Rólunk írták

Mediaklikk - Profit7: TIERup és a JKK

Profit7, 2015.10.28-i adás - 2015.10.30 09:40

Az adás megtekinthető itt.

A TIERup program és a JKK az 5. perctől látható.

Tovább olvasom
MNO: Száguldás, Tesla, szerelem

Az elektromos autózásé a jövő – hallani egyre többször. Nehéz azonban eldönteni, hogy e meghajtástípus valóban képes megfelelni a modern autókkal szembeni elvárásoknak, vagy csak a környezetvédő korszellem miatt kénytelenek az autógyártók erőltetni e termékvonalat. A rövid hatótávolság és a magas ár egyelőre kétségessé teszi a sikert.

Magyar Nemzet - MNO.hu. Molnár Csaba, 2015. szeptember 26.

Tovább olvasom
MEGJÖTTEK A GÓLYÁK A SZÉCHENYIRE

Az egyetemi átalakítások jegyében nyitották meg az új tanévet a győri Széchenyi István Egyetemen. Az intézményben 2940 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. A közel háromezer gólya közül 2642-t felvettek a júliusi ponthúzáskor, 298 jelentkező pedig a pótfelvételivel lett a győri egyetem polgára.

Tovább olvasom
NAGYKORÚ LETT A JOGÁSZKÉPZÉS

Nagykorú lett a Deák Ferenc Jogtudományi Kar, a modern kori képzés első jogászai 1995-ben kezdtek, s 15 éve vehették át a diplomájukat.

Tovább olvasom
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A GYSEV ÉS A SZÉCHENYI EGYETEM KÖZÖTT

Az elméleti és gyakorlati képzést is segíti az az együttműködési megállapodás, amelyet a GYSEV Zrt. kötött a Széchenyi István Egyetemmel. A vasúttársaság és a győri felsőoktatási intézmény megegyezése értelmében a közlekedésmérnöki szakon gyakorlat-centrikusabb lesz az oktatás, emellett közös pályázatok segíthetik a hallgatók képzését.

Tovább olvasom
Nők, vezetők, fiatalok - Párhuzamos interjú

Párhuzamos interjú Borsi Fannival, a Széchenyi István Egyetem SZEngine motorfejlesztő csapatának vezetőjével és Lengyel Diánával, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökével nőnapról, fiatalságról, vezetői szerepekről.

Tovább olvasom
Képzés a képzésben - AUTOTECHNIKA

Autotechnika 2015/1

Képzés a képzésben

"Jó pap is holtig tanul" - Szól a mondás. Mai világunkra is igaz a böicsesség, hiszen a gyors technológiai fejlődés miatt a folytonos tanulás, a képzések elengedhetetlenek, hogy naprakész tudással rendelkezzünk. Fontos a megfelelő szemlélet, a gyakorlat, melyet a Széchenyi lstván Egyetem járműmérnök, gépészmérnök, mérnök menedzser hallgatói az egyetemi oktatásuk során megszerezhetnek. A szélesebb látókör kiépítéséhez és a gyakorlati tudás bővítéséhez nagymértékben hozzájárult az alábbiakban bemutatott képzés.

Teljes cikk letöltése.

Tovább olvasom
Együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodást írt alá tegnap a Győri Törvényszék és a győri Széchenyi István Egyetem. Az eseményen az Ügyvédi Kamara elnöke bejelentette létrehozták a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért elnevezésű civil szervezetet is a tehetséges hátrányos helyzetű fiatalok támogatására.

Tovább olvasom
Első helyen a Széchenyit

Arra törekszünk, hogy a jelentkezők első helyen válasszák a széchenyis mérnöki, informatikai, műszaki pedagógiai, jogi – igazgatási, közgazdasági vagy éppen egészségtudományi alap és mesterképzéseket, ezt mondta Híradónknak a Széchenyi István Egyetem Kommunikációs Központjának vezetője. A központ nyitott kapuk rendezvényre várta kedden az érdeklődőket, akik az egyetem oktatási kínálatát, a tanulmányok színes hátterét és a képzési követelményeket is megismerhették. A nagy sikerű program keretében egyetemi körsétákkal, laborlátogatásokkal és szaktájékoztató előadásokkal is segítették a leendő hallgatókat az informálódásban.

