Rólunk írták

Portré Ruppert Istvánról, a háttérben karácsonnyal

(Győri Közélet, 2009. december 19.)

Lehőcz Rudolf

RUPPERT ISTVÁN: „TALÁLKOZÁSOM AZ ORGONÁVAL ROMANTIKUS SZERELEMMÉ NŐTT”

Tovább olvasom
Eltűnt a Káldy-villa, épülhet a szigeti híd

(forrás: Laczó Balázs, Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2009. 07. 14.)

 

Várhatóan még a nyáron elkezdik építeni Győrben a Révfalut és Győr-Szigetet összekötő a hidat. Ebből a járókelő annyit máris észrevehetett, hogy végérvényesen eltűnt a régi Káldy-villa. Helyén nagy valószínűséggel zöldterület lesz.

Mint arról korábban már beszámoltunk, csaknem félmilliárd forint értékű ingatlant vásárolt meg Győr a Széchenyi-egyetemtől a 2010-re elkészülő új híd miatt. Ezenfelül még 97 milliót adott az önkormányzat, fedezve a hídépítésből eredő egyetemi költségeket. Az ingatlanokból származó bevétel pedig nagyrészt arra szolgál, hogy várhatóan ősztől épülhessenek az egyetemhez kötődő parkolóházak. Ezeknek több célja is van: emelik majd az egyetem színvonalát, de egyben elkerülhetetlen is a felépítésük, mivel a városnak eladott parkolóhelyeket pótolni kell.

A tavasszal köttetett adásvételnek köszönhetően az önkormányzat közvetlenül a kezében tarthatja a hídépítésben szerepet játszó területeket, ingatlanokat, ezek közé tartozott a híres Káldy-villa is. Az épület – amelynek már csak hűlt helyét láthatjuk a „kis Erzsébet" híd mellett – volt az egyetlen, amelyet nem bontottak le 1970-ben, a főiskola építésekor. Az ’54-es árvíz után megromlott állapotú objektumban utoljára felnőttképzést folytattak, de nem használta ki az egyetem. Most pedig már csak egyetlen feladata volt, hogy helyet adjon a Révfalut és Győr-Szigetet összekötő hídnak. Hasonló sorsra jut a nagyobb szabású cél érdekében – de majd csak két év múlva – a Hédervári út 25. (a Holler-ház), valamint a 27-es, a 29-es és a 31-es számú épület – itt az egyetem folytat különböző tevékenységeket. Ezeket azért nem bontották még le, mert amíg a nagyszabású egyetemi program keretében nem épülnek fel a tervezett épületek, addig az intézmény nem tudna helyet adni az itt folyó oktatásnak, szolgáltatásoknak.

Révi Zsolt, a város főépítésze a Kisalföldnek elmondta: jelenleg készülőben vannak a terület új rendezési tervei, mivel a korábbiakat még a híd és a kapcsolódó úthálózat pontos ismerete nélkül fogadták el évekkel ezelőtt. Annyit viszont már most lehet látni, hogy a híd valamivel kevesebb helyet von el az egyetemtől, mint azt eredetileg gondolták; ennek ellenére valószínű, hogy a felsorolt ingatlanok – a virágbolttal és az egyszintes melléképülettel együtt – nem fogják túlélni a beruházást. A napokban elbontott Káldy-villa helye viszont az egyetemnek ˝visszapumpált˝ területek közé tartozik, ugyanakkor megmenteni semmiképpen nem lett volna értelme Révi Zsolt szerint. Igaz ugyan, hogy a betervezett út nem a ház telkén megy keresztül, ám attól csupán néhány centire, s így mindenképpen használhatatlanná vált volna. Így valószínű – tesszük hozzá –, hogy zöldterület lesz a villa helyén.

Tovább olvasom
Bolognai először

(forrás: www.hircity.hu, 2009. 07. 11.)

2009. július 11-én, szombaton a Széchenyi István Egyetem három szakának végzettjei vehették át diplomájukat az Egyetemi Hangversenyteremben (egykori zsinagóga) rendezett ünnepségen. 
A 10 órakor kezdődő diplomaátadón a nemzetközi igazgatási alapképzési szak 17 végzettjét köszöntötték a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar vezetői.
Hét fiatal - a szombathelyi Ávár Tamás, a nagyvázsonyi Fekete Kálmán, a budaörsi Füstös Andrea, a szombathelyi Lavanits Szilvia, a dunaszegi Nagy Judit, a szombathelyi Németh Adrienn, a kónyi Takács Eszter – tanulmányait a kiváló minősítésű diploma fémjelzi.
A munkaerőpiaci kihívások mellett az ősszel a győri egyetemen elsőként induló európai és nemzetközi igazgatási mesterszak is várja a frissdiplomásokat.

Mi is pontosan a Bolognai képzési folyamat?
A Bolognai folyamat célja egy egységes európai felsőoktatási rendszer kialakítása úgy, hogy összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. A minősítések, bizonyítványok kölcsön elfogadhatóságát biztosító kritériumokat minden szakirányra, szakra rögzítik. Az igény eredetileg a Bolognai Egyetemen fogalmazódott meg, majd néhány éves előkészítő munka eredményeként 1999-ben 29 európai ország oktatásügyi minisztere írta alá a Bolognai kiáltványt. Ez a kiáltvány jellegét tekintve egy nyitott szerződés, ahhoz bármely ország csatlakozhat, amely azonosul a szerződésben foglalt célkitűzésekkel. A Bolognai folyamat keretein belül több magas szintű értekezletre is sor került, ezeket mindig a vendéglátó ország kormányai szervezték: 2001–Prága, 2003–Berlin, 2005–Bergen. A következő találkozóra 2007. tavaszán került sor Londonban.
A Bolognai kiáltvány aláírása előtt megrendezték a Magna Carta Universitatumot, az európai felsőoktatás megszületésének 900. évfordulóját ünneplő nemzetközi konferenciát. Egy évvel a Bolognai kiáltvány aláírása előtt, 1998-ban Párizsban Claude Allegre francia, Jürgen Rüttgers német, Luigi Berlinguer olasz és Tessa Blackstone brit oktatásügyi miniszterek aláírták a Sorbonne-i nyilatkozatot, melyben kötelezték magukat, hogy harmonizálják az európai felsőoktatási rendszer felépítését.

Tovább olvasom
Hőszigetelés uniós forrásból
(forrás: www.hírcity.hu, 2009.06.09.)


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP pályázatára beadott sikeres szakmai terv alapján folytatódik a győri Széchenyi István Egyetem Hegedűs Gyula Kollégium épületeinek utólagos, környezetbarát hőszigetelése.  
A 92 milliós beruházásból az uniós támogatás összege 46 millió Ft, 23 millió Ft-ot az egyetem fizet, s ugyanennyi származik a kollégista hallgatók által havonta befizetett fejlesztési hozzájárulásból.
A beruházás 2009. június 8-án indult, s a tervek szerint 2009. október 16-án fejeződik be. Mivel a kollégisták túlnyomó többsége nyári szünetét nem a kollégiumban tölti, a kivitelezés a nyári időszakban kevésbé zavarja a hallgatók és az egyetem életét. A szeptemberi tanévkezdés után a kisebb kényelmetlenségekkel járó munkák, így a festés következik.
A Széchenyi István Egyetem kollégiumai Magyarországon a legolcsóbb felsőoktatási lakhatási lehetőséget kínálják a kollégistáknak. Ezt a mérsékelt szolgáltatási árat a győri egyetem hosszabb távon is érvényesíteni kívánja. Havonta 7.500 Ft a fizetendő díj, s ez már 2.000 Ft fejlesztési hozzájárulást is tartalmaz. A széles sávú internet szolgáltatás félévenként 5.000 Ft-ba kerül, a kábeltévé költségét a kollégiumi díjban fizetik meg a hallgatók. A fejlesztési hozzájárulást – amelynek évi nagysága a Hegedűs Gyula Kollégium esetében meghaladja a 20 millió Ft-ot – a kollégisták véleményének kikérése után a lakhatási szolgáltatások minőségének javítására használják fel.
A kollégium három épületének hőszigetelését 13.500 négyzetméter felületen 10 illetve 4 cm vastag lapokkal végzik. Két épületrészen az épületek függönyfalait 2007-ben már hőszigetelték, s a homlokzati felületek burkolása is részben megtörtént.
A panelelemek közti hézagokat hőszigetelő lapokkal bélelik ki. A lapok nagy hőmegtartásúak, könnyűek, tartósak. A munkálatok a hőszigetelő lemezek felragasztásával kezdődnek. A lemezek gyulladáspontja magas, ezért biztonságosak. Felragasztásuk por alapú diszperziós műgyanta kötőanyagú ragasztótapasszal történik. Ennek előnye, hogy a vízzel való hígítást követően kötése oldhatatlan, szilárd és páraáteresztő, valamint anyagszükséglete sem nagy, hiszen elosztása 6 kg négyzetméterenként. A lemezeket műanyag dűbelekkel rögzítik, majd felületerősítő, feszültség kiegyenlítő üvegszál-szövet anyagú hálót helyeznek rá. A homlokzat felső síkjain tetőbádogot helyeznek majd el. Erre egy vékony vakolatot kennek, amely kiegyenlíti a felület nedvszívását, majd utolsó lépésként a diszperziós, műanyag vakolóanyagot viszik fel a falakra, amely esztétikus, időjárásálló, vízzáró és páraáteresztő.
A felújítás külső állványzatról történik, aminek eltávolítása után a rögzítési pontok helyén maradt felületek javítása következik. A kollégium külső ablakait az elmúlt években hőszigetelő üveggel ellátott műanyagra cserélték, s a mostani beruházással hatékonyabbá válik az épületek energiatakarékosabb üzemeltetése.
A hatályos környezetvédelmi szempontokat teljesítő beruházás előzetes számítások szerint éves szinten 20%-os javulást eredményez a hőteljesítményben, s az épületek valamennyi részében azonos hőmérsékleti viszonyok lesznek. A szigetelés a működési költségekben évi 8 millió forintos megtakarítást jelent. A beruházás élettartama 25 év, megtérülési ideje kb. 10-11 év.

Tovább olvasom
Építészhallgatók kiállítása

(forrás. www.hircity.hu, 05.26.)

„ENTER” címmel elsőéves építészmérnök hallgatók állították ki munkáikat a Széchenyi István Egyetem aulájában. Az Épülettervezés alapjai tantárgy keretében készült térplasztikák és fotótanulmányok a későbbi tervezési feladatot készítik elő. 
A kiállított munkák a térbeli gondolkodás első fázisaként a pozitív-negatív felületek, a lépték-mérték fogalmát, az anyagok, struktúrák és térkapcsolatok összefüggéseit vizsgálják - mondta el dr. Géczy Nóra egyetemi adjunktus, a tantárgy felelőse. A győri építészmérnök-jelöltek kiállítása május 25-június 2. között tekinthető meg.
 

Tovább olvasom
Kiváló irányítástechnikai programozók a Győri Egyetemről

(forrás: www.hircity.hu, 2009.05.05.) 


Az idén 15. alkalommal rendezett, az informatikai és mérnökképzésben nagy rangú, Országos Irányítástechnikai Programozó Versenyen („PLC verseny”) a Széchenyi István Egyetemről két csapat vett részt.   

