Rektort választanak a Széchenyi István Egyetemen

(www.edupress.hu, 2008-03-14)

A győri Széchenyi István Egyetem Szenátusa március 17-én, hétfőn tartandó ülésén dönt a rektor személyéről. Az egyetem első számú vezetői tisztségére dr. Szekeres Tamás jelenlegi rektor adott be pályázatot. A rektori pályázat jogszabályi hátteréről, folyamatáról, a szavazás eredményéről hétfőn 15 órakor a Szenátus ülésterme melletti különteremben dr. Író Béla főtitkár ad tájékoztatást.

Tovább olvasom
Tandíj helyett lesz ösztöndíjrendszer?

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 12.)

Kikerül a felsőoktatási törvényből a képzési hozzájárulásról szóló rész, így az egyetemeken és a főiskolákon szeptembertől nem kell tandíjat fizetni – jelentette be kedden Hiller István az Országházban. A rektorok szintén Budapesten tanácskoztak: a tandíjról már lemondtak, de egy igazságosabb ösztönző rendszerről nem. A két megyei egyetem is képviseltette magát.

Az oktatási és kulturális miniszter kedden tehát a parlamentben bejelentette, szeptembertől nem kell tandíjat fizetni a felsőoktatási intézményekben; azok a mesterképzésben részt vevő hallgatók pedig, akik eddig fizették a képzési hozzájárulást, a törvény hatályba lépését követő harminc napon belül vissza fogják kapni az összeget, és a jövőben a mesterképzésben sem kell a hozzájárulást fizetni.
Eközben az állami egyetemek rektorai Budapesten vitatták meg a helyzetet, ezen a tanácskozáson részt vett dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem, és dr. Faragó Sándor, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem rektora is. Nagyjából sejteni lehetett, hogy milyen véleményt fogalmaznak meg, ugyanis Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke két napja már világossá tette állásfoglalását:
„A népszavazást követően nem változik a hallgatók fizetési kötelezettsége, a felsőoktatásban részt vevők fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetősen magas összeget ad ki tanulmányainak fedezésére. Nem hiszem, hogy az egy igazságos rendszer lenne, hogy valaki fizet ötszázezer vagy egymillió forintot félévente a képzésre, míg mások egyáltalán nem vállalnak a terhekből semmit."

Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy a rektorok megerősítették: benyújtanak az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz egy olyan javaslatcsomagot, amellyel azt szeretnék elérni, hogy évente ítéljék meg a hallgatók tanulmányi teljesítményét – így pedig lehetséges lenne az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott kategória között. Azt azért tudni kell, hogy a költségtérítéses hallgatók jelenleg is csak a képzési költségeik felét fizetik, a másik felét ennek is az állam állja.

Dr. Szekeres Tamás támogatta a közös rektori elképzelést, s mint mondta, a tandíjjal Győrben eleve sem számoltak erre az évre, a népszavazás után pedig egyértelmű volt: a későbbiekben is le kell mondani róla. A rektor ugyanakkor elismerte, hogy néhány egyetem számára – a győri e tekintetben kivétel – a túlélést vagy a jelentős fejlesztés valószínűleg egyetlen lehetőségét jelentette volna a képzési hozzájárulás, így ezért most többen jogosan bánkódnak.

S bár az új ösztönzőrendszer nem hoz pluszbevételt, de a bevezetését támogatja, mert igazságosabb. Arról, hogy erre mikortól nyílna lehetőség (például Győrben), egyelőre nem tudott nyilatkozni, egyes hírek szerint legkorábban 2010-ben vezethetnék be – persze, csak ha a minisztérium is rábólint a rektorok elképzelésére.

„A jobb színvonal volt a tét..."
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora azt hangsúlyozta: „ A jelenlegi helyzetben az egyetemeknek – úgy vélem – a tandíj kérdésével nem kell foglalkozniuk. A tervezett tandíj kiesése nem érinti költségvetésünket – többletforrás lett volna –, ugyanakkor a hallgatóknak lehetőség, hogy a pénzükért még színvonalasabb oktatást várjanak el az intézményektől. Pluszpénzek bevonására a különböző pályázatok adnak lehetőséget és a piaci szereplők bevonása egyetemünk munkájába. Mindkettőre volt, van és a jövőben is lesz lehetőségünk. A rektor nem kommentálta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének nyilatkozatát – miszerint azt várja a kormánytól és az Oktatási Minisztériumtól, hogy semmi mást ne vezessen be a tandíj helyett –, csupán annyit jegyzett meg, a két félnek lesz lehetősége álláspontjának kifejtésére, megismertetésére.

Tovább olvasom
A népszavazás értékelése győr-moson-sopronban

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 10.)

Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora: – Nem lepett meg a népszavazás eredménye. A tandíj azonban más kategória, mint a vizit- vagy a kórházi napidíj, hiszen a tandíjakból tervezett összeg nem szerepel a költségvetésünkben, míg a napidíj és a vizitdíj kiesése gondot okozhat a kórházakban, de különösen a háziorvosoknál. Az arányok érzékeltetése miatt  érdemes megemlíteni, hogy egyetemünk 14 milliárd forinttal gazdálkodik, a tandíjakból szeptember és december 31. között mintegy 80 millió forinttal számolhattunk volna. Ennek az összegnek a kiesése tehát nem rendíti meg az egyetem munkáját, gazdálkodását. Nekünk tudomásul kell azt is venni, hogy a hallgatóink és a leendő egyetemi polgárok a szüleikkel együtt nemet mondtak a tandíjra.

Dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem rektora: – Az idei, 2008-as költségvetésünkben még nem számoltunk a tandíjjal, s mivel szeptembertől felmenő rendszerben vezettük volna be, az első két évben ennek összege nem lett volna jelentős. Azért is nem számoltunk a tandíjjal az idei költségvetésben, mivel éreztük ennek politikai bizonytalanságát. Az egyetem fejlődése azonban számunkra továbbra is kiemelt feladat, s arra törekszünk, hogy a tandíjból kieső összeget a gazdasággal való intenzív együttműködéssel pótoljuk.

Tovább olvasom
Műteremház épült az Egyetemen

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2008. március 6.)

Győr - Már csak néhány hét, és átadják a hallgatóknak a befejezés előtt álló építészeti műteremházat a győri egyetemen. A legújabb informatikai fejlesztések előnyeit már most élvezhetik.

Az épület, amelyen a végső simításokat – burkolást, festést, szerelvényezést – végzik, négyszáz építészmérnök-hallgatót szolgál majd ki, s a tervek szerint a szakma és a leendő szakemberek találkozási pontja lesz a városban. Három szinten, több mint ezer négyzetméteren a legmodernebb felszerelés várja majd a hallgatókat. A 340 millió forintból épült központ költségeinek nagy részét a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként hirdetett HEFOP-pályázatból fedezte az egyetem.

Ezzel egy időben jelentős informatikai fejlesztés is zajlik az egyetemen, erre – szintén a fenti forrásból – 260 millió jut. Ebből olyan nagy sebességű gerinchálózatot építettek ki, amellyel a legtöbb nagyvállalat sem büszkélkedhet. Új eszközöket is beszereztek, amire többek között a készülő műteremházban (is) használt speciális, komoly technikai igényű programok miatt volt szükség. Fejlődött a WiFi-kapcsolat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a campus területén bárhol kényelmesen használható lesz a vezeték nélküli internet, a szükséges digitális tananyagok pedig bárhonnan pillanatok alatt elérhetők, letölthetők. Utóbbi azért is nagyon fontos, mert egyre bővül az e-learning (internetalapú távoktatás) köre, azaz megnő az újszerű tanítási módszerek szerepe. S mivel a fontos adatokhoz időnként sajnos nemcsak az arra jogosultak szeretnének hozzáférni, a biztonság növelésére új tűzfalmodult helyeztek üzembe, amilyennel a Mol, az Audi és más nagyvállalatok is védik információikat. Az adatok tárolásáról az úgynevezett „szerverfarm" bővítése gondoskodik.

Tovább olvasom
Ki fizesse a diploma árát?

(http://www.gyorinap.hu, 2008. március 06.)

Vasárnap népszavazáson mondhatunk véleményt három kérdésről. Az egészségügy mellett viszonylag kevés szó esett eddig a harmadikról, a „tandíjról”. A Széchenyi Egyetem főtitkárát, Író Bélát és a Hallgatói Önkormányzat elnökét, Kovács Zsoltot arra kértük, segítsenek nekünk megérteni, hogy valójában miről is kell döntenünk.

Havi 10-30 ezer forintról kell döntenünk
A felvételi pontszámok alapján kerülnek be a hallgatók az államilag finanszírozott helyekre, s aki ebből kimarad, az úgynevezett költségtérítéses hallgató lehet. Előbbiek a 3-4 éves alapképzésben évi 105 ezer forintot fizetnek „képzési hozzájárulás” címén (ezt nevezi a népnyelv és a politika tandíjnak), utóbbiak pedig mintegy 300 ezer forintot fizetnek költségtérítés címén. (A mesterképzés két éve alatt ezek az összegek a két kategóriában 150, illetve 360-400 ezer forintra nőnek ugyancsak évente, attól függően, milyen szakra jár valaki, de mi az egyszerűség kedvéért csak az alapképzés példáján megyünk végig.)

Az első megállapításunk tehát az, hogy az alapképzésben havi 10 ezer forinttal, a mesterképzésben havi 15 ezer forinttal többet fizessen-e az államilag finanszírozott hallgató.

