„Sokszínű iskolakert” kiállítás nyílt az Apáczai-karon

A hazai és a határon túli magyar iskolakertek hálózatát az Iskolakertekért Alapítvány kuratóriumi tagjaként Dr. Halbritter András, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának tanszékvezető egyetemi docense szervezi és működteti kis, lelkes csapatával. Kezdeményezésére érkezett Győrbe a Sokszínű iskolakert vándorkiállítás, amelyhez kapcsolódóan bemutatták az iskolakertekről szóló legújabb könyveket is.

Győr, 2018. október 4. – SZEhírek, Nyerges Csaba

„Halbritter András vagyok, e-iskolakertész. Nagyobbik fiam hív így, mert szerinte tízszer annyit iskolakertészkedem a számítógép képernyője előtt, mint kint a kertben. A maga kamasz módján ráérzett arra, hogy ennek a mozgalomnak a valóságalapú tanulásról kell szólnia” – ezekkel a szavakkal mutatkozott be a kiállításmegnyitón Dr. Halbritter András, aki az Iskolakertekért Alapítvány hálózatában több mint kétszáz oktatási intézményt fog össze, és azon dolgozik, hogy mindenhol létesülhessen iskolakert, ahol csak igénylik ezt. Nem csoda, hogy rengeteg időt tölt ügyintézéssel, módszerfejlesztéssel és az idei országos iskolakerti felméréssel a számítógép képernyője előtt, miközben az Apáczai-kar udvarán, a Gyakorló-iskolával közösen fenntartott iskolakertről is gondoskodnia kell. Örömmel teszi persze.

 

Dr. Halbritter András tanszékvezető egyetemi docens a Sokszínű iskolakert kiállítás megnyitóján. Fotó: Májer Csaba József

A „Sokszínű iskolakert” kiállítás megnyitóját és a könyvbemutatót a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán tartották. A kiállítást Némethné Fülöp Terézia, a Győri Pedagógiai Központ Oktatási Hivatalának főosztályvezetője nyitotta meg. Az iskolakert-füzetek sorozatban megjelent új köteteket (Iskolakertek téli ötlettára és Iskolakerti kalauz) Dr. habil. Csizmadia Zoltán tudományos dékánhelyettes, a szerkesztők és szerzők képviseletében Dr. Halbritter András tanszékvezető egyetemi docens mutatta be. Előbbi kötetbe fejezetet írt Dr. Ruppertné Hutás Kinga, a Gyakorló-iskola igazgatója Juraszkó Tamás és Szűcs Ákos frissen végzett tanító szakos hallgatókkal, utóbbiba az Apáczai-karról Dr. Szabó Péter és Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna docensek is.

A kiállításra érkező vendégeket Kövecsesné Dr. Gősi Viktória oktatási dékánhelyettes köszöntötte. Rávilágított, hogy hazánkban Apáczai Csere János fogalmazta meg az iskolakert jelentőségét. E szerint az iskolakert nem más, mint a test és lélek erejének együttes fejlesztéséhez lehetőséget biztosító terep. Gratulált Halbritter Andrásnak, amiért sikerült életre hívnia, illetve újra visszavezetnie a gyakorlatba ezt a kezdeményezést a karon és országszerte egyaránt. Némethné Fülöp Terézia szerint a családok kezdenek visszatérni a saját maguk megtermelte gyümölcsök, zöldségek fogyasztásához, újra terjednek a konyhakertek, és már a balkonokon is termelnek paradicsomot. Ezt a folyamatot erősítették eddig is, és erősíthetik tovább az iskolakertek.

Az iskolakert mozgalom a két világháború között már a virágkorát élte. Az Apáczai-kar (akkor: Magyar Királyi Állami Tanítónőképző Intézet) udvarát például teljes egészében iskolakert töltötte ki gyümölcsfákkal, veteményessel, rózsalugassal, méhessel, tyúkóllal, selyemhernyó-tenyésztéssel. A mezőgazdaság intenzívvé válásával, gépesítésével együtt aztán világszerte elsorvadtak az iskolakertek, napjainkra azonban, a fenntarthatóságra neveléssel párhuzamosan újjászülettek és a reneszánszukat élik. Több mint ezeregyszáz oktatási intézményben létesítettek iskolakertet hazánkban, több mint ötven százalékukat az utóbbi tíz évben.

Mit is nevezünk ma iskolakertnek? A bármilyen gyermekközösség (többségében óvodai, iskolai) rendszeres és értelmező tevékenységével gondozott, oktatás-nevelés és felüdülés céljával művelt kertet. 

„Az iskolakerti szervezet létrehozásához az a felismerés vezetett, hogy a jó iskolakerti gyakorlatok elszigeteltek, és rejtve maradnak, mert a legtöbb iskolakert híradás nélkül, csendben működik. Ha valahol kitalálnak egy remek megoldást valamilyen gyakorlati problémára, például arra, hogyan oldjuk meg a kert nyári fenntartását, amikor a gyerekekkel ellentétben a gyomnövények nem mennek vakációra, azt érdemes megosztani a közösséggel. Kellett tehát egy ernyőszervezet az iskolakertekhez, amit többen, hazai iskolakert-vezetők hoztunk létre, és az alapítványi formát találtuk célszerűnek ahhoz, hogy közvetítse a jó gyakorlatokat, és megerősítse, támogassa a kertvezetőket. Vagyis az alapítvány két fronton működik, egyrészt hálózatba vonja az iskolakerteket, másrészt szakmai műhelyként segíteni az iskolakerteket működtető intézményeket. Az inspiráló gyakorlatokból pedig kiállítást rendez, könyveket ad ki” – ismertette a kiállításmegnyitón Halbritter András.

Az Iskolakertek téli ötlettára és Iskolakerti kalauz is ezt a jó gyakorlatot követi, az egész országból megszólaltatja és bemutatja az iskolakertekben alkalmazott leghasznosabb, legötletesebb megoldásokat, praktikákat, munkálatokat. Amilyen például az Apáczai-kar tanító szakán elsőként és eddig egyedüliként visszahozott iskolakerti képzés, és a Gyakorló-iskola „Ökomanók” szakkörének mélymegértést célzó, „zöld megoldásokra” érzékenyítő programja. Vagy a „Szemiramisz függőkertje” egy lakótelepi iskolában Kőbányán, ahol zajfogó fal gyanánt hetvenhét darab egyméteres ládát ültettek be paprikával, paradicsommal, zellerrel, karalábéval, vöröshagymával, lilahagymával, csicsókával, földieperrel, sárga- és fehérrépával. Persze, minden iskolakert mögött ott van egy pedagógus, aki a lelkévé válik ezeknek a kis közösségeknek.  A kertek addig virágoznak, addig teremnek, ameddig gondozzák őket. Vagyis az életre nevelnek minden diákot, aki felelősséget vállal egy-egy palántáért, egy-egy tő paradicsomért.

Események

Munkaszüneti nap 2018. október 22.
Munkaszüneti nap 2018. október 23.
Elektronikus ZH nap 2018. október 24.
MÉK Ünnepi Szenátusi Ülés 2018. október 25. 10:00 - 11:00
Levelező oktatás kontaktóráinak időpontja 2018. október 26. 00:00 - 2018. október 27. 23:00