Top folyóiratban publikáltak a Széchenyi-egyetem kutatói

A planéta legnevesebb kutatói is felfigyelhetnek a Széchenyi István Egyetemre azáltal, hogy a nívós Cities folyóiratban publikálta egy magyar kutatócsoport a dr. Szigeti Cecília és dr. Koppány Krisztián nevével is fémjelzett tudományos munkát. A szerzők az ökológiai lábnyomszámításra egyedülálló módszert dolgoztak ki.

Győr, 2020. április 15. – Czeiner-Szücs Anita, SZEhírek

Mint amikor az olimpián döntőbe jut egy élsportoló – ilyen léptékű sikert értek el kollégáikkal a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar docensei, dr. Szigeti Cecília és dr. Koppány Krisztián, akiknek a kutatását nemrégiben publikálták a Cities című folyóiratban, amelyet a szakterület tudományos lapjainak palettáján a világ három legjobbja között jegyeznek. A „Measuring the impacts of suburbanization with ecological footprint calculations” (A szuburbanizáció hatásainak mérése ökológiai lábnyomszámításokkal – a szerk.) című munkájuk azt mutatja meg, miként lehet kétféle módszerrel kiszámolni egy várostérség ökológiai lábnyomát. A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek vannak Budapest és a hozzá kapcsolódó várostérség lakosságának fogyasztási ökológiai lábnyoma között.

A Cities folyóiratban publikálták eredményeiket a kutatók.

„Hároméves kemény munka eredménye ez a siker, amelyért extrém erőbedobással dolgozott Prof. Dr. Kovács Zoltán (Szegedi Tudományegyetem) vezetésével létrejött kutatói csapat. Cikkünk – mint egy doktori disszertáció – több mint száz tudományos hivatkozást tartalmaz, de megérte a lelkesedés, hiszen eredményünk azt is megmutatta a világnak, hogy a magyar kutatók ezen a területen a világ élvonalába tartoznak. Számunkra nagy büszkeség, hogy a Széchenyi-egyetem munkatársaiként részt vehetettünk a kutatásban. ” – mondta örömmel dr. Szigeti Cecília, a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék vezetője. Az egyetemi docenstől rögtön azt is megtudtuk, hogy az ökológiai lábnyom ismerete azért érdekes, mert lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve. Ami pénzzel mérhető, az ökológiai lábnyomban is kifejezhető, de itt a fogyasztásnak van objektív felső korlátja, a természet eltartóképessége.

Dr. Szigeti Cecília hangsúlyozta, kutatásuk többek között azért is hasznos, mert e mentén a környezetünkről kialakított képet árnyalni tudják. „Sokan gondolják úgy, hogy az agglomerációban környezetbarátabb életet élhetnek a belvárosinál. Kutatásunk azonban azt mutatja, ez egyáltalán nem biztos. A sok utazás, a magasabb fűtésköltségek felül tudják írni az esetleges természetközelibb életmód előnyeit” – emelte ki a kutató, aki arra is rámutatott, modelljük mentén újra lehet azt is gondolni, hogyan segíthetnék elő leginkább a fenntarthatóbb életformát a döntéshozók. „Nehézséget jelent, hogy a buszjáratok, a HÉV, a villamosvonalak sűrűsége nem igazodik az agglomerációs igényekhez, az ingázók számához, ezért a legtöbben személyautókkal közlekednek – szennyezve a levegőt, túlterhelve ezzel az úthálózat kapacitását. Látható, a belvárosok kompakt életmódja egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb fenntarthatósági szempontból, mint az agglomerációba való kiköltözés” – következtetett a kutató, aki most publikált módszerükről hallgatóinak is beszél kurzusain, a doktori képzésben pedig ajánlott tananyagként szerepelteti a tudományos munkát.

De miről is szól pontosan a kutatás és miért egyedülálló? A Cities folyóiratban közzétett cikkben egy komplex ökológiai lábnyom (EF) elemzést mutatnak be  Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb nagyvárosi régiójáról, a budapestiről. Azonban módszerükkel bármely más település adatai is meghatározhatók a jövőben.