Erről beszélünk, amikor a népszavazási kérdést feltesszük magunknak. Gyakorlatilag ennek az eltörlését kezdeményezte a Fidesz, mert az ő logikájuk az, hogy Magyarországon a hallgatóknak legyen teljesen ingyenes a felsőoktatás, azaz minden költséget a közös költségvetésből álljunk. Ezzel szemben áll a kormánypártok véleménye, amelyek úgy gondolják, hogy ne csak a közösből finanszírozzuk az egyetemi, főiskolai tanulmányokat, hanem a fenti összeggel a hallgatók is járuljanak hozzá képzésük költségeihez. Nekünk tehát e két politikai felfogás között kell döntenünk március 9-én.

Teljesítményre ösztönző, szociálisan érzékeny rendszer.
Megnéztük, hogy a hallgatók oldaláról a mostani rendszerben a fenti kiadások hogyan differenciálódnak, illetve milyen egy egyetemi hallgató költségvetésének bevételi oldala. Kovács Zsolt segített a szerteágazó rendszer feltérképezésében.

Előbb a képzési hozzájárulás rendszerének eltéréseit nézzük! Az államilag finanszírozott helyen tanuló hallgatók mindegyike elvileg az évi 105 (10 hónapos tanév alatt tehát havi 10 ezer) forintot fogja fizetni 2008. szeptemberétől, és csak azok, akiket 2007-ben vettek fel. A rendszer ugyanakkor ösztönöz a jó tanulásra, hiszen az államilag finanszírozott helyeken tanuló diákok legjobbjai, azaz a felső 15 %-uk teljes egészében mentesül a fizetés alól. A teljesítménylista alsó 15 %-ába esők viszont elveszítik az állami helyet, és átkerülnek a költségtérítéses státuszba, azaz, az addigi 105 ezer forintos évi díj helyett 300 ezret fizetnek. Ez kétségtelenül erős ösztönző erő lehet.

Ahhoz, hogy nagyjából felmérhessük, mit jelent ez a havi kiadás egy hallgató életében, számba vettük a bevételeket, azaz a különböző ösztöndíjakat is.

Nézzük előbb az államilag finanszírozott hallgatók helyzetét! Az állam ma minden egyes hallgatóra évente 119 ezer forint normatívát fizet az egyetemeknek. Ha valaki a szakján belül átlag feletti teljesítményt, tanulmányi eredményt nyújt, az havi 40 ezer forintig terjedő ösztöndíjat kaphat a Széchenyin. Ha szociális helyzete indokolja, ehhez még 23 ezer forintig terjedő rendszeres havi szociális támogatást is kaphat. Mindez nettóban, tehát ez már magasabb, mint a minimálbér összege. Még rosszabb szociális helyzetben lévők ezen felül félévenként egyszeri rendkívüli szociális támogatásban is részesülhetnek, aminek maximális összege 25-30 ezer forint.

A legkiválóbbak pályázhatnak köztársasági ösztöndíjra is, a Széchenyin ezek száma 40-50 fő között mozog, ők havi plusz 34 ezer forintot kapnak.

Ugyancsak a Széchenyi-egyetem hallgatói pályázhatnak kiemelkedő tudományos, kulturális és sport teljesítményeikkel egyetemi ösztöndíjra, aminek havi összege elérheti a 15-18 ezer forintot.

Legjobb esetben tehát egy tehetséges, ám rossz körülmények között élő hallgató mentesülhet a képzési hozzájárulás fizetése alól, ugyanakkor (a kiemelt ösztöndíjakat nem számítva) akár havi 65 ezer forintot is kaphat nettóban. A köztársasági ösztöndíj, illetve az egyetemi ösztöndíj ezen felül még 50 ezerrel gyarapíthatja havi bevételeit.

Nézzük meg, hogyan alakul annak a hallgatónak a havi „büdzséje”, aki saját költségtérítéses helyen tanul. Itt ösztöndíjban eleve nem részesülhet, s már sokkal kevesebb a kedvezmény is. Félévente egyszer kérvényezheti a költségtérítés összegének 15-50 %-os csökkentését tanulmányi eredménye és szociális helyzete alapján. Erre a célra ma a Széchenyin minimális összeg, félévenként 1,5 millió forint áll rendelkezésre, s leginkább az EU-n kívüli országokból érkezett magyar diákok indulnak jó eséllyel, de fontos szempont a tanulmányi átlag, az egyetemi közéleti tevékenység illetve egy kisebb súllyal a szociális rászorultság is.

Nem beszéltünk a diákhitel intézményéről, ami jó eszköz a tanulmányok részbeni fedezésére, hiszen alacsony kamattal, későbbi visszafizetéssel segít az átmeneti finanszírozásban.

Mi lenne, ha eltörölnénk, s mi, ha megtartanánk?
Nézzük meg, milyen arányokat képvisel ez az összeg az egyes diákok, illetve az egyetem életében, azaz, mi történne attól függően, hogy a népszavazáson úgy döntenénk, hogy maradjon vagy szűnjön meg?

Statisztikai adatok szerint ma vidéken egy hallgató havi költségei – albérletet is számolva - 60-70 ezer forint között vannak, s ehhez képest kell a minimum 10 ezer forintos képzési hozzájárulással számolni. Arányaiban nem meghatározó, de kétségtelen, hogy lehetnek olyanok, akiknél ez már az utolsó csepp a pohárban, és esetleg már nem merik vállalni.

Azon 1600 szerencsésnek, akik tanulmányi eredményük és szociális helyzetük miatt kollégiumi helyet kapnak a Széchenyin, mindössze havi 6600 forintjukba kerül, de még ebből is lehet díjkedvezményt kapni – indokolt esetben.

Mit jelent az egyetemnek a képzési hozzájárulás? Egyáltalán, milyen célra lehet felhasználni? A kérdésre a főtitkár, Író Béla válaszolt. A 2009-től várhatóan mintegy évi 365 millió forint fele az imént ismertetett ösztöndíjalapot gazdagítja, azaz közvetlenül visszakerül a hallgatókhoz. Igaz, nem biztos, hogy ugyanazokhoz, akik befizették. A másik felét pedig az egyetem kizárólag fejlesztési célokra használhatja, ami szintén a hallgatók jobb elhelyezését, felkészülését segíti. A tandíjnak nevezett havi 10500 illetve 15000 ezer forint tehát teljes egészében az illető felsőoktatási intézményben marad.

Író Béla elmondta, hogy egyetemük tavaly mintegy 700 millió forintot fordított fejlesztésre, részben saját, részben pályázati pénzekből, így a képzési hozzájárulásból a jövőben várt 180 millió forintot ennek tükrében lehet és kell értékelni.

Körülbelül ezek azok az információk, amelyek egy konkrét egyetem példáján összerakhatók azok számára, akik megfontoltan akarnak szavazni arról: legyen-e Magyarországon (ismét) térítésmentes a felsőoktatás a hallgatók számára, vagy a közös finanszírozás mellett vállaljanak részt ők maguk is tanulmányaik finanszírozásából.

Tovább olvasom
10 gigabájt másodpercenként

(www.gyorinap.hu, 2008. március 5.)

A 21. századhoz méltó sebességgel folyik és néhány hét múlva befejeződik a Széchenyi-egyetem hatszázmilliós fejlesztési programja, amiben egy új építész műhely létesül, és az elektronikus távoktatást is szolgáló informatikai rendszer épül ki.

Dr. Szekeres Tamás rektor alig győzte sorolni azokat az egyetemi fejlesztéseket, amelyek a közelmúlt, a ma és a közeljövő elképzeléseit öntik formába. A zsinagóga felújítása után mára megtalálta helyét a győri kultúrában, átlagban heti két hangversenyén alig találni üres széket. „Végre van csónakházunk is” – utalt a rektor a Bridge klub átvételére, aminek máris megtervezték az átépítését. Pont került a körtöltés mögötti, nemigen használt „sportlétesítmények” eladására is, a bevételből a hallgatók kérésére műfüves pályák létesülnek a campuson belül, illetve új pályázatok önrészeként használják majd a megmaradó pénzt.

Beadták az új tudástér kialakítására pályázatukat, ami regionális információközvetítő szereppel bír majd, illetve ennek révén megújulhatnak majd a laborok is. Szekeres Tamás már beszélt a campus befejezésének tervéről is, ami magával hozza majd a harmincéves épületek felújítását és az egész egyetemi város bekerítését is.

Pár hét múlva birtokba vehetik az építész hallgatók a volt trafóházból kialakított Építész Műtermet, ami nemcsak a tanszéknek ad otthont, két tetőtéri műtermében igazi műhelymunka folyhat, és terveik szerint befogadó helye lesz minden győri építésznek is.

Már beépítésre várnak azok az informatikai eszközök is, amelyek e projekt keretében az új épületben kapnak helyet, s melyek részei a szinte teljes rendszer megújulásának.

Nem sok egyetem büszkélkedhet 10 gigabájt/másodperc sebességű hálózattal, wifi-hozzáférési helyekkel, saját, korszerű tűzfallal. A tízezer hallgató életében egyre meghatározóbb lesz az elektronikus tanulás, azaz az e-learning, ami a távoktatásban már bevált, sőt az első végzettek is átvehették diplomáikat, akik csupán ez alkalommal látogattak el először a győri campusba.

Tovább olvasom
Babakiállítás a Széchenyi István Egyetemen

(www.gyorinap.hu 2008. március 04.)

