Bejárható Kisalföld Kutatóműhely létesülhet az egyetemen

A Bejárható Magyarország Programmal kapcsolatban tartottak szakmai workshopot tegnap a Széchenyi István Egyetemen a Turizmus Tanszék szervezésében. Az a cél, hogy a programon belül a Kisalföld kiemelt hangsúlyt kapjon. Ennek érdekében az egyetem „Bejárható Kisalföld Kutatóműhely” felállítását tervezi, kezdeti lépésként pedig helyi összefogással a Szigetközben valósít meg kísérleti projektet.

2018. június 1. – SZEhírek, Nyerges Csaba

Turisztikai területen működő szervezetek képviselői, oktatási és önkormányzati szakértők vettek részt a Bejárható Kisalföld Szakmai Workshopon.

A műhelybeszélgetésen a Bejárható Magyarország Program létrehozói tartottak vitaindító előadást, a térségi társadalmi szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények képviselői pedig javaslatokat tettek, tanácsokat adtak a helyi megvalósításhoz. A workshop témavezető moderátora, Dr. Happ Éva tanszékvezető egyetemi docens elmondta, azért szervezték a műhelybeszélgetést, hogy párbeszédet kezdeményezzenek és összehozzák azokat, akik valamilyen módon kapcsolódni tudnak a Bejárható Kisalföld programhoz. Ezt segítheti egy új egyetemi kutatóműhely, a cél pedig olyan javaslatcsomag összeállítása, ami alapján lehetővé válik a program megvalósítása régiónkban.

A Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Gál András Levente, korábbi államtitkár bevezető előadásában bemutatta a 2013-ban életre hívott Bejárható Magyarország Programot (BMP), ami abból a felismerésből fakad, hogy hazánkat földrajzi adottságai, közbiztonsági helyzete és birtokrendszere különösen alkalmassá teszi arra, hogy szabadon és önfeledten bejárható legyen. A BMP keretében meghatározták az öt legjellemzőbb túrázási jármódot, a gyaloglást, a kerékpározást, a lovaglást, a vízitúrázást és a vitorlázást. A Bejárható Magyarország Program meghatározza a szükséges fejlesztéseket ahhoz, hogy minél többen és minél magasabb színvonalon, nagyobb élvezettel túrázhassanak.

Gál András Levente szerint fontos, hogy az infrastruktúrát egymásra épülve használják a gyalog- és vízitúrázók, lovasok, kerékpárosok, és ne külön utakon járjanak. Osszák meg egymással a fejlesztéseiket, térképeiket. Ha épül egy turistaház, figyeljenek a kerékpárosok és a lovasok igényeire is, ha pedig a közelben kenu kikötőhely is van, akkor a vízitúrázókról se feledkezzenek meg. A szakember szerint nagyon fontos, hogy a Bejárható Magyarország program a közoktatásban is megjelenjen, a gyerekek megismerjék, milyen szabályok vonatkoznak a természetjárásra, hogyan lehet használni a meteorológiai előrejelzéseket, milyen természetvédelmi és vízügyi szempontokra kell figyelni például a túrázás során.

 

Dr. Gál András Levente javasolta, hogy a Szigetköz is legyen része az ősszel induló pilot projekteknek.

A Bejárható Magyarország Program sikeres megvalósítása érdekében ősszel pilot projektek megvalósítását tervezik. Ezekben egy-egy kistelepülési és városi iskola alsó és felső tagozatos diákjai tesztelhetik a kialakított gyalogos, kerékpáros, vízi és lovas túraútvonalakat, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat, és az ő visszajelzéseik, tapasztalataik felhasználásával finomíthatják, építhetik tovább a rendszert. Az ország több, ikonikus tájegysége mellett régiónkból a Szigetközben valósulhat meg szeptembertől kísérleti projekt.

A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, Dr. Princzinger Péter kiemelte, hogy tavaly globálisan 1,1 milliárd ember kelt útra a turisztikai világszervezet jelentése szerint, és ez a szám 2030-ra 1,8 milliárdra fog növekedni. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a turizmus, mint globális üzlet, veszíteni fog a jelentőségéből. A többi ágazat mutatóival összevetve azt lehet mondani, hogy az egyik legdinamikusabban működő szektorról beszélünk. A világátlag évről évre kettő, az európai négy, a közép-európai pedig hat-hét százalékos növekedést produkál. Ugyanakkor sokkal több tartalék van a turizmusban annál, mint ami a hazai eredményekben visszaköszön. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia víziója szerint 2030-ra a GDP 16 százalékát 450 ezer ember fogja megtermelni a turisztikai ágazatban Magyarországon.

Horváth Tamás, a Bejárható Magyarország Program és az Edutus Főiskola szakértője a közneveléssel kapcsolatban a tanórán kívüli képzés és az élmény alapú tanulás fontosságát hangsúlyozta, és bemutatta a Bejárható Ős-Dráva mintaprojektet. Szerinte a túrázáshoz kapcsolódó eszközök, app-ok megismerésével és kipróbálásával, a digitalizált technológia felhasználásával szerethetik meg a mai gyerekek a természetet.

A workshop a Dr. Happ Éva vezette kerekasztal beszélgetéssel ért véget. Helyi turizmussal foglakozó szervezetek képviselői és oktatási, önkormányzati szakemberek egyetértettek abban, hogy a Bejárható Magyarország Program megvalósítására szükség és lehetőség is van régiónkban. A Turizmus Tanszék vezetője bejelentette, hogy több kar, szakterület bevonásával Bejárható Kisalföld Kutatóműhelyt hoznak létre az egyetemen.

 

Dr. Happ Éva Bejárható Kisalföld Kutatóműhely létrehozását tervezi az egyetemen.

Események

Levelező tagozat óráinak időpontja 2019. november 15. - 2019. november 16.
Gólya és Öregdiák Bál 2019. november 15.