A Debrecenben 17 egyetemi, főiskolai csapat részvételével lezajlott küzdelmekben a TAI 1. csapat (Bődi Barnabás, Farkas Sándor, Kovács Balázs) második helyezést ért el, a TAI 2. csapat (Horváth György, Mórocz Tamás, Tomozi György) hetedik helyezett lett. A hallgatók az Automatizálási Tanszék laborjaiban dr. Hodossy László egyetemi adjunktus és Ballagi Áron egyetemi adjunktus vezetésével készültek fel a versenyre.

 

Tovább olvasom
Győri művész szobra került a párizsi Magyar Katolikus Misszió tulajdonába

(forrás: www.hircity.hu, 2009 05. 08)

 

Az alkotó legújabb, Jézus Pilátus előtt című 80 cm-es, bronzba öntött műalkotása 2009. május 7-én érkezett meg a misszió templomába (42, rue Albert Thomas Paris).
- A kompozíció érdekessége, hogy a műalkotással szemben állva a szemlélődő maga válik Pilátussá – mondta el Máhr Géza szobrász, aki „civilben” a győri Széchenyi István Egyetem egyik laboratóriumának villamosmérnöke.
Az ismert alkotó, Máhr Géza kilencedik közmunkája ez. Ő alkotta a győri Széchenyi István Egyetem jogi karának aulájában látható Deák szobrot, Kodály Zoltán mellszobra a kanadai Edmontonban látható, de található plasztikája Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában is. Egyre több helyen ismerik meg művészetét a világban.
 

Tovább olvasom
Millió forintos zöldfutam Győrben!

(forrás: Szeghalmi Balázs, www.kisalfold.hu, 2009.02.17.)

Győr – A kezdet kezdetén akadt olyan győri egyetemista, aki krumplival "turbózott" oldattal hajtotta meg járgányát, s volt, aki "Pápamobilra" keresztelte gépét. A Széchenyi-futam a hősidőkhöz képest idén már harminc indulóval, s milliós összdíjazással várja a környezetpárti érdeklődőket.
Napjainkban a környezetterhelés csökkentése érdekében olyan közlekedési eszközök tervezésére és építésére van szükség, amelyek kizárólag alternatív, környezetbarát meghajtással üzemelnek – jól ismert lózung, semmi újdonság nincs benne.
Ráadásul hiába értenek egyet sokan elméletben ezzel a gondolattal, a gyakorlatban kevesen lépnek, pontosabban tudnak lépni a tettek mezejére.
Egy biztos: ez a felismerés hívta életre a Széchenyi-futamot, az alternatív hajtású járművek nemzetközi versenyét, amely az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség, az Inno-Mobil Sportegyesület és a Széchenyi István Egyetem közreműködésével jött létre anno három éve.

A hősidőkben kis költségvetésből álmodtak ötletesebbnél ötletesebb gépet a fiatal szakik. Fotó: www.szechenyifutam.hu.

Összesen harminc csapat nevezettIdén 2009 áprilisában – a tervezett időpont: április 23-25., csütörtöktől-szombatig – rendezik meg a IV. Széchenyi-futamot, amelyre február 1.-ig lehetett jelentkezni, s a határon túlról is várnak indulókat.

"Soha ennyi induló még nem adta le nevezési lapját, mint idén: összesen 30 csapatot láthatnak majd a győriek tavasszal" – mondta el a kisalfold.hu-nak Petis László, a verseny egyik szervezője.

A rendezvény tehetséges ifjú tervezők jövőbe mutató találmányaira épül, és egyre több impozáns megoldást termel ki a kor legégetőbb problémáira.
Nem babra megy a játék. A legjobb ötletek, elgondolások innovációs díjban részesülnek, amely nagy segítséget jelenthet a további sikeres fejlesztési munkálatokhoz. Az esemény egyre nagyobb presztízsét jól mutatja, hogy 2008-ban a verseny összdíjazása már meghaladta a 1,2 millió forintot.

"Természetesen szeretnénk, hogyha idén is valamivel több pénzt oszthatnánk szét az induló csapat között, mint a korábbi években. Eredetileg két millió forintos díjazást terveztünk, de lehet, hogy a gazdasági válság miatt kicsit alább kell adnunk" – közölte Petis László.
A legjobb, legmókásabb, legeredetibb pillanatok a Széchenyi-futamokon (2006-2008) - Fotók: www.szechenyifutam.hu

Sok induló, még több néző
A szervezők alapgondolata az volt, hogy a verseny megrendezésével olyan fórumot teremtsenek, ahol a fiatal kutatók, fejlesztők megmutathatják, milyen elképzeléseik, ötleteik vannak a közlekedés forradalmasítására, illetve mit hasznosítanak a főiskolákon, egyetemeken elsajátított tananyagokból.
További cél az is, hogy a fórum szakmai nyilvánosságot teremtsen a versenyzők számára, ezzel is garantálva a pályaművek nívós technológiai tartalmát és mindennapos használhatóságát.
Emellett a rendezvény szellemiségéhez hozzátartozik, hogy köszönhetően a nagyszámú résztvevőnek és az érdeklődők sokaságának, népszerűsítse a kutatói pályát, a környezettudatos gondolkodásmódot, és lendületet adjon mind a szakterület, mind a tehetséggondozás-támogatás fejlődéséhez.

Lesz Elektro Go-kart verseny is
Mindezek mellett, az idei évben betétfutamként, Magyarországon először mutatkozik be az Elektro Go-kart verseny is, mint az alternatív hajtású járművek versenyének professzionális, nemzetközi szintig fejleszthető formája.

A bajnokságon a hagyományosan alkalmazott benzinmeghajtású go-kartok helyett akkumulátorral felszerelt versenygépek mérkőznek meg egymással.
A rendezvény célja egy olyan környezettudatos versenyzési forma kialakítása, amely az országban egyedülálló módon példát mutat a versenyzőknek, csapatoknak és a közönségnek a jövő autóversenyzésére.
Ez már történelem

2006. április 26-án hét csapat állt rajthoz az első Széchenyi Futamon. Az összdíjazás 570.000 Ft volt, amelyet változatos különdíjak egészítettek ki.
A 2007-es futam mind a rajthoz állók számában, mind összdíjazásában megduplázta az előző évit. Az értékelést öt fős szakmai zsűri végezte, amely végül 900.000 Ft-ot és számos különdíjat oszthatott ki a legeredményesebb csapatok között.

Tovább olvasom
Parkolóház épül az egyetemnél

(forrás: Sudár Ágnes, www.kisalfold.hu, 2009 03. 10.)

Győr - A Széchenyi István Egyetem parkolóépület terveinek elkészítésére írt ki a közelmúltban pályázatot. A győztes terv megszületett, az építés várhatóan az idén megkezdődik. A több száz helyes, többemeletes parkolót korlátozott számban külsősök is használhatják.
Ismert tény, hogy a győri önkormányzat Révfalut és Szigetet összekötő új (Mosoni-Duna) híd megépítését tervezi a Széchenyi-egyetem szomszédságában, részben érintve a campushoz tartozó ingatlant is. Már most számolni lehet azzal, hogy az új híd megépítése miatt lényegesen megnő a közúti forgalom: az egyetem éppen ezért parkolóház megépítését szorgalmazta, de további zöldterületek igénybevétele nélkül – tájékoztatott Lipi László, az egyetem főmérnöke.

A campus meghívásos pályázaton kívánta kijelölni azt a tervet, amely alapján megépítik a parkolóházat. A beérkezett három munka mindegyike megfelelt a kiírás feltételeinek, végül az alábbi szempontok alapján minősítették a pályaműveket: a parkolóház formája illeszkedjen a meglévő környező épületekhez, hatékony legyen az üzemeltetése; tartsa meg a meglévő épületek értékeit, egészítse ki azokat új elemekkel és legyen lehetőség a továbbépítésre. Szempont volt továbbá a jármű- és gyalogosforgalom felületeinek szakszerű kialakítása, az akadálymentes közlekedés biztosítása és a komplex megoldás bemutatása.
 
Az egyetem által felkért szakmai bírálók előnyösebb megoldásként értékelték – a hatékonyság szempontjából – azokat a pályaműveket, amelyek parkolólemezt (nyitott parkolóépületet) terveztek és nem „klasszikus" parkolóházat.

Díjazták azokat az elképzeléseket is, amelyek nem takarnak le sokat a meglévő épületekből, illetve amelyek több zöldfelület megőrzésére törekednek.

Nagyon fontos szempont volt végül a Mosoni-Duna töltésének, partjának, az új híd rálátást biztosító magasságának és az egyetem meglévő épületegyüttesének harmonikus együttélése. ó A bírálók elfogadták, hogy a parkolókat két helyen alakítsák ki, az előbb említett szempontok miatt. A parkolóépület ugyanis így illeszkedik a legjobban a meglévő szárnyhoz (ezt a látványképet láthatják az oldalon), s a meglévő Duna-kapcsolat pedig egy másik parkolóval őrizhető meg leginkább. 
Az egyetem elképzelései szerint nagy részét az oktatók és a hallgatók használhatják speciális beléptetőkártyával, csippel; korlátozott számban viszont külsősök is, akiknek fizetni kell a parkolásért.

Az értékelés szerint az első díjas dr. Bodrossy Attila építészmérnök pályázata lett, a második díjat Tutervai Mátyás építészmérnök pályázata kapta. Az építés a szükséges engedélyek beszerzése, a közbeszerzési eljárás után az év második felében indulhat el, ha minden az ütemterv szerint alakul. A kiviteli tervek elkészülte előtt nincs még pontos számadat arról, hány parkolóhelyet alakítanak ki, nagyjából persze már sejthető: több száz autó fér majd el a szinteken.

Az egyetem elképzelései szerint nagy részét az oktatók és a hallgatók használhatják – speciális beléptetőkártyával vagy csippel; korlátozott számban viszont külsősök is, akiknek fizetni kell a parkolásért. A bírálók elfogadták, hogy a parkolókat két helyen alakítsák ki: a parkolóépület így illeszkedik a legjobban a meglévő szárnyhoz a nyertes terv szerint.

Tovább olvasom
A cserekapcsolatok haszna a karrier során kamatoztatható

(forrás: Rimányi Zita, www.kisalfold.hu, 2009.03.16.)

Győr - Tíz országból vendégeskednek jelenleg hallgatók a győri Széchenyi István Egyetemen. Ez azonban nemcsak nekik előnyös, hanem az ide járó magyar fiataloknak is. A cserekapcsolatok haszna pedig a későbbi karrier során jól kamatoztatható.