A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület és a Zichy Palota különleges babakiállításra invitál minden kedves érdeklődőt a Széchenyi István Egyetem Aulájába. 24 készítő 32 alkotása, mintegy 55 figura kerül kiállításra a mai naptól március 25-ig.

Hivatalos megnyitó 2008. március 4., kedd, 14:30., Széchenyi István Egyetem Aula.
Kiállítást megnyitja: Keglovich Ferencné a Zichy-palota igazgatója, a kiállítás fővédnöke.
Köszöntőt mond: Szabó Sándorné nyugalmazott egyetemi adjunktus.
Közreműködik a Kohut Petra - Gáspár Álmos gitárduó (a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet hallgatói).

Tovább olvasom
Ösztöndíj ifjú zenészeknek a Széchenyi-egyetemen

(www.gyorinap.hu 2008. február 21.)

A győri Egyetemi Zenei Alapítvány zenekari ösztöndíjait csütörtökön 11 órakor a Széchenyi István Egyetem Hangversenytermében  dr. Szekeres Tamás rektor, a kuratórium elnöke adta át.

Első alkalommal 2001. őszén hirdette meg zenekari ösztöndíj pályázatát az Universitas-Győr Alapítvány. Az ösztöndíj szervezője 2007-től az Egyetemi Zenei Alapítvány. A Győri Egyetemi Zenekar és a Győri Symphonic Band szakmai munkájában folyamatosan és eredményesen közreműködő zenetanár-jelölt hallgatók pályázhattak a most tizenegyedik alkalommal átadandó ösztöndíjra., amely öt hónapra szól, s összege havi 13 ezer Ft. Ezúttal az egyetemi zenekar 5, a fúvószenekar 10 hallgatója lett az alapítvány ösztöndíjasa.

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelkedő tanulmányi eredményt felmutató hallgatói a Köztársasági és a tanulmányi ösztöndíj mellett - az Universitas-Győr Alapítvány szervezésében - tanévenként 20 "Győri Universitas", 3 Klatsmányi Tibor – Varga László, 2 Horváth Ede, 3 Szemerey Loránt és 1 Palotai Zoltán, félévente 15 zenekari, 10 Wáberer’s, 5 Pannon Work ösztöndíjat nyerhetnek el. Az alapítvány ösztöndíjprogramjának anyagi hátterét a személyi jövedelemadóból felajánlható 1 % és a Győrben diplomát szerzett egykori hallgatók, az egyetem célkitűzéseit támogató cégek felajánlásai teremtik meg.

A tanév második félévének zenekari ösztöndíjasa lett a révkomáromi – Szlovákia – Banyák Tibor (nagybőgő). Banyák Tibor a felvidék legismertebb zenész dinasztiájának tagja. Neves „felmenője” Bihari János, aki Mária Terézia udvari zenészeként szerzett széles körben elismerést. Ösztöndíjas lett Berki Gábor (mélyhegedű) pápai, Buzási Diána (hegedű) rádi, a pécsi Czepf József (fuvola), a sárvári Csikós György (harsona) széchenyis zenetanár szakos hallgató. A gordonos Domonkos Balázs a szlovákiai Nagymegyerről, a fagottos Hanis Petra Szakonyból, az ütőhangszeres Juhász Gábor Győrből, a kürtös Karsai Farkas László Budapestről, a klarinétes Kónya Judit Mezőhegyesről, a hegedűs Lélek Réka Ajkáról, a harsonás Lovai Tamás Tamásiból, a szintén harsonás Pőcz Balázs ugyanebből a városból, a gordonkás Tirnbach Sára Mohácsról, az oboás Völgyi Bálint Szombathelyről jött a Széchenyi István Egyetemre, a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetbe tanulni.

- Minden negyedik zenetanár szakos hallgató kap jó tanulmánya miatt külön, köztársasági, universitas vagy zenekari ösztöndíjat - mondta el ezúttal is dr. Ruppert István intézeti igazgató. Áthallgatással, a párhuzamos képzés keretében az egyetem más szakjai, tantárgyai is kiegészíthetik a zenei képzésben résztvevők felkészültségét. A Varga Tibor Zeneművészeti Intézet hallgatói - a Magyarországon példa nélkül álló - ösztöndíj támogatással és az egykori zsinagóga egyetemi hangversenyteremként való használatával kiváló szakmai háttérrel készülhetnek zenei pályájukra.

A Győri Egyetemi Zenekar - karmester Ménesi Gergely művésztanár, Kalló Zsolt a vonós szekció vezetője - az elmúlt évben is két CD-felvételt készített, s vendégszerepelt Németországban és Svájcban is. A Győr Symphonic Band – vezetője Szabó Ferenc művésztanár – 2002-ben megnyerte a Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivált, több rádiófelvételt készített, s az ország legjobb szimfonikus fúvós zenekarai közt jegyzi őket a szakma. Az intézet és a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatóiból álló Győri Leánykar megalakulása óta húsznál több lemez- és CD felvételt készített. Az elmúlt években a Nemzetközi Kodály Társaság meghívására Angliában és Belgiumban is felléptek. A rendszeres hazai szereplések mellett Franciaországban, Izraelben, Lengyelországban, Szlovákiában és Ausztriában is nagysikerű koncerteket adtak. A Nemzetközi Kodály Társaság meghívására 2005. augusztusában Leicesterben (Anglia) a nyitó hangversenyt a Győri Leánykar adta. 2006. nyarán a Salzburgi Ünnepi Játékokra kapott meghívást a Győri Leánykar, ahol a Michael Haydn évfordulón koncerten és a dómban misén is szerepelt. Az Európában működő egynemű karok között a legrangosabbak között jegyzett együttes karnagya Szabó Miklós Kossuth-Díjas, Liszt-Díjas, Bartók-Pásztori Ditta Díjas professzor.

Tovább olvasom
Diplomataképző konferencia a Széchenyi egyetemen

(www.kisalfold.hu 2008.02.21.)

Győr - A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága szervezésében 2008. március 4-7-ig hetedik alkalommal kerül megrendezésre az Országos Diplomataképző Konferencia és Országos Külügyes Találkozó.

Az Országos Külügyes Találkozó a külügyi bizottságok évente megrendezett fóruma, amely biztosítja az ország külügyeseinek szervezett keretek között történő találkozását.

A konferencia országos jellege miatt azt szeretnék, ha javulna a kapcsolattartás a külügyi bizottságok tagjai között. Ez ugyanis elősegítené mind a helyi, mind az országos szintű programok sikerét, valamint megkönnyítené a bizottságok munkáját. E cél kitűzésével szeretnénk segíteni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának azon törekvését, amely egy jól működő országos hálózatot és munkavégzést kíván megvalósítani.

A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának Külügyi Bizottsága 1999-ben rendezte meg az I. Országos Diplomataképző Konferenciát. Az ODK-t az a törekvés hívta életre, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak tagjai, elsősorban azok, akik a külügyi bizottságokban dolgoznak, vagy az ezek tevékenységi köréhez hasonló munkát végeznek, olyan továbbképzésen vehessenek részt, amely szélesíti tapasztalataikat, és hathatós segítséget nyújt munkájukhoz.

Az Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottság (EHKB) az előzőekhez hasonló szellemben 2008. márciusában is megrendezi az Országos Diplomataképző Konferenciát. A többnapos rendezvény során közel 100 országos és helyi résztvevő érdeklődésére számítunk.
Az Országos Diplomataképző Konferencia nem kizárólag a hallgatói önkormányzatok tagjainak szól. A rendezvénnyel a hallgatói aktivitást is növelni szeretnénk, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy hasznos információhoz jussanak olyan témákban, amelyek aktualitásuk mellett akkor is értékesek, ha a tanulmányaikkal nincsenek közvetlen kapcsolatban.

Tovább olvasom
Újra útra kelhet a Tűzhangya

(www.kisalfold.hu 2008.02.17.)

Vasvári János anno Győrben tanult a Széchenyi főiskolán, most pedig a Csendes-óceán meghódítására készül. Hogy pontosan mikor kerül sor a nagy útra, egyelőre nem tudni, jelenleg a legfőbb cél az alapos felkészülés.

A bátor evezős kapcsolata az óceánnal messzire nyúlik vissza. Tengerésznek készült, a középiskola elvégzése után tengeri fedélzeti tiszti szakra jelentkezett az akkor még Széchenyi István Főiskola közlekedésmérnöki karára. A folyók városában Vasvári János az első esztendő befejeztével rögtön egy évet halasztott, hogy gyakorlatot szerezhessen. Igaz, a szerződés végéig nem tudott maradni, mivel volt egy „kisebb" balesete: beleesett a hajó raktárába körülbelül hét méter magasságból, s összetörte magát.

Az iskola után a Radnóti nevű hajón szolgált, majd egy német járműre került. Később bár eltávolodott a hajózástól, a tenger iránti szeretete megmaradt. A világhálón böngészve véletlenül talált rá az óceánátevezők szűk klubjára, s lassacskán az érdeklődésből olthatatlan vágy lett: elhatározta, hogy ő is nekivág.

Az utat Vasvári János kihívásnak tekinti, mégpedig nagyobbnak, mint megmászni a Mount Everestet. A világ legmagasabb pontját ugyanis eddig többen teljesítették sikeresen, mint ahányan áteveztek volna az óceánon. Kevesebb mint tíz próbálkozás végződött halállal az óceánon, ebből három a modern időkben történt. „Az út sikeressége több tényezőtől is függ. Szerepet játszik benne, hányan eveznek, melyik irányban próbálkoznak. Az Atlanti-óceán esetében nyugatról keletre rövidebb a táv, de lényegesen veszélyesebb is, mivel forgalmas hajózási útvonalon fut" – avatott a részletekbe az evezős.

