Parlagfüvön innen és túl – interjú Dr. Farkas Anikó gyomökológussal

Parlagfüvön innen és túl címmel interjú jelent meg az onlinetanitas.com oldalon dr. Farkas Anikó gyomökológussal, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának docensével. A kutatóval készült beszélgetés egy részletét portálunkon is elolvashatják.

2020. szeptember 8. – SZEhírek

Gyomökológus herbológus, tünetmentes allergiás szakember, profi előadó – ez a három tulajdonságcsoport már bőven elég arra, hogy felfigyeljünk dr. Farkas Anikó egyetemi docensre. A figyelem pedig indokolt. Az egyetemistákat tanító szakember, aki egy EU-s projekt kapcsán a fiatalabb korosztály oktatásában is sikeresnek bizonyult, azt választotta küldetésének, hogy a parlagfűvel kapcsolatos ismeretekből a felnőtteket kiművelje. Készülő kiadványai kapcsán találkoztunk, egyből lenyűgözött magabiztos szakmai tudása, tiszta tudós logikája és az, ahogyan a különböző álláspontokat megismerve azokat megpróbálja közös nevezőre hozni. Rengeteg kérdésem volt hozzá, ő pedig válaszolt ezekre. Íme, az onlinetanitas.com első interjúja, kivételes képgalériával.

Dr. Farkas Anikó profi előadó. Fotó: Májer Csaba József

 

Mikor és miért választottad küldetésednek azt, hogy minél többen és többet tudjanak a parlagfűről?

A parlagfűvel mint gyommal a doktori tanulmányaim alatt kezdtem jobban foglalkozni. Mivel magam is allergiás voltam, így erről az oldalról is igyekeztem minél több ismeretet szerezni.
Ma már elmondhatom, hogy jól tudom közvetíteni a megszerzett tudást a legkülönbözőbb korosztályoknak, más-más érdeklődésű embereknek úgy, hogy megértsék, miért is kell irtanunk ezt a gyomot.

A nagy elhívás akkor született meg bennem, amikor az első, téves információkat tartalmazó megosztásokat olvastam a közösségi médiában, egyúttal azt is érzékeltem, hogy ezek a hangok a szakemberek szavát teljesen elnyomják.

A parlagfüvet a latin neve alapján sokan tévesen hasznos, sőt gyógynövénynek vélik. Honnan ered ez a regényes hangzású név, Ambrosia artemisiifolia? Van a parlagfűnek valami mezőgazdasági vagy egyéb haszna?

A növénytudomány, a botanika megteremtője a XVIII. században élt Carl von Linné, aki az akkor alapított Svéd Tudományos Akadémia első elnöke, valamint az akkori svéd király udvari orvosa is volt egyszemélyben. Ő alkotta meg az akkor ismert növény- és állatvilág rendszertanát és látta el egységesen kéttagú latin névvel a fajokat. Források szerint nagy tisztelője volt a kor jeles egyházi személyiségeinek, így több faj esetén a hitélet vezetőitől kölcsönzött neveket. Kortársa Ambrosius püspök a saját területén hasonlóan jelentős szerepet töltött be, mint Linné, így kapta a parlagfű az egyik nevének egyik tagját. A parlagfű nevének második tagja pedig egyszerűen azt jelenti, hogy ürömlevelű. Utalva arra, hogy a növény levelei hasonlítanak az üröm leveleire.

A fekete ürömmel (Artemisia vulgaris) szoktunk példálózni, de sokkal inkább az egynyári üröm (Artemisia annua) az a növény a véleményem szerint, amivel keverhető. Ráadásul a kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy egy egynyári ürömről szóló cikk felületes olvasása indíthatta el a tévhitek terjedését. Ezért erről is szoktam mesélni az előadásaimon.

A teljes interjú itt olvasható végig.

Események

Alkotóhét 2020. szeptember 21. - 2020. szeptember 26.
Elektronikus ZH nap 2020. szeptember 24.
Levelező tagozat óráinak időpontja 2020. szeptember 25. - 2020. szeptember 26.
Szenátusi Ülés 2020. szeptember 28. 14:00 - 16:00
Levelező tagozat óráinak időpontja 2020. október 2. - 2020. október 3.