Egy hazájuktól távolabb eső, Európa középső részén lévő országot akartak megismerni, ezért választottak magyarországi felsőoktatási intézményt azok a spanyol hallgatók, akik jelenleg a győri egyetemre járnak. Sara del Pozo Lucas, Cristina Granados Álvarez és Raquel de la Fuente Cruz lapunknak elmondta: ideutazásuk előtt nagyon keveset tudtak a régióról. Építészetet tanulnak, így főként a belváros szépségeit dicsérik, a házakról rengeteg fotót készítettek. Örülnek, hogy a spanyoltól eltérő győri építészetoktatás révén bővíthették látásmódjukat. Főképpen pedig azért hálásak, mert az oktatóktól külön figyelmet, sok segítséget kapnak. Az övék persze csak három vélemény a külföldi hallgatóké közül, ugyanis a Széchenyi már évek óta részt vesz az uniós Erasmus-programban, ami ösztöndíjat nyújt a külföldi részképzéshez. Ennek keretében már mintegy ötszáz európai hallgató vendégeskedett itt. A mostani félévben huszonhat más országból érkezett fiatal tanul náluk és még hat érkezik, igaz, egy részük más csereprogram segítségével a kontinensen túlról. Így tíz ország képviselteti magát: Brazília, India, Kína, Bulgária, Litvánia, Francia-, Német-, Spanyol-, Észt- és Olaszország.
 

Az Erasmus-program keretében Győrben tanuló spanyol hallgatók: Sara del Pozo Lucas, Raquel de la Fuente Cruz és Cristina Granados Álvarez.
– Több éve gördülékenyen történik a külföldi diákok fogadása, a hazaiak külföldre segítése, többek közt azért is, mert a visszatérő hallgatók beszámolói pontos útikalauzt jelentenek az őket követőknek. Még arról is, hogy a Széchenyivel kapcsolatban álló európai egyetemeken mit hol tudnak megvenni, melyik oktató miben a legjobb – mondta el lapunknak Bulla Miklós professzor, a Széchenyi-egyetem Erasmus-koordinátora és arról is beszélt, hogy akik az Erasmust nem használják ki arra, hogy egy-egy félévet külföldön tanuljanak, azok számára az idegen nyelv gyakorlására jó lehetőséget nyújtanak az itt vendégeskedő fiatalok. Őket a magyar diákok mentorként segítik, így baráti, szinte unokatestvéri kapcsolatba kerülnek velük. A professzor szerint még a megszerzett krediteknél is többet ér, ha külföldön a magyar hallgatónak egy számára új közegben muszáj egy tanult nyelven boldogulnia az élet apró-cseprő dolgaiban is. Emellett az Erasmus révén a legtöbben személyes kapcsolataikat tudatosan bővítik, s Bulla Miklós szerint ez még a megszerzett tudásnál is fontosabb lehet a későbbi karrier során.

Tovább olvasom
Mennyit bír egy csomag? - forduljon a győri egyetemhez!

(forrás: Laczó Balázs, www.kisalfold.hu, 2009.03.24.)

Vajon hányan tudják, hogy a győri Széchenyi István Egyetemen működik Közép-Európa egyetlen, független csomagvizsgáló laborja?
A hallgatók által is használt szimulációs berendezésekből álló egységet ezért Görögországból, Németországból és még a kontinens számos pontjáról keresik. A labort kedden, négy év után ismét akkreditálta egy nemzeti bizottság.

Ritkán mutatják be ezt a labort, ezért a kívülállók aligha tudnak arról, hogy évi száz-százötven megrendelést kap a legkülönbözőbb cégektől, mivel Közép-Európában ez az egyetlen - nem gazdasági társaság által működtetett, tehát független - csomagvizsgáló. A kedden ismét akkreditált egységet dr. Pánczél Zoltán egyetemi adjunktus mutatta be, ő a harmincéves labor "atyja", míg munkáját segíti többek között dr. Földesi Péter logisztikai tanszékvezető és Böröcz Péter Phd-hallgató.

A bejárás során láthattuk például, hogyan reagál egy szélvédőrolókat tartalmazó, két tonnás csomag arra, ha lejtős pályán felgyorsul, lefékez, ütközik vele a jármű. Ekkora szimulációs pályája egyébként egész Európának nincs - mondta dr. Pánczél Zoltán. De ugyanígy tesztelhető a dobozok hőálló képessége, hogy miként bírják a párát (például a tengeren), a napfényt, az esést, a rázkódást, a nyomást. Kiderült, egy félórás napfényteszt például féléves valódi fénynek felel meg, így javaslatokat tehet a labor az adott cégnek arra, hogy milyen csomagolóanyagot használjon például egy ásványvíz-raokomány esetén. Mivel a minőség mellett a költséghatékonyság is fő szempont, nem beszélve az ésszerű hulladékteremtés parancsáról, igen bonyolult paraméterek szerint kell megtenni e javaslatokat, miközben a laboratórium maga is számos érdekes kutatást végez e téren.

De az egyik legfőbb ok, amiért megkeresik a győri tudományos központot: kár esetén dönteni kell abban, hogy a szállító hibázott-e vagy pedig a csomagoló anyag nem volt megfelelő. Ugyanakkor a veszélyes anyagok esetében kötelező elvégezni a csomagolás-vizsgálatot, s Görögország, Bulgária, Románia számára is ez a labor van a legközelebb.
A megrendelésekből származó bevételt fejlesztésekre fordítja az egyetem.

Tovább olvasom
Európai Shell Eco-marathon

(forrás: www.hircity.hu, 2009.04.30.)
 
A győri egyetem csapata 2009-ben is indul a napenergiával hajtott járművek versenyén.  
 
Az 1985-ös alapítása óta évről évre egyre népszerűbb Európai Shell Eco-marathon járműtervezési versenyt idén 25. alkalommal rendezik meg. A 25 ország mintegy 200 csapatát felvonultató nemzetközi megmérettetés helyszíne május 7. és 9. között a németországi Lausitz Eurospeedway-en lesz. Magyarországról a győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola mérnökhallgatói állnak rajtvonalhoz. Egyik csapat sem újonc a versenyen. Már tavaly is részt vettek az Európai Shell Eco-marathonon, ahol a Széchenyi Egyetem csapata megnyerte a napenergiával hajtott járművek versenyét a Városi Koncepció kategóriában.

- Megtartottunk több, már a tavalyi évben is alkalmazott, kiemelkedő újítást, de új járművet építettünk – mondta el Szauter Ferenc tanszéki mérnök, a csapat menedzsere. Elsősorban a kompozit karosszériának köszönhetően idén még könnyebb autóval állunk a rajtvonalhoz az akár a városi közlekedésre is alkalmas járművek versenyében; a több napelem pedig tovább növeli az energiafelvétel hatékonyságát.

A 2009-es győri járművet az előírt világító- és biztonsági berendezésekkel – öt pontos biztonsági öv, duda – készítették. A karbon-kompozit karosszériának köszönhetően optimalizálták a jármű légellenállását, s a kocsi az előző évinél jóval könnyebb lett. A beépített akkumulátorok mellett a tavalyinál több napelem is újdonság. A világítás takarékos: összesen 20 W-t fogyasztanak a lámpák, míg a normál autóknak csak az index izzója 21 W-ot fogyaszt. A jármű hidraulikus tárcsafékes rendszerrel felszerelve üzemel.

- A fenntartható közlekedés, az egyéni és közösségi közlekedés biztosítása az alapvető emberi és környezeti értékek megőrzése és előmozdítása olyan tárdasadalmi kihívás, amelyre a Shell elkötelezetten keresi a megfelelő megoldást – mondta el Fenichel Éva, a cég kommunikációs vezetője. A Shell Eco-marathon a résztvevő hallgatók számára szabad kezet ad az üzemanyag és a technológia megválasztásában, így a számukra legelőnyösebb módon versenyezhet.

Tovább olvasom
Tudásgyár épül a Széchenyi-egyetemen

(forrás: Koloszár Tamás, www.kisalfold.hu, 2009. 04. 06)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 6,5 milliárd forintos uniós és állami támogatást fordíthat a győri Széchenyi István Egyetem műszaki, képzési és kutatási infrastruktúrájának fejlesztésére.

Az támogatási szerződést dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tegnap adta át dr. Szekeres Tamás rektornak.

A közbeszerzési eljárás lezárulása után, akár már ősszel megkezdődhetnek a nagyszabású munkák a győri kampuszon. Molnár Csaba miniszter úgy fogalmazott, tudásgyár épül Győrben, amely az intézmény alapítása óta a legnagyobb beruházás. Az egyetem egykori hallgatójának számító miniszter még annyit fűzött hozzá, biztos abban, hogy a győri egyetem a legjobbak között a legjobb akar lenni.

Tovább olvasom
Az Európai Unio kortárs építészeti díjra jelölte a a győri építész műteremházat

(Forrás: www.hircity.hu, 2009.01.19)

A barcelonai Mies van der Rohe alapítvány közzétette az Európai Unió idei „kortárs építészetért díjra” jelölt 340 alkotás listáját, amelyen hét magyar tervezőiroda munkája között a Széchenyi István Egyetem Építész műteremháza is szerepel. A győri egyetem építészképzésének helyet adó, az elmúlt évben elkészült épületet Bodrossy Attila és Czigány Tamás, az intézmény vezető oktatói tervezték.  

Az alapítvány bírálói az első helyezettek díjazásán túl a nevezettek közül egy különösen figyelemre méltó, feltörekvő építészt is kiválasztanak, a további kiemeltek pedig helyet kaphatnak a katalógusban, illetve a kapcsolódó kiállításon. A díj magyarországi nevezettjeinek kiválasztására az alapítvány Finta Sándor építészt, a Kortárs Építészeti Központ elnökét kérte fel.

A Ludwig Mies van der Rohe-ról elnevezett díj az Európai Unió kortárs építészeti díja, amely az Unió és a barcelonai székhelyű Mies van der Rohe Alapítvány támogatásával jött létre 1988-ban. A kétévente odaítélt díjjal az európai építész-szakma együttműködésére, az új építészeti koncepciók és technológiák fejlődésére kívánja felhívni a figyelmet az EU. A pályázati kiírás szerint meghatározó szempont az építészet kulturális közvetítő-szerepének erősítése. A díj az európai építészeti törekvések, alkotók gazdag és változatos repertoárját tárta fel az eddigi pályázatokon. A kortárs építészetre specializálódott tagokból álló zsűri két díjazottat választ, melyek különleges, egyedi koncepciót, technikai megoldásokat és szerkesztést alkalmaztak. A beküldött pályaművekből a zsűri nagyszabású, látványos utazó kiállítást állít össze.

Tovább olvasom
Lexikon a politikai gyilkosságokról

(Forrás: Győri Közélet hetilap, interjú Hegedűs Péterrel)

Tizenhárom évvel ezelőtt két győri, történelem szakon végzett fiatalember – Hegedűs Péter és Szabó Zoltán – nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározták, hogy felkutatják a világtörténelem jelentős politikai gyilkosságait, merényleteit és egy olyan lexikont készítenek, amely a világon egyedülálló. Kilencszáz könyv és számtalan egyéb forrás feldolgozása után elkészült a csaknem kétezer szócikket tartalmazó, gazdagon illusztrált mű, amely már csak a megjelenésre vár. Az utolsó magyar áldozat, aki a könyvükbe bekerült, éppen győri vonatkozású.
Apor Vilmos püspököt 1945 nagypéntekén lőtte le egy szovjet tiszt, amikor a hozzá menekült asszonyokat védelmezte a bevonuló vörös hadsereg katonáinak zaklatásaitól. A könyv egyik szerzőjével, Hegedûs Péterrel beszélgettünk.