Vasvári János már a Pálos-Rakonczai páros indulását megelőzően eldöntötte – a Sopronban tanuló fiatalok óceáni kalandjáról a Kisalföld részletesen tudósított –, hogy belevág, ezért visszaérkezésük után rögtön felkereste Gáborékat. Végül, az időközben termékkategóriában Magyar Formatervezési Díjban részesített Tűzhangyát is kibérelte.

A Tűzhangya előnye, hogy hihetetlenül könnyű. Kilenc méter hosszú és 160 kilós, ami megpakolva 450-500 kilóra emelkedik, ez a fahajók önsúlyának felel meg. A hajó éléskamrája könnyedén megpakolható táplálékkiegészítőkkel, konzervekkel, csokoládéval és energiaszeletekkel, a vizet pedig speciális szűrőkkel ellátott mechanikus víztisztító berendezés biztosítja. Pihenésre a hajó kabinjában van lehetőség, a két-három órás evezéseket egy-két órás pihenőidőszak váltja. Összefüggő alvásra a nap legmelegebb időszakában van lehetőség: tíz és délután három óra között csak a szél és az áramlatok sodorják a Tűzhangyát.

„Ha mégis baj történne, be kell zárkózni a kabinba, s várni, hogy megmentsenek. Ami napokba is telhet az óceán közepén" – tette hozzá Vasvári János.

A Szentesen élő evezős tavaly decemberben egyszer már nekivágott a nagy útnak, el is jutott Portugáliától a Kanári-szigetekig – tíz nap alatt 1200 kilométert tett meg –, de a Csendes-óceánt mégsem kockáztatta meg. Elmondása szerint „mind navigációban, mind evezésben" fejlődnie kell meg, így egyelőre az edzések töltik ki minden idejét. Ahogy ő fogalmazott „nem az a célom, hogy ott maradjak az óceánban, hanem hogy sikeresen átkeljek".

Tovább olvasom
Birtokba vették az új centrumot

(www.kisalfold.hu 2008.02.15.)

Győr - Egyre több program kap helyet a Mosoni-Duna győr-révfalui partszakasza melletti volt BM-csónakházban, amely tavaly decemberben a győri Széchenyi-egyetem kezelésébe került.

A hallgatói-oktatói centrumként „újjászülető" épületben működik már a Modern Amatőr Színjátszó Egyetemi Kör, s a szakkollégiumok, továbbá a Tóth Lajos Professzori Klub tagjai, a szakestek szervezői is hamar felfedezték az épület jó adottságait. A kollégiumi stúdió munkatársai itt szerezhetnek gyakorlatot s a rendezvényszervezők is gyorsan kialakították bázisukat, a földszinten pedig 30 kajakból és kenuból, valamint 20 túrakerékpár közül választhatnak majd a széchenyisek.

Pénteken és szombaton a város középiskolásai is látogathatják – diákigazolvánnyal – az egyetemi centrumot, ahol a kulturális rendezvények sora a Bölcselők Egyetemi Körének programjaival indult, s kiállítások, filmvetítések szerepelnek a centrum tavaszi kínálatában. Megmaradt a kétszintes épület éttermi funkciója is, ahol a hallgatók kora reggeltől késő estig kulturáltan tölthetik el szabadidejüket, várhatják a következő előadást vagy tanórát.

A klub üzemeltetését az Universitas – Győr Nonprofit Kft. és a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület által létrehozott Uniklub Kft. végzi, így biztosított az egyetemi kontroll és a hallgatók érdekeinek érvényesülése. Az új Győri Hallgatói Oktatói Klub üzletvezetője Knauz Péter, aki mérnöki diplomája mellett vendéglátói szakképesítéssel is rendelkezik, s a hallgatói önkormányzatban több évig a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ egyik alapítója és vezetője volt.

A számos program mellett – az egyetem jelentős anyagi támogatásával – átalakítják, modernizálják a belső tereket; az elektromos hálózatot például az árvízvédelmi szempontokat figyelembe véve építik át.

A klub kínálata, programja a www.bridge.szeportal.hu internetcímen olvasható.

Tovább olvasom
Rektorok, dékánok a műszaki oktatásról

(www.kisalfold.hu 2008.02.14.)

Győr - A Magyar Rektori Konferencia Műszaki Szakbizottsága tegnap a Széchenyi-egyetemen Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár részvételével tartotta ülését.

– Többek között arról esett szó, hogy a szakképzési hozzájárulás révén kapott eddigi támogatást szeptembertől nem közvetlenül a műszaki, informatikai szakokat oktató felsőoktatási intézmények kapják, hanem bonyolultnak tűnő pályáztatás útján lehet majd elnyerni – számolt be lapunknak a találkozóról dr. Kóczy T. László dékán. – A támogatás feltétele lenne, hogy a bolognai rendszerben az úgynevezett bachelor (a korábbi főiskolai – a szerk.) fokozaton a felsőoktatás által 6 helyett kiharcolt 7 féléves oktatásból egy teljes félévet – harminc kreditpont értékben – gyakorlati képzőhelyeken töltsenek a hallgatók.

Lapunk kérdésére, hogy a bachelor fokozaton így is sikeres lehet-e az alapozó tárgyak megfelelő elsajátítása, Kóczy T. László elmondta: Győrött az országban első alkalommal, a múlt szombaton osztottak ki diplomákat bachelor szintet teljesített hallgatóknak. Az egyetem nem engedett az alapozó tárgyak elsajátításának színvonalából és ez bizony az induló létszám jelentős megcsappanásához vezetett...

A konferencia másik témája a közös jegyzetek, tankönyvek használatára vonatkozó ajánlás volt. Bár a dékán értékelése szerint ez a világon sehol sem működik így, a Széchenyi-egyetem nyitott az együttműködésre. Éppen most fejezték be 116, minden fontos tárgyra kiterjedő jegyzet kidolgozását, valamennyit felajánlották a konferencia résztvevői számára.

Nagy erőkkel készültek Győrött a felsőoktatási intézmények előtt álló újabb „akadályugrásra", az úgynevezett kapacitásakkreditációra is. Ez azt jelenti, hogy központilag megvizsgálják, elegendő eszköz – szék, labor, előadóterem – áll-e rendelkezésre a felvételi keretszámok megtartására. Kiderült, a Széchenyi-egyetem e tekintetben akár növelhetné is a korábbi keretszámokat.

Dr. Kóczy T. Lászlótól megtudtuk, házigazdaként, tekintettel az elhúzódó ülésre, végül is csupán vetített képes előadásban tudta bemutatni a győri campust a résztvevőknek.

Tovább olvasom
Rektorok és dékánok tanácskoznak Győrött

(www.kisalfold.hu  2008.02.13.)

A Magyar Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottsága 2008. február 13-án, szerdán 10 órától, Győrött tartja soron következő konferenciáját. A program helyszíne a Széchenyi István Egyetem Hangversenyterme (egykori zsinagóga, 9025 Győr, Kossuth u. 5.).

A műszaki képzést folytató intézmények vezető képviselői dr. Szekeres Tamás, a győri egyetem rektorának köszöntője után dr. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár aktuális kérdésekről tartandó előadását hallgatják meg, majd vita következik.

A győri mérnökképzésről, a térségi gazdasággal kialakított kapcsolatáról, munkaerőpiaci helyzetéről dr. Kóczy T. László, a Műszaki Tudományi Kar dékánja tájékoztatja az egyetemek vezetőit, majd a vendégeknek a campuson bemutatják a mérnökképzés folyamatosan megújuló széchenyis laboratóriumait.

A szakbizottság győri ülése dr. Kövesi János elnök programértékelésével - várhatóan késő délután - fejeződik be.

Tovább olvasom
Új hallgatói-oktatói centrum Győrben

(www.kisalfold.hu  2008.02.08.)

A Mosoni-Duna győr-révfalui partszakasza melletti volt BM csónakház épületének kezelője 2007. decemberétől a győri egyetem lett. A Széchenyi István Egyetem a város felsőoktatási intézményeinek hallgatói-oktatói centrumaként hasznosítja az épületet.

- A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola győri indulásától, az 1970-es évek közepétől a mindenkori intézményi vezetés terveiben egy többfunkciós hallgatói centrum kialakítása is szerepelt – kezdi a beszélgetést Kovács Zsolt, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke.

Ennek egyik formája volt a már egy évtizede lebontott „A" klub. Egy új épület létesítésének az esélyei mindig kicsik, ezért a széchenyis Egyetemi Hallgatói Önkormányzat vezetői folyamatosan tájékozódtak a győri lehetőségekről.

Így találták meg az egyetemi campus melletti volt rendőrségi csónakház, a Bridge étterem épületét. A tárgyalásokon az Országos Rendőr-főkapitányság, a Megyei Rendőr Főkapitányság, a Széchenyi István Egyetem, az EHÖK által megfogalmazott hasznosítási programot megvalósíthatónak, támogatandónak találták.

