, mint a bemutatott sajtok, amelyeket az oktatók a hallgatókkal együtt készítettek a legnépszerűbb, élelmiszermérnöki képzés keretein belül. Novák Katalin az óvári várban megismerkedett a mosonmagyaróvári felsőfokú gazdászképzés ikonikus alakjaival, történetével, valamint a vár közelmúltban befejeződött rekonstrukcióját is megtekintette. (Fotógaléria: Májer Csaba József) A látogatás során a köztársasági elnök megtekintette olyan híres gazdász öregdiákok, mint Teleki Pál és Bethlen István egykori miniszterelnökök törzskönyveit, a várban Mátyás király toronyszobáját, ahol a legenda szerint raboskodott, és meghallgatta az első női agrármérnök történetét. A múlt mellett betekintést nyerhetett a mezőgazdaság új dimenziójába is, amikor azokkal a modern technológiákkal és precíziós eszközökkel ismerkedett, amelyeket a Széchenyi-egyetem képzésein is alkalmaznak. Programja végén, az intézmény hagyományai előtt tisztelegve belevéste a nevét a híres gazdászasztalba.

Négy év alatt több mint 25 ezer látogatója volt a győri Széchenyi István Egyetem campusán létrehozott, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központban működő Mobility-Győr Digitális Élményközpontnak. Az élményközpont egy olyan kreatív hely, ahol az iskolai csoportok alkothatnak, játszva tanulhatnak, felfedezhetik és kipróbálhatják a legújabb infokommunikációs és digitális eszközöket. Magyarország első és egyik legsikeresebb digitális élményközpontja 2018 októberében nyílt meg Győrben azzal a céllal, hogy már általános iskolás korban bevezesse a gyerekeket az algoritmusok világába, az informatika és a digitalizáció eszközeinek hasznos alkalmazásába. A működésének negyedik évfordulója alkalmából tartott ünnepség résztvevői betekintést nyertek abba, hogy a létesítmény a Széchenyi István Egyetem támogatásával milyen szerepet játszik a jövő szakembereinek pályaválasztásában, hogyan kapcsolódik be a képzésekbe és a kutatás-fejlesztésbe, és miként kívánja elérni, hogy a régió egyik leginnovatívabb módszertani központjává váljon. A Mobility-Győr mára már nem csupán a digitális világ érdekességeinek tárháza, hanem hiánypótló eszközparkjával és módszereivel szemléletformáló, módszertani segítséget kínál az oktatóknak, hallgatóknak és intézményeknek is. „Magyarországon az ipari termelés már 2021-ben elérte a koronavírus előtti szintjét, megdöntve korábbi rekordját. Idén augusztusra már 7,7 százalékkal teljesített jobban a szektor 2021 januárjához képest. Győr az elmúlt években komolyan hozzájárult a magyar ipar, a magyar gazdaság növekedéséhez és erősödéséhez. Itt különösen jó hír, hogy az átmenetileg gyengébb mutatókat produkáló járműipar több hónapja ismét erőteljes növekedést mutat. A jövő elképzelhetetlen informatika és digitalizáció nélkül, amellyel napjainkban már az élet minden területén találkozunk. Valamilyen szintű informatikai ismeretre minden szakmában szükség van, erre a készségre a jövő munkahelyein várhatóan egyre nagyobb igény lesz. Korunkban a digitalizáció alapvető versenyképességi és jóléti tényező is. Ezért a Technológiai és Ipari Minisztérium célja az IT szakma népszerűsítése, annak élményszerű bemutatása, az informatikával és az információs társadalommal kapcsolatos alapvető ismeretek iránti tudásvágy erősítése, az élményszerűség és az alkotás iránti vágy felkeltése” – mondta Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára. „Elsőként Győrben, majd a sikereken felbuzdulva az ország további két pontján, Debrecenben és Budapesten hoztunk létre hasonló élményközpontot annak érdekében, hogy a lehető legkorábban felkeltsük a gyerekek érdeklődését a digitalizáció iránt. A most négyéves győri élményközpont is jól mutatja, hogy nagy a kereslet a hasonló kezdeményezésekre, hatékonyan tudjuk így a diákokhoz és családjaikhoz közelebb hozni a korszerű technológiai megoldásokat. A kormány elkötelezett abban, hogy Magyarország a digitális fejlesztések egyik kiemelt országa legyen, ezért támogatunk minden olyan törekvést, amely a fiatalok szakirányú felsőfokú tanulmányait ösztönzi, hogy a digitális gazdaság hazai cégei minél több jól képzett szakember közül válogathassanak” – nyilatkozta Solymár Károly Balázs, a Technológiai és Ipari Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára. „A Mobilis Interaktív Kiállítási Központ a Széchenyi István Egyetem területén épült fel tíz évvel ezelőtt, és ma is intézményünk és a győri önkormányzat partnerségében működik. Az elmúlt egy évtizedben bebizonyította, hogy kiválóan szolgálja a természettudományok és a mérnöki-műszaki pályák népszerűsítését, amit az olyan kezdeményezések is erősítenek, mint a Mobility-Győr Digitális Élményközpont. Külön köszönöm Kara Ákos országgyűlési képviselőnek, hogy ötletgazdaként segítette létrejöttét, aminek révén mára már több ilyen központ valósult meg az országban. Egyetemünk nemcsak ebben, hanem képzéseiben, kutatásaiban és vállalatokkal folytatott együttműködéseiben is arra törekszik, hogy nagy hangsúlyt fektessen a digitális technológiákkal kapcsolatos tudásbázis és innovációk fejlesztésére” – fogalmazott Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „A Mobility-Győr digitális élményközpont innovatív hely, ahol a legújabb digitális és infokommunikációs eszközöket fedezheti fel a látogató szakértő oktatóink vezetésével. Négy éve olyan értéket hozott létre a Mobilis az egyetem campusán lévő intézményben, amely nagy jelentőséggel bír az IT-pályák népszerűsítésében, a digitális kompetenciafejlesztésben és tehetséggondozásban, nemcsak Győrben, hanem a tágabb régióban is. Az általános és középiskolás tanulók számára szervezett foglalkozásokon élményszerű és interaktív technikák segítségével mutatjuk be az IT-pályák és -szakmák sokszínű világát, a digitális technológiákat a legmodernebb eszközparkkal felszerelt térben. A központ az informatikai szakok népszerűsítéséhez is biztos alapot ad, illetve az egyetemi hallgatók kutatási projektjeinek is teret biztosít” – hangsúlyozta Keszthelyi Bernadett, a Mobilis ügyvezetője.