Egy ilyen hatalmas munka valódi összeszokottságot igényel. Mióta ismerik egymást a szerzőtársával?
Barátságunk nem kevesebb, mint 25 éve kezdődött. A Kazinczy Ferenc gimnázium első osztályos diákjaként kissé ijedten ültem az első padban, mert a fizika tanárom úgy döntött, hogy ott könnyebben szemmel tarthat. Ebben a pillanatban valaki megszólalt a hátam mögött: „Terrorizmus”. Amikor hátra fordultam, egy mosolygós srác egy vonalzót fogott rá. Hát így kezdődött – stílusosan. Ami a barátságon túl összeköt minket, az a történelem szeretete, melyet leginkább Szelőczei Miklós tanár úr táplált belénk, és bár rövid időre szétváltak útjaink, felsőbb tanulmányaink befejezése után közösen kezdtünk könyveket, cikkeket írni, és ez azóta sem változott. Zoli közben megházasodott, nekem azóta sem jutott rá időm…

Honnan jött az ötlet, hogy éppen a politikai gyilkosságokról írjanak? Mi volt a céljuk ezzel a kutatással?
Amikor 1995-ben meggyilkolták Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt, másnap néhány pontatlan adat jelent meg a XX. században merénylet áldozatává vált elnökökről. Ekkor figyeltünk fel e számunkra is érdekes kutatási terület kiaknázatlan lehetőségeire. A témával kapcsolatban számos könyv látott napvilágot, de ezek a teljesség igénye nélkül készültek. Szerettünk volna egy egyedülálló lexikont alkotni, ami a hibákat kijavítja, a hiányosságokat pótolja, és teljes alkotásként kerül a téma iránt érdeklődők kezébe. A legelején tudtuk, hogy óriási munkát vállalunk, de azt álmunkban sem hittük volna, hogy több mint tíz esztendőbe telik a befejezése.

Ezt a könyvet adatbázisnak is szántuk, amelyhez tudósok, újságírók és a történelem különlegességei iránt érdeklődők bizalommal nyúlhatnak, és ne kelljen egy-egy téma tanulmányozásához könyvek tucatjait fellapozni. Nem oknyomozásnak szántuk a munkánkat, így a bizonytalan eseteket, történeteket is közöljük.

Hogy lehet ezeket a nyilvánvalóan rengeteg helyről származó adatokat összegyűjteni?
Körülbelül kilencszáz magyar és idegen nyelvű könyvet, forrásmunkát, százötven év napilapjait és magazinokat olvastunk át. A csak a fővárosban megtalálható mikrofilmek kiböngészése jelentette a legnagyobb nehézséget, és igazán boldogok voltunk, amikor a kutatás részével végeztünk. Úgy érzem térben és időben egyaránt átfogó mű született, a világ összes jelentős merénylete bekerült a lexikonba. Egyetlen uralkodó, állam- és kormányfő sem maradhatott ki, akiről írásos emlék maradt fenn. Ezen kívül sok híres politikus, hadvezér, államférfi szerepel benne és a művészvilágot (pl. John Lennon, Gianni Versace) sem hagytuk érintetlenül. Ha egy kevésbé ismert ember megölése egy ország életét drámaian befolyásolta, mondjuk felkelés tört ki miatta, szintén szerepel a könyvben.

A legelső uralkodó, akinek a meggyilkolásáról írásos emlék maradt fenn, egy Rimus nevű akkád király Kr.e. a III. évezredből. Stílusosan egy kőtáblával verték agyon a saját szolgái. Jelen pillanatban a legutolsó személy, aki bekerült a lexikonba Benazir Bhutto volt pakisztáni elnökasszony, akit tavaly karácsonykor robbantottak föl muzulmán szélsőségesek egy nagygyűlésen. Amióta elkezdtük a kutatást, 58 olyan gyilkosságot követtek el világszerte, amely bekerült a könyvünkbe, és még egy érdekes adat: a XX. században éppen 20 uralkodót (1900-ban I. Umberto olasz, és 2001-ben Birendra nepáli király), 55 miniszterelnököt és 60 államfőt gyilkoltak meg.

2003-ban a TV2 Napló c. műsorával bejártuk Európát, és néhány merénylet helyszínén forgatva elmeséltük a gyilkosság körülményeit.

Hogyan kell majd forgatni ezt a lexikont, milyen lesz a felépítése?
Elsődleges célunk volt, hogy a könyv fontos adatokat tartalmazzon a merénylőkről és áldozatokról. 1800, az áldozatokat abc sorrendben felsorolt szócikkben közöljük azok vázlatszerű életrajzát és a gyilkosságok körülményeinek részletes leírását. Ugyanakkor azt is szeretnénk, ha megjelenésében is esztétikai élményt nyújtana a tulajdonosának, ami persze egy merényleteket tartalmazó lexikon esetén kissé morbid megfogalmazásnak tűnhet. Könyvünket gazdagon illusztráltuk statisztikai táblázatokkal, diagramokkal többek között az elkövetés helyszínét, a gyilkosság okait, a fegyverek szerepét vizsgáló céllal.

Engem az áldozatokon kívül érdekelne a merénylők pszichológiája is.
A merényletek kiváltó oka legtöbb esetben a hatalomvágy, a harag, a bosszú és a féltékenység volt. Ez persze meghatározza a merénylők személyét is, akiket jellemző módon vagy felbérelnek (pl. titkosszolgálatok) vagy személyes indíttatásból követik el tettüket. Előbbiek természetesen igyekeznek titokban tartani személyazonosságukat, ezért sokszor nehezebb is a felderítés. Utóbbiak közül, főleg akik meggyőződésből cselekszenek, néha egyenesen dicsekszenek tettükkel (pl. az anarchista merénylők). Ők általában nem is menekülnek, még a megtorlást is vállalják. Vagy ami manapság még jellemzőbb, öngyilkos merénylőként áldozatukkal együtt mennek a halálba. A gyilkosok egyik jellemző csoportja a magas intelligenciával rendelkező, de a társadalom peremére szorult, a közösségekbe beilleszkedni képtelen, általában fiatalemberek. Ők mindenképpen szeretnének a hírműsorok élére kerülni, aminek két „legegyszerűbb” módja, ha ámokfutásba kezdenek, vagy egy híres embert gyilkolnak meg. Andrew Cunanan amerikai playboy miután lelőtt néhány nem közismert személyt, és semmi nem történt, úgy döntött, hogy az ismert divatdiktátorral, Gianni Versace-val végez. A számítása bevált. Nem sokan tudják, hogy az amerikai elnökök ellen legkevesebb 40-45 merényletkísérlet történt, amiből azonban csak négy volt sikeres.

Vajon lehet-e statisztikát készíteni az elkövetés eszközeinek változásáról a történelem során?
Az elkövetés eszközei közül régebben a szúró-, újabban a lőfegyverek valamint a pokolgépek vezetik a listát, de emellett olyan nem mindennapi (vagyis éppen mindennapi) tárgyakat is használtak már, mint a párna, a cipészár, a borotva vagy a jégcsákány. II. Konstans bizánci császárt a szolgái a szappantartójával verték agyon, igaz ez akkoriban márványból készült. A szeretett Sissy királynét egy olasz merénylő egy kiélezett reszelővel szúrta le, mert annyi pénze sem volt, hogy kést vegyen. Egy féltékeny férj, aki a feleségét rajta kapta egy pápával, kalapáccsal ütötte agyon a magáról megfeledkezett egyházfőt. Ahmed Sah Maszúd afgán hadurat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt két nappal egy kamerába rejtett pokolgéppel robbantották fel álriporterek.

Az önmagukat nem vállaló merénylők tipikus fegyvere a méreg. Sokan azonban nem is sejtik, milyen furfangos módon lehet ezeket adagolni. Kesztyűt, fürdővizet, borotvát, gyertyát, de még az áldozati ostyát is át lehetett itatni méreggel. Georgi Markovot a bolgár titkosszolgálat ölte meg 1978-ban. A londoni Waterloo hídon sétált, amikor egy férfi egy esernyővel combon szúrta. A bőre alá bejuttatott ricin kapszula négy nap múlva szétpukkant, és a halálát okozta. III. Béla királyunk egyes feltevések szerint méreggel átitatott áldozati ostyától halt meg.

Hol és mikor  követik el a legtöbb gyilkosságot?
A merényletek helyszíne is nagyon változatos. A tettesek leginkább arra törekednek, hogy legkönnyebben elérhessék a céljukat. A régmúlt időkben sokszor a templomot vagy a fürdőt választották, ahová még a királyok sem szoktak fegyverrel járni. III. Henrik francia királlyal WC-zés közben végzett egy szerzetes. Így járt egy angol uralkodó is a középkorban. A tettes a vár árnyékszéke alatt bújt meg, s amikor a király dolgát végezte, alulról átdöfte kardjával. Az utóbbi időben gyakoribb lett a nyilvános helyen, valamilyen nagygyűlésen elkövetett merényletek száma, ahol a testőröknek nehezebb dolga van kiszűrni a potenciális gyilkosokat.

Mi a helyzet a rejtélyes esetekkel?
A rejtélyes eseteket igyekszünk szintén feldolgozni. Néha ugyanis nem eldönthető, hogy egy híresség halála mögött gyilkosság, avagy betegség, öngyilkosság vagy baleset áll.

Ki volt az utolsó magyar érintett?
Az utolsó magyar áldozat, aki a könyvünkbe bekerült, éppen győri vonatkozású. Apor Vilmos püspök urat ugyanis 1945 nagypéntekén lőtte le egy szovjet tiszt, amikor a hozzá menekült asszonyokat védelmezte a bevonuló vörös hadsereg katonáinak zaklatásaitól.

Vannak-e nagy túlélők, akik szerencsésen megúszták a támadást?
Van néhány uralkodó és politikus, aki különösen szerencsésnek mondható, ha az ellenük elkövetett merényletkísérletek számát nézzük. Ha megúszták, be sem kerültek a lexikonba, ha azonban az utolsó sikeres volt, akkor a többi kísérlet hátterét is igyekeztünk felderíteni. Az abszolút rekorder egy perui államfő a harmincas évekből, akit a 19. kísérletre sikerült eltenni láb alól egy lóversenypályán. II. Sándor orosz cárnak egy cigányasszony megjövendölte, hogy hat merényletet fog túlélni, de a következő megöli. Amikor az ötödik után a felesége óva intette, az uralkodó megnyugtatta, hogy még nem kell tartania. Aznap egy merénylő valóban megpróbálta felrobbantani, de kisebb sérülésekkel újból megúszta. Eggyel azonban nem számolt: a helyszínen összegyűlt tömegben ott volt egy újabb gyilkos…

Mi volt a legkegyetlenebb gyilkosság?
A legkellemetlenebb halálnem címért sok eset versenyezhet. Miután II. Edward angol királyt börtönbe vetették, mindent megtettek, hogy ott pusztuljon el. Szívós egészsége azonban ellenállt a mostoha körülményeknek, ezért végül két bérgyilkost küldtek a cellájába. A merénylők lefogták, egy lefűrészelt ökörszarvat dugtak a hátsójába, és azon keresztül tüzes vassal égették ki a beleit „külsérelmi nyom” nélkül.

