Üzleti SZEmle

Legsérülékenyebb munkahelyek

A McKinsey tanulmánya a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatását vizsgálja. 2020. március 21-én az amerikai munkanélküliek létszáma a két héttel korábbi tizenötszöröse volt. Amerikai munkahelyek egyharmada kockázatos/sérülékeny. 

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Japán gazdasági intézkedései

Április 7-én a japán kormány elfogadott egy 108 200 milliárd jen (kb. 1000 milliárd USA dollár, a japán GDP 20%-a) összegű gazdaságélénkítő csomagot, amely magában foglalt egy 2020 januárjában jóváhagyott élénkítő csomag, és két, az új koronavírus hatásainak kezelésére, február 13-án és március 10-én bevezetett csomagok még hátralévő részeit is. Az áprilisi csomag 39 500 milliárd jen (365 milliárd USA dollár) költségvetési kiadást jelent.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Európai válságkezelési technikák 2007-2009. közötti időszakban

Nagy Britannia:

  • Bér befagyasztás vagy csökkentés (több dolgozót tarthatnak meg)
  • 4 napos munkahét vagy 20%-kal alacsonyabb munkabér
  • Hitel biztosítások
  • Adócsökkentés

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Munkavállalók helyzetének javítása Ausztriában és Franciaországban

Ausztria:

Ausztriában a COVID-19 munkára vonatkozó intézkedéseinek főként azt célozzák, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat munkáltató és munkavállaló között, illetve, hogy a munkavállalók korábbi bérüknek minél nagyobb arányát meg tudják kapni.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Néhány szomszédos országban bevezetett, a kkv-szektor támogatását célzó intézkedések

Ausztria:

  • áthidaló hitel nyújtása állami garanciával (gyorsított eljárással érhető el, nincs kezelési díj, eltekint a pénzügyi és az üzleti terv benyújtásától, nincs szükség fedezetre, szabadúszók számára is elérhető stb);
  • 100 millió eurós hitelkeret felállítása olyan szállodák számára, amelyek jövedelem-kiesése meghaladja a 15%-ot, a maximális összeg legfeljebb a hitel 80%-a vagy 500000 euró lehet;
  • 9 milliárd euró összegben garancia és 15 milliárd euró összegben sürgősségi segélycsomag elérhetővé tétele, valamint 10 milliárd euró összegben adóhalasztás biztosítása;
  • 400 millió eurós támogatás a Kurzarbeit (rövidített, csökkentett munkaidő) bevezetése érdekében, mely minden ágazat számára 48 órán belül elérhetővé válik;
  • ezen belül 100 millió euró biztosítása a családi vállalkozások, az egyéni vállalkozók és az egyszemélyes vállalkozások számára a likviditási hiányok áthidalása érdekében;
  • munkacsoport létrehozása, mely a figyelemmel kíséri a koronavírus-kitörésnek a vállalkozásokra gyakorolt hatását.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Helyi valuták bevezetése

Az első helyi valuták nemcsak enyhítették a világgazdasági krízis hatását az 1930-as években, hanem bizonyos régiókban fel is lendítették  a lokális gazdasági tevékenységet, együttműködéseket. A helyi valutarendszerre épülő kereskedelem a XXI. elejére világszerte számos  térségben forradalmasította a lokális térben előállított termékek és  szolgáltatások cseréjét. A helyi pénzügyi rendszer célja kettős:  kiegészíti a nemzeti valutával való kereskedelmet, másrészt helyi  termelőket és fogyasztókat, közösségeket köt össze. A helyi  fizetőeszközök alkalmazásával elkerülhető, hogy a helyi szektor csak a  másodlagos multiplikátorhatások révén, a bázis- és erőforrásfüggő  szektor jövedelemnövelő hatására fejlődjön.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Lehetséges minta: dolgozói tulajdon – Herendi

A Herendi manufaktúra tulajdoni szerkezete példát ad arra, hogy a (részben) dolgozói tulajdon pozitív visszacsatolásokat indukálhat akár egy globális brand sikereire is. Természetesen ez a technika kizárólag magasan képzett, intellektuálisan alkalmas rétegek esetében merülhet fel, ám motiváló erőként hathat, és bizonyos feltételek megvalósulása esetén tőkebevonásra is felhasználható.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Az újraindulás segítése

