Verseny az idővel: magyar hibrid született

(Magyar Nemzet online, 2011. december 16.)
Bertók T. László

Megszületett az első hazai fejlesztésű hibridhajtású teherautó, amely egy újabb lépést jelenthet az olajkorszak utáni közlekedésért az idővel folytatott versenyben. A kísérleti járművet december 7-én mutatták be Győrben. A Ford Transit alapjaira épített hibridhajtás egy sor műszaki fejlesztést tartalmaz. A magyar fejlesztők elsősorban a vezérlési problémák megoldásában jeleskedtek, de több különleges műszaki problémát is meg kellett oldaniuk.
A projektet az AMC Europe Kft., az Intermotor Kft. és a győri Széchenyi István Egyetem konzorciuma valósította meg csaknem 100 millió forintos fejlesztés eredményeként. A tanulmányjármű kialakítását a Baross Gábor-pályázat mintegy 70 millió forinttal támogatta. A fejlesztés vezetője Varga Zoltán, a győri Széchenyi egyetem docense volt, aki az MNO-nak elmondta, hogy a hibridhajtás alapjának egy olyan 3,5 tonnás kisteherautót kerestek, amelynek létezik első- és hátsókerék-meghajtású változata. Ilyen egyedül a Transit volt.
A feladat tehát egy hétköznapi tehergépkocsi átalakítása volt hibridhajtásúvá a hátsó kerekek elektromos meghajtásának kifejlesztésével. A jármű dízel vagy elektromos üzemben működik a vezető döntése szerint. Az elektromos meghajtást két, egyenként 30 kilowatt teljesítményű villamos motor végzi, amelyek a jármű hátsó tengelyét hajtják meg. A kocsi városi forgalomban 70-80 kilométert tud megtenni tisztán villamos hajtással. A járműre lítiumion-akkumulátorokat szereltek, a teljes beépített villamos hajtáslánc össztömege 600 kilogramm – értelemszerűen ennyivel csökkentve a teherbírást.

Az akkumulátorokat elsősorban hálózaton keresztül kell tölteni szabványos, 16 amperes töltőegységen keresztül. Ez esetben a teljes töltési idő 4-5 óra. A tápegység teljesítményét növeli, hogy megteremtették a lehetőséget a fékezési energia visszanyerésére is. Az úgynevezett vonszoló töltés energiája az akkumulátorcsomagban tárolódik el.
Ma még csak „szimbolikus jelentősége” van annak, hogy a teherautó tetején elhelyeztek egy 4,5 négyzetméteres napelemes egységet is, amelynek az a funkciója, hogy rátöltsön az akkumulátorra – tudtuk meg a professzortól. A napelemek hatásfoka – bár ez a fejlesztések dinamikájának köszönhetően évről évre többszöröződik – ma még mindig csak arra elég, hogy néhány százalékkal javítsa az akkumulátor teljesítményét, viszont Varga professzor szerint már most ideje vezérléstechnikai szempontból felkészülni arra az időre, amikor a fotovoltaikus rendszerekkel már számolni kell az autótervezésben is.
Addig is maradnak az evolúciós úton, viszonylag lassan fejlődő lítiumion-akkumulátorok, de a magyar fejlesztőknek ezekkel kapcsolatban is volt újításuk. A villanyautók nagy hátránya a belsőégésűekkel szemben, hogy hosszadalmas a „tankolásuk”. Ezt a hátrányt csökkentheti, hogy egy modulrendszerbe szervezték az akkumulátorokat, amely lehetővé teszi a 21 kilogrammos akkumulátoregységek viszonylag gyors cserélhetőségét.
A konzorcium vezetője, az amerikai AMC magyarországi fejlesztő leányvállalata, az AMC-Europe Kft. a jármű elektronikus rendszereit fejlesztette a projektben. Az Intermotor Kft. feladata a villanymotorok fejlesztése volt. Az egyetem a járműfejlesztést, az átalakítást és a hajtástechnika optimalizálását végezte, továbbá a teherautó számítógépes vezérlését dolgozta ki. A járművet a továbbiakban országúton és városban is tesztelik majd. A tanulmányautó további kutatás-fejlesztés és oktatás alapját képezi az egyetemen. A fejlesztők azonban arra is számítanak, hogy piaci termék lesz belőle, akár az egész autó, akár a benne működő egységek piacképesek lesznek.
A hibridhajtású teherautót főként városi környezetben akár már ma is érdemes lenne alkalmazni – mondta Varga Zoltán, hozzátéve: a villamos hajtás elterjedését ma még korlátozza az akkumulátorok nagy tömege, terjedelme, hosszú feltöltési ideje, magas ára és viszonylag gyakori (5-6 év) elhasználódása. E hátrányokkal szemben az emissziómentes üzem és az olcsó feltöltés lehetősége áll, amely javítja a költségegyenleget. A technológia azonban gyorsan fejlődik, és a fejlesztők az említett hátrányok kiküszöbölésére fókuszálnak. A fosszilis üzemanyagok folyamatos drágulásával és a villamos hajtás műszaki problémáinak megoldásával egyre közelebb kerülünk a közlekedés forradalmasításához. Ebből vették ki a részüket a hibridhajtású teherautó fejlesztői.
Az EON energiaszolgáltató tervei szerint rövidesen Budapesten, Tatabányán, Győrben, Mosonmagyaróváron és Bécsben, valamint a Balatonnál felállít egy-egy szabványos elektromos „töltőkutat” a villamos meghajtású és hibridjárművek számára.

EYOF 2017

Események

Levelezős konzultációs hétvége 2016. december 2. 08:00 - 2016. december 3. 18:00
Vizsgajelentkezés kezdete 2016. december 5. 06:00 - 06:15
16. adventi keresztény könyvvásár 2016. december 7. 09:00 - 17:00
Adventi hangverseny 2016. december 8. 17:00 - 18:00
Elektronikus ZH nap 2016. december 9.