Fog-e valaha emberként bánni a jog a mesterséges intelligenciával?

Azok után, hogy Szaúd-Arábiában állampolgárságot kapott Sophia, a mesterséges intelligenciával felvértezett humanoid robot, és egyes jóslatok szerint a jövőben akár jogalkotó szerepük is lehet a tanuló algoritmusoknak, a Széchenyi István Egyetem jogi karának oktatójához fordultunk kérdésünkkel: Jogalany lehet-e valaha a mesterséges intelligencia?

Győr, 2019. január 9. – SZEhírek, Nyerges Csaba

„Ma még nehéz megválaszolni, hogy mi várható. Egyre többen kezdik felismerni, hogy megjelent valami olyan új, sokak életét érintő kérdés, amivel foglalkozni kell, de még nem nagyon tudják, hogyan viszonyuljanak hozzá. Jelenleg útkeresés zajlik, azt vizsgáljuk itthon és a nagyvilágban egyaránt, hogy mi is az a mesterséges intelligencia, milyen módokon érinti az életünket. Olyan területeken is találkozhatunk majd vele, amikre soha nem is gondolnánk” – mondja Dr. Keserű Barna Arnold egyetemi adjunktus, aki több szálon is kapcsolódik mesterséges intelligencia (AI) kutatásokhoz az egyetemen.

 

Dr. Keserű Barna Arnold szerint ha a gépi intelligencia jogképes lenne, személyként tekinthetnénk rá, és felelőssé is tehetnénk az általa okozott károkért. De ez fából vaskarika lenne. Fotó: Májer Csaba József

SmartLaw kutatócsoport győri oktatókkal a jog 4.0 területén

A  kari kutatások generátora a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen futó, "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projekt volt, ennek keretében a Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar több oktatójával megalakult "Az állam gazdasági szerepvállalásának hatásvizsgálata egyes ágazatokban" című Államtudományi Műhely (NKE/4803-7/2017). A kutatás vezetője Prof. Dr. Kukorelli István, menedzsere Dr. Glavanits Judit. Ebben a projektben Dr. Keserű Barna Dr. Karácsony Gergellyel közösen fókuszált a mesterséges intelligencia által felvetett jogi kérdések közjogi illetve magánjogi vonatkozásaira. A kutatóműhely nyomán 2018 őszén alakult meg az egyetemtől független, de egyetemi oktatókból álló SmartLaw Research Group, ami az ipar 4.0-ra reflektálva a jog 4.0 kérdéseit járja körül gyakorlatba átültethető folyamatokban. Vezetője Dr. Glavanits Judit, tagjai Dr. Karácsony Gergely, Dr. Keserű Barna Arnold, dr. Kelemen Roland és dr. Király Péter Bálint. A kutatócsoport 2018 decemberében csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium által létrehozott Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz, és tagjai részt vesznek a Koalíció egyes munkacsoportjaiban. Emellett a kutatócsoport komoly figyelmet fordít a blockchain technológia és az okos szerződések kérdésére, valamint az ezekkel kapcsolatos adatvédelmi és kiberbiztonsági kihívásokra.

Magát az intelligenciát sem tudtuk egyöntetűen definiálni

„Jelenleg az egyik legalapvetőbb kérdés, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát (Artificial Intelligence) jogilag meghatározni. Ahhoz, hogy például felelősségről és adatvédelmi kérdésekről beszélhessünk az AI-jal kapcsolatban, először meg kellene határoznunk, hogy mit is tekintünk annak. Nem lesz egyszerű, hiszen magát az intelligenciát sem tudta az emberiség egyöntetűen definiálni. Millióféle elmélet, fogalommeghatározás létezik rá. Az ókortól kezdve alapvető filozófiai kérdéssé vált területről van szó.

Most mesterséges, gépi úton próbáljuk meg előállítani az intelligenciát. Jelenleg az EU is foglalkozik eközben azzal a kérdéskörrel, hogy lehet-e egyfajta jogi személyiséget adni az AI-nak. Analógiaként szokták felhozni a társaságokat, mint jogi személyeket. Azok sem emberek, mégis felruházzuk őket jogalanyisággal, azért, hogy a gazdaságban részt tudjanak venni. Ugyanakkor mindig ember áll mögöttük.

Az is kérdés persze, miért akarjuk az AI-nál, hogy jogi személy legyen, olyan, mint egy ember? A jogalanyiság kérdését  L’art pour l’art kiterjeszteni nagyon veszélyes lenne. Most az ember a kiindulópont, illetve azok az entitások, amik mögött ember áll. A mesterséges intelligenciának pedig pont az lenne a lényege, hogy nincs mögötte működtető ember, hanem önálló életre kel” – világít rá Dr. Keserű Barna.

