A fizikusok ellopták a showt a Kutatók Éjszakáján

Az idei Kutatók Éjszakáján a Fizika és Kémia Tanszék oktatói az előadások programján belül egy saját, egész estés blokkal jelentkeztek. Dr. Horváth András és Dr. Berta Miklós úgy érezték, hogy egymás után zsinórban négyszer is meg tudják tölteni az F termet 5 órán belül – s ez a számításuk be is igazolódott. Idei tudósításunkban elsősorban ezekre az előadásokra koncentráltunk.

Győr, 2019. október 7. – Horváth Márton, SZEhírek

A Kutatók Éjszakája a Széchenyi István Egyetemen tavalyhoz hasonlóan két helyszínen, Győrben és Mosonmagyaróváron zajlott. Aki ellátogatott a campusra, alapvetően három programtípussal találkozhatott: a Kiskutatók Akadályversenye állomáspontos-vetélkedővel, kiegészítő programokkal és mindenki számára nyitott előadásokkal. Nézzük ezeket sorban, az előadásokat a végére hagyva.

A Kiskutatók Akadályversenye egy 20 állomáspontból álló vetélkedő iskolásokból álló csapatok számára. A résztvevőket korosztályokra bontották, így a kicsik a kicsikkel, a nagyok a nagyokkal mérhették össze az erejüket. A kiskutatók mindegyik pontnál egy-egy feladattal találkoztak, amelyet teljesítve pontokat szerezhettek. Sok helyszínen a játék mellett némi előadás illetve bemutató is várta őket. A program záróakkordja és egyben csúcspontja az eredményhirdetés volt, amikor is a gyerekek ünnepélyesen feldobták a süvegjüket, jelezve, hogy véget értek a „tanulmányaik”.

 

A kiskutatók végigjárták az egyetem laborjait. A képen éppen robotokkal ismerkednek. (Fotó: Horváth Márton)

Kiegészítő program alatt laborlátogatásokat, installációkat az aulában, aktivitásokat, foglalkozásokat, játékokat és körbevezetéseket értünk. Vagyis csupa olyan eseményt, ahova lehet csoportosan is érkezni tanárokkal, vagy épp szülők, nagyszülők kíséretében – sőt, sokan voltak olyanok is, akik középiskolás diák létükre puszta érdeklődésből látogattak el a Széchenyi István Egyetemre.

A leglátványosabb standja idén a Magyar Honvédségnek volt, akik tekintélyt parancsoló fegyverarzenállal érkeztek, a gyerekek legnagyobb örömére. Felnőttként is komoly kísértést jelentettek a különböző kaliberű géppuskák, így nem csoda, hogy a fiatal korosztályok tömegével sereglettek a katonaság pultja köré. Sokak számára csábító volt még a FIEK bemutatója az aulában, amelynek keretében egy 3D nyomtatóval ismerkedhettek meg az érdeklődők, de szintúgy vonzónak bizonyult a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium, ahol mindenkit készségesen körbevezettek az ultramodern technológia felett diszponáló egység munkatársai. Fontos megjegyezni, hogy az Apáczai Kar iskolatörténeti múzeuma is nyílt napot tartott a Kutatók Éjszakáján, valamint - évek óta menetrendszerűen – a Belső Égésű Motorok Tanszék és a SZEngine is impozáns kísérleteket mutatott be a megjelenteknek.

 

A Honvédség fegyverei ellenállhatatlannak bizonyultak a gyerekek számára. (Fotó: Horváth Márton)

 

Kerekesszékes érzékenyítő program az aulában. (Fotó: Horváth Márton)

Idén sajnos a nap fénypontjának számító csillagvizsgálás és a tűzoltók bemutatója is elmaradt, így a program idei közönségkedvence vitathatatlanul az előadások közül került ki. Az est „slágere” – eléggé el nem ítélhető módon – Dr. Berta Miklós Csernobilról szóló dupla értekezése volt, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az előadások már kevésbé a gyerekeknek, jóval inkább a középiskolásoknak illetve a még idősebbeknek szóltak. A sorok között sok ifjú öregdiákot is észrevehetett a figyelmes szempár (jópáran visszalátogattak az alma mater falai közé), de a senior generáció tagjai is előszeretettel jelentek meg a különböző termekben. Nem volt ritka az a jelenet sem, mikor szülőket láttuk a tizenéves csemetéiket kísérni: sokan családi programként ültek be a fiukkal/lányukkal egy-egy érdekesnek tűnő előadásra. A palettából mindenki kedvére mazsolázhatott: volt közgazdasági, társadalomtudományi, néprajzos, marketinges és biológiai téma is.

 

Egy az érdekes előadások közül: Dr. Rámháp Szabolcs a reklámok kulisszái mögé engedett betekintést. (Fotó: Horváth Márton)

Az előzőek között a fizikát szándékosan nem említettük, hiszen a Fizika és Kémia Tanszék két oktatójának, Dr. Horváth Andrásnak és Dr. Berta Miklósnak köszönhetően a fizikai előadások az F teremben kaptak helyet, külön kis szigetet képezve a programban. Korábban is előfordult már, hogy egyetemünk fizikatanárai saját jogon is workshopokat szerveztek – amikor pár éve bizonyították a gravitációs hullámok létezését, akkor is rögtön volt ezzel foglalkozó különkiadás -, a Kutatók Éjszakáján viszont most először „léptek fel” együtt: délután 5-től este 10-ig egymást váltva adtak elő.

