Több mint négyszáz külföldi hallgatója van a Széchenyi István Egyetemnek

A jelenlegi rektori-kancellári ciklus kiemelt prioritása a nemzetköziesítés a Széchenyi István Egyetemen. Ezt szolgálja a bonyolult nevű, de tiszta célú „Nemzetköziesítés, oktatói, kutatói és hallgatói utánpótlás megteremtése, a tudás és technológiai transzfer fejlesztése, mint az intelligens szakosodás eszközei a Széchenyi István Egyetemen” című EFOP gigaprojekt is, amelyről az egyetem Új Tudásterében tartottak sajtótájékoztatót.

Győr, 2018. szeptember 26. – SZEhírek, Nyerges Csaba

A csaknem 1,2 milliárd forint teljes költségvetésű, négy éves időtartamú, 2020 őszére kifutó projekt hat mérföldkövet számlál, és 124 közvetlenül foglalkoztatott munkatársat fog össze az egyetemen, ismertette Somogyi Ádám Tibor projektmenedzser a tájékoztatón.

 

Dél-afrikai nyakkendő, pakisztáni nadrág, német zakó, magyar professzor. Alkalomhoz illő öltözetet választott a nemzetköziesítést taglaló sajtótájékoztatóra Dr. Komlósi László. Fotó: Májer Csaba József

A projekt szakmai vezetője, prof. Dr. Komlósi László maga is tart mesterkurzust angol nyelven nemzetközi hallgatóság előtt a vezetéstudomány és szervezeti kommunikáció szakon. „Dél-afrikai, kazahsztáni, azerbajdzsáni, orosz, fehérorosz, német, spanyol, török hallgatók ülnek bent magyar hallgatókkal együtt.  Hihetetlenül jó légkör alakul ki abból, amikor többféle kultúra találkozik, a világ más-más tájairól érkezők segítenek egymásnak, átadják tapasztalataikat, és közös élménnyé válik számukra, hogy együtt tanulhatnak” – hangsúlyozta a tájékoztatón a professzor, hozzátéve, hogy öltözékében is ezt a sokszínűséget szerette volna kifejezni az alkalomhoz illően: dél-afrikai nyakkendő, pakisztáni nadrág, német zakó egy magyar professzoron. Szimbolizálva, hogy sokféle forrásból töltekezve, a pozitív hatásokat integrálva tudjuk igazán tökéletesíteni azt a tudást, amire nagyon is szüksége van egy mai, modern, nemzetközi színtéren is sikerre törő egyetemnek.

Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rektori-kancellári ciklus kiemelt prioritása a nemzetköziesítés a győri egyetemen. „Hetvenhat magyar nyelvű szakkal rendelkezünk, és amíg a 2016/17-es tanévben két szakot tudtunk indítani angolul, addig idén már hetet, jövőre pedig az egyetemi polgárság összefogásával 24 angol nyelvű szak indítását tervezzük. Két év alatt csaknem megnégyszereződött a külföldi hallgatók száma. Jelenleg 413 nemzetközi diákja van a Széchenyi István Egyetemnek a világ negyvenhárom országából.  Kétszáz külföldi hallgatót vettünk fel erre a tanévre angol nyelvű képzésre, közülük 155-en teljes idős képzésen tanulnak, negyvenöten cserehallgatók, a többiek magyar nyelvű képzési programokat választottak” – részletezte Dr. Lukács Eszter.

 

Dr. Lukács Eszter rektorhelyettes fogja össze a nemzetköziesítés összetett szálait a Széchenyi István Egyetemen. Fotó: Májer Csaba József

A teljes képzésen lévő külföldi hallgatók közül a legtöbben Azerbajdzsánból, Szíriából, Jordániából, Oroszországból és Tunéziából érkeztek.  A csereprogramok keretében Spanyolországból, Törökországból, Németországból, Franciaországból és Olaszországból jött a győri és mosonmagyaróvári campusokra a legtöbb diák. A tantervi reformon, a folyamatosan színesedő, bővülő képzési palettán túl az infrastrukturális megújulás, az egyetem megszépülése is pozitívan hatott a győri felsőoktatás nemzetközi vonzerejére. 

A nemzetköziesítést támogató projektnek négy fő pillére van. A tudás – és technológiatranszferbe bevonható témakörök, projektek bővítését Dr. Papp Ilona fogja össze.  A nemzetközi szintű kutatási területek nemzetközi színtéren láthatóvá tételét Dr. Dernóczi-Polyák Adrienn vezeti, a hallgatók és fiatal kutatók bevonását a kutatási és kutatás menedzsment folyamatokba Tátrai Zsófia irányítja, a tudásnégyszög erősítését, illetve kiépítését szolgáló kapcsolatépítő tevékenységeket pedig Lőrincz Gergő menedzseli.

Projekt megvalósulása tizenkilenc féle szakmai elváráshoz, eredményhez kötődik. Ezek egyrészt azt szolgálják, hogy a kutatói pályát népszerűvé tegyék mind a hallgatók, mind az oktatók számára. A projekt eredményeként növekszik a magyar és idegennyelvű tudományos publikációk, konferencia előadások és ismeretterjesztő rendezvények száma. Jelentős mértékben bővül az egyetemi-ipari együttműködési platform. Több szakembert vonnak be a felsőoktatási kutatási folyamatokba a vállalati szférából. Szakértői anyagok születnek a társadalmi innováció témakörrel, térségfejlesztéssel és/vagy intelligens város (kreatív város, smart city) stratégiával kapcsolatban.  Kutatási témába, szakdolgozatba vagy doktori értekezés tézisébe építenek be vállalati problémákat. Vállalkozóiságot támogató tréningek, programok indulnak. Fejlesztik az egyetemhez köthető startupok, spin-off-ok és mikro vállalkozások mentorálási rendszerét. Növekedik az e-learning tananyagok száma. Több vendégkutató érkezik, és bővül az egyetemi együttműködések köre.

„Az európai kapcsolatokon túl fontosnak tartjuk a keleti nyitást. Kelet-, Dél-, Délkelet-Ázsián kívül rendkívül fontosak számunkra az úgynevezett BRIC-országok, Brazília, Oroszország, India, Kína is. Azok a feltörekvő piacok, amelyek óriási népességgel és vásárlóerő-paritáson mért aggregált GDP-vel rendelkeznek” – hangsúlyozta a tájékoztatón Lukács Eszter, megköszönve sok száz egyetemi munkatárs segítségét, akik közösen dolgoznak a nemzetköziesítés sikerre vitelén.

„A magyar felsőoktatás érték- és teljesítményközpontú rendszer irányába mozdul el. Ez a projekt arra is lehetőséget a tudományban jártas kollégák számára, hogy egyféle piaci szemléletet tudjanak elsajátítani, illetve erősíteni” – zárta gondolatait a rektorhelyettes.

Események

Munkaszüneti nap 2018. október 22.
Munkaszüneti nap 2018. október 23.
Elektronikus ZH nap 2018. október 24.
MÉK Ünnepi Szenátusi Ülés 2018. október 25. 10:00 - 11:00
Levelező oktatás kontaktóráinak időpontja 2018. október 26. 00:00 - 2018. október 27. 23:00