Elkészült az egyetemi ruhakollekció, amelynek viselésével a hallgatók, az oktatók, a munkatársak és az intézményben végzett alumnik kifejezhetik a Széchenyi István Egyetemhez tartozásukat. A minőségi termékek egyelőre online webshopon keresztül vásárolhatók meg, de hamarosan az egyetemi jegyzetboltban is megtalálhatók lesznek. „A Széchenyi István Egyetemen a saját dizájnnal ellátott termékek nem újkeletűek, ám a járvány idején ezek jelentősége háttérbe szorult. Azt tapasztaljuk, hogy újra egyre nagyobb igény lenne az identitásunkat is kifejező széchenyis termékekre, ezért a kínálatot felfrissítettük, és már megvásárolhatók az új kollekció darabjai” – fogalmazott Lőrincz Gergő, az intézmény kreatív vezetője, a kollekció egyik tervezője. Mint mondta, az érdeklődők hat mintából választhatnak, s jelenleg pólót, hosszúujjút, pulóvert és vászontáskát tudnak vásárolni. Erre egyelőre a webshopon keresztül van lehetőség, de hamarosan kialakítják az egyetemi jegyzetboltban azt a sarkot, ahol személyesen is felpróbálhatók és megvásárolhatók lesznek a termékek. „A hazai és a nemzetközi hallgatók egyaránt érdeklődnek az egyetemi mintás termékek iránt, ezért azok között magyar és angol nyelvű darabok is megtalálhatók. A kollekció grafikáinak megalkotásához munkatársakkal, hallgatókkal is beszélgettünk, hiszen fontos, hogy a kész termékeket szívesen és büszkén viseljék a közösség tagjai. Ennek érdekében egyébként a jövőben még jobban be kívánjuk vonni őket, várjuk javaslataikat a dizájn és a termékkínálat kapcsán, és pályázat meghirdetését is tervezzük a témában” – emelte ki Lőrincz Gergő. Hozzátette, a kínálatot rendszeresen frissítik majd, aminek keretében további termékeket, szezonális darabokat is bevezetnek. A palettát színesíti, hogy a honlap egyedi pólótervezővel is bővülni fog, ahol mindenki elkészítheti a saját ruhadarabját, például a nevével a hátulján. A termékkínálattal és a dizájnnal kapcsolatban az egyetemi polgárok és alumnik javaslataikat a lorincz.gergo@u-style.hu e-mail-címre küldhetik el.

A Széchenyi István Egyetem tudatosan törekszik arra, hogy kihasználja a különböző tudományterületek egymást erősítő hatásából adódó előnyöket. Erre példa az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar is, amely olyan sikeres képzésekben is részt vesz, mint az agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász, a drónirányító és -adatelemző vagy a precíziós mezőgazdasági szakmérnök, szaktanácsadó. A felsőoktatási intézmények csak akkor lehetnek sikeresek, ha felismerik a különböző tudományterületek egymást kiegészítő és erősítő szinergiáiban rejlő hajtóerőt – ezt az elvet követi a Széchenyi István Egyetem, amelynek Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara egyre több, az agráriumon túlmutató képzésben vesz részt. Az egyik ilyen az öt éve elindított, két féléves agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász szakirányú továbbképzési szak, amely azóta is folyamatosan stabil létszámokkal működik. Dr. Horváth Gergely szakfelelős, az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara (DFK) Kereskedelmi és Agrárjogi Tanszékének egyetemi docense elmondta: nemcsak a képzés elnevezése, hanem a részt vevő oktatók köre is tükrözi a két kar közötti együttműködést. A DFK és az AKMK szakemberein kívül a társegyetemekről, az Agrárminisztériumból, a Miniszterelnökségről, a közigazgatásból és a bíróságokról is vannak meghívott előadók. A jelentkezés feltétele jogász osztatlan képzésben szerzett diploma, s a hallgatók között zömmel ügyvédek találhatók. A tárgykínálat felöleli többek között az Európai Unió közös agrárpolitikáját, az agrárfinanszírozást, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az agrár-szakigazgatást, a nemzeti birtokpolitikát és az ingatlannyilvántartás jogát. Mindez a közigazgatásban vagy agrárvállalkozásoknál dolgozóknak is hasznos. „A szak előnyeit nemcsak a rendkívül értékes gyakorlati tudás megszerzése jelenti, hanem az is, hogy lehetőség van kapcsolatépítésre, illetve a továbbképzési kötelezettséggel rendelkezőknek kreditszerzésre” – tette hozzá dr. Horváth Gergely. „A képzés sikere az elmúlt években bebizonyította, hogy fokozott az igény egy olyan jogász rétegre, amelynek tagjai szót tudnak érteni az agráriumban dolgozókkal, és átlátják azokat az összefüggéseket, amelyek a gazdák vagy az agrárcégekben dolgozók mindennapjait alakítják. Mindez persze a két kar között együttműködést igényel, de úgy látom, mindannyiunkban megvan az ehhez szükséges nyitottság” – fejtette ki dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi-egyetem jogi karának dékánja. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara valamennyi alapszakán a DFK-s munkatársak oktatják a jogi tárgyakat, de a kar az intézmény más szervezeti egységeivel is együttműködik, hogy a legaktuálisabb és legkorszerűbb tudást biztosító képzéseket nyújtsa. Dr. Szalka Éva dékán kiemelte a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök alapszakot, amelyen az oktatás egy évig a győri gépészmérnök-hallgatókkal közösen zajlik. Jó példa a folyamatosan nagy érdeklődés mellett zajló a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szak, valamint az idén csaknem félszáz fővel felvételi csúcsot döntő precíziós mezőgazdasági szakmérnök, szaktanácsadó képzés is. „Karunk szervezeti, képzési és kutatási megújulásának éppen az a lényege, hogy kihasználjuk az egyetem magas szinten művelt más tudományterületei nyújtotta együttműködési lehetőségeket. A korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk a fenntarthatóságra, az agrárdigitalizációra, a vidékfejlesztésre, a korszerű élelmiszer-technológiákra, amivel egyszerre szolgáljuk a hallgatókat és a térséget” – fogalmazott dr. Szalka Éva.

