Tökéletes kört rajzoltak

Nagykövetekkel látogat középiskolákba, néha gasztrocsatázik a hallgatóival, ha teheti, kerékpárral jár dolgozni, és a tömegközlekedést támogatja. A kar dékánja egy tökéletes kör közepén áll. Portré a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő és Közlekedésmérnöki Karáról.

 „Ahogy az egyik kollégám megfogalmazta, a mi karunk tulajdonképpen egy kört alkot. És valóban körbe is ér a rajzunk. Hiszen az építész megtervezi az épületeket, az építőmérnök tervez hozzá szerkezetet, másfelől infrastruktúrát is, utakat, csomópontokat. A közlekedésmérnök pedig megálmodja, hogy mindezt hogyan használják az ott élők. És itt rögtön vissza is érünk a körünk kezdőpontjához. Mert a közlekedésmérnök azt is meg tudja mondani az építésznek, hogy az általa tervezett ház hogyan is fog kihatni arra a városra, ahol majd felépítik. Tehát így zárul be a körünk, és így alkot kerek egységet a mi közösségünk.” Ezzel a hasonlattal kezdi körbevezetni az egyetemi portál olvasóit a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő és Közlekedési Mérnöki Karának dékánja. Dr. habil. Horváth Balázs egyetemi docens szerint 2015-ben a három szakterületet magába foglaló új kar megalakulásával az épített környezet ernyője alá került az építészet, az építőmérnökség és közlekedésmérnökség.

Azok a diákok pedig, akik a következő tanévekben ebbe a tökéletes körbe szeretnének felvételt nyerni, biztosan nem fognak csalódni. Hiszen egy nemzetközileg elismert közösség tagjai lehetnek. Az építészmérnök, építőmérnök és közlekedésmérnök képzésben egyaránt biztosítanak alap és mesterképzést, illetve az építészben a hagyományoknak megfelelően osztatlan képzést is. Jövő ősztől pedig a szerkezetépítő mesterképzést is elindíthatják.  

Dr. Horváth Balázs dékán büszke arra, hogy a világ legnagyobb építészei kiállítására is meghívást kapnak.

 

Meghívást kaptak a Velencei Biennáléra

 

A győri építészmérnök képzésnek mára már olyan nagy az elismertsége, hogy a Velencei Biennáléra is meghívást kap. Ez a legnagyobb építészeti kiállítás a világon, egy tíz hónapig tartó, gigantikus rendezvény. Ezzel együtt az egyik legtekintélyesebb építész szaklap a Közép-Európát bemutató képzési körképében a kiválasztott öt intézmény közé a Széchenyi Egyetemet is beválogatta.

Az építőmérnök képzés szintén nagyon jó nevű, olyannyira, hogy angolul is oktathatják. Az angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnök mesterképzésben már kétszer avattak végzősöket. A Széchenyi egyetem nemzetköziesítésével együtt pedig még több szak indulhat angolul, az építőmérnök alapképzés jövőre, az építész mesterképzés pedig két év múlva.  

„A közlekedésmérnök képzésben a Széchenyi egyetem a Műegyetemmel osztozik. Nem ellenfelei, hanem segítő partnerei vagyunk egymásnak. Nálunk a fókusz a vasúti közlekedésen és a közforgalmú közlekedésen van. Nem véletlen, hogy sok közlekedési társaságnál jutottak vezető pozícióba korábbi hallgatóink, ahogy Széchenyis például a GySEV vezérigazgatója is” – mondja Horváth Balázs.

 

A betonkenutól az önálló kiállításig: maradandót alkotnak a diákjaik

 

„A hallgatókat izgalmas versenyek, aktivitások sora várja az előadásokon kívül is. Az építészképzésben például minden ősszel alkotó hetet rendeznek. Van egy aktuális téma, ezt járják körül a diákok, és egy hét alatt csapatokba szerveződve alkotnak, létrehoznak valami újat, maradandót. Olyan jó az alkotó hét híre, hogy már nemcsak a társintézményekből, hanem külföldről is érkeznek hallgatók. De büszkék vagyunk arra is, hogy az elsőéveseink műveiből külön kiállítást is nyithattunk. Építőmérnök hallgatóink pedig nemzetközi projekthéten vehetnek részt. Ezt a város és közlekedés nevű rendezvényt több külföldi egyetemmel karöltve mindig más helyszínen rendezzük. És ha a hallgatói aktivitásról van szó, nem hagyhatjuk ki karunk büszkeségét, a betonkenu építő csapatunkat, a SZENavis-t sem. Ez egy oktatói segédlettel felálló hallgatói team, többszörös hazai bajnokok, és ősszel a világbajnokságon is remekül szerepeltek” – avat a részletekbe a kar dékánja. „A sornak még nincs vége. A közlekedésmérnök képzésben német társegyetemmel rendezünk projekthetet, amikor a Széchenyis diákok és a német hallgatók együtt oldalak meg valamilyen helyi feladatot. Tavaly Németországban voltunk, idén ők jönnek hozzánk. Illetve a közlekedési területhez kapcsolódik még a szakmai konferenciánk, a Közlekedéstudományi Napok, ami mára bekerült az öt legnagyobb hazai közlekedési konferencia közé. Ráadásul idén várhatóan három idegen nyelvű szekciót kell majd indítanunk, olyan nagy az érdeklődés, olyan sok külföldi résztvevő jelentkezett.” 