Tovább olvasom
Kisalföldi Presztízs Díj a SZEnergy csapatnak

Az „innovatív megoldásokért" járó díjat a SZEnergy csapatot működtető győri Alternatív Közlekedést Fejlesztő Hallgatói Közhasznú Egyesületnek ítélték oda. Pup Dániel alelnök, csapatvezető az öröm pillanataiban úgy fogalmazott: „Nehéz, munkás éven vagyunk túl. Nemrégiben versenyeztünk Spanyolországban, és sok fejlesztéssel készülünk a jövő évre." A SZEnergy Team 2006-ban alakult. A Széchenyi István Egyetem hallgatóiból és oktatóikból álló lelkes csapat alternatív hajtású járművek kutatásával, fejlesztésével, megépítésével és versenyeztetésével foglalkozik.

Pup Dániel a díjátadón külön köszönetet mondott a SZEnergy sikeréért dolgozó hallgatóknak, az egyetem vezetőinek, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnak, az Universitas-Győr Nonprofit Kft.-nek, a Közúti és Vasúti Járművek Tanszéknek, a Járműipari Kutatóközpontnak és az ipari támogatóknak.

Tovább olvasom
Vezetéstudomány az Audi új egyetemi tanszékén

A győri Széchenyi egyetem az Audi döntő jelentőségű partnere – mondta Thomas Sigi professzor, az Audi AG személyügyekért felelős igazgatótanácsi tagja, aki Földesi Péter rektorral együtt aláírta a világcég ötödik tanszékének megalapításáról szóló oklevelet.

Tovább olvasom
Ajtókat nyitó kulcsszó: cserediák

Állásesély – „Rugalmasságot tanulunk, az életrajzban jól mutat a külföldi tapasztalat."

Diplomás pályakezdőként azoknak igazán jók a munkanélküliség elkerülésére az esélyeik a felmérések szerint, akik külföldön is jártak egyetemre, legalább egy ideig cserediákként. S az is számít, ha hazájukban tanultak külföldiekkel együtt. Régiónk egyetemeinek tapasztalatait kérdeztük erről.

A Széchenyi István Egyetemre a 2013–14-es tanévben 58 külföldi járt cserediákként. A mostani tanév első félévében 44 tanul itt. Főként az Erasmus keretében érkeztek. Cseh, német, spanyol, olasz, litván, szlovák, török, algír és líbiai hallgatók is. A győri egyetemről az elmúlt tanévben 56-an, a mostaniban a tervek szerint 72-en mennek más országba cserediákként, a legtöbben Németországba.

Tovább olvasom
Börze álláskeresőknek

Diplomásokat, pályakezdőket és szakképzett fiatalokat is vártak a Széchenyi István Egyetem keddi, regionális állásbörzéjére. A rendezvény célja már évek óta az, hogy a leendő munkavállalók közvetlen kapcsolatot alakíthassanak ki a régióbeli vállalkozásokkal. Az állásbörzére érkezők többek között az Audi Hungária, a Nemak és a Rába különböző ajánlatai között válogathattak, de a szintén jó nevű Federal Mogul, az SMR, a BOS és a szombathelyi LuK Savaria is képviseltette magát a térség legnagyobb, ilyen jellegű börzéjén.

Tovább olvasom
Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Bakonyi István

Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át augusztus 20-a alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 18-án a Pesti Vigadóban. A miniszter hangsúlyozta: a díjazottak Magyarország hozzáadott értékei, az az emberi többlet, amely képes pótolni a hiányzó nyersanyagot, tőkét, infrastruktúrát. A tárca vezetője kiemelte: szükség van személyes példaképekre a közösségépítésben. Kitüntetést kapni felelősség, mert példaképként is meg kell állniuk a helyüket a közösségben. A kitüntetés rang, mert a közösség döntése áll mögötte, de felelősség is, hiszen a kitüntetetté a nemzet bizalma – tette hozzá.

Tovább olvasom
Hatszáz frissdiplomás indul a munkaerőpiacra

Hatszázharmincnyolcan vehették át záróbizonyítványukat, diplomájukat a győri Széchenyi István Egyetem ünnepi rendezvényein. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi igazgatási képzésén és annak mesterszakán 47-en végeztek. A jogi asszisztens felsőfokú szakképzést 23-an fejezték be. 

Tovább olvasom
Eltörött a győri betonkenu, mégis harmadik helyen végeztek a győri diákok!