Kína az autonóm vezetés területén is dinamikusan halad előre, amit olyan megatrendek mozgatnak, mint az e-mobilitás terjedése, a mesterséges intelligencia és az 5G fejlődése vagy a járműmegosztás előretörése – derült ki dr. Martin Schuster, a SAIC Volkswagen sanghaji vezetői asszisztens rendszerek kutatás-fejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Tudományos Tanácsának tagja előadásából. A jövő mobilitása nagymértékben épülhet az autonóm – köznapi szóhasználattal: önvezető – járművekre és közlekedési rendszerekre, amelyek kutatásában meghatározó szerepet tölt be hazánkban a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja és Digitális Fejlesztési Központja tevékenységének egyik fókuszában e terület áll. Ezért is volt különösen fontos, hogy az egyetemen tartott előadást dr. Martin Schuster, a SAIC Volkswagen sanghaji vezetői asszisztens rendszerek kutatás-fejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem tiszteletbeli professzora, Egyetemi Tudományos Tanácsának tagja arról, hogyan határozza meg Kína az autonóm vezetés trendjeit. Az eseményen dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében elmondta: az egyetem büszke arra, hogy elismerik szakmai munkájáért, oktatásáért, tudományos kutatásáért és társadalmi felelősségvállalásáért. Ezt támasztja alá, hogy idén a QS felsőoktatási minősítő szervezet világranglistáján a világ 800 legjobb egyeteme közé került. Hozzátette: az Audi Hungaria, amely a világ legjelentősebb autóipari motorgyárát működteti, az intézmény prémium márkapartnere. „Az iparral való szoros összefonódást példázza az egyetem és az Audi közötti szerves partnerség, amely 1993 óta létezik, és amelynek eredményeként 2015-ben létrejött az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar. Az együttműködés az oktatásra, a kutatásra, a közös finanszírozási tevékenységekre projektekre összpontosít” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet. A jelenlévőket Bolla Szilárd sanghaji főkonzul videoüzenetben köszöntötte. Kifejtette: Kínában az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott az autók száma, és 2021-re elérte a 302 milliót. A részben vagy teljesen elektromos meghajtású járművek száma tavaly már 7,8 millió volt az ázsiai országban, és csak az elmúlt évben 3,5 milliót gyártottak ott. Hozzátette: míg a kínai autópiac tavaly is növekedést produkált, addig a második legnagyobb piac, az amerikai 15 százalékos visszaesést szenvedett el. A főkonzul szerint a dinamikus fejlődésből profitál Magyarország is, ahol több, az elektromosjármű-gyártás ellátási láncának különböző szintjein lévő kínai vállalat valósít meg jelentős beruházásokat. Dr. Martin Schuster – aki elöljáróban elmondta, hogy rendkívül szorosan kötődik Győrhöz, ahol 2012 és 2016 között öt csodálatos évet töltött – több mint egyórás, érdekfeszítő előadást tartott a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus épületének konferenciatermét megtöltő közönségnek. Kifejtette: az autonóm vezetés az ötvenes években még utópiaként vetődött fel, mára azonban belátható közelségbe került a technológiai fejlődésnek – így a számítási kapacitás növekedésének, a szenzorok, a nagyfelbontású térképek, az 5G adatkapcsolat és a mesterséges intelligencia fejlődésének – köszönhetően. Dr. Martin Schuster az arányok értékeltetésére azt hangsúlyozta: az ázsiai ország a világ legnagyobb autópiaca, ahol az újautó-eladások 2025-re elérhetik az évi 33 millió darabot. A kínai márkák folyamatosan erősödnek, és részesedésük három év múlva elkerülheti az 50 százalékot. Kína az autonóm vezetés területén is dinamikusan halad előre, amit olyan megatrendek mozgatnak, mint az e-mobilitás terjedése, a mesterséges intelligencia és az 5G fejlődése vagy a járműmegosztás előretörése. Egy másik faktor, hogy a kínai emberek kifejezetten szeretnek „meglepődni”, új, ismeretlen dolgokat kipróbálni, emellett igénylik a személyre szabott szolgáltatásokat és élményeket. Szerepet játszik a Z generáció hatása is, amely tagjainak fontos a komfort, a szórakozás, a környezettudatosság, és körükben már nem státuszszimbólum a saját tulajdonú kocsi. Kifejtette: az autonóm vezetésű járművek elterjedése csökkenti a munkaerő-költségeket (hiszen nem lesz szükség sofőrre), s az autó egyfajta harmadik otthonná válhat, amiben ülve számos – akár szórakozási, akár más – tevékenységre nyílik mód. Az autonóm vezetésnek öt szintjét különböztetik meg a szakemberek. Az 1-es szinten a sofőrnek a lábát, a 2-esen a kezét, a 3-ason pedig már a szemét sem kell használni a kocsiban ülve. A 4-es szinten akár aludhat is, miközben az autó halad, az 5-ösnél pedig a jármű anélkül közlekedik, hogy ember lenne benne. Dr. Martin Schuster a kínai kormányzati elképzeléseket ismertetve elmondta, hogy 2025-re korlátozott területen tervezik engedélyezni a 4-es szintű autonóm járművek közlekedését, amelyek 2035-re széles körben használttá válhatnak, de a kínai iparági szereplők még ennél is gyorsabb ütemmel számolnak.

