Önkritikus volt a szakma az ÉVOSZ győri konferenciáján

A magyar építőipar legfontosabb feladata a termelékenység javítása – ebben mindenki egyetértett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) győri konferenciáján. Az előadásokból kiderült: mind az állam, mind a piaci szereplők részéről azonnali lépésekre van szükség, különben „elhalad mellettünk a világ”.

Győr, 2018. október 11. – SZEhírek, Horváth Márton, fotók: Májer Csaba József

 

 „Fontos, hogy értsük egymást” – ezzel a felütéssel kezdte meg köszöntőjét és egyben adta meg a konferencia alaphangját Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A résztvevőkhöz fordulva kijelentette: azért találkoznak évről-évre, hogy értékeljék az ágazat helyzetét, áttekintsék a piaci várakozásokat és megpróbáljanak megoldást találni az ipart sújtó problémákra. Mindezt immár harmadik alkalommal tették, ezúttal Győrben, a Széchenyi István Egyetem aulájában.

 

Az ÉVOSZ már harmadszor szervezte meg az éves konferenciáját, ezúttal Győrben.

Házigazdaként először Dr. Földesi Péter rektor üdvözölte a résztvevőket, aki az építkezés fontosságára emlékeztetett. „Az épület nem csak funkciót lát el, hanem emblematikus is. Bennünket reprezentál, a mi üzenetünk az utókor számára.” – emelte ki, majd az egyetemi jubileumra utalva elmondta: míg fél évszázada e helyen még egy kis halászfalu állt, pár év múlva már a jogelőd intézmény, a Közlekedési, Távközlési és Műszaki Főiskola falai magasodtak. A csúnya szocreál betonmonstrum mára egy modern épületegyüttessé bővült, melyet fokozatos fejlesztésekkel, évtizedek alatt értek el. Aki ma idelátogat, azt egy szép, élhető, 21. századi campus fogadja – jelentette ki. Végül az utánpótlásról beszélt a nagyrészt vállalkozókból álló publikumnak: „Büszkék vagyunk a fiatalokra és reméljük, a gazdaság aktív szereplői lehetnek hamarosan. Kérem a szakma tagjait, hogy adják át nekik a tudást és a tapasztalatot, a szakmait és nem szakmait egyaránt.” – zárta gondolatait, majd afféle levezető programként a jelenleg is épülő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) megtekintésére invitálta a közönséget.

Ugyancsak szólt a jelenlévőkhöz Borkai Zsolt polgármester, aki felidézte, hogy 2006-ban sokan kritizálták, mert kevés volt a toronydaru a városban. „Most viszont annyi a fejlesztés, hogy nincs annyi toronydaru az országban, ami elég lenne” – utalt a kapacitásproblémákra, hozzátéve, hogy a város az utóbbi időszakban sok lehetőséget kínált az ágazat szereplőinek, azonban a munkák iránti korábbi nagy érdeklődés ezúttal elmaradt. A városvezető ezután sorolta az elmúlt időszak nagy építkezéseit, kiemelve az új kollégiumot, melyet alig egy éve adtak át az állam és az önkormányzat közös beruházásaként. Említette a tavalyi EYOF-ot is, melyre felépült az Olimpiai Sportközpont, amit a rendezvény után a helyiek vettek birtokukba és amely azóta is rentábilisan üzemel. A jövőt tekintve sincs miért aggódni – folytatta -, hiszen sok projekt van előkészítési fázisban, elég csak a Modern Városok program keretében megvalósuló fejlesztésekre gondolni, továbbá, ha Győr sikeresen pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre, szintén várhatóak önkormányzati megrendelések az építőipar számára.

 

Dr. György László ITM államtitkár, Borkai Zsolt polgármester és Dr. Földesi Péter rektor az emelvényen.