Vajon a női áldozatok (és elkövetők) milyen arányban szerepelnek a lexikonban?
Érdekes, hogy mindösszesen az áldozatok három százaléka nő. Ez a hatalmi pozíció tükrében érthető is, hiszen azt kevés kivételtől (pl. Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Anna Lindh svéd külügyminiszter) eltekintve férfiak birtokolták. Az elkövetők között sem gyakran találjuk a gyengébbiek nemet, akik szinte mindig meggyőződésből vagy bosszúból gyilkolnak. Ám ha elszánják magukat és nem méreggel ölnek, akkor nyíltan vállalják tettüket. Charlotte Corday francia arisztokrata lány a forradalom mártírja kart lenni, amikor a saját fürdőkádjában leszúrta Marat-t, akit a terrorért felelősnek tartott. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök egy választási gyűlésen vett részt. Az utolsó fénykép róla, amikor egy 14 éves tamil kislányra, Dhanura mosolyog. A következő pillanatban a lány működésbe hozta a testére szíjazott pokolgépet.

Mikor várható a könyv megjelenése?
Régóta folytatunk tárgyalásokat néhány nevesebb kiadóval a megjelenésről, ám olyan formában, ahogy mi szeretnénk, a terjedelem és színes illusztrációk miatt túl drága lenne egy példány önköltsége. Ezért most szeretnénk egy sorozatot készíteni néhány érdekesebb vagy híresebb gyilkosságról album szerű megjelenítésben, és ezt követően már kevésbé színesen is el tudjuk képzelni a lexikon megjelenését. Addig is azonban bárkinek rendelkezésére állunk egy több mint 1000 oldalas adatbázissal.

Tovább olvasom
Ezek az igazán takarékos járgányok!

(Forrás: Metro 2008. május 15./ 7. oldal és Blikk 2008. május 15. /3.oldal)

Image

Tovább olvasom
Uniós támogatás hat vidéki felsőoktatási intézmény számára

(Forrás: Educatio Press, felsőoktatási hírügynökség, 2008. április 16.)

Sajtótájékoztatón jelentették be április 16-án annak a hat intézménynek a nevét, melyek az elmúlt húsz év legnagyobb vidéki felsőoktatási fejlesztési programjának keretein belül összesen csaknem 29 milliárd forint támogatásban részesül.

Újságírók előtt számolt be Hiller István oktatási és kulturális, valamint Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter arról a programról, amely 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi támogatást fordít a magyar felsőoktatás megújulására. A kormány ebből a keretből 29 milliárd forintot hagyott jóvá április 16-án az ország hat vidéki felsőoktatási intézménye számára. A pályázat az oktatási, a kutatási és a vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrák fejlesztését, illetve a műszaki és a természettudományi szakokon tanuló hallgatók létszámának emelését pártfogolja, hogy Magyarország sikeresen csatlakozhasson a tudásalapú társadalommal rendelkező országok közé.

Bajnai Gordon a "viszonylagos magyar inaktivitásra és a szakemberhiányra" hívta fel a figyelmet, a változások kulcsát pedig a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emelésében látja a minisztérium. A program segítségével új munkahelyeket igyekszenek teremteni a jövőben, megfelelő szakemberek képzésén keresztül kívánnak a multinacionális cégek számára lehetőségeket teremteni a magyarországi letelepedésre. A felsőoktatási intézmények szigorú kiválasztási mechanizmuson és alkufolyamatokon mentek keresztül. Az elkövetkezendő négy-öt hónapban megkötik az intézményekkel a szerződéseket, jövőre pedig elindulhatnak a beruházások, mondta el Bajnai Gordon.

Az 1990 óta eltelt időben a hallgatók létszáma megnégyszereződött, a mennyiségi változások ideje azonban lejárt, jelentette ki Hiller István. "A magyar felsőoktatási legfontosabb kérdése ma a színvonal", a miniszter pedig azokat támogatja, akik szövetségesként hajlandóak részt venni az intézmények minőségi fejlesztésében. A kiválasztott egyetemek és főiskolák jelentős regionális szerepet töltenek be, ami tovább növeli innovációjuk jelentőségét, mondta el Hiller.

A 28,9 milliárd forintos támogatásból a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesül, jelentették be a miniszterek. Ezt az első kört követi további 21,7 milliárd forint júniusi szétosztása, melyre az április 16-i döntésből kimaradt intézmények is pályázhatnak.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a magyar kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen indította el a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot, mely a versenyképességet és a modernizációt tűzte ki célul a felsőoktatási intézmények számára. A program által meghirdetett támogatás elnyerésének alapvető feltétele volt, hogy az intézmények csak a már meglevő kutatás-fejlesztési profiljukhoz kapcsolódó képzési területet fejlesztik.

A sajtótájékoztatón a kiválasztott egyetemek és főiskolák képviselői három-három percben mutatták be pályázataikat. A győriek többek között a helyi gazdasági szereplőkkel és járműgyártással kialakított kapcsolatok további erősítését célozzák meg, a pécsiek Science Building néven építenek fel egy nemzetközi normáknak megfelelő kutató és oktatói intézményt, Miskolcon pedig egy 15 ezer négyzetméteres oktatási épületet újítanak fel. A gyöngyösi intézmény egy önálló kutatást támogató természettudományos forrásközpont, az Infotorium létrehozását tervezi, a Dunaújvárosi Főiskola projektje új épület megvásárlása mellett több épület intelligens környezetbarát házzá alakítását célozza meg, a Károly Róbert Főiskolán pedig Hallgatói Információs Központ kialakítására készülnek.

Tovább olvasom
Nyitott kérdések az új híd ügyében

(Forrás: Győri Nap, 2008. április 11. 16:27)

A Révfalu és Sziget városrészeket összekötő, a jelenlegi ütemezés szerint 2010-ig megépülő új híd ügyében tartottak szakmai egyeztetést a győri városházán pénteken délelőtt.

Az eddigi előkészítő munkát ismertető fórumon tervezők, városi és egyetemi vezetők egyaránt képviseltették magukat. Az együttlét jelentős részét a többé-kevésbé késznek mondható tervek bemutatása tette ki – szó esett az érintett közlekedési struktúra átalakításának sarokpontjaitól kezdve a tereprendezés, közműelvezetés problémáin át egészen a konkrét építmény megannyi technikai paraméteréig számos fontos részletről. Mivel a szakmai egyeztetésnek nem a záró alkalma, csupán egyik fontos állomása volt a hétvégi értekezlet, az ott elhangzott információk sem tekinthetők véglegesnek. Annyi bizonyosan érzékelhető, hogy a projekt résztvevőinek szándéka és a rendelkezésre álló források fényében rövidesen megindulhat a gépjárműforgalom a két városrész között. Hogy pontosan mikor, arról nincs teljes egyetértés – egyesek szerint a beruházás jelentőségéhez képest kissé szoros az ütemezés, mások úgy gondolják, minden feltétel adott, hogy két éven belül átadhassák az új hidat.

Tény, hogy maradtak még nyitott kérdések, bizonyos utcák egyirányúvá tétele éppúgy nem eldöntött, mint néhány helyen az utat keresztező gyalogosforgalom kezelése. Különleges színfoltja a vállalkozásnak, hogy a hídépítéssel és a hozzá kapcsolódó úthálózati korszerűsítéssel egyazon időben kerül sor a Széchenyi-egyetem milliárdos nagyságrendű fejlesztésére is, amely miatt számos esetben elengedhetetlen a város és a felsőoktatási intézmény, illetve a két beruházásban érintett tervezők és kivitelezők szoros együttműködése.

Ugyanúgy tény, hogy akárhogyan alakul az ütemezés, bármilyen végleges változat mellett döntsenek is az erre felhatalmazottak, Győr észak-nyugati részén rendkívül látványos építkezés indul meg a közeljövőben. S bár, ahogy néhány érintett fogalmazott, egy ideig csak pallón lehet majd megközelíteni az egyetemet és környékét, s a Szigetben, vagy annak vonzáskörzetében élőknek is lesznek kellemetlenségei a közlekedés terén, a végeredmény nyilván mindenkit – győrieket és a városunkba látogatókat egyaránt – kárpótolni fog, s az új híd valóban összeköt eddig még jórészt különálló városrészeket, funkciókat, lehetőségeket. Végső soron bennünket, embereket...

Az új híd témájában a közeljövőben lakossági fórumot szervez a városvezetés. Hogy addig is képbe kerüljenek olvasóink, mellékelten közöljük a Bodrossy Attila építész által készített látványtervek egyikét, amely a híd metszeti képét mutatja, egy lehetséges világítási koncepcióval.

Image

Tovább olvasom
Index helyett e-leckekönyv

(Forrás: Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. április 14.)

Az elsők között vezeti be a győri Széchenyi István Egyetem az elektronikus leckekönyvet, amely drasztikusan csökkenti az adminisztrációt – a hallgatók és a tanárok számára is.

Búcsú a fekete borításútól
Hamarosan elbúcsúzhatnak a hallgatók az ismerős fekete borítású leckekönyvtől, heteken belül bevezetik ugyanis annak elektronikus változatát. Felmenő rendszerben kapnak új típusú indexet beiratkozáskor, amelyet azután nem is kell többé kézbe venniük, egészen a tanulmányok befejezéséig.
A lehetőség január elsejétől adott, akkor lépett ugyanis életbe az a törvénymódosítás, amely a hagyományos központi nyomtatvány helyett immár hivatalos dokumentumként fogadja el az e-leckekönyvet is. A győri egyetem az elsők között van a bevezetésében, mert bár sok intézmény érdeklődik, a legtöbben csak szeptembertől állnak át az új rendszerre. Győrben azok a hallgatók lesznek az utolsók, akik még kézhez kapják leckekönyvüket, akik a tavaszi záróvizsgára bejelentkeznek. A jegybeírás számukra még a hagyományos módon történik, a többieknek azonban már nem osztják ki a leckekönyveket. Nekik a tanulmányi osztály munkatársai fogják beragasztani a megszerzett érdemjegyeket és egyéb bejegyzéseket, hogy minden megszerzett érdemjegy rögzítve legyen. A tanulmányi és vizsgaszabályzatot már módosította az egyetem, s a szenátusa egyhangúan fogadta el az elektronikus dokumentum bevezetését.

Kisebb forgalom
Író Béla, az egyetem főtitkára szerint az újdonság bevezetésével drasztikusan, ötödére vagy akár a tizedére is csökkenhet a tanulmányi osztály forgalma.
– „Csúcsidőben", például beiratkozáskor vagy a vizsgaidőszak végén, több ezren megfordulnak itt egy nap. Volt, hogy a lépcsőn kígyózva az előző emeletig ért a sor, amikor a hallgatók egyszerre rohanták meg az irodát, s egy félperces műveletért kellett negyedórákat sorban állni. Nem kell többé a hallgatóknak és az oktatóknak nehézkesen időpontot egyeztetni az írásbeli vizsgák utáni jegybeíráshoz, a féléves aláírás bejegyzéséhez – sorolja az egyetem csaknem 12 ezer hallgatóját érintő előnyöket Író Béla. Mindössze egy aprócska hátránya van az új rendszernek: a szóbeli vizsgákon, ahol eddig a tanár egyszerűen beírta a jegyet az elé tett indexbe, mostantól előre nyomtatott bizonylatot kell kitölteni és átadni az elért eredményről.