A győri Széchenyi-egyetem hallgatóinak indulás előtt pár perccel törött el a 112 kilós betonkenuja. Egész éjjel dolgoztak azért, hogy indulni tudjanak versenyen.

Tovább olvasom
TELJESEN ÁTALAKÍTJA A FELSŐOKTATÁST AZ ÚJ ÁLLAMTITKÁR

(Magyar Nemzet Online, 2014. június 20., péntek 08:25, http://mno.hu/belfold/teljesen-atalakitja-a-felsooktatast-az-uj-allamtitkar-1233080)

Veczán Zoltán

A piaci igényeket alul- és felülteljesítő felsőoktatás sem kifizetődő, ehelyett ahol lehet és ahol hasznos, a duális képzést támogatja az új felsőoktatási államtitkár. Palkovics László portálunknak adott exkluzív interjújában beszélt az új modell sikereiről Kecskeméten, és hangsúlyozta, hogy a kancellária rendszere nem ördögtől való.

– Balog Zoltán miniszter azt mondta, ön áll majd az élén a felsőoktatás nemzetgazdasági-piaci szempontoknak jobban megfelelő átalakításának. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Ha megnézzük a felsőoktatás rendszerét, azt láthatjuk, hogy az elmúlt húsz év folyamán a felsőoktatás bizonyos struktúrái sokszor egyáltalán nem vagy nem a megfelelő módon alkalmazkodtak a gazdasági és társadalmi környezethez. Sok esetben pedig átestünk a ló másik oldalára, bevezettünk nem a hagyományainkkal kompatibilis megoldásokat, létrehoztunk oktatási formákat és szakokat, gondolván, majd erre lesz piaci igény, miközben ezt az idő nem igazolta. Az átalakítás szükségessége megjelenik a kimeneti oldalon, azaz a képzett szakembereket érintő ügyekben: valóban azt, olyan mértékben és minőségben képezzük-e, amire szükség van, illetve a struktúra oldaláról nézve, ezt megfelelő, költséghatékony és fenntartható módon tesszük-e.

– Minden átszervezés természetéből fakadóan konfliktusokkal jár, ön tart ezektől?

– Minden, ami új és más, mint az eddigi gyakorlat, ellenállást, bizalmatlanságot szül, itt inkább az a kérdés, hogy ezeket a helyzeteket milyen módon tudjuk kezelni. Mindenesetre túlzottan nem félek ezektől a konfliktusoktól, hiszen egy alapvetően jól strukturált, a maga módján fegyelmezett, nagy hagyományokkal bíró rendszert szeretnénk az optimálisabb működés irányába vinni. Természetesen a rendszer részleteinek kialakításában az intézmények véleménye, a velük való együttműködés kulcsszerepet fog játszani, a törvényben leírtakat szem előtt tartva. Fontos, hogy az intézmények ne csak az esetleges problémákat és nehézségeket lássák az átalakítást illetően, hanem a kínált lehetőséget is.

– Csaknem két évtizedes nagyvállalati tapasztalattal mit gondol, mekkora a váltás egy egyetemi kultúrának a multinacionális nagyvállalatnál elvárt hozzáállás? Próbálják ezt közelebb hozni az új rendszerben?

– Abban a szerencsében részesülhettem, hogy korábbi munkáim következtében párhuzamosan láttam a felsőoktatás és a piaci szereplők világát, és gondolom, hogy ezért esett rám a miniszterelnök és a miniszter úr választása. Ahogy a két szegmens struktúrája, úgy a kultúrája is sok elemében különbözik, és nem célunk a felsőoktatásban teljesen idegen rendszert létrehozni, viszont mindenképpen törekszünk a gazdaságban jól működő megoldások adaptálására, bevezetésére és sikeres működtetésére.

– Nagy visszhangja volt annak, hogy a beterjesztett törvénymódosítások szerint hamarosan jön a duális képzési rendszer. Vehetjük úgy, hogy ez az ön szakterülete?

