Jó innovációs park nélkül nincs jó egyetem

Az állam növelni kívánja a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket, s ennek részeként tudományos-innovációs parki hálózatot hoz létre – hangzott el a Széchenyi István Egyetemen egy szerdai konferencián.

Győr, 2019. november 13. – SZEhírek, Hancz Gábor, fotók: Májer Csaba József

Új paradigmák a vállalatokkal való egyetemi együttműködésben címmel rendeztek konferenciát a Széchenyi-egyetemen, a Menedzsment Campuson szerdán. Dr. Földesi Péter rektor köszöntőjében úgy fogalmazott: fel kell ismerni az innováció mibenlétét, fontosságát, s el kell kezdeni strukturált rendszerben a gyorsításon dolgozni, hogy ne a véletlenen múljon a megvalósulás. Hozzátette: az egyetemek szerepe ebben világos, Győrben pedig már évekkel ezelőtt rátapintottak a helyes irányra.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős államtitkára a tudományos-innovációs parki hálózatról beszélt, amelynek kiépítése nemrégiben kezdődött el. Hét városban hoznak létre ilyet, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Zalaegerszeg mellett Győrben is. Mindezt az a felismerés is ösztönzi, hogy az államnak növelnie kell hozzájárulását a kutatás-fejlesztésekhez, ami szükséges ahhoz, hogy hazánk Európában a 27 szempont alapján összeállított listán a mérsékelt innovátorok közül az erősek közé lépjen előre. Cél az is, hogy nemzetközileg versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre, fejlődjenek tovább.

Az államtitkár szerint a mutatókból jól látszik, miben kell fejlődni, például a szabadalmak gyarapításában, hasznosításában, az új kutatók számának növelésében. Az ehhez megalkotott innovációs-fejlesztési stratégia társadalmasítását a hónap végén indítják el hivatalosan, a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács pedig januárban tárgyalja első körben. Gulyás Tibor hozzáfűzte: ezzel párhuzamosan zajlik a tudományos-innovációs parkok minősítési feltételrendszerének a kidolgozása.

Gulyás Tibor helyettes államtitkár szerint a cél az, hogy hazánk az erős innovátorok közé kerüljön.

Grüner György, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, az ITM főtanácsadója az elmúlt néhány évtizedben végbement folyamatot vázolta, amelynek nyomán az egyetem, amely korábban a tiszta gondolatok elefántcsonttornya volt, megpróbál a társadalom fontos résztvevője lenni; ahogy fogalmazott, nemcsak pénzből tud tudást, hanem képes tudásból pénzt is csinálni. Szerinte ennek fontos terepe a tudományos-innovációs park, ami nélkül nem létezhet jó egyetem. A professzor megadta az innováció szerinte legkifejezőbb meghatározását: egy találmány fejlesztése, továbbvitele úgy, hogy a társadalom, a gazdaság számára hasznos legyen, miközben meglévő igényeket elégít ki vagy új igényeket teremt meg. Már ebből is látható, hogy rendkívül összetett folyamatról van szó, s ezért olyan szakemberek szükségesek ezekbe a parkokba, akik megfelelő műszaki, jogi, közgazdasági támogatást tudnak adni az érintetteknek.

 

Grüner György professzor szerint az egyetemeknek képeseknek kell lenniük nemcsak pénzből tud tudást, hanem tudásból pénzt is csinálni.

Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes előadásában kifejtette: az egyetemeknek három fő funkciója van, az oktatás, a kutatás és a nemzeti identitás formálása. „Globális láthatóságot az az egyetem tud biztosítani magának, amelynek befogadó országa erős nemzeti identitással rendelkezik. A Széchenyi-egyetem kitűzött prioritása a nemzetköziesítés, ami eszköz globális láthatóságunk javítására” – hangsúlyozta, és büszkén említette, hogy idén 24, jövőre pedig már 27 angol nyelvű képzési program lesz az univerzitáson. A rektorhelyettes kifejtette azt is, hogy a Széchenyi-egyetemen az iparral való együttműködés tudatos, régen elkezdett fejlesztő munka. Úgy vélte, ennek nagy kifutása a tudományos-innovációs park lesz, amelynek építése jövőre kezdődhet el és 2024-re fejeződhet be. Addigra szervezetileg is igyekeznek felkészülni erre, s már ennek jegyében hozták létre a kompetenciaközpontokat, amelyeket több tudományterületet átfogó együttműködési keretrendszernek tekintenek.

Révi Zsolt győri főépítész arról beszélt, hogy az a város tud előbbre jutni, amely a lakóhely, a kulturális-adminisztratív központi, az ipari telephelyi és az egyetemi funkciót együtt, szinergiában kezeli. Ezt erősíthetik a tudományos-innovációs parkok, ahogy az Brémában is történt a kilencvenes évek óta: a német kikötőváros azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül.

 

Prof. dr. Komlósi László, a Menedzsment Campus kompetenciaközpont elnöke, a konferencia „házigazdája”.

Események

Levelező tagozat óráinak időpontja 2020. február 28. - 2020. február 29.
Egyetemi szerver leállás 2020. február 29. 08:00 - 12:00
Szakirányválasztás 2020. március 2. - 2020. március 7.