Kérelmek is elektronikusan
Az e-leckekönyv bevezetéséhez nem volt szükség különösebb fejlesztésre, hiszen annak kiállítása és vezetése a 2000-ben bevezetett Neptun internetes informatikai rendszeren keresztül történik. Számos tennivaló, például a szakirányválasztás már most intézhető ezen keresztül, de hamarosan egy új iktatási és iratkezelő rendszer, a Poszeidon is belép a képbe. Ennek segítségével nemsokára a különböző kérelmeket is elektronikusan adhatják le a hallgatók.

Tovább olvasom
Sláger lett a gépészmérnök szak
A győri Széchenyi István Egyetemen végzetteknek jók az elhelyezkedési esélyeik a munkaerőpiacon

(www.nol.hu, 2007. április 23.)

Nőtt a műszaki, informatikai és természettudományos egyetemi szakokra jelentkezők száma. Összesen 108 ezren adták be felvételi lapjukat Magyarországon, közülük csaknem 15 ezren műszaki pályát szeretnének választani, informatikát 7800-an jelöltek meg. A győri Széchenyi István Egyetemen is ez a tendencia tapasztalható. 

A levelező és távoktató felnőttképzés kivételével lényegében nem csökkent a győri Széchenyi egyetemre jelentkezők száma, noha a korábbi évekhez képest az idén érzékelhetően kevesebben akarnak egyetemisták lenni. Tavaly 132 ezer 527-en pályáztak a felsőoktatás valamelyik területére, az idén 108 ezren. A visszaesést a tandíj bevezetésével aligha lehet magyarázni. Az okok között vélhetően jelentős szerepet játszik az a tapasztalat, hogy a diploma nem garancia a szakmán belüli elhelyezkedésre. Sok száz diplomás művelődésszervezőnek például esélye sincs, hogy belátható időn belül saját szakterületén keresse a kenyerét.

Azok az egyetemek értékelődtek fel, amelyek a társadalom által igényelt tudást adtak a végzőseiknek. A győri Széchenyi egyetem azért van speciálisan jó helyzetben, mert - szerves fejlődés eredményeképpen - a térség valós gazdasági igénye hozta létre, világcégek, valamint hazai vállalkozások lobbiztak érte, következésképpen számítanak az intézmény által kibocsátott fiatalokra.

Szekeres Tamás rektor szerint végzett hallgatóik nem küzdenek elhelyezkedési gondokkal. Bizonyos műszaki szakmákban a régió vállalatai számára sem tudnak elég szakembert képezni. A rektor azt tapasztalja: az érettségiző fiatalok egyre inkább a munkaerőpiac igényeihez szeretnének alkalmazkodni. Ennek is köszönhető, hogy soha ennyi gépészmérnökjelölt nem jelentkezett még az egyetemre, mint az idén. (Csak az államilag finanszírozott nappali képzésre 673-an adták be a jelentkezési lapjukat, közülük 212-en első helyen jelölték meg Győrt.) Hasonlóan nagy az érdeklődés a mechatronikai mérnök szak iránt is.

Iró Béla főtitkár a rendelkezésére álló eddigi statisztikai adatok, gyorsjelentések alapján arra hívja fel a figyelmet: különösen sokan jelölték meg első helyen az intézményt: 631 mérnök-informatikus közül 196-an, a 657 közlekedési mérnöki szakra pályázóból 187-en, s 169-en a 614 gazdálkodási és menedzsment szak iránt érdeklődők közül. Ezek a számok egyébként csak az államilag finanszírozott nappalisokra vonatkoznak, többen a költségtérítéses formát választották.

Jogászokból országosan túlképzés van, ám a Győrött végzettek - ha nem is azonnal - el tudtak helyezkedni a térségben. Igaz, az ügyészségre, a bíróságra nehéz bejutni, telített az ügyvédi szakma is, de gazdasági, pénzügyi s egyéb területen az országosnál jobb a helyzet. Győrött az idén 388 fiatal jelentkezett jogásznak az állami finanszírozás keretében, 105-en első helyen. Valószínűleg az első helyre pályázók közül sem tudnak mindenkit felvenni. Ez a szám azért is érdekes, mert 2007-ben országosan jóval kevesebben választották a jogász szakot, mint egy évvel korábban.

A győri egyetem új lehetőségei közül keresett a közszolgálati, valamint a nemzetközi igazgatási szak, s egyre nagyobb az érdeklődés az egészségügyi szervező pálya iránt is. Az egyetem gyöngyszemeként számon tartott zeneművészeti intézet kínálata is jó fogadtatásra talált, a kis létszámú szakokra 38-an első helyen jelentkeztek.

A rektor képzésük sajátosságának tartja, hogy hallgatóik és oktatóik napi kapcsolatban állnak a térség gazdasági szereplőivel. Szekeres Tamás példaként említi, hogy a térség fejlődése szempontjából különösen fontos szerep jut a fiatalok képzésében a Győrben megtelepedett Audinak: a német autógyártó multinacionális cégnek például külön intézete van az egyetemen. Elméletben és gyakorlatban is a legkorszerűbb, legfrissebb ismereteket tudják átadni az egyetemistáknak.

Tovább olvasom
Ki fizesse a diploma árát?

(http://www.gyorinap.hu, 2008. március 06.)

Vasárnap népszavazáson mondhatunk véleményt három kérdésről. Az egészségügy mellett viszonylag kevés szó esett eddig a harmadikról, a „tandíjról”. A Széchenyi Egyetem főtitkárát, Író Bélát és a Hallgatói Önkormányzat elnökét, Kovács Zsoltot arra kértük, segítsenek nekünk megérteni, hogy valójában miről is kell döntenünk.

Havi 10-30 ezer forintról kell döntenünk
A felvételi pontszámok alapján kerülnek be a hallgatók az államilag finanszírozott helyekre, s aki ebből kimarad, az úgynevezett költségtérítéses hallgató lehet. Előbbiek a 3-4 éves alapképzésben évi 105 ezer forintot fizetnek „képzési hozzájárulás” címén (ezt nevezi a népnyelv és a politika tandíjnak), utóbbiak pedig mintegy 300 ezer forintot fizetnek költségtérítés címén. (A mesterképzés két éve alatt ezek az összegek a két kategóriában 150, illetve 360-400 ezer forintra nőnek ugyancsak évente, attól függően, milyen szakra jár valaki, de mi az egyszerűség kedvéért csak az alapképzés példáján megyünk végig.)

Az első megállapításunk tehát az, hogy az alapképzésben havi 10 ezer forinttal, a mesterképzésben havi 15 ezer forinttal többet fizessen-e az államilag finanszírozott hallgató.

Erről beszélünk, amikor a népszavazási kérdést feltesszük magunknak. Gyakorlatilag ennek az eltörlését kezdeményezte a Fidesz, mert az ő logikájuk az, hogy Magyarországon a hallgatóknak legyen teljesen ingyenes a felsőoktatás, azaz minden költséget a közös költségvetésből álljunk. Ezzel szemben áll a kormánypártok véleménye, amelyek úgy gondolják, hogy ne csak a közösből finanszírozzuk az egyetemi, főiskolai tanulmányokat, hanem a fenti összeggel a hallgatók is járuljanak hozzá képzésük költségeihez. Nekünk tehát e két politikai felfogás között kell döntenünk március 9-én.

Teljesítményre ösztönző, szociálisan érzékeny rendszer.
Megnéztük, hogy a hallgatók oldaláról a mostani rendszerben a fenti kiadások hogyan differenciálódnak, illetve milyen egy egyetemi hallgató költségvetésének bevételi oldala. Kovács Zsolt segített a szerteágazó rendszer feltérképezésében.

Előbb a képzési hozzájárulás rendszerének eltéréseit nézzük! Az államilag finanszírozott helyen tanuló hallgatók mindegyike elvileg az évi 105 (10 hónapos tanév alatt tehát havi 10 ezer) forintot fogja fizetni 2008. szeptemberétől, és csak azok, akiket 2007-ben vettek fel. A rendszer ugyanakkor ösztönöz a jó tanulásra, hiszen az államilag finanszírozott helyeken tanuló diákok legjobbjai, azaz a felső 15 %-uk teljes egészében mentesül a fizetés alól. A teljesítménylista alsó 15 %-ába esők viszont elveszítik az állami helyet, és átkerülnek a költségtérítéses státuszba, azaz, az addigi 105 ezer forintos évi díj helyett 300 ezret fizetnek. Ez kétségtelenül erős ösztönző erő lehet.

Ahhoz, hogy nagyjából felmérhessük, mit jelent ez a havi kiadás egy hallgató életében, számba vettük a bevételeket, azaz a különböző ösztöndíjakat is.

Nézzük előbb az államilag finanszírozott hallgatók helyzetét! Az állam ma minden egyes hallgatóra évente 119 ezer forint normatívát fizet az egyetemeknek. Ha valaki a szakján belül átlag feletti teljesítményt, tanulmányi eredményt nyújt, az havi 40 ezer forintig terjedő ösztöndíjat kaphat a Széchenyin. Ha szociális helyzete indokolja, ehhez még 23 ezer forintig terjedő rendszeres havi szociális támogatást is kaphat. Mindez nettóban, tehát ez már magasabb, mint a minimálbér összege. Még rosszabb szociális helyzetben lévők ezen felül félévenként egyszeri rendkívüli szociális támogatásban is részesülhetnek, aminek maximális összege 25-30 ezer forint.

A legkiválóbbak pályázhatnak köztársasági ösztöndíjra is, a Széchenyin ezek száma 40-50 fő között mozog, ők havi plusz 34 ezer forintot kapnak.

Ugyancsak a Széchenyi-egyetem hallgatói pályázhatnak kiemelkedő tudományos, kulturális és sport teljesítményeikkel egyetemi ösztöndíjra, aminek havi összege elérheti a 15-18 ezer forintot.

Legjobb esetben tehát egy tehetséges, ám rossz körülmények között élő hallgató mentesülhet a képzési hozzájárulás fizetése alól, ugyanakkor (a kiemelt ösztöndíjakat nem számítva) akár havi 65 ezer forintot is kaphat nettóban. A köztársasági ösztöndíj, illetve az egyetemi ösztöndíj ezen felül még 50 ezerrel gyarapíthatja havi bevételeit.

Nézzük meg, hogyan alakul annak a hallgatónak a havi „büdzséje”, aki saját költségtérítéses helyen tanul. Itt ösztöndíjban eleve nem részesülhet, s már sokkal kevesebb a kedvezmény is. Félévente egyszer kérvényezheti a költségtérítés összegének 15-50 %-os csökkentését tanulmányi eredménye és szociális helyzete alapján. Erre a célra ma a Széchenyin minimális összeg, félévenként 1,5 millió forint áll rendelkezésre, s leginkább az EU-n kívüli országokból érkezett magyar diákok indulnak jó eséllyel, de fontos szempont a tanulmányi átlag, az egyetemi közéleti tevékenység illetve egy kisebb súllyal a szociális rászorultság is.

Nem beszéltünk a diákhitel intézményéről, ami jó eszköz a tanulmányok részbeni fedezésére, hiszen alacsony kamattal, későbbi visszafizetéssel segít az átmeneti finanszírozásban.

