Alkotmányjogot oktatnak, változó környezetben

Elegendő lenne sorra venni a professzori kart. Kukorelli István. Bihari Mihály. Stumpf István. Smuk Péter. És itt be is fejeződhetne a cikk. Mi mást kellene még írni a Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékéről, ami a legendás, híres magyar egyetemi alkotmányjogi szellemiséget viszi tovább. Ezért is érdemes megismerni a győri jogi kar alkotmányjogi tanszékét.

Győr, 2018. szeptember 11. – SZEhírek, Nyerges Csaba

Benne vannak az élet sűrűjében, hiszen az elmúlt években drasztikusan átalakult a magyar jogrendszer. Tengernyi új törvényt alkottak, és az Alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelentek az új hozzáállású döntések. Kihívást jelentett feldolgozni ezt a sok változást.

 

Dr. Smuk Péter egyetemi tanár öt éve vezeti az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszéket. Szobájában míves, történelmi Magyarország térkép, a Magna Carta és Bibó István fotója fogadja a vendéget.

„Vannak olyan belső logikai összefüggései a jogintézményeknek, amik akár már több száz éve is működnek. Ha ebbe belenyúlnak, furcsa helyzetbe hozhatják a bíróságokat. Úgy szép a jogászi gondolkodás, hogy logikus rendszerek egymáshoz kapcsolódóan épülnek fel benne. Ha a jogalkotó politikai szándéka mást akar, mondván, hogy a bíróságok nem ítélkeztek megfelelően, azzal beleavatkozik ebbe a jogdogmatikába, és logikai zavarokat okozhat” – világít rá a jog és a demokrácia érzékeny kapcsolatára Dr. Smuk Péter tanszékvezető egyetemi tanár, miért is lett különösen izgalmas ezekben az években az alkotmányjogot oktatók, kutatók élete.

 „Az alkotmányjog oktatása már a kezdetekben, a SZIF-ELTE égisze alatt megjelent Győrben. Ezt a csaknem negyedszázadot stabilan meghatározta Kukorelli István személyisége, aki a tanszék alapításában is közreműködött, 2013-ig tanszékvezető volt, és a mai napig professzor nálunk. Én is az ő doktorandusza voltam” – kezd a tanszéki oktatók bemutatásába Smuk Péter professzor, aki öt éve vezeti az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszéket a Széchenyi István Egyetemen.

„Bihari Mihály szintén a kezdetektől, folyamatosan velünk van. Az általa oktatott politikatudomány, politológia 2002-ben kapcsolódott a tanszékhez, azóta vagyunk Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék. Megfordultak itt alkotmánybírók, ombudsmanok. Stumpf István alkotmánybíróként szintén jó pár éve a tanszékünk oktatója. Emellett az elmúlt tíz évben stabil, fiatal oktatói kör alakult ki: Váczi Péter, Karácsony Gergely és Erdős Csaba alkotják. Tehát egészséges, többgenerációs az oktatói közösségünk” – mondja Smuk Péter.

Elsősorban alkotmányjogot tanítanak a tanszéken, a jogászképzésben három félévben, de más szakokon és a doktori képzésben is. A politikatudomány nem része a jognak, de a jogászoknak mégis nagyon fontos, hogy elmélyüljenek benne, ismerjék a politikai összefüggéseket, folyamatokat. Megtehetik a politológia tantárgy keretében, ahol minden hallgatónak különleges vonzerőt jelenthet, hogy Bihari Mihály a magyar politikatudomány megalapítója.

„Az alkotmányjog és a politológia oktatásának egyaránt az az egyik érdekessége, hogy közéletből vett példákat lehet kapcsolni a tanulmányokhoz. Milyen rendeletet alkotott a kormány, és az Alkotmánybíróság azt miért nem, vagy miért és milyen érveléssel semmisítette meg. A politikai események és az oktatott anyagok nagyon közel vannak egymáshoz. Szép kihívás, hogy az ember az intézmények logikáját ismertetve, tehát politikai részrehajlás nélkül beszéljen erről a katedrán, hogy aztán a szemináriumokon a konkrét eseményeket, példákat is mellé téve megbeszélje a hallgatókkal” – mondja Smuk Péter, aki nagyon fontosnak tartja a tehetséggondozást, azt, hogy a diákok a tanszék körül legyenek. 

Olyan rendezvényekkel is erősítik ezt, ahol persze van sör meg pizza is, de igazán fontos szakmai kérdésekről folyik a társalgás. Például Stumpf István kezdeményezte amerikai példára az „election night”-ot és a „referendum night”-ot. A választások és népszavazások napján este ilyenkor a nagyteremben élőben követik az eredményeket, Stumpf István szokott adni összefoglalót, mi a választás tétje, és lehet tippelni az eredményre. A hallgatók szeretik ezeket a jó hangulatú rendezvényeket.

Nemcsak a hallgatókat, hanem a középiskolásokat is bevonják a tanszék éltébe például a hagyományos, „Jogod van hozzá” programban. Ennek keretében tanulmányi és alkotóversenyt is hirdetnek középiskolás diákoknak. Az ismeretterjesztő előadások után a diákok egyénileg vagy csapatmunkában egy emberi jogot jelenítenek meg vizuálisan, és a pályaműveket a konferencián, rövid prezentáció keretében mutatják be a zsűrinek.

