Aréna vagy színház? Parlamentek Londontól Pekinging a Nyugdíjasegyetem évadnyitóján

A törvényhozás épülete sokat elárul az adott ország önképéről, történelméről, sőt, akár demokráciájának minőségéről is – ebből az esszenciális gondolatból kiindulva barangolhatta be a világ parlamentjeit nyugattól keletig a szépkorú közönség a Nyugdíjasegyetem tavaszi szemeszterének nyitóelőadásán. A Széchenyi István Egyetem, a Kisalföld és a Pannon Nyugdíjas Egyesület jóvoltából immár tizenhetedik (!) félévét taposó tudomány-terjesztő rendezvénysorozat felvezetőjeként a szervezők hangsúlyozták: hatalmas megtiszteltetés, hogy az idősebb korosztály lankadatlan érdeklődéssel kíséri az újabb és újabb programjaikat.

Győr, 2019. március 15. – SZEhírek, Horváth Márton

A Nyugdíjasegyetem is olyan, mint a többi iskola: itt is van évnyitó ceremónia az új évad kezdetekor, amelyhez köszöntő is dukál. Ez most sem történt másként: két rövid felszólalás is megelőzte Dr. Smuk Péter parlamentekről szóló előadását.

Elsőként, az egyetem képviseletében Dr. Lukács Eszter rektorhelyettes lépett a mikrofonhoz. Beszédében kiemelte, hogy a Széchenyi István Egyetem osztozik a társadalmi felelősségvállalásban és nagy örömükre szolgál, hogy nem csupán a város legfiatalabbjaival, hanem a szenior nemzedékekkel is sikerült kapcsolatot teremteniük. Azt mondta, egy tudásnégyszögben, az úgynevezett quadro helix modellben gondolkodnak, ami röviden azt jelenti, hogy a város közösségét négy szereplő együttműködése tudja fejleszteni. A négyszög egyik sarka az egyetem, a másik három pedig az önkormányzat, az ipar, valamint negyedikként a civil szervezetek, mint például a Pannon Nyugdíjas Egyesület. A Nyugdíjasegyetem maga is egy ilyen összefogás eredménye az egyetem és a civil szféra között.

 

Dr. Lukács Eszter külön kiemelte a Nyugdíjasegyetem június 17-én esedékes „Női karrier korhatár nélkül” című előadását. (Fotó: Horváth Márton)

Az Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület képviseletében Rákosi Zsolt elnök szólt röviden a publikumhoz. Az elnök szerint bár a jó pap is holtig tanul, a Nyugdíjasegyetemnek mégsem az a célja, hogy az idősek megtanuljanak deriválni. Megnyugtatott mindenkit, itt nem kell foglalkozni zárthelyire való felkészüléssel, ugyanis a lényeg az, hogy nyitottak maradjanak a résztvevők. „A témák nyitva tartanak bennünket, mert azokon keresztül unokáinkat is el tudjuk érni, kérdéseikre megfelelő válaszokat tudunk adni és ezek a kis „gazfickók” nem fogják tudni azt mondani, hogy mama, papa, te ezt nem értheted” – mondta, utalván arra, hogy ez a fajta ismeretterjesztés alkalmas lehet a generációk közötti szakadék áthidalására. Mindezzel a rendezvény társadalmi hasznosságának egy teljesen új, eddig ismeretlen szempontját vetette fel, amin nem árt eltöprengeni kicsit.

A köszöntők után került sor a tavasz első előadására, amely a „Parlamentek és építészetük” címet kapta. Joggal gondolhatta a közönség, hogy egy építészeti előadás fog következni, azonban az előadó személye már árulkodó lehetett. Dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánhelyettese ugyanis szakmáját tekintve alkotmányjogász. A téma ugyanis a jog, az építészet és a történelem határterületén fekszik és lényegében összefüggéseket keres (és talál) az építészeti megoldások és a parlamenti kultúra között. Az épületek ugyanis nem csak funkciójukban léteznek, hanem nagyon sokszor szimbólumok is; jeleznek, hordoznak valamit, ami több, mint a puszta rendeltetésük.

És hát melyik épület lenne a legszimbolikusabb, mint a törvényhozás helyszíne, a parlament, amellyel minden ország reprezentálni szeretne valamit. Ki a birodalmi státuszát, ki a történelmét, ki az emberközpontúságát. Mondhatnánk azt is, a parlament az ország kicsiben. Nos, ezért érdekes kielemezni az országgyűlések épületeit, hiszen ezáltal áttételesen azt vizsgáljuk, milyen az egyes nemzetek önképe, társadalma, politikai kultúrája. És bizony – mint később látni fogjuk – milyen a demokráciájuk minősége.

 

Dr. Smuk Péter: „Korábban a király összehívta a nemeseket, hogy megbeszélje velük az ország közügyeit. Most már fordítva van: a parlamentek választják meg a végrehajtó hatalmat.” (Fotó: Horváth Márton)

Dr. Smuk Péter úgy állította össze előadását, hogy miközben fotók segítségével bejárhatjuk a világ parlamentjeit kívül-belül, fel sem tűnik, hogy gyakorlatilag egy parlamentjogi gyorstalpalón vettünk részt. Pedig ez történt. A tanszékvezető által a virtuális parlamenti sétához fűzött „szakkommentárokból” – kis túlzással - kibomlott egy komplett alkotmányjogi fejezet. Szórakoztatva tanulni, tanítva szórakoztatni – ez az infotainment, ez a tudományos ismeretterjesztés, erről szól a Nyugdíjasegyetem.

