OTDK - Közgazdaságtudományi szekció - Interjú Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Mártával

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) a magyar felsőoktatás legnagyobb verseny- és konferencia-sorozata, amely kétévente kerül megrendezésre, 16 tudományterületen.

A 2017-es OTDK négy szekcióját a Széchenyi István Egyetem szervezi, ami nagy presztízs értékű az Egyetem számára. Nagyon ritka, ha egy egyetem 4 szekció rendezési jogát is elnyeri.

A Nemzeti Tehetség Program keretében az NTP-XXXIII-OTDK-M-16 konstrukció támogatja a négy tudományterületi szekció megrendezését, a SZE-s hallgatók részvételét pedig az NTP-OTDKR-16-0026 azonosítószámú projekt finanszírozza. 

A szekciók munkáját az Egyetem Tudományos és Művészeti Diáktanácsának elnöke – dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta -  és a Tanács titkára – Rákli-Szabados Eszter - koordinálják. Az egyes szekciók munkáját az ügyvezetés irányítja (elnök, társelnök, titkár, hallgatói képviselő). Az alábbiakban az ügyvezetés egy – egy tagja nyilatkozik.


Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Tanácsának elnöke és a Közgazdaságtudományi OTDK ügyvezető társelnöke

 

Ön ennek az OTDK-nak egy kulcsfigurája, ha jól gondolom.

Kettős szerepben dolgozom az OTDK-n. Egyrészt, mint az egyetemi Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács elnöke, másrészt, mint a Közgazdaságtudományi Szekció ügyvezető társelnöke vagyok jelen.


Mit érdemes tudni a Közgazdaságtudományi szekcióról?

A Széchenyi István Egyetemnek és a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karnak ez egy nagy elismerés, mert a Kar 2015-ben ünnepelte a 25. évfordulóját, és most először, a fennállása során rendezhet országos tudományos diákköri szekciót. Ez egyben a kar tudományos elismerése a szakma által. Közel 500 hallgató fog érkezni, akik közel 430 dolgozatot, készítettek el. Ebből is látszik, hogy a tudományos diákköri dolgozatot csoportban is el lehet készíteni. A szakdolgozattal összevetve ez mindenképpen a TDK dolgozat előnye. Illetve az a tendencia, hogy projektben szeretnek dolgozni a hallgatók, és a TDK-ban ez megvalósítható.


Mit néz elsősorban a zsűri?

Fontos, hogy a TDK-s dolgozatokban nagyon gyakran díjazza azt a zsűri, aminek van valami nagyon komoly vállalati háttere. Ennél csak arra kell figyelni, hogy titkosított anyag ez nem lehet. Tehát a TDK dolgozatok teljesen nyilvánosak, mint ahogy maga a rendezvény is.


Milyen témák jellemzőek erre a szekcióra?

A közgazdaságtudományban évről évre változnak az izgalmas, vagy inkább azt mondanám, hogy a leginkább népszerű témák. Továbbra is nagyon népszerű a marketing és a turizmus, de megjelennek olyan új témák is, mint a közösségi gazdaság, amely a nemzetgazdaságoknak, illetve a világgazdaságnak egy rakétaszerű gyorsasággal növekvő ágazata, és azt predesztinálják, hogy tíz év múlva ez már fele lesz a világgazdaság bevételének, és ezért nagyon örülünk, hogy ebben külön tagozatot tudunk indítani. Hiszen a diákok máris látják ennek a témának a lehetőségeit. De ugyanúgy benne lesznek a klasszikusak, mint a makro-ökonómiai, pénzügyi, vállalatgazdasági tagozatok is. Összesen 41 tagozatba soroltuk a beérkezett dolgozatokat.


Kik alkotják a zsűrit?