Az eredményes tárgyalások a Hallgatói Önkormányzat vezetőit is motiválták, s már a tanév kezdetétől készültek a kezelői jog átvételére. Nagy segítségünkre volt a gördülékeny átvételben László Mátyás, korábbi üzemeltető folyamatos „atyai" segítsége - mondják. Segítette a kezdést, hogy számos győri cég már évek óta elkötelezetten támogatja a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesületet.

Az egyetem és a Mosoni-Duna partja között található kétszintes épület éttermi funkciója a továbbiakban is az egyik fő profil maradt. A hallgatók az épület színterein kora reggeltől késő estig kulturáltan tölthetik el szabadidejüket, két előadás, tanóra között nyugodt körülmények között várhatják a következő tanulmányi erőpróbát.

Itt működik már a Modern Amatőr Színjátszó Egyetemi Kör, s a szakkollégiumok, a Tóth Lajos Professzori Klub tagjai, a szakestek szervezői is hamar felfedezték az épület jó adottságait. A kollégiumi stúdió munkatársai itt szerezhetnek gyakorlatot s a rendezvényszervezők is gyorsan kialakították bázisukat. A földszinti sporteszköz tárolókból 30 portya kajak és portya kenu, 20 túrakerékpár közül választhatnak majd a széchenyisek.

Pénteken és szombaton a város középiskolásai is látogathatják - diákigazolvánnyal – az egyetemi centrumot. A kulturális rendezvények sora a Bölcselők Egyetemi Körének programjaival indult, s kiállítások, filmvetítések szerepelnek a centrum tavaszi kínálatában.

- A klub üzemeltetését az Universitas-Győr Nonprofit Kft. és a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület által létrehozott UNIKLUB Kft. végzi, amely által az egyetemi kontroll és a hallgatói érdekek érvényesülése biztosított – mondja el Kovács Zsolt. Az új Győri Hallgatói Oktatói Klub üzletvezetője Knauz Péter, aki mérnöki diplomája mellett vendéglátó szakképesítéssel is rendelkezik, s több éven keresztül a Hallgató Önkormányzatban a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ egyik alapítója és vezetője volt. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és az Egyetem is úgy látta, hogy a Klub vezetői megfelelően képviselik érdekeiket, a hallgatóság célkitűzéseit.

- Az új hallgatói közösségi tér programját az egyetem vezetői a kezdetektől kiemelten támogatták, amit a hallgatók nevében köszönettel vettünk – fogalmazza meg Knauz Péter. Az egyetem nagy anyagi támogatásával átalakítják, modernizálják a belső tereket. Az elektromos hálózatot például az árvízvédelmi szempontokat érvényesítve építik át.

A centrum vezetői megkeresték a győri kulturális intézményeik vezetőit is, s együttműködést ajánlottak, kértek és partnerekre találtak. A klub kínálatát, programját a www.bridge.szeportal.hu internetes oldalakon olvashatják az érdeklődők.

- Az óriási lehetőség egyúttal nagy feladatot jelent. Ezért a tervezésbe, az üzemeltetésbe mind több hallgatót vontunk már be és a továbbiakban is számítunk segítségükre. Így érvényesítjük „a hallgató a hallgatóért" elvet – mondja Kovács Zsolt.

A kft. ügyvezetője, Filep Bálint szerint a centrum hallgatóbarát jellege a vendéglátás szolid áraiban, sokrétű hallgatói szolgáltatásaiban és a hallgatói elképzelések támogatásában és megvalósításában is megmutatkozik, s a profitot hallgatói célokra fordítják vissza. Ezzel a hallgatók által üzemeltetett klubbal Győr is tovább erősítette az egyetemi szolgáltatások eddig is színes hátterét.

Tovább olvasom
A Cure Európai Uniós project Győrben

(www.kisalfold.hu 2008.02.06.)

Széchenyi István Egyetem - Mi történik akkor, ha egy „globális játékos” (értsd: külföldi multinacionális nagyvállalat) megjelenik egy régióban vagy egy, a térségben meggyökerezett vállalatot átvesz? Igaz-e, hogy a „hazátlan” külföldi nagyvállalatok a várossal vagy a régióval szembeni felelősség nélkül hoznak létre telephelyeket vagy zárnak be, ha telephely-alapításra máshol kedvezőbb lehetőségek adódnak?

A multinacionális vállalatok számára is kiemelkedő fontosságú sikertényező a meglévő innovációs hálózat, az átfogóan értelmezett kultúra és a helyi munkaerő a maga hagyományos képességeivel, munkamoráljával és motiválhatóságával.

A CURE (Corporate Culture and Regional Embeddedness — Vállalati kultúra és regionális beágyazódottság) elnevezésű európai uniós projekt hét európai régióban, interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja a vállalati kultúra és a regionális kultúra közötti összefüggéseket. A Széchenyi István Egyetemen 2008. január 31-én, csütörtökön és február 1-jén, pénteken, a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola épületében (egyetemei posta, I. emelet) 9 órától sorra kerülő konferencián a projektben résztvevő holland, svájci, osztrák, brit, német és magyar egyetemi oktatók és kutatók találkoznak.

A Széchenyi István Egyetem részvételét a programban dr. Rechnitzerr János, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja és dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár szervezi. A projektben nemcsak olyan országok régiói kaptak helyet, ahol hosszabb idő alatt megszilárdultak a társadalmi értékek, hanem olyanok is, amelyek az utóbbi közel két évtizedben mélyreható kulturális és politikai változásokon mentek keresztül (Magyarország mellett a volt NDK tartozik a régiók eme csoportjába).

A CURE projektben arra a kérdésre keresnek választ a kutatók, hogy egyrészt milyen vállalati kultúrák eredményeként alakul ki a régió melletti legerőteljesebb elkötelezettség, másrészt milyen vállalati típusok milyen regionális kultúrákból (értékek, mentalitások stb.) profitálnak. A kutatás további feladata a vállalati és a regionális kultúra közötti kölcsönhatások feltérképezése. Evégett összesen 210 esettanulmány és 21 mélyelemzés készül a hét kijelölt régióban.

Nagyszámú jel szerint sok vállalat kiemelkedő mértékű lojalitást mutat ahhoz a helységhez, ahol letelepedett, ahol működik. Ezzel párhuzamosan viszont általános európai jelenség, hogy a vállalatok igen erős kiegyenlítődési és egységesítési nyomásnak vannak kitéve. A dilemma az, hogy miképpen lehet ilyen körülmények között a regionális különbségeket megőrizni és Európa és a régió fejlődését előmozdítani. A válasz Magyarország, ezen belül Győr és térsége számára különösen fontos.

Tovább olvasom
Optimisták a győri végzősök - Felmérés a Széchenyi-egyetemről

(www.kisalfold.hu  2008.01.31.)

Győr - Az egyetemisták nagy része optimista az álláskeresést illetően, a legtöbben 100 és 200 ezer forint közötti kezdő fizetést várnak, az egyes szakok között azonban nagy különbség van – derül ki a győri Széchenyi-egyetem friss felméréséből.

Az új felsőoktatási törvénynek megfelelően a Széchenyi István Egyetem is elkészítette azt a tanulmányt, amely a frissdiplomások elhelyezkedési esélyeit és a hallgatók véleményét méri fel az intézményről és a munkaerőpiacról: 933 végzőst kérdeztek meg.

Ami az elhelyezkedési esélyeket illeti, a legtöbben optimisták, közel 60 százalékuk véli úgy, hogy fél éven belül talál megfelelő állást. Több mint harmaduknak már az államvizsga időpontjában akkor biztos munkahelye volt, itt azonban nagy a szórás az egyes szakok között. Leginkább a műszaki pályákon elterjedt a diploma előtti állásszerzés, a mérnök-tanárok 70,  az építőmérnökök és műszaki informatikusok több mint 50 százaléka ilyen szerencsés, a legjobban azonban a településmérnökök állnak, akiknek mindegyike biztos munkahellyel vághat neki a munkapiacnak.

Az optimizmus nem jellemző mindenkinél a remélt fizetésekre, mert bár a legtöbben reálisan ítélik meg, mekkora pályakezdő bért kaphatnak, vannak kiugró különbségek. Meglepő például, hogy a zenetanárok után a kezdő jogászoknak a legalacsonyabbak a várakozásaik, 120 ezer forint bruttó fizetés körül mozog, de nem várnak sokkal többet a településmérnökök sem. A másik véglet a végzős közgazdászok tábora, ők 180–200 ezer forintos igénnyel indulnak, de tisztában vannak munkaerő-piaci értékükkel a bruttó havi 225 ezret váró építőmérnökök és a tőlük nem sokkal lemaradt gépész- és villamosmérnökök.

Felmérték azt is, hogy a hallgatók szerint mennyire hasznos az egyetemen kapott tudás. Talán itt a legjelentősebbek az egyes szakok közötti eltérések. A jogászoknak például több mint 60 százaléka vélte úgy, hogy a tanultak nagyon hasznosak vagy elengedhetetlenek a későbbi boldogulásukhoz, a főiskolai építőmérnöki szakon tanulók közül azonban senki, ők a „részben felhasználható" és a „bizonyos szemléletet adott" kategóriába sorolták a tanultakat. Elégedettek a leendő mérnök-tanárok is, ők kizárólag a két legmagasabb minősítést jelölték meg, de a főiskolai építészmérnökök is így jellemezték a tanultak több mint 80 százalékát.

– Ez az terület, ahol nem elég egységes a kép, s le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Számos helyen biztos, hogy tovább kell fejleszteni, például gyakorlatorientáltabbá kell tenni a tananyagot – véli dr. Szalay Gyula, az egyetem jogi karának vezetője.

