Henry Kissinger – Fehér házi éveim: bővült a Tudásközpont könyvműhelye

Az Antall József Tudásközpont (AJTK) könyvműhelyének gondozásában megjelent „Henry Kissinger - Fehér házi éveim című” három kötetes emlékiratát pódiumbeszélgetés keretében mutatták be a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusában. Dr. Stumpf István alkotmánybíróval, egyetemi tanárral és Dr. Grúber Károllyal, a KKM Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztályának vezetőjével, egyetemi tanárral Dr. Baranyi Tamás Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője beszélgetett.

Győr, 2019. május 14. – SZEhírek, Nyerges Csaba

Az Antall József Tudásközpont győri irodájának új vezetője, Dr. Smuk Péter tanszékvezető egyetemi tanár olyan hiánypótló programokat ígért köszöntőjében, amelyek a város értelmiségének, az egyetem oktatóinak és hallgatóknak egyaránt érdekesek lehetnek, közös fórumot teremtve az együtt gondolkodásra. 

Dr. Baranyi Tamás Péter történész, az AJTK kutatási vezetője bemutatta beszélgetőtársait, Dr. Stumpf István alkotmánybírót, és Dr. Grúber Károlyt, a KKM főosztályvezetőjét. Mindketten a Széchenyi-egyetem professzorai. A könyvvel kapcsolatban elmondta, hogy egy önéletrajzi ihletésű munka, ami természetesen körbejárja a külpolitika minden vetületét. Beiktatásától kezdődően dolgozza fel a Nixon-kormány nemzetbiztonsági, külügyi, diplomáciai mindennapjait, stratégiáit egészen a vietnámi békekötésig. „Könyvem óhatatlanul az én szemüvegemen keresztül látott és láttatott történelem – annak leírása, amit én láttam, gondoltam és tettem…” – fogalmazott erről a szerző.   „Miért fontos 2019-ben még mindig Henry Kissinger?” – tette fel a kérdést Baranyi Tamás Péter a vendégeinek.

Dr. Grúber Károly, Dr. Baranyi Tamás Péter és Dr. Stumpf István a könyvbemutatón. Fotó: Májer Csaba József

Stumpf István professzor elmondta, hogy a Trilaterális Bizottság tagjaként többször találkozhatott Kissingerrel, aki alapítója a bizottságnak, és rendszeres résztvevője a tanácskozásoknak.  Annak ellenére, hogy 1923-as születésű, meglepő intellektuális frissességgel dolgozik.  Elemzései, külpolitikai, diplomáciai megszólalásai továbbra is nagyon nagy figyelmet keltenek” – mondta Stumpf István. A több mint ezerhétszáz oldalas, történészi igényességgel, nagy precizitással megírt memoárt szellemi kalandnak nevezte, és mindazoknak ajánlotta, akik Amerika- és politikatörténet iránt érdeklődnek.  „Akik nemcsak a számokra és eseményekre kíváncsiak a hatvanas-hetvenes évekből, hanem a mögöttük lévő folyamatokat és embereket is meg akarják ismerni. Monumentális képletet kaphatnak a világpolitikáról egy olyan időszakból, amikor Amerikának lépést kellett váltani. Ráadásul olyan olvasmányos formában, mintha egy regényt vennének kézbe”.

Grúber Károly professzor szerint Kissinger velünk élő történelem. Azért nagyszerű a kissingeri életmű, mert politikusként és tudósként is nagyon sikeres tud lenni, erre pedig kevés példa van a világban. Hatalmas stáb áll mögötte ma is.  „Azt is mondhatnánk róla, hogy a külpolitikai gondolkodás rocksztárja. Kifejezetten élvezi, ha kritizálják. Intellektuálisan sokkal jobban felkészült a kritikusainál, és lejátssza őket a pályáról. Neki a vita a rock, az tartja életben. Igen, Kissinger a külpolitikai gondolkodás Mick Jaggere” – mondta Grúber Károly.

Kissinger Stumpf István szerint megrögzötten igyekszik megértetni magát az emberekkel. Mint a lepke a lámpafényhez, úgy vonzódik kritikusaihoz. Elbűvölő a társasági léte. Képes volt a politika, az üzlet és a kultúra világát összehozni. Hatalomközpontú reálpolitikus, aki a titkos diplomáciának is nagyon fontos szerepet tulajdonít. A weimari köztársaságban szocializálódott és a fasizmus elől menekült el Németországból. Azt vallja, hogy egy államférfinek harcolnia kell a nemzetközi instabilitás felé mutató természetes tendenciák ellen. Elvileg a zsidó háttere és a menekülés okán idealista emberjogi gondolkodás lehetne a vezérelve, de nem az. Rendpártiságra törekszik, az erőegyensúlyt, az erő alkalmazását, a diplomáciai egyensúlyt rendkívül fontosnak tartja. A döntéseiben sajnos időnkét fájdalmasan erkölcs nélkülinek tűnt Kambodzsával és Vietnammal kapcsolatban.

„Kissinger hatalomorientált realizmusa, a nemzeti érdekekre történő összpontosítása egy olyan korban vezette át Amerikát egy új világba, ami teljességgel átstrukturálta, Kína bevonásával három pólusúvá tette az addig kétpólusú világrendet” – mondta Stumpf István. Hozzátéve, hogy Kissinger nevéhez köthető a külpolitikai strukturális irányítás átalakítása, a Kína-kérdés megnyitása, a vietnámi háború lezárása és az oroszokkal való leszerelési tárgyalássorozat egyaránt. A Harvardon lett egyetemi tanár, onnan indult el. Azt mondja, hogy az a tőke, amit a professzorként töltött évek alatt felhalmozott, garancialevél volt arra, hogy a politikában is magas teljesítményt tudjon elérni.

Külügyminisztersége után Kissinger létrehozott egy tanácsadó céget, és gyakorlatilag minden fontos kormány- és államfővel tudott értekezni, hihetetlenül hosszú listája van a klienseinek. Olyan emberek is beszéltek vele, akik egymással nem álltak szóba. Nem lobbizott, csak összekötötte a szálakat. Nyolc millió dollárt keresett így évente.

„Édesapám tiltotta, hogy jó könyveket olvassak, azt mondta, hogy arra nincs idő, csak a legjobbakat szabad olvasni. Herry Kissinger emlékirata ezek közé tartozik” – mondta a könyvbemutató zárszavaként Baranyi Tamás Péter.

Események

Nyári ügyeleti rend 2019. július 29. 00:00 - 2019. augusztus 20. 23:00
Melegvíz szolgáltatás szünetelése 2019. augusztus 6. 03:00 - 20:00
WAKO utánpótlás Kick-box Európa-bajnokság 2019. augusztus 24. - 2019. szeptember 1.