– A tervezett duális szakképzés lényege arról szól, hogy a felsőoktatás a létező gazdasági igényeknek megfelelően képezzen szakembereket, a gyakornoki rendszer korlátozott keretein túl. A modell egyébként a hetvenes évek Németországából származik, ahol a vállalati szereplők elégedetlenek volt a német friss diplomások gyakorlati tudásának szintjével; ugyanakkor nemcsak igényeket támasztottak, hanem be is szálltak a rendszer működtetésébe. Magyarországon a duális felsőoktatási modell kialakítása a Kecskeméti Főiskolán kezdődött 2008-ban, amikor mondhatjuk úgy, az ipar erőteljesen beszállt a mérnökképzésbe. Ennek lényege az, hogy a hallgatók az intézményben tanult elméleti tananyag mellett, azzal párhuzamosan az együttműködésben részt vevő vállalatoknak köszönhetően megszerzik a megfelelő gyakorlati tudást is, így friss diplomával is kész szakemberek lesznek. Ez a gyakornoki modellnél lényegesen több, hiszen nem egyszerűen kiküldjük dolgozni a hallgatókat az adott vállalathoz, hanem meghatározott – a felsőoktatási intézménnyel egyeztetett, annak tananyagához illeszkedő – rendszer szerint a vállalat formálisan is képzi a hallgatókat. Kecskeméten a baden-württembergi modellt vettük át, némileg alakítottunk rajta, és most már a harmadik évfolyamunk felvételizik ebben a rendszerben. A tapasztalatok egyébként mind a hallgatók, mind a vállalatok részéről kitűnőek.

– Olyan kritikák is elhangzottak, hogy ön műszaki ember, inkább ezen a téren erős, emiatt a társadalomtudományokra és a bölcsészetre nincs ekkora rálátása.

– Természetesen az eddigi tevékenységem súlypontja mindig a műszaki terület volt, azonban a Kecskeméti Főiskola rektorhelyetteseként 2008 és 2010 között megismertem az agrár- és pedagógusképzés sajátosságait is.

– És itt mi a helyzet a duális képzéssel? Alkalmazható a társadalomtudományok vagy a bölcsészettudományok területén is?

– Nem szeretném túlmisztifikálni a duális képzés jelentőségét; adott területeken adott helyzetben adott gazdasági szereplőkkel nagyon jó modell, de attól óva intenék, hogy univerzális, mindenre jó orvosságnak gondoljuk. A kecskeméti képzés nagyon jó reklámot csinált a modellnek, hiszen ott remekül működik: hamarosan végez az első évfolyam, és a gyárakban, ahol szükséges a mérnöki kapacitás, megjelenik az a több mint 25 hallgató, aki pontosan tisztában van a technológiák gyakorlati működésével. Fontos megemlíteni, hogy a hallgatónak semmilyen kötelezettsége nincs, hogy az őt képző vállalatnál helyezkedjen el, mint ahogy a vállalatnak sincs, hogy őt alkalmazza, ilyen értelemben nem csak az adott vállalat profitál ebből a formából. A humán területen belül a tanárképzés például tipikusan ilyenfajta duális képzésre predesztinált képzés, és így is folyik. De említhetem a közgazdászképzést is, ahol szintén erős vállalati igény van az együttműködésre. A duális modell ott lesz bevezetve, ahol van létjogosultsága, azaz van rá igény és szándék a gazdasági és társadalmi környezet részéről, s az egyetem is képes ennek a létrehozására. Ha van rá igény akár a piaci szereplők, akár a felsőoktatási intézmény részéről, akkor a duális képzés támogatott és preferált lehetőség – amelyet a felsőoktatási törvény és az ebből következő rendeletek határoznak majd meg –, semmiképpen sem kötelezettség.

– Feltétlenül csak nagyobb vállalatokban gondolkodik a kormány?

– Jelenleg arra igyekszünk megoldást találni, hogy a kisvállalkozások is bekapcsolódhassanak ebbe a modellbe, amelyek nem rendelkeznek a teljes spektrumú vállalati képzés lehetőségével. Zalaegerszegen és Szombathelyen bejelentették már a duális felsőfokú képzőközpont létrehozását, itt egy közösség – önkormányzat, vállalatok közössége, kamara – áll össze annak érdekében, hogy megosszák egymás között az oktatás terheit. Ez is abba az irányba hat, hogy a gazdaság számára értékesebb szakembereket képezzenek az intézmények.

– Kancellária-rendszer kialakítása is napirenden van, mi lesz ebben önnek a feladata?

