A képzés, a tudás és a térség szolgálatában

(Magyar Nemzet, Győr-Moson-Sopron megyei melléklet, 2013. március 22.)

A Széchenyi István Egyetem fiatal, de nem gyökerek nélkül való. Sokrétű, piacképes képzést nyújt, és az elmúlt négy évtized alatt a kutatásfejlesztés bázisává, a város és a régió meghatározó szellemi, kulturális és sportcentrumává vált – kezdi az egyetem bemutatását prof. dr. Rechnitzer János rektorhelyettes.

- Mikorra nyúlik vissza az egyetem története?

- A Széchenyi István Egyetem az ország második legfiatalabb állami egyeteme, de nem múlt nélküli. Győr város közönsége szinte az egész 20. században arra várt, hogy felsőoktatási intézménye legyen. 1968-ban alakult meg a Közlekedési és Távközlési Főiskola a Szegedről és Budapestről a városba települt intézetekből. 1971-ben kezdődik el a nagy építkezés, amely során a hetvenes évek második felére a kor színvonalán álló felsőoktatási campus létesült. Széchenyi István nevét 1986-ban vette fel a főiskola, jelezve a megújulás iránt elkötelezettségét. A kilencvenes évek elejétől elkezdődött az egyetemépítés hosszú időszaka, aminek során új szakterületek jelentek meg (közgazdászképzés 1990, jogászképzés 1995, zeneművészeti intézet integrálása 1996, egészségügyi képzés 1996.). Fokozatosan kiépültek a minőségi képzés oktatási és humán feltételei, s ennek eredménye lett, hogy 2002. február 4-én dr. Pálinkás József az első Orbán kormány oktatási minisztere átadja az egyetem alapítást igazoló oklevelet, s elkezdődik az új, egyetemi korszak az intézmény történetében.

- Mi jellemzi a képzési palettát?

- A Széchenyi István Egyetem két karral és két intézettel alakult 2002-ben, majd 2006-ban vált három karúvá. A Műszaki Tudományi Kar ma az ország legnagyobb műszaki kara, egyben széles alap (10 szak) és mesterképzési kínálattal (13 szak). 2006-ban megalakul a Kar Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolája, amely informatika, építőmérnöki, közlekedés tudományokból adhat ki tudományos fokozatot. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (2006) négy alapszakon és öt mesterszakon nyújt képzést, s a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolát (2004) működteti. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (2006) egy alap és mesterképzésben, valamint az osztatlan jogászképzésben bocsát ki hallgatókat, s sikerrel működteti az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolát. A Varga Tibor Zeneművészeti Intézet (1996) vonós, ütő hangszeres képzést kínál, jelenleg áll át a zenetanár képzésre. A Petz Lajos Egészségtudományi Intézet (1996) a szociális szektornak és az egészségügynek képez szakembereket.  

- A hagyományos értékrend mellett elengedhetetlen a folyamatos megújulás, innováció. Ez hogyan jelenik meg az egyetemen?

- Az egyetem iránt érdeklődők száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, így az intézmény a 11-12 ezer hallgatónak nyújt képzést. Ebből 7-8 ezer fő a nappali rendszerben, míg a fennmaradók levelező és távoktatási formában tanulnak. Már a kilencvenes években megkezdődött a távoktatás új rendszereinek kidolgozása, amely napjainkra több szakon (gazdálkodás és menedzsment, közlekedésmérnök, műszaki menedzser) nagy sikerrel folyik, növelve az oktatási kínálatot. Az intézmény arra törekszik,  hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, így a képzés támogatásában bekövetkező változásokhoz is. A mérnöki és informatikai területen nőtt a kereslet a képzések iránt, a gazdasági és a jogtudományi területen nem okozott visszaesést az állami férőhelyek megszűnése, s látványos a felfutás az egészségügyi képzésben. A magasabb pontszámmal érkezőknek az első félévben az önköltség csökkentését (50 %) ajánlja az intézmény, majd a tanulmányi és szociális támogatás kialakult rendszere nyújt lehetőséget a jól tanulónak a képzési költségek csökkentésére. A kollégiumi hálózat jól felszerelt, közel 2000 hallgatót fogadhat, s annak havi díja – ami évek óta nem változott – a magyar felsőoktatás legolcsóbb férőhelyét kínálja. Így a lakhatási költségek mérsékeltnek tekinthetők.

