Műholdas labort avattak a Távközlési Világnapon

A Távközlési Világnap alkalmából immáron 10. alkalommal rendezett szakmai szimpóziumot a Széchenyi István Egyetem. A több mint négyszáz résztvevőt vonzó rendezvény részeként adták át az NMHH által támogatott hírközlési laboratóriumot és a Dr. Magyari Endre díjat. A plenáris előadások sorában elhangzott, hogy bő negyedszázad múlva eljuthatunk a technológiai szingularitáshoz, amikor az AI fejlettsége eléri és meghaladhatja az emberi intelligenciát.

Győr, 2019. május 17. – SZEhírek, Nyerges Csaba, fotó: Májer Csaba József

Párizsban 1865. május 17-én húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. Ennek emlékére 1968 óta tartják meg a Távközlési Világnapot. Az alapítók között hazánk is ott volt. A Széchenyi István Egyetemen a világnap alkalmából rendezett szimpózium célja a gyorsan fejlődő szélessávú technológiák és azok hatásának bemutatása. A szakmai előadásokkal párhuzamosan idén is lehetőség nyílt az ipar képviselői által végzett kutatási és fejlesztési tevékenységek kiállítására.  

Dr. Karas Monika és Dr. Földesi Péter a laborátadó ünnepségen.

Dr. Földesi Péter rektor köszöntőjében rámutatott, hogy a távközlés fogalmát érdemes újraértékelni. A mai ipari kihívások már nem azt kérik tőlünk, hogy minél messzebbre küldjünk üzeneteket, sokkal inkább azt, hogy nagyon sok üzenet küldésére legyünk képesek, megbízható formában. Világunk tele van adatokkal, ezzel együtt fontos lett, hogy biztonságosan kapjuk meg, és tudjuk is tárolni azokat.

Doreen Bogdan-Martin ITU-D (International Telecommunication Union) igazgató videóüzenetben üdvözölte a résztvevőket, és külön köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetemnek, amiért immáron tíz éve otthont ad a színvonalas rendezvénynek.

Dr. Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke hangsúlyozta, hogy a hírközlés a magyar gazdaság motorja, a hírközlés motorjai pedig azok a szakemberek, akik nem sajnálták fáradságukat, leleményességüket, tehetségüket és kitartó munkájukat áldozni ebbe a szép és sikeres ágazatba. Erre mindannyian büszkék lehetünk. A Dr. Magyari Endre díjat idén Pados László frekvenciagazdálkodási szakember vehette át a digitális műsorszórás bevezetésében és hazánk nemzetközi képviseletében végzett munkájáért.

Dr. Földesi Péter rektor elismerő oklevéllel köszönte meg azoknak az egyetemi munkatársaknak az elmúlt tíz éves munkáját, akik lehetővé tették, hogy évről évre megvalósuljon a széchenyis távközlési világnapi program. „A Távközlési Tanszék mindig is zászlóshajója volt intézményünknek. Mára széles spektrumú nemzetközi egyetemmé váltunk, de a közlekedés és távközlés itt van a falakban, a lelkekben” – mondta a rektor, és gratulált Mészáros István és Kovács Ákos laborvezetőnek, Drotár István, Prukner Péter, Liszi Máté egyetemi tanársegédnek, Horváth Helga tanszéki ügyintézőnek és Dr. Borbély Gábor tanszékvezető egyetemi docensnek.

 

Dr. Borbély Gábor vette át Dr. Földesi Pétertől az elismerő oklevelet.

A program a D épület 8. emeletén található felújított műholdas laboratórium ünnepélyes átadásával folytatódott Dr. Karas Monika és Dr. Földesi Péter részvételével. A felújítás során a laboratórium felszereltsége mellett az épületi és gépészeti berendezések korszerűsítése is megtörtént. A D épület bástyájára az oktatás színvonalának emelése érdekébe egy mozgatható 3 méter átmérőjű parabola antenna került a kiegészítő műszaki egységekkel. Az egyetemen az NMHH több mint tizenkét millió forint értékű támogatásával valósulhatott meg a laborfejlesztés. Az összegből lehetőség nyílt a laborhelyiség, annak előtere és a 8. emeletre vezető csigalépcső felújítására.

A tetőre felkerült 3 méteres grid (rács) antenna egy automatizált műholdkövető állomás szerepét szolgálja. Az antenna segítségével tetszőleges műholdra lehet ráállni, azzal kommunikációt létesíteni. A parabola antenna mellé egy Yagi antenna rendszer is kiépül a K3 kollégium tetején. A két antenna szinkronban fog működni egymással. A labor felszereltsége is ennek megfelelően lett kialakítva: többek között 26 GHz-es spektrumanalizátort, rádió adó-vevőt, antennabeállító műszert, oszcilloszkópot, multimétert, laboratóriumi tápegységet, dekódert, UHD képes megjelenítőt tartalmaz.  

