A szervesanyagoktól a gyógyszermaradványokig: mire képes a szennyvíztisztítás?

Dr. Zseni Anikó, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, a Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docense arra adta meg a választ a Nyugdíjasegyetem hallgatóinak, hogyan lesz a szennyvízből tisztított víz. Hazánkban a vegyszer- és gyógyszermaradványokat, hormonanyagokat jelenleg még nem szűrik ki célzottan a szennyvizekből. A tisztításnak az a feladata, hogy a megadott határértékek alá csökkentse szennyezőanyagtartalmat.

Győr, 2019. május 22. – SZEhírek, Nyerges Csaba, fotó: Májer Csaba József

A szennyvizek keletkezési helyüktől függően nagyon különbözőek lehetnek. A háztartásokból kikerülő szennyvíz tele van mikroorganizmusokkal, szerves- és tápanyagokkal. Ennek, és a kedvező kémhatásának köszönhetően ideális életfeltételeket teremt a mikroorganizmusok szaporodására. Ezzel szemben az ipari szennyvíz többnyire élettelen, toxikus anyagokkal terhelt, és szélsőséges kémhatású.

 

Dr. Zseni Anikó elmondta, hogy Magyarországon még nem alkalmaznak célzott mikroszennyező elhárítást.

A szennyvíztisztítás fokozatai közé a mechanikai-, a biológiai-, a fizikai-kémiai kezelés és a célzott mikroanyagszennyező eltávolítás tartozhat. A kezelés a durva szennyeződések, szilárd anyagok, a homok, az olajok, zsírok eltávolításával kezdődik. A biológiai kezelés során az oldott, vagy nagyon kis méretű szilárd szervesanyagok, nitrogén és foszforvegyületek eltávolítása történik. A fizikai-kémiai kezelés a nagyon finom lebegőanyagok, vírusok, baktériumok, biológiailag nem bontható szerves anyagok eltávolítására irányul. A célzott mikroanyagszennyező eltávolítás pedig a specifikus szennyezők, például peszticidek, gyógyszermaradványok, hormonanyagok, háztartási vegyszerek eltávolítását jelenti.

Dr. Zseni Anikó minden egyes fázisra külön-külön részletesen is kitért előadásában. Elsőként a rácsgépházra, ahol a legkellemetlenebb szagok keletkeznek, miután a legkülönfélébb dolgok akadnak fenn a rácsokon. Így például pénz is, aminek minden mással ellentétben természetesen még itt sincs szaga.  A rácsot követő ülepítés a homokfogásra és zsírfogásra, előülepítésre oszlik. A mechanikai kezelés harmadik fázisa az ülepítés, ahol néhány óra alatt a benne lévő, leüppepíthető anyagok nyolcvan százaléka leüllepszik, és kaparólemezek távolítják el a medence aljáról az az összegyűlt szennyvíziszapot.

A biológiai kezelés során azt a folyamatot másolják le, ami a természetben is lejátszódik, hiszen az élővizekben lévő mikroorganizmusok is táplálkoznak szervesanyagokkal. Éppen ezért ennek a fázisnak nemcsak mesterséges formái (csepegtetőtest, eleveniszapos-, biofilmes eljárás) vannak, ahol többféle, más-más környezetet kedvelő mikroorganizmust (baktériumokat, egysejtűeket) is bevetnek levegőztetett és anaerob, anoxikus medencékben. Kisebb mennyiségű szennyvíz esetén természetközeli módszereket is lehet alkalmazni, például tájba illeszkedő vízinövényes-, tavas rendszerekben.  

A győri szennyvíztisztítóban a biológiai fázissal véget ér a tisztítás, és az eleveniszapos kezelés utóülepítőiből elvezetett tisztított szennyvíz kerül a Mosoni-Dunába. Gyógyszermaradványok, higiénés ápolási termékek, háztartási vegyszerek, peszticidek, hormonanyagok például maradhatnak benne. Magyarországon még nem alkalmaznak ugyanis célzott mikroszennyező eltávolítást, Németországban és Svájcban például viszont már igen. Ezek a technológiák drágák, az üzemelési költségeket megnövelik. Dr. Zseni Anikó bemutatta, hogy a csaknem húszféle gyógyszerszármazék, köztük például a fájdalomcsillapítók hatóanyagának eltávolítását célzó különféle UV oxidációs, UV/peroxid és fotokatalitikus eljárások milyen hatékonyságúak jelenleg.

Az előadás végén a hallgatók megtudhatták, hogy mi történik a szennyvíztisztítás során a telepeken fennmaradó anyagokkal. A rácsszemetet és a homokot általában a hulladéklerakókba viszik. A zsírt és olajat a szennyvíziszappal együtt rothasztják. A kiülepedett nyers- és a fölös eleveniszapot vegyíteni szokták. Víztelenítik, sűrítik, majd nagy tornyokban rothasztják és biogázt nyernek belőle, a kezelt iszap pedig mehet a földekre. A gázmotorok körülbelül a telepek energiaellátásának felét biztosítani tudják. A nitrogén és a szén-dioxid távozik a légkörbe, a maradék oldott nitrát, foszfát és szerves anyag pedig az élővizekbe jut a szennyvíztisztítókból.   

A Nyugdíjasegyetem hallgatói nagyon jól felépített, gazdagon illusztrált, minden fontos részletre kiterjedő előadáson vehettek részt.

Események

MÉK nyílt nap 2020. január 24. 10:00 - 16:00
MÉK Gazdász Bál 2020. január 25.
Szenátusi Ülés 2020. január 27. 14:00 - 16:00