Magyarország külgazdaságának fejlesztését célzó trieszti kikötőberuházásra létrehozott állami projektcég, az Adria Port Zrt. stratégiai megállapodást, illetve szándéknyilatkozatot írt alá a Széchenyi István Egyetemmel pénteken annak érdekében, hogy a győri központú egyetem oktatási, kutatási és szolgáltatási kompetenciáinak hasznosítása hozzájáruljon az Adria-parti kikötőfejlesztés és -üzemeltetés hosszú távú sikeréhez. A Széchenyi István Egyetem képviselői laboratóriumlátogatással egybekötött szakmai megbeszélésre várták az Adria Port Zrt. vezetőségét, akikkel egyúttal stratégiai megállapodást, valamint szándéknyilatkozatot is aláírtak egymás kölcsönös támogatása jegyében. „Az Adria Port stratégiai célja a magyar külgazdaság fejlesztése a trieszti kikötőberuházással, melynek fontos pillére az egyetemmel, mint kiemelt szakmai partnerrel történő együttműködés. Ez a fejlesztés megvalósításához szükséges kompetenciák biztosítására, valamint a kikötői piacra történő belépés adta lehetőségeknek a minél szélesebb körű hazai kamatoztatására nyújt lehetőséget” – hangsúlyozta dr. Garai Péter Tibor, a projektcég vezérigazgatója, aki az egyetemet rugalmas és aktív partnerként jellemezte. A szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírásán dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke hozzátette: az intézmény kiemelten fontosnak tartja, hogy tudásával, tevékenységével elősegítse a magyar gazdaság versenyképességének erősítését. Erre figyelemmel lehetőséget lát az Adria Port kikötőfejlesztési tevékenységeinek több irányból történő támogatására, a ZalaZONE járműipari tesztpályával kialakított együttműködési modelljének gyakorlati tapasztalataira építve. Az együttműködés körvonalazza azokat a lehetőségeket, amelyekkel az egyetem az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a szolgáltatások terén támogathatja a projektet. Ezek között szerepel például a kikötő közlekedési és logisztikai rendszerének tervezése, a látogatóközpont működési konstrukciójának kialakítása, a fenntartható környezet, a közlekedési szolgáltatástervezés. Részét képezi az is, hogy az egyetem vállalati, ágazati kutatás-fejlesztési tevékenységek széles körét képes kiszolgálni a trieszti kikötőfejlesztés és -üzemeltetés vonatkozásában. Az Adria-parti cég vezetői a laboratóriumlátogatás során testközelből láthatták a győri infrastruktúra színvonalas kutatóbázisait. (Fotók: Horváth Márton) Mindemellett a középtávú tervek között az akár a kikötő területén kialakítandó egyetemi telephely létesítését is kilátásba helyezték. Mint elhangzott, ez az elképzelés helyet adna az oktatási-képzési tevékenységnek, a kutatás-fejlesztésnek, valamint a szálláshely- és egyéb szolgáltatás nyújtásának is.

A győri Emberség DSE szervezésében, a Széchenyi István Egyetem, a Büchl Hungaria és a Győri ETO HC közreműködésével rendeztek jeges sportnapot fogyatékosággal élők számára a Győri Jégsport Központban október 18-án. A résztvevők elmondása szerint sokuknak még nem volt alkalma ellátogatni jégpályára, így igazán különleges helyszínen szerezhettek feledhetetlen élményeket a négy környékbeli intézetből érkezők. Mindenkinek nagyszerű lehetőséget nyújtott a nap, hogy megtapasztalhassa a sport, a mozgás összetartó és közösségépítő erejét. A közös bemelegítés után sorversenyeken mérhették össze erejüket a résztvevők, amelynek során hamar kialakult az összhang a játékosok és a segítők – a Széchenyi István Egyetem rekreáció szakos hallgatói – között. A végén pedig mindenki aranyéremmel távozhatott. Az érmeket és az okleveleket dr. Gyömörei Tamás egyetemi docens, az egyetem Testnevelési és Sportközpontjának vezetője, Gyökeres Sándor, a Büchl Hungária ügyvezetője, Nagy László, a Radó-iskola igazgatója és Nagy Ákos, a házigazda Győri ETO HC sportegyesület ügyvezetője adta át. A díjátadón Kertész Tamás, az Emberség DSE elnöke elmondta: „Nagy örömmel láttuk, hogy mindenki bátran és remekül küzdött. Bebizonyosodott, hogy a jég sem ördögtől való, a szabályokat követve, betartva biztonságosan lehetett vetélkedni egymással. A hangsúly ezúttal sem az eredményen volt, jó volt nézni, a biztatást, a segítséget. Pozitívnak tartjuk, hogy a parasport a városban egyre nagyobb szerepet kap. Már kerekesszékes kézilabdacsapatunk is van, a Győri Szekerek, mely az első bajnoki meccseit is lejátszotta.”

