Családi cégek alkalmazkodása a COVID-19 válsághoz

A koronavírus megjelenése miatti korlátozások a vállalkozások életében egyik napról a másikra nagyon jelentős és sokféle következménnyel jártak. Ezek mindenhol megfigyelhetők valamennyire, de legsúlyosabban azokat a területeket érintették, ahol megszűnt az üzletmenet, vagyis a szolgáltatások és a közlekedés egy részét, mint a mozikat, színházakat, sportot, légi és vízi közlekedést. Ez a hétköznapi tapasztalatokból, napi hírekből is mindenki számára világos.

Kulcsszavak: Családi cégek, válságkezelés, digitalizáció

Üzleti SZEmle - 2020. augusztus - szeptember

A tudományos kutatások számára ez a nem kívánatos helyzet óriási új kutatási lehetőségeket nyitott meg, a kiemelten érintett egészségügy mellett a társadalmi, gazdasági, pszichológiai, politológiai témák sokaságában, szinte mindenhol. A gyors átfutási idejű üzleti kutatások elsősorban vállalkozások vezetőivel készített interjúkon alapulva mutatják be, elemzik az első vállalati tapasztalatokat, reakciókat. A hosszabb távú hatásokra vonatkozó előrejelzések ma még inkább csak olyan spekulációknak tekinthetők, amelyek vagy bejönnek, vagy nem.

Öt nyugat-európai ország (Ausztria, Lichtenstein, Németország, Olaszország, Svájc) 27 családi vállalkozásával készített félig strukturált interjúkon alapul egy hat főből álló szerzői gárdának a krízishelyzetre adott válaszokra vonatkozó elemzése (The economics of COVID-19: initial empirical evidence on how family firms in five European countries cope with the corona crisis – lásd a linket a lap alján). A tanulmány szerint a családi cégek mindenhol a vállalkozások többségét alkotják (ez azért függ a családi cég definíciójától és attól, hogy milyen üzleti mutatókról van szó), amelyek sérülékenyebbek kisebb tőkéjük és pénzügyi forrásokhoz való nehezebb hozzáférésük miatt. Korábbi kutatások szerint a családi cégek krízis esetén sajátos viselkedést folytatnak, kisebb annak a valószínűsége, hogy formális válságellenes megoldásokat alkalmaznak, inkább érzelmi a megközelítésük. Jobban hajlamosak rövid távú áldozatok meghozatalára a hosszú távú túlélés érdekében, az alkalmazottaikkal és környezetükkel nagyobb felelősséggel viselkednek, és inkább hajlamosak nem gazdasági érdekek alapján döntést hozni. Tulajdonosi szerkezetük egyszerű, így gyors, nem bürokratikus a döntéshozataluk. A válsággal kapcsolatos hírekbe is gyakran kerülnek be családi vállalkozások. Egy háztartási eszközöket gyártó német cég (Miele) drasztikusan csökkentette a termelését, mert akadozni kezdett az alkatrészbeszerzése és a termékeit sem tudta eladni a kiskereskedőknek. Egy családi sajtüzem a megnövekedett kereslet miatt fenntartotta termelését és új higiéniai előírásokat vezetett be. Egy mikrofonokat és fejhallgatókat gyártó cég minimalizálta a termelését, részlegesen otthoni távmunkát vezetett be, de nagy hangsúlyt fektetett az üzleti kapcsolatok ápolására a partnereivel.

A tanulmány alapját adó felmérés során az interjút adó cégek nagysága a 3 főtől a 3800 főig terjed, ágazati megoszlása sokszínű, a feldolgozóiparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban, szolgáltatásban tevékenykedő cégekről van szó. Az eredmények feldolgozása folyamatos volt az interjúk elkészítését követően (2020. március 26. és április 10. között), mígnem a 27 interjút elérve további tanulságok már nem voltak várhatók. A cégek által alkalmazott intézkedések öt nagy kategóriába voltak oszthatók: 1. Likviditás biztosítása, 2. Működés biztosítása, 3. Kommunikáció, 4. Üzleti modell, 5. Kulturális változások. A likviditás biztosítása kapcsán a bérlőikkel, nekik bérbeadó cégekkel, pénzügyi partnereikkel tárgyaltak, de az érintettség nagyon eltérő volt az egyes cégeknél. Alapvetően a fix költségek csökkentésének lehetőségét vizsgálták meg. A működés fenntartása érdekében támogatták az otthoni munkavégzést, átalakították az irodákat a nagyobb távolságok tartása érdekében, megszüntették a közösségi terek használatát, azokat irodákká alakítva, ahol lehetett. A menedzsment hatásköröket is újraszabályozták, kijelölve az intézkedésekért felelős vezetőket, személyeket. A válság hatásával kapcsolatos munkavállalói félelmeket megelőző kommunikációval kezelték. Sok helyen bevezették, összhangban a távmunkával is, a rendszeres digitális találkozásokat, megbeszéléseket. Ez kulturális változásokkal is járt, erősítve a munkahelyi kohéziót, szolidaritást, csapatszellemet. A cégek olyan digitális megoldásokat kezdtek alkalmazni, amelyek már régen rendelkezésre álltak, de nem voltak kihasználva. Összesen 15 vezető említette a digitalizáció témakörét.

Összességében a krízisre adott válaszokat a szerzők aszerint is kategorizálták, hogy hogyan oszlottak meg a szakirodalom által használt négy főbb csoport szerint, nevezetesen a költségcsökkentés és folyamategyszerűsítés, a fenntartás, innováció, kilépés (megszűnés). A tiszta költségcsökkentés és folyamategyszerűsítés, valamint a tiszta innováció egyik cégre sem volt jellemző. Tiszta fenntartás nyolc cégnél volt megfigyelhető. A többi 19 céget vegyes kategóriákba sorolták be a szerzők, hatot-hatot-hatot a költségcsökkentés és fenntartás, a költségcsökkentés és innováció, a fenntartás és innováció, egyet pedig a költségcsökkentés, fenntartás, innováció hármas kategóriába. A megszűnés értelemszerűen nem volt megfigyelhető, mivel az interjú során még működő cégekről van szó. A változások nagyon gyorsan lezajlottak, egyes intézkedések a hosszú távú hatékonyságjavulás lehetőségét hordozzák magukban.

 

Összeállította: Dusek Tamás

 

https://www.researchgate.net/publication/340916762_The_economics_of_COVID-19_Initial_empirical_evidence_on_how_family_firms_in_five_European_countries_cope_with_the_corona_crisis

Események

Szenátusi Ülés 2021. március 15. 14:00 - 16:00
Levelező tagozat óráinak időpontja 2021. március 19. - 2021. március 20.
Levelező tagozat óráinak időpontja 2021. március 26. - 2021. március 27.