Új típusú városi társadalom épül ki a globalizációban

(Forrás: www.gyorihet.hu, Trunkos Ildikó, 2007. 06. 07.)

Sem a kormány, sem az ellenzék nem elkötelezett a regionalizáció mellett Magyarországon. Nem látják át, hogy milyen lenne, ha hét vagy nyolc hatalmi központ alakulna ki. Az is elképzelhetõ, hogy félnek egy ilyen modelltõl – nyilatkozta lapunknak adott interjújában dr. Rechnitzer János professzor, dékán, az MTA regionális kutatások intézetének igazgatója.

Image– Lamperth Mónika szakminiszter bejelentette: ha az ellenzék nem változtatja meg a régiókról kialakított álláspontját, akkor lehet, hogy úgynevezett nagymegyéket hoznának létre. Ön, mint regionális kutató mit szól ehhez az elképzeléshez?
– Nagyon szerencsétlen dolognak tartom Lamperth Mónika miniszter asszony ötleteléseit. Szerencsétlen abból a szempontból, hogy már kialakultak a tervezési-gazdasági régiók, ezeknek operatív programjuk van, amelyet Brüsszelben 2-3 hónapon belül el is fogadnak. Emellett már kialakult a tervezési régiók jól működõ intézményrendszere. A régiók az operatív programok mellett rendelkeznek fejlesztési stratégiával is. Tíz éve elkezdõdött ez a folyamat: a felülrõl jövõ regionális gondolkodásmódnak kezd beérni a gyümölcse. Ráadásul a kormányzat már regionalizálta a dekoncentrált szerveket, például az APEH-ot, a munkaügyi, a statisztikai hivatalt, az egészségbiztosítást.

– Mi lehet az oka annak, hogy a szavakban mindig lelkesen támogatott regionalitás gondolatai a politikai, hatalmi érdekek vakvágányaira futnak?
– Ha regionális politikai régiók jönnének létre, választott térségi képviselõkkel és szervezetekkel, akkor elindulna a nagy központi hatalomnak a leépítése, lebontása. Ennek következményeként vélhetõen az a politikai elit, amely ma ebben az országban elég jól megél, más részekre bomlana. Az új típusú konfliktusok megoldásához új típusú politikára lenne szükség. Szerintem erre sem a jelenlegi kormány, sem pedig az ellenzék nincs felkészülve, s egyikük sem elkötelezett igazán a regionalizáció mellett Magyarországon.

– Nem lehetséges, hogy kialakul egy sajátos magyar út, amely ötvözi a regionalitás értékeit és a megyerendszer hagyományait?
– Csak a regionalitás útja járható Európában. Minden kutatás, elemzés ezt bizonyítja. A regionalizált országokban a fejlõdés, a növekedés gyorsabb, erõteljesebb, sikerül újabb energiákat mozgósítani a fejlesztésekhez. A nemzeti elképzelések mellett megjelenik a regionális dimenzió, ez közelebb áll az emberekhez, ezzel nagyobb aktivitást lehet elérni. Azt látni, hogy egész Kelet-Európa zűrzavarban úszik, nagyon komoly az átrendezõdés. A modernizációnak ez egy belsõ konfliktusrendszere, keresik a demokratikus intézményeket. Úgy néz ki, roszszul prognosztizáltuk a rendszerváltozást, azt hittük, gyorsabban zajlik. Kiderült, 20-25 év kell hozzá. Ennyi idõ alatt változnak csak meg a rögzült értékrendek, az emberi mentalitások. Ezekkel a konfliktusokkal hosszú távon kell együtt élni.

– A kistérségi társulatok mennyire lehetnek modelljei, elõkészítõi a regionális együttműködésnek?
– A kistérségi társulások az én olvasatomban nagyon elõremutatók. Persze ott is tapasztalható az állandó ellenállás – nem merik bezárni például a kis iskolákat. Beállt nemzeti nosztalgiákhoz, sztereotípiákhoz ragaszkodunk. Nagyon ritkán látjuk az eredményeket, csak a szörnyűségeket láthatjuk, olvashatjuk. Pedig vannak jól működõ modellek, noha nehéz a megszokott rendszerekbõl kilépni, de az egész struktúra erre halad. Errõl szól a versenyképesség: hogy tudok én egy térségnek, egy városnak, egy településnek vagy régiónak olyan elõnyöket adni, amivel a globalizált világban pozíciókat tud elérni.

