Mi magyarázza a bankválságokból való kilábalás sebességét?

A berlini kutató szerint míg nagyszámú kutatás vizsgálta meg a bankválságok okait és hatásait, kevésbé tudunk arról, hogy mi határozza meg a bankválságokból való kilábalást, annak ellenére, hogy a válság utáni teljesítmények országonként nagyon eltérőek. A cikk célja, hogy 1972 és 2012 közötti 138 bankválság esetén azonosítsa azokat a helyi és globális tényezőket, amelyek meghatározzák a fellendülés hosszát (azaz az időt, amíg az országok elérték az egy főre eső GDP válság előtti szintjét. Tapasztalataik szerint a belföldi tényezők közül a nagy pénzügyi szektor, a túlértékelt valuták és a nagy elsődleges hiány egyidejű megjelenése a későbbi fellendüléshez kapcsolódik, míg a magasabb adósság/GDP arányok vagy inflációs szintek nem mutatnak negatív hatást a válság utáni időszakra. 

Üzleti SZEmle - 2020. április

Ami a külső tényezőket illeti, a világkereskedelem alacsony növekedése, valamint a pénzügyi piacok bizonytalanságának mutatói összefüggenek a későbbi fellendüléssel. A globális kamatláb-sokkok különösen károsak a közepes jövedelmű országok fellendülési sebességére. Az eredmények hasonlóak, ha a válság utáni teljesítmény alternatív mutatójaként a recesszió hosszát használjuk. A válságpolitikák közül a monetáris expanzió szoros negatív összefüggést mutatott a fellendülés és a válság utáni recesszió hosszával.

 

A cikk a Science Direct rendszeréből EduID azonosítóval belépve ingyenesen elérhető.

Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0261560616301164

Összeállította: Szigeti Cecília (szigetic@sze.hu)

Események

Áramszünet a Központi Campuson 2020. augusztus 14. 07:00 - 12:00
Bejelentkezés a 2020/21-es tanév I. 2020. augusztus 18. 06:00 - 2020. augusztus 29. 23:55
Munkaszüneti nap 2020. augusztus 20.