Nem mindenki akar azonban a szakterületén maradni; a végzősök egyharmada – legnagyobb számban a mérnök-tanárok, közgazdászok és műszaki informatikusok – nem a diplomájának megfelelő területen helyezkedne el. Viszont helyben: a győri hallgatók több mint 85 százaléka maradna a városban, de a régió többi részéről érkezőknél is hasonló az arány, s még az ennél is távolabb élők fele is letelepedne Győrben.

Ha csak ezen múlna, akkor jóval gyarapodna a megyeszékhely, hiszen míg a végzős hallgatóknak nem egész 15 százaléka győri, de 37 százalékuknál is többen maradnának a városban.

Ember tervez, Isten végez – szokták mondani, s ha ez nem is teljesen igaz, érdekes, hogy a végzősök szerint milyen szempontok és képességek számítanak az elhelyezkedésnél. Bár első helyen a nyelv- és szakmai tudás áll, egyre többen bíznak például a szerencsében – többen, mint a külföldi munkatapasztalat és a rugalmas hozzáállás hozta előnyben.

Apropó, nyelvtudás: hiába tartják kiemelkedő fontosságúnak a végzősök az elhelyezkedésben, még mindig nincs sokaknak nyelvvizsgája diplomaosztáskor. Különösen a műszaki és az  egészségügyi pályákon rossz a helyzet – itt a végzősök több mint ötödének nincs „papírja" –, köztük is a villamosmérnökök és a szociális munkások vannak leginkább lemaradva.

Tovább olvasom
Széchenyi-egyetem: Szekeres elindul, Rechnitzer visszalép

(www.kisalfold.hu  2008.01.29.)

Győr - Két nappal a győri Széchenyi István Egyetem rektori pályázatának lejárta előtt újabb fordulat történt. Dr. Szekeres Tamás jelenlegi rektor korábbi elhatározását feladva ismét pályázik, dr. Rechnitzer János dékán pedig ugyancsak korábbi döntését megváltoztatva nem pályázik.

Rechnitzer professzor a két döntést bölcs kompromisszumnak nevezte. A megállapodás értelmében, amennyiben Szekeres Tamást újraválasztják, s ezt egyetemi körök közel százszázalékosnak nevezik, akkor az általános rektorhelyettesi posztot Rechnitzer János kapja meg. Míg a rektort az egyetemi szenátus választja, addig a rektorhelyettest a rektor nevezi ki, s a szenátusnak csak egyetértési joga van.

– Az én koncepcióm és a rektor úr koncepciója között sok a közös vonás, s beláttam azt is, hogy Szekeres Tamás tapasztalataira és elfogadottságára szüksége van a Széchenyi-egyetemnek – indokolta döntését Rechnitzer professzor. Elmondta azt is, összefogásuk egyetemi érdek, a felsőoktatás viharos tengerén ugyanis könnyen léket kaphat az a hajó, ahol nem egy irányban húznak az evezősök.

Dr. Szekeres Tamás a Kisalföld megkeresésére csak annyit mondott: „igen, megerősítem, hogy korábbi elhatározásomat feladom, és beadom a pályázatomat".

A rektorválasztásra azért került sor, mivel Szekeres Tamás megbízatása július utolsó napján lejár. Amikor 2005-ben megválasztották, az akkor érvényes felsőoktatási törvény szerint a rektori állás betöltésének felső korhatára 65 év volt, aki ezt elérte, le kellett mondania. A törvényt időközben módosították, a limit 70 évre emelkedett, így a most 65 éves Szekeres Tamás egy teljes, ötéves ciklust végigvihet. Támogatottsága a szenátusban biztosra vehető, más jelöltnek egyetemi körök nulla esélyt adnak.

Az előre prognosztizálható döntés tavasszal várható, a rektort a köztársasági elnök nevezi ki, arra azonban nem volt példa, hogy a szenátus döntését a köztársaság első polgára megkérdőjelezte volna.

Tovább olvasom
Új Audi-tanszék a győri egyetemen

(www.nol.hu, 2008. január 26.)

Idén januárban megkezdődött az oktatás a győri Széchenyi István Egyetem tavaly év végén alapított új, "Audi Hungaria belső égési motorok tanszékén". A vállalat és a felsőoktatási intézmény évek óta tart sikeres együttműködésének eredményeképpen jött létre ez a képzési forma. Tanszékvezetőnek a német Mathias Roman Dreyert nevez- ték ki.

A tananyag - melyet az egyetem és az Audi szakemberei közösen dolgoztak ki -, a korszerű terméktechnológiákkal, gyártási folyamatokkal és struktúrákkal foglalkozik. 2008. nyári szemeszterétől már BSC-hallgatókat is fogadnak, az egyetemisták többek között a mechatronika, a gépész- és gépjármű-technológiai szakirányok közül választhatnak. A tanszék német és angol nyelvű tanárok, profeszszorok alkalmazásával többnyelvű oktatást ígér.

Szekeres Tamás, az egyetem rektora szerint ez a képzés a mérnökhallgatóknak vonzó és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő tudást kínál. Thomas Faustmann, az Audi Hungaria ügyvezetője ehhez azt tette hozzá: lehetőségük nyílik arra, hogy a jövő mérnökeinek segítsék átadni a legkorszerűbb ismeretek, ezáltal a gyár tevékenységét bemutassák a tehetséges fiatalokkal, akiket szívesen látnak majd munkatársként is az Audinál.

Tovább olvasom
Mi lesz a jövő járműve?

(www.gyorinap.hu 2008. január 22.)

Ismét, már harmadszor rendezik meg április 22-én az egyetem parkolójában a Széchenyi Futamot alternatív hajtású járművek számára. A Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont konstrukciós ötletpályázatot ír ki alternatív hajtású járművek tervezésére és megvalósítására.

A pályázatban a Széchenyi István Egyetem hallgatói vehetnek részt, akik a 2008. áprilisában megrendezésre kerülő III. Széchenyi Futam – Alternatív hajtású járművek versenye elnevezésű rendezvényen saját maguk által tervezett és kivitelezett járművel kívánnak rajthoz állni. A pályázaton díjazott projektek költségvetéséhez a JRET, a dologi költségek egészének, vagy részének átvállalásával (alkatrészek beszerzése, gyártási, kivitelezési költségek, számítógépes tervezés stb.) járul hozzá.

Akit részletesebben érdekel a már nemzetközivé bővült versenysorozat, látogasson el honlapjára (http://www.ahjv.hu/).

Tovább olvasom
A Széchenyi-egyetem rektort keres

(www.kisalfold.hu  2008.01.21.)

Győr - Az Oktatási Közlönyben a szakminiszter meghirdette a győri Széchenyi István Egyetem rektori pályázatát. A jelöltek még szűk két hétig gondolkodhatnak, a pályázat beadási határideje ugyanis január 31. A nagy kérdés: régi-új rektora vagy új rektora lesz-e az intézménynek?

Az egyetem szenátusa tavalyi ülésén fogadta el a pályázat részleteit, ennek egy pontját azonban az Oktatási és Kulturális Minisztérium felülírta. A szenátus kiírásában még az szerepelt, hogy főállásban a Széchenyi-egyetemen oktató jelöltet szeretnének látni rektorként, ezzel szemben a pályázat azt tartalmazza, hogy bárki pályázhat, aki magyar állampolgár, egyetemi szintű végzettsége és szakképzettsége van, határozatlan időre szóló, teljes munkaidejű egyetemi tanári kinevezéssel rendelkezik, kellő vezetői tapasztalata van, s legalább középfokú, C típusú nyelvvizsgával is bír. Vagyis kritériumként már nem szerepel az, hogy a leendő rektor a Széchenyi-egyetem oktatója legyen.

Egyetemi körökből származó információk szerint a minisztérium változtatásának nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani, a rektor személyéről ugyanis az egyetem szenátusa dönt, amit jogállamban a köztársasági elnök akceptálni szokott. Vagyis a szenátus akkor is érvényesíteni tudja akaratát, ha valamely kitétele a pályázatban nem szerepel.

A kérdés nem is az, hogy belső jelöltet választ-e az egyetem, ezt szinte biztosra veszik az intézményben, hanem az, hogy ki lesz a rektor.
A felsőoktatási törvény módosítása már lehetővé teszi, hogy a jelenlegi rektor, dr. Szekeres Tamás újra pályázzon, a korábbi hatvanöt éves felső korhatárt ugyanis eltörölték. Sokan őt szeretnék látni régi-új rektorként, mert az egyetem sikeres az irányítása alatt. Gazdálkodása stabil, sok hallgatója van, s komoly gazdasági háttér áll mögötte, multinacionális cégek előtt is, mint például az Audi, szaktekintélyt vívott ki magának.

Ahhoz persze, hogy Szekeres Tamás maradjon, pályázatot kell benyújtania, ennek hiányában a szenátus nem tud miről szavazni. Szekeres Tamást sokan kapacitálják a maradásra. Kérdésünkre, hogy pályázik-e, azt mondta, korainak tartja ennek felvetését.

Ami viszont már biztos, hogy dr. Rechnitzer János dékán pályázik. Igaz, ebből három éve sem csinált titkot, amikor elállt rektori pályázatától, mert úgy érezte, Szekeres Tamás tett annyit a Széchenyi-főiskola egyetemmé válásáért, hogy a rektori cím őt illesse. Csakhogy akkor még érvényben volt a felsőoktatási törvény azon passzusa, amely előírta, hogy a rektornak 65. éve betöltésekor le kell mondania. Időközben ezt törölték, ez azonban nem befolyásolja a professzort, aki kérdésünkre megerősítette, hogy most pályázik a rektori címre.

