Zsonglőrködés és terápia – Lajos Míra a cirkuszpedagógiáról mesélt a hallgatóknak

Egy, a pedagógiai gyakorlatban Magyarországon még alig ismert módszerről, az úgynevezett szociális cirkuszról tartott előadást Lajos Míra zsonglőr, leendő gyógypedagógus az Apáczai Kar érdeklődő hallgatóinak. A közönség a Csevegés csészékkel sorozat keretében, a „brand” formátumához hűen tea kortyolgatása közben ismerhette meg a cirkuszpedagógiát, amely annyira új, hogy magyar szakirodalmat jelenleg alig találni hozzá. A hangsúly a „jelenleg” szócskán van: Lajos Míra készülőben lévő szakdolgozata ugyanis pont ezt az űrt hivatott betölteni.

Győr, 2019. október 5. – Horváth Márton, SZEhírek/em>

„Mi jut az ember eszébe a cirkuszról? Bohóc? Elefánt? Tűzugrás? Ez mind, de legfőképp az, hogy mi csak passzív nézők vagyunk, nem veszünk részt benne. Nem éljük át, csak kívülről élvezzük az előadást. A szociális cirkusz pont a részvételen alapszik. Nem bemutatót tartunk a gyerekeknek, hanem őket tanítjuk meg a trükkökre” – foglalta össze már rögtön előadása elején mondandójának lényegét Lajos Míra, aki a Csevegés csészékkel rendezvénysorozat aktuális eseményén a cirkusz, mint pedagógiai módszer rejtelmeibe avatta be az érdeklődő hallgatókat.

 

Szerda délutáni workshop Lajos Mírával az Apáczai Karon. (Fotó: Horváth Márton)

A cirkuszpedagógia célja a társadalmi integráció előmozdítása vagy az egyéni képességfejlesztés, esetleg a kettő együtt. Eszközei a hagyományos porondi kellékek, azaz poi, labdák, kendő, hullahoppkarika és még sorolhatnánk. Mindegyik eszköz más tulajdonságot, képességet fejleszt. A legfontosabbak: a mozgás és észlelés összehangolása, a két agyfélteke harmonizációja, koncentráció erősítése, önkép fejlődése. Mindemellett természetesen közösségélményt is tud adni, bár ez inkább a csoporton és annak irányításán múlik, semmint az eszközökön.

Mint Míra elmondta, az ilyen foglalkozásoknak mindig van egy íve. Először teremteni kell egy biztonságos környezetet, egy bizalmi légkört, ahol mindenki jól érzi magát és mindenki ki tud nyílni. Amint ez adott, mindenki elkezdhet ismerkedni a különböző cirkuszi eszközökkel. Fontos, hogy mindenki kipróbáljon mindent, hiszen lehet, hogy első rénézésre valakinek valami nem szimpatikus, de ha elkezd vele játszani, lehet az lesz a kedvence, abban lesz a legjobb.

Már csak azért is érdemes minden kellékkel tapasztalatokat szerezni, mert mindenkinek el kell köteleződnie valaminél. Ki kell választani egy eszközt és abból kihozni a legtöbbet. Ilyenkor mindenki megtapasztalhatja a saját határait és meg tudja érezni, milyen, ha kitartóan gyakorol valamit. Ha valakinek semmi sem tetszik, az sem marad ki a közös munkából, hiszen számára is lehet találni valamilyen szerepet: lehet felkonferáló, bohóc, jelmezt varrhat, hátteret rajzolhat, zenélhet… A produkcióban mindenkire szükség van, emiatt senki sem marad feladat nélkül, mindenki hasznosnak érezheti magát.

Minden fejlesztésnek – legyen az három órás aktivitás vagy egy éves terápia - egy bemutató a vége, tehát a foglalkozásoknak van egy outputja, amit a csoport közösen hoz létre. Ez történhet szülők vagy barátok előtt, szűk körben egy tanteremben, a Sziget nagyszínpadán, bárhol – a lényeg, hogy szülessen valami produktum. Fontos az is, hogy keretes szerkezetbe legyen csomagolva az egész: „az elején érkezzünk meg a cirkuszi varázsvilágba és a végén lépjünk ki belőle” – hangsúlyozza Míra.

 

A tea elmaradhatatlan kelléke a programnak. (Fotó: Horváth Márton)

 

Gyógypedagógus hallgatók csészével a kezükben várták az előadást. (Fotó: Horváth Márton)

„A cirkuszpedagógia legnagyobb hátránya, hogy nagyon nehéz elérni, hogy mindenki jól érezze magát. Mi van, ha valakinek nincs elég kitartása és nem jut sikerélményhez? Úgy hogy motiválódjon? Ezzel az érzelmi kockázattal számolni kell. Ráadásul sok ember ilyen-olyan okok miatt nem tud a zsonglőreszközökkel játszani, ezek nem hozzáférhetők számára. Ezt lehet kezelni” – hívta fel a figyelmet a téma szakértője.

Egyik ilyen megoldás lehet, hogy olyan közeget teremtünk, ahol tompítjuk vagy egyenesen kizárjuk a kudarcélményt. Ezt el lehet érni jó pedagógiával, kedvességgel, de az eszközökkel is. Craig Quat találmánya, a zsonglőrasztal (juggle board) lényegében „akadálymentesíti” a cirkuszpedagógiát, hiszen gyakorlatilag ugyanazt az idegrendszeri és agyi folyamatot igényli, mégsem kell hozzá akkora ügyesség. De ugyanígy megkönnyíti és kizárólag mentális síkra tereli a zsonglőrködést számos más módszer is. Másrészről sokat segít a kudarc elkerülésében, ha a tanulási folyamatot apró fázisokra bontjuk és ezekből építjük fel a produkciót.

 

A hallgatók épp a juggle board-ot próbálják ki. (Fotó: Horváth Márton)

Mint a fentiekből láthatjuk, a módszer jól használható ép és fogyatékkal élő gyerekek esetén is, bár gyógypedagógiában egyelőre kevesen alkalmazzák. Hátrányos helyzetű csoportoknál már gyakrabban előfordul, de Míra már olyat is hallott, hogy valaki drogprevenciós célokra „vetette be”. Egyelőre itthon a Magyar Zsonglőr Egyesület tart képzéseket, foglalkozásokat – jellemzően Budapesten -, ám a módszer potenciális jövőbeni terjedésével ez is változhat.

Természetesen nem az Apáczai Karon járnánk, ha az előadásnak ne lett volna interaktív része. Az elhozott eszközöket – a nagyobb átélés jegyében - mindenki kipróbálhatta, majd végül egy közös játékkal zárult a mintegy másfél órás csevegés.

 

A cirkusz "elszabadult", mindenki szabadon gyakorolhatott bármilyen eszközzel. (Fotó: Horváth Márton)

Események

Vizsgaidőszak kezdete 2019. december 16.
Szenátusi Ülés 2019. december 16. 14:00 - 16:00
Egyetemi Ádventi Gyertyagyújtás 2019. december 16. 18:00 - 19:00
Téli ünnepi nyitvatartási rend 2019. december 21. - 2020. január 1.