Mi lenne, ha eltörölnénk, s mi, ha megtartanánk?
Nézzük meg, milyen arányokat képvisel ez az összeg az egyes diákok, illetve az egyetem életében, azaz, mi történne attól függően, hogy a népszavazáson úgy döntenénk, hogy maradjon vagy szűnjön meg?

Statisztikai adatok szerint ma vidéken egy hallgató havi költségei – albérletet is számolva - 60-70 ezer forint között vannak, s ehhez képest kell a minimum 10 ezer forintos képzési hozzájárulással számolni. Arányaiban nem meghatározó, de kétségtelen, hogy lehetnek olyanok, akiknél ez már az utolsó csepp a pohárban, és esetleg már nem merik vállalni.

Azon 1600 szerencsésnek, akik tanulmányi eredményük és szociális helyzetük miatt kollégiumi helyet kapnak a Széchenyin, mindössze havi 6600 forintjukba kerül, de még ebből is lehet díjkedvezményt kapni – indokolt esetben.

Mit jelent az egyetemnek a képzési hozzájárulás? Egyáltalán, milyen célra lehet felhasználni? A kérdésre a főtitkár, Író Béla válaszolt. A 2009-től várhatóan mintegy évi 365 millió forint fele az imént ismertetett ösztöndíjalapot gazdagítja, azaz közvetlenül visszakerül a hallgatókhoz. Igaz, nem biztos, hogy ugyanazokhoz, akik befizették. A másik felét pedig az egyetem kizárólag fejlesztési célokra használhatja, ami szintén a hallgatók jobb elhelyezését, felkészülését segíti. A tandíjnak nevezett havi 10500 illetve 15000 ezer forint tehát teljes egészében az illető felsőoktatási intézményben marad.

Író Béla elmondta, hogy egyetemük tavaly mintegy 700 millió forintot fordított fejlesztésre, részben saját, részben pályázati pénzekből, így a képzési hozzájárulásból a jövőben várt 180 millió forintot ennek tükrében lehet és kell értékelni.

Körülbelül ezek azok az információk, amelyek egy konkrét egyetem példáján összerakhatók azok számára, akik megfontoltan akarnak szavazni arról: legyen-e Magyarországon (ismét) térítésmentes a felsőoktatás a hallgatók számára, vagy a közös finanszírozás mellett vállaljanak részt ők maguk is tanulmányaik finanszírozásából.

Tovább olvasom
10 gigabájt másodpercenként

(www.gyorinap.hu, 2008. március 5.)

A 21. századhoz méltó sebességgel folyik és néhány hét múlva befejeződik a Széchenyi-egyetem hatszázmilliós fejlesztési programja, amiben egy új építész műhely létesül, és az elektronikus távoktatást is szolgáló informatikai rendszer épül ki.

Dr. Szekeres Tamás rektor alig győzte sorolni azokat az egyetemi fejlesztéseket, amelyek a közelmúlt, a ma és a közeljövő elképzeléseit öntik formába. A zsinagóga felújítása után mára megtalálta helyét a győri kultúrában, átlagban heti két hangversenyén alig találni üres széket. „Végre van csónakházunk is” – utalt a rektor a Bridge klub átvételére, aminek máris megtervezték az átépítését. Pont került a körtöltés mögötti, nemigen használt „sportlétesítmények” eladására is, a bevételből a hallgatók kérésére műfüves pályák létesülnek a campuson belül, illetve új pályázatok önrészeként használják majd a megmaradó pénzt.

Beadták az új tudástér kialakítására pályázatukat, ami regionális információközvetítő szereppel bír majd, illetve ennek révén megújulhatnak majd a laborok is. Szekeres Tamás már beszélt a campus befejezésének tervéről is, ami magával hozza majd a harmincéves épületek felújítását és az egész egyetemi város bekerítését is.

Pár hét múlva birtokba vehetik az építész hallgatók a volt trafóházból kialakított Építész Műtermet, ami nemcsak a tanszéknek ad otthont, két tetőtéri műtermében igazi műhelymunka folyhat, és terveik szerint befogadó helye lesz minden győri építésznek is.

Már beépítésre várnak azok az informatikai eszközök is, amelyek e projekt keretében az új épületben kapnak helyet, s melyek részei a szinte teljes rendszer megújulásának.

Nem sok egyetem büszkélkedhet 10 gigabájt/másodperc sebességű hálózattal, wifi-hozzáférési helyekkel, saját, korszerű tűzfallal. A tízezer hallgató életében egyre meghatározóbb lesz az elektronikus tanulás, azaz az e-learning, ami a távoktatásban már bevált, sőt az első végzettek is átvehették diplomáikat, akik csupán ez alkalommal látogattak el először a győri campusba.

Tovább olvasom
Műteremház épült az Egyetemen

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 6.)

Győr - Már csak néhány hét, és átadják a hallgatóknak a befejezés előtt álló építészeti műteremházat a győri egyetemen. A legújabb informatikai fejlesztések előnyeit már most élvezhetik.

Az épület, amelyen a végső simításokat – burkolást, festést, szerelvényezést – végzik, négyszáz építészmérnök-hallgatót szolgál majd ki, s a tervek szerint a szakma és a leendő szakemberek találkozási pontja lesz a városban. Három szinten, több mint ezer négyzetméteren a legmodernebb felszerelés várja majd a hallgatókat. A 340 millió forintból épült központ költségeinek nagy részét a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként hirdetett HEFOP-pályázatból fedezte az egyetem.

Ezzel egy időben jelentős informatikai fejlesztés is zajlik az egyetemen, erre – szintén a fenti forrásból – 260 millió jut. Ebből olyan nagy sebességű gerinchálózatot építettek ki, amellyel a legtöbb nagyvállalat sem büszkélkedhet. Új eszközöket is beszereztek, amire többek között a készülő műteremházban (is) használt speciális, komoly technikai igényű programok miatt volt szükség. Fejlődött a WiFi-kapcsolat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a campus területén bárhol kényelmesen használható lesz a vezeték nélküli internet, a szükséges digitális tananyagok pedig bárhonnan pillanatok alatt elérhetők, letölthetők. Utóbbi azért is nagyon fontos, mert egyre bővül az e-learning (internetalapú távoktatás) köre, azaz megnő az újszerű tanítási módszerek szerepe. S mivel a fontos adatokhoz időnként sajnos nemcsak az arra jogosultak szeretnének hozzáférni, a biztonság növelésére új tűzfalmodult helyeztek üzembe, amilyennel a Mol, az Audi és más nagyvállalatok is védik információikat. Az adatok tárolásáról az úgynevezett „szerverfarm" bővítése gondoskodik.

Tovább olvasom
Szekeres Tamás újra indul a rektori címért

(http://www.gyorinap.hu/, 2008. január 2.)

A győri Széchenyi István Egyetem rektora, dr. Szekeres Tamás lapunkkal osztotta meg elsőként, hogy indul az új ciklusra szóló vezetői pályázaton. Három nap múlva, csütörtökön beadja pályázatát.

Hosszú ideig tartott a találgatás: a Széchenyi István Egyetem rektora, dr. Szekeres Tamás él-e azzal a jogszabályi változás következtében előállt lehetőséggel, hogy 65 éves kora ellenére még egy ciklusra megpályázhatja saját rektori székét.

Bár korábbi interjúiban jelezte: szeretne több időt tölteni családja körében, de most mégis úgy tűnik, erős volt kollégáinak, és a város több, meghatározó személyiségének, politikusoknak az ösztönzése, hogy vállalja még egy ciklusra annak az egyetemnek a vezetését, melynek létrehozásáért talán a legtöbbet tette.

Az egyetemi szenátus fog majd dönteni arról, hogy a pályázók közül kit választanak meg rektornak. Bár a minisztérium korábban megmásította a szenátus javaslatát, miszerint csakis egyetemen belüli személy pályázhasson, azt Győrben senki nem tartja valószínűnek, hogy a siker legkisebb reményében akár csak induljon is külsős személy.

Tovább olvasom
Győr és Pécs továbbra is vezető szerepben van,
 a tudásközvetítésben élen jár Szeged, Debrecen és Miskolc

(Népszabadság, 2007. október 17.)

Készül a városhálózat jövőképe, fejlesztési koncepciója. Rechnitzer János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia győri regionális kutatóintézetének igazgatója szerint a térségi rendszer helyett egyre inkább a városok lesznek a szellemi erőforrások és a gazdaság központjai az Európai Unióban.

Az unió költségvetésének csaknem negyven százalékát a regionális szemlélettel áthatott kohéziós alapok teszik ki, ám az ezekre épített programok sikere, a versenyképességre gyakorolt hatása kevéssé mérhető - állítja Rechnitzer János, a győri Széchenyi egyetem professzora. Hozzáteszi: Európában a régiók helyett egyre inkább a városok és hálózataik válnak a gazdasági élet, az innováció, a tudásközvetítés központjaivá.

A szakember szerint ezt a folyamatot ösztönzi az idén elfogadott Lipcsei Charta, melyben az európai szakminiszterek megfogalmazták: a fejlesztéspolitika új súlypontjai a városok és azok hálózatai. Ennek szellemében készíti a magyar koncepciót a területfejlesztési minisztérium közreműködésével a regionális kutatóintézet, és a VÁTI Kht.

A professzor kijelentette: a városok közül Budapestet nem a többi magyar településhez, hanem Bécshez, Pozsonyhoz, Prágához, Varsóhoz, Zágrábhoz kell mérni. Meg kell erősíteni a főváros kelet-közép-európai centrumszerepét.
- Budapest megújítása nélkül nincs vidéki felemelkedés - hangsúlyozza Rechnitzer János. - Téved, rossz úton jár az, aki a vidéki városhálózatot Budapest kárára akarja fejleszteni. Azt azonban a fővárosnak is meg kell értenie, hogy gyorsabb haladásához szüksége van a vidék együttműködésére, intézményeinek, hivatalainak, szervezeteinek az ország más tájain élőket is színvonalasan ki kell szolgálni. Ezért elfogadhatatlan az olyan meggondolatlan ötlet, mint a legfőképpen a vidékieket sújtó dugódíj bevezetése.
Budapest jövőjével kapcsolatban a professzor megjegyzi: sajátos jelenség, hogy 150-200 ezer ember költözik ki lakni a zsúfolt fővárosból, s létrejön egy agglomerációs gyűrű. Új tapasztalat, hogy ezeknek a periférián kialakuló, tulajdonképpen alvóvárosoknak egyre erősebb a gazdasági potenciáljuk, s ma már dolgozni is sokan járnak ki Budapestről például Budaörsre, az oda kitelepedő cégekhez, logisztikai, kereskedelmi központokhoz.

- A 279 vidéki magyar város közül legfeljebb ötvennek van karakteres funkciója, a többinek a fele pedig még kistérségi szerepkörrel sem rendelkezik - állítja a professzor, aki úgy látja, meg kell nevezni azokat a természetes regionális központokat, amelyek határozott térségszervező erővel bírnak, van kellő intellektuális kapacitásuk, prominenciájuk, tudásközvetítő képességük, fejlett gazdaságuk, innovációs késztetésük, infrastruktúrájuk. Ezek gyakorlatilag azok a városok, amelyekre a professzor szerint a láthatóan haldokló pólusprogram elsősorban vonatkozott volna.