– A kancellária-rendszer része egy új, másfajta irányítási metodikának, amely az állami felsőoktatásban az eddigi hagyományok alapján szokatlan, de nem az például a magántulajdonú intézményekben, sem itthon, sem külföldön. A rendszer bevezetésének célja, hogy a felsőoktatási intézményekbe más szemlélettel, a tulajdonos érdekét direktebben megjeleníteni tudó szakemberek – hangsúlyozom: szakemberek – kerüljenek, akik az intézmény gazdasági működését irányítják, a rektorral közösen. Az intézmény vezetője természetesen a rektor, aki a törvényben definiált területeken ugyanolyan kötelezettségi szinttel rendelkezik, mint a kancellár, ugyanolyan módon számon kérhető a döntéseiért, tehát az intézmény irányításának a felelősségét mindketten viselik. A kancellárnak egyetértési joga van a gazdasági következményekkel rendelkező döntéseket illetően, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem fog egyeztetni a rektorral, és lehetőség szerint konszenzusos megoldást találni, mielőtt az ügyet eszkalálni kellene. Én azt gondolom, hogy a minisztérium részéről delegált kancellár nem komisszár, aki a tulajdonos ukázait továbbítja és hajtja végre, hanem egy – a rektorhoz hasonlóan – elkötelezett, sikerorientált szakember, és kettejük közös érdeke az intézmény sikeres működése. Egyébként a kancellár újfajta kapcsolattartó lesz az intézmény és a tulajdonos között, ami az intézmény számára újabb lehetőségeket teremt, növeli a transzparenciát, mindez a bizalom erősödésén keresztül lényegesen hatékonyabb kapcsolathoz és végső soron működéshez fog vezetni. A törvény rendelkezik a kancellár feladatairól, de a működés részletes rendszerét mind a minisztériumban, mind az intézményben az érdekeltekkel közösen fogjuk kialakítani, hiszen mindenki az optimális működés elérésében motivált. Én mint a területért felelős államtitkár akkor leszek elégedett, ha ez jelenti majd a bevezetett rendszer sikerét, ha a korábban említett eszkalációs folyamat működtetésére nem lesz szükség.

Tovább olvasom
Újabb száz kilós betonkenut öntöttek a győri egyetemisták!

Két éve 163 kilót nyomott a kenu, tavaly pedig egyedülálló technológiával betonból öntötték ki azt a hajót a győri egyetemisták, mellyel részt vettek a Ráckevén rendezett betonkenu versenyen.

"Idén visszatérünk a tapasztásos technológiához, mint az első hajónk esetében. Jóval alacsonyabb súllyal számolunk ugyanakkor, mint két éve.

Legalább ötven kilót nyertünk, s a bűvös 100 kilós határ közelébe kerültünk.

A beton alapú kompozitba különleges üvegszövet is kerül, mely nagy szilárdságú betonkenut eredményez" – mondta a kisalfold.hu-nak Pollák András csapatkapitány.

Tovább olvasom
18. Szeretek Nyugdíjasként egyetemista lenni!

„Repültem a helyemre a kinccsel”

Biczó Lászlóné

Tovább olvasom
26. Szeretek Nyugdíjasként egyetemista lenni!

„A mester hegedűjén játszhattam”

Nyári József László

 

Tovább olvasom
25. Szeretek Nyugdíjasként egyetemista lenni!

Szeretek nyugdíjasként egyetemista lenni!

Hajdúné Csuta Terézia

Tovább olvasom
24. Szeretek Nyugdíjasként egyetemista lenni!

„Eszembe jut édesanyám, aki 80 évesen járt számítógépes tanfolyamra”

Tóthné Rádi Erzsébet

Tovább olvasom
23. Szeretek Nyugdíjasként egyetemista lenni!

„Itt senki nem akar iskolakerülő lenni”

Kovács Vilmos

Tovább olvasom
22. Szeretek Nyugdíjasként egyetemista lenni!

„Jutalmat kapott a papa a házi feladatért”

Monori Károly

Tovább olvasom
21. Szeretek Nyugdíjasként egyetemista lenni!

„Nagyon jólesik, hogy törődnek velünk”

Horváth István

 

Tovább olvasom

Események

Nyári ügyeleti rend 2019. július 29. 00:00 - 2019. augusztus 20. 23:00
WAKO utánpótlás Kick-box Európa-bajnokság 2019. augusztus 24. - 2019. szeptember 1.
Szenátusi Ülés 2019. augusztus 26. 14:00 - 16:00
Bejelentkezés a 2019/20-as tanév I. félévére 2019. augusztus 28. 06:00 - 2019. szeptember 7. 23:55