A mostani helyzet egészen más, mint a korábbi válságok, mert más a  kiváltó ok. Nem rosszul gazdálkodó cégek mentek tönkre, hanem jó  gazdálkodók vesztették el egyik napról a másikra a piacukat, egyrészt kényszerűen a rendeletek, szabályozás miatt, másrészt a vevők viselkedésének megváltozása miatt. Nem mentek tönkre, ha újranyitnak, újraindulnak, túlnyomó többségüknél folytatódik az üzletmenet. Egy  részüknél azonnal, a többségüknél mégis inkább kicsit alacsonyabb szinten. Ezért a korábbi tapasztalatok szerintem korlátozottan alkalmazhatók, érvényesek most. 

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Állami intervenciók Japánban, Szingapúrban és Kínában

Japán háború utáni újjáépítésénél alkalmazott gyakorlatok: az EU fórumain minden erővel harcolni az élelmiszerbiztonság helyi megteremtésének lehetőségéért; az öngyarmatosító piaci fetisiszta liberális ortodoxiával szemben (lásd a magyar cukorgyárak esete). A japánok, szuverenitásuk visszanyerése után (1952/1955), évente változó, csúszó behozatali vámokat vetettek ki az élelmiszerekre, amely eléri/elérte az 500-800 %-ot, például a rizsen. A potenciálisan döntő horderejű élelmiszerellátás-biztonsági problémákat generáló koronavírus okozta helyzetben az élelmiszer-ellátottsági függetlenség erősítése biztonsági kérdés is, ezért az EU fórumain döntővé válhat az érdekérvényesítés.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Pénzügyi válságokból való kilábalást követő gazdasági fellendülések

A francia szerzők 104 országban vizsgálták a pénzügyi válság utáni gazdasági fellendülések útját. Az 1973-2017 közötti időszakban 276 krízist azonosítottak a különböző országokban. Ha a válság során és az azt követő időszakban az egy főre eső GDP idősoros alakulását grafikonon ábrázoljuk, akkor a korábbi szakirodalom szerint 3 jellegzetes formát figyelhetünk meg, amelyet a diagram alakjáról V-U-L típusnak neveznek. A szerzők azt tapasztalták, hogy a 276 eseménynek csak 55% -a tartozik ezekbe a típusokba. Találtak S (23%), D (18%) és M alakú görbéket is. 

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Mi magyarázza a bankválságokból való kilábalás sebességét?

A berlini kutató szerint míg nagyszámú kutatás vizsgálta meg a bankválságok okait és hatásait, kevésbé tudunk arról, hogy mi határozza meg a bankválságokból való kilábalást, annak ellenére, hogy a válság utáni teljesítmények országonként nagyon eltérőek. A cikk célja, hogy 1972 és 2012 közötti 138 bankválság esetén azonosítsa azokat a helyi és globális tényezőket, amelyek meghatározzák a fellendülés hosszát (azaz az időt, amíg az országok elérték az egy főre eső GDP válság előtti szintjét. Tapasztalataik szerint a belföldi tényezők közül a nagy pénzügyi szektor, a túlértékelt valuták és a nagy elsődleges hiány egyidejű megjelenése a későbbi fellendüléshez kapcsolódik, míg a magasabb adósság/GDP arányok vagy inflációs szintek nem mutatnak negatív hatást a válság utáni időszakra. 

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Anti- (vagy kontra-) ciklikus gazdaságpolitika

Az anti- (vagy kontra-) ciklikus gazdaságpolitika olyan gazdaságpolitikai elvek alkalmazását jelenti, amelyek a gazdasági teljesítmény konjunkturális hullámzásainak kisimítását célozzák, így ez képezi a válságkezelés egyik fő eszközét. A gazdasági aktivitás erős hullámzása ugyanis az erőforrások eltérő mértékű kihasználásához, mint például munkanélküliséghez és inflációhoz, valamint egyéb káros feszültségekhez vezet. Az anticiklikus gazdaságpolitika célja, hogy a gazdasági teljesítményt annak természetes rátája, trendje körül stabilizálja az ingadozások mérséklésével.

Üzleti SZEmle - 2020. április

Tovább

Események

Szakirányválasztás 2021. március 1. - 2021. március 6.
Levelező tagozat óráinak időpontja 2021. március 5. - 2021. március 6.
Szenátusi Ülés 2021. március 15. 14:00 - 16:00