 

SZE-nagykövetek és gasztrocsata a hallgatókkal

 

Persze, a könnyedebb műfajokat is szeretik a Széchenyin. Ilyen kihívás a hallgatói segítséggel rendezett kari nap, ahol különféle sportágakban és főzőversenyeken mérik össze tudásukat oktatóikkal a diákok. Így is szeretnék lebontani azt a falat, ami a világban szokásosan a hallgatók és a tanárok közé emelkedik. A falak lebontását szolgálta az is, hogy az oktatók a hallgatókkal együtt létrehozták a SZE-nagykövet programot. „Diákjaink, akik nagyon szerették a középiskolájukat, az oktatókkal közösen visszalátogatnak egykori iskolájukba, és mesélnek a Széchenyi Egyetemről. Hogy miért is szeretik a campust, miért jó itt tanulni, miért értékes az itt szerzett diploma.

Ami pedig a kari infrastruktúrát illeti, az építészképzésnek nagyon erős bázisa a Műteremház. Igazi otthona, töltekező helye lett ez az objektum az építészeknek. Valóban kultikus hely, érdemes megnézni a Széchenyi egyetemre látogatóknak. Az építőmérnök képzésre jelentkezőket modern laborok sora várja. A közlekedésmérnök képzésben pedig a szoftver háttér különösen erős. Mi indítottuk el Magyarországon a közlekedésmodellezés rendszerszerű oktatását. Ez lehet, hogy szárazon hangzik, de ha azt mondom, hogy sok végzett hallgatónk ennek a tudásnak a birtokában kapott nagyon jó állást, már rögtön készpénzre váltható. Olyan is akad közöttük, aki közlekedésmodellezőként dolgozik Angliában egy világszinten piacvezető tanácsadó cégnél” – említi büszkén a dékán.

 

Egy pillanatkép a kar hallgatóinak programjaiból.

 

A hétköznapok gyakorlatára lefordított tudás

 

És ha már tudjuk, hogy Horváth Balázs a Közlekedési Tanszék vezetője is egyben, nem állhatjuk meg a kérdést: Mivel is jár dolgozni a dékán? Nos, ha teheti, kerékpárral, és csak ha muszáj, akkor autóval. Győr és az agglomeráció helyzetét tekintve a tömegközlekedés hangsúlyának növelését, egy egyensúlyra törekvő közlekedési rendszert látna szívesen, ahol megtalálja helyét az autós közlekedés mellett a közforgalmú közlekedés, a kerékpározás és a gyalogos közlekedés is. „Azt érzékelem, hogy a felmerülő gondokat útépítéssel akarják megoldani, de ez nem feltétlenül helyes irány. Érdemes megnézni, hogy mára az autóbusz közlekedésben megrendelt teljesítmény a húsz évvel ezelőtti szint négyötödére csökkent. Miközben a város területileg is nagyobb lett, és a lélekszám is óriásit nőtt. A tömegközlekedés nem hogy nem tartotta közben a lépést, hanem inkább visszaesett. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy a városi közlekedés ma ismert formái közül mégis a tömegközlekedés az, ami a leghatékonyabb és a leginkább helytakarékos. Persze ahhoz, hogy ez megfelelően vonzó legyen, megfelelő szolgáltatási színvonalra is szükség van. Példaként azt szoktam mondani, hogy Németországban a nyolcvanas években kezdték el a tömegközlekedés fejlesztését, mégis csak az elmúlt tíz-tizenöt évben mondhatják azt, hogy nőni kezdett az utasok száma. Ilyen sok idő kellett ahhoz, hogy az emberek rájöjjenek, sokkal hatékonyabb, sokkal gyorsabban célba érnek, ha nem az autóban ücsörögnek. De ehhez tényleg gyakran közlekedő, tiszta járművek, és kulturált megállóhelyek kellenek” – fordítja le hétköznapok gyakorlatára azt a tudást Horváth Balázs, amit a hallgatók is megszerezhetnek a karon, és amit az oktatók is szívesen megosztanak, megosztanának a helyi közösséggel.

 

SZEhírek

Események

Téli záróvizsga időszak 2018. január 24. 00:00 - 2018. február 2. 23:55
Bejelentkezés 2018. január 25. 06:00 - 2018. február 3. 23:55
Vizsgaidőszak vége 2018. január 27.
Tantárgyválasztás 2018. január 29. 06:00 - 2018. február 3. 23:55