A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” címet viselő projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100%-a, mely vissza nem térítendő támogatás. A projekt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből és a hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg. Az RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projekt célja a képzések és a gazdasági igények közötti kapcsolatok erősítése, a hallgatók és a dolgozók kulcskompetenciáinak és gyakorlati készségeinek növelése, az oktatási innováció elősegítése. A fejlesztés hozzájárul továbbá a hazai felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A lemorzsolódási, előrehaladási és hallgatói létszám adatok ismeretében szükségessé vált, hogy az intézmény teret adjon egy nagy volumenű, tartalmában és módszertanában is megújulást hozó, tantervi és tantárgyi szinten is megvalósuló fejlesztésnek. Ennek érdekében a mintatantervek széles körű, egységes szempontok szerinti átvilágítására, optimalizálására kerül sor 40 szak esetében. A projektszemléletű oktatás, a kooperatív tanítás-tanulás, az élménypedagógia alkalmazása jónéhány kar és képzési terület tekintetében már hatékonyan megvalósul, azonban szükségszerű ezen jó gyakorlatok kiterjesztése, az oktató kollégák felkészítése a nevezett tanulásszervezési formák gyakorlati megvalósítására. A tervezett projekt során olyan oktatói képzéseket tervez meghirdetni az intézmény, melyek a hatékony együttműködésre, hallgatói aktivitásra épülő tanuláshoz kapcsolódnak, továbbá az online és hibrid oktatásban nyújtanak segítséget. A képzések másik nagy csoportja a digitális platformokra, az oktatásban hatékonyan alkalmazható applikációkra, az informatikai rendszerek ismeretére, az oktatók digitális kompetenciájának fejlesztésére irányulnak. A nemzetközi akkreditáció megszerzése segíti a hallgatók fejlett országokból való toborzását. Az akkreditáció garanciát jelent a hallgatók számára, hogy világszínvonalú felsőoktatási képzésben vehetnek részt. A közérdekű vagyonkezelő alapítványi tulajdonba került egyetemek számára a fenntartó öt világranglistán való megjelenést helyez előtérbe, melyek szintén hozzájárulnak a külföldről érkező hallgatók toborzásához. A képzések gyakorlatorientáltságát és digitalizáltságát a jelenleginél magasabb színvonalon kívánja biztosítani az egyetem, amihez szükséges az oktatási célú eszköz- és műszerparkok fejlesztése, bővítése, a meglévő digitális infrastruktúra folyamatos fejlesztése. A projekt Győrben és Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetem campusain valósul meg, és tervezetten 2026. április 30-án zárul. A projektről bővebb információt a www.uni.sze.hu oldalon olvashatnak. További információ kérhető: Dr. Bertók Ákos Botond, szakmai vezető, Széchenyi István Egyetem bertok.akos.botond@sze.hu

A Széchenyi István Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szélesebb körű oktatási, kutatási együttműködés létrehozása érdekében együttműködési megállapodást kötött október 20-án. A meglévő szakmai kapcsolatok erősítésével többek közt a precíziós élelmiszeralapanyag-előállítás és -feldolgozás területén folyó kutatások, a szakemberképzés és az élelmiszer-technológiai innovációk közös fejlesztése várható. Az ünnepélyes aláíráson dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke kifejtette: egy keretmegállapodás akkor látja el szerepét, ha azt konkrét tartalommal, közös projektekkel töltik meg a felek. Ez a Széchenyi István Egyetem és a hivatal számára nem fog nehézséget okozni, hiszen számos területen tudnak kapcsolódni egymáshoz. „Nagy örömmel csatlakozunk a partnerséghez, és természetesen szívesen járulunk hozzá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál rendelkezésre álló szakmai tudással és tapasztalattal a korszerű oktatáshoz” – emelte ki az elnök. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja elmondta, ezek az együttműködések az intézmény stratégiai céljainak elérését segítik. Hozzájárulnak a nemzetközi versenyképességéhez, a gyakorlatorientált képzés fejlesztéséhez, az ipari és piaci igények kiszolgálásához, közös kutatás-fejlesztési programok lebonyolításához. „A jó minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszer előállítása nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is fontos stratégiai cél. Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karunk kiváló kutatókkal tudja támogatni ezt a törekvést, de egyetemünk más területeken is be tud kapcsolódni ebbe a munkába, akár a digitalizáció, az ipar 4.0 vagy épp az automatizálás témakörében is” – hangsúlyozta. Dr. Szalka Éva, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja hozzátette: eddig is voltak közös kutatásaik a Nébih-hel, de az együttműködési megállapodás még szorosabbra fűzi a kapcsolatot. „Az elmúlt évek megmutatták, hogy mekkora szükség van napjainkban a jó minőségű és megfelelő mennyiségű élelmiszerre. Ez az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy még előrébb lépjünk a biztonságos élelmiszer-termelésben, ennek oktatásában, illetve a témába vágó új kutatási területek elindításában” – húzta alá a dékán. Kiemelte, a partnerség lehetőséget ad közös konferenciák, előadássorozatok elindítására, amelyek a szélesebb társadalmi rétegek felé is be tudják mutatni, miért fontos a minőségi alapanyag és a minőségi élelmiszer fogyasztása. Az együttműködési megállapodást dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke és dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja látta el kézjegyével. A felek célja, hogy a keretmegállapodást minél több területen töltsék meg közös projektekkel, legyen szó a magas színvonalú szakemberképzésről, oktatásfejlesztésről, kutatás-fejlesztési együttműködésről vagy éppen élelmiszer-biztonsági képzésekről, közös programokról.

