Jól állnak a FIEK alprojektek: prototípusokat mutattak be a negyedéves tájékoztatón

Számos alprojekt már használható prototípust tud bemutatni a fejlesztett termékekből – ez derült ki az egyetem modellváltását megalapozó FIEK projekt szokásos negyedéves tájékoztató eseményén, ahol a közönség zárt körben meg is tekinthette az alkalmazások demó verzióját. A státuszjelentésekből látszik: mindenki jól halad a munkával, sőt, nem egy esetben már az elkészült megoldások piacosításán gondolkodnak.

Győr, 2019. április 8. – SZEhírek, Horváth Márton

Sokszor írtunk korábban a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projekt aktuális állásáról, hátteréről - legutóbb januárban az elkészült új épületeket mutattuk be. Ezúttal a soron következő projekttájékoztató eseményen jártunk, ahol az összes alprojekt felelőse beszámolt a részeredményekről. Az alábbiakban ezeket vettük sorra.

Vezetéknélküli telekommunikáció

A Drotár István vezette Vezetéknélküli telekommunikáció alprojekt az 5G technológiai kihívásaira ad válaszokat.

A megvalósítás két részterületből áll. Az egyik a „tiszta levegő” koncepció, ahol egy olyan eszközt terveznek, amely alkalmas például gyártói-termelői környezetben a nagyszámú eszközhasználatból fakadó interferenciák kiküszöbölésére. A Rasberry Pi platformon fejlesztett alkalmazás olcsón és hatékonyan képes a szabad felhasználású frekvenciasáv monitorozására, valamint a sávzavartatás megszüntetésére. A fejlesztő kollégák bemutatták a prototípust, amelyet a következő időszakban tovább fognak tesztelni, finomítani.

A másik „szkóp” a vezeték-nélküli kommunikációt megvalósító fizikai eszköz, a meta-anyag antenna. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy új gyártástechnológiával kisebb méretű és hatékonyabb antennákat fejlesztenek (a kutatás célja, hogy nagyobb területet lehessen lefedni illetve több előfizetőt lehessen egyidejűleg kiszolgálni). Ezek az eszközök már az 5. generációs mobilhálózatok kiszolgálására is alkalmasak lesznek. Az antennák tervei készen állnak, ezeket szimulációs környezetben vizsgálják; már csak annyi a feladat, hogy augusztusig előkészítsék őket gyártásra.

 

A képen a sávdiagnosztikai alkalmazás működése látható. (Fotó: Horváth Márton)

Ipari matematika

Az Ipari matematika alprojekt részterületei közül leglátványosabb és legfigyelemreméltóbb az a szoftver, amely endoszkóphoz csatolva vizsgálat közben tudja diagnosztizálni a vastagbélrákot. A megoldás képes a polypok szövettani természetének előrejelzésére, azaz meg tudja mondani, hogy egy elváltozás milyen kockázati kategóriába sorolható, mekkora a rosszindulatú daganat esélye. Mindehhez mesterséges intelligencia megoldást használnak. A szoftver megbízhatósága már meghaladta egy átlagos szakorvos analizációs szintjét, jelenleg 95%-os találati aránynál tartanak.

Ahogy a legtöbb prezentációban, itt is elhangzott egy rövid áttekintés, hogy is áll a terület state-of-the-art-ja, azaz mik a legfrissebb technológiai-tudományos eredmények a témával kapcsolatban. A helyzet jobb nem is lehetne, hiszen a Széchenyi István Egyetem és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház közös csapata világelső a polypdiagnosztikában - ugyanakkor sürgető a kényszer, hogy az elkészülő kéziratokat publikálják, ezáltal megőrizzék a lépéselőnyüket. Ami pedig magát a terméket illeti: már csak a szoftver endoszkópos illesztésén kell dolgozni, így minden energiát arra fordíthatnak, hogy elinduljon a megoldás piacra vitele.

A Dr. Horváth Zoltán vezette alprojekt másik önálló fejlesztésű terméke egy olyan felhő-alkalmazás, amelyen keresztül a szuperszámítógépen lévő alkalmazások könnyen kezelhetőek. Eddig ahhoz is komoly szaktudás kellett, hogy egyáltalán valaki ki tudja használni az ezekben a nagyteljesítményű gépekben rejlő lehetőségeket, ám a program megjelenése után ez mindenki számára könnyen elérhető lesz. A szoftver működését élesben szemléltette is a Matematika és Számítástudomány Tanszék vezetője.