– A globalizációnak általában a hátrányairól hallunk. Kivédhetetlenek a kedvezõtlen hatásai?
– Ma és hosszú távon is a globalizáció a világ természetes trendje, lehet nem szeretni, de ehhez kell alkalmazkodni, mert ma ez a világ struktúrája. Ebben kell kihasználni Gyõr elõnyeit. A mi térségünknél ez a kétségtelen elõny a földrajzi helyzete, a munkakultúra, a termelési tradíciója. A külföldi érdekeltségek által alkalmazott korszerű technológia elindítja többek között az egyetem fejlesztését, de egy új típusú városi társadalom kiépülését is. Egyfajta fejlõdést, jövõt hordozó elemrendszer ez.

– A gazdasági elõnyökön kívül mi szükséges az ön által említett új típusú városi társadalom, illetve a versenyképes térség kiépüléséhez?
– Nagyon sok minden szükséges ehhez, nem csak a gazdaság. A gazdaság paramétereit jól tudjuk mérni: hány vállalat működik, milyen a foglalkoztatottság, mekkora a GDP. Emellett azonban nagyon fontos a tudás, az, hogy milyen a munkához való viszony. Milyen a városi, települési környezet, milyen a civil világ. Milyenek a hétköznapi értéket hordozó mentalitások, amik ösztönzik az embereket mondjuk arra, hogy adakozzanak, segítsenek a másikon. Rendkívül fontos ma a település, a térség minõsége.

– Gyõr esetében mit tapasztal?
– Azt veszem észre, hogy tisztább lett, mint a korábbi idõszakban volt. Ezt apróságnak gondolnánk, de nagyon lényeges. Jobb lesz általa az itt élõk közérzete, s az ide látogatóknak is feltűnik a tisztaság. A közlekedés átszervezésével a lehetõségekhez képest valamivel könnyebb autózni a városban. Azt is tapasztalom, hogy a Mediawave egyre inkább a valódi találkozások esélyét teremti meg. Ez a fesztivál kitágította a belváros határait azzal, hogy sok helyre szerveztek programokat. Az említett néhány apróság is növeli egy város versenyképességét, jobb pozícióba kerül, ami által a munkahelyek felértékelõdnek, a jövedelmek is értelemszerűen növekednek. A fiatalok is szívesen jönnek a városba. Nekem, mint egyetemi embernek jó, hogy egyre több a hallgató. Kutatóként pedig annak örülök, hogy példaértékű modelleket tudunk bemutatni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az egyetemünkön végzettek 60 százaléka Gyõrt és a gyõri régiót választja.

– Mit vár a pólusprogramtól?
– Nagyon fontos lenne, hogy a pólusprogram keretén belül koncentrált fejlesztés valósuljon meg olyan létesítményekben, objektumokban, amelyek a jövõt szolgálják, amire számtalan városfejlesztési folyamat épülhetne. Sajnos ebben a programban rengeteg még a bizonytalanság, ez bizonytalanná teszi a város politikáját is. Nem tudja, milyen területeket készítsen elõ, milyen kapcsolódó beruházásokat aktiváljon, milyen további stratégiai elemeket dolgozzon át, illetve dolgozzon ki. Ehhez több, megalapozott információra lenne szükség.

EYOF 2017

Események

Nyári záróvizsga időszak a jogász szakon 2017. március 1. - 2017. június 16.
Selejtezés leadási határideje 2017. április 24. 00:00 - 2017. május 9. 23:55
Finanszírozási forma módosítására jelentkezés 2017. április 24. - 2017. április 29.
Munka ünnepe 2017. május 1.