A Tankcsapda búcsúztatta a szabadtéri szezont a Széchenyi István Egyetem Bridge Hallgatói és Oktatói Klubjának udvarán október elején. A debreceni trió fellépésével zárult nyári-őszi koncertsorozat bizonyította, hogy a Bridge Garden koncepciója nem csupán a járvány időszakában, hanem egy hagyományos, fesztiválokkal tűzdelt nyáron is életképes. A látogatottsági adatok azt jelzik, hogy a közönség és az előadók is kedvelik a helyszínt, így nem meglepő, hogy már a jövő nyári hétvégék is egyre gyarapodnak a 2023-as koncertnaptárban. Két évvel ezelőtt, 2020 nyarán fogadta először vendégeit a Bridge Garden szabadtéri színpada a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub udvarán. Akkor ez egyszeri, különleges jelenségnek tűnt, amit a járvány okozta szokatlan zeneipari szabályok, az 500 főben maximalizált szabadtéri koncertek hívtak életre. A kereslet találkozott a kínálattal, így a kockázatosnak tűnő vállalkozás sikerrel zárult, az érdeklődés felül is múlta a várakozásokat. A folytatásra – a klub teljes körű felújítása miatt – két évet kellett várni, idén azonban minden akadály elhárult az elől, hogy újra kinyissa kapuit a Bridge Garden. A tervek szerint egy év múlva is a Tankcsapda zárja a Bridge Gardent. (Fotók: Csete Martin / Helix Hallgatói Rendezvényszervező Iroda) „A tapasztalataink alapján úgy éreztük, lehet létjogosultsága egy állandó szabadtéri színpadnak Győrben, ezért bátran vágtunk bele egy újabb nyári koncertsorozat szervezésébe. Törekvéseinkben otthont adó intézményünk, a Széchenyi István Egyetem is támogatott bennünket” – tájékoztatott Németh-Bende Péter, a klub üzletvezetője, aki a számok kiértékelése után egyértelműen sikeresnek minősítette a Bridge Garden második évadát. „Nyolc-kilencszáz fős átlagnézőszámunk volt koncertenként. A leglátogatottabb eseményünk a Bagossy Brothers Company fellépése volt, melyre már két héttel a rendezvény előtt elfogytak a jegyek. Emellett magas nézőszámot produkált a Carson Coma, az Ossian és a Tankcsapda is, csak hogy a kiemelkedőbbeket említsem. Ide sorolható még ByeAlex és a Slepp fellépése is, ami az augusztus 20-i programsorozat és egy ingyenes városi koncert ellenére szintén sokakat mozgatott meg” – értékelt Németh-Bende Péter. A Bagossy Brothers Company koncertje tömegeket vonzott a Bridge Gardenbe. (Fotók: Csete Martin / Helix Hallgatói Rendezvényszervező Iroda) A sűrű nyári program után az őszi-téli klubszezon is zsúfoltnak ígérkezik Bridge-ben. Október közepétől egészen szilveszterig egymásnak adják a kilincset a fellépők, amelyek műfajt tekintve a heavy metaltól azt alternatív rockon át egészen a trash rapig ívelnek: többek között fellép a Depresszió, a Paddy and the Rats, a Kowalsky meg a Vega, a Road, a Hiperkarma, valamint az idei évben Fonogram-díjat kapott Beton.Hofi is. Nem csupán a következő hónapoknál roskadozik a bejegyzésektől a Bridge naptára: jövő nyárra is számos előadóval kötött megállapodást a klub. Akusztikus fellépések is voltak a Bridge Garden színpadán. A képeken a Junkies formációból alakult Szekeres x Barbaró duó. (Fotók: Fülöp András / Helix Hallgatói Rendezvényszervező Iroda) „Rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk a szabadtéri koncertek kapcsán” – folytatta Németh-Bende Péter. „A helyszínt szeretik a fellépők, mert különleges hangulata van, a színpadról látszik a város, a vízpart… Azt már most tudjuk például, hogy jövőre is a Tankcsapda fogja zárni a Bridge Gardent, de rajtuk kívül is számos előadó jelezte, hogy visszatérne egy év múlva is” – számolt be a klubvezető, aki megjegyezte, hogy a már ismert zenekarokon kívül több nagy névvel is készülnek a következő esztendőre. „Jelenleg úgy látom, a Bridge Garden rentábilisan üzemeltethető. Ebben szerencsére mind a technikai szolgáltatók, mind az előadók partnerek voltak. Büszkeséggel tölt el, hogy mára nem csak Győr, hanem a régió egyik emblematikus helyévé nőtte ki magát ez a szabadtéri színpad. Azon dolgozunk, hogy ez így maradjon a jövőben is” – összegzett az üzletvezető. Ősztől új rezidens DJ-vel várja a hallgatókat a Bridge Az ősz folyamán természetesen folytatódnak a szerdai bulik is a Bridge felső illetve alsó szintjén. A klub új rezidense, DJ Rnő október 5-én bemutatkozott a nagyközönségnek. Érdemes felkeresni a Bridge Facebook-oldalát a legfrissebb információkért!

