Elsorvadt a regionalitás, újrateremtik a tanszék vonzerejét

A Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék különleges közösség a Széchenyi István Egyetemen. Kiváló oktatói, professzorai hozták létre az első doktori iskolát a győri campuson, és az uniós csatlakozás hajnalán az európai gyakorlatra alapozva kidolgoztak egy sziklaszilárdnak gondolt képzési rendszert. Csakhogy a közigazgatás az évtized elején vett egy nagy kanyart itthon, elsorvadt a regionalitás, eltűntek a területfejlesztési célú kistérségek.

Győr, 2018. június 4. – SZEhírek, Nyerges Csaba

„Ahhoz, hogy érthető legyen, miért kell újrateremtenünk most a tanszék vonzerejét, vissza kell nyúlnunk az időben. Akkor kapcsolódtunk be az iskola életébe, amikor létrejött a közgazdaságtudományi fakultás, az első nem műszaki irányultságú képzés a győri campuson. Ebben az időszakban mi már évek óta az MTA Győrben működő regionális kutatóintézetében dolgoztunk, települési, regionális problémákkal, kutatásokkal foglalkoztunk, és szerettük volna ezt a tudományágat bevonni a felsőoktatásba. Hiszen ezek a tudományos eredmények jellegükből adódóan közvetlenül hasznosulhatnak az oktatásban” – kezd a történetük felidézésébe Dr. CSc. Lados Mihály egyetemi docens, aki újonnan, 2018. június 1-től látja el a tanszékvezetői feladatokat.

 

Dr. Lados Mihály lett a Széchenyi-egyetem Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének új vezetője.

Egyfajta külső tanszéket hoztak létre 1992-ben az akkori főiskola és az akadémia együttműködésével, és önálló, településgazdasági szakirányt indítottak. Ez volt az az időszak, amikor Magyarország aláírta a társulási szerződést az Európai Unióval, és tíz éven keresztül abban a tudatban készült az ország a csatlakozásra, hogy az unióban nagyon fontos elem a területi politika. Az is látható volt, hogy az elmaradottabb régiók felzárkóztatására az EU egyre jelentősebb forrásokat biztosított. Ennek szellemében nagy energiákat összpontosított hazánk a területfejlesztési rendszer kiépítésére, a törvényalkotásra, a szervezeti struktúra kialakítására. Mindehhez nagyon sok képzett szakemberre is szükség volt.

„Ebben az időszakban olyan képzési iránnyal jelentünk meg itt az akkor még főiskolán, ami mögé a következő években szakmák települhettek. A nálunk végzett diplomások el tudtak helyezkedni területfejlesztési projektekkel foglalkozó önkormányzatoknál, ugyanígy kistérségeknél, ahol kistérségi menedzserekre volt szükség, és a területfejlesztés megyei, regionális szintjein is, amelyek ugyancsak szívták magukba a szakembereket. Ez volt nálunk az aranykor. Akkor még mindenki hitt abban, hogy egy decentralizált rendszer építünk, és több szinten megmaradnak azok a szerepek, amikhez szakemberek kellenek. A kétezres évek elején, amikor megalakult a Széchenyi István Egyetem, közszolgálati alapszakot indítottunk, amire ráépülhetett a regionális- és környezetgazdaságtan mesterszak, valamint a Széchenyi-egyetem első doktori iskolája” – mondja Lados Mihály.

A felívelés nagyjából a 2010-es évek fordulójáig tartott, 2012 viszont gyökeres fordulatot hozott. Egyrészt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakításával gyakorlatilag valamennyi felsőoktatási intézményben elsorvadt a közszolgálati képzés. A Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszéken az alapszak halt így el. Ugyanabban az évben módosították a területfejlesztési törvényt, kikerült a kistérségi és a régiós szint a területfejlesztésből.

„Az addigi hívószavunk, a regionalitás veszített a vonzerejéből. Erre a sokkhatásra pedig talán lassan reagáltunk. Most gyakorlatilag újra kell építeni a tanszéket. A sok, kiváló egyetemi tanárral, nagyon erős humán háttérrel rendelkező közösségünkben meg kell határoznunk, hogy az értékeink, a tudásunk milyen nevezéktannal értékesíthető a mai oktatási rendszerben. A mesterszakunk angol nyelven is akkreditált, ezért mindenképpen szeretnénk beágyazódni a nemzetköziesítésbe. Ehhez minden adottságunk megvan, a munkatársak magasan kvalifikáltak, és négy doktorandusz is tagja a közösségünknek. Szeretnénk erősíteni a jelenlétünket a Stipendium Hungaricum keretén belül is. A harmadik irány már nem nemzetközi, hanem hazai. A korábbi mesterképzést, ami a regionális szintre helyezte a hangsúlyt, át kell hangolnunk, pozícionálnunk a városra. A városgazdálkodásra, a városfejlesztésre. A város ma jobb hívószó. Elsősorban az önkormányzatoknál, kormányhivataloknál dolgozókat szeretnénk megszólítani, akik magasabb képzési fokot akarnak megszerezni” – sorolja terveiket a tanszékvezető.

Miközben az oktatási rendszerüket újra kell gondolniuk, a tudományos élet folyamatosan szárnyal a tanszéken. Az előző uniós ciklusban például a győri ipari körzet kutatásába több tanszék oktatója, kutatója tudott rajtuk keresztül bekapcsolódni, közel száz kutató dolgozott együtt, hat könyvet publikáltak. Most többek között az autonóm járművek társadalomtudományi metszetét kutatják. Azt vizsgálják, a vezető nélküli járművek hogyan hatnak majd a társadalomra, a közlekedési kultúrára, hogyan alakul át egy város működése azáltal, hogy az önvezető járművek megjelennek. Ugyanígy visszatérő témát adnak az okosváros projektek, hiszen ezek is elsősorban az emberekről szólnak, hogyan válhat jobbá az életük. Hogyan tudja egy város hatékonyabban működtetni magát, költségtakarékosabban és transzparens módon, úgy, hogy közben kommunikál is a lakossággal.

Az MTA Regionális Kutatások Központjának győri osztálya 1986-ban jött létre, 32 éve működik, munkatársai most is a hat évvel később, 1992-ben alakult tanszék gerincét alkotják. Lados Mihály is egyrészt tudományos főmunkatárs az intézetben, másrészt egyetemi docens a tanszéken. Nemzetközi elismertséget, rangot szerzett a tudományos életben az önkormányzati gazdaság kutatásával, a különböző szintű és kiterjedésű területfejlesztési stratégiák készítésével.

A tanszékvezető munkatársaival együtt most azt a fajta kutatási irányt szeretné megerősíteni, ami segíti a rendszeres részvételt nemzetközi projektekben, sokféle tudományterület integrálásával. Ilyen lehet például a természetalapú városfejlesztés, a metropolisz kormányzás, a nagyvárosok és vonzáskörzetük éltető szimbiózisának kutatása, vagy a smart city projektek sora. Mindaz, ami elősegíti, hogy ne a végrehajtói szemlélet, hanem a tudás, a társadalomtudomány fontosságába vetett hit erősödjön a nagyvilágban.

Események

Áramszünet a Központi Campuson 2020. augusztus 14. 07:00 - 12:00
Bejelentkezés a 2020/21-es tanév I. 2020. augusztus 18. 06:00 - 2020. augusztus 29. 23:55
Munkaszüneti nap 2020. augusztus 20.