A zsűriben ott lesz a szakma teljes élvonala. Egyetemi professzorok többnyire a tagozatok elnökei. A vezető oktatók a zsűri tagjai, amíg a PhD hallgatók pedig a titkári szerepeket fogják betölteni. Ez nagyon komoly előkészületet igényel. Az OTDT mellett működik 16 szakmai bizottság. Mind a 16 tudományterületet képviselik. Az egyetem munkáját az OTDT és a szakmai bizottság segíti. Számtalan ülésen és megbeszélésen vettünk figyelembe számos szempontot. A zsűri elnöke nem lehet a rendező intézményből, sőt, mi azt mondjuk, hogy a rendező intézményből nem delegálunk zsűritagokat, részrehajlás elkerülése miatt. A hallgatónak a konzulense, aki az adott tagozatban versenyez, nem lehet benne a zsűriben és bármiféle érintettséget csak szükség esetén engedünk meg, pl. ha a zsűritagok visszamondják a részvételt. Az egész bíráltatásának, mind az írásbeli, mind a szóbeli résznek nagyon szigorú szabályai vannak.


Az értékelés hogy zajlik?

A hallgatók az írásbeli tevékenységükre az összes pontjuk 60%-át kaphatják meg, de nagyon fontos a szóbeli, ahol 40%-át szerezhetik meg. Gyakran felmerül a hallgatóknál az a probléma, hogy a dolgozatukkal már 1,5 éve bejutottak erre az Országos Diákköri Konferenciára, viszont azt a dolgozatot versenyezteti, amit akkor írt meg. Hogy hova tegye be az azóta megjelent újdonságokat, véleményeket? Erre az a tanácsunk, hogy a szóbeli prezentációba építsék be. Akkor elmondhatja, hogy akkor eddig jutott el a tudomány, de azóta ez és ez jelent meg. Ennek semmi akadálya.


De akkor az írásbelihez nem is nyúlhatnak hozzá?

Az írásbeli munkákon csak stilisztikai és formai szempontból lehet változtatni. Viszont megteheti a diák azt, hogy félévente vannak a helyi versenyek, és ezt a lehetőséget kihasználja. Tegyük fel, 2015 őszén ő bejutott egy dolgozattal. Azt továbbfejleszti 2016 tavaszára. Egy továbbfejlesztett változatot ad be, ezzel, ha megint továbbjut, akkor itt egy továbbfejlesztett változat szerepelhet az OTDK-n. Azt is megteheti, hogy 2016 őszére ismét továbbviszi, és az országos fordulóra való nevezéskor eldönti, hogy melyik verziót adja be.


Ennél a lehetőségnél nem áll fent az, hogy például a tavaszinál nem jut be, akkor az őszitől is elesik?

Nincs ilyen probléma, aki egyszer jogosultságot szerzett arra, hogy az országosra mehet, akkor ez a lehetőség megmarad. Viszont okos az a diák, aki félévente egy szakmai zsűrivel elbíráltatja a dolgozatát, és ha a zsűri azt mondja, hogy van benne fantázia, és teljesen jó szakmailag, tartalmilag és formailag, és több félévben is szerez OTDK részvételi jogot, akkor az országos nevezésnél eldöntheti, hogy melyik dolgozatát szeretné versenyeztetni. Az igazán taktikus hallgatók, akik nagyon elmélyülten gondolkodnak és egy témának többféle aspektusát vizsgálják meg, megtehetik azt, hogy egy adott témából két dolgozatot írnak, más-más nézőpontot középpontba helyezve. A Széchenyis hallgatók között is volt már rá példa, hogy ugyanannak a témának két megközelítését egy közlekedésmérnöki, ill. egy pedagógiai témájú dolgozatban foglalták össze, és mindkettővel indultak az OTDK-n, más-más szekcióban. Az alapkutatás ebben az esetben nyilván ugyanaz, de az elkészült dolgozatok végkifejlete más, és a felhasznált irodalom is eltérő.


Vagyis, ha két különböző témájú dolgozattal indul és mind a kettő továbbjut, akkor kétszer vesz részt az OTDK-n?