 

Dr. Horváth Zoltán egy átlátható webes felületen könnyen be tudta állítani a szuperszámítógép paramétereit, majd két kattintással Győr városának légszennyezés szimulációját láthattuk a képernyőn. (Fotó: Horváth Márton)

Kiberfizikai rendszerek

Dr. Kovács János kifejtette, hogy a világ abba az irányba megy, hogy a környezetünkből származó adatok feldolgozásával egyre több, az ember létét, munkáját egyszerűsítő megoldás születik. A Kiberfizikai rendszerek címet kapott alprojekt ezt a fontos területet aknázza ki.

„Kifejezetten termékfejlesztés az alprojekt célja. Amikor elindultunk, kitaláltunk pár terméket, de a fejlesztés során ezek kiegészültek új lehetőségekkel” – mondta Dr. Kovács János. Példaként említette, hogy a szerszám nyomkövető alkalmazáshoz sok képfeldolgozó algoritmus kapcsolódik, amelyeket külön is fel lehetne használni - vagy akár ezekből kiindulva új eljárások, módszerek jöhetnek létre.

Mint elhangzott, tervezett termékeik többsége újszerű, innovatív, eredeti megoldás. Ezek közül kiemelendő az autonóm kiszolgáló egység nevet kapott robot, amely tulajdonképpen egy logisztikai segéd lesz majd kórházakban, amely képes lesz gyógyszert vagy ételeket szállítani a betegekhez, ezáltal automatizálva a kórházi személyzet munkáját. Ennek működéséről egy rövid bemutató videót is láthattunk.

 

Dr. Kovács János szerint kis energiabefektetéssel a tervezetteken felül újabb termékeket tudnak előállítani. (Fotó: Horváth Márton)

Elektromobilitás

Ahogy Dr. Vajda István beszámolójából kiderült, a FIEK projekt keretében létrejött egy sokoldalú, ütőképes csapat, amely képes egy villamos gép hajtási rendszerének komplett tervezésére. „Eljutottunk odáig, hogy meg tudjuk csinálni a saját motorunkat, amely a saját szellemi tulajdonunkat képezi” – újságolta a fejleményeket az alprojekt felelőse.

„A kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a legfőbb feladatunk Audi villamosautó gyártását támogatni. Ennek eredményeképpen, úgy néz ki, meglesz az első megbízásunk is. A motor állórész-szigetelésvizsgálatába szeretnének minket bevonni” – avatta be a közönséget Dr. Vajda István, aki azt mondta, hogy bár az Audi a legfőbb partnerük, nem csak velük állnak kapcsolatban, hanem más érdeklődő cégekkel is.

Az alprojektben egyébként olyan témákkal foglalkoznak a kutatók, mint a villamos motorok gyártásközi ellenőrzése, a motorok melegedésének vizsgálata, akkumulátorok mérése, géphajtásrendszerek diagnosztikája vagy éppen egy saját villamosgép-hajtás megkonstruálása.

 

Dr. Vajda István sorolta a lehetséges üzletfeleiket: Audi Hungária, Tyssenkrupp, ABL - mindez bizonyítja a leendő kompetencia központ piaci életképességét. (Fotó: Horváth Márton)

KKV-k nemzetközi versenyképességét támogató szolgáltatások fejlesztése

Bár végső soron az összes tervezett kompetencia központ a helyi és regionális vállalkozások igényeit tervezi kielégíteni, van egy kitüntetett FIEK alprojekt, amely kizárólag erről szól. Azt szeretnék elérni végeredményként, hogy a Menedzsment Campus munkatársai egy komplex szolgáltatási portfóliót tudjanak kínálni a cégeknek. Ebbe beletartozik az egyszerű tanácsadástól kezdve a szakmai továbbképzéseken át termék- és szolgáltatásfejlesztési kooperáció is. A másik része az alprojektnek, hogy olyan kutatói potenciált terveznek kialakítani, amely a KKV-k területén nemzetközi szintű tudományos publikációkat tesz közzé, ezzel is segítve a hazai KKV szektor fellendülését.