– Több embernek, több helyen elmondtam, s már három évvel ezelőtt sem titkoltam, hogy 2008-ban pályázom – fogalmazott Rechnitzer János. – Ha több jelölt van, több pályázó van, akkor az az egyetem rangját és méltóságát emeli, ha ez nemes versengéssel párosul.

Az új rektor a kiírás szerint augusztus elsejétől láthatja el feladatát, megbízatása 2013. július 31-ig szól.

Tovább olvasom
Szekeres Tamás újra indul a rektori címért

(http://www.gyorinap.hu/, 2008. január 2.)

A győri Széchenyi István Egyetem rektora, dr. Szekeres Tamás lapunkkal osztotta meg elsőként, hogy indul az új ciklusra szóló vezetői pályázaton. Három nap múlva, csütörtökön beadja pályázatát.

Hosszú ideig tartott a találgatás: a Széchenyi István Egyetem rektora, dr. Szekeres Tamás él-e azzal a jogszabályi változás következtében előállt lehetőséggel, hogy 65 éves kora ellenére még egy ciklusra megpályázhatja saját rektori székét.

Bár korábbi interjúiban jelezte: szeretne több időt tölteni családja körében, de most mégis úgy tűnik, erős volt kollégáinak, és a város több, meghatározó személyiségének, politikusoknak az ösztönzése, hogy vállalja még egy ciklusra annak az egyetemnek a vezetését, melynek létrehozásáért talán a legtöbbet tette.

Az egyetemi szenátus fog majd dönteni arról, hogy a pályázók közül kit választanak meg rektornak. Bár a minisztérium korábban megmásította a szenátus javaslatát, miszerint csakis egyetemen belüli személy pályázhasson, azt Győrben senki nem tartja valószínűnek, hogy a siker legkisebb reményében akár csak induljon is külsős személy.

Tovább olvasom
Megújult a győri zsinagóga

(www.kisalfold.hu  2007.12.30.)

A Széchenyi István Egyetem kezelésében lévő egykori győri zsinagóga oldalszárnyainak felújításával befejeződött az épületegyüttes rekonstrukciója. A zsinagóga több mint 570 millió forintból újult meg, ennek nagyobb részét - 471 milliót - állami forrásból finanszírozták.

Az egyetem 100 millió forinttal járult hozzá a 19. század második felében épült zsinagóga és a hozzá kapcsolódó két épületszárny, valamint a díszudvar megszépítéséhez - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem titkárságvezetője.

A felújított épületszárnyakban az iskola zeneművészeti intézete kapott helyet, a többi részben pedig kiállításokat, koncerteket és konferenciákat tartanak a jövőben.

Tovább olvasom
A felsőoktatás sportjáról

(www.kisalfold.hu 2007.12.20.)

Sportpolitika - A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a győri Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete szakmai fórumot szervezett „Sportosak-e a magyar felsőoktatási intézmények?" címmel.

Az egyetemi-főiskolai hallgatóság testnevelésének és sportjának helyzetéről, a javasolt tennivalókról értekeztek a fórumon.

Arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyen eszközökkel lehet a felsőoktatási sportot, a mozgást a hallgatókhoz közelebb hozni. Milyen szervezeti egység irányításával valósulhat ez meg a felsőoktatási intézményeken belül?

Tovább olvasom
Építsen ön is környezetbarát autót

(www.index.hu, 2007. december 19.)

Jövőre is megrendezik Győrben a Széchenyi Futamot, amelyen saját fejlesztésű, alternatív hajtású autójával bárki indulhat.

A Széchenyi István Egyetem parkolójában, 2008 április 22-23-án rendezik meg harmadszor a versenyt, amelyre február 1-éig lehet nevezni, ezúttal már nemcsak Magyarországról, de a határokon túlról is. Ezúttal három kategóriában mérkőzhetnek a konstruktőrök. A prototípus és a személyautó-átalakítás kategóriákba elsősorban professzionális, komolyabb anyagi, illetve szellemi támogatással dolgozó csapatok nevezését várják, míg a hobbi kategóriát a kis költségvetésből gazdálkodó, főként újrahasznosított anyagokból építkező jelentkezőknek tartják fenn.

A nevezés feltételeit és a futamra vonatkozó egyéb részleteket a Széchenyi Futam honlapján ismerhetik meg az érdeklődők.

Tovább olvasom
Audi-tanszék a Széchenyi-egyetemen

(www.kisalfold.hu  2007.12.18.)

Győr - Január elsejétől Audi Hungaria Belsőégésű Motorok néven új tanszék kezdi meg működését a győri Széchenyi István Egyetemen – jelentették be kedden az intézmény ünnepi rendezvényén, ahol dr. Szekeres Tamás rektor értékelte a 2007-es esztendőt.

A győri Audi Hungaria Motor Kft. és a győri Széchenyi István Egyetem között hosszú évek óta tartó együttműködés újabb mérföldkőhöz érkezett. Az Audi nevét viselő tanszék megalapításától mindkét fél előnyöket remél. Az egyetem azt, hogy az itt végző mérnökök az ingolstadti nagyvállalat tudására alapozva olyan képzést kapnak, amellyel kapósak lesznek a munkaerőpiacon.

Az Audi pedig abban bízik, hogy kiválóan képzett szakemberekkel tudja bővíteni munkatársi gárdáját, tovább erősítve győri telephelyének pozícióit, amely immár a világ második legnagyobb motorgyára.
A tanszék létrehozását hétfőn írásban is deklarálták a felek. Az Audi részéről Thomas Faustmann ügyvezető igazgató és Rozman Richárd személyügyi vezető, az egyetem részéről pedig dr. Szekeres Tamás rektor látta el kézjegyével a dokumentumot.

Thomas Faustmann, az Audi ügyvezető igazgatója, dr. Szekeres Tamás rektor és Rozman Richárd, az Audi személyügyi vezetője az aláírt dokumentummal. Fotó: Bertleff András

A megállapodás értelmében az új tanszék 2008-tól, a nyári szemesztertől kezdve fogad hallgatókat, akik többek között mechatronikai, gépész és gépjármű-technológiai szakirányok közül választhatnak. A tanszék megalapításának bejelentését Szekeres Tamás évértékelővel kötötte össze.

– Ha azt mondom, nehéz év végére értünk, nem mondok igazat. Sikeres évet zárunk, gazdasági, pénzügyi helyzetünk változatlanul stabil – jelentette ki a rektor, aki hosszasan sorolta az eredményeket. Elmondta: a 20 alapképzéses szak mellé sikerült 12 mesterszakot akkreditáltatniuk. Két szakon már meg is indult a képzés.

A Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolában két doktort avattak. Ugyancsak doktorrá avatták az első végzett széchenyis joghallgatókat. A rektor beszélt arról is, hogy hatszázmillió forintot költhetnek pályázaton nyert tervekre, felerészben építési, felerészben pedig informatikai fejlesztésekre.

– Hallgatóinknak köszönhetően megvalósult a régi álom: a Bridge az egyetemhez méltó diákközpont lesz, ahol a város valamennyi egyetemistája, főiskolása otthonra lelhet. Nyitni kívánunk a középiskolások felé is – folytatta Szekeres Tamás.

A jövővel kapcsolatban elmondta: hosszas előkészítő munka után beadtak egy 6,5 milliárd forintos pályázatot az oktatási minisztériumba. A győri Széchenyi-egyetemnek ugyanis régi vágya egy olyan információs központ létrehozása, amely nemcsak könyvtárként, nemcsak kutatási helyként funkcionál, hanem a térség informatikai központjaként és motorjaként is.

Az évértékelőn Borkai Zsolt polgármester adta át azt a zászlót a rektornak, amelyet a győri közgyűlés adományozott a Széchenyi-egyetemnek, hogy kifejezze köszönetét az intézménynek azért, hogy meghatározó módon részt vesz a város fejlesztésében.

A megállapodás értelmében az új tanszék 2008-tól, a nyári szemesztertől kezdve fogad hallgatókat, akik többek között mechatronikai, gépész és gépjármű-technológiai szakirányok közül választhatnak.

Tovább olvasom
Jelentkezzen az alternatív hajtású járművek versenyére!

(www.index.hu, 2007. december 18.)

A győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága 2008 áprilisában, az egyetem parkolójában rendezi a III. Széchenyi Futamot, az Alternatív hajtású járművek harmadik, immár határainkon túl is meghirdetett versenyét. A „Hobbi" kategóriában olyan csapatok jelentkezését várják, amelyek fő célja egy minimális költségekkel, túlnyomórészt újrahasznosított alkatrészekből épülő jármű építése, amely ötletes megoldásaival próbál hozzájárulni a jövő járművének körvonalazásához. "Nagyjából ezt tekinthetjük a tavalyi „Amatőr" kategória továbbélésének, míg a „Profi"-t két részre osztva kialakítottuk a „Prototípus" és a „Szériaautó-átalakítás"csoportokat. Előbbiben olyan csapatok állhatnak rajthoz, amelyek teljesen egyénileg fejlesztett szerkezetű járművet terveznek és gyártanak a futamra, utóbbiban pedig azok, amelyek közúti forgalomban részt vevő gépkocsikat alakítanak át alternatív módon üzemeltethetővé" - fogalmaz a verseny szervezőinek sajtóközleménye.