Persze. Olyan is előfordulhat, pl. a jogász hallgatóknál akadt már erre több példa is, hogy egy hallgató egy szekcióban indul több dolgozattal. 2015 őszén egy dolgozatot megírt, 2016-ban egy más témát kezdett el, és azt is nagyon jól megírta, akkor kétszer is részt vehet egy azon szekcióban. A hallgatók legmagasabb elismerése a Pro Scientia Aranyérem, amit csak azok a hallgatók pályázhatnak meg, akik elsők lettek a tagozatukban. Az összes tagozat első helyezettje közül az kaphatja meg ezt a díjat, aki többször lett első helyezett, vagy többször ért el helyezést, illetve kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújt. A hallgatóknak ezekről a lehetőségekről több fórumot kellene tartani.


Kétszer is részt vehet valaki OTDK-n?

Hogyne. Sőt, ha továbbtanul mesterképzésen, annak a keretében is nevezhet. Sőt, olyan is lehet, hogy még hallgatóként szerzett jogosultságot, de az OTDK időpontjában már dolgozik. A 2015-ös OTDK-ra a versenyzők 15%-a a munkából jött vissza. A feltétel csak annyi, hogy amikor megírja és versenyezteti a dolgozatát helyi szinten, akkor még hallgatói jogviszonya legyen.


A karról és az egyetemről hányan szoktak továbbjutni ebbe a szekcióban?

Most 15 dolgozattal 18 diák jutott tovább a Kautz Karról, az Egyetemről 138 hallgató nevezett be 2017-es OTDK valamely szekciójába. A diákjaink összlétszámát tekintve ez nem túl magas, tovább kell gondolnunk, hogy miért lesz jó a diákoknak megírni egy ilyen pályázatot. Talán az a tévképzet él bennük, hogy a tudománynak nincs kapcsolata a gyakorlattal. Ezt kell eloszlatnunk. Nagyon ritka az a dolgozat, ami valamilyen elméletet akar felállítani. Sokkal gyakoribb az a dolgozat, ami valamilyen elméletet akar a gyakorlatban kipróbálni. Tehát nagyon is gyakorlat-centrikusak. Igen hasonlóak a szakdolgozathoz, csak míg a szakdolgozatnál elég, ha csak elméleteket foglal össze a hallgató, addig a tudományos diákköri dolgozatban nagyon fontos, hogy legyen egyéni kutatási része is, amit a hallgatók hoznak létre a tanáraik segítségével. A hallgatóknak ez azért is nagyon jó, mert közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egy oktatóval, akinek szintén ez a szakterülete.


Ön, mint szekcióvezető, hogyan látja a Széchenyis diákok lehetőségeit ebben a szekcióban?

Én arra bátorítanám a diákokat, hogy akkor is, ha nem versenyző, minél nagyobb számban üljenek be az előadásokra. Jó nagy termeket fogunk a rendelkezésre bocsátani, hiszen az egyetemen tanítási szünet lesz, a Közgazdaságtudományi és az Agrártudományi szekció egy időben lesz. Az egész központi campus a rendelkezésünkre áll, és jó nagy termekbe tehetjük a tagozatokat. Ezt a diákok ne tekintsék szünetnek, hanem egy lehetőségnek, hogy három napra a szakma elitje, kiváló egyetemi oktatók és diákok itt lesznek. Közel ötszázan bemutatják, hogy milyen munkákkal lehet egy ilyen országos versenyre bejutni. Ez a mi diákjainknak egy óriási lehetőség, hogy beülve a tagozatokba ezeket megnézhetik. Nagyon sokat lehet tanulni, kapcsolatokat lehet építeni. Ez egy nagyon jó lehetőség.


A versenyzőink milyen esélyekkel indulnak?

Nagyon jó esélyekkel, mert a helyi konferenciákon azokat juttatjuk tovább, akikről úgy gondoljuk, hogy az országos versenyen megállják a helyüket mind formai, mind pedig tartalmi szempontból. Remélem, hogy sikereket érnek el.

 


Campus Casting 2017

Események

Levelezős konzultációs hétvége 2017. szeptember 22. - 2017. szeptember 23.
Alkotóhét 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szakirányválasztás 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szenátusi ülés 2017. szeptember 25. 14:00 - 16:00
HÉHA - Luther és az angol reformáció 2017. szeptember 25. 18:00 - 19:00