Dr. Komlósi László, az alprojekt vezetője tájékoztatásából megtudhattuk, hogy a jövőbeni szolgáltatásokhoz szükséges tudás megalapozása zajlik. Ennek érdekében megszerezték a know-how-t, azaz a nemzetközileg egyik legismertebb innovációs folyamat-módszertant, a FORTH módszert. „Sikerült a Human Telex Consulting Kft.-vel megállapodnunk (ők a FORTH módszer hazai „forgalmazói” – a szerk.) és a konzorciumi partnerünk, az Universitas-Győr Alapítvány segítségével két gépipari célgyártó cégnél kezdődik meg az az innovációs folyamat, amelyben május végére-július elejére eredményeket várunk. Abban bízunk, hogy az innovációs folyamat végére létrejönnek azok a prototípusok, megvalósíthatósági tanulmányok, amelyeket a FORTH módszer outputként garantál” – részletezte az előrelépést Dr. Komlósi László.

 

Dr. Komlósi László örömmel jelentette azt is, hogy beköltöztek a Menedzsment Campus épületébe, végre itt is megtarthatják a konzultációkat a cégekkel. (Fotó: Horváth Márton)

Autonóm járművek jogi kérdései

Az alprojekt célja, hogy a belőle kialakuló kompetencia központ az autonóm járművek áttörésére felkészülve segítse a jogalkotót a terület törvényi szabályozásban, valamint eleget tudjon tenni a vállalkozások számára a jogi szakértéssel, tanácsadással kapcsolatos „megrendeléseknek”. Elvárt output egy olyan szabad-hozzáférésű (open access) adatbázis, amely naprakész információkat tárol az EU és számos más állam a témában irányadó releváns szabályairól, így mind törvényhozók, mind a tudomány számára hasznos gyűjtemény lehet itthon és külföldön egyaránt.

Az alprojekt állását Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit mutatta be. A jogi kar dékánja elmondta, hogy a témában az utóbbi időben nemzetközi szinten is felgyorsultak a kutatások, de hazai szinten is egyre több helyen vált izgalmassá ez a terület. A terület iránti nagyfokú érdeklődés abból is látszik, hogy a Széchenyi István Egyetem által szervezett országos autonóm járművek konferenciára szinte minden magyar jogi kar küldött előadót. A dékán asszony elárulta, az adatbázis jelenleg 80%-on áll, de a többi indikátorral is jól haladnak. Bár a jog világában nehéz Q1-es publikációt elérni, de ezzel kapcsolatban sincsenek elmaradásban. A publikációk, doktoranduszok száma pedig az elvárt értékek felett van – hangzott el.

Komplex forenzikus (kriminalisztikai) informatikai alkalmazások fejlesztése

Dr. Kovács Gáborék olyan alkalmazást fejlesztenek, amely tulajdonképpen a rendőrségi bűnjelkezelést teszi könnyebbé. A helyszínelés illetve a nyomozás során ugyanis rengeteg bűnjelet dokumentálnak, ezek adminisztrációja azonban rendkívül körülményes.

„A leendő termékünk célfelhasználója maga a rendőrség, amely több, mint 30 éve küzd azzal a problémával, hogy nincs megfelelő bűnjelkezelési rendszere. Jelenleg minden papír alapon zajlik, bent a rendőrségen gépi adatrögzítéssel felviszik az egészet a Robotzsaru rendszerbe. Mi ezt kiváltjuk egy mobilalkalmazással, elektronikusan, a folyamat minden részét hitelt érdemlő módon rögzítve megoldani. Ráadásul úgy, hogy maga a rendszer akkreditálható, ami a mai világban egy rendkívül fontos szempont” – avat be a részletekbe a projekt felelőse.

 

"A rendszerünk előnye, hogy rögtön képet is tud rögzíteni a rendőr a helyszínen, akár videófelvételt vagy audio dokumentumot is tud hozzáfűzni" - mutatta be az alkalmazásukat Dr. Kovács Gábor. (Fotó: Horváth Márton)

Azzal kapcsolatban, hogy állnak a projekttel, elmondta, a prototípus modell elkészült, az év második felében kezdik meg a tesztelést, az Országos Rendőrfőkapitánysággal együttműködve elindul a rendszer próbaüzeme. Ezt követheti az országos rendszeresítés, hiszen a kormány döntése értelmében 2020 júliusáig szeretnék bevezetni az egységes bűnjelkezelési rendszert.

A fejlesztés során arra is rájöttek, hogy bár a magyar rendőrség elvárásai mentén készítették el a prototípust, a koncepció valójában univerzális, tehát más országokban lévő jogi környezethez is adaptálható. Sőt, a civil felhasználása is lehetséges, tehát nem csak bűnjeleket, hanem tetszőleges értéktárgyakat lehet vele nyomon követni és az életciklusukat dokumentálni.

