A jövő fontos szelete az Informatika Tanszéken épül Győrben

A mesterséges intelligencia kérdésköre több szálon kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszékének oktató- és kutatómunkájához. A hallgatók részesei lehetnek a legújabb kutatásoknak, technológiáknak, bekapcsolódhatnak a fejlesztési folyamatokba. Ugyanakkor azt meghatározni, hogy ki is ma az informatikus, a szakma egyre szerteágazóbb jellege miatt talán még nehezebb lenne, mint tanuló algoritmust írni.

Győr, 2018. június 27. SZEhírek, Nyerges Csaba


 „A mesterséges intelligencia valóban bekúszik az életünkbe, folyamatosan hallunk róla. Arról például, hogy küszöbön áll az önvezető autók kora, levéve a vezetők vállálról a terhet, megreformálva a személyszállítást és az országúti árufuvarozást. Rendszeresen cikkeznek arról is, hogy a robotok majd elveszik az emberek munkáját, és az emiatti aggodalmakról. Egy időben bekerült a Google anyacége, az Alphabet Inc. is a hírekbe a különféle robotok kapcsán, amiket a félelmek szerint katonai alkalmazások is motiválhattak.

Mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat is végeznek

 A nagyvállalatok rengeteg pénzt beleölnek ebbe a területbe, hogy az övék legyen az elsőség például az önvezető autók piacán, vagy ők alkothassák meg az első valóban jól használható humanoid robotot. Az ipar mellett, vagy az iparral együtt az egyetemek is folytatnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat. Mi is foglalkozunk ezzel a területtel itt Győrben az Informatika Tanszéken” – mondja Dr. Hatwágner Miklós tanszékvezető, de rögtön hozzáteszi, hogy nemcsak a hangzatos, divatos témákra kell gondolni.

 

Dr. Hatwágner Miklós tanszékvezető egyetemi docens is foglalkozik a mesterséges intelligencia kutatásával.

Az önvezető járművek területén például ilyen egy ipari feladatokat ellátó autonóm szállítóeszköz. Ami egy gyár területén a raktárból kiviszi a szerelősor mellé azokat az alkatrészeket, amikre a munkásoknak az adott pillanatban éppen szükségük van. Ezek a robotok önállóan fölszedik a különféle termékeket, odaviszik az alkatrészt a szalag mellé, és ott pontosan annak, pontosan akkor és olyan sorrendben adják át, ahogyan az szükséges. A két pont között önállóan közlekednek a gyáron belül az előre megtervezett útvonalon, ügyelve arra, hogy ne üssenek el senkit. Ilyen jellegű kutatást az Informatika Tanszék munkatársai is végeznek a Széchenyi István Egyetemen.

Megalakult az „Első győri autonóm jármű szakkör”

Sőt, létrehozták az „Első győri autonóm jármű szakkört” is annak érdekében, hogy a hallgatók megismerhessék, hogyan is néz ki egy ilyen rendszer, milyen alapvető komponensei vannak, milyen szenzorokat helyeznek el a járművön, és azok hogyan működnek. A szenzoroktól érkező jeleket milyen algoritmikus módszerekkel lehet feldolgozni, értelmezni. Ide tartozik például optimális útvonal tervezés, motorvezérlés, a gáz, fék, kanyarodás szabályozásának megvalósítása, a szituációk megértése és ebből következtetések levonása, a döntéshozatal. Ugyanígy a szenzorparaméterek tervezése, például milyen jellemzőkkel rendelkező kameralencse szükséges az adott feladathoz, hogyan célszerű elhelyezni a lidarokat, ezek szimulált körülmények között történő tesztelése, igazolása.

Ilyen izgalmas, kihívást jelentő feladatokkal is megismerkedhetnek a hallgatók, részesei lehetnek a legújabb kutatásoknak, technológiáknak, bekapcsolódhatnak a fejlesztési folyamatokba. Vagyis a jövő egy fontos szelete Győrben, az Informatika Tanszéken épül.

Ki is ma az informatikus?