A Dunántúlon Győr gazdasági vezető ereje, társadalmi, oktatási és kulturális teljesítménye megkérdőjelezhetetlen. Ugyanígy a tradicionálisan meghatározó Pécs térségfejlesztő hatókörét sem lehet kétségbe vonni, ráadásul Európa kulturális fővárosaként konkrét terveket tud megvalósítani. A Veszprém-Székesfehérvár kettős egyre szervesebben öszszenő, a közúti infrastruktúra fejlődésével ez a két település együtt komoly eredményeket fog elérni. Erős, dinamikus centrum a tudásközvetítésben, kultúrában hagyományosan élenjáró Szeged, Debrecen és Miskolc is.

Ezek körzetében találhatóak megújuló, karakteres alcentrumok. Ilyen például a Nyugat-Dunántúlon Sopron és Szombathely, Pécs régiójában Kaposvár, Szeged dimenziójában Kecskemét, Debrecen hatókörében Nyíregyháza, Miskolc mellett pedig Eger.

Arra a kérdésre, hogy a pólusprogram kisiklása miből következtethető, Rechnitzer János azt feleli:
- Először még arról volt szó, hogy a kiemelt városok 100 milliárd forinthoz juthatnak hozzá. Ezt az összeget azonban szétosztották különböző kisebb, operatív programokba, külön-külön kell pályázni az összegekre, így aztán koncentrált, átgondolt fejlesztésre, hosszú távú, megalapozott szerkezeti megújításra ez a pályázat már nem alkalmas.

A városhálózatok készülő jövőképében az érdemi decentralizáció játssza a főszerepet - mondja a professzor. Ahogy léteznek - ugyan rendkívül bizonytalan hatáskörrel - megyei jogú városok, úgy kellene megteremteni a regionális városi státuszokat is. Ezek térségében persze szükség van a saját arculatát megteremtő kisebb városokra, kistérségi centrumokra is.

Speciális közösséget alkotnak azok a települések, amelyek értékeiknél, lehetőségeiknél fogva, méretüktől függetlenül komoly fejlesztő erővel rendelkeznek. Ilyen például a gyógyvízéről ismert Hajdúszoboszló, Zalakaros, Hévíz, Sárvár és Bükfürdő.

A magyar faluhálózat esélyeiről szólva a szakember kifejti: a hetvenes évek óta nosztalgiázunk a magyar falu funkcióvesztésén, Gyűrűfű szimbóluma lett az elnéptelenedésnek. Vitathatatlan, hogy a falvak egy része a jövőben is leépül, ez sajnos, természetes eleme a térségfejlődésnek. A nagyvárosok környékén, az agglomerációban viszont a falu reneszánszát éli. Árnyékzónáiban, ezek perifériáiban azonban néhány település kiüresedik.

Rechnitzer János a helyi értékek megőrzésében, felmutatásában, fejlesztésében, önazonosságában látja a kisebb falvak kibontakozásának lehetőségeit. Meggyőződése: emellett vállalniuk kellene a "második otthon" funkciót. Ez azt jelenti, hogy főleg a városban élő emberek szívesen vásárolnak viszonylag olcsó házakat a falvakban, ahol hétvégéiket, nyarukat töltik. Felújítják az ingatlanokat, helyi embereket bíznak meg a gondozásával, karbantartásával. A "második otthon" ösztönzésével új szellemi erőt is csábítani lehet ezekbe a településekbe. Jó példa erre a Balaton-felvidék.

A koncepció tervezésekor elemezték a népesség mozgását is. Kiderült: a közúti, vasúti infrastruktúra és annak tervezett változtatása, fejlesztése, átalakítása átszabja a hagyományos közigazgatási tereket, határokat. A nagyvárosok szempontjából igen fontos a jó megközelíthetőség. Érdekesség, hogy a Balaton környékéről meglepően sokan ingáznak dolgozni a fővárosba.

Ha a költözéseket vizsgáljuk, akkor az a megfigyelhető tendencia: elsősorban megtartó ereje miatt a Nyugat-Dunántúlról kevesebben költöznek Budapestre, ám Kelet-Magyarországról egyre többen.

A magyar városoknak ma már nem elsősorban hazai településekkel kell versenyezniük, még kevésbé lesz ez így a schengeni csatlakozás után. Győr a szlovákiai Dunaszerdahely és Párkány munkalehetőségeivel, kulturális és szolgáltatási kínálatával verseng, Szeged lehetőségei Araddal és Temesvárral összehasonlításban lesznek mérhetők, míg Debrecennek Nagyváraddal kell összehangolnia tevékenységét. Új típusú, európai városhálózatok születnek tehát, de ehhez arra van szükség, hogy a magyar városok is megtaláljak saját helyüket, arculatukat, jövőképüket.

Tovább olvasom
Mi lesz a jövő járműve?

(www.gyorinap.hu 2008. január 22.)

Ismét, már harmadszor rendezik meg április 22-én az egyetem parkolójában a Széchenyi Futamot alternatív hajtású járművek számára. A Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont konstrukciós ötletpályázatot ír ki alternatív hajtású járművek tervezésére és megvalósítására.

A pályázatban a Széchenyi István Egyetem hallgatói vehetnek részt, akik a 2008. áprilisában megrendezésre kerülő III. Széchenyi Futam – Alternatív hajtású járművek versenye elnevezésű rendezvényen saját maguk által tervezett és kivitelezett járművel kívánnak rajthoz állni. A pályázaton díjazott projektek költségvetéséhez a JRET, a dologi költségek egészének, vagy részének átvállalásával (alkatrészek beszerzése, gyártási, kivitelezési költségek, számítógépes tervezés stb.) járul hozzá.

Akit részletesebben érdekel a már nemzetközivé bővült versenysorozat, látogasson el honlapjára (http://www.ahjv.hu/).

Tovább olvasom
Ösztöndíj ifjú zenészeknek a Széchenyi-egyetemen

(www.gyorinap.hu 2008. február 21.)

A győri Egyetemi Zenei Alapítvány zenekari ösztöndíjait csütörtökön 11 órakor a Széchenyi István Egyetem Hangversenytermében  dr. Szekeres Tamás rektor, a kuratórium elnöke adta át.

Első alkalommal 2001. őszén hirdette meg zenekari ösztöndíj pályázatát az Universitas-Győr Alapítvány. Az ösztöndíj szervezője 2007-től az Egyetemi Zenei Alapítvány. A Győri Egyetemi Zenekar és a Győri Symphonic Band szakmai munkájában folyamatosan és eredményesen közreműködő zenetanár-jelölt hallgatók pályázhattak a most tizenegyedik alkalommal átadandó ösztöndíjra., amely öt hónapra szól, s összege havi 13 ezer Ft. Ezúttal az egyetemi zenekar 5, a fúvószenekar 10 hallgatója lett az alapítvány ösztöndíjasa.

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelkedő tanulmányi eredményt felmutató hallgatói a Köztársasági és a tanulmányi ösztöndíj mellett - az Universitas-Győr Alapítvány szervezésében - tanévenként 20 "Győri Universitas", 3 Klatsmányi Tibor – Varga László, 2 Horváth Ede, 3 Szemerey Loránt és 1 Palotai Zoltán, félévente 15 zenekari, 10 Wáberer’s, 5 Pannon Work ösztöndíjat nyerhetnek el. Az alapítvány ösztöndíjprogramjának anyagi hátterét a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 % és a Győrben diplomát szerzett egykori hallgatók, az egyetem célkitűzéseit támogató cégek felajánlásai teremtik meg.

A tanév második félévének zenekari ösztöndíjasa lett a révkomáromi – Szlovákia – Banyák Tibor (nagybőgő). Banyák Tibor a felvidék legismertebb zenész dinasztiájának tagja. Neves „felmenője” Bihari János, aki Mária Terézia udvari zenészeként szerzett széles körben elismerést. Ösztöndíjas lett Berki Gábor (mélyhegedű) pápai, Buzási Diána (hegedű) rádi, a pécsi Czepf József (fuvola), a sárvári Csikós György (harsona) széchenyis zenetanár szakos hallgató. A gordonos Domonkos Balázs a szlovákiai Nagymegyerről, a fagottos Hanis Petra Szakonyból, az ütőhangszeres Juhász Gábor Győrből, a kürtös Karsai Farkas László Budapestről, a klarinétes Kónya Judit Mezőhegyesről, a hegedűs Lélek Réka Ajkáról, a harsonás Lovai Tamás Tamásiból, a szintén harsonás Pőcz Balázs ugyanebből a városból, a gordonkás Tirnbach Sára Mohácsról, az oboás Völgyi Bálint Szombathelyről jött a Széchenyi István Egyetemre, a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetbe tanulni.

- Minden negyedik zenetanár szakos hallgató kap jó tanulmánya miatt külön, köztársasági, universitas vagy zenekari ösztöndíjat - mondta el ezúttal is dr. Ruppert István intézeti igazgató. Áthallgatással, a párhuzamos képzés keretében az egyetem más szakjai, tantárgyai is kiegészíthetik a zenei képzésben résztvevők felkészültségét. A Varga Tibor Zeneművészeti Intézet hallgatói - a Magyarországon példa nélkül álló - ösztöndíj támogatással és az egykori zsinagóga egyetemi hangversenyteremként való használatával kiváló szakmai háttérrel készülhetnek zenei pályájukra.

A Győri Egyetemi Zenekar - karmester Ménesi Gergely művésztanár, Kalló Zsolt a vonós szekció vezetője - az elmúlt évben is két CD-felvételt készített, s vendégszerepelt Németországban és Svájcban is. A Győr Symphonic Band – vezetője Szabó Ferenc művésztanár – 2002-ben megnyerte a Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivált, több rádiófelvételt készített, s az ország legjobb szimfonikus fúvós zenekarai közt jegyzi őket a szakma. Az intézet és a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatóiból álló Győri Leánykar megalakulása óta húsznál több lemez- és CD felvételt készített. Az elmúlt években a Nemzetközi Kodály Társaság meghívására Angliában és Belgiumban is felléptek. A rendszeres hazai szereplések mellett Franciaországban, Izraelben, Lengyelországban, Szlovákiában és Ausztriában is nagysikerű koncerteket adtak. A Nemzetközi Kodály Társaság meghívására 2005. augusztusában Leicesterben (Anglia) a nyitó hangversenyt a Győri Leánykar adta. 2006. nyarán a Salzburgi Ünnepi Játékokra kapott meghívást a Győri Leánykar, ahol a Michael Haydn évfordulón koncerten és a dómban misén is szerepelt. Az Európában működő egynemű karok között a legrangosabbak között jegyzett együttes karnagya Szabó Miklós Kossuth-Díjas, Liszt-Díjas, Bartók-Pásztori Ditta Díjas professzor.

Tovább olvasom

Események

Záróvizsga jelentkezési időszak 2019. november 28. - 2019. december 12.
Elektronikus ZH nap 2019. december 12. 08:00 - 15:00
MÉK nyílt nap 2019. december 13. 10:00 - 16:00
Székelyhidi Rita - PhD dolgozat nyilvános vitája 2019. december 13. 15:30 - 17:00
Szorgalmi időszak vége 2019. december 14.