Nincs emisszió. Rendben, de mi lesz az akkumulátorokkal?

Ahhoz, hogy hagyományos autóbontót találjon az ember, általában nem kell messzire mennie. Li-alapú akkumulátor újrahasznosító üzem azonban csak kettő van egész Európában. Dr. Torma András, a Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének vezetője összehasonlítja kérésünkre a hagyományos és az elektromos meghajtású autót környezetvédelmi szempontból. 

Győr, 2018. május 9. – SZEhírek, Nyerges Csaba

Kezdjük talán ott, hogy a teljes életciklus-szemlélet az autóiparban is fontos, a gyártás előkészítéstől egészen a bontásig. A tanszékvezető egyetemi docens szerint városban az elektromos hajtás egyértelműen előnyösebb, mert helyben nem okoz légszennyezést. Más kérdés, hogy az elektromos autók hajtásához szükséges energia megtermelése valahol máshol szintén emissziós kibocsátással jár. Ha a zajhatást vizsgáljuk, óránkénti harminc kilométeres sebességig az elektromos autók csendesebbek, a fölött azonban, bármilyen meglepő, zajszennyezésben már nincs különbség a meghajtási módok között, mert nagyobb sebességnél a gördülési zaj lesz a domináns.

 

Minden negyedik környezetmérnököt a Dr. Torma András vezette tanszék adta az elmúlt években a hazai környezetvédelmi szakmának.

Országúti, hosszú távú használatnál már nem ilyen egyszerű a választás a két hajtási mód között. Az pedig még inkább bonyolulttá teszi a kérdést, hogy mi történik az elhasználódott, öreg autókkal. A belsőégésű motoroknál mind az ellátó, mind a hulladékkezelő oldalon kiépültek azok a technológiák, amik környezetvédelmi szempontból is kezelni tudják az iparágat. Az elektromos hajtásnál használt, nagyméretű Li-alapú akkumulátorok újrahasznosítása azonban még gyerekcipőben jár. Egész Európában mindössze két ilyen üzem működik, az egyik Németországban, a másik Belgiumban. Magyarázatot adhat a miértre, hogy a Li-alapú akkumulátorok rendkívül gyúlékonyak, és ha égni kezdenek, nem lehet eloltani őket. Csak annyit tehetünk, hogy biztonságos távolságba menekítünk mindent a környékről. Ugyanakkor a hagyományos autóbontók szinte minden nagyobb település határában gond nélkül működnek. A kérdés még tovább fokozható, hiszen az új típusú megoldásokhoz új típusú nyersanyagok is kellenek, melyek kinyerése, szállítása és feldolgozása is további környezetterheléssel jár.

A Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékén az új típusú mobilitás környezetvédelmi hatásait is vizsgálják és kutatják. Két doktoranduszuk van a tanszéknek otthont adó Audi Hungaria Járműmérnöki Kar profiljához illeszkedően. Perspektivikus tudományág ez a kiváló oktatók, kutatók, gyakorlati szakemberek és hallgatók közösségének. A tanszéket 1993-ban alapították. Elsők között itt, Győrben jött létre Magyarországon a környezetmérnöki képzés, ami azóta is fő profilja a tanszéknek amellett, hogy tanáraik az egyetem mind a kilenc karán oktatnak környezetvédelemmel kapcsolatos tantárgyakat.

Magyarországon jelenleg kilenc helyen működik környezetmérnök képzés. Mindegyiknek van sajátos karaktere, Veszprémben például a kémia dominál, Sopronban az erdészettel kapcsolatos ökológia-biológia, Baján erős a vízvédelem. Győrben a komplex környezeti rendszerek értékelésére koncentrálnak. Egy új fejlesztést, legyen az mondjuk üzemcsarnoképítés, a teljességében kell tudni vizsgálni, elmondani a döntéshozóknak, hogy környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból mi a helyes irány a projekttel kapcsolatban.

„A képzőhelyek egymással is versenyeznek, és a diákok természetesen a legjobb egyetemet szeretnék kiválasztani. Az idei jelentkezési adatok még nem véglegesek, de nagyon ígéretesek, tavaly pedig a vidéki képzőhelyek közül a mi egyetemünk vette fel a legtöbb környezetmérnök hallgatót. Hozzánk is jelentkeztek a legtöbben, és ez büszkeséggel tölt el bennünket” – mondja a tanszékvezető. 