Évtizedek óta hűségesek a Széchenyi István Egyetemhez azok a munkatársak, akiket az intézményben eltöltött 40, 30 vagy 25 éves jubileumuk apropójából kereshettünk fel. Az ünnepelteket sikereikről és elköteleződésükről kérdeztük. (2. rész) Barsi Ernő emlékét élteti Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem alumnájaként az Apáczai-kar egyetemi docense, huszonöt éve kezdett dolgozni alma materében. Mint mondja, igazán büszke arra, hogy a néprajztudomány doktoraként a kar első PhD-végzettségű oktatója lett, s hogy 2008-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját is, majd ugyanabban az évben megkapta az MTA „Legjobb Előadásért Oklevelét”. Kilenc évig a kar TDK-elnöke volt. Fontos számára, hogy így is segíthette a tehetséges hallgatókat. „Örömmel tölt el az is, hogy tizenegy éve egyik alapítója és szakfelelőse lehetek a kulturális mediáció szaknak, amelynek jó hírét viszik végzettjeink, így egyre népszerűbb. A hallgatókkal sok közös programunk, alkotásunk van. Együtt adtunk ki például több versantalógiát fotóimmal (Kávéházi Capriccio 2006, Napkeltétől napnyugtáig 2008, Reményfonó 2010), és filmeket is készítünk terepgyakorlatainkról. Diplomát szerzett hallgatóim sikeresek, és évek múltán is megkeresnek. Véleményükre vagyok a legbüszkébb. Egyet kiemelnék: »A tanárnő előadásai által szakmailag sokat fejlődtem, és jobb emberré váltam«” – fejtette ki dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Jubileuma kapcsán kérésünkre azt is összefoglalta, miért kötődik a Széchenyi-egyetemhez. „Mert szülővárosomban, Győrben dolgozhatok munkába állásom óta. Mert itt végeztem a tanító szakot, a karunk volt első alma materem, így tanítók tanítója lehetek. Itt ápolhatom mesterem, dr. Barsi Ernő emlékét előadásaimban, írásaimban és a róla elnevezett szakkollégiumban. Mert nemcsak kollégáim vannak, hanem barátaim is” – hangsúlyozta meghatottan. Szemléletet formáló oktató Dr. Horváth Balázs, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja ugyancsak huszonöt éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. Született győriként a diploma megszerzése után egyértelmű volt számára, hogy a győri főiskolán kezdje meg szakmai karrierjét. Nem csalódott, a változatos, változó kihívásokat tartogató, és a tanulás, megújulás lehetőségét állandóan magában hordozó közegbe került. „Prileszky István tanár úr szakmai és emberi tanácsai indítottak el, és kísérnek ma is. Ezt követően kezdő vezetőként Szekeres Tamás rektor úr tanácsai, gondolatai hatottak rám, melyek közül szinte mindegyikét megjegyeztem, megőriztem. Nagy öröm számomra, hogy az elmúlt huszonöt évben megszerzett tudást, tapasztalatot átadhatom, szemléletet nyújthatok a hallgatóknak. Emellett jó érzés érdekes kérdések megválaszolásával is foglalkozni, utánajárni annak, mások mit gondolnak egy-egy kérdésről” – emlékezett dr. Horváth Balázs. Kezdő főiskolai tanársegédként, 25 éve nem gondolta, hogy 13 évvel később tanszékvezető, azt követően négy évvel pedig dékán lesz. Mégis úgy látja, szakmai szempontból talán arra lehet a legbüszkébb, hogy az egyetemi munkája, az elért közvetlen eredmények hatására minden évben meghívást kap a legfontosabb hazai közlekedési konferenciákra. Bő tíz éve a legnagyobb hazai civil szakmai szervezet, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkárhelyettese és megyei elnöke is, valamint 2021 óta a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának a titkára. Több folyóiratban, szemlében szerkesztőbizottsági tisztséget is betölt. „Mind közül azonban talán a legnagyobb elismerés és szakmai siker, hogy 2012 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ igazgatósági tagja voltam, így részese lehettem több, nagy budapesti közlekedési beruházás megvalósulásának” – összegzett a dékán. Hálás a magas színvonalú munkáért Farkas Zsolt, a Művészeti Kar tanársegéde számára a Széchenyi István Egyetem egyfajta folytonosságot, állandóságot is jelent, hiszen az oktatóként itt eddig eltöltött 25 éven túl már a tanulmányait is itt végezte dr. Hab. Choi Insu növendékeként. Ezt követően négy évig a müncheni Hochschule für Musik hallgatója volt, majd visszatért immár kollégaként egykori tanárai mellé. Arra a kérdésre, hogy miért szeret itt tanítani, frappánsan válaszolt. „Tulajdonképpen ugyanazért, amiért szerettem már hallgatóként is az intézményt: a támogató, családias légkörért és a személyre szabott, magas színvonalú szakmai munkáért. Azért, mert azt tapasztalom, hogy sem növendékként, sem oktatóként nem szigetelődik el senki, őszinte és nyitott kapcsolatokat látok mind a hallgatók és tanáraik, mind az itt oktatók közötti viszonylatban is. Ezek pedig