Oktatási központok fejlesztik az oktatókat: holland szakemberek tartottak workshopot

Az oktatás technológiái és a hallgatói igények folyamatosan változnak a képzési és a kimeneti követelményekkel együtt világszerte a felsőoktatásban. A hatékony, korszerű tudásátadást erősítheti, ha oktatásmódszertani központok segítik a felsőoktatásban dolgozó tanárokat. Az ebben rejlő lehetőségeket az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már egyaránt jó ideje kihasználják. A Delfti Egyetem szakértői a napokban a Széchenyi István Egyetemen mutatták be programjukat.

Győr, 2019. június 4. – SZEhírek, Nyerges Csaba, fotó: Májer Csaba József

Dr. Borsos Attila egyetemi docens kezdeményezésére a Delfti Műszaki Egyetem (Delft University of Technology, TUD) tanácsadói, a „University Teaching Qualification (UTQ)” elnevezésű oktatásmódszertani program munkatársai tartottak kétnapos tréninget a Széchenyi István Egyetemen. A program általános ismertetővel kezdődött, ezt követték a pilot tréningek. Ugyanazzal a „blended learning”, vegyes oktatás, vagy kombinált tanulás néven is ismert oktatásmódszertannal zajlott a workshop, amit a delfti oktatók is használnak a hallgatói kurzusok során.

 

A Delfti Műszaki Egyetem tanácsadói tartottak workshopot Győrben.

A résztvevők a mindennapi gyakorlatba könnyen beépíthető ötleteket kaphattak arra, hogyan lehet növelni a diákok aktivitását, hogyan tudják jobban bevonni őket, fenntartani a figyelmüket és ösztönözni az aktív tanulást. Megismerhették a blended learning folyamatot offline és online, vagyis az előadás körbeépítését olyan (játékos) elemekkel, amelyek segíthetik a tananyag jobb megértését.

„Az egyetemi oktatók közül többünknek nincs pedagógiai végzettségünk. Különösen igaz ez a mérnökképzésben. Szakmai tudásunk van, szakmailag felkészültek vagyunk. Ugyanakkor a pedagógiai végzettség nem általános, és nem is elvárás az oktatói karban az egyetemeinken” – mondta Dr. Borsos Attila azzal kapcsolatban, miért is tartotta fontosnak az Erasmus együttműködési megállapodás keretében a holland szakemberek meghívását.

A tanácsadók, akik a győri kurzust is tartották, látják el Delftben az egyetemre belépő oktatók képzését ugyanúgy, mint a bent lévők rendszeres továbbképzését. Segítenek abban, hogyan lehet egy előadást korszerűen, a legújabb módszerekkel felépíteni, milyen tartalmi elemek legyenek benne, és hogyan lehet mindebbe hatékonyan bevonni a hallgatókat.

A workshopon résztvevő széchenyis oktatókat tapasztalataikról kérdeztük. Vargáné Dr. Kiss Katalin egyetemi docens nyelvtanár és alkalmazott nyelvész az egyetem Idegen Nyelvi Oktatási Központjában (INOK), és szakmai tantárgyakat is tanít. Rendelkezik tanári diplomával, de már régen részesült módszertani továbbképzésben. „A workshop mindenképpen hasznos volt, új impulzusokat adott. Az oktatók hajlamosak hozzászokni egyfajta módszertanhoz, és ez a két nap is rávilágított arra, hogy érdemes változtatni ezen, egyre inkább bevonni a hallgatókat az órán való aktív részvételbe. Sok segítséget kaptam jómagam is annak ellenére, hogy közel harminc éve vagyok a pályán” – mondta Vargáné Dr. Kiss Katalin. 

„Megnéztem a follow-up videókat, amiket feltettek nekünk a workshop lezárása után. Látszik belőlük, hogy hiába vannak például PPT-k, ha az oktatók nem megfelelően használják. Ha például túl sok információt akarnak így megosztani, visszafelé is elsülhet az egész. Az egyik videó címe az volt, hogy „A PowerPoint, mint a felsőoktatás istencsapása”. Teljesen igazat adok ennek. Ezért is lenne hasznos több, oktatásra fókuszáló workshop az egyetemeken, függetlenül attól, hogy egy oktató hány éve van a pályán” – hangsúlyozta az INOK tanára.

 

Nagy András Lajos, Vargáné Dr. Kiss Katalin és Dr. Borsos Attila.