Azon túl, hogy a győri környezetmérnöki alapképzés folyamatosan az egyik legvonzóbb Magyarországon, a hozzáadott értékeket és az új irányokat tekintve is élen jár Dr. Torma András tanszéke. Ilyen például a gyakorlatorientált, Audis szakemberekkel közösen tartott IPMA Student képzés, ami hazai környezetben egyedüli képzőhelyként nemzetközileg elismert junior projektmenedzser minősítést ad a hallgatóknak. Ez az oklevél óriási előnyt jelent a munkaerőpiacon. Ugyanis egy környezetvédelmi szakember munkája a versenyszférában mindig projektekhez kapcsolódik. A projektmenedzsment pedig a Környezetmérnöki Tanszék egyik fő profiljává is vált az utóbbi időben.

A másik izgalmas terület, amiben kitörési pontot látnak, az energiahatékonyság-vizsgálat. „Energetikai veszteségfeltáró auditor” szakirányú továbbképzési szakjuk szintén egyedülálló képzés Magyarországon, melyhez jogszabályi előírás is kapcsolódik a vállalatok szemszögéből, hiszen a nagyvállalatoknak kötelezően energetikai auditot kell elvégeztetniük. Ugyanakkor az arra jogosultak gyakran anélkül adnak ki tanúsítványt, hogy legalább kimennének és felmérnék a helyszínt. Kiüresedni látszik ez a szakma, az a fontos, hogy a papír meglegyen, mert a jogszabály erre kötelez, de hozzáadott értéket nem generál a cégek számára.

„Mi az új szakon mélyen belemegyünk ennek a területnek a műszaki, tudományos hátterébe és a gyakorlati, alkalmazási szintjébe. Tavaly szeptemberben kezdtük, most fog végezni az első évfolyam, köztük én is. Gondoltam, ha már az én fejemből pattant ki ez az ötlet, magam is elvégzem a továbbképzést” – mondja Dr. Torma András. És ezen a ponton jutunk el oda, hogy kicsit madártávlatból nézzünk a hazai környezetvédelemre.

„Egy hosszú, turbulens folyamat után a környezetvédelmi jogrend kiépült Magyarországon, ma már bőségesen elegendő jogszabályunk van, ugyanakkor a környezetvédelemmel foglalkozó hivatalos szervezetek elsorvadtak közben. Korábban volt környezetvédelmi minisztériumunk, azután már csak államtitkárunk, most pedig a helyettes államtitkári szint a legmagasabb képviselete a szakmának. Ugyanígy a környezetvédelmi tanácsadó szervezetek, mint például a VITUKI, teljesen eltűntek. A környezetvédelmi felügyelőségek korábban önállóak voltak, most a járási hivatalok egyik osztályaként működnek. A munkatársaik túlterheltek, nincs idejük ellenőrizni. Számunkra evidens környezetvédelmi jogszabályokról nem hallottak a cégek, mert nem volt senki, akinek kapacitása lett volna ellenőrizni őket.  Vagyis a jogrend megvan, a betartatása, ellenőrzése, magas színvonalú képviselete már nehézkesebb” – értékeli a szakma állapotát Dr. Torma András.

Eközben a versenyszférában szerencsére nem sorvadt el a környezetvédelmi szemlélet. Sok cég komoly energiát fektet abba, hogy a környezetét javítsa, már nemcsak a telephelyén belül, hanem abban a környezeti-társadalmi szövetben is, amivel összekapcsolódva létezik. A cégek a gazdasági verseny részének, „selling point”-nak tekintik a környezetvédelmet. Szinte egymásra licitálnak energia-, vízfelhasználás, vagy az emisszió csökkentésében. Ezt pedig, a fejlettebb társadalmakban már a fogyasztói oldalról is elismerik, és ezért is fontos, hogy ez a Tanszék létezik, és szükség van arra, amit csinál.

 

Események

Munkaszüneti nap 2018. augusztus 20.
Bejelentkezés a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 24. 06:00 - 2018. szeptember 1. 23:55
Tantárgyválasztás a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 27. - 2018. szeptember 1.
Szenátusi ülés 2018. augusztus 27. 16:00 - 18:00
Balektábor 2018 2018. augusztus 28. 08:00 - 2018. szeptember 2. 06:00