A tanszék oktatói szerteágazó kutatási területeket fognak át. Az elmúlt három évben például a közpénzek és alkotmányos értékek viszonyát elemző kutatást vitték végig. Ide tartozott a pártfinanszírozás kérdése ugyanúgy, mint a devizahitelesek alkotmányjogi problémái.

Stumpf István elsősorban a Kormányzástan címet viselő tantárgya keretében a válságokra felelni képes erős kormányzás alkotmányjogi feltételrendszerével foglalkozik olyan megközelítésben, hogy eközben ne alakuljon ki túlhatalom, és maradjon meg az alkotmányos kontroll. Hogyan lehet ezt a feszültséget feloldani, milyen külföldi példák vannak erre? Foglalkozik ezen túl a „deep state” (mély állam) témakörrel, vagyis a kormányzás mögötti láthatatlan hatalommal, a nem megszemélyesíthető bürokráciával. A háttérhatalmak hogyan kötik meg a látható kormány kezét, és Amerikán túl az európai viszonyokra hogyan lehet ezt értelmezni.

Karácsony Gergely az adatvédelem és adatbiztonság témakörből kiindulva a mesterséges intelligencia alkotmányos problémaköreit vizsgálja. Az internetes keresőmotorok, adatbázis kezelő programok ugyanis valójában algoritmusok. Ilyen környezetben milyen jogi felelősségek, emberi jogi és személyiségjogi ütközések lehetnek?

Erdős Csaba a közvetlen demokrácia kapcsán nyert több pályázatot és ösztöndíjat. Váczi Péter az európai emberi jogi bíráskodás és a magyar alkotmány viszonyát dolgozza fel. A strasbourgi döntések hogyan befolyásolják a magyar döntéshozót. Kötelező-e ránk a strasbourgi bírósági ítélet, és következik-e belőle jogszabálymódosítási kötelezettség? Fizesse-e egy tagország például a sorozatos kártérítéseket a túlzsúfoltság miatt, vagy pedig új börtönöket építsen?

Smuk Péter a pártjoggal foglalkozik, a politikai pártokkal, a pártszabályozással. Mennyire uralják a pártok a választási rendszert, hogyan finanszírozzák a kampányukat? Elszakadnak-e a társadalomtól, ha az állam tartja el, és egyben le is szabályozza őket? Hogyan változott a demokrácia jellege ahhoz képest, amit a rendszerváltozáskor gondolt róla a társadalom?

A tanszéken több oktató is tanulmányozza a nemzeti identitás kérdéskörét, amit a legutóbbi alkotmánymódosítás keretében az Alaptörvénybe foglalt a magyar Országgyűlés. Azt a nagy feszültséget keltő területet is kutatják a tanszéken, hogy az európai identitás szerepel-e az egyes tagországok alkotmányaiban. Ha igen, ha nem, lehet-e erre hivatkozni uniós döntésekkel szemben?

A Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszéke ad otthont a Parlamenti Kutatások Központjának, amit más egyetemek alkotmányjogi tanszékeivel közösen működtetnek.  A parlamentarizmussal kapcsolatos kérdések széles spektrumát górcső alá veszik, a választási rendszer kutatásától a képviselők jogállásán, a parlamenti jog alakulásán keresztül, a parlamenti döntéshozatali mechanizmusokig. Több szálon kötődik a Tanszékhez a Parlamenti Szemle című folyóirat, amely a hazai és nemzetközi törvényhozás-kutatás eredményeinek szakmailag elismert fóruma.

A véleményszabadsággal, a strasbourgi bíráskodással, az európai alkotmányjogi forrásokkal, a politikatörténettel, kormányzástannal kapcsolatban is tartanak népszerű kurzusokat a tanszéken. Új szakjogász képzésük pedig a jog és kormányzástan (Law and Governance) területét öleli át. A teljesen angol nyelvű, két féléves szakirányú továbbképzési szakhoz kötődően szeretnének olyan nemzetközi hálózatot kiépíteni, aminek a hallgatók is haszonélvezői lehetnek.

A tanszék munkatársai révén a doktori iskolai oktatásban, vezetésben, a kari vezetésben és az országos szakmai közéletben is részt vesz, és két dékánhelyettest is ad jelenleg a karnak Smuk Péter és Karácsony Gergely személyében. A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületében Smuk Péter elnöki, Erdős Csaba titkári feladatokat lát el. Szeptember végén rendezik az alkotmányjogot oktatók konferenciáját, ahol olyan fontos kérdéseket beszélnek át, mint azt, hogyan lehet alkotmányjogot oktatni folyamatosan változó környezetben.

Események

A V4 együttműködés múltja, jelene és jövője 2018. november 22. 14:00 - 15:30
Levelező oktatás kontaktóráinak időpontja 2018. november 23. 00:00 - 2018. november 24. 01:00
Szenátusi ülés 2018. november 26. 14:00 - 16:00