Természetesen a legnagyobb tömeg – az HBO minisorozatának ismertsége miatt – a csernobili balesettel foglalkozó előadásra érkezett, kis túlzással a csilláron is lógtak az érdeklődők. Dr. Berta Miklós meg is jegyezte, elképesztő a média hatása, hiszen 8 éve ugyanez a téma jóval kevesebb embert vonzott, szemben a mostani tumultussal. Mindenesetre a többi előadáson sem kellett szégyenkezni, ha nem is rekod zsúfoltság, de impozáns telt ház kísérte a különböző témákat.

 

Dr. Berta Miklós ugyanezt a két előadást 2011-ben is előadta, de a sorozat sikere nyomán most újra elővette a témát. (Fotó: Horváth Márton)

Az, hogy a Fizika és Kémia Tanszék előadása évről évre látogatók százait csalogatják a campusra, nem újdonság. De mégis felmerül a kérdés, hogy miképp fordulhat elő mindez, ha folyamatosan azt halljuk, hogy a természettudományoktól menekülnek az emberek?

Úgy tűnik, a művelt közönséget nagyon is érdekli a fizika, egészen odáig, amíg egyrészt nem kell bonyolult egyenletekkel dolgozni, másrészt, amíg olyan hálás témákban zajlik a diskurzus, mint az univerzum keletkezése és végzete, a húrelmélet vagy épp a nagy felhajtás következtében hirtelen mindenkit érdeklő csernobili tragédia. A találó témaválasztás mellett valószínűleg az előadók személye is számít, hiszen az utóbbi években többek között Dr. Horváth András fokozatosan hozzászoktatta a győri közönséget a közérthető, de egyben szórakoztató tudományos előadásokhoz. Így aki ezekre az alkalmakra eljön, nem zsákbamacskát vesz: pontosan tudják, hogy igényes időtöltésre számíthatnak.

Ami a mostani alkalomban különleges, az az, hogy a Kutatók Éjszakája programjához idén Dr. Berta Miklós is csatlakozott. Mint ismeretes, az oktató szakterülete az atomfizika, így a HBO minisorozatának hatalmas sikere nyomán újra aktuálisnak érezte a csernobili atombaleset témáját. Egymás után két előadással is jelentkezett: az egyikben a katasztrófához vezető okokat vette górcső alá, a másodikban pedig a baleset hatásait vizsgálta – szigorúan mérnöki megközelítésben.

Dr. Horváth András és Dr. Berta Miklós az előadások előtt. (Fotó: Horváth Márton)

Anélkül, hogy részletesebben felidéznénk az előadást, pár érdekes részletet azért kivonatolunk belőle olvasóinknak. A legfontosabb talán az, hogy Csernobilban a közvélekedés ellenére nem atombomba robbant, hanem a reaktor túlműködése következtében gőzrobbanás történt, amelynek következtében jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe. Az atomrobbanás már csak azért is kizárható, mert egy erőműben sosem használnak olyan tisztaságú izotópot, amely egy atombombához szükséges. Ráadásul egy ekkora robbanás után több tíz kilóméteres sugárban minden megsemmisült volna – holott pontosan tudjuk, a maradék három csernobili blokk épen maradt.

A közbeszédben tartja magát az a vélekedés is, hogy az egész Európa területét beterítő radioaktív felhő érezhetően hozzájárult a daganatos megbetegedések elterjedéséhez a kontinensen. Sajnos azt nem lehet bizonyítani, hogy egy tumor sugárzás vagy egyéb okok miatt alakult ki, így csak a halálozási adatokra hagyatkozhatunk. A statisztikák azonban nem támasztják alá ezt a sejtést: semmilyen kutatás nem tudta igazolni, hogy a baleset hatására szignifikánsan megugrott volna a rák áldozatainak száma az érintett országokban. A mérések alapján egyébként a céziusz-137 levegőbeni jelenléte Magyarország területén Győr-Moson-Sopron megyében volt a legnagyobb, ám még ez a relatíve magas dózis sem eredményezett kiugrást a halálozási mutatókban.

Akkor mennyire biztonságos a nukleáris ipar? – tette fel a kérdést Dr. Berta Miklós. Az RBMK típusú reaktorok, mint a csernobili is volt, már egyedül csak a volt Szovjetunió területén működnek, és ha minden a tervek szerint alakul, ezeket 2025-ig kivétel nélkül bezárják. Az előadásban az oktató hosszasan levezette, hogy a többi reaktortípus, az is, ami Pakson üzemel, kialakításából fakadóan képtelen úgy túlszaladni, mint az Csernobilban történt. „Ha mindent figyelembe veszünk, az jön ki, hogy az atomenergia még mindig sokszorosan a legbiztonságosabb módja a villamos energia termelésének. Minden más ennél veszélyesebb” – jelentette ki az oktató.

 

Nagyon sokan voltak kíváncsiak a fizikai előadásokra. (Fotó: Horváth Márton)

Dr. Berta Miklós portálunknak azt nyilatkozta, hogy a kollegáival együtt szívügyüknek és kötelességüknek is tartják a fizika népszerűsítését. „Az talán látszódott Andráson és rajtam is, hogy mi ezt mind a ketten rettentően élvezzük. Tehát ez nem olyan feladat, ami az embernek púp a hátán, hanem ez szórakozás nekünk is. Inkább feldobódás, mint fáradtság. Annak pedig külön örülünk, hogy ez ilyen sok embert megmozgat” – fogalmazta meg cikkünk tökéletes zárszavát az atomfizikus.

Események

Egyetemi Kari Napok 2019. október 14. - 2019. október 16.
Face-to-face and computer mediated communication 2019. október 15. 15:45 - 17:15