Bizalom nélkül nincs társadalmi felelősségvállalás

A társadalmi felelősségvállalás nemcsak a nagy, nemzetközi cégek privilégiuma. Kis- és középvállalkozások is összefoghatnak helyi célokért, odafigyelhetnek környezetükre ugyanúgy, mint munkatársaikra és családtagjaikra. Hogyan lehetnek felelősek a vállalatok a társadalomért? Többek között így, hangzott el a Nyugdíjasegyetem legutóbbi előadásán a Széchenyi István Egyetem győri campusán

Győr, 2019. április 10. – SZEhírek, Nyerges Csaba, fotó: Májer Csaba József

„Szüleim tíz éve járnak a Nyugdíjasegyetemre, és mindig beszámolnak arról, hogy milyen előadást hallottak éppen, milyen élmények érték őket ezeken a hétfő délelőttökön. Nagyon örültek, amikor elújságoltam, hogy én is fogok előadást tartani” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a szenior hallgatókat Dr. Reisinger Adrienn egyetemi docens, tudományos dékánhelyettes a Széchenyi István Egyetemen. A Gazdasági Elemzések Tanszék oktatója „Hogyan lehetnek felelősek a vállalatok a társadalomért” címmel tartott előadást a Nyugdíjasegyetemen, a győri campuson.

Dr. Reisinger Adrienn a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról beszélt.

Az előadó visszanyúlt 2002-ig, amikor a szakdolgozatát, diplomamunkáját írta még hallgatóként az egyetemen a civil szervezetekről. Ezt a kutatást folytatva vizsgálta, hogy az NGO-k miként tudnak részt vállalni a településfejlesztésben. Innen már egyenes út vezetett egy nagyobb téma felé: ezek a szervezetek hogyan vehetnek részt a társadalomban? 2010-től kutatásai kiegészültek a társadalmi felelősségvállalás témakörével, és az állampolgárok, civil szervezetek mellett a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (Corporate Social Responsibility, CSR) is foglalkozni kezdett.

„A felelősségvállalás azt jelenti, hogy vállaljuk a tetteink következményeit, legyenek azok pozitívak, vagy negatívak, és nem hárítjuk másokra. Ha belátjuk, hogy felelősek vagyunk saját életünkért, azután tudjuk szélesíteni ezt a kört, és felelősséget vállalni a környezetünkért” – mondta Reisinger Adrienn. Az állampolgárok, a civil szervezetek, vállalatok, intézmények, államok, nemzetközi szervezetek egyaránt szerephez juthatnak, és elérhetünk egészen a globális felelősségvállalásig.

Kiemelte, hogy a vállalatok nemcsak az üzleti, hanem a közösségi célokért is felelősek lehetnek.  Önként vállalt tevékenységről van szó, nem kényszerítik jogszabályok a cégeket arra, hogy CSR-ral foglalkozzanak. A társadalmi felelősségvállalás a vállalat tartós elkötelezettsége, hogy etikusan viselkedjék és hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez, miközben javítja a munkavállalók és családtagjaik, valamint a helyi közösségek és az egész társadalom életminőségét. 

Mit is csinál a gyakorlatban egy felelős vállalat? Kezdjük ott, hogy a CSR-nak van belső oldala is. A cégen belül a munkatársakért és családtagjaikért vállalt felelősség megnyilvánulhat képzésekben, oktatásban, karriertanácsadásban, és ha lehetőség van rá, rugalmas munkaidő biztosításában. Része lehet ennek a családbarát működés (saját óvodával, bölcsődével), a csapatépítés, a közös ünnepek, programok, családi napok. Amikor pedig az egészséges munkakörnyezetről, környezettudatosságról, a fenntarthatóságról, a vállalat ökológiai lábnyomáról beszélünk, már ki is terjesztettük a CSR hatósugarát. Hiszen egy cég az adott település környezetére is odafigyelhet, ahol működik.

A közösségépítéshez adományozással, szponzorációval, jó ügyek, rászorulók, a sport és a kultúra támogatásával, civil szervezetekkel való együttműködéssel járulhatnak hozzá a cégek. Fontos szerepe lehet a vállalati önkéntességnek is, amikor a munkatársak például közösen újítanak fel óvodát, szépítenek parkokat, vagy csoportosan adnak vért akár munkaidőben, akár azon kívül. Kevesen gondolnák, de ugyancsak a CSR tevékenységek közé tartozik az ismeretterjesztő előadások tartása is.

 

Ismét megtelt az egyetem legnagyobb „előadóterme”.

Mi befolyásolja a társadalmi felelősségvállalást? A vállalat mérete, tevékenységi köre, gazdasági ereje, elhelyezkedése, tulajdonosi attitűdje például, és tévhit az, hogy csak a nagy, tehetős cégek engedhetik meg maguknak, csak ők képesek annyi pénzt, embert, energiát mozgósítani, ami már látható eredménnyel jár. A kisvállalkozások is odafigyelhetnek a környezetükre, összefoghatnak egy-egy helyi célért, szakmai, emberi segítséget adhatnak saját munkatársaiknak ugyanúgy, mint a tágabb közösségüknek. Egyetlen vállalkozástól sem várható el közben, hogy a CSR tevékenységet teljesen nonprofit módon, nyereségcéljait teljesen figyelmen kívül hagyva végezze, hangsúlyozta Reisinger Adrienn.  

A CSR-hoz kapcsolódik egy viszonylag új fogalom is, a közösségi értékteremtés (Creating Shared Value, CSV), ami a társadalmi és környezeti hatásokat integrálja az üzleti tevékenységbe, ezáltal teremtve gazdasági értéket. Tehát ebben az esetben a vállalatok már üzleti lehetőséget is látnak a társadalmi problémák kezelésében.

Végül, a kommunikációt érintve az előadó rávilágított arra, milyen fontos, hogy a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységről először a saját munkatársaikat tájékoztassák a cégek. Hogy tudják, mi, miért történik, és azonosulhassanak vele, magukénak érezhessék. Ugyanis ahogy általában minden más területen, úgy itt is nagyon fontos a bizalom. „Bizalom nélkül nincs CSR,  ahogy nincs tartós emberi kapcsolat, nincs jól működő társadalom sem” – mondta Dr. Reisinger Adrienn. 

Események

Munkaszüneti nap (nagypéntek) 2020. április 10.