egy művészeti intézményben nélkülözhetetlen, de mégsem magától értetődő feltételei egy jövőbeli szakmai pálya megalapozásának.” Hozzátette: a trombita tanszak korrepetitoraként örömmel tölti el, ha hozzá tud járulni egy sikeres vizsgához, egy ünnepélyes diplomakoncerthez vagy országos versenyeken való jó helyezés eléréséhez. Akinek Tokió nem álom Dr. Lencse Gábor, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi tanára, ha visszatekint eddigi pályájára, azt mondja, a szabadság miatt szeret a győri egyetemen dolgozni. „Persze ez az idők folyamán ez mindig mást jelentett. Főiskolai tanársegédként azt, hogy a tanszékvezetőm, dr. Borbély Gábor mindenben támogatott, de nem szólt bele a tárgyaim tartalmába, sőt arról sem számoltatott be, éppen hol tartok a doktori kutatásaimmal, mert megbízott bennem. Aztán később szabadon pályázhattam, és a megnyert összegből az elképzeléseim szerint építhettük a Távközlés-informatika Oktató- és Kutatólaboratóriumot. Szakirányfelelősként az új távközlés-informatika, majd infokommunikáció szakirányok elindításában is szabad kezet kaptam. Amikor több alkalommal kutatási ösztöndíjat nyertem Japánba, a vezetők és kollégáim mindent megtettek, hogy éljek a lehetőséggel, és szabadon elutazhassak. Új dékánunk, dr. Horváth Zoltán pedig lehetővé tette, hogy saját kutatócsoportot alakítsak az általam fontosnak tartott témában” – fejtette ki dr. Lencse Gábor, aki megkeresésünkkor is Japánban tartózkodott. Úgy látja, oktatási szempontból egyértelműen arra a körülbelül 100 hallgatóra lehet büszke, akik az ő témavezetésével készítették el a szakdolgozatukat, diplomamunkájukat vagy PhD-disszertációjukat. A vállalati együttműködések terén pedig számára a legfontosabb a Telenor Magyarország Zrt. kutatás-fejlesztési megbízása, aminek a következtében már több mint tíz éve az IPv6 áttérési technológiák területén kutathat. „Ezen a területen kollégáimmal és hallgatóimmal értékes eredményeket értünk el, sokat publikáltunk, még egy hiánypótló magyar nyelvű szakkönyvet is írtunk az IPv6-ról. A szívemhez most az a téma áll legközelebb, amin jelenleg Tokióban ösztöndíjjal kutatok: NAT64 átjárók teljesítőképességének vizsgálata” – mesélte kérdésünkre. Biztos jövőképet sugalló szemlélet Dr. Kovács Attila, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi docense az elmúlt években számos intézményi struktúrát megismerhetett, de mint mondja, minden részrehajlás nélkül állítja, a Széchenyi István Egyetemen úgy érzi, az eddigi legelőremutatóbb, legdinamikusabb intézménynél dolgozhat. „Ez megmutatkozik egyrészt azokban a kézzelfogható, látványos infrastruktúra-fejlesztésekben, amelyeket főleg az utóbbi két évben tapasztalunk a mosonmagyaróvári karon. Az is kijelenthető, hogy ilyen mértékű beruházásokra eddig soha nem került sor. Másrészről a Széchenyi-egyetem egyedülálló struktúrával, ha tetszik, filozófiával rendelkezik a hazai felsőoktatási intézmények között. Ez jelent meg a tantervreform során, ez mutatkozik meg a nemzetköziesítés terén, a pályázatok támogatásában, de az egyéni előmenetelhez való hozzájárulás tekintetében is. Ezen felül az a felsővezetői szemlélet, amely folyamatosan biztonságot, tervezhetőséget és jövőképet sugall, nagyban hozzájárul, ahhoz, hogy az ország legjobb felsőoktatási színhelyének tekintsem a Széchenyi István Egyetemet, és tényleg szeressek itt dolgozni” – szögezte le dr. Kovács Attila. Az eddig elért személyes sikereiről szólva fontosnak tartja kiemelni, hogy a kutatási témájához kapcsolódó összes hazai intézetet, egyetemet, azok munkatársait megismerhette, együtt dolgozhatott velük. Ezzel párhuzamosan több évet tölthetett külföldi (belga, angol, kanadai) egyetemeken, kutatóintézetekben, majd később is folytatott kutatásokat például a Bruker cég karlsruhei fejlesztő központjában is. Ezek által megismerhette, kicsit el is sajátíthatta a nemzetközi kutatói attitűdöt és életformát. „Tanszékvezetőként pedig úgy érzem, sikerült tovább folytatnom azt a szemléletet, fejlesztéseket, amelyeket Neményi Miklós akadémikus úr, korábbi tanszékvezetőm és mentorom elért, illetve megkezdett. Vonatkozik ez mind a pályázati tevékenységekre, mind arra a szakmai igényességre, amely a tanórák tartalmában és tartásában, tudományos szakmai szerepvállalásunkban, valamint intézményen kívüli kapcsolatok ápolásában is megnyilvánul. Folyamatosan építkezve sikerül egy olyan agrárműszaki tanszéket kiépíteni, amely meg tud felelni a kor igényeinek megfelelő (precíziós, IoT, drón stb.) technológiák bemutatására és egyetemi szintű kutatási tevékenységek végzésére” – tekintette át sikereit a tanszékvezető. Fotók: Májer Csaba József, Kun Zoltán