Hallgatói innováció

A hallgatói innováció területén Pup Dániel kifejtette, a négy versenycsapat (SZEngine, SZEnergy, SZEnavis, Arrabona Racing Team) támogatása a cél. „A végső célunk, hogy a hallgatók kapjanak egy korszerű labor- és eszközhátteret, fejlesszük az ipari kapcsolatokat, ezáltal fenntartható legyen a csapatok működése a későbbiekben, valamint, hogy ösztönözzük a hallgatókat a tudományos munkára, ezáltal a későbbi oktatói hátteret próbáljuk kiépíteni, támogatni” – foglalta össze tevékenységük lényegét.

Ami az indikátorokat illeti, ez az alprojekt írja elő a legambíciózusabb számokat, hiszen 240 bevont hallgatót, 16 diplomamunkát, 16 TMDK dolgozatot és 14 prototípust vállaltak. Pup Dániel megkönnyebbülve számolt be róla, hogy minden mutatóban bőven a szükséges számok felett vannak, pedig még másfél év van hátra az elszámolásig. Örömteli, hogy a projekt során kialakítandó laborok elkészültek, az eszközöket és berendezéseket megkapták (egyedül az informatikai közbeszerzés maradt hátra).

 

Pup Dániel rövid tájékoztatójából kibontakozott az egyes csapatok idei versenynaptára. Az Arrabona Racing Team ebben az évben a zalaegerszegi, a hockenheimi (német) és a mosti (cseh) futamra készül. (Fotó: Horváth Márton)

Virtuális valóság rendszerek

A leglátványosabb demonstráció a végére maradt. Dr. Baranyi Péter az általuk fejlesztett MaxWhere platformon, 3D-s virtuális térben tartotta meg előadását.

A professzor szerint kutatások bizonyítják, hogy azok a diákok, akik MaxWhere prezentációkból tanulnak, 30-40%-kal nagyobb teljesítményt érnek el a teszteken. A Széchenyi István Egyetem mellett megjelentek oktatási anyagok a Dunaújvárosi Egyetemen és Pécsett is, de ez még csak a kezdet, ugyanis a termék elindult világhódító útjára: többek között a Chinese University of Hongkong-on és az Ausztrál Nemzeti Egyetemen is elkezdték használni.

Dr. Baranyi Péter elmondta, egyre több művész fedezi fel magának a MaxWhere-t. Legutóbb az orosz Lena Galéria jelentkezett náluk, hogy virtuális térben tarthassanak egy kiállítást. (Fotó: Horváth Márton)

A rendszer nem csupán prezentációkra alkalmas, hanem laboratóriumokat is lehet benne modellezni, ez pedig már nem csupán a diákok hatékonyságát növeli, hanem óriási költségcsökkentést is jelent. „Mi azt számoltuk, a MaxWhere-rel a műszaki tudomány területén az országban évi 5 milliárd forintot lehetne megtakarítani, főleg a szakképzésben” – emelte ki Dr. Baranyi Péter. További fontos terület az ipari felhasználás, ezen a területen az Audival folynak a tárgyalások, akik a Q3-as gyártósor esetén tudnák alkalmazni a megoldást.

Az alprojekt vezetője úgy gondolja, a termékük forradalmasíthatja a weboldalak, sőt, úgy általában a felhasználói felületek világát. „Kimértük, hogy 3D-s térben az emberek 50%-a jobban emlékszik arra, amit látott. Az agyban ilyenkor nem csak a vizuális központ kapcsol be, hanem többek között a térbeli látásért felelős parietális lemez is” – ecseteli, majd távolabbi perspektívába tér át. „Ami a parancssoros DOS-hoz képest a grafikus felületű Windows, az lehet a Windows-hoz képest a három dimenziós MaxWhere. Parancsokból ablakok lettek, most pedig ablakokból terek” – húzza alá a változás lényegét professzor.

Események

Bejelentkezés a 2019/20-as tanév II. félévére 2020. január 29. 06:00 - 2020. február 8. 23:55
Nyilvános doktori védés - Győrvári János 2020. január 30. 11:00 - 13:00
Vizsgaidőszak vége 2020. február 1.
Tantárgyválasztási időszak 2020. február 3. - 2020. február 8.
Beiratkozás a 2019/20-as tanév II. félévére 2020. február 6. - 2020. február 7.