 A projekt jelentősége abban is megnyilvánul, hogy az állomás létrehozása hallgatói projekt alapján történt és több, távközléssel kapcsolatos további fontos területen tud megoldást nyújtani az egyetem számára. Így például meteorológiai állomás kiépítésében, meteorológiai képeket készítő műholdak adatainak feldolgozásában, az adatok továbbításában az OMSZ felé, rádióamatőr célú kapcsolatok létrehozásában, rádiómonitoring állomás létesítésében. A fejlesztések új perspektívát jelentenek az oktatás-kutatás területén. Lehetővé teszik, hogy az egyetem bekapcsolódjon az űrtávközlést alkalmazó szolgáltatások fejlesztésébe, és ezek ipari alkalmazásába.

A laborátadót plenáris előadások sora követte. Dr. Bartolits István, az NMHH technológia-elemző főosztályvezetője a jövő technológiai fejlődését felvázoló előadásában nagy hangsúlyt fektetett a földi és műholdas hálózatok integrációjára. Komoly áttörés teszi lehetővé mindezt, hiszen „amíg régebben nagy esemény volt egy-egy műhold fellövése, most már olyan gyakran járnak a pályára állító egységek, mint a négyes-hatos villamos a körúton”.  Az utóbbi évtizedek lassú, egyenletes növekedését – évi nyolcvan-száztíz műhold pályára állítását – exponenciális fejlődés fogja követni. A globális szélessávú terveket tekintve a Space-X  Starlink projektjében például 11943 műholdat kívánnak fellőni, hogy így biztosítsák Földünkön mindenütt a globális internethozzáférést. Az Amazon a Kuiper projektben ugyanígy 3236 műholdat kíván pályára állítani, és a cél szintén a globális internet elérés.

 

Dr. Bartolits István a földi és műholdas hálózatok integrációjáról is beszélt.

Az előadó szerint a mesterséges intelligencia (AI) térhódításában szintén exponenciális növekedés várható. Emlékeztett, hogy Alan Mathison Turing angol matematikus, kódfejtő már 1950-ben azt a kérdést javasolta megfontolásra, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni? A mesterséges intelligencia, a gépi- és a mélytanulás három, egymásba foglalt halmazt jelent. „Az AI a számítógéptudomány azon tág területe, ahol olyan rendszereket állítanak elő, melyek hasonló dolgokra képesek, mint az emberi intelligencia, de sokkal gyorsabban, és sokkal nagyobb kapacitással.” A gondolkodik-e, vannak-e érzelmei, tudatra tud-e ébredni kérdések még a sci-fi világába tartoznak. Viszont a jelenleg releváns kérdésekre, hogy képes-e tanulni, képes-e következtetéseket levonni, és képes-e önállóan dönteni a mesterséges intelligencia, egyaránt igen a válasz.

Az AI első lépcsőjébe olyan célhoz kötött intelligens rendszerek tartoznak, amelyek egy adott feladatot tudnak végrehajtani, mint például a képfelismerő rendszerek, az önvezető járművek, a célorientált robotok, vagy infokommunikációs hálózatok bizonyos összetevői. A második lépcső már az emberi tevékenységgel ekvivalens intelligenciát tud megvalósítani önálló problémamegoldással, bizonytalan információk esetén is önálló döntéssel, kreativitással, önfejlesztéssel. Ez lesz az a stáció, amikor a Földön (verseny)társunk kezd születni, és eljutunk a technológiai szingularitáshoz, amikor az AI fejlettsége eléri és meghaladhatja az emberi intelligenciát. A metszőpont akár 2045-re eljöhet.

„Alig több mint negyedszázad múlva a jelenlegi egyetemisták kutató-, alkotóképességük derekára érnek. Az ő felelősségük lesz, hogy ezt a szingularitást kezelni tudják. Hogy ne vegyék át fölöttünk a gépek az uralmat, hanem társaink legyenek, és tanuljunk meg együtt élni” – hangsúlyozta Dr. Bartolits István. 

Események

Nyugdíjas Egyetem 6. előadás - diplomaátadó 2019. június 17. 10:00 - 11:00
Moodle oktatás 2019. június 18. 09:00 - 11:30
Nyári záróvizsga időszak 2019. június 19. 00:00 - 2019. június 28. 19:00
Moodle oktatás 2019. június 20. 12:30 - 15:00
Diplomaátadó ünnepély - MUK 2019. június 22. 14:00 - 15:00