ÉLESZTŐ: nemzetközi építész alkotóhét a Torula Művészházban szép metafórákkal

Tizenhetedik alkalommal rendezett Alkotóhetet a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszéke. A hét témája az „ÉLESZTŐ” volt, nem véletlenül, hiszen a nyolc magyar és cseh egyetem építészhallgatóinak, oktatóinak részvételével az alkotóhetet a Concilium Arts Alapítvány kezelésében álló Torula Művésztérben tartották. Az épület korábban élesztőüzemnek adott helyet.

Győr, 2018. október 3. – SZEhírek, Nyerges Csaba, fotók: Májer Csaba József

Az Alkotóhét munkájának eredményeként installációkat, térbeli „akciókat” készítettek az építészhallgatók egy funkcióját vesztett, de sajátos szépséggel, izgalmas térbeliséggel rendelkező ipari csarnok újraélesztésére. A 10-12 fős csoportokban vegyesen, több egyetem diákjai dolgoztak együtt tanárok támogatásával.

 

Építészhallgatók a műanyagpalack rengetegben.

„Nagyon intenzív és szép héten vagyunk túl. Kiléptünk a műteremház falai közül, és újra benépesítettünk  egy már nem használt épületet, ahol annak idején nagy mennyiségben, exportra állították elő a torula élesztőt a Győri Szeszgyárban.  Az alkotóhét azért is kapta az Élesztő címet, mert egy élesztő előállítására használt, felhagyott tér újraélesztését céloztuk meg, ahol a csapatok nem egymással versenyeztek. Ellenkezőleg. Párbeszédet folytattak a többiekkel és az óriási térrel is, így születtek meg végül az egymáshoz kapcsolódó installációk, összefűződve egy nagy közös alkotásként” – mondja Czigány Tamás DLA, tanszékvezető egyetemi docens, az alkotóhét vezetője. Azt már mi magunk tesszük hozzá, hogy az élesztő kifejezés a kiváló győri képzésre is utalhat, ahol a kiforrott tudású frissdiplomás építészek a legmodernebb nemzetközi trendeken alapuló, mégis ízig-vérig egyedi és különleges győri tudással felvértezve kezdhetik a pályájukat.   

A zárónapon látogattunk ki a Torula Művésztérbe, amikor a csapatok bemutatták az elkészült installációkat. A termelés megszűntetése óta a többemeletes épületnek gyakorlatilag csak a falai maradtak. Apró részletek árulkodnak arról, hogy itt korábban intenzív munka folyt. A lépések millióitól megkopott lépcsőfokok, néhány felirat a falakon, és az otthagyott, mára már haszontalanná vált tárgyak, göngyölegek összevisszasága.

 

Egy kanyargós, sötét barlangon keresztül lehet bejutni a Torula Művésztérbe.

Egy építészcsapat a bejáratot is újragondolta. Vaksötét, kanyargó barlangot építettek, amin a látogatók végig tapogatódzva a művésztérbe juthatnak. „A mi installációnk neve az állapotváltozás nevet kapta. A kérdés az, hogy ki, milyen állapotváltozáson megy keresztül, mire átjut a labirintuson. Olyan belépőt szerettünk volna megalkotni, ami ennek az óriási belső térnek a nagyságát nyomatékosítja a beszűkült, sötét átjáróval. Amibe itt-ott azért bevillan a fény az ipari hűtőbetét elemekből készült barlang falán keresztül” – mondja a csoportja nevében a zalaegerszegi Horváth Gergő, aki harmadéves a Széchenyi István Egyetem építészképzésén. A színházban is elsötétül egy pillanatra a nézőtér az előadás megkezdése előtt, miért ne lehetne ez ugyanígy egy kiállítótér bejáratánál.

Beljebb megyünk az épületben, és sorra tárulnak fel az installációk mögötti gondolatok. A kitisztítás, a megjavítás, az újragondolás és a rombolás vezényszavak mentén épült performanszok világa például. Vagy a „százkilencben az öt” fantázia nevű installáció. Rugalmasan felfüggesztett nagyméretű műanyagpalack-rengeteg, belsejében zörgő ötforintosokkal, és egy hálóból készült, óriási hinta. „Azt az élményt szerettük volna visszaadni, amikor mi megláttuk ezt a teret. A felfedezést, a hangokat, zörejeket, a minket ért impressziókat, mindazt, hogyan hatottak ránk az itt heverő tárgyak, a rengeteg műanyagpalack, amit aztán újra értelmeztünk” – mondja Pozsgai Evelin, aki a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karáról érkezett az alkotóhétre, és debreceni, valamint győri hallgatókkal dolgozott együtt.

A következő installáció egy féreglyuk, ami az alkotók szándéka szerint dimenziókat köt össze, lehet az akár a múlt, akár a jövő. Aztán csehovi világba csöppenünk. Élő faleveleket fűztek hosszú fonalakra és lógattak le, mint egy álcahálót a mennyezetről egy több emelet magas tartály helyén. Mellette egy lassan mozgó, révedező hinta. A következő hetekben a kezdetben még élő levelek nagy része elszárad, lehull, élőből holttá válik az installáció. A hallgatók teremtették, tudatában annak, hogy alkotásuk elmúlik, ahogyan ez az épület is romossá vált. A könnyező lomb mellett, a másik tartály helyén egy élő szervet szimbolizáló, hatalmas installációt hozott létre a következő csoport, amibe belebújva megtapasztalhatja bárki, hogy milyen is egy szervezet parányi részévé válni. Felnézve, a messzi magasságban megpillanthatja önmaga távoli tükörképét.

Szép metafórákat álmodtak az alkotóhéten részt vevő építészhallgatók a Torula Művésztérben. Ahogyan az általuk tervezett, legsikerültebb épületek sora is azzá válhat a jövőben, igazi metafórává. Addig pedig, amíg a diákok keresik útjukat, helyüket a világban, kiforr a bor, és a nemes élesztők megteszik a hatásukat. Hogy milyen jól, azt a legutóbbi stáció is mutatja. Az egyik legrangosabb világépítészeti folyóiratban, a DOMUS-ban négy közép-európai egyetemet mutattak be. Magyarországról egyedül a győri építészképzést.

 

Egymás mellett a csehovi leveles kert és az élő szerv installáció.

Események

Téli ünnepi nyitvatartási rend 2018. december 22. 00:00 - 2019. december 1. 23:55
Munkaszüneti nap 2018. december 24.
Munkaszüneti nap 2018. december 25. - 2018. december 26.
Munkaszüneti Nap 2018. december 31.