Az épületeket először belül, majd kívül mutatta be a dékánhelyettes. Belül természetesen legnagyobb figyelmet az ülésterem kapta, mint a legfontosabb helyszín, amely fórumot biztosít a politikai vitáknak. Itt képviselőki ülnek, hiszen a nép nem tudja a szuverenitását közvetlenül gyakorolni, helyettük a képviselők gyakorolják ezt. A képviselők által pedig az ország társadalmát reprezentálja az ülésterem, amely politikai pártok szerint különböző csoportokra, úgynevezett frakciókra tagolódik.

 

A strasbourgi Európai Parlament majdnem tökéletes kört alkot.

Itt jön képbe a legfontosabb dolog, az ülésrend, a székek és padsorok elrendezése, amely a demokratikus kultúrára is utal. A viták ugyanis akkor valósak, ha szemben állunk (vagy ülünk) egymással. Ennek tökéletes megvalósulása a kör alakzat, ahol, ha úgy szeretnénk, mindenki szemben beszélhet a másikkal. Ilyen például az Európai Parlament Strasbourgban, de a római felsőház is hasonló ehhez. A berlini Bundestag ülésrendje kicsit már más, félkör alakú. Ebből fejlődik ki a patkó alakzat, amit a magyar Országgyűlés is hordoz – itt a kör nem csak kinyílik, hanem a két végén hosszanti szárat nyer. A legkonzervatívabb parlament azonban mégiscsak Londonban van. Erről a következőt mondja Dr. Smuk Péter:

Ha Londonban belépünk a képviselőházba, látszik, hogy az angol demokrácia kétpártrendszerű; a kormány és az ellenzék padsorai tökéletesen szemben állnak egymással. Amikor a második világháború bombázásai után a Westminster újjáépítéséről volt szó, felvetették páran, hogy akár egy modernebb patkóalakot is ki lehetne építeni, ez terjedt el a világban a parlamentekben. Churchill ezt nem támogatta, szerinte ugyanis „először mi formáljuk az épületeket, aztán az épületek formálnak minket.” Tehát az ülésrend megjeleníti, hogy mi kétpártrendszerű demokrácia vagyunk. Ha ezt átalakítjuk, akkor megnyitjuk a fejlődést egy olyan irányba, hogy kétpártrendszer sem biztos, hogy fennmarad. És mivel ragaszkodunk ehhez a hagyományhoz, maradjon ez. Az épület tehát adottságként meghatározza a benne lévő intézményt is, ez nagyon fontos gondolat” – fejtette ki a tanszékvezető.

 

Az angol alsóház (House of Commons), a maga jellegzetes, egymás felé fordított padsoraival.

Ezzel szemben, ahogy nyugatról kelet felé haladunk, egyre távolodunk a viták számára ideális alakzatoktól és az ülésterem az aréna formától a színház felé mozog. A moszkvai duma jóformán egy osztályteremnek tűnik, a pekingi népi kongresszusban pedig a hallgatóság az elnökséggel szemben ül, ezt nyilvánvalóan nem a vitákra találtak ki – részletezi Dr. Smuk Péter.

Szó esett még a hivatali apparátus irodáiról, a karzatról, valamint a folyosókról is. Ezzel kapcsolatban egy dualizmus kori anekdotát osztott meg hallgatóságával a tanszékvezető. „A magyar országházban szokták szeretni a látogatók az ablakbemélyedéseket, ahol számozott szivartartók helyezkednek el. Ezek eredete a dualizmus koráig nyúlik vissza. Akkoriban a képviselők kint a folyosón szivaroztak, jókat beszélgettek, majd amikor szavazás volt bent, letették a megfelelő helyre a szivart, bementek, szavaztak, majd folytatták a szivarozást” – említette érdekességként.

 

"Egy jó beszéd megér egy Havannát" – hangzik dualizmus kori szállóige, amikor a képviselők a folyosón hagyták a szivarjukat, mikor az ülésterembe indultak.

Végül kilépünk a parlament épületéből és kívülről vetünk rá pár pillantást. Rövid szemle következett: „A német Reichstag egész környéke azt sugározza, hogy a korábban rettegett német törvényhozás mára egy barátságos és emberközeli intézménnyé vált. A füves plázs sokszor piknikekre vagy napozásra használt terület. (…) A birodalmi nagyságot egyértelműen sugallja a washingtoni Capitolium. Az Egyesült Államok öntudatát és ambícióját jelzi a világban. (…) Ha az ember Varsóban sétál, lehet el is kerüli a törvényhozás épületét, annyira nem látványos. A Szejm épülete a fák között elveszik, egyfajta szerénység, visszafogottság jellemzi.”

Az előadás végén természetesen a magyar Országház is górcső alá került. Dr. Smuk Péter szerint a Kossuth tér mind gyülekezésre, mind közösségi életre lehetőséget ad, nagyon szépen illeszkedik a belvárosi miliőbe. A tanszékvezető úgy látja, nagyon büszkék vagyunk a parlamentünkre, de nem csak a szépségére, hanem a magyar parlamentarizmus hagyományaira is. „Gondoljunk csak a Szovjetunióra, ahol kiesett három generációnyi időszak a többpártrendszerből. Mi ezzel szemben sokkal nagyobb hagyományokkal bírunk, olyanokkal, amelyek teljes mértékben egyenrangúvá tesznek a nyugati demokráciák parlamentáris hagyományaival” – jelentette ki.

Ha a Parlament az ország háza, akkor a Parlament előtti tér a nemzet főtere. A képen a budapesti Kossuth tér.

Események

Levelező tagozat óráinak időpontja 2019. november 22. - 2019. november 23.
Nyugdíjas Egyetem 2019. november 25. 10:00 - 11:00
Szenátusi Ülés 2019. november 25. 14:00 - 16:00
Nemzetközi Koordinátori Találkozó 2019. november 27. - 2019. november 29.