Amikor arra kérjük a tanszékvezetőt, hogy definiálja, ki is ma az informatikus, érezhetően nehezebb helyzetbe kerül, mintha tanuló algoritmust kellene írnia. „Az informatika már annyira tág fogalom lett, hogy nagyon nehéz megmondani, egyáltalán ki mit ért alatta. Nyilván az is informatika, amikor a rendszergazda beállítja a hálózati szervert és a kábeleket kihúzza a hálózati eléréshez. Az is egyfajta informatika, amikor egy vállalat termelésirányítási rendszerét kell beüzemelni, de teljesen más informatikára gondol az, aki egy autonóm jármű algoritmikus hátteréről, vagy éppen a dolgok internetéről, az okosotthonokról beszél.  Az informatika már túlságosan szerteágazó ahhoz, hogy pontosan leírhassuk, mit is jelent. A dolgok Internetéhez (Internet of Things), az okosotthonokhoz kapcsolódóan a hardveres résszel például a villamosmérnökök foglalkoznak. A különféle szenzorok, beavatkozók is hozzájuk tartoznak, de azt, hogy a mobilomról be tudjak jelentkezni a saját házamba, le tudjam kérni a kamerák képeit, forgatni tudjam azokat és meg tudjam nézni, hogy a macska leverte-e a virágvázát, vagy még viszonylagos rend uralkodik, már az informatikusok oldják meg. Ugyanígy a mobilfejlesztés is az informatika területén zajlik” – sorolja Dr. Hatwágner Miklós, hozzátéve, hogy a webes alkalmazásokat akkor még nem is említettük.

Szolgáltatásként elérhető alkalmazások a felhasználóknak

A tanszéken egyrészt foglalkoznak webalkalmazások fejlesztésével, másrészt a webalkalmazások készítésének legalapvetőbb területeit megismertetik a hallgatókkal. Egyre inkább abba az irányba megy a világ ugyanis, hogy a felhasználóknak alkalmazásaik legyenek. Korábban a ma már „nomádoknak”, vagy „veteránoknak” nevezett generáció tipikusan egy Windows-os számítógépet használt, arra ideális esetben megvásárolt egy dobozos szoftvert, kibontotta, föltelepítette a gépére, és használta. Hatwágner Miklós szerint ez a módszer már kihalófélben van, mert egyre heterogénebb a géppark, és új operációs rendszerek is megjelentek, velük együtt a felhős letöltések. Trendi lett, hogy bejelentkezünk, és előfizetünk egy szolgáltatásra, amit a weben keresztül használunk. Nem telepítünk irodai szövegszerkesztő alkalmazást a gépre, hanem egyszerűen a webböngészőből szerkesztjük meg a levelet, vagy töltjük ki a táblázatot. Ebben a környezetben egyre több alkalmazás szolgáltatásként lesz elérhető a felhasználók számára. A tanszék egyik kiváló professzora, Dr. Baranyi Péter például új rendszerében 3D-s virtuális térben helyez el objektumokat, okostáblákat, interaktív tereket, és ebben a virtuálisan körbejárható, újszerű környezetben a hallgatók a hagyományos módszerekhez képest sokkal hatékonyabban tudnak együtt dolgozni, tanulni.

Műszaki- és menedzsmentproblémákat modelleznek

Az oktatás és a kutatás szorosan összekapcsolódik az Informatika Tanszéken. Kutatási eredményeiket, sikereiket megosztják a hallgatókkal. Ezáltal a mérnök informatikus és gazdaságinformatikus, alap- és mesterszakos hallgatók az aktuális trendekkel is tisztábban lesznek, és felkészülten vághatnak neki a szakmai kihívásoknak. Ősztől pedig angol nyelven is indul képzés a mérnök informatikus MSc szakon.

A tanszékvezető, Hatwágner Miklós maga is jelentős kutatási eredményeket ért el. Az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében például műszaki- és menedzsmentproblémák modellezésével foglalkozik úgynevezett Fuzzy Kognitív Térképek segítségével. Eredményeit pedig a tudományos életben nagyon magas rangon jegyzett nemzetközi folyóiratban publikálta. A tudományos munkát egyébként már hallgatói korban célszerű elkezdeni. Az Informatika Tanszék ezt úgy is segíti, hogy az iparral együttműködve hoz és mutat a diákoknak valós, megoldandó problémákat.

Események

Munkaszüneti nap 2018. október 22.
Munkaszüneti nap 2018. október 23.
Elektronikus ZH nap 2018. október 24.
MÉK Ünnepi Szenátusi Ülés 2018. október 25. 10:00 - 11:00
Levelező oktatás kontaktóráinak időpontja 2018. október 26. 00:00 - 2018. október 27. 23:00