Mikor és miért kellene fizetést adni a mesterséges intelligenciának?

„Ebben az esetben át kellene térni egy másik alapra a jogalanyiság kérdésében. Vagyis nem az emberhez nyúlnánk vissza, mint egy alapvető beszámítási ponthoz, hanem valami máshoz. Nem gondolom, hogy ez kizárt lenne egyébként, mert a történelem során is nagy változások voltak ebben. Az ókori Rómában a ragszolga nem számított jogalanynak, pusztán egy dolog volt, ugyanígy a középkorban a jobbágyok helyzete is egészen más volt, mint a nemeseké. A jogképesség és a jogalanyiság is egyaránt nagy változáson ment keresztül az elmúlt évezredekben, és ez folytatódhat a jövőben is, ha például nem az emberhez, hanem valamilyen szellemi képességhez kötjük a személyiségi kérdést. Ez az út azt is jelentheti, hogy például az állatok irányába is kinyílhat a kapu. Állatjogi mozgalmak már most preferálják ezt. Amennyire ez most abszurdnak tűnik, pont annyira volt abszurd 2500 évvel ezelőtt egy nő teljes jogképessége. De bármilyen irányba is mozdulnánk, a változásokat csakis kellő megfontolás és a lehetséges kimenetelek számbavétele után, időtálló szabályokat alkotva, a pillanatnyi technológiai hype-tól és esetleges vadhajtásoktól mentesen szabad kivitelezni” – mutat rá Dr. Keserű Barna Arnold.

Ha a gépi intelligencia jogképes lenne, személyként tekinthetnénk rá, akkor felelőssé is tehetnénk az általa okozott károkért. De a felelősségnek csak akkor lehet értelme, ha van mögötte valamiféle vagyon, amivel a jogalany helyt tud állni. Ebben az esetben viszont fizetést is kellene adnunk a mesterséges intelligenciának, az viszont már fából vaskarika volna a jogi kar oktatója szerint. A felelősség tekintetében ezért sokkal életszerűbb megoldásokat kell keresni, és nem egyből jogképességért „kiáltani”.

Sophia, a robot állampolgárságot kapott ott, ahol a nőket elnyomják

Az adjunktus elgondolkodtató példával szemléltette, milyen ellentmondások vannak ezen a területen. Szaúd-Arábiában például létezik egy Sophia nevű, mesterséges intelligenciával működő robot, női testbe bújtatva. Óriási érdeklődés mellett az állampolgárságot is megkapta egy olyan országban, ahol a nők helyzete messze nem egyenlő a férfiakéval. Vagyis léteznek égetőbb társadalmi problémák, amiket előbb kellene megoldani, mint az AI állampolgárságának kérdését. 

Mégis, mi történik akkor, ha majd egy tehetős társadalmi réteg mesterséges intelligencia, nanotechnológia felhasználásával felturbózza és supermanné teszi önmagát? Ha az emberi szervezetbe szoftvereket és gépeket ültetnek, amik egyes képességeket feljavítanak és vezérlik őt, akkor az ember részévé válnak-e ezek a gépek, szoftverek? És ha kívülről belepiszkálnak, meghekkelik azokat, minek minősül majd? Személy elleni bűncselekménynek vagy rongálásnak? Sok esetben a jog önmagában nem is tudna válaszolni ezekre a kérdésekre. A jogon kívüli tudományterületeknek, a társadalmi felfogásnak és a politikának kell majd eldöntenie, hogy mit kíván preferálni. Azt követően tudja megadni a jog a megfelelő válaszokat a húsbavágó kérdésekre.

A részemmé válik-e az antennám?

Egy brit színvak festőnek például egy szondát ültettek a fejébe egy kilógó antennával, ennek a segítségével – elektromágneses hullámokból átalakítva – újra tudja érzékelni a színeket. Ugyanakkor vita volt arról, hogy az érzékelőrendszere mennyire emberi, vagy dologi? Szerepelhet-e például a fején lévő antenna az útlevélképén, vagy le kell szerelnie? És ez még csak a kezdet, a jövőben ennél sokkal összetettebb kérdések merülhetnek fel a technológiai fejlődéssel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

Dr. Keserű Barna Arnold 2012-ben végzett a győri jogi karon. PhD-ját szellemi tulajdonjogi kérdésekről írta. A mesterséges intelligenciával és a technológiai kérdésekkel is szellemi tulajdonjogi indíttatásból foglalkozik. Januártól a GINOP-2.3.4-15-2016-00003 - Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ keretében működő Autonóm járművek jogi kérdései című alprojektben (vezetője Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit) az önvezető járművekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogi kérdéseket kutatja.

Események

Relaxáció a mindennapokban 2019. március 20. 18:00 - 19:30
Fiatalok IstenTisztelete 2019. március 24. 20:00 - 22:00