Jól sikerült az átállás a távoktatásra

Pozitív tapasztalatokat hozott a távoktatás első hete a Széchenyi István Egyetemen: az átállás jól sikerült, az oktatók és a hallgatók pedig nagyon aktívak, együttműködőek voltak. A kényszerű helyzet kedvező hozadéka lehet az eddig kihasználatlan technikai lehetőségek kiaknázása és új módszerek alkalmazása.

Győr, 2020. március 30. - Hancz Gábor, SZEhírek

A koronavírus-járvány miatt elrendelt másfél hét tavaszi szünet elteltével március 23-án megkezdődött a távoktatás a hazai felsőoktatásban, így a Széchenyi István Egyetemen is. Az átállást itt nagyban megkönnyítette, hogy – mint azt Némethné Farkas Katától, a Felnőttképzési Központ vezetőjétől megtudtuk – az elmúlt másfél évtizedben csaknem 400 tantárgy távoktatási anyagát dolgozták ki. „A szünetben az oktatók képzése is megtörtént, emellett minden tanszék kijelölt egy távoktatásért felelős kollégát. Úgy látjuk, a hallgatók könnyen alkalmazkodnak ehhez a módszerhez, hiszen ők már a digitális világba születtek bele, ezzel együtt számukra is készítettünk egy oktatófelületet. A Moodle rendszerben ezen a héten nagyon nagy aktivitás látszott mind az oktatók, mind a hallgatók részéről” – mondta el a szakember.

Pozitívumokról számolt be dr. Horváth András minőségügyi rektorhelyettes is, aki kiemelte, hogy az egyetem a távoktatás fejlesztését már csaknem két évtizede elkezdte, így adottak voltak az átálláshoz a feltételek. „Az informatikai központ és a kollégák így is hősies munkát végeztek, ami ráadásul rendkívül szervezetten folyt. A mostani időszakban nagyon fontosak a hallgatók visszajelzései, amelyek segítségével javítani tudjuk az esetleges hiányosságokat – fogalmazott. – Oktatóként azt tartom a legfontosabbnak, hogy aktivizálni tudjam a hallgatókat, hiszen most nincs számukra olyan külső kényszer, mint amikor hagyományos keretek között zajlik a munka. Aki az elején lemarad, az később minden bizonnyal nehezebben jön bele, mert most az új stílust is szokni kell. Minta-vizsgafeladatokkal is szeretnénk segíteni a felkészülésüket.”

Dr. Horváth András (fotó: Májer Csaba József)

„A kollégák nagyon lelkiismeretesen álltak neki a feladatnak. A karunkon a legkritikusabbnak az építészképzés átállása látszott a sok manuális, gyakorlati jellegű tárgy miatt, de még ott is sikerült megoldást találni, mert mindenki azt kereste” – fejtette ki dr. Horváth Balázs, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja, a Közlekedési Tanszék vezetője. Hozzáfűzte: eddig is rendelkezésükre állt sok technikai lehetőség, megoldás, amelyeket korábban nem használtak, most pedig rákényszerülnek, ami a helyzet egyik pozitív hozadéka lehet. „Most többen többféle úton indultak el, a videópéldatárak készítésétől az online órák tartásáig. Ha minden visszatér a megszokott kerékvágásba, érdemes lesz átbeszélni, hogy mely módszerek voltak a legeredményesebbek, és összegyűjteni a jó gyakorlatokat” – jegyezte meg.

 

Dr. Horváth Balázs (fotó: Májer Csaba József)

Jól indult a távoktatás a Turizmus Tanszéken is, amelynek vezetője, egyben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar nemzetközi dékánhelyettese, dr. Happ Éva hangsúlyozta: minden oktató tudott alkalmazkodni az új helyzethez, és még az olyan tárgyakat is sikerült átültetni a digitális rendszerbe, mint például az ételkészítési gyakorlat. Hozzátette: egyedül az idén februárban elindított turisztikai projektmenedzser szakközgazdász és turisztikai projektmenedzser tanácsadó szakirányú továbbképzés tárgyalástechnika-tréningjét nem tudják megtartani ilyen formában, de bíznak abban, hogy augusztus 31-ig ezt is le tudják majd bonyolítani.

Pozitív tapasztalatokról beszéltek az általunk megkérdezett hallgatók is. A Zala megyében élő, harmadéves közlekedésmérnök szakos Pék Márton elmondta: egy online matematikaórát is tartottak nekik a múlt héten, ami gördülékenyen zajlott, emellett pedig a többi tárgy anyagát elérhetővé tették számukra az egyetem e-learning felületén.

A Komárom-Esztergom megyei Lábatlanon élő, másodéves trombitatanár szakos Győri Martin arról számolt be, hogy tanáraitól megkapta a héthetes tematikát, valamint a beadandókhoz szükséges anyagokat is. A kommunikáció és a hangszeres képzés különböző applikációk segítségével zajlik, a hallgatók pedig esetenként videót készítenek játékukról, aminek alapján az oktató tanácsokat tud adni számukra.

A távoktatásra való átállásnál előnyt jelentett, hogy a Széchenyi István Egyetem elsőként vonta be a háromdimenziós virtuális tereket az oktatásba. Dr. Horváth Ildikó, a VR Learning Center vezetője kifejtette: mára az egyetem teljes képzési portfóliója képviselteti magát a virtuális valóságra (VR) épülő oktatásban is. A több évre visszanyúló fejlesztések lehetővé teszik az e-learning rendszerben elhelyezett tartalmak zökkenőmentes megjelenítését az egyetem oktatási virtuálisvalóság-tereiben is.  „A háromdimenziós digitális VR-terek nagy előnye az egyszerű használat mellett, hogy az e-learning rendszerbe helyezett tartalmak egyszerre jeleníthetők meg, így a logikai struktúra átlátása, a kapcsolódó anyagok párhuzamos használata fokozza a megértést, a tanulás hatékonyságát – magyarázta. – A VR-terek teljes mértékben támogatják az együttműködést. A hallgatók és a tanárok könnyen kommunikálhatnak, dolgozhatnak közös projektek megvalósításán, ami csökkenti az elszigeteltség érzetét, és a hallgatókra is motiválóan hat.”

 

E-learning tananyagok megjelenítése az egyetem virtuális oktatási terében.

Események

Vizsgaidőszak vége 2020. június 27.
Szenátusi Ülés 2020. június 29. 14:00 - 16:00