Dr. Zajdó Krisztina, a Gyógypedagógia Tanszék egyetemi docense az Egyesült Államokban, a Washington Egyetemen szerzett PhD fokozatot. A kinti gyakorlatról elmondta, hogy a pályakezdő egyetemi oktatókat az oktatási központok munkatársai segítik egy-két éven át, oktatásmódszertani kurzusokat tartanak számukra, és a videóra vett előadások után közösen elemzik ki, hogy mik valósultak meg a tanítási célokból. Az USÁ-ban már a hatvanas években kezdtek alakulni, és azóta szinte minden egyetemen elterjedtek az oktatócentrumok (Center for Teaching and Learning). Az elképzelés olyan pszichológusoktól eredt, akik tanítás- és tanuláspszichológiával foglalkoztak. Ezek a centrumok segítenek abban, hogy a hallgatók tanulási eredményessége jelentősen nőjön. Az oktatóknak ismereteket adnak például arról, hogy az X, Y, Z, alfa generációk tanulással kapcsolatos igényei hogyan alakulnak át, milyen új, tanuláshoz kapcsolódó, pszichológiai jellemzők jelennek meg az új évfolyamokban. Fontosak a centrumok az esélyegyenlőség biztosításában is ugyanúgy, mint az úgynevezett diverzitáspedagógia megvalósításában, vagy a global classroom, a globális oktatás területén. „Külön szekciók foglalkoznak az oktatás-technológiai változások bevezetésével. Segítenek abban, hogyan lehet olyan osztálytermi környezetet megvalósítani, ahol nemcsak a tanártól, hanem egymástól is tanulnak a diákok. A Peer Teaching az egyik legújabb irányzat a nagyvilágban” – mondja Skype kapcsolaton keresztül Dr. Zajdó Krisztina, aki hasznosnak tartotta a delfti szakemberek által tartott kurzust. „Hiszen folyamatosan változik az oktatási-tanulási környezet, a képzési és kimenti követelmények szintén, ezért a centrumok rendszeres párbeszédet folytatnak az oktatókkal. Nemcsak a pályakezdőkkel, hanem azokkal is, akik régóta a katedrán állnak. Vagyis nem egyszeri alkalmat jelent a továbbképzés”.

Nagy András Lajos PhD hallgató egyetemi tanársegédként dolgozik műszaki területen. Nem kapott oktatásmódszertani képzést, teljesen autodidakta módon jutott el odáig, ahol most tart. „A tréning alapján azt tudom mondani, hogy ez így, saját kútfőből szép teljesítmény volt, de most új támpontokat kaptam arra, hogyan lehet tovább fejlődni. Azt, hogy PPT istencsapás is lehet a felsőoktatásban, én is tapasztalom, mert a legjobb szándék ellenére is rossz maradhat a hatásfoka. Sok új ötletet gyűjtöttem a delftiektől arra, hogyan lehetne még hatékonyabbá, akár játékalapúvá, aktív bevonásos tevékenységgé tenni az oktatást” – mondja Nagy András Lajos.

Dr. Borsos Attila egyetemi docens, a workshop szervezője azt emelte ki, hogy a tanácsadók eleve olyan módszerekkel tanították a résztvevőket, ahogy ők is oktathatják majd a hallgatóikat. „Számomra is meglepő volt, hogy a plenáris szekciót is teljesen interaktívvá, kérdezőssé, beszélgetőssé tették. Kíváncsiak voltak például, hogyan képzeljük el az oktatásunkat 2022-re. Már önmagában az a tény, hogy volt erről párbeszéd, pluszt adott a résztvevőknek. Szóba került például, hogy Hollandiában jelenleg azt is vizsgálják, miként lehetne a szorosan összefonódó tudományos és oktatói tevékenységet igény szerint kissé széthúzni egymástól. A hosszútávú vízió pedig az lehet, hogy a hazai felsőoktatásban is legyenek tanárokat kiszolgáló oktatásmódszertani központok. Akár a holland UTQ-t is áthozhatnánk, adaptálhatnánk, és mi lehetnénk az első közép-európai egyetem, ahol ezt megvalósították” – hangsúlyozta Dr. Borsos Attila, hozzátéve, hogy a képzés kiépítésében természetesen nagymértékben számítanak az Apáczai Csere János Karon dolgozó kollégák pedagógiai tudására is.

Események

WAKO utánpótlás Kick-box Európa-bajnokság 2019. augusztus 24. - 2019. szeptember 1.
Szenátusi Ülés 2019. augusztus 26. 14:00 - 16:00
Bejelentkezés a 2019/20-as tanév I. félévére 2019. augusztus 28. 06:00 - 2019. szeptember 7. 23:55
Tantárgyválasztási időszak 2019. szeptember 2. - 2019. szeptember 7.