Rekordrészvétel az Országos Nemzetközi Koordinátori Találkozón

A hazai felsőoktatás nemzetköziesítése állt a Széchenyi István Egyetemen szerdától péntekig megrendezett Országos Nemzetközi Koordinátori Találkozó középpontjában. Ebben a győri univerzitás öles léptekkel halad előre, a Stipendium Hungaricum Programnak is köszönhetően. Az esemény rekordrészvétel mellett zajlott, csaknem háromszázan érkeztek a folyók városába a társintézményekből.

Győr, 2019. november 29. – SZEhírek, Hancz Gábor, fotók: Májer Csaba József


Teljesen megtelt a Széchenyi-egyetem Új Tudásterének aulája szerda délutánra, a Tempus Közalapítvánnyal közösen megrendezett Országos Nemzetközi Koordinátori Találkozó megnyitójára. A nagy érdeklődés nem volt véletlen, hiszen a 41 társintézményből rekordszámú, 260 nemzetköziesítéssel foglalkozó munkatárs érkezett a komplex és intenzív szakmai tréningként is jellemezhető eseményre.

A megnyitó ünnepség helyszíne az Új Tudástér aulája volt.

Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes köszöntő beszédében kiemelte: a nemzetköziesítés folyamatát a magyar nyelvű képzéseket érintő átfogó curriculumreform és összetett infrastrukturális fejlesztés előzte meg a Széchenyi-egyetemen. Ennek keretében a kormány és a győri önkormányzat támogatásával 2017-re megépült egy 1100 ágyas kollégium, amely jelenleg szinte minden külföldi hallgató világszínvonalú otthona is. „Meggyőződésünk, hogy a hallgatóközpontú oktatáshoz és működéshez elengedhetetlen olyan környezet teremtése, ami a hazai és a külföldi diákok számára egyaránt vonzó” – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Hozzátette: a folyamat részeként idén felavatták a Menedzsment Campus épületet, a sportlétesítmények futó- és kosárlabdapályákkal bővültek, a strandröplabdapálya pedig jövőre készül el a Mosoni-Duna-parton. A sor 2024-ig a volt kekszgyár területén megvalósuló tudományos-innovációs park megépítésével folytatódik, mindössze 500 méterre a campustól.

Dr. Lukács Eszter kifejtette: a Széchenyi-egyetem a nemzetköziesítés terén ugyan kezdőnek számít, de jelentős fejlődésen ment keresztül néhány év alatt. Míg a 2015–2016-os tanévben még csak két, a Stipendium Hungaricum Program által támogatott angol nyelvű képzési programmal rendelkezett, addig jövőre az új pályázati ciklus lehetőségeinek köszönhetően már 21-gyel, amelyekkel együtt összesen 27 angol nyelvű szak szerepel majd a kínálatban. A rektorhelyettes beszélt arról is, hogy a hazai felsőoktatásnak az európai uniós elvárásokkal összhangban 2023-ig két fő nemzeti hallgatói mobilitási célt szükséges teljesítenie: a teljes idős képzésekre érkező külföldiek számának 40 ezerre emelését, illetve azt, hogy a magyar egyetemisták legalább 20 százaléka szerezzen minimum három hónapos külföldi tapasztalatot tanulmányai során. Nem titkolta, hogy az utóbbi kritérium kihívások elé állítja az intézményeket, s emiatt a találkozó szakmai programját ennek figyelembevételével is állították össze.

 

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára.

A megnyitón dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára elöljáróban leszögezte, hogy a győri egyetem mára az ország egyik meghatározó felsőoktatási központjává vált, s ezért is méltó helyszíne a találkozónak. Felidézte: a Stipendium Hungaricum Programot 2013-ban oktatáspolitikai, nemzetközi fejlesztési segélyezési, külgazdasági és diplomáciai céllal hozta létre a kormány. „Azt szeretnénk, hogy versenyképes tudással felvértezve térjenek haza a hozzánk érkezők, s így országuk fejlődéséhez, gyarapodásához hozzájárulhassanak. Olyan humán tőkét építünk ezzel, ami a magyar cégek piacra jutását erősíti. Számadatok is alátámasztják, hogy a program az elmúlt években miként járult hozzá a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítéséhez” – emelte ki. Úgy vélte, általában kevesebb szó esik arról, hogy a program hazánknak más módon is sokat ad. Az angol nyelvű szakok számának növekedésével egyre több magyar hallgatónak nyílik lehetősége idegen nyelven tanulni és kutatni, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egyetemeink előbbre jussanak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban.

