Visszafognák a hallgatói képviseletet

(Magyar Hírlap, 2011. április 29.)
Csókás Adrienn

Manipulálhatóságra és ismerethiányra hivatkozva megnyirbálnák a hallgatói önkormányzatok szavazati jogát a pécsi és szegedi egyetem lapunknak nyilatkozó professzorai. Úgy vélik, kevesebb diákot kellene delegálni az intézményi szenátusokba, és nem lenne szabad bevonni őket a személyi döntésekbe. A HÖOK elnöke abszurdnak nevezte az elképzelést.
Eltúlzottnak tartja a hallgatói önkormányzatok jogait, vitatja a hallgatók szenátusi részvételi arányának mértékét több egyetemi oktató, köztük Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének tagja. A professzor szerint tarthatatlan, hogy ha a szenátusban a hallgatók tömbben szavaznak, számos nagy horderejű döntést megvétózhatnak. „Az egyetem legfőbb döntéshozó szervében jelenleg egynegyed és egyharmad közötti a hallgatói részvételi arány, az új felsőoktatási koncepció szerint ez 25 százalékra csökkenne, én azonban személy szerint úgy vélem, 10-15 százalék bőven elegendő lenne. Általános jelenség, hogy eltérő érdekeik miatt a karok között ritka a teljes egyetértés, így a fontos döntésekhez szükséges többséget gyakorlatilag csak a hallgatók támogatásával lehet elérni” – fogalmazott.
A professzor szavaihoz lapunk egyik, neve elhallgatását kérő felsőoktatási forrása azt is hozzátette, hogy a hallgatói önkormányzatok gazdálkodása könnyen visszaélések forrása lehet. „A hallgatói önkormányzatok többsége alapítványokon és vállalkozásokon keresztül saját gazdálkodást folytat, egyetértési joguk van a térítési és juttatási szabályzat elfogadásában, befolyásuk az ösztöndíjak, kollégiumi, lakhatási és jegyzettámogatások elosztására, az eljárási díjak, a költségtérítéses képzések díjainak nagyságára, vagyis összességében milliárdokat kezelnek saját szabályok szerint” – mondta.
Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese lapunknak megerősítette, a hallgatói önkormányzat valóban maga fogadja el a rá vonatkozó szabályzatokat, amelyeket benyújt ugyan a szenátus elé, de az egyetértési jog révén konszenzust kell kialakítani. A szenátusi döntések esetleges megvétózása kapcsán a rektorhelyettes úgy fogalmazott, mivel egyes, hallgatókat érintő kérdésekben – például a tanulmányi, szociális ösztöndíj – egyetértési joga van a diákságnak, ezekben addig kell tárgyalni, amíg minden érdekelt egyetértésre nem jut. „Ilyenkor a részvételi aránytól függetlenül, akár egyetlen hallgató is meg tud akadályozni egy határozatot – mondta, hangsúlyozva, hogy semmi baj nincs a hallgatói jogokkal, amennyiben a minőségi oktatás érdekében emelik fel szavukat. – Abban viszont nem adnék szavazati jogot nekik, hogy ki legyen egyetemi tanár, dékán vagy az egyetem rektora. Sajnos újból és újból felmerül annak a gyanúja is, hogy egyik vagy másik fél ígéretekkel a maga oldalára szeretné állítani a hallgatóságot. Ezért úgy gondolom, a hallgatók a saját jó hírnevük érdekében is lemondhatnának arról, hogy személyi kérdésekben szavazati joggal bírjanak” – fűzte hozzá.
Lénárd László, a Pécsi Tudományegyetem volt rektora sem híve a mértéktelen diákjogoknak. „Véleményem szerint egy első vagy másodéves hallgató nem rendelkezik azokkal az egyetemi és pénzügyi ismeretekkel, amelyek szükségesek például az egyetemi költségvetés, beruházás, hitel, vagy tartozásállomány kezelésével kapcsolatos döntések meghozatalához. Az alulinformáltság, illetve más egyéni vagy csoportérdekek manipulálhatóvá tehetik a hallgatói frakciót” – vélekedik a professzor, szerinte elegendő lenne, ha egyharmados arány helyett mindössze három diák lenne tagja az intézményi szenátusoknak. „A hallgatóknak az ő kompetenciájukat illető döntésekben kellene részt venniük, mint például a diákjóléti feladatok vagy a kollégiumi ellátottság. Szerintem a szenátus tagjai között elég lenne egy harmadéves, egy BSc-fokozattal rendelkező MS-hallgató és egy PhD-hallgató. Japánban például nincs is hallgatói tag az egyetemi szenátusokban” – mondta Lénárd László.
„Általában azok a professzorok hangoztatják a képviseleti jog túlzottságát, akik soha nem voltak egyetemi vezetők, vagy kiszorultak a dékáni, rektori székből, és alkalmatlanságuk beismerése helyett a hallgatói képviseleteket okolják. Abszurd felvetés, hogy a rektorválasztások során a hallgatók ne szavazhassanak, hiszen tizennyolcadik életévüket betöltött választópolgárokról van szó. Ha az ország jövőjéről szavazhatnak, miért ne döntsenek szűk környezetük vezetőjének személyéről és annak programjáról? – teszi fel a kérdést Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke, és az átláthatatlan gazdálkodásról szóló vádakat is visszautasítja. – A hallgatói önkormányzatok a szenátus által elfogadott szabályzatok szerint működnek, pénzügyi tranzakciók, kifizetések csakis felelős intézményi vezető ellenjegyzésével valósulhatnak meg. A HÖK-ök működési költsége egyébként messze nem milliárdos összeg. Az ösztöndíjkeret valóban eléri az említett nagyságrendet, ez azonban kizárólag a meghatározott célra használható fel. Megjegyzem, nincs kifogásunk az – amúgy rendszeres – gazdasági átvilágítások ellen” – tette hozzá.

Események

Nyári ügyeleti rend 2017. július 27. 00:00 - 2017. augusztus 20. 23:00
Munkaszüneti nap 2017. augusztus 20. 00:00 - 23:55
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 08:00 - 12:00
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 14:00 - 18:00