 

Dr. Szigeti Cecília szerint a kijárási tilalom miatti életmódváltozás – globálisan és lokálisan is – látszódni fog az ökológiai lábnyom mértékében is. (Fotó: Májer Csaba József)

A várostérségre vonatkozó földrajztudományi kereteket az MTA CSFK munkatársai dr. Kondor Attila Csaba és dr. Szabó Balázs dolgozták ki, a fogyasztási adatokból Dr. Harangozó Gábor, a Corvinus Egyetem docense határozta meg a három időpontra az ökológiai lábnyomot.

A Széchenyi István Egyetemről dr. Koppány Krisztián és dr. Szigeti Cecília, a bruttó hazai termék (GDP) és az ökológiai lábnyom kapcsolatát elemezte. „Tudjuk, hogy a fogyasztás és a környezeti terhelés nagyjából együtt jár: azaz minél nagyobb jövedelme van egy bizonyos gazdasági egységnek, annál nagyobb esélye van arra, hogy sokat fogyasszon. Tehát nagy jövedelemmel nagy fogyasztást várhatunk, éppen ezért az ökológiai lábnyom és a GDP között egy közepesen erős korreláció igazolható. Korábbi kutatásaink szerint a GDP és az EF között statisztikailag kimutaható kapcsolat van és ezt a függvényt alkalmaztuk is, azonban a nehézséget az jelentette, hogy ugyan megvolt a GDP és az ökológiai lábnyom közötti kapcsolat, csak nem tudtuk meghatározni hozzá a helyi GDP nagyságát” – avatott be a részletekbe dr. Koppány Krisztián.

Amint azt kérdésünkre kifejtette, e probléma okán egy olyan eljárás kifejlesztésére törekedett, amely nem csupán a konkrét, budapesti városrégióra vonatkozó esetben, hanem bármely tetszőlegesen lehatárolt hazai területi egységre használható. „Célom egy olyan többváltozós statisztikai modell kidolgozása volt, amellyel ez a feladat megnyugtatóan végrehajtható. A kidolgozott eljárás segítségével valójában egy olyan idősoros települési GDP-adatbázist állítottam elő, amely alapján a hazai gazdasági teljesítmény területi eloszlása dinamikusan, nagy felbontásban elemezhető” – pontosított az oktató, akinek a közreműködésével végül meghatározhatták az egy főre eső ökológiai lábnyom nagyságát, ez pedig előttük még senkinek sem sikerült. A makrogazdasági adatokból származó eredményeket így össze lehet hasonlítani a fogyasztási adatokból kalkulált értékkel.         

 

A kutatók módszerével akár a Győrre vonatkozó adatok is kiszámolhatók. (Fotó: Májer Csaba József)

Mint elmondták, kutatásuk során az elméletalkotó munka is jelentős volt. Hogy csak egy példát említsünk, az EF kiszámításában kihívást jelentett, hogy az emberek valós életvitele nem feltétlenül tükröződik a statisztikai adatokban. Mozgásukat, döntéseiket csak egyszerűsítések után tudjuk figyelembe venni, de nagyon fontos, hogy a rendelkezésünkre álló tények közül megtaláljuk azokat, amik valóban lényegesek.  

„Nem csak a kutatás témája, de az együttműködés módja is fenntartható modellt követett, amely kiváló példája az egyetemek közötti összefogásnak. A siker titka, hogy a közös munka hatékony és nagyon jó hangulatú volt” – összegezték a Széchenyi-egyetem kiválóságai, akik értékes publikációjuk megjelenése után ugyan pezsgőt reggeliztek, de hátra nem dőlnek, az izgalmas kihívások ezután is megtalálják őket.

Események

Vizsgaidőszak vége 2020. június 27.
Szenátusi Ülés 2020. június 29. 14:00 - 16:00