Új utakon az Állattudományi Tanszék: molekuláris genetika a korszerű tenyésztésben

Kutatják, milyen összetett hatással van a haszonállatok szervezetére a bélflórájuk. Hogyan vonhatók be a gyógy- és fűszernövények a takarmányozásba és milyen módon válthatók ki segítségükkel a gyógyszerek.  Molekuláris genetikai kutatásokat végeznek és tekintélyes nemzetközi tudományos folyóiratokban publikálnak. Az Állattudományi Tanszékre látogattunk a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán.

Mosonmagyaróvár, 2018. szeptember 25. – SZEhírek, Nyerges Csaba

Dr. Bali Papp Ágnes egyetemi tanár, az Állattudományi Tanszék vezetője lehet hamarosan az első női MTA-doktor a kétszáz éves múltra visszatekintő mosonmagyaróvári gazdászképzésben, ahol olyan nagy tekintélyű tanár egyéniségek oktattak, mint például Ujhelyi Imre, aki megalapította a Magyaróvári Tejkísérleti Állomást, Rodiczky Jenő, aki  létrehozta az Európában is egyedülálló Gyapjúminősítő Intézetet és Csukás Zoltán akadémikus, a kiváló szakíró.

 

Prof. Dr. Bali Papp Ágnes vezeti az Állattudományi Tanszéket.

A szegedi egyetemen végzett biológusként, és Magyarország első állat-biotechnológiai kutatóintézetében, az egyetem égisze alatt működő mosonmagyaróvári Biotechnológiai Állomáson kezdett dolgozni Bali Papp Ágnes. Részese volt a legendás juhembrió klónozási kísérleteknek. 1995-től dolgozik közvetlenül a campuson. Az általa vezetett Állattudományi Tanszék története az ötvenes évek közepére nyúlik vissza, amikor Dr. Szajkó László életre hívta az Állattenyésztési Tanszéket a Mezőgazdasági Akadémia újjászervezése idején. Az elmúlt években kezdetben hét tanszékből (Állatélettani és Állategészségtani, Állatgenetikai és Biotechnológiai, Általános állattenyésztés, Baromfi és Sertéstenyésztés, Szarvasmarha és Juhtenyésztés, Takarmányozástani, Lótenyésztés és Lovassportok) álló Állattudományi Intézetként, a 2016-os integrációt követően Állattudományi Tanszékként működnek.

„Komoly gyakorlatot szereztünk abban, hogyan hasznosítható a gazdasági állatok tenyésztésében a molekuláris genetika. Ma már a DNS-, illetve RNS szintű genetikai hátterét is láthatjuk annak, miért olyan ízletes például a mangalica húsa, és kiváló az izomközi zsírelosztása. Molekuláris szinten vizsgálhatjuk a génváltozatokat, és léphetünk tovább a kívánt irányba a tenyésztésben.  Főleg a sertés- és baromfitenyésztésben értünk el kimagasló eredményeket a zsíranyagcserével és a fehérjeépítéssel kapcsolatban” – mondja Bali Papp Ágnes.

Igazi, XXI. századi kutatási területet jelent az Állattudományi Tanszéken a gyógy- és fűszernövények alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a haszonállatok takarmányozásában.  Ahogy például egyes gyógynövények az emberre nyugtatólag hatnak, vagy kedvező hatással lehetnek az emésztésére, az immunrendszerére, segíthetnek egyes betegségek leküzdésében, ugyanúgy a háziállatoknál is bevethetők. Ezeket az alkalmazási lehetőségeket tárják fel a jövőben a tanszéken.  Nem mindegy ugyanis, hogy végül milyen húst fogyasztunk. Mennyi stressz gyűlt fel a rostokban, tartalmaz-e gyógyszermaradványt a hús, hányszor kellett antibiotikumokkal kezelni az állatokat?

Egy másik, de ugyanilyen érdekes terület a bélflóra vizsgálata. Kutatások bizonyítják, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok fontos szerepet töltenek be a szervezetben. A baktériumok ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nemcsak betegséget okozhatnak, hanem az egészséges élethez is nélkülözhetetlenek. Annyi baktérium él a bélrendszerünkben, amennyi a testünket alkotó összes sejtek száma. A mikrobiomkutatás új távlatokat nyithat az Állattudományi Tanszéken.   

Ez a néhány terület természetesen csak pár villanás a tanszék szerteágazó életéből, amelyben korábbi tanszékvezetőként maradandót alkotott Dr. Iváncsics János és Kovácsné Dr. Gaál Katalin. Iváncsics professzor kutatásaiban az „ivarspecifikus bikaondó” kifejlesztése, és a szarvasmarha ivararány befolyásolása volt fókuszban. Dékánsága alatt épült a Biotechnológiai Oktató és Kutatóközpont. Kovácsné Dr. Gaál Katalin nevéhez fűződik több, mint 25 éve a sárga magyar tyúk fajtafenntartása és génmegőrzése. Az elmúlt évben miniszteri elismerő oklevelet kapott.

A tanszék oktatógárdájába olyan tekintélyes életpályájú akadémikusok is tartoznak, mint Dr. Schmidt János professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki ma is aktívan részt vesz a tanszékhez kacsolódó takarmányozási kutatásokban, vagy Dr. Egri Borisz professzor, aki elnyerte az Orosz Természet-tudományi Akadémia rendes tagságát.

A tanszéken belül Bali Papp Ágneshez tartozik a molekuláris genetika, biotechnológia, Egri Boriszhoz az anatómia-élettan, higiénia. A gazdasági állatok fejezetét tekintve a szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos oktató-kutatómunkát Szabó Ferenc, az MTA doktora, a lótenyésztést Pongrácz László, a sertéstenyésztést Tempfli Károly, az általános állattenyésztés mellett a juhtenyésztést Gulyás László, a baromfitenyésztést és a takarmányozást Zsédely Eszter, a halgazdálkodást Lencsés Varga Erika fogja össze.

A Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola Tanácsában meghatározó helyet töltenek be a tanszék oktatói, a hallgatók tudományos munkáját pedig a kari Tudományos Diákköri Tanács elnökeként a mestertanári elismerésben részesült Dr. Gulyás László, és titkárként Dr. Zsédely Eszter segíti. A kimagasló tudományos eredményeknek köszönhetően publikációs tevékenységük is jelentős. Nemzetközi, előkelően rangsorolt tudományos folyóiratokban fajsúlyos írásokkal jelentkeznek a tanszék oktatói. A hátteret a molekuláris genetikai labor mellett immáron az újra erősödő takarmányozási labor is biztosítja ehhez, illetve állattelepükön az úgynevezett „ablakos” szarvasmarhák alkalmazásával tudják az emésztőrendszer működését tanulmányozni takarmányozási kísérletekben.

 

Szalai Klaudia PhD-hallgató a molekuláris genetikai laborban a DNS- és RNS vizsgálatokra alkalmas RT-PCR készülékkel.

A munkaerőhiány ma már az állattenyésztésben is jelen van országszerte, az állattartó telepeken keresettek a Mosonmagyaróváron végzett szakemberek.  

Események

Munkaszüneti nap (nagypéntek) 2020. április 10.