A köszöntők után az előadások következtek, melyek nagyjából egy közös szálra fűzhetőek fel: valamennyi felszólaló az építőipar termelékenységének javítását szorgalmazta. Többször is elhangzott, hogy az ágazat hazai teljesítménye elmarad a visegrádi országoktól is, Nyugat-Európáról szót sem ejtve. Míg Németországban 1 fő által előállított érték 129.100 euró évente, Magyarországon csupán 22.500 euró. Ezzel a számmal a környező gazdaságok közül mindössze Romániát előzzük meg (19.800 euró/év), de Lengyelországtól (41.300 euró/év) is jelentős lemaradásban vagyunk. Ha hatékonyabban dolgoznánk (tehát egységnyi idő alatt kevesebb erőforrásból többet tudnánk építeni), azzal egyrészt versenyképesebbek lennénk, másrészt rengeteg pénzt lehetne megspórolni.

De hogyan lehetne mindezen változtatni? Az áttekinthetőség érdekében pontokba szedtük az előadók javaslatait.

  • A tervezés és a kivitelezés valamennyi folyamatát digitalizálni kell. Ebbe beleértendő a Building Information Modeling (BIM) technológia, a mobilalkalmazások használata az építkezéseken vagy éppen virtuális valóság eszközök használata.
  • Szüntelen innováció. Nyitottnak kell lenni az új technológiákra és folyamatosan arra kell törekedni, hogy egyre hatékonyabb módszereket vegyünk át vagy dolgozzunk ki.
  • Üzemi előregyártás. A világ fejlettebb részein működőképes technológia, hogy az épületek egyes blokkjait tömegesen elkészítik, majd a helyszínen összeépítik.
  • Professzionális projektszervezés. Az ellátási láncok rövidítésével, a holtidők csökkentésével jelentősen lehet javítani a kivitelezés hatásfokán.
  • Az elaprózodott cégstruktúra javítása. Nagyon sok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, fejletlen technológiákkal dolgozó, gyakran szürkezónában utazó, kis, 4-5 fős cég. A mikroszféra tehát egyre bővül, holott inkább több közép- és nagyvállalatra lenne szükség.

Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium  gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy a kormány megduplázza az építőipari beruházások támogatását, így a korszerűsítésre és hatékonyságnövelésre szánt alap keretösszege 8-ról 16 milliárd forintra nő. Ismertette, hogy számításaik szerint az ágazat termelékenysége középtávon 48-60%-kal növelhető. Mindezt a fentebb felsorolt pontokon túl automatizációval, új építőanyagok bevezetésével és a munkaerő képzésével lehetne elérni – derült ki szavaiból.

Az építőipar termelékenysége a kulcs - hangsúlyozta Dr. György László államtitkár.

Az államtitkár – rátérvén a kapacitásproblémákra -  nyilvánvalóvá tette, jelenleg nincs egyensúlyban a kereslet és a kínálat. „Előreláthatólag 2017 és 2022 között összesen 20 ezer milliárd forintra tehető az építésgazdaság rendelésállománya, ugyanakkor mindössze 15-16 ezer milliárd forintnyi megrendelés teljesítésére lesz kapacitás.” – adott kijózanító analízist, hozzátéve, hogy az építőipari kapacitások szűk keresztmetszetét látva az államnak, mint legnagyobb megrendelőnek ki kell simítania a megrendelések növekedési ütemét.

A West Hungária Bau Kft.-től Peterka Attila ügyvezető ugyancsak megerősítette, hogy az állam jóvoltából sok a munka a piacon, alig bírják. „A lakásépítés az 5%-os áfakulcs jóvoltából nagyot lendült 2016 óta. Ez az időszak 2019. december 31-ig tart, de abban bízunk, hogy utána sem csökken nagyon a megrendelések volumene. Továbbá szeretnénk, hogy ne kelljen addig minden kivitelezést befejezni.” – mondta, kiegészítve azzal, hogy évi 400.000 lakást kellene felújítani, amiben szintén van még potenciál.