Az államtitkár szerint a Stipendium Hungaricum Program sikerét mutatja, hogy az induláskor mindössze három országból érkeztek általa külföldi hallgatók Magyarországra, most pedig már 69-ből. Újdonságként említette, hogy ösztönözni szeretnék körükben a magyar nyelv tanulását, remélve, hogy így később hazájukban afféle kis magyar nagykövetekké válhatnak. Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya szólt az alumnimozgalom fontosságáról is: a cél az, hogy a hazatérők önkéntesként kézben tartsák a nálunk tanult volt diákok hálózatát, s ehhez a munkát már akkor el kell kezdeni, amikor még Magyarországon vannak.

 

Dr. Sinóros-Szabó Laura, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási, Stratégiai és Intézményfejlesztési Főosztályának vezetője.

Dr. Sinóros-Szabó Laura, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási, Stratégiai és Intézményfejlesztési Főosztályának vezetője beszédében többek között azt mondta: a kormány kitűzött célja, hogy a 30–34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2020-ra elérje a 34 százalékot, s ennek teljesítésére jó esély van. Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója a rendezvény lényegének a szaktárcák képviselői, a felsőoktatási intézmények és a közalapítvány közötti párbeszédet nevezte.

 

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója.

A háromnapos találkozón a résztvevők 23 szekcióülésen és számos plenáris előadáson szereztek hasznos ismereteket. Az utóbbiak egyikét Nicolas Cletz, a Times Higher Education (THE) regionális igazgatója tartotta. A szakember az általuk évről évre elkészített és publikált felsőoktatási rangsorok hátterét ismertette. Ezek közül a legrégebbi a kutatási teljesítményt helyezi a középpontba, és legutóbb már majdnem 1400 intézmény szerepelt rajta. Az eredmények öt terület – az oktatási környezet, a kutatás, az idézettség, az ipari bevételek és a nemzetközi orientáció – mutatói alapján születnek meg. A THE néhány éve új listákat vezetett be, felismerve, hogy a kutatás nem minden. Az egyik az oktatás minőségéről szól – ennek legfontosabb alapját egy, a hallgatók körében elvégzett felmérés adja –, a másik pedig az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljához illeszkedik, amelyek között szerepel például a szegénység felszámolása, a nemek közötti egyenlőség vagy az éghajlatváltozás elleni fellépés. Nicolas Cletz azt hangoztatta: az egyes listákon való előrejutáshoz nincs csodarecept „Elemezni kell az adatokat függetlenül a helyezéstől, összehasonlítani másokéival, és ennek alapján meghatározni, mit kell tenni rövid és hosszú távon” – adott tanácsot, és megjegyezte: a THE figyel a visszajelzésekre, akár az éles kritikákra is, és folyamatosan fejleszti módszereit.

 

Nicolas Cletz, a Times Higher Education (THE) regionális igazgatója.

Az Országos Nemzetközi Koordinátori Találkozó részeként egy gálavacsorát is rendeztek az egykori zsinagógában, amelyen átadták a Tempus Közalapítvány díjait. Az elismeréseket Balogné Molnár Gabriella (Szegedi Tudományegyetem), Tóth-Dolenszky Réka (Eszterházy Károly Egyetem), dr. Tarr Zsuzsanna (Szent István Egyetem), F. Tóth Katalin (Semmelweis Egyetem), Kánai Csilla (Szent István Egyetem), Sándor Krisztina (Miskolci Egyetem), dr. Tanács Edit (Szegedi Tudományegyetem), Sándor Márta (Soproni Egyetem), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Erasmus+ és Nemzetközi Programok Osztálya képviselője vehette át.

 

A díjátadóra megtelt az egykori zsinagóga a találkozó résztvevőivel.

 

A Tempus Közalapítvány kitüntetettjeinek csoportképe.

Csoportkép a pénteki plenáris ülés után. (Fotó: Horváth Márton)

Események

Záróvizsga jelentkezési időszak 2019. november 28. - 2019. december 12.
MÉK nyílt nap 2019. december 13. 10:00 - 16:00
Székelyhidi Rita - PhD dolgozat nyilvános vitája 2019. december 13. 15:30 - 17:00
Szorgalmi időszak vége 2019. december 14.