A fő különbség a „Hobbi" kategóriához képest, hogy ott főként a mérnökhallgatók közötti csapat- és műhelymunka eredményeként jönnek létre a pályaművek, míg a „Prototípus" és a „Szériaautó-átalakítás" csoportokban indulók munkáját cégek, tanszékek, tudásközpontok segítik oly módon, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagi, szellemi és infrastrukturális alapok megteremtésében jelentős szerepet vállalnak.

A harmadik Széchenyi Futamra határainkon túlról is várnak jelentkezőket a szervezők. Érdeklődésük középpontjában az áll, hogy a környező országok autótechnikai jövőjét meghatározó fiatal mérnökök milyen elképzelésekkel próbálnak választ adni azokra a komoly kérdésekre, amelyek szakmai életútjukat talán leginkább meg fogják határozni a következő évtizedekben. Itt természetesen a környezettudatosságra , az alternatív üzemeltetésre gondolunk elsősorban. És persze nem csekély büszkeséggel mutatjuk meg minden hozzánk látogatónak azt, amire az elmúlt két futam által megvalósult ötletek alapján mérhetetlenül büszkék vagyunk. További információk, a versenyszabályzat, képek és videók itt találhatóak.

A pályázatok leadásának határideje (postára adás időpontja): 2008. február 1.

Tovább olvasom
A hallgatóké lett a volt BM-csónakház

(www.kisalfold.hu 2007.12.15.)

Győr - A győri Széchenyi-egyetem kezelésébe került a Mosoni-Duna győr-révfalui szakasza melletti volt BM-csónakház. Az étterem marad, mellette a hallgatóké a tér.

Több terv született az elmúlt években az egyetemen egy hallgatói centrum létrehozására, hiszen több mint tíz éve nincs közösségi épülete az intézménynek. Akkor, a ’90-es évek közepén bontották le az „A" Klubot, amely anno, az egyetem építésekor az egyik felvonulási épület volt.

Az egyterű „A" Klub azonban nem igazán felelt meg a célnak, építészetileg elhibázott, gépészetileg elavult volt, így lebontották.

Később szóba került, hogy az egyetem területén építenek egy új klubot, sőt, az is, hogy a Széchenyi tér alatti járatrendszer egyik pincéjét használnák a célra, az utóbbi, műemléki helyszínnek azonban annyiba került volna a használhatóvá tétele, hogy végül elvetették az ötletet.

Most új lehetőségek nyílnak a hallgatók előtt, decembertől ugyanis az egyetem megkapta az állami tulajdonban lévő volt BM-csónakház kezelési jogát. Eddig az Országos Rendőr-főkapitányság tartotta fenn az épületet, de a költségeket nem tudja tovább vállalni, így partner után nézett. A csónakházban jelenleg étterem működik, az üzemeltető kft. szerződése azonban éppen lejárt, így annak működtetése is a hallgatók – pontosabban a bevonásukkal alakult gazdasági társaság – kezébe került.

Winkler Csaba, az egyetem kommunikációs titkára szerint ideális a helyszín, hiszen olyan közel van az egyetemhez, hogy a bővülés szinte a campus meghosszabbításaként fogható fel. „A hallgató nemcsak az előadásokon hallgató, az egyetemnek feladata az is, hogy legalább támpontokat nyújtson a szabadidő értelmes eltöltéséhez. Itt végre kötetlen, lazább programokat is lehet majd szervezni" – mondta.

Hogy pontosan mire használja majd az egyetem az új centrumot, egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy az intézményben működő hallgatói szervezetek itt „kiteljesedhetnek". „Vannak például nagyszerű zenészeink, tőlük akár jazzesteket, fellépéseket is el tudok képzelni az étteremben, de nyitottak vagyunk minden értelmes ötletre" – dobott fel egy lehetséges ötletet Winkler Csaba. A hallgatói központ egyébként nemcsak a főiskolások és egyetemisták, hanem a középiskolások előtt is nyitott lesz.

Tovább olvasom
Sportosak-e a magyar felsőoktatási intézmények?

(www.kisalfold.hu  2007.12.04.)

Győr - A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a győri Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) szakmai fórumot szervez az egyetemi-főiskolai hallgatóság testnevelésének és sportjának helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről.

Arra a kérdésre keresnek választ, hogy milyen eszközökkel lehet a sportot, a mozgást a hallgatókhoz közelebb hozni? Milyen szervezeti egység irányításával, koordinálásával valósulhat ez meg a felsőoktatási intézményeken belül. A „Sportosak-e a magyar felsőoktatási intézmények?" című szakmai fórum 2007. december 6-án, csütörtökön a győri egyetem konferenciatermében (E épület) lesz.

A hazai egyetemek, főiskolák képviselőit 10 órakor dr. Szekeres Tamás rektor és dr. Ottófi Rudolf, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere köszönti. A Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség (MEFS) eddigi eredményeit, törekvéseit dr. Hédi Csaba, a szövetség főtitkára mutatja be. „Az ifjúság fittségi állapotáról a statisztikák tükrében" témakörről dr. Zakariás Géza, a Széchenyi-egyetem testnevelő tanára és dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó, a Budapesti Műszaki Főiskola intézetigazgatója tartanak előadást. Felkért hozzászólóként dr. Papp Magdolna, a győri egyetem szakorvosa és Téczely Tamás, a Pécsi Tudományegyetem testnevelő tanára mondják el tapasztalataikat.

14 órától a felsőoktatási intézmények sportlétesítményeinek üzemeltetéséről Nagy Ágoston, a DEAC Kft. (Debreceni Egyetem) igazgatója, majd Péntek Marica, a Győr Városi-Egyetemi Csarnok üzemeltetője, az Unihall Kft. igazgatója mondja el tapasztalatait. A szakmai fórum zárszavát Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke tartja. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az egyetemek Hallgatói Önkormányzatainak képviselői a konferencia minden témájáról elmondják tapasztalataikat, véleményüket. A fórum programjának keretében a résztvevők megtekintik a hagyományos győri Futsal Mikulás Kupa döntőjét az Egyetemi Csarnokban. A Győrben már hagyománynak számító, ezúttal harmadik alkalommal rendezendő döntőn 8 dunántúli és budapesti egyetemi, főiskola csapat küzd a jó eredményért.

Tovább olvasom
Kiváló Erasmus Koordinátor Nívódíjat kap Mészáros Márta

(www.kisalfold.hu  2007.12.04.)

Győr - Mészáros Márta, a Széchenyi István Egyetem Tudományszervezési és Nemzetközi Kapcsolatok Csoportjának vezetője eredményes munkája elismeréseként „Kiváló Erasmus Koordinátor Nívódíjat” vehet át 2007. december 13-án 13 órakor az Oktatási és Kulturális Minisztériumban.

Az Európai Unió Erasmus Programja magyarországi bevezetésének 10 éves évfordulója alkalmából Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kiemelkedő munkát végzett koordinátorok munkáját ismeri el a nívódíj adományozásával.

Tovább olvasom
Nyolcadik a győri egyetem kara

(www.kisalfold.hu  2007.11.27.)

Győr - A hazai egyetemi, főiskolai karok népszerűségét elemzi a Felsőoktatási Műhely című folyóirat legújabb száma. A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők és az első helyre beadott jelentkezési lapok száma alapján a győri Széchenyi-egyetem műszaki tudományi kara idén a nyolcadik legnépszerűbb.

Az első három helyezett ugyanaz, amely tavaly: az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara áll, ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi, majd a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara.

A győri műszaki tudományi kar egy év alatt tizenötödik helyezettből lett nyolcadik, s közben két százalékkal többen jelentkeztek képzéseire.
A folyóiratban több széchenyis szak jelentkezőinek területi megoszlásáról is találunk adatokat. Győrben a jogász szakon az elmúlt évben és idén is a jelentkezők 49,5 százaléka Győr-Moson-Sopron megyei volt.

A statisztikai régió másik két megyéjéből – Vas és Zala – a jelentkezők aránya közben felére, 14,3 százalékról 7,1-re csökkent. A többi országrészből, megyéből viszont növekedett az érdeklődés: 36,2-ről 46,2 százalékra változott. A győri gépészmérnöki szakot tavaly és idén is azonos területi érdeklődés jellemezte: a jelentkezők 30 százaléka stabilan a megyéből pályázott, a régió további két megyéjének aránya 14 százalékról 18-ra, a többi országrészé 56 százalékról 52-re változott.

A győri mérnök-informatikus képzésre 30,2 százalékról 34,5-re növekedett a megyei jelentkezők aránya, és szintén nőtt (18,2 százalékról 22,9-re) a régió két további megyéjéből a szakot választottak száma, miközben közben 51,6 százalékról 42,6-re csökkent a többi országrész, megye jelentkezőinek részesedése.

A gazdálkodási és menedzsment szakon növekedett a megyéből jelentkezők aránya, míg a régió másik két megyéjének százalékos részesedése minimálisan bővült. A többi megyéből 42,9 százalékról 35,1-re csökkent a széchenyis képzést választók részaránya.

Tovább olvasom

Események

Áramszünet a Központi Campuson 2020. augusztus 14. 07:00 - 12:00
Bejelentkezés a 2020/21-es tanév I. 2020. augusztus 18. 06:00 - 2020. augusztus 29. 23:55
Munkaszüneti nap 2020. augusztus 20.