- Az Önöknél végzett fiataloknak milyenek az elhelyezkedési esélyei? Vannak-e erre vonatkozó felméréseik?

- A képzés sikerét a hallgatók elhelyezkedésében lehet és kell mérni. A Diplomás Pályakövetés Rendszere kiépült és évek óta jól működik az egyetemen, s ennek éves jelzései alapján megállapítható, hogy a mérnökök közel két hónapon, a közgazdászok és jogászok 3-5 hónapon belül találnak igényeiknek és szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az álláskínálat a győri térségben kedvező, de emellett a korszerű és magas szintű képzés, valamint az egyetem és a munkaadók kiváló kapcsolata is hozzájárul a sikeres munkába álláshoz.

- Nagyszabású fejlesztés zajlik az intézményben uniós támogatással. Hol tartanak?

- Az egyetem fejlesztési aranykora a 2008-2013 között időszakra tehető. Közel 15 milliárd forint összegben történt meg az épületállomány megújítása és bővítése, az oktatási és kutatási eszközállomány frissítése, de a különféle egyetemi szolgáltatások kiépítése, új szervezeti rendszerek kialakítása, mindez az Európai Unió és a magyar állam, valamint az egyetemi saját forrásainak bevonásával. A kutatás-fejlesztés-innováció új rendszerei jellemzik az egyetemet a kutatóközponttól kezdve az hallgatói inkubátor rendszeren át egészen az oktató-hallgató fejlesztő párosok támogatásáig. Kiemelendő az Audi Hungaria Motor Kft. és az egyetem által közösen működetett Audi Tanszékcsoport a Műszaki Tudományi Karon, amely példaértékű lehet az ipar, az oktatás és a tudomány együttműködésére. Az Innoshare épületében Észak-Dunántúl legkorszerűbb információs bázisa, könyvtára áll a hallgatók és a kutatók rendelkezésére.

- Milyen kapcsolatot ápolnak a várossal, a megyével, a gazdaság szereplőivel?

- Az oktatás és a tudomány művelése mellett az egyetemek harmadik misszióját, a társadalmi elkötelezettséget, a helyi, térségi közösség szolgálatát a Széchenyi István Egyetem mindig fontos küldetésének tekintette. Ennek érdekében szoros a kapcsolata a várossal, a megyével, a gazdasági szereplőkkel. Új formaként három éve működtetjük a Nyugdíjas Egyetemet, amely iránt óriási az érdeklődés, szemeszterenként 1200 a beiratkozott időskorú hallgatók száma. A győri példát ma már ezen a területen is számos egyetem és város követi. Az Egyetemi Hangversenyterem a város zenei életének egyik központjává vált, ahol évente mintegy kétszáz igényes koncert kínál élményt a zeneszerető győri polgároknak. Az egyetem új aulája képzőművészeti kiállításoknak ad helyet, nyilvánosságot biztosítva a neves győri művészek alkotásainak. Az egyetemi sportkör a város legnagyobb, legtöbb sportágat működtető egyesülete. Az egyetemi csapatok sikerei a nemzeti bajnokságokban a példa erejével ösztönzik hallgatóinkat a rendszeres testmozgásra, a kivételes sportolási lehetőségek kihasználására.

Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a Széchenyi István Egyetem az elmúlt négy évtized alatt a város és a régió – egyre nagyobb térség – meghatározó szellemi, kulturális és sportcentrumává vált.

- Győr hosszú távú AUTOPOLIS stratégiájában kihívásként fogalmazta meg, hogy 2015-re gyártóhelyből fejlesztési központtá kíván válni. Milyen szerepet játszhat ebben az egyetem?

- Az egyetem jövője a város és a térség jövője is egyben. A képzési kínálat fejlesztése, megújítása, a kutatási potenciál növelése, a nemzetközi szakmai és tudományos kapcsolatok szélesítése, a gazdasági partnerekkel való egyre árnyaltabb együttműködések mind azt szolgálják, hogy a Széchenyi István Egyetem képes legyen szolgálni és elősegíteni Magyarország felemelkedését.

 

Események

Munkaszüneti nap 2018. október 22.
Munkaszüneti nap 2018. október 23.
Elektronikus ZH nap 2018. október 24.
MÉK Ünnepi Szenátusi Ülés 2018. október 25. 10:00 - 11:00
Levelező oktatás kontaktóráinak időpontja 2018. október 26. 00:00 - 2018. október 27. 23:00