A hazai mélyépítők képviselőjeként Hegyi Zoltán, a Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója tartott beszédet. Térképek és statisztikák tömkelegét felvonultatva megállapította, hogy a szektorban bőven van tartalék, így várhatóan még sokáig lesz munkája az érdekelt vállalatoknak. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy a Magyar Közút Nzrt. felmérése alapján az úthálózat közele fele javításra szorul, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) is sok beruházást tervez. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az állami megrendelések volumenének hektikusságára. Egyik évben sok pénz jut az utakra, a másik évben kevés, aztán megint sok. „Ilyen mozgásokhoz nehéz alkalmazkodni” – jegyezte meg, majd azzal folytatta: kiszámíthatóságra van szükség a beruházások tekintetében, különben a vállalatok nem tudnak tervezni.

Hegyi Zoltán, a Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezetője szerint kiszámíthatóságra van szükség a megrendelések volumenében.

Ezt követően Babály László, az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója elemezte a szerkezetépítés helyzetét. Előadásában hosszasan taglalta a különböző technológiák, alkalmazható módszerek előnyeit és hátrányait, rámutatva azok használatának költségcsökkentő szerepére. „Nagyobb építkezéseknél szőnyegvasalással meg lehet takarítani a létszám felét. Ez megoldhatja a problémáink nagy részét” – próbálta feltüzelni a hallgatóságot. Felvetette, hogy üdvös lenne, ha minden munkaszakasznak lenne normája, majd feltette a kérdést: miért nem teljesítményalapú elszámolással dolgoznak az emberek? „Az, hogy a nagyvállalatok órabérben foglalkoztatnak, az építőipar halála.” – szögezte le.

Utolsóként Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója lépett a pulpitusra. Elmondta, hogy az EU-s finanszírozások csökkenése és a lakásépítési programok kifutása miatt középtávon gyengülő piacra számít, de a magyar állam fejlesztései révén a közeljövőben is biztosított az ágazat megélhetése. Szerinte a nyugati építőipar nagy hatékonyságához jelentősen hozzájárul, hogy egységes módszertanokat alkalmaznak, amelyeket szigorúan követ mindenki az ágazaton belül.  Végezetül megfogalmazta azt az igényt, hogy a hazai vállalkozásoknak globálisan is fel kell tűnni a térképen. „Nemzetközi szinten is versenyképesnek kell lenni” – állapította meg, hozzátéve, hogy tudja, ez nem egyszerű, de nincs más út.

Végezetül külön bekezdést szentelünk a sajtóban is sokszor megjelenő munkaerőproblémának, amellyel mindenki megpróbált szembenézni a program során. Az adatok alapján szomorú kép rajzolódik ki: kevés és egyre kevesebb a hadra fogható szakember. Hogyan lehetne biztosítani az utánpótlást? Babály László szerint a segédmunkásokat be kell osztani a rutinos munkások mellé és „vagy megszoknak vagy megszöknek”. A saját példáján keresztül elmondta, ők Kárpátaljáról hoztak 100 embert, két év után 40 maradt meg és kivétel nélkül ragyogó szakemberek lettek. Hegyi Zoltán pedig a média szerepét emelte ki. Szerinte a negatív hírek rossz fényt vetnek az egész iparágra. „Pedig lehetne jókat is írni! Nemrég három magyar projekt is nívódíjat nyert különböző kategóriákban. Ez a mi szakmánk Oscar-díja. Ha látnák a fiatalok, hogy milyen inspiráló munkáink vannak, minden bizonnyal többen választanák ezt a hivatást.” – hangzott a javaslat.

A konferencia munkaebéddel és a FIEK megtekintésével zárult.

Események

Szenátusi ülés 2018. december 17. 14:00 - 16:00
Téli ünnepi nyitvatartási rend 2018. december 22. 00:00 - 2019. december 1. 23:55
Munkaszüneti nap 2018. december 24.